Pest Megyi Hírlap, 1978. július (22. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-15 / 165. szám

1978. JÚLIUS 15., SZOMBAT SS* tb Kaunas* Szövőlányok otthona Budakalászon rövidesen befejeződik a lenfonó és Szövő­ipari Vállalat 240 személyes leányszállásának építése. Az új épület mellett az év folyamán orvosi rendelőt is építenek. HATÁRSZEMLÉK ÉS FÖLSZÓLÍT ÁSOK Parlag marad? Elveszik! A Pest megyei Tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osztálya és a Pest megyei Föld­hivatal vezetőinek felhívá­sa szerint került sor Szentend­rén is a tavaszi határszemlék­re. A belterületi, zártkerti és külterületi földingatlanok vizs­gálatában részt vett a Szent­endre városi, járási földhiva­tal, a városi tanács termelés­ellátásfelügyeleti osztályának szakembere és néhány mezőőr. A május 9—23 közötti határ­szemlén a bizottság megálla­pította, hogy javult a földek rendeltetésszerű használata, a tulajdonosok többsége jó gaz­da gondosságával műveli föld­jét. Elhanyagoltnak 50 hektárt találtak. Ebből 20 hektár az Óbuda Tsz területe, a többi egyéni termelőé. A határszemle résztvevői 30 napos határidőt adtak a terüle­tek megművelésére, vetésére. A földhivatal 110 felszólítást adott postára. A második ha­társzemle eredményéről Tisser Istvánná, a földhivatal mező­gazdásza tájékoztatta lapun­kat: — Június 20—25-én ismét végignéztük a határt és meg­állapítottuk, hogy az Óbuda Termelőszövetkezetnek Buda- kalászon és Szentendrén ösz- szesen hat hektár területe ma­radt vetetlen. A napokban is­mét megnézzük, volt-e ered­ménye a felszólításnak, és amennyiben nem, akkor pénz­büntetést szabunk ki és sza­bálysértési eljárást indítunk. Kárász Lajos, a Szentendre városi tanács termelés- és el- látásfelügyeieti osztályának mezőgazdászától pedig arról ér­tesültünk, hogy a második ha­társzemle -után tizenhárom ingatlant találtak műveletle­nül, ezeket rendelet szerint, térítés nélkül állami tulajdon­ba vették. Hét tulajdonost nem tudtak értesítőm, hogy végez­zék el kötelességüket, mert címváltozásukat nem jelentet­ték be a tanácson: A részükre szóló felszólítás 30 napig ol­vasható a tanács hirdetőtáblá­ján. Tolícsalád és rostirón Kevés a munkavállaló, automatizálnak Ötmillió darab tőkés piacra — Tíz munkással keveseb­ben dolgoznak a gépek mellett, de a munkaerőhiány nem ve­szélyezteti a tervezett 270 mil­lió forint termelési értéket. Az üzemünkben egyébként 395-en dolgoznak. Az első féléves tervet egy százalékkal túltel­jesítették — sorolja Láskló Imre, a PEVDI szentendrei író­szergyárának igazgatója. A kimutatásokat böngészve megállapítottuk, hogy az árbe­vétel és az export a tavalyihoz képest 20, illetve 22,4 száza­lékkal nőtt. — Hogyan érték el ezt az eredményt? — Gépesítéssel és kelendő árucikkek gyártásával. Az MG tollcsaládot újabb mutatós pél­dánnyal gyarapítottuk és ma már 16 európai országnak szállítjuk. Rostironból is nagy a kereslet, így hat hónap alatt majdnem annyit termeltünk, mint tavaly egész esztendőben, tehát 22 milliót. Legújabb ter­mékünk a körzős rostiron. A tőkés piacra ötmilliót küldtünk belőle. — A hazai üzletekben mi­kor vásárolhatjuk?. — Körülbelül egymilliót gyártunk a hazai piacra. Egyébként belföldön az előző évihez képest az első félévben 30 százalékkal több árut ad­tunk el. — Említette, hogy a gépek­re nem sajnálják a pénzt. — Nincs más választásunk, nem bővelkedünk munkaerő­vel. Hamarosan megérkezik gyárunkba egy olyan gép, amely nyolc óra alatt típustól függően 50 ezer, illetve 100 ezer betétet képes becsomagolni, — Kihasználja-e a gyár ve­zetősége a nyolc általánost végzett fiatalok és diákok nyá­ri foglalkoztatásának lehe­tőségét? — kérdezem Szontágh György munkaügyi vezetőt. — Legalább ez a tizedik nyár, amikor fogadjuk a diá­kokat. Az Idán másfél hónap alatt 48-an segítik a terv tel­jesítését. Csomagolnak, írószert szerelnek, teljesítménybérben. Júniusban például 84 százalék­ra teljesítették a normát és ezért a fizetésük átlagosan kétezer forint volt. Száz kelle­ne belőlük, olyan fontos a munkájuk! Nézzük csak menny} több­lettermeléshez jutunk a 48 gyerek foglalkoztatásával. Szontágh György kázbeveszi a számológépet és pillanatok e’att leolvassa róla a pirosbe­tűs számot: 2,5 millió forint. KEK DUNA: Eperszámvetés Véget ért az eperszezon, a Szentendrei-sziget községeiben is múlt időben beszélnek ró­la. Igaz, még nem készült el a végleges számvetés, de Lo- sonczi Benjámin, a tahitótfalui Kék Duna Szakszövetkezet elnöke szerint az országban begyűjtött 260 vagon eperből mintegy 100 vagonnyi e gaz­daság tagi területein termett. A tavaszi fagyok sok kárt tet­tel! az ültetvényekben. összesen 150 hektáron ter­melnek földiepret a szakszö­vetkezethez tartozó négy köz­ségben, melyből 50 hektár új telepítés, a következő évben fog teremni. Ezenkívül van még 10 hektár törzstelepe a Kék Dunának, mely a szapo­rítóanyagot szolgáltatja a csa­ládonként 400—800 négyszög­ölön gazdálkodó tagoknak. A gazdaság az eperszezon ide­jén mindnégy községben he­lyet ad a Pest megyei Zöldéit fel vásári ótel epének. Ezenkí­vül Tahitótíaluban és Kis­orosziban Áfész felvásárlóte­lep is működik, mely nemcsak az epret, hanem más gyü­mölcsöt is felvásárolja. A kis halász álma Szerfe-krvát nyelvművelő tábor Csobánkáról hárman jöttek Hírek innen-onnan — Ifjúsági napokat rendez a KISZ SzefltéWdre városi és járási bizottsága. Július utol­só szombat-vasárnapján a mi­ni VIT-re legalább ötezer fiatalt várnak. — A papszigeti kempingben kedden, csütörtökön és szom­baton íl—12 óra között vál­lalja a Tiszántúli Gázszolgál­tató Vállalat a turista gázpa­lackok töltését. — Két kisvendéglő nyílt Szentendrén, az Aranysár­kány a Marx téren, a Sár­ga csikó pedig az Árpád utcá­ban. — Kerékpáron, Bukarestig. Ma indul útnak 30 dabasi, monori és szentendrei járási fiatal, hogy felkeresse Buka­restet, a Világifjúsági Találko­zó egykori színhelyét. A 850 kilométeres utat kerékpárral teszik meg. Vonattal utaznak vissza lakóhelyükre. — Fejlődő Pomáz címmel fotópályázatot hirdet a nagy­községi tanács, a helyi fotókör és a művelődési ház. A pályá­zók tíz fekete-fehér és két legfeljebb hat képből álló kép­sort küldhetnek be október elsejéig. A fényképeket zsű­rizik, majd a legjobbakból november 6-án kiállítást ren­deznek. Az oldalt írta: Udvardi Gyöngyi Fotó: Halmágyi Péter és felesége, a tököli pedagó­gus házaspár foglalkozik a gyerekekkel. Délelőttönként anyanyelvi képzésen vesznek részt, jugoszláv gyermekújsá­gokat olvasnak, szerb-horvát dalokat, táncokat, verseket ta­nulnak. A pedagógusok a nem­rég Jugoszláviában tett ta­nulmányút j ükről sok-sok hanglemezt hoztak, ezeket is szívesen hallgatják a tábor, la­kói. Vendégük a költő Bár a szerb-horvát nyelv­művelő tábor nem rendelke­zik semmilyen múlttal, még­is sikerült számos érdekes programmal előrukkolni. Va­lamennyi a beszédkészség fej­lesztését szolgálja. A 10—14 éves tanulók találkoztak Man- dity Mihály, a Magyarországi Délszláv Szövetség főtitkárá­val, Dékity Márk költővel és a Narodne Novine hetilap új­ságírójával, Markovity Márk­kal. A gyerekek izgalommal készülnek a szerb-horvát he­tilap Danica, azaz Hajnalcsil­lag című, gyermekeknek szólór mellékletériek szerkesztésére, természetesen a táboruk életé­ből merített témákkal. A cik­kek írásában Dékity Zorán 7. osztályos tanuló és a sziget­csépi gyerekek jeleskednek. Belos Péter táborvszető min­dig anyanyelvükön beszél a gyerekekhez. Deda és Majka Rimóczi Anna általában pi­ros, ellenzős sapkát visel, és szeret táncolni. Bár szerb- horvátból is ötöse van, mégis inkább táncláp áseket tanít társainak. Három éve tagja a tököli Horvát Ifjúsági Együt­tesnek. Zongorázni Szántai Anikó szokott, zeneszóra könnyebben megy az ének. Barátnője Csobánkáról jött, Takács Máriának hívják. Cso- bánlíán a 232 tanulóból mind­össze három szerb-hor$át anyanyelvű. Részükre tehát nem oktatják a nyelvet óra­rend szerint Hogyan került mégis ide? Belos Péter tábor­vezető, a csobánkai általános iskola igazgatója is. így már ugye érthető? Márta elmond­ta, hogy otthon csupán a Deda és a Majka, tehát a nagyszü­lők beszélgetnek vele szerbül örül, hogy eljuthatott a tá­borba és gyakorolhatja nyelv­tudását. Beszélgetésünknek az ebéd­idő vetett véget. Polák Ká- rolyné remek bablevessel, krumplistésztával várta a gyerekeket. Épül a gépház '■áfcw.-ÍÍXv■; i.-.vcií. A Vízügyi Építő Vállalat dolgozói Tahi határában gép­házat építenek. A munkálatokat az év végén befejezik. l Száll a dal a leányfalui ál­talános iskola épületéből, hu- i szonnégy kisdiák dalol a Ri- bárcseta szán-ról, azaz a kis halász álmáról, a jókora halról, amelyet megfogott, megsü­tött, de megenni már nem tud­ta, mert nagyot csobbant a víz, meglökte a csónakot és felébredt a kis halász. Táncolnak, szavalnak Tokairól, Szigetcsépről, Százhalombattáról, Budaka- lászról és Csobánkáról érkez­tek a szerb-horvát anyanyel­vű gyerekek Leányfalura, ahol az idén rendeztek először szerb-horvát nyelvművelő tá­bort. Július 9. és 18. között Belos Péter, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szö­vetségének elnöke, aki egy­szersmind Pest megyei szerb- horvát szakfelügyelő is, vállal- I ta a táborvezetői tisztséget. I Rajta kívül Popovity István nem kell átkelni a Dunán, a helyi orvosi rendelőben meg­vásárolhatják a legszüksége­sebbeket. Huszonöt nő brigádja A gyógyszertári Than Ká­roly szocialista brigád leg­főbb felajánlása a pontos munkavégzés. Fegyelmezettsé­gükre különösen szükség van, hiszen emberéletek függenek munkájuktól. Felajánlásaik legtöbb része tehát, erre irá­nyul, de ezen kívül szívesen megnézik a házipatikákat, a toxikológus Tompa Istvánná tájékoztatókat tart a kertba­rát szövetség tagjainak arról, hogyan helyezzék el a mara­dék növényvédő szereket, a tárolásnál mire ügyeljenek. Schuster József né alkalman­ként egészségügyi előadásokat tart a dunabogdányiaknak. A hét gyógyszerész szívesen se­gít az iskolák elsősegély nyúj­tó tanfolyamaiban. A huszon­öt asszony és leány brigád­naplójában egyebek között kö­szönőlevelet és egy kisgyerek fényképét láttam. A feladó Fodor Lajosné újkígyósi kis­mama. A szentendrei gyógysze­rész-brigád megtudta, hogy a kisgyereknek . nagy szüksége van egy éppen hiánycikk táp­szerre. Átnézték a raktárakat, találtak belőle és elküldték. a laboratóriumban és gyógy­szerelőkészítőben. A gyógy­szerészek vények szerint ké­szítik a kenőcsöket, cseppeket, porokat. Egyikük gyógyszer­azonosítást végez. Az asszisz­tensek, pénztárosok munkakö­réhez tartozik az egészségügyi felvilágosító irodalom népsze­rűsítése is. Tavaly 20 ezer fo­rint értékű diétás könyvet és a gyermekneveléssel, gondo­zással foglalkozó kötetet adtak el. Látszik, hogy nyár van, abból is, hogy sokan felkeresik a patikát gyógyírt' keresve aller­giás panaszaikra, kiütéseikre, rovarcsípésekre. Kérnek bőr­nyugtató és napozó krémet, szemgyulladásra cseppeket. — Munkánk legszebb része, amikor tanácsért jönnek hoz­zánk, ha a vény nélkül kap­ható gyógyszerek közül ránk bízzák, válasszuk ki az el­mondott bajra a legalkalma­sabbat — mondja Tóth Gé- záné. Szentendre legnagyobb gyógyszertára látja el a hely­beli rendelőintézetet! szülő­otthont, a szigetmonostori és pócsmegyeri rendelőt is orvos­sággal. A két község lakóinak gyógyszertár. Apró üzlethelyi­ségből települtünk ide és a költözéskor azt hittük, fele üresen marad a sok szekrény­nek, raktárnak. Aztán „szako­sítottuk” a gyógyszereket, kö­tözőszereket, alapanyagokat és szép tágasan elrakodtunk. Sok­kal jobban, kényelmesebbet! tudunk dolgozni a laborató­riumokban, van ügyeletes­szobánk, kell is, mert éjjel­nappalos gyógyszertár a mienk. Sok hasznát vesszük a melegítőkonyhának, ebédlőnek és a í&állítóliftnek. Szükség esetén még a tetőteret is hasz­nosítani tudjuk. Egyszóval ez az épület nem lett kicsi és csupán néhány évi igény ki­elégítésére alkalmas, amire el­készült. — Növekedett a forgalmuk? — Havi hatvanezer forint­tal, pedig jóval eldugottabb helyen vagyunk. Az első fél­évben 15 millió forint volt a bevételünk, és ezzel besorol­tunk Pest megye legforgalma­sabb patikái közé. Átküldik a szigetre Míg beszélgetünk, serény munka folyik az eladótérben, Szinte csupa üveg a szent­endrei Liget utcai Városi Gyógyszertár bejárata. A han­gulatos, szűk utca műemléki környezetébe jól illeszkedik a 400 négyzetméter alapterületű patika. Küllemre szép, nézzük milyen belül, munkahelynek? Az előtérben legelőször öt- lik szemünkbe, a színes kerá­mia falikút, amelyet Borso- dy László helybeli , művész készített. Szép a pult mögötti, sokrekeszes. polcos vörösfenyő bútor és a nikkeles lámpák t sora. Az „ablakfal” előtt könyvesállványon egészségügyi felvilágosító könyvek kínálják magukat megvételre. Körülbe­lül ezt láthatja a gyógyszertár­ban naponta megforduló négy­száz ember. Éjszaka is ügyelet Tóth Gézáné gyógyszertár­vezető szívesen kalauzol bel­jebb, megmutatja irodáját, amelynek dísze Urbán Teréz nyolc táblából álló grafikája, rajta a gyógyítás története. Ott áll gipszbe formázva Ozma és Damján, a gyógyítás - védő­szentje is. — Huszonötünk munkahelye majdnem egy éve a hatalmas Gyógyszert, felvilágosítást Patikában gipsz Ozma és Damján Naponta négyszázan fordulnak meg itt Nyári panaszosok — Jött a levél Újkígyósról

Next

/
Oldalképek
Tartalom