Pest Megyi Hírlap, 1978. július (22. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-13 / 163. szám

Egy ei éri és az Egyetértésben Kiváló dolgozók brigádja Arany koszorú, dicsérő oklevél Pihenő — társadalmi munka közben A vaskos, nehéz tehervagon- ajtók a MÁV debreceni jár­műjavító üzemének készülnek. Nem egyedi darabok, száz­számra futnak már' külföldön is azok a vagonok, amelyek jól záródó ikerajtóit a Monor- vidéki ÁFÉSZ Egyetértés szo­cialista brigádja készítette. Soron kívül Üllőn, a község szélén, a tá­gas üzemcsarnokban, sorozat­ban készülnek a vagonajtókkal együtt a könnyen mozgatható kameraállványok is. Nemcsak a világos csarnok hangos, az udvaron is sziszeg­nek a festékszóró apparátu­sok, csattog a vastag lemez­daraboló olló. — Az 1972. január elején alakult, 16 tagú brigád nem­csak közületi munkákat vállal — mondja Béki Antal brigád­tag —, hanem a lakossági megrendeléseknek is soron kí­vül, rövid határidőn belül ele­get tesz. kifogástalanul. — Ä későn jövés megszünte­tése, az anyag- és energiata­karékosság — olvassuk a dí­szes naplóban, a vállalások között —, nem érdem, hanem munkaköri kötelesség. Az azonban már dicsérendő »eredmény, hogy a brigád min­den tagja kiváló dolgozó lett az évek során. A 16 tantermes iskolának, több mint 100, falra dalmi munkával segítette, hul­ladékanyagból, ugyancsak az iskolának, töb mint 100, falra akasztható, díszes virágtartót készített. A brigád két tagja népi ülnök, néhány tanács­tag is... A rövid ebédszünetekben felelevenedik sok kedves, kel­lemes emlék. Van miről be­szélniük, emlékezniük, hiszen a brigádtagok jutalomutazás­ként bejárták már fél Európát: az ÁFÉSZ azoknak, akik meg­érdemlik, nem mér szűk ma­rokkal Világjárók Akad, akinek visszaköszön már a jeges, havas sipkáját mutogató Keleti Kárpátok, ta­posták Bulgáriában az Arany­part lágy, puha homokját, megcsodálták Moszkva száz tornyát, szorongtak a Magas Tátrában a rrjhkorgő, zökkenő lanovkán, e‘csodá' kózta'fi a Tretyakov képtár felbecsülhe­tetlen értékű műkincsein, hall­gattak orgonamuzsikát Lipcsé­JEGYZET Gyerekek — veszélyben Az utóbbi időben igen sok *•* gyerekkel találkozom az utcákon. Nem is csoda, hiszen néhány hét telt csak el a bizo­nyítványosztás óta, ez a vaká­ció ideje. Önkéntelenül is felszínre to­lulnak ilyenkor gyermekko­rom emlékei. A tanévzáró, me­lyen izgatottan szorongtunk a padokban, osztályfőnökünk szavait hallgatva. A bizonyít­vány átvétele, majd a hazafe­lé vezető út, ahogyan fagylal­tot nyalogatva, vittük egész évi munkánk eredményét. S aztán kezdetét vette az önfe­ledt játék. Rúgtuk a labdát, fogócskáztunk, felpattantunk a kerékpárra, úttörőtáborokba mentünk. Nem más a szünidő nap­jainkban sem. A gyerekek el­lepik az utcákat, felszabadul­tan élvezik a nyár örömeit. Rendjén is van ez így, a fel- szabadultság azonban > renge­teg veszélyt rejt magában. Elsősorban a kerékpározó gyerekekre gondolok. A minap Gyomron láttam, hogy egy ti­zenkét év körüli fiú, a kerék­párjára erősített, két, olajjal teli kannával lavíroz az úttes­ten. Láthatólag nagy erőfeszí­tésébe került gépét egyenes­ben tartania. Ugyanazon a na­pon a Monort Péterivel össze­kötő úton voltam szemtanúja két hasonló korú gyermek hajmeresztő mutatványának. Egyikük a pedált taposta, míg a másik a csomagtartón ülve biztatta társát. Már legalább a harmadik tiszteletkört rótták az aszfalton, amikor a közele­dő autó dudálására, nagy ne­hezen megcélozták a közeli mellékutcát. Kis híján baleset áldozatai lettek. Azt hiszem, felesleges to­vább sorolnom a példákat, amelyekkel nap mint nap bár­ki találkozhat. Nem célszerű a bűnbak keresése sem, hiszen a gyermekek, mozgási szabadsá­guk tudatában, hamar elfe­lejtik tanáraik intelmeit, a szülök többsége pedig nap közben dolgozik, hazaérve pe­dig várja őket a háztartás. Valamit azért mégis tenni kellene gyermekeink védel­mében. Nem is oly régen járta a községeket az Országos Köz­lekedésbiztonsági Tanács moz­gó kiállítása. Megdöbbentő adatokkal ismerkedhettünk meg. A közúti balesetek jelen­tős hányadát idős emberek és gyermekek okozzák, de leg­többször az utcán közlekedő gyerekek a szenvedő alanyai a baleseteknek. A kerékpár elzárása, a gyermekek kordában tartása valószínűleg nem hozna eredményt. A serdülőknek mozgásra, sportolásra van szükségük, már csak egészsé­gük érdekében is, ezért bonta­kozott ki az Edzett ifjúságért mozgalom, mely azonban még csak kezdeti stádiumában tart. Az esetenként megrende­zett sportversenyek csak keve­seknek nyújtanak alkalmat a mozgásra, kikapcsolódásra. A szünidőben pedig még azok a lehetőségek sem adottak. Másutt kell tehát a megol- -'•* dúst keresni. Játszótereket, parkokat kell létesíteni, ahol nyugodtan lehet kerékpározni, és az sem baj, ha elgurul a labda. A járásban körülnézve, saj­nos, kevés ilyen helyet talá­lunk, meg kell kezdeni tehát a nélkülözhetetlen létesítmé­nyek építését. Ki lehetne ak­názni a brigádmozgalomban rejlő erőtartalékokat. Járásunk szocialista brigádjai, a KISZ- fiatalok és a lakosok számos alkalommal tettek tanúbizony­ságot segítőkészségükről, ha elkezdődne egy ilyen akció, minden bizonnyal ismét szá­mítani lehetne rájuk. K. L. ben. A számtalan közös kirán­dulás, színház'átogatás jól ösz- szeszoktatta a brigádtagokat. Értekezleteiken még az egyé­ni problémákat is megvitatják. És ahol lehet, segítenek. Az igazi érdem Segítő szándékukat, igyeke­zetüket jutalmazta meg a szakszervezet versenybizottsá­ga ismételten aranykoszorúval. Megszerzett ismereteiket nem felejtették el, ennek tulajdo­nítható, hogy a KPVDSZ-től dicsérő oklevelet kaptak a képzőművészettel és az opera- irodalommal foglalkozó rejt­vénypályázat megfejtéséért. Munkateljesítményük átla­gosan 110 százalék, és büszkék rá, hogy hibás, kifogásolható minőségű munkadarab még nem került ki a kezük alól. S ez az igazi érdem! Irta és fényképezte: Kiss Sáluior KISMOTORVEZETŐI TANFOLYAM Kismotorvezetői tanfolyam kezdődik augusztusban a men- dei Petőfi Sándor Művelődési Házban. A tanfolyamra, mely­nek költsége száz forint, min­den 14. életévét betöltött sze­mély jelentkezhet, július 25-ig. MONOMIDÍE , • A P E ST M E G Y.!E í H » R L A P KÜLÖNKIADÁSA XX. ÉVFOLYAM, 163. SZÁM 1978. JÜLIUS 13., CSÜTÖRTÖK A betegségek ellen Kisállattartók Vecsésen Ló már csak mutatóba akad Vecsés sohasem tartozott a hagyományos állattartó közsé­gek közé. Manapság sem tar­tozik, noha az, utóbbi években a kisállattartás ott is, csakúgy, mint másutt, fellendült. — Lovaik már csak a fuva­rosoknak‘vannak. Noha végre- valahára a tehénállomány nem csökken, az utóbbi eszten­dőben egy-kettővel gyarapo­dott is, még mindig csak tizen­két tehén van ebben a nagy­községben, hízómarha viszont jóval több, évente körülbe­lül ezemégyszázat-ezerhatszá- zat adnak el belőlük — mond­ja dr. Benczik Kálmán, közsé­gi állatorvos. A sertések száma, nyilván a jobb tápellátás és kedve­zőbb felvásárlási árak ha­tására, a múlt évben nőtt. Persze, nagyon nehéz pontos számot közölni, ugyanis az ál­latok állandóan cserélődnek, adják-veszik őket. Vecsésen jelenleg szerződé­ses nyúltenyésztéssel, tápellá­tással és állatfelvásárlással a Bukisz, a Monorvidéki Áfész, a Vörös Október Tsz és a du- navarsányi Petőfi Tsz szakcso­portjai foglalkoznak. — Sajnos — mondja dr. Benczik Kálmán —, ezek a csoportok bizonyos félreérté­sek következtében, vagy egy­szerű hanyagságból, engedély nélkül tevékenykednek, most a tanács^ megszünteti őket. Azok, álak május 31-ig nem . terem­tették meg a rendelkezések­ben előírt feltételeket (fertőző- állat-elkülönítő, fertőtlenítési lehetőségek, külön trágyatáro. ló, külön bejárat a tápokhoz és az állatokhoz, más ruha a táp­hoz, és az állatátvevéshez, be­tontér), nem működhetnek to­vább Vecsésen. Baromfival nem sokan fog­lalkoznak, jobbára csak a ház körül tartanak itt-oít tyúkokat, kacsákat, viszont egyre emelkedik a galam­bászok száma. Fertőző betegség most már évek óta nem fordult elő Ve­csésen. Sajnos, veszettséget eb­ben az évben is tapasztaltak, két behurcolt róka okozta. In­tő példa a vadászoknak, akik az utóbbi időben elhanyagolják a füstgyertyás irtást. A köz- egészségügyre azonban mégsem a róka és a veszettség másik hordozója, a kutya veszélyes, részint mert' a rókából kevés van, a kutyákat oltják, hanem a temérdek macska. Vecsésen a kutyák ebben az évben nagyon elszapo­rodtak, számuk lassan el­éri a háromezret. — Persze — tette hozzá dr. Benczik Kálmán —, ebben an­nak is szerepe van, hogy az előző években megszüntették a kutyák összeírását, bejelenté­süket a tulajdonosokra bízták, a tulajdonosok közül pedig sokan elfelejtettek kötelezett­ségüknek eleget tenni. Most újra elrendelték az ebek össze­írását. K. Gy. /. KÖZALKALMAZOTTAK ÉLETÉBŐL Mérlegen a szakszervezeti munka KIRÁNDULÁSOK - AUTÓBUSSZAL A Közalkalmazottak Szak- szervezetének járási bizottsá­ga az idén is részt vesz az or­szágos természetjáró találko­zókon. Első alkalommal, július 22-én és 23-án, Debrecenbe és környékére látogat el az öt­venkét tagú csoport, amely ta­nácsi dolgozókból és hozzá­tartozóikból áll. Autóbusszal utaznak a Haj­dúság fővárosába, az első nap megismerkednek Debrecen ne­vezetességeivel, másnap a vá- . rostól 20 kilométerre fekvő Vekeri-tavat keresik fel, ahol egész napos, gazdag program­ban lesz része a kirándulócso- portnak. Augusztus 26-án, 27-én Za- jaegerszegre és környékére lá­togatnak cl a tanácsi dolgo­zók. Az országjárásra iránt e Orvosság — a természet Keresik és meg is fizetik Magányos férfi a határban Pár évvel ezelőtt a monori és az üllői határban ilyentájt gyakran találkoztunk gyógy­növény gyűjtőkkel. Üllőn s Monoron, de tudomásom sze­rint Csévharaszton is egész családok szedték az orvosság­nak való füveket. És jelenleg? — Mi az oka, hogy ennyire kevesen foglalkozunk gyógy­növénygyűjtéssel? — ismétli meg a kérdést Mucsi Albert monori, Kossuth utcai lakos, és az eget kémleli. — Legfonto­sabb, hogy nincsen már sze­gény ember, a másik meg, ki bolond manapság egész nap a határt járni ötven, esetleg száz forintért? És az átvétel sem olyan jó már, mint évekkel ezelőtt volt, mondják a töb­biek, mert nekem ilyen gon­dom egyelőre nincsen. Gyógyító keverék Amikor arra kérjük, hogy beszéljen magáról, előbb leül, összekulcsolja két kezével a térdét és csak azután kezd bele: — Tizenegyen voltunk test­vérek, és már csak egyedül én élek. A második világháború négyet vitt el közülünk, a tü­dővész kettőt, a többi ki ebbe, ki abba halt meg, de addig, mint én, egyik sem élt. Én születtem a legutoljára, s most már biztos, én is megyek el utolsónak ... Édesapám susz­ter volt, öten tanultuk meg a mesterséget a keze alatt. Én Vecsésen dolgoztam, a suszte­rájban, onnét is mentem nyug­díjba. Akikkel együtt voltam, már azok közül sem él senki, csak én. Nyolcvankilenc éves vagyok. — Mióta gyűjt gyógynö­vényt? — Szegény anyám környék- szerte híres füvesasszony volt. A piacokon árult ő is, mint most én ... Eleinte csak ma­gamnak gyűjtöttem, de pár éve rájöttem, hogy mostaná­ban nemcsak keresik, hanem meg is fizetik a füveket, azóta rendszeresen szedem, szárítom, feldolgozom és saját mag,am is adom tovább őket. Leginkább a Nagycsarnokba járok és a Garai piacra. Egy ezres egé­szen biztosan összejön, de ezt úgy értse, hogy télen, nyáron egyaránt. Ilyenkor kevesebbet vagyok a piacon s többet a ha­tárban, ősztől tavaszig viszont fordítva. — Mondjon egy jó teakeve­réket. mondjuk, megfázás, nát­ha ellen. Máris sorolja: — Akácvirág, bodzafavirág, kamilla, hársfa és csa­lán ... A keverési arányt nem mondom el, mert az az én titkom, ugyanis nem mindegy, hogy melyikből mennyi kerül a keverékbe, más az íze és más a hatása is. Füvek — Melyek a legismertebb füvek? — A macskagyökér közis­mert idegnyugtató, belőle ké­szül a valeriána. A bodzavirág köhögés ellen használ. A fűz­fakéreg kiváló lázcsillapító, a búzavirágtól elmúlik a szem­gyulladás, az olajfűz levele, abból szedek mostanában a legtöbbet, nagyon hatásos vérnyomáscsökkentő. A kezemre mutatok, sze­mölcs van rajta, s megkérde­zem, mivel lehetne eltüntetni? — Kecskefű tejével, de jó rá az egyszerű gyermekláncfű teje is. Felnevet: — De a leghatásosabb, ha elmegy bőrgyógyászhoz és le- égetteti. • A titok — És mi a hosszú élet titka? Körbemutat: — Nem a fű, fa, levél, ha­nem a hely, ahol terem. Gyer­mekkorom óta vallom, a nap soha se találjon az ágyban. Aztán még egy: a jóga és a le- dörzsölés. Reggel, felkelés és este, lefekvés előtt az egész testünket erősen átdörzsöljük. Az ujjainknál kezdjük, folytat­juk a karokon, fejünkön, tör­zsünkön és így tovább ... Feláll és megmutatja. — A kínaiak állítólag évez­redek óta csinálják. Jó-e, amit tanácsol? Valószínűleg, hiszen a bizo­nyíték ő maga: azt, aki hat­vanévesnek véli, máris bántja a lelki ismerete, hogy nem mondott-e sokat? Kovács György olyan nagy volt az érdeklődés, hogy néhány jelentkezőt el kellett utasítani. Két autóbusszal százöten utaznak el. Az első nap Za­laegerszeg nevezetességeit te­kintik meg, majd másnap fel­keresik a már országos hírű zaiakarosi gyógyfürdőt. A kiránduláshoz a járási szakszervezeti bizottság 6 ezer forinttal járul hozzá. Megélénkült a járási hiva­tal, dolgozóinak sportélete: ' A labdarúgók rendszeresen edze­nek és mérkőzéseken is részt vesznek. Megkezdődött a házi sakkbajnokság is, amelyre több mint húszán nevezlek be. Július 28-án, tizenharmadik alkaiomrAal rendezik meg a járási szakszervezeti napot, ez­úttal Pilisen, a vadászházban. Szakszervezeti taggyűlést tartanak, amelyen beszámoló hangzik el az alapszervezet első félévi munkájáról, a gaz­dasági tevékenységéről, majd szórakoztató műsort nézhetnek meg, végül sportversenyeken mérhetik össze tudásukat, ere­jüket a részvevők. Lesz kispá­lyás foci- és koronglövőver­seny is. A szakszervezeti napra több inint háromszáz dolgozót vár­nak; július 28-án a községi tanácsokon csak ügyeleti szol­gálatot tartanak. G. A nap kulturális programja MOZIK Gyömrő: K. O. Maglód: Egy lány Chichagóban. Mcn- de: A fekete rák ollójában. Monor: Már rnz is probléma? Pilis: Lucky Lady. Űri: Az aranyember. Üllőn: Kísértet Lublón. Vecsés, a délutáni előadáson: A leigázottak boly­gója, esti előadáson: Zsarutör­ténet. MŰVELŐDÉSI HAZAK Ecser, 19 órától: az ifjúsági klub foglalkozása. Mende, 18 órától: a népitánccsoport pró­bája. Monor, 19 órától 23 óráig: disco, vezeti Gerő György, 18 ótától: a motoros­klub összejövetele, 15 órától: az asztaliteniszezők edzése. Nyáregyháza, 19 órától 22 óráig: az ifjúsági klub össze­jövetele (a KISZ-helyiségben). Pilis, 18—22 óráig: az ifjúsági klub összejövetele, 18—29 óráig: a fotóklub foglalkozása. Sülysáp, 18 órától 20 óráig: a csillagászati szakkör összejö­vetele. Vecsés, egész nap: sport, szórakozás, játék, kötet­len program. á I I \

Next

/
Oldalképek
Tartalom