Pest Megyi Hírlap, 1978. július (22. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-13 / 163. szám

Az acélgyártás nagyberuházása Borbély Sándor az ózdi avatáson Szerdán adták át Ózdon a csaknem két, és fél milliárd forintos költséggel megépült acélgyártás fejlesztési nagybe­ruházás termelőberendezéseit, közte az oxigéngyárat, a nyolcszáz tonnás körkeverőt és a 9-es számú martinkemen­cét. Az ünnepélyes átadáson je­len volt Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára és Gerhard Kái­nért, az NDK magyarországi nagykövete is. Az új beruházás biztosítja majd az Ózdon és Diósgyőr­ben már korábban elkészült korszerű hengersorok acéllal való ellátását. Az Ózdi Ko­hászati Üzemekben oxigén tíűsításos eljárást évente 300 ezer tonna többletacél terme­lését teszi lehetővé. Ez a mennyiség számottevően eny­híti majd az acélhiányt, a gép­ipar és más iparágak acéligé­nyének teljes kielégítését azonban csalt a dunaújvárosi és diósgyőri konverteres és kombinált acélmű beruházás teljes befejezése teszi majd lehetővé. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLI ETEK! /ßW wm AZ MSZMP REST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ' XXII. ÉVFOLYAM, 163. SZÁM Áll A 80 FILLÉR! 1978. JÚLIUS 13., CSÜTÖRTÖK Megkezdték a búza aratását A dobási Fehér Akác Termelőszövetkezetben startoltak a kombájnok a kény érnekvalóban Az időjárás javulása lendü­letet adott a nyári betakarí­tásnak. Az ország legdélibb vidékén, a baranyai határban befejező­dött az őszi árpa aratása. Vi­szonylagos munkasiker ez, hi­szen tavaly ilyenkor a búza betakarítása is a végéhez kö­zeledett. Jellemző az idei lassú, küzdelmes aratásra, hogy bár Takaró Tegnap kezdték meg a búza aratását a dabasi Fehér Akác Terme­lőszövetkezetben. Idén 2643 hektárról vágják le ezt a gabonát, s 36 mázsás termésátlagra számítanak. Rozsán Péter felvétele június 22-én már megindultak az első kombájnok, három hét — igaz: esőkkel, viharokkal, jégverésekkel tarkított három hét — kellett a takarmányga­bona termésének teljes'begyűj- téséhez. Most, az átmenet nél­kül érkezett meleg hatására meggyorsult a búza érése és egyszerre nagy területek vál­tak vágásra éretté. Ennek megfelelően szerdán általánosan megindult a ke­nyérgabona betakarítása. A szemek nedvességtartalma jó­val 20 százalék feletti, ezért Szárítani kell. A búzaaratás megkezdéséről érkeztek hírek a dabasi Fehér Akác Termelőszövetkezetből, valamint a Kisalföldről és Szabolcs-Szatmár megyéből. A legszárazabb mezőgazdasági körzetekben indultak meg a búzaarató kombájnok. Az őszi árpa aratása általános, sőt egyes járásokban már csak néhány száz hektáron van lábon a termés. A szem víztartalma rendkívül magas, a beregi részen még a 30 szá­zalékot is eléri. A gazdaságok azonban úgy számolnak, hogy jobban járnak, ha szárítják a nedves gabonát, mintha újra esők érnék a telt kalászokat. Aczéi György Bács-Kiskunbaa Aczéi György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyet­tese szerdán Bács-Kiskun me­gyébe látogatott. Katanics Sándornak, a megyei pártbi­zottság titkárának, valamint Németh Ferencnek, a megyei KISZ-bizottság első titkárának társaságában az Izsáki Állami Gazdaságot kereste fel. Ott ta­lálkozott a gazdaságban mű­ködő ifjúsági építőtábor buda­pesti egyetemista és főiskolás lakóival. A gazdaság központ­jában ifjúságpolitikai fórumot rendeztek, amelyen a Politikai Bizottság tagja válaszolt a fia­talokat érdeklő kedésekre. A viselkedéstanról Befeieződölt az etológiái tanácskozás Gödöllőn Az elmúlt három napban tudományos KGST-tanácsko- zásnak adott otthont a Gödöl­lői Agrártudományi Egyetem, ahol az etológiái kutatások ed­digi eredményeiről — az álla­tok viselkedési szokásairól — folytattak eszmecserét a részt­vevő szakemberek. Először nyílt most alkalom arra, hogy az e tárgykörben dolgozó ku­tatók számot adhassanak eddi­gi munkásságukról, meghatá­rozzák és egyeztessék az elkö­vetkezendő feladatokat. A te­kintélyes nemzetközi mezőny­ben a Szovjetuniót V. I. Velik- janin, a Leningráöi Genetikai Intézet professzora, a Német Demokratikus Köztársaságot az Eberswalde-i Alkalmazott Állathigiéniai Intézet két mun­katársa, Lengyelországot a Krakkói Állattenyésztési Kuta­tó Intézet munkatársai, Cseh­szlovákiát pedig a nyitrai ku­tatók képviselték. Hazánk tu­dósai nemcsak Magyarorszá­got, hanem Pest megyét is reprezentálták; dr. Czakó Jó­zsef, a GATE gépészmérnöki karának professzora, , Keserű János, a Herceghalmi Állatte­nyésztési Kísérleti Intézet fő­igazgatója és az intézet mun­katársai közül Orbán Anlalné, valamint Szűcs Endre előadá­sai keltették fel az érdeklődést a hazánkban és megyénkben folytatott etológiái vizsgálatok iránt Az előadássorozat szákmai bemutatókkal zárult, amikor is a nemzetközi szimpozion résztvevői megtekintették a dunavarsányi Petőfi Tsz sza­kosított sertéstelepét, a Gö­döllői Tangazdaság kötetlen tartású tehenészeti telepét, va­lamint a Kiskunsági Nemzeti Parkot és a Bugaci Pásztor­múzeumot. Termelésre kész a váci fénycsőgyár Próbafűtés az üveggyártó kemencében Megkezdődött a próbafűtés az amerikai—japán licenc alapján készült, üvegolvasztó kemencében, néhány ellenőrző vizsgálat után a kemencét 1700 fokra hevítik, s akkor hozzáláthatnak az üzemszerű termeléshez az Egyesült Izzó váci gyáregységében, az új fénycsőarmatúra-gyártó gép­soron. A váci gyár eddigi gépein naponta hétezer fénycsövet készítettek. Az új gépsor napi terme­lése eléri a negyvenhá­romezret, évente pedig az 52 millió da­rabot. Ehhez évente 85 tonna kvarcot, szódát és más, üveg­gyártáshoz szükséges adalékot használnak fel. Az Egyesült Izzó váci gyára így válik Euró­pa legnagyobb homályosított fénycsövet gyártó üzemévé. A kemencét építő magyar szak­emberek a Hötechnikai Válla­lat összefogás aranykoszorús szocialista brigádjának tagjai. A Pallagi István építésvezető irányításával, a Kucsera Ist­ván vezetésével dolgozó bri­gád, rekordidő — alig fél esz­tendő alatt — építette fel, a hazánkban páratlan méretű kemencét, amelybe hat hónap alatt 1415 tonna, főként a tő­kés piacról beszerzett, nagy értékű tűzálló anyagot építet­tek be. A 47 négyzetméteres olvasztótér meghaladja egy korszerű kétszobás lakás alap­területét. A felhasznált anyagok kö­zött van olyan tűzálló kő, amelynek köbmétere három­száznyolcvanezer forintba ke­rült, s olyan tégla, melynek egyetlen darabját kilencszáz forintért vásároltak. Már csak azért is nagy gondosságot, pontosságot és fegyelmet kí­vánt a munka az építőktől, a kemence tégláit például milliméteres pontossággal kell egymáshoz illeszteni. Mindez sikerült, a kemence minősége nem marad el a gépsorétól. A szakemberek el­ismerését bizonyítja, hogy máris megnyílt a lehetősége: a nagy teljesítményű gépsort a magyar kemencével vásá­rolják meg több országban. K. Z. Cegléd után Gödöllőn is Ellenőrzik a biztonságot A személygépkocsi-javítás egyre dinamikusabban fejlődő iparág hazánkban. Évről évre sok tízezer autó kapcsolódik be a forgalomba, s a számuk 1980 végére várhatóan már el­éri az egymilliót. A növekvő gépkocsiszámmal párhuzamo­san nőnek a javítási-javíttatá- si gondok is. Igaz ugyan, hogy Magyarországon csaknem 8000 műhelyben 74 ezer szak­munkás és hatezer segédmun­kás dolgozik a járművek kar­bantartásán, javításán, de az is igaz, hogy közülük több mint a fele kisipari körülmé­nyek között, mindössze tízez­ret foglalkoztat a szervezett közforgalmú autóipar. Az AFIT az előző ötéves tervben 854 millió forintot, eb­ben a tervidőszakban pedig már 930 milliót költ hálózatá­nak bővítésére, a szolgáltatá­sok fejlesztésére, korszerűsí­tésére. Pest megye gépkocsitulaj­donosai hosszú ideig a megye különböző területein csak a magán- és szövetkezeti ipart, illetve a budapesti javítómű­helyeket vehették igénybe. A 3. sz. AFIT azonban néhány éve kapcsolódott a megye el­látásába. A budapesti telep­hely mellett Vácott, illetve Cegléden nyitottak korszerű javítóüzemet. Nemrégiben pe­dig már hozzákezdtek a gö­döllői telephely alapozásához is. A legújabb Pest megyei ja­vítóüzem — a tervek tanúsága szerint — egvike lesz az AFIT legkorszerűbb telepeinek. Olyan új műszerek és beren­dezések várják majd az autó­sokat, . amelyekkel még a szakemberek is csupán a tava­szi BNV-p találkozhattak. Az M3 -as autópálya kapujában Amíg azonban ez a beruhá­zás megvalósul, a váciakra kettős teher nehezedik. Az öt évvel ezelőtt épített üzemben évente sok ezer javításra vá­ró gépkocsi fordul meg. Az idén az első negyedévben 7400 kocsin végeztek kisebb-na- gyobb javítást, a II. negyedév­ben pedig még ennél is több autón. Az eredetileg tervezett kihasználtságát várhatóan ez év őszén éri ei a váci üzem. A ceglédi üzem csak egy éve áll az autósok rendelkezésére, de máris sokan megkedvelték szolgáltatásait. Bizonyítékul csupán két adat: a megnyitás utáni hat hónap alatt 9 ezer gépkocsit javítottak, az idén pedig már az első negyedév­ben több mint négyezret Simon László, a 3. sz. AFIT termelésirányítási és szervezési osztásának vezető­je elégedett az eddigi eredmé­nyekkel A 3. sz. AFIT legújabb szol­gáltatása az úgynevezett for­galombiztonsági ellenőrzés. — Július elseje óta vállaljuk, az autósok kérésének eleget téve. Statisztikai adatok bizo­nyítják, hogy a közúti balese­tek jelentős hányada a rossz műszaki állapot miatt követ­kezett be. Csakhogy ezeket a hibákat gyakran a leggondo­sabb gépkocsivezető sem ve­heti észre, mivel kizárólag műszeres vizsgálattal derülhet fény rájuk. Diagnosztikai vizs­gálatokat már korábban is végeztünk, de azok kizárólag a motor műszaki állapotát ellen­őrizték, most megállapítjuk, hogy a gépkocsi a közlekedés­biztonsági feltételeknek meg­felel-e. Ez a vizsgálat fékha- tásmérést, futóműellenőrzést és fényszóróhatás-mérést tar­talmaz. W. G. ■■■ Az M3-as autópálya fővárosi bevezető szakaszán felüljáró épül a XV. kerületben. A harminc méter széles, kétszer há­rom sávos felüljárót fél szélességben ez év szeptember 30-ro adják át. Képünkön: daruval emelik le az érkező hídpilléreket. •■••ló . I KÖZÉLET Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban üdvö­zölte Alessandro Pertinit, az* Olasz Köztársaság elnökévé történt megválasztása alkal­mából. Jörgen Jensen, a Dán Kom­munista Párt elnöke, az MSZMP Központi Bizottságá­nak meghívására Magyaror­szágra érkezett." Ingrid LeodoKer egészség- ügyi és környezetvédelmi mi- niszterasszony, az osztrák egészségügyi küldöttség veze­tője tegnap, a delegáció élén elutazott hazánkból. Pozsgay Imre kulturális miniszter vezetésével szerdán hazaérkezett Moszkvából a magyar küldöttség, amely részt vett a szocialista orszá­gok kulturális minisztereinek moszkvai értekezletén. i l k e atvanmilió dollár ki­adását tette elkerülhe­tővé 1977-ben az az intézkedéssorozat, aminek célja, hogy a kőolajfeldol­gozásból származó termé­keket más energiahordo­zókkal — így szénnel, föld­gázzal — helyettesítsék. Az energiafelhasználás éssze­rűbbé tétele fontos nép- gazdasági érdek; népgazda­sági érdekekre hivatkoznak azok a — közületi — fo­gyasztók, akiknél marad a szén az áhított olajtüzelés helyett, s gazdasági céljaik veszélyeztetésével vádolják azokat, akik nem engedé­lyezik az olaj- vagy föld­gáztüzelésre történő átál­lást. Ezek szerint van egy nagy népgazdaság, s azután sok-sok kicsi, kinek-kinek már-már tetszése szerinti, például műszeripari, textil­ipari, élelmiszeripari, attól függően, egy-egy cég hol tevékenykedik. Az abszurdumig futot­tunk gondolatmenetünkkel, mert hiszen a műszeripari stb. „népgazdaság” képte­lenség. Mégis, a végletesség segít annak a napi tapasz­talatnak a megvilágításá­ban, ami arra figyelmeztet, túl könnyen vélik némely termelők, szolgáltatók, ál­talában gazdálkodó szervek kizárólagos tulajdonuknak a népgazdasági érdekeket, s joguknak az így értelmezett érdekek képviseletét, ér­vényesítését. Holott az egy­szeregy az egyszeregy; csak egyféle népgazdaság van. Amire mindenki bólogat. S azután cselekszik úgy, ahogy addig Tavaly a bíróságok össze­sen tizenkilencezer gazda­sági pert tárgyaltak, s az ún. peren kívüli jogi viták számát ennek többszörösére becsülik a szakemberek. Aligha merész megállapí­tásra perekben, a vitákban a leggyakrabban elhangzó kifejezés minden bizonnyal a népgazdaság érdeke, igé­nye, szükséglete, diktátuma volt. Erre hivatkozott ai­ds felperes, egyik és másik jogtanácsos, felügyeleti szerv és bíró, s erre hivat­kozik az újságíró is, mert hiszen a népgazdaság em­lítése jogos. Csak nem mindenkor, s mindenki ál­tal! Nagyon igaza van annak a vezérigazgatónak, aki azt mondta, amikor partnerei­nek nincsenek érveik, vagy kifogytak azokból, akkor hozakodnak elő a vélt adu­val, a népgazdasági érdek ilyen-olyan értelmű emle­getésével. Igenám, de tisz­teletet érdemlő önkritiká­val ugyanez a vezérigazga­tó azt is elismerte, ő sem jár el másként, ha szorult helyzetbe kerül, summa summarum, divat lett ha- jigáiózni e nagy nyomatéké kifejezéssel. Pontosan azért, mert divat, mert gvakori, sokat- veszített súlyából az ilyesfajta érvelés. Hiszen aki mondja, s akinek mondják, egyaránt tudja, népgazdaság alatt — nem kivétel nélkül, de legtöbb­ször — az a „picike” nép­gazdaság értendő, amit a hivátkozó kisajátítani vélt a nagy egészből, ami az „ő” népgazdasága. M ás híján macskakör­mökkel jeleztük előbb egyet nem értésünket az ilyesfajta különbejáratú okoskodásokkal, ám ettől még azok vannak, elhang­zanak napról napra. A nagyvállalat ezt a címkét használva kísérli meg rá­testálni a kisebbre elörege­dett termelőberendezéseit, s azokkal együtt a nála gazdaságtalan — de az új helyen sem kifizetődő — gyártást, a kicsiny cég vas­tagon fogó árkalkulációs ceruzáját véli a népgazda­sági érdekeltségtől vezettet­ni, s az építők, mikor c.sa- pot-papot otthagyva elvo­nulnak egy másik beruhá­zásra, szintén e jelszóval teszik. Kikerülhetetlen a forró kása: sokak számára takaró lett a népgazdaság emlege­tése, takaró mulasztásokra, melléfogásokra, szervezet­lenségre, az igények rossz fölmérésére. Igaz, az érde­keltség bonyolult szöve­vény, mert szálai a társa­dalmi hasznosságot éppúgy átfogják, mint a jó értelmű csoport- és egyéni érintett­séget. Az azonban járhatat­lan út, hogy ki-ki tetszése szerint e szövevényből ki­húz egy szálat, s fölmutat­ja úgy, hogy másnak tes­sék, népgazdasági fontos­ságúnak az, ami szűk cso­portot, néhány személyt képvisel, jelenít meg csu­pán. Vizsgálatok sora bizonyít­ja: a termelő tevékenység legsebezhetőbb területeinek egyike az ágazatok kapcso­latrendszere, s a vállalatok közötti együttműködés. A zavarok fő forrása az a szemiéletmód, melynek hir­detői és gyakorlói mindig a maguk népgazdasági sze­repét állítják a fő helyre, nem' sokat törődve azzal, e sajátságos, sok szereplőt befogadó színpadon rajtuk kívül még kik, hol, milyen rendezői utasítások a1 ap­ján helyezkednek el. Ma­gyarán: akik mást játsza­nak, mint amit játszaniuk kell. azok fölborítják a rendet, veszélyeztetik az előadás menetét. E zért nem csupán er­kölcsi, hanem nagyon is valós, megfogható érdekek fűződnek ahhoz, hogy ahol szükség van rá, ott ne csak győzködéssel, hanem más módon is min­denkivel megértessék: csak egy népgazdaság van, s cselekedeteit ennek érde­keihez kell igazítania. L. G.

Next

/
Oldalképek
Tartalom