Pest Megyi Hírlap, 1978. július (22. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-01 / 153. szám

Minden eddiginél sikeresebb SOK TÜZELŐUTALVÁNYT VÁLTANAK BE ' Két héttel ezelőtt kezdődött a kedvezményes fűtőolajvásár. Az évek óta sikeres akció je­lentős segítség az előrelátó s a tárolási lehetőségekkel ren­delkező vásárlóknak. Váro­sunkban is sokan élnek a le­hetőséggel. A legnagyobb és legforgalmasabb gázcsere- és fűtőolajtelepre látogattunk, a Gödöllő- és Vidéke ÁFÉSZ üzemeltette, 97-es számú kút­hoz, hogy vezetőjétől, Prókai Józseftől a vásár felől érdek­lődtünk. — Az akció kezdetétől idáig 760 ezer liter olaj érkezett te­lepünkre, s mind el is fo­gyott. A vásárlók igénylik a házhozszállítás kedvezményét is, két ezer-ezer literes tar­tálykocsink már 250 ezer liter olajat szállított a megrende­lőknek. Tüzelőutalványt eddig 270 ezer forint értékben vál­tottak be kútunknál, s már most megállapíthatjuk, hogy az idei vásár várakozáson fe­lüli érdeklődést hozott. Prókai József szavait iga­zolta az ottjártunkkor tapasz­talható nagy forgalom is, gépkocsik, lovasfogatok, kézi­kocsis vevők várakoztak a ki­szolgálásra. — A megnövekedett igénye­ket csak megfelelő készlet ese­tén tudjuk kielégíteni — mondta a vezető — s erre a tavalyi tapasztalatok alapján jól felkészültünk. Az ÁFÉSZ vásárolt egy 15 ezer literes tartálykocsit, amivel magunk szállíthatjuk telepünkre az olajat, nem szorulunk rá má­sok közreműködésére. Napon­ta 40—50 ezer litert hozunk a telepre. Ennél többet nem tu­dunk, s bizony gondban va­gyunk, ha a város többi tele­pén elfogy az olaj, mert ilyen­kor mindenki hozzánk jön. A városi lakóiion kívül gyakor­ta érkezik vevő a járásból, sőt a megye távolabbi települé­seiről is. Az elmondottakból az is ki­derül, hogy a vevők elégedet­tek az ÁFÉSZ, a 97-es kút szol­gáltatásával. A házhoz szál­lításon kívül a városi lovas fuvarozók is a lakosság ren­delkezésére állnak. Valószínű, ■ hogy a kedvezményes akció a kezdeti sikerrel folytatódik. ‘ Miiru Mihály Úttörők táborozása A nyolcadik: őrsvezeiőképző A járási-városi balatonlellei úttörőtábor kezelését június 1- től a két KISZ-bizottságtól az alsófokú oktatási intézmények gondnoksága vette át. Két év tapasztalatai alapján elkészí­tették a tábor szabályzatát, melyet az illetékes szervek jó1 iváhagytak. Az idén nyáron 8 turnusban tölthetnek 10—10 napot Lei lén az úttörőik és kisdobosok. Az első csoportban városi, az utá­na következőikben járási gyer­mekek üdülhetnek a táborban, az utolsó tíz napon őrsvezető- képzővé alakul át. Turnuson­ként 200 gyereket látnak ven­dégül Balatonlellén. Galgamácsai hírek Július 1-én, szombaton dél­után három órakor kispályás labdarúgótorna keretében avatja fel a Galgamácsai SE tomegsportbizottsága a Kiskút SC csapatának új pályáját. A pályát romantikus környezet­ben, a galgamácsai erdőben alakították ki. Nemcsak a lab­darúgó-mérkőzések jelenthet­nél! szórakozást az idelátoga­tóknak, hanem pihenésre, tú­rázásra, is nyílik alkalmuk a kellemes kirándulóhelyen. A pályavató ünnepségen az SE tömegsportbizottsága könyvvel és oklevéllel jutal­mazza meg az építésiben élen­járó, kiemelkedő munkát vég­ző társadalmi aktivistákat. Vasárnap, július 2-án 16 érakor is láthatnak izgalmas­nak ígérkező labdarúgó-mér­kőzést a galgamácsaiak. A TSZ SE labdarúgócsapatának meghívására a nagyközségbe látogat a Kákái KSK együt­tese. A két csapat a nyári Galga Kupa küzdelemsoroza­tának keretében barátságos mérkőzést vív majd. A ha­zaiak nagy lelkesedéssel ké­szülnek a találkozóra, amely az őszi bajnokságban szereplő csapat kialakítása végett dön­tő fontosságú. A mérkőzés előtt 14.30-kor a helyi serdülő csapatok mérik össze tudásukat. A kákái labdarúgóik látoga­tását egy hét múlva, július 9-én viszonozzák a galgamá­csaiak, s akikor lesz a mérkő­zés visszavágója is. A hátrányok leküzdéséért Valóságos, gyakorlati egyenlősé A tangazdaság nídolgazainak helyzete Aligha süthetjük rá a túlzott gazdaságcentrikusság bélyegét az Agrártudományi Egyetem Tangazdaságának párt-végre­hajtóbizottságára, amikor egyik jelentésében így fogalmaz: A nők helyzetének megítélése működési területünkön társa­dalmi üggyé vált, a nőkről va­ló gondoskodás gazdaságunk­ban annyit jelent, mint mind­annyiunkról való gondoslcodás, mert helyzetük állandóan visz- szahat a munkára, a munka hatékonyságára. Felületes szemlélő talán rásütné, mond­ván, első az ember, a terme­lés sosem szoríthatja háttérbe, mindennek a megközelítése csakis az ő szemszögéből he­lyes és megengedhető. A párt- vb a nőpolitikái határozat vég­rehajtásának surnmázásakor is a munkából, a hatékonyságból indul ki, holott itt másról, ma- gasztosabb dolgokról van szó. Valóságosan Miről is? Arról, hogy a nők­nek jogi és társadalmi egyen­lőségét mindinkább a munka­helyen, a gyakorlatban is tel­jesebbé és valóságossá tegyük. Nem segélyekről, előnyökről és kedvezményekről. Illetve, ha arról is, az is csak a hátrá­nyok fölszámolásáért, az egyenlőtlenségek megszűnésé­ig. A gondoskodás a hatéko­nyabb termelést szolgálja? Azt. Mert, ha minden, vagy a legtöbb nő hatékonyan dolgo­zik, az se ‘kevesebbet, se töb­bet nem jelent, minthogy ké­pessége és tudása javát adja és adhatja, ami neki és a kö­zösségnek is a legjobb. A ha­tékonyság következmény. Ered­mény. Okozat, amiből termé­szetszerűleg következtethetünk az okra. Meg is magyarázhat­juk. Ma már alig van a tangaz­daságban olyan munkaterület, mutat rá a párt-végrehajtó­bizottság, ahol a feladatokat csak férfiak oldják meg. Ki­induló tételük nem szorul alá­támasztásra, realitását az előb­bi állítás ismeretében senki sem vonhatja kétségbe. Nyolc év alatt, ennyi idős már a párt nőpolitikái határozata, innen az időszámítás, a tangazdaság munkásnőinak aránya 30 szá­zalékra emelkedett. A növeke­dés sajátságos módon a nehéz fizikai erőt követelő munkahe­lyek csökkenéséből adódik. A fizikailag könnyebb munka na­gyobb szellemi felkészültséget kíván. Nem meglepő, hogy a harminc éven aluli nők közül valamennyien elvégezték az általános iskolát, a hasonló korosztályú férfiak közül el­lenben harminchatan ezzel nem büszkélkedhetnek. Hajnaltól estig Család, háztartás, gyermek­nevelés, untig ismételjük, ma is nagyobbrészt a nők vállát nyomja. Mi következik ebből a munkahelyre nézve? Sem­miképpen sem az, hogy emiatt [ a családanyák kisebb inten­zitással dolgoznának. Hanem: rátermettség, képesség, kép­zettség birtokában sem vállal­hatnak el akármilyen beosz­tást. Bizonyos vezetői munka­köröket. Érthetően húzódoznak az olyan parancsnoki posztok­tól, amelyek betöltői hajna­lok hajnalán kelnek, s késő este térnek haza. Tangazda­ságról lévén szó, ilyenek van­nak. A nők előnyben részesí­tik a kötött munkaidejű helye­ket, ahol nagy biztonsággal előre tudható, hogy mikor ér haza. Meghatározó szerep jut az előbbrelépásben, a továbbta­nulásban a kornak- A harminc éven aluliak, műszaki, admi­nisztratív beosztásúak, bátran vállalkoznak tanulásra, mind szakmai, mind politikai kép­zésre. A káderfejlesztési ter­vekben velük számolnak a gazdaság vezetői. Az elmúlt években kinevezett osztály- és telepvezetők között két olyan nőt is találunk, aki korábban munkásként dolgozott. Az ipar­szerű termelés térhódításával egyenes arányban nő a na­gyobb képzettségű emberek iránti igény. A fiatalabb kor­osztályokba tartozók kihasz­nálják a kínálkozó lehetőséget, szakiskolai, középiskolai vég­zettséget szereznek. A harminc éven felülieknek nemcsak a helyzete, a szem­lélete is miás. A gyermekneve­lés mellett a régi családi élet­formához való ragaszkodás is kizárja, hogy bentlakásos kép­zésben részt vegyenek. Ámde elutasítják a levelező tagozatot is. Indokuk: a férjem nem en­gedi, nem jut idő nekem a ta­nulásra. Játékosok, szurkolók egy célért Osztályozóra készül a Kartal Befejeződött a járási labda­rúgó-bajnokság. Az első osz­tály élén a Kartali •Medosz csapata végzett, két ponttal megelőzve a második Honvéd Malinovszkij SE-t, öt ponttal a harmadik helyezett Zsám- bokot. A kartaliak huszonhat mérkőzésükből mindössze há­romszor veszítettek, s ugyan­ennyiszer játszottak döntet­lent. ök szerezték az első osz­tályban a legtöbb gólt, nyolc­vannégyet, a góllövőlistán utánuk következőket tizenegy góllal előzték meg. Hason­lóan kedvező a bajnokra, ha a kapott gólokat tekintjük, huszonötször rezdült meg a hálójuk, akárcsak a második helyezettnek. Válságos hangulat Aki csak a szép eredményt ismeri, keveset tud a kartali csapatról, a körülötte zajló eseményekről. Pedig egy év­vel ezelőtt válságos volt a hangulat a kartaliak háza tá­ján. Mi történt akkor? Sinkó István, a megyei labdarúgó- szövetség kartali képviselője így emlékezik az esetre: — Kartal tavaly is meg­nyerte a csapatbajnokságot s így indulhatott az osztályozó­kon, Az egyik mérkőzésen azonban baj történt. Egy ma­gáról megfeledkezett, gyenge idegzetű kartali szurkoló bán­talmazta a játékvezetőt. A csapat játékjogát azonnal fel­függesztették, s a Pest megyei Labdarúgó Szövetség fegyel­mi határozata a Kartalt arra ítélte, hogy a járási bajnok­ságban játszhat ugyan, de 1980-ig nem vehet részt az osztályozókon. A kartaliak azonban nem hagyták annyiban a dolgot, megfellebbezték a határoza­tot, s a szurkolók is írtak egy levelet a szövetségnek, amely­ben megfogadták, hogy a jö­vőben sportszerűek lesznek, és kiközösítik maguk közül a rendbontókat. A fegyelmi ha­tározatot megváltoztatták, de az osztályozón nem szerepel­hetett tovább a csapat. Egy álom szertefoszlott. A tehetsé­ges társaság válságba jutott, a játékosok a távozás gondo­latával foglalkoztak. Akadtak azonban, akik nem vesztették el a reményt s lel­ket vertek a labdarúgókba. Nagy Jenő, a bagi származá­sú új edző, és Száraz József, a járásszerte ismert sportba­rát addig győzködött, amíg a csapat mégis együttmaradt. A Medosz támogatói, a termelő- szövetkezet, a tangazdaság és a községi tanács sem fordult el a balul sikerült év után a társaságtól, továbbra is támo­gatták a szakosztályt. Teljes gőzzel Az összefogás meghozta az eredményt, a kartaliak újra játékba lendültek. Edzőjük, valamikor a kartaliak arany­csapatában játszott. Akkori­ban, 1958-tól 1960-ig a karta­liak két osztályon is átvere­kedték magukat, előbb a me­gyei másod-, majd az első osztályt megnyerve a megyei bajnokságba jutottak. A maiak is ilyen ütőképes gár­dáról ábrándoznak, s ha ta­valy nem jött volna közbe a baki, ki tudja, talán újra si­került volna a bravúr. Mert most már nehezebb lesz. A csapat újra indul az osztályozókon, de nehezebb ellenfelekkel kerül szembe. S ha sikerül is beverekedniük magukat a megyeiek közé, ahhoz már igazán nagyot kellene fejlődniük, hogy az aranycsapathoz hasonlóan, jö­vőre újabb osztályt léphesse­nek előre. Hiszen a nemzeti bajnokságot alaposan átszer­vezik, s a megyei lesz a har­madik vonal. Ezért is harcol­nak teljes gőzzel a csapatok, a megye három osztályozó cso­portjának résztvevői is. A kartaliak a harmadik csoport­ba kerültek s július I6-án, 23-án és 30-án játszanak az abonyiaKKal, a sóskútiakkal, s ha a felsőbb osztályokban úgy hozza a szerencse, az érdiek­kel is, akik kieső helyen vé­geztek a megyei bajnokság­ban. A medoszosok nagyon ké­szülnek a Monoron és Vecsé- sen játszandó mérkőzésekre, amelyeken a győzelmet kiví­vott csapat valamennyi játé­kosa bizonyítani akar. A ka­puban Mór őrzi a hálót, aki tizenkét éve aktív játékossal, a kartaliak egyik erősségével, Bereczkivel együtt már az NB III-at is megjárta. A csapat egyik oszlopa lett az idén Ma- gony, aki aiz MTK-VM-ből jött vissza, ő a középhátvéd. Mellette Kiss és Gábor, a két szélsőháfcvéd igyekszik ártal­matlanná tenni az ellenfelek rohamait. A középpályán De­rne játszik, aki Bagról igazo-lt Kartalra, de egy évig sérült volt. Az idén azonban egész­ségesen, beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Elöl a Száraz testvérek és Kovács a rutinos játékosok1, akik a két fiatal, húsz éven aluli csatárt, Gerhardtot és Bozsikot is ma­gukkal ragadják. Kerítés, öltöző Az idén a szurkolókra sem lehetett panasz, pedig gyak­ran úgy érezték, hogy a kar- taliakhoz szigorúbbak a já­tékvezetők. Lelkesen buzdítot­ták a játékosokat, s az osztá- lyozókra is elkísérik őket. Kartalon azt tervezik, ha si­kerül bekerülniük a megyei bajnokságba, a jó talajú pá­lya kerítését magasítják, s bár az öltöző a követelmé­nyeknek megfelel, a már el­készült alapra esetleg felhúz­zák az új öltözőt is. De most még a játékosokon a sor, akik az MNK-ban is bizonyították, hogy nem vélet­len a jó szereplés. S bár a bajnokságra koncentráltak, a megyében így is a legjobb nyolc közé jutottak. A szur­kolók jó játékot várnak, ah­hoz hasonlót, mint amilyent az utolsó fordulóban a mo­gyoródiak ellen mutatott a csapat: 9—0 volt az eredmény a Kartal javára. G. Z. * Összehasonlítás Érzékeny összehasonlításd mutató a bér- Az átlagkereset sok mindent homályban hagy, esetünkben azonban megbíz­ható mércének látszik. Meg­erősíti az eddigiekből levon­ható következtetéseket. A tan­gazdaság műszaki alkalmazotti dolgozóinak átlagos havibére kerekítve 3600 forint. A női alkalmazottaké 3200. A mun­kásoké 3200, illetve 2950. Az eltérések a szakmai felkészült­ség, valamint a munka bonyo­lultsági fokában mutatkozó el­térésekből adódnak. Az azonos munkakörben foglalkoztatottak fizetéskülönbségének forrása a teljesítmény és a munkában el­töltött évek. Hiába, hogy nyolc év telt el a nőpolitikái határozat meg­születése óta, megvalósításáért ma is van tennivaló bőven, az eredmények mellett mindenütt akadnak felszámolandó hiá­nyosságok. A tangazdaságban is. Ilyen egyebek között a kül­ső telephelyeken élők helyzete. A tanyai lakások komfortosí­tásának üteme elmarad a kí­vánatostól- Lassan változik a közgondolkozás, aminek okai az alacsony kulturáltságú kör­nyezetben, a maradi életfelfo­gásban, a vallásosságban, a szerény műveltségi szintben keresendők. % A további feladatok adva vannak a tangazdaságban. Megoldásukhoz az eredmények ákolgáltatják az ösztönzést és az erőt. K. P. Szombati jegyzet Aprómunka Régóia töröm a fejem azon, hogy mi is a társaaaí- rnt rnun.ia. Fogaiomtiszlazó torenoeseimet nem mozdít­ja előre, ha azt hallom, aogy deiután kettőkor vagy na, o/nkor ez és ez a brigád kivonult, hogy eleget tegyen vauaíásanaii. S mit csinál­na, v? Gondozzák, rendezik az óvoda játszóterét, parko­sítanak, takarítanak. Csak­hogy a munkaidő később jár le, mint ahogy a' társa­dalmi munka kezdődik. S bar nagyon hasznos tevé­kenységet folytatnak, s egye óként is keso este vé­geznek a munkával, ezzel a szemlélettel azonban aligha érthetünk egyet; Éppen példánkból kiin­dulva határozhatjuk meg a társadalmi munka egyik kritériumát; vagyis az ön­kéntességen kívül lényeges szempont, hogy az efféle tevékenységet munkaidőn kívül űzzük. Ahol mégis a fenti rossz példát követik, valami egyébről van szó, nem társadalmi munkáról. Mit fogjunk hát fel társa­dalmi munkaként? Hiszen így hívjuk azt is, amikor az üzemekben, gyárakban pihenőnapokon ugyanúgy dolgoznak az emberek, mintha munkanap lenne. Ugyanúgy termelnek mond­juk szabad szombaton, mint előtte pénteken. Ezt külön elnevezéssel illetjük, a kommunista műszakkal. Meggyőződésem azonban, hogy a klasszikus társadal­mi munka inkább olyan öntevékeny cselekvést je­lent, amikor foglalkozástól, beosztástól függetTenül egy- egy közösség vagy több kö­zösség tágjai egyazon célért dolgoznak, átlagos képessé­get igénylő, mégis fontos feladatokon. Az ilyenekből bőven akad, csupán arra van szükség, hogy valaki felismerje a közös és ön­kéntes munka szükségessé­gét, s kellően megszervez­ze az akciót. Gyakran ép­pen ott hibázunk, hogy csak az igazán látványos, nagyobb ügyeket szervez­zük körültekintően. Urvenaetes például, hogy a kisiarcsai kórház eptt- kezesen járásunk üzemei- ool, szövetkezeteiből, intéz- menyeioól s nem utolsósor­ban a KiSZ-szervezetekoöl és a munkásöregységböl sok százan dolgozlak, valóban társadalmi munkában. Az 0nkeni.es dolgozók a kór­házra nemcsak mint me­gyénk egyik legjobb egészségügyi intézményére lenetnek majd buszkék, sa­ját munkájuk gyümölcsére is. Erdőkertesen iskola, Isa- szegen és tóoo község oen tantermek, Veresegyházon számos létesítmény őrzi a társadalmi munkások keze- nyomát. De ezek csupa nagy dolgok. Az apróob munkát viszont, úgy lát­szik, nem becsüljük eléggé. Mit értek apró munkán? Például a járdák, árkok, padkák renáoentartásáv, egy-egy elhanyagolt kis tér, sarok gondozását. Nem vé­deni, megérteni szeretném a hivatásos városgondozó­kat, akik a mainál jobb szervezéssel sem lehetnek képesek arra, hogy min­dent maguk csináljanak. Nos, ha rajtam múlna, a kiemelkedő társadalmi munkáért járó kitüntetések mellé az előbb emlegetett, kisebb munkákért kaphatót alapítanék. Ez az elismerés megillet­né azokat is, akik — pél­dául — a Dózsa György út külső szakaszán lekaszál­nák az út menti füvet, másutt levágnák az utakra belógó ágakat, amelyek né­hol a közlekedést veszé­lyeztetik. Nyilvánvaló, hogy a napi munka mellett nem jut idő az ilyen apró-cseprő dol­gokra. Különösen akkor, ha a köztudat egyébként is csak a szenzációs teljesít­mények elismerésére hajlik. Pedig, ha egészséges szel­lemben, a társadalomért végzett valamennyi tevé­kenységet egyaránt megbe­csülnénk, ha a társadalmi cselekvés ingere nemcsak a nagy dolgokra sarkallna bennüket, apróbb gondjain­kat könnyedén megoldhat­nánk. Kaposi Z. Pál

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom