Pest Megyi Hírlap, 1978. július (22. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-11 / 161. szám
1978. JŰLIUS 11., KEDD "éMiian 5 Palócföldről Tökre Munkás, bányász, diák a szőlőben Régi nóta: Summáskenyér, de beléd vagyunk unva Ma: Épit kezünk, kocsit vettünk, hizlalunk Juhok a reptéren Sasvári Ákos felvétele A dunakeszi repülőtéren, amikor az utolsó vitorlázó gépet is a hangárba tolták, 600 juh özönlik a hatalmas térségre. A gödi Egyesült Dunamenti Tsz állatai kettős hasznot hajtanak. Naponta egyenletesen lelegelik a füvet és így a gépek kedvező talajról akadálytalanul emelkednek fel és térnek vissza, másrészt hasznosítják az itt termő takarmányt, húst, gyapjút adnak. Képünkön: Sitó Sándor juhász legelteti a nyájat. Fél évig táplál Fél évig táplálja a növényeket az a lassan ható műtrágya, amelynek első, már nagyüzemi kísérletekhez is elegendő tételét — harminc tonnát — ezekben a napokban állította elő a Péti Nitrogénművek. A laboratóriumi és a parcellás kísérletek szerint a különlegesen kezelt granulátum lassan oldódik, így nagyobb adagolás esetén sem mérgezi a növényeket, hanem magas hatóanyagtartalmát gondosan beosztja az egész tenyészidőre. * Ügy mondják salgótarjáni, egy a környéken katonáskodó fiatalember volt, aki elvitte a hírt Nógrádba: kell a munkáskéz Pest megye szőlőiben, a gyümölcsültetvényekben. Ennek három éve. Azóta minden nyáron jönnek a hegyes-dombos jelföldről üzemiek, nyugdíjas bányászok a toki Egyetértés Tsz nyári munkáira. Nagy szükség van rájuk. A száz vagon szőlő szüretelése és a hét vagon őszibarack betakarítása nélkülük megoldhatatlan lenne. A szövetkezet kertészetében foglalkoztatott 60, többnyire idős állandó dolgozó nem tudna megbirkózni ezzel a feladattal. Napszám: 70 kiló búza Az idénymunkásak 20—30-as csoportokban érkeznek, és két hétig vannak a gazdaságban. A napszám 70 kilogramm búza, vagy kukorica, amelynek hazaszállításáról a gazdaság gondoskodik. Ebből a tíz mázsa takarmányból föl lehet nevelni egy hízót. Nem csoda, hogy elégedettek a fizetséggel. De a gazdaság sem fizet rá a dolgokra. — A mostaniak a hét elején érkeztek és a szőlőben dolgoztak — mondja a főkertész. — Metszik, visszavágják, a tőkék meddő hajtásait, a sorokbahaj- ló vesszőket, tisztítják a törzseket. Egész évben lesz tennivaló. A szőlő zöldmunkáit követi az őszibarackszedés, azután a szüret. Az aratásba is besegítenek majd. Ma néhányan a legutóbbi nagy esőzések idején keletkezett vízmosások eltüntetésével is foglalkoztak, mások a lucernabálákat rakják kazalba. Apa és fia Munkaidő után az esti órákban értem ki a szálláshelyre. Egy fekete klottnadrágcs, barnára sült bőrű férfi kezében törülközővel éppen a fürdőbe igyekezett. Az épület bejáratában csendesen beszélgetők. A csoportvezetőt keresem. Megmutatják merre találom. Idősebb Petőfalvi András, vaságyéit ül. Szobája olyan, mint a többieké: frissen meszelt, a mennyezetet faburkolat borítja. A falak vakító fehérek. Két apró szögön az ágyak fejrésze fölött karórák szíja feketéink. Az ajtó közelében vasvillák támaszkodnak a szürke lemez- szekrényeknek. — Tíz éve 1968. április 17-én estem ki a munkából. Szívinfarktusom volt, de rendbejöttem. Azóta végigkapáltam az egész országot, mondja a 65 éves Petőfalvi András. — Jól jön az 1750 forint nyugdíjhoz ez a kis pénz. Ketten élünk a feleségemmel belőle. Üdülni azelőtt sem voltam, amikor lehetett volna — mondja önsajnálat nélkül. A szoba másik felében magas, izmos fiatalember figyeli beszélgetésünket. Kozák Tibor, a salgótarjáni Madzsar József • Kórház gépkocsivezetője. Két hét szabadságot vett ki, hogy idejöhessen. — Az asszony is én is szeretünk jól élni, szépen öltözködni, gyerekünk is van. Mellékes nélkül nem jutna mindenre. Egyébként is számomra kikapcsolódás ez a munka — folytatja. Kezében könyv van, vége felé jár olvasmányának. — Ha ezt befejezem nem lesz mit olvasnom — céloz időtöltésére. — Könyvtárba menni, kérdezősködni nincs kedvem, talán ki is nevetnének, hiszen nem azért jöttünk ide, hogy szórakozzunk. Más lenne, ha itt a szállón hozzájuthatnánk a könyvekhez. Ahogy ismerkedünk megtudom többen is jöttek ketten egy családból: apa és fia. Az ifjabbik Petőfalvi Sándort — a többiekhez hasonlóan — sem a szegénység hozta ide Palócföldről. — Háromszoba összkomfortos házam van, autót is vettem, igaz a feleségem kedvéért, Odahaza megkeresem a 4 ezer 500, ötezer forintot, de ez is kevés, sokba került az építkezés. Az életszínvonalunkból pedig nem akarunk engedni — magyarázza. Nőttek az igényeink — Jó-e az olló? — kérdezi egy idősebb ember a 16 éves Molnár Balázstól. — Jó — válaszolja a fiú. — Kölcsönkaptam tőle — int fejével az eltávolodó öreg ember felé. — Ez az első munkahelyem — mondja később. — A gimnáziumban aktívan sportolok, súlyt emelek, a jó erőnlétnek most hasznát veszem. Én minden évben üdülök valahol. Tavaly a Balatonon nyaraltam. Tetszik itt nekem — mondja. Nekem is az volt az érzésem, hogy jó helyen van itt a gimnazista Molnár Balázs. A legjobb iskolába került. Oda, ahol a munka becsületét tanítják. Erre mondta idősebb Petőfalvi András. — Az öregeket és a fiatalokat kíméljük. Erejüknek megfelelő munkára tesszük őket, hagyomány ez aminek eredete az egyikori summás életre nyúlik vissza. De régen is volt már, amikor Sipos Béláék bandája így énekelt: — Sej, haj, summáskenyér, de beléd vagyunk unva ... Akkoriban a fél falu eljárt Somogyba, Békésbe aratni. Égy mázsa búzát, három kiló szalmát adott az uradalom egy havi nehéz aratómunkáért. — A szálláson a bolháktól jó, ha három-négy órát tudtunk aludni. Nem volt ám tessék ezt így csinálni, meg legyenszíves, hanem te ilyen, te olyan koldus. De hát munka nélkül voltam, hallgatnom kellett, létkérdés volt a néhány mázsa búza, meséli az egykori summáséletet hallgatóinak Sipos Béla. — Hogy most miért vagyok itt? — Ha a nyugdíjamat nézzük nem lenne indokolt, 2 ezer 700 forintból már meg lehet élni. De nőttek az igényeink. Van tévénk, rádiónk, mosógépünk. A sokféle kiadás elviszi a pénzt. — No meg a borocska is. — toldja meg valaki tréfásan. Megfizetik, jönnek A Mátranovákról, Somoskőújfaluról, Zagyvarónáról, Salgótarjánból ideérkezett emberek töbhsége rendezett, jó anyagi körülmények között él. A dolgos szorgalmas embereket már csak a megőrző emlékezet kapcsolja a summás- múlthoz. Mivel szűkebb hazájukban nincs idénymunka, eljönnek ide most is, ahol tisztességesen • megfizetik őket. Hogy meddig? A tökiek szerint nem sokáig'. A gazdaság munkaerőgondjait itt is, mint másutt az építőtáborok fiataljai enyhítik majd. Amint pénz lesz rá, felépülnek a szállók, addig is jönnek ők Nógrádból, üzemi munkások, nyugdíjas bányászok, gimnazisták. Tudják, több millió fürt szőlő leszedésre vár. i Valkó Béla Magánvásárlóinknak külön szakboltunk árusít • RÉZ, SÁRGARÉZ, ALUMÍNIUM rudat, csövet, lemezt, szalagot ALUMÍNIUM esőcsatornát és egyéb épületbádogos szerkezeteket színesfémet helyettesítő METAMID rudat, tömböt, lapot PEMUFLON (teflon) rudat, perselyt, lapot, tőmítőszalagot POLIÉSZTER hullámlemezt PVC ÉS POLIETILÉN vízvezeték-lefolyócsöveket és idomokat, ragasztót GUMIAM tömítőpasztát AVDEL kézi, karos szegecselőfogót és húzószegecseket METALLOGLOBUS Fémipari és Termclőcszköz-kercskcdcImi Vállalat SZÍNESFÉM- ÉS MŰANYAG-SZAKBOLTJA Budapest XIII., Pozsonyi út 25. Telefon: 127-688. VEVŐSZOLGÁLAT: 401-321. Szigethalmi módszerek Birság — nevelő szándékkal Társadalmunkban az állami kényszerintézkedések nem a megtorlás eszközei, hanem nevelő célokat szolgálnak. Ez érvényre jut a szaoaiysertési hatóságok munkájában is. A neveles egyik fontos eszköze a szabálysértési bizottsági tárgyalás, márcsak azért is, mert ilyenkor az elkövetők ismert személyek előtt felelnek a tetteikért. Az, hogy a szabálysértők nagyobb hányadának felelősségre vonása a lakóhelyen történik, erősíti a helyi tanácsok tekintélyét, gyorsítja az ügyek intézését és nem utolsósorban visszatartó erővel is hat. A szabálysértések eLbirálása, a tényállás pontos tisztázása, az enyhítő és súlyosbító körülmények értékelése, a bírság mértékének megállapítása, kellő politikai érettséget, szakmai ismeretet, élettapasztalatot és emberismeretet igényel. Nincs visszaeső Szigethalom községben hét tagja van a választott szabálysértési bizottságnak, elnöke a végrehajtó bizottság titkára, Básits Szvetozárné, aki arra válaszol, hogy milyen szabálysértési fajták elbírálása tartozik a bizottság hatáskörébe. — A bizottság foglal állást az orgazdák és a vásárlókat megkárosítók ügyeiben, valamint a tulajdon elleni szabálysértési ügyekben. Más esetekben mint elnök én döntök arról, hogy a felsoroltakon kívül milyen ügyek kerülnek a bizottság elé. Egy idő óta határozott szándékunk, hogy a társadalmi tulajdon ellen elkövetett szabálysértéseket és a zugitalmérők ügyeit szigorúbban ítéljük meg, s az okozott kár nagyságára való tekintet nélkül a bizottságra bízzuk a határozathozatalt. Erre azért van szükség, mert nagyon elszaporodtak a társadalmi tulajdon elleni szabálysértések, s a bizottság közreműködésétől várjuk, hogy visszatartó erőként hasson. — Mire alapozzák ezt a várakozást? — Arra, hogy évek óta nincs szabálysértő a községben, akinek az ügyével ismételten kellett volna foglalkoznunk. A bizottság tagjai készségesen tesznek eleget a kötelezettségüknek, a tárgyaláson aktívak, élettapasztalatuk, emberismeretük nagyban elősegíti a vétségek igazságos elbírálását és nevelő hatást gyakorolnak a szabálysértőkre. Az idén az első negyedévben hat alkalommal tárgyalt a bizottság, s ezt a gyakorlatot kívánjuk folytatni a jövőben is. Elsők a járásban A többi, a bizottság elé nem utalt ügyben az előadó jár el, aki elvégzi az előkészítő munkát, lefolytatja a tárgyalást, határozatot hoz és gondoskodik a határozat végrehajtásáról. Az elmúlt évben a nyolcezer állandó és kétezer ideiglenes lakossal rendelkező Szigetha-l- mon 99 szabálysértő ellen érkezett feljelentés, közülük negyvenhetet helyben bírságoltak meg, tizennyolcán nem kaptak büntetést, tizenöten megúszták figyelmeztetéssel, tizenkilenc ügyet pedig áttett a szabálysértési hatóság más szervhez, illetve más fegyelmi hatósághoz. Tavaly összesen tizenhárom alkalommal tartottak tárgyalást, a bizottság csak egyszer ült össze. Nagy tehát a változás: az idén már első negyedévben is hatszor üléseztek. Ugyanis az első negyedévben sem csökkent a szabálysértések száma, három hónap alatt 27 feljelentés érkezett, 16 esetben bírságolni kellett. A szabálysértési ügyek 99 százaléka mostanában már 30 napon belül lezárul Szigethalmo.n, ez nagy előrelépést jelent a korábbi évekhez képest. A község az elmúlt év alapján első helyre került a járásban a szabálysértési ügyintézés tekintetében. A végrehajtó bizottság munkáját azonban nagymértékben nehezíti, hogy kétezren ideiglenes bejelentővel élnek a községben, s a szabálysértők közül többeket nem találtak meg a bejelentett ideiglenes lakásukon. Ilyenkor nehéz a bírság behajtása is az elévülési időn belül. Tavaly emiatt négyezer forint bírságot kellett törölni. A pénzbírságnak elzárásra • történő átváltoztatására az utóbbi években nem került sor. Sok a bögrecsárda A szabálysértési hatóság által kiszabott pénzbírság az elmúlt évben átlagosan 560 forint volt; kiszabásuknál figyelembe veszik az elkövető szociális helyzetét is. A tulajdon ellen vétő húsz ember átlagosan 520 forintot fizetett, a hat köztisztasági szabálysértőt összesen háromezer forintra bírságolták, a három iskolai szabálysértés ügyében 700 forint büntetést szabtak ki; átlagosan 1275 forintra büntették az ipari-kereskedelmi szabálysértőket, a tizenhét egyéb ügyben személyenként átlagosan 458 forint bírságot rótt ki a hatóság. Az idén megbírságolt 15 szabálysértőt, összesen 5950 forint megfizetésére kötelezték. A végrehajtó bizottság úgy ítéli meg, hogy a kiszabott bírságok összege alacsony. Igaz, ezt indokolja, hogy a társadalmi tulajdon ellen vétők viszonylag csekély kárt okoznak, visszaeső pedig nincs közöttük. Mégis, a tulajdon elleni szabálysértések számának növekedése indokolná, hogy emeljék a bírságok összegét, különösképpen azért, mert a társadalomra, közerkölcsökre veszélyes cselekményekről van szó. Fokozottabban érvényes ez a megállapítás a zugitalmérőkre, mert bár közülük az első negyedévben csak egyet jelentettek fel, de köztudott, hogy a községben sok a bögrecsárda. A tanács felderítésük érdekében fokozottabban igényli a rendőri és a pénzügyi szervek segítségét. Hatos Erzsébet A bőség látszólagos Típustervek a fejlesztéshez A MÉM mezőgazdasági épülettípusokat hagyott jóvá; a gazdaságok újabb szarvasmarha-istálló tervekből választhatják ki a számukra legmegfelelőbbet. Az újonnan engedélyezett istállók érdekessége. hogy ragasztott faszerkezetekből épülnek. A 12-féle épületben teheneket, vagy hízómarhákat helyezhetnek el. Kétféle bárányhizlalda terveit is elfogadták. Valamennyi épülettípushoz • a Mezőgéotröszt vállalatai gyártják a belső géneket, kiszolgáló berendezéseket. A mezőgazdászok szerint ma már kellő számú épülettípus, tipizált terv áll rendelkezésükre. tervdokumentációk hiánya tehát nem akadályozza a műszaki fejlesztést. Jelenleg, mintegy 240 tipizált terv van forgalomban. Ezek legtöbbje szarvasmarha-tartási épület: szám szerint 135. Ez esak látszólagos bőség, tudni kell ugyanis, hogy nemcsak az építészeti megoldások változatosak, hanem legalább ennyire a gépi technológia is. Hatvan sertéstenyésztési, 15 baromfi- és 8 juhtartási épület és további 5 tipizált tárolóépület van abban a tervgyűjteményben, amelyet a MÉM jóváhagyásával most adtak közre. A nagyszámú típustevnek köszönhető, hogy az elmúlt két évben csökkent az érdeklődési az egyedi térvek iránt. Viszont gondot okoz jelenleg is, hogy a kisebb értékű beruházási fejlesztési munkákhoz nehezen találnak tervezőt a gazdaságok. A szövetkezetek általában saját építőipari vállalatukra bízzák a beruházást, az összes építőberuházás 90 százalékát a tsz építési szervezetek végzik. i A I
