Pest Megyi Hírlap, 1978. július (22. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-11 / 161. szám
PEST MEGYEI Vllifi PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXII. ÉVFOLYAM, 161. SZÁM AHA »0 FILLÉR 1978. JÜLIUS 11., KEDD Felemás O lykor mindössze néhány lépést kell megtenni ahhoz, hogy a korszerű technikát szinte bemutatóteremként a szemlélődő elé táró műhelyből az ember olyan munkahelyre jusson át, ahol múzeumként berendezett épületben érezheti magát. Ez a benyomás persze csak annak új, aki nem követhette nyomon, miféle furcsa ellentmondásokkal, akadályokkal telerakott úton igyekszik előre — már amikor igyekszik, mert gyakran csak ballag — az ipar technikai korszerűsítése, miféle gondokkal kényszerülnek szembenézni azok, akik a fejlesztés gazdái. A kívülről érkezőben köny- nyen gyökeret verhet ugyanis az a tévhit, hogy lényegében a szándékokon, az akaraton múlik a haladás, s ha ennek jelei -nem egyértelműek, hanem felemásak, akkor ott baj van az elhatározásokkal, végső soron a vezetéssel. Ötödik Pest megye abban a rangsorban, melyet a megyék között a textiliparban foglalkoztatottak száma alapján állíthatunk fel. Az iparcsoport súlya nem lebecsülhető, ahogy azok az erőfeszítések sem, melyek célja az új technika alkalmazása. Az alkalmazás jeltételei azonban eléggé messzire álinak a kívánatostól, hiszen — puszta utalással beérve — amíg üzemek, gyárak serege jött létre a megyében az iparosítás bizonyítékaként a gépgyártásban, a híradás- és vákuumtechnikai iparban, az építőanyagiparban, addig a textiliparban egyetlen egy új üzem sem került tető alá 1945 óta! Nincsenek tehát olyan épületek, energia- és közművezetékek, amik módot adnának a gyors, különösebb gondok nélküli bővítésre; vannak viszont ugyanezekből jócskán elöregedettek, örökösen javításra szorulók. N yílegyenesnek túlzás lenne nevezni azt az utat, melyet a Váci Kötöttárugyár bejár a gyártás- es gyártmányfejlesztésben, mert voltaic, vannak e haladásban kerülők, az azonban tény, hogy néhány esztendeje több a bátorság a kezdeményezésre, nagyobb a tervszerűség e kezdeményezések gyakorlatbani megvalósítására, mint tapasztalhattuk azt korábban. Igen ám, de ezekkel a lépésekkel újra meg újra szembekerülnek az adottságok, a váci törzsgyár öreg épületei — már nem is némely helyen, hanem jó néhány ponton aládúcolt, így- úgy mentett, használt épületei —, a még régi, s a már új energia- és közmű- vezetékek, magának az ipartelepnek a körülhatá- roltsága a város szívében s így tovább. Felemás helyzet, ahogy — eltérő jellemzőkkel — ilyet lelhetünk például a Magyar Selyemipar szövőgyárában is, ahol napjainkban a korszerű technika, meg a múzeumba kívánkozó találkozott össze. Az új gépek nem egyszerűen magasabb lépcsőfokát képezik a technikának, hanem — megmaradva a hasonlatnál — egészen más lépcsőházát. Szónoki a kérdés: könnyű itt az egyeztetés, a kétféle alaptényező összehangolása? S mielőtt bárki föltenné a kézenfekvőnek tűnő kérdést, miért nem fejlesztenek a gyárban mindent egyszerre, egy időben, nemcsak erre az egy esetre érvényesen, hanem általában meg kell állapítanunk: a látványos lépésváltáshoz rengeteg pénz szükségeltetne, s az nincsen. Ahogy nincsen kielégítő kínálat sem textilipari alapgépekből, sem kiegészítő berendezésekből, gyakran a gyárak azt vásárolják meg, amihez éppen hozzájutnak, s ez kényszerű megalkuvásokkal jár. Ilyen kényszerű megalkuvásokkal teli úton, de mégis tiszteletet érdemlő következetességgel valósítják meg a technológiai rekonstrukciót a szövőgyárban, vagy ugyanúgy a Pa- mutfonóipari Vállalat Fi- nomjonó és Cérnázógyárá- ban. Ha most tudomásul vesszük, hogy a fejlesztés objektív lehetőségeit egyik termelőhely • sem képes megváltoztatni, akkor elkerülhetetlen a következő, ritkán elhangzó kérdés megfogalmazása is: miért meghökkentő, hogy mindez tükröződik a termelés mennyiségében, minőségében, gazdaságosságában éppúgy, mint összetételében, használati értékében, tetszölegességébcn? L ényegesen javították a termelékenységet a selyemszövő, a finomfonó új gépei, de elsősorban az adott részlegekben, sokkal kevésbé — ám érthetően — a gyár egészét tekintve, hiszen a friss eredményeket el kell osztanunk azokkal, amik a régiségnek ható környezetben születnek. A kettő átlaga ezért kisebb, mint amit csupán az új gépeket nézve elvárhatnánk, de miféle fura mérlegelés lenne az ilyen?! Nos, az ilyesfajta furcsa mérlegelésre azért sor kerül, nem is ritkán, s jogos a gyárak politikai irányítóinak az a véleménye, hogy gyakran azért kapnak erkölcsi elmarasztalást, amiről nem tehetnek, ami a gazdasági-technikai környezet objektív következménye. A felemás adottságok ugyanis mérséklik az új eszközökben rejlő technikai teljesítőképesség maradéktalan hasznosítását, az átmenet engedményekre kényszerít tehát, de ezeknek az engedményeknek egy részét nem mindenütt ismerik el indokoltnak. A jó érzékű s az igazságnak megfelelő mérlegelés azért fontos, mert éppen az objektív körülmények hatásainak tárgyilagos értékelése teszi lehetővé, hogy következetes szigorúsággal kérjék számon a politikai, gazdasági irányítás testületéi és szervei mindazt, ami valóban a gyáron, a termelőhelyen múlik. Az okok és az okozatok vegyítése azonban téves irányt jelölhet meg, azt a hitet táplálhatja, hogyha egy-egy üzem vezetése a sarkára áll, akkor íziben rendbe jön min. den, s holnap gondok nélkül kezdhetjük a napot. A fejlesztés objektív alapjai nem tágíthatok tetszés szerint, s hogy ennek vannak felemás következményei, annak belátását ugyancsak nem bízhatjuk tetszésünkre. Ezt egyszerűen tudomásul kell venni. Éppen azért, hogy a már megteremtett haladási források alacsony színvonalú hasznosítását ne vegyük, ne ve- hessük tudomásul. Mészáros Ottó Lázár György fogadta Richard Fletchert Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke hétfőn délután fogadta Richard Fletchert, Jamaica államminiszterét, pénzügyi és tervezési minisztert. A szívélyes légkörű eszmecserén részt vett , Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese és Benjamin Clare, Jamaica budapesti nagykövete is. Hazautazott az NSZK parlamenti küldöttsége Az országgyűlés meghívására hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodott a Német Szövetségi Köztársaság szövetségi parlamentjének küldöttsége, amelyet Karl Carstens professzor, a szövetségi parlament elnöke vezetett. A küldöttség vasárnap délelőtt elutazott Budapestről. Új címke a cipókon Éjjel sütik, hajnalban útra kél Július elseje óta új címke, vei kerül a boltokba a ceglédi kenyér. Gyártóként ma már a Pest megyei Tanács 3. sz. Sütőipari Vállalata helyett a Dél-Pest megyei Sütőipari Vállalatot tüntetik fel. Ez mindössze névváltozás és a tájjeleg tükrözésére szolgál. Jelzi, hogy a ceglédiek a megye déli részét, Nagykőrös és Cegléd városát, illetve a nagy. kátai és a ceglédi járás 27 településének mintegy 186 ezer lakosát látják cl naponta friss pékáruval. A vállalat 15 termelőüzemé- benben 35 féle süteményt és kalácsot készítenek. Itt gyártják az országszerte kedvelt ceglédi sajtos-ropogóst is. Az egy-, két-, illetve háromkilós kenyérből évi 11 ezer 500 ton. nát sütnek a Dél-Pest megyei Sütőipari Vállalat pékjei. Évrői évre fokozatosan — évente 3—4 százalékkal — növelik az egykilós kenyér arányát. De azért még ma is szükség van a kerek háromkilósokra is, hiszen a ceglédi sütödék látják el a környék tanyáinak lakóit, akik nem tudnak naponta, kétnaponta négy-öt kilométert gyalogolni a legközelebbi boltig. A ceglédi kenyér híre már régen túljutott a megye ha. tárain. Manapság szinte természetes, hogy a városba látogató idegen egy-egy illatos, pirosra sült kenyérrel tér haza. Ez az oka annak, hogy amíg hazánk nagy részében fokozatosan csökken a fogyasztás, a ceglédiek pékáruja iránt egyre nő a kereslet. Fock Jeni a XI. kerületben Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja hétfőn a főváros XI. kerületébe látogatott. A kerület párt- és áLlami vezetői tájékoztatást adtak a kerület mozgalmi életéről, gazdasági munkájának eredményeiről, s az idei feladatokról. Ezt követően Fock Jenő a Gamma művekbe látogatott. Megtekintette a termékbemutatót, s az izotóplaboratóriumot, ahol beszélgetést folytatott a dolgozókkal, a szocialista brigádvezetőkkel. A program az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézetben zárult. KGST-tanácskozás Gödöllőn Jeles nemzetközi tanácskozás színhelye e napokban a Gödöllői Agrártudományi Egyetem, ahol hat KGST-o,rszág mintegy félszáz kutatója, tudományos szakembere vitatja meg hétfőtől szerdáig a legújabb állattenyésztési tudományág, az ' etológia eddigi vizsgálati eredményeit, gyakorlatnak átadható tapasztalatait. Az etológia — vagyis a viselkedéskutatás — feladata, a gazdasági állatok magatartását tanulmányozni iparszerű tartási viszonyok között, s azt részint a tartási mód optimalizálásával, részint az állatok szelekciójával a legkedvezőbb i irányba hangolni a termelékenység érdekében. A KGST kutatási program keretében rendezett etológiái szimpoziont dr. Cselötey László, az egyetem rektora nyitotta meg, majd Keserű Jánosnak, az Állattenyésztési Kutató Intézet főigazgatójának elnökletével megkezdődött a tudományos tanácskozás. Dr. Czakó József, a gépészmérnöki kar professzora az etológiái kutatások helyzetét és jelen feladatait elemezte megnyitó előadásában. A háromnapos ülésszak alatt húsz tudományos előadás hangzik el a tárgykörben. Ribizliszedők Idei termelési tervük például csaknem 15 ezer tonna. Andó Antal, a vállalat igazgatója elmondta, hogy a fogyasztói igények mennyiségi, minőségi és választékellátását a jól megtervezett és gondos gyártás- és gyártmányfejlesztéssel sikerült elérni. — Az elmúlt ötéves tervidőszakban 26 millió forintot fordítottunk a munkakörülmények javítására, fejlesztésére, korszerűsítésére — mondta az igazgató. — Most ötvenmillió jut a beruházásokra. Ebből a legjelentősebb a Nagykátán épülő, napi 12,5 tonna kenye.- ret gyártó középüzem, amelynek gépei, berendezései a legmodernebbek. Az új üzem várhatóan jövőre kezdi meg a termelést. Abonyban is készül egy új, vetőszalagos kemence, amely napi két és fél tonna kenyér sütésére lesz alkalmas. Emellett a vállalat valamennyi üzemében fokozatosan munkába állítják a gyorsdagasztókat. és már négy intenzív dagasztó is üzemel. Azonban még így is igen sok kézimunkát igényel a sütőipar. A hagyományos ízeket ugyanis csak hagyományos munkafolyamatokkal lehet elérni. A vásárlók ízlését pedig egyelőre igen nehéz megváltoztatni. Éppúgy ragaszkodnak a kenyér évszázados ízéhez, mint ahhoz, hogy kora reggel friss pékáru kerüljön az asztalukra. A vállalat 29 gépkocsija így már kora hajnalban útnak in. dúl, hogy időben eljusson a j friss kenyér és sütemény a boltokba. W. G. Modern gépek a gyepgazdáikodáshoz A garanciális javítást a nagykovácsi Rozmaring Tsz vállalja Átadás előtt a gyepgazdálkodösl gépsorok a Rozmaring Tsz pcstítidcgkútl telepen. Halmágyi Péter felvétele — Heuréka! — erre vártunk — mondhatták azoknak a gazdaságoknak a szakemberei, akik tegnap délelőtt a nagykovácsi Rozmaring Tsz pest- hidegkúti telepén átvették az új gyepgazdálkodási gépeket. Nem annyira az ókori görög bölcs mondását ismételve, mint inkább az új svájci gyártmányú gyorskaszáló nevét tanulgatva. A korszerű gépeket az a hét gazdaság vásárolta meg, amelyek számára létkérdés az eddig kihasználatlan dombos területen fekvő legelők művelésbe vétele. A teljes gépsorhoz a már említett Heurékán kívül az Alltrac önjáró eszközhordozó is hozzátartozik. Mindkettő fő erénye, hogy az erősen lejtős területeken is kiválóan alkalmazható. A piros színű, vezetőfülke nélküli kaszálógép a zöldtakarmány rendrevágásán kívül sok mást is tud. A két méter munkaszélességű masina néhány perc alatt lazító, forgató, sodró, üzemmódra állítható. A sűrű alj füvet alacsony 6—9 centiméteres tarlóra vágja. Az Alltrac szállítógép — ami egy autó és takar- mányos pótkocsi keresztezéséből származott — is sokféle műveletre képes. A szénahordáson kívül alkalmassá tehető szerves trágya- és műtrágyaszórásra 2000 literes tartályával hígtrágya kijuttatására. A gyorskaszáló 202 ezer, a szállítógép 600 ezer forintba kerül. A Hungageht Külkereskedelmi Vállalat a nagykovácsi Rozmaring Termelőszövetkezetet bízta meg a gépek magyarországi garanciális és a jótállási időn túli javításával. A külföldön kiképzett szerelők 20 üzemóra után vizsgálják meg először a gépeket. Ter- mésztesen a helyszínen. A gyártó Rapid cég 58 féle alkatrészt bocsátott a Rozmaring Tsz rendelkezésére. Az esetleges hiányokat azonnal pótolják. A hétfői átvételkor a gép»- szerelőket és a leendő gépkezelőket kioktatták a gépek helyes használatára. Vaíameny- nyiüket magyar nyelvű kezelési utasítással látták el. A rögtönzött bemutató után teherautókra kerültek a berendezések. Így jutnak majd el Baranya és Nógrád megyébe. Az ügyes gépeknek Pest megyében a Pilis és a Börzsöny meredek domboldalain is jó hasznát vennék a gazdaságok. A tervek szerint jövőre újabb 15 gépsor érkezik az országba. A lehetőség tehát adott. V. B. A Kertészeti Egyetem tangazdaságának budakeszi telepén 130 Vas megyei cpítőtáborozó gimnazista a háromhektáros területen ládákba szedi a ribiziit. Halmágyi Péter felvétele KÖZÉLET Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese hétfőn .hazaérkezett Prágából, ahol részt vett a magyar—csehszlovák gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési vegyes bizottság elnöki munka- találkozóján. Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter fogadta Senen Casas Regueiro altábornagyot, a kubai fegyveres erők vezérkari főnökét, aki kubai katonai küldöttség élén tartózkodott hazánkban. A delegáció tegnap utazott el Budapestről. Romany Pál mezőgazdaság és élelmezésügyi minisztej Brnóba utazott a KGST mezőgazdasági állandó bizottsá- gának 48. ülésére. Nguyen van Tien főtitkái vezetésével elutazott hazánkból a Vietnami Hazafias Fron1 Központi Bizottságának- küldöttsége. Izzeddin Nasser elnök vezetésével a Szíriái Szakszervezetek Általános Szövetségének küldöttsége baráti látogatási tett Magyarországon. A SZŐJ vendégei tegnap utaztak el hazánk fővárosából. A *
