Pest Megyi Hírlap, 1978. július (22. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-09 / 160. szám

Madrigálok a tárlaton A Vak Bottyán Múzeum ki­állítótermében (Március 15. tér 19.), mint tegnapi szá­munkban hírül adtuk, pén- teiken nyílt meg a szentendrei képzőművészek tárlata. Az önmagában is maradandó él­ményt nyújtó kiállításon új­szerű rendezvény résztvevői lehetnek ma, vasárnap, a váciak: délelőtt fél 11-től, csaknem egy órán át, madrigá­lokat, Kodály és Bartók kó­rusműveket hallhatnak három leány, Végvári Andrea, Varga Ágota, és Varga Emőke elő­adásában. SZÁZSZÁZALÉKOS TERVTELJESITES Második félév — több feladat OKLEVELET VETTEK ÁT A TÖRZSGÁRDATAGOK A vasutasok népszerű ta­nyáján, a Gödörben, vasutas­napi ünnepséget rendezett a váci állomásfőnökség párt-, szakszervezeti és gazdasági ve­zetősége. Nagy Lajos, az állOmásfő- nökség vezetője beszámolt ar­ról, hogy a váci állomás for­galmistái jól dolgoztak: tavaly 100 százalékban ' valósították meg a tervfeladatokat, ami­ként az idén is, az év első Nyár — a Duna partján Ahogy Kemény László festőművész látta A meleg, nyári időjárás ta­lán meghozza Vác város víz­parti életének szezon szerinti átalakulását. Megkezdődhet az aktívabb vízisport és a bámulni kívá­nóknak a víz melletti napo­zás. Csónakjainkkal — már akiknek van — megközelíthet­jük a környező szigeteket, hű- sölhetünk a galériafák árnyé­kában és a sétahajók által nyújtott kényelemmel, beutaz­hatjuk a teljes Dunakanyart. Mechanikus világunkban kapcsolatunk a dunai tájjal nem olyan természetes, úgy is mondhatnánk, idillikus, nem olyan spontán ember és ter­mészet között, mint valaha volt. A mai víkendező embe­rek csapatostul közelítenek meg egy-egy közkedvelt vagy felkapott vízparti tájat, pláne, ha borozó is található a köze­lében. És ha lehet, gépkocsi­val. Előkerül a táskarádió, a konzervek ármádiája, előke­rülnek a különféle cigaretták, majd következik az olajcsere, rontva a dús ájert. Ezek a negatívumok azért kerültek most felidézésre, hogy lássuk a múltat, Ke­mény László váci festőművész tusrajzai alapján. Révátkelés a váci Danán hat hónapjában; 39 ezer 320 teherkocsi körül látták el a szükséges teendőket az állo­más területén, kiszállítási tervüket 100 százalékban, az előirány­zott árurakodást, tonná­ban, 100,2 százalékra tel­jesítették. Kulturáltabb körülményeket teremtettek a személyszállítás­nak, tiszta, rendezett a váci vasútállomás környéke. A nem dohányzó várótermek ki­jelölését megértéssel fogadta a közönség. A második félév még na­gyobb feladatokat irányoz elő: a hatvani vonal átépítése, Lö- kösházánál belépő tehervona- tot váci—szobi kilépésre irá­nyítanak, e szerelvények gyors, balesetmentes és üzem­biztos továbbításáról gondos­kodnak, egyben ügyelniük kell a személyforgalom zavartalan­ságára is. A vasutasnapi ünnepségen megjutalmazták a munkában, társadalmi tevékenységen élen­járókat. öten kaptak kiváló dolgozó elismerést, Farkas Ferenc rendelkező forgalmi szolgálattevő elnyerte a szak­ma ifjú mestere címet. Kiosztottak 16 ezer forint pénzjutalmat, megjutalmazták, oklevéllel tüntették ki a törzsgárda tag­jait. Társasvacsorával fejeződött be az ünnepség. •k? Ä PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A VÁCI JÁRÁS ÉS VÁC VÁROS RÉSZÉRE XXTT ÉVFOLYAM, 160. SZÁM 1978. JÚLIUS 9., VASÄRNAP Földek — parlagon Lehetőségek a hasznosításra Kevés a kisfraktor, a talajművelő gép Az utóbbi években mezőgaz­daságunk egyik legvitatottabb kérdését kétségtelenül a par­lagföldek körül kialakult hely­zet adja. Közismert, hogy ter­mészeti kincseinkkel a szeré­nyebb adottságú országok sorá­ba tartozunk, s a legértékesebb kincs, a termőföld is korlá­tozott mennyiségben áll ren­delkezésünkre; Statisztikai adatok szerint, a mezőgazda- sági művelésre alkalmas terü­let ipartelepítés, lakótelepek, úthálózat és egy sor más, fon­tos létesítmény építése követ­keztében, évről évre jelentős mértékben zsugorodik, érthető tehát a szakemberek és a köz­vélemény aggódása. Kedvezőtlen tapasztalatok Az országos helyzethez ha­sonló kép alakult ki a járás­ban és Vácott is. A föld vé­delmét szolgáló törvény eile (Kemvtii/ László raj n) RÉVÁTKELÉS A VÁCI DU­NÁN. (Megjelent a Magyar- ország 1933. július 13-i számá­ban.) A vázlat azt mutatja, hogy a Vácz nevezetű, a város tu­lajdonát képező nyersolaj- meghajtású vízijármű mikép­pen bonyolította le a város és a nzentendrei szigetvilág kö­zött az átkelőforgalmat a Du­nán. Ez a mintegy 60 személy befogadására alkalmas, kis személyszállító . időnként de­reglyét is húzott magával, a napszak forgalmasabb idő­szakában. Mi váciak, együtte­sen kompnak neveztük el. A komp éppen szalmával megrakott lovasszekeret szál­lít át a folyón, Tahitótfalun vagy éppen Szigetmonostoron, Kisorosziban gazdálkodó föld­művesekkel együtt, akik a szigetvilág ízletes szamócáját visszük a váci piacra. A kép vázlataiban is mu­tatja az azóta bekövetkezett vegetációváltozást a Rabok- szigetén, amit az újabb tér­képeken már Révész-szige­teknek neveznek. Azóta a szi­get dúsan benépesült növény­zettel. Kétnapos vikend előtt Hullámot ver a hajó a váci Dunán ...' (Krmrmj Lás:ló rajza) KÉTNAPOS VlKEND ELŐTT. (Megjelent a Mcgyar- ország 1934. augusztus 19-i számában.) A tusrajz, a Molnár utcá­ból nézve mutat jelenetet a dunai életből, szemben a még gyér növényzetű Kecske-szi­gettel. Ma ez is Révész-sziget­ként szerepel a térképen. A rajzon az is látható, hogy a sziget, egészen az Akácosig, kavicszátonysor. Mind a szi­get, mind a zátony azóta fák­kal teljesen benőtt terület. Látni egy uszályt, amint gő­zös vontatja, szemben a hul­lámokban úszókkal. (További két kép keddi számunk­ban.) Petővári Gyula KOZMUVELŐDESI JEGYZET Életforma és ismeretszerzés A váci üzemekben is magas az arányszáma azoknak, akiket bejáró dolgozókként emlegetünk, ingázók- nak nevezünk, mivel életformájukra jellemző, hogy nem lakóterületükön vállalnak munkát. Egyes felmérések szerint, az ország ipari munkásainak negyven százalé­ka lakik falun. Az ipari fejlődés, a nagy munkaerőkereslet hozta ma­gával a rendkívüli életformát. Hatására a falusi élet­mód is megváltozott, s a változás még nem ért véget. A bejáró dolgozók sokféle gondjai közül leginkább a művelődéssel kapcsolatosak kerültek előtérbe. Nem vé­letlenül. Ha ugyanis az ingázók mind a lakóhelyükön, mind a munkahelyükön kimaradnak a művelődési fo­lyamatokból, egy idő után társadalmilag és egyénileg is hátrányos különbség keletkezik általános és szakmai műveltségük, kultúrájuk tekintetében. Üzemenként változó, hogyan figyelnek fel erre a problémára és mit tesznek. Van, ahol jó hivatkozási alap a bejárók magas százalékaránya, arra, hogy az üzemi művelődés nem fejlődik. Máshol, mint például az Egye. sült Izzó váci gyárában, a délelőttös műszak bejárói is ott maradnak a délutáni hangversenyen és a gyárveze­tőség megszervezi hazautazásukat. Egy-egy település és üzem bejáró létszámától függő­en, érdemes lenne néhány pesti nagyvállalat módszerét is követni: kulturális együttműködést alakítottak ki a községekkel, s a faluban találkoznak dolgozókkal, csa­ládtagjaikkal, lehetőség szerint hét végén. Ily módon, könnyebben kelthető fel a kulturális érdeklődés. Per­sze, nem biztos, hogy minden módszer jó és hasznos, amit alkalmaznak, noha látványos. A bejáró dolgozók művelődése egy sor más. meg­előző feltétellel függ össze. Gyakori tévedés, hogy az ingázók rétegét egyértelműen homogénnek tekintjük, noha nem az. Például Nagymarosról két megállót Vác- ra vonatozni nem nagyobb fáradtság, mintha Pesten az ember egyik kerületből a másikba villamosozik. Más a helyzetük a balassagyarmati vasútvonalon utazóknak, vagy a csaknem száz kilométeres távolságokról külön autóbusszal bejáróknak, befolyásolja a művelődési ked­vet és a művelődésre fordítható időt. Átmeneti, vagy végleges-e a bejáró életforma? A nagy távolságokról kedvezőtlen körülmények kö­zött utazóké minden bizonnyal átmeneti, mert egész­ségtelen. fárasztó. A társadalmi-gazdasági fejlődés vár­hatóan kialakítja számukra a megoldás módját. A technikai fejlődés, a közlekedés azonban egyre in­kább feloldja a távolságokat, s egyre szervesebb kap­csolatok keletkeznek a város és vidéke között. Ezért fel­tételezhetjük, hogy a bejáró életforma kedvezőbb típu­sa végleges marad, sőt a következő mvnkásgenerációkra is átöröklődik. A bejáró dolgozók műveltségének fej­lesztése összefüggő, tehát az üzemvezetés, az üzemi szociálpolitika kérdéseivel, s nem biztos, hogy mindig kiemelten, látványosan megkülönböztetve helyes vele foglalkozni, hanem a munkásművelődés szerves része­ként. folyamatosan. P t évvel ezelőtt rendszeresen kísértem el falvaikba -*■ nagy távolsáookróT bejáró munkásokat a különbu- szrrri. A beszélgetésekből, az utazás közben történtekből sok mindent megtudhattam. Ajánlanám, példámat má­soknak is. Mivel o művelődési szándék, mérni szükség­let és szabad) idő függvénye, a legfontosabb azt vizsgál­ni, mennyi, idő telik, mennyi energia, fogy el a lakóhely és munkahely közti utazgatás következtében, s mikép­pen lehet a helyzeten változtatni. A város közművelődési intézményhrlőzatá.nak is feladata az üzemi művelődés segítése. Segíthetne az ösz- szetüggések feltárásában, a tartalmi, módszertani tenni­valók kialakításában. Kovács István nére, csökkent a jó minőségű | szántók nagysága, s növeke- ' dett a műveletlenül hagyott földek területe. ' E megállapítást támasztja alá a legutóbb megtartott ta­vaszi határszemlék eredmé­nye: a szakemberek láthat­ták, hogy az előző évihez képest, ismét több a parlag­föld. A járási földhivatal, a járási hivatal élelmiszer-gaz­dasági osztálya, a községi ta­nácsok és a termelőszövetke­zetek képviselőiből álló bi­zottság a tavasz folyamán va­lamennyi nagyüzemi táblát, kül- és belterületet, zártker­tet megszemlélt. Tapasztalatai szerint, Vác városában az egyéni gazdálkodók 93 hektár szántót, 27 hektár gyümölcsöst, szőlőt hagytak parlagon, és 43 hektárnyi területen gaz veri fel a Dunakanyar szakcsoport földterületét is. Nem kedvezőbb a helyzet a járásban sem: a tíz termelő- szövetkezetben 1254 hektár, a szakcsoportokban 43 hektár, a kisüzemi gazdaságok háza tá­ján összesen 311 hektár par­lagot talált a bizottság. Öröm­mel állapította meg ugyanak­kor azt, hogy az Alagi Állami Tangazdaság és Dunakeszi te­rületén minden talpalatnyi földet megműveltek. Természeti adottságok A megszaporodott parlagföl­dek okát mindenekelőtt a já­rás természeti adottságaiban kell keresnünk. Domborzati viszonyaink kedvezőtlenek, a mezőgazdasági művelésre al­kalmas táblák erősen szabdal­tak, sok esetben 20—30 fokos lejtőn, erdőtől övezve helyez­kednek el, ezért a terület szá­mottevő részén nagyüzemi művelést folytatni gazdaság­talan, sok esetben lehetetlen. Ezt bizonyítja: a termelőszö­vetkezetekben talált parlagok szinte kizárólagosan zárt ker­tekben, illetve zártkerti jel­legű domboldalakon fekszenek. Növeli a közös gazdaságok parlagterületét a művelési ágak rendezetlensége is. Más jellegűek az egyéni gazdálkodók, a kisüzemek gondjai. Az urbanizációs fo­lyamat és a vele összefüggés­ben álló helyenkénti elörege­dés miatt, szaporodnak a mű­veletlenül hagyott területek. A másik fontos, egyben figyel­meztető körülmény a már kró­nikussá vált kisgéphiány. Nincs elegendő kistraktor, ta­lajművelő gép, olykor még egyszerű kéziszerszám, sarló, ásó, kapa sincs, hogy csak né­hányat említsünk az alapvető eszközökből. A munkát leg­többször hiába rendelik meg a nagyüzemtől, mert az, jó szándéka ellenére, hasonló ci­pőben jár, nem rendelkezik megfelelő kisgéppel, egyéb módon segíteni pedig kapaci­tás hiányában sokszor csak megkésve tud. Speciális gondként kell még megemlítenünk Vác város tér­ségében a DCM porfertőző te­vékenységét, ami nagy terüle­ten a föld művelését szinte lehetetlenné teszi. Ésszerű törekvések A helyzet tarthatatlansága nyilvánvaló, minél előbb meg kell találnunk a megoldás le­hetőségét. Erre való törekvé­sünkben a járás illetékesei elő­ször Is a művelési ágakat akarják pontosítani. A szántó­földek, szőlők és gyümölcsö­sök, rétek, legelőterületek tényleges hasznosításának meghatározásával jó néhány hektár kimutatott parlagföld sorsát lehet megnyugtató mó­don elrendezni. Ide tartozik az is, hogy számos nagyüzemileg művelhetetlen területet rét- és legelővé indokolt minősíteni, ami aztán a folyamatosan nö­vekvő juhállomány által hasz­nosítható lesz. A jól megközelíthető, kis­üzemi művelésre alkalmas te­rületekből tartós földhaszná­latba adással ki lehet elégí­teni az ipari munkásság, a vá­rosi dolgozók igényét, ami a hasznosítás egyik, a szó leg­szorosabb értelmében vett gyümölcsöző megoldásaként jön számításba. Mindezek gyorsan és jelen­tősen csökkentik a parlagon hagyott földek területét. Hosz- szabb időt és főleg hatalmas pénzösszegeket igényel az er­dősítés, mint a parlagföldek hasznosításának további lehe­tősége. A háztáji és kisüzemi gaz­daságok gondjának megszün­tetésére az a javaslat, hogy az á fészek, mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek bővítsék szolgáltatásuk körét, bérmun­kával, kisgéokölcsönzéssel elé­gítsék ki a jelentkezőket. Török Antal Vác a hazai lapokban A Magyar Nemzet részlete­sen beszámolt a Pest megyei múzeumok látogatottságáról, a jelentősebb idei rendezvények­ről, s megemlítette, hogy ha­marosan meg kell oldani a vá­ci múzeum új épületbe költöz­tetését. A Népszava hírben közölte, hogy korszerű telephelyet ka­pott Vácott, a Volán Vállalat és jól felszerelt üzemcsarnokban tartják karban, javítják az el­romlott autóbuszokat. A Szabad Föld, Egy váci üzem vendégkönyvébe címmel, képes riportot közölt a Váci Kötöttárugyárról, és megemlí­tette, hogy az üzem termelése 1945 óta a huszonháromszoro­sára növekedett. A Figyelő című hetilap a Szervezési és Vezetési Tudo­mányos Társaság hírei között beszámolt arról, hogy Gindert Károly, a vezetési szakosztály titkára előadást tartott váro­sunkban a követendő vezetői magatartásról. Az Ifjú Nyomdász, a Nyom­daipari Szakmunkásképző Tan­intézet folyóirata féloldalas cikkben írta le a tanintézet hallgatóinak látogatását Váci György könyvkötő kisiparos műhelyében. P. R. Orvosi ügyelet Hétfőn dr. Kreiner Lenke, kedden dr. Bénik Gyula, szer­dán dr. Molnár János csü­törtökön dr. Vajta Gábor, pénteken dr. Bea Mátyás, szombaton és vasárnap dr. Molnár János tart ügyeletes orvosi szolgálatot Vácott, a régi kórház épületében. Az éj­szakai és ünnepi ügyeletet teljesítő orvosokat a 11—525-ös telefonszámon is lehet hívni. A beosztás hétközben meg­változhat. A Dunakanyar Ktsz értesíti Vác város lakóit, hogy kedvezmé­nyes fűtőolaj-szállításra *— az ed­dig beérkezett nagy mennyiségű megrendelés miatt — további megrendeléseket sem telefonon, sem a város különböző pontján elhelyezett gyűjtőládák útján nem tud elfogadni. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom