Pest Megyi Hírlap, 1978. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-03 / 129. szám

Ma temelik Herendi Ödönt

Szívroham következtében, 78 éves korában, elhunyt Vácott, Kossuth utcai otthonában Herendi Ödön aranydiplomás pedagógus, a Szakmunkásképző * Intézet tanári karának köztiszteletben álló doyenje.

A harmincas években került Vácra, a Dunántúlról. A Bőripari Szakiskolában tanitott, kitűnő énekkart szervezett, vezetett, s ő maga is a korábbi években a Vox Humana Kórus tagja volt. Több szakmunkás- képző tankönyvhöz készített szakrajz-illusztrációkat. Jószemű fényképész is volt, fővárosi és helyi lapok közölték felvételeit. Nyugdíjba menése után, a gépipari szakközépiskolában tanított műszaki rajzot. Fél évszázados eredményes pedagógusmunkássága elismeréséül, aranydiplomát kapott.

Családja, tanártársai és tanítványai ma, június harmadikén, 14 órakor kísérik végső pihenőhelyére, a Vác-alsóvárosi temetőben.

A Magyar Rendőr fényképes tudósításban tájékoztatta olvasóit arról, hogy Vácott idén ünnepélyes formában kapták meg első személyazonossági igazolványukat a 14 éves iskolások.

— Megszüntetik, betemetik Vác legforgalmasabb utcájában, a Széchenyi utcában a nyilvános illemhelyet, mert műszaki hiba miatt használhatatlanná vált.

— Csővezetéken jut el a közeljövőben a földgáz Vácról Romhányba, az Építési Kerámiagyár most készülő új üzemcsarnokába, ahol a gázkemencék fűtését és a gyártelep energiaellátását szolgálja.

— Muray Róbert vadász-festő és grafikus nemrégen Vácott rendezett sikeres kiállítást. A következő állomás Székesfehérvár volt, ahol hasonló érdeklődés fogadta Témám, a természet című tárlatát.

— Összeállították a DCM

Sportegyesület csapatát az Olaszországban, június 14-én kezdődő motoros világtalálkozóra, melyen a DCM-ből tizennyolcán vesznek részt, s mint a legnépesebb magyar csapat, képviselik hazánkat.

— Kiskunlacházán rendez június 18-án közlekedésbiztonsági versenyt a Pest megyei Tanács ipari osztálya. A versenyre meghívta a váci tanácsvállalatok, a KIOSZ körzeti csoport és a szövetkezetek egyéni versenyzőit, csoportos résztvevőit is.

— Hann Ferenc művészet- történész, a szentendrei Fe- renczy Károly Múzeum munkatársa nyitotta meg a Váci Képtár című gyűjteményes kiállítást tegnap, június másodikén, a főtéri kiállítóteremben.

— író—olvasó találkozót

rendeznek június 7-én, este 6 órakor a deákvári Ságvári Endre Klubban, ahol Berkesi András lesz vendég. A DCM Gábor Áron szocialista brigádja — mint szervező — a rendezvényre várja a váci szocialista brigádokat.

Piaci jelentés

Vácott, a pénteki piacon az öregburgonyát 5, az újat 26 forintért mérték. A szárazbab 30—35—40 forintos áron kelt el. A vöröshagyma ára 12 forint volt. Zöldséget 10, sárgarépát 8 forintért láttunk, már nagyon gyenge minőségben. A kelkáposzta 4,50, a fejes 8 forintba került. A karfiol ára 32 forintra csökkent Savanyított káposztát is láttunk, 10 forintért adták kilóját. A karaPályaszéli jegyzet

Itt a bajnokság hajrája

A váci stadion salakpályáján állunk és figyeljük az edzőmérkőzést. A Híradás ellenfeléül a gödi csapatot választotta. Bed- narik Károly nincs a pályán: vasárnapi szabálytalanságáért, két mérkőzésen nem állhat a csapat rendelkezésére.

— Mi történt tulajdonképpen?

— Egyszerre futottunk a labdára — emlékezett a középpályás —, úgy éreztem, még bele tudok rúgni, a hátvéd azonban gyorsabb volt. Igaz, Őt sem találtam el, de a játékvezető leküldött a pályáról, veszélyes játék miatt.

— Nagyon sajnálom a dolgot

— folytatta. — Legalább négy éve nem voltam kiállítva, sajnos, elvesztettem a fejem. Nem mentségként, de azért elmondom: ellenfeleink nem

játszottak sportszerűen, alattomosan rúgtak, csíptek, s tették a megjegyzéseket is. Tudom, mindez nem jogosít fel szabálytalankodásra, de abban a pillanatban nem tudtam józan fejjel mérlegelni. Ha inaid újra játszom, igyekszem feledtetni a hibám.

Itt a bajnokság hajrája, 3 mérkőzés van hátra. A váci csapat, képességei alapján, akár négy-öt pontot is össze- gyűjthet. de vajon a tavasszal rapszodikusan szereplő fírda mire lesz képes? S vajon menynyire veszt cszre, hogy egyik legjobb középpályása hiányozni fog?

A Szőnyi úton, a 63. percben, amikor a kiállítás bekövetke. zett, 2:0-ra vezetett a vasutas csapat. A Híradás nem játszott igazán jól, de a kiállítással kizárta annak lehetőségét is, hoev legalább csökkentse hátrányát.

Holnap, vasárnap újból tizenegyen futnak ki a pályára, s a szurkolók remélik, hogy a játékkal sem és az idegekkel sem lesz baj.

Pálinkás Ferenc

PálinJcás Ferenc, a csapat gyúrója 1948-ban született. Általános iskolás korában többféle sportot űzött, de igazi szenvedélye a foci maradt. Bátyjával együtt játszott a Vasas ificsapatában is és 1967- ben került a váci sportegyesületbe.

Hét éven át segítette lelkes, jó játékával, félelmetes szabadrúgásaival a Híradást a győzelmekhez. Egy súlyos sérülés parancsolta le a zöld gyepről. A labdarúgástól azonban nem tudott elszakadni: az egyesület vezetőinek felkérésére, örömmel vállalta el a gyúrói teendők ellátását.

Feladatát nagy lelkesedéssel, közmegelégedésre végzi. Ügy gondolja, hogy a gyúrói képesítés megszerzésével, még jobban segítheti a játékosok felkészülését. Hasznosítani tudja játékos pályafutása során szerzett tapasztalatait is. Amikor ideje engedi, segít a kézi- labdásoknak és az atlétáknak.

A gyúró munkája nem látványos. Ha győz a csapat, nem őt ünnepük, ha veszít, nem őt szidják. De hozzáértésére, fel- készültségére nagy szükség van.

Simák Attila

Vasárnapi labdarúgóműsor

I. osztály

A járási labdarúgó-bajnokság következő fordulóját holnap, június 4-én, délután 4 órakor játsszák a csapatok.

Esze Tamás—Szob (v.: Pusz- Hi, Huszár, Tóth, 10 órakor), G'algavölgye—Váchartyán (v.: Petrovics, Fodor), Verőcemaros —Szokolya (v.: BLASZ jv.). Kösd—Fóti MÁV (v.: Kutai, Vígh, Fehér, 8.30 és 10 órakor), Nagymaros—Sződliget (v.: Streit, Várszegi, Nábelek), Vác- rátót—Vácduka (v.: Fehér, Vígh, Kutai), Dunakeszi—Má- rianoßztra. (v.: BL ASZ jv.).

II. osztály

ÉSZAKI CSOPORT: Kemence—Kóspallag (v.: Farkas), Szokolya—Letkés (v.: Varjú 11.), Ipolydamásd—Verőcemaros II. (v.: Tóth), Perőcsény— Zebegény (v.: Hering).

DÉLI CSOPORT: Örboty- tyán II—Fóti SE II, Szód—Ör- bottyán I., Penc—Kisnémedi, Püspökszilágy—Rád. (E mérkőzéseken BLASZ játékvezetők bíráskodnak.)

A mérkőzések előtt egyperces néma gyásszal adóznak a • elhúnyt százszoros magyar válogatott, Bozsik József emlékének.

lábé darabja 2—4 forintba került. Az uborka ára is csökkent, a múlt heti 28 forintról, 20—24 forintra. Zöldborsót 26— 30 forintért kínálták. Az új sárgarépa csomója 2—5 forintért kelt el. Lassan, de mérséklődik a paradicsom ára is: 50—65 forintért kapható. A hegyes zöldpaprika darabja 2—3, a fehéré 2—5 forint volt. A fejes saláta darabját 1—2 forintra mondták. A retek ára 2—4 forint között változott. A zöldhagyma csomója 1,50—2 forint.' ba került. Spenótot 10, sóskát 8 forintért kínáltak. Sampinyon gombát a kiskereskedőnél 80, a Zöldértnél 65 forintért láttunk.

Nagyon csökkent az eper ára: a múlt heti 100—120 forinttal szemben, tegnap 40 és 70 forint közötti áron lehetett venni. Cseresznyét 20—24 forintért adtak. Az alma ára 20— 24 forint volt. Dióbélért 120, mákért 65—70 forintot kértek.

Elő csirkét a termelőszövetkezeti árudában,34, tyúkot 27 forintos kilónkénti áron mértek. A magáneladók az előnevelt csirkét 18—25, a naposat 8—10 forintért adták. Kiska-. csákat 18—45 forint közötti áron kínálták. A naposlibá- hért 45, a nagyobbakért 60 forintot is adtak. A tojás ára 1,40 volt.

fU

Km

1

1

'■ Ít; ■; Hk V'i

’•■ I

m 1

fl

' 1

T

~ I

Lv.

AfcPfST MEGYEI HI 1 A VÁCI JÁRÁS ÉS

ulÁp;

VÁC

KÜ.L ÖNKIADÁSA

.. v ■

VAROS RÉSZ ERE- - .

• ^:íi

XXII. ÉVFOLYAM, 129. SZÁM

1978. JÚNIUS 3., SZOMBAT

Hatvanhét éves sütőüzem

Finompékárut gyártó gépsor

Egymást váltó munkacsapatok

Hatvanhét évvel ezelőtt,

1911-ben alapították Vácott a főtéri péküzemet, azóta megszakítás nélkül működik a kórházépület és egy lakóház közé ékelődve.

Az utcai fronton árusít a sütőipari szaküzlet, bejárata előtt gyakran hosszú sor vár a jó hírű kenyérre, az udvar hátsó felében találjuk a műhelyeket, azokban készítik a kenyér- és péksüteményeket.

Nonstop termelés

Vasárnap este felgyulladnak a villanyok. Előkészítik a lisztet, dagasztják a tésztát, mérik a süteménybe való diót, lekvárt, mákot. Márton István,

Gazddg Szilveszter és Grósz István szakmányvezetők munkacsapatai háromszor nyolcórás váltásban követik egymást, egészen szombat délig. A nonstop termelés indokolt: a főtéri üzem termékei kapósak.

Munkaterületük nagy: Észak- Pest megyét látják el, s nemcsak a Duna balparti községeket, hanem a túlsó oldaléit is, Visegrádtól Szentendréig. A kerepesi vállalati központ ezért határozta el, hogy korszerű gé_ pekkel könnyíti, segíti a termelést.

Gondok enyhítői

Nemrégen helyezték üzembe a fínompékárut gyártó gépsort. Dagasztógép, nyújtógép, tésztaszaggató' gép sorakozik* egymás mellett; Négy-hattagú munkacsapat formálja a kalácsokat, pogácsákat, buktákat. A reggeli műszak készíti a kenyeret. í

Ütemesen nyílik, záródik a gőzkemence ajtaja. A hosszú nyelű lapát a sütemények sokaságát rakja művészi sorban a forró kemencébe. Jelenleg már napi 8—9 ezer darabot állítanak elő a termékekből. A minőség egyre javul, a választék mennyisége megnövekedett. Sokat enyhítenek a háziasszonyok gondján, a köz- étkeztetések étrendjének ösz- szeállításán.

A dolgozók több mint fele férfi. Ott dolgozik két nyugdíjas: Gyimesi Sándor és Gerst- ner Károly• akik az 1951-ben végréhájtött1 áll*mwsífás' ófa tevékenykednek a köztulajdon, ba vett üzemekben és sok évtizedes tapasztalatukat átadták már a fiatalabb nemzedékeknek.

Az utcán nyolc-tíz vásárló. Várják az udvarvégi üzemből a friss főtéri kenyerét.

A siker titka

Mi a siker titka? Talán az olajjal hevített, egyenletes melegű gőzkemence? Talán a szállítóeszköz, amelynek a segítségével nem kerül soha egymásra friss kenyér, s megtartja eredeti, vonzó formáját?

A titok nyitja ez is, az is, de úgy érezzük, a siker legfőképpen azoknak az egymást váltó munkacsapatoknak érdeme, amelyek hol nappal, hol.-éjjel, okos, korszerű gépek segítségével azon munkálkodnak, hogy Vác és környéke jó kenyérhez, ízletes péksüteményhez jusson.

Papp Rezső

A város és környéke története (I.)

Rákóczi szabadságba rca idején

VAK BOTTYÁN SZOBRA

Vác egyik terét díszíti. Az idős generális lóháton, a nyeregből kiemelkedve áll. Szeme (csak egyikre lát) a távolba fürkész. Csontos arca kemény, parancsoló, teste szikár. Nevét nem kellett a szobor talapzatára írni, mindenki felismeri. Nevezhetnénk úgy is, ahogy magát Károly Sándorhoz, 1705-ben írt levelében titulálja: „engemet nem kártevő, hanem jótévő Jánosnak hívnak.” Nem kis iróniával rója e sorokat a fővezérnek, mert hallotta, nagyon szabadjára engedi kurucait, azok pedig sanyargatják a szegény népet.

Bottyán szigorú fegyelmet tartott hadában, keményen büntette a vétkeseket: „a katonaság is jó disciplinában tartatik — írja további levelében —, semmi húzást, s vo- nyást nem követnek el”.

Miért került szobra Vácon megörökítésre? Talán mert a török alól felszabadult várnak rövid ideig kapitánya volt? Ez kevés érdem lenne hozzá. Neve inkább Rákóczi szabadságharca idején kötődik a városhoz. 1703-ban még Esztergom lovasparancsnoka, Visegráditól védi a Duna- partot, hogy „által ne jöhessenek” rajta a kurucok. Vácra viszont benyomultak még szeptemberben. Egy kanonokot és Berkes András vikáriust ,.békével együtt hagyták, úgy, hogy ennyihány akó borát megitták" — írja Bottyán Koháry főkapitánynak.

Ez még hagyján, de a város lakossága is megsínylette a kurucok vendégeskedését. Ä panasz nem maradt el, „alázatos instanciával” egyenesen Rákóczihoz fordulnak.

A fejedelem 1704. január 4- én menlevelet ad Vácnak. „Parancsoljuk azért a fenn megnevezett minden Hadi Tiszteinknek, s alattok valóknak, hogy az említett városban ... az ott való lakosokat háborgatni, s károsítani, egyszóval semminémű alkalmatlanságot ott elkövetni meg ne merészeljék.”

VÁCON EKKOR Szabó Máté ezereskapitány legénysége tanyázik. A parancsnok kényszeríteni akarja elsősorban a nemességet hadbaszállásra. Ekkor Annosy Pál, Básty Mihály és Kecskeméti Ferenc Váci nemesek egyenesen a fejedelemhez fordulnak, mentesítse őket addig, míg a közeli Budán tanyázó német katonaság támadásától tartaniuk kell. ígérik, a veszedelem elmúltával, teljesítik kötelességüket: „Isten mi tájunkat jobb karban hozván, készek vagyunk, s lészünk vérünket kiontanunk édes hazánk szabadságáért.” Rákóczi kérésükhöz nem járul hozzá: „Minthogy a következhető szabadulásnak közönségesen akarunk örülni, azért insurgállyanak és a köz haszonra való ügyet közönségessen forgassák.”

Hadba száll Szabó Máté ezeriben és seregében 48 váci lovas, közöttük Annosy Pál és Básty Mihály. Kecskeméti városbírónak nem kellett fegyvert kötnie. Toboroztak még 18 hajdút Jeney István zászlaja alá. Vác lakóinak egykorú összeírásaiból, tüzetes vizsgálattal megállapítható, hogy a kurucnak beálló váciak na- gyobbára házatlan lakosok és zsellérek. A 66 közül 11 nagyon ifjú lehetett, keresztnevük: Jancsi, Marci, Peti stb.

Hamarosan a Dunántúlon harcolnak, Bottyán keze alatt. Ekkor valóban, a védtelen Vácnak bekövetkezik veszedelme: a budai németek rátörnek. 1704 nyarán Annosy Rákóczihoz fordul: „engedné el a váci hegyen lévő nagy szőleiböl obveniálandó dézs- mát, vegye tekintetbe a váci veszedelemkor táborban léti- ben háromezer forintig az ellenség által okozott kárát.”

1705, FEBRUÁRJÁBAN

Szabó Máté ezere ismét Vác körül táborozik, Űjfalussy Ferenc vicehadnagy a váci hegyekben lévő fiskális szőlőket katonáknak, hajdúknak osztogatja. Panasz megy ismét Rákóczihoz: „szegény jobbágy emberek fogyatkozása és az ország jövedelmének kára származik belőle”, mert azok megművelni nem kénesek. Július 11-én Rákóczi Vácon tartózkodik, Bottyán a Dunántúlon harcol. Szabó Máté ezerét átveszi Bezerédi. de ősz táján eloszlik népe. Bottyán hadnagyokat küld összegyűjtésükre. Ahol nincs őrző szeme, ott, bizony, hatalmaskodnak a kuruc alparancsnokok. 1706. március 14-én, Egerben panaszt nyújtanak be a feledelemnek, hogy a Vác alatt táborozó Űifalussy Ferenc Csőváron milyen erőszakosságot követett el, mivel a bírák a kurucoknak elegendő pálinkát nem adtak, „egy nagy dézsa vizet vitetett be. azt erőszakkal itatta a bírókkal, aki nem itta. rútul verte, taglatta”.

Sérelem mindenkit érhetett a háború alatt. Dékány János kompániás kapitány 12 marháiét Szabó Máté katonái elhajtották, kéri a kárpótlást Másik kérése a fejedelemhez:

adjon serege számára ruházatot, hópénzt, mert hatodik hónapja nem kaptak fizetést. Hasonlóan ugyanezt kéri Szabó Máté ezerbeli Jeney főhadnagy és kompániája. A fejedelem és kancelláriája igyekszik a bajokban segíteni. Ráday Pál 1709-ben kéri Rákóczit, hogy a kosdiaktól Újvárba vitt kétszáz egynéhány akó bor árának „méltóztassék megadattatása felől valahonnan dispónáltatni”.

A nép már nehezen viseli a terheket.-Ismételten kell katonát, hajdút kiállítania. A hadihelyzet is romlik.

Bottyán 1708-ban elhagyta Dunántúlt. A következő esztendőben a Duna bal partjának védelmére kapott megbízást. Augusztus 22-én írja Bercsényinek: „Vác tájára, a Duna mellé megyek”. Ebben a levélben említi a szabadság- harc bukásának egyik előrevetődő árnyékát: „Pestis a tájon, az falukon és városokon grassál, de az militiában csak egy sem holt még tudtomra meg, beteg sincs köztünk — tovább mi lészen? — Isten tudja.” „Itt mink az kenyérnek szükségében vagyunk” — fűzi leveléhez, utóiratnak. Ekkor már 3—4 napig nem láttak kenyeret katonái! Levelét Vác várából címezi.

ISMÉT HÁROM NAP MÚLVA, a „Kosdnál levő mezőben” írja sorait Bercsényinek, tehát a szabadban táborozik, kerülve a pestist. A fejedelem parancsára, Bácskába készül, de útiránya megváltozik Vác elhagyása után, mivel a rácok Szegeden gyülekeznek támadásra.

Megbetegszik, Szentlőrinc- kátáról írt levelében még „jobbulását” említi, de néhány nap múlva, Tarnaőrsön. agy- velőgyulladásban meghal. 1709. szeptember 30-án már temetéséről intézkedik Bercsényi.

(Folytatjuk)

Jakus Lajos

Készül a lekvárral töltött, ízletes sütemény

Gyimesi Sándor felvétele