Pest Megyi Hírlap, 1978. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-22 / 145. szám

Botanikus kert Az Országos Környezet és Természetvédelmi Hivatal nemrégiben — a Pilisi Tájvé­delmi Körzeten belül — védet­té nyilvánította a pomázi Kő­hegyet és a Nagy-Csikóvárt. Szükség volt erre, hiszen mind­két hegy földtani értéke, rit­ka növényzete és állatvilága komoly érték. A pomázi hely- történeti klub tagjai elhatároz­ták, hogy a közeljövőben olyan bemutatókertet létesítenek, ahol az érdeklődők megtekint­hetik a környezet növényeit, érdekesebb ásványait, kőzeteit. A nagyközségi tanács végre­hajtó bizottsága már kijelölte a földterületet, amely a legal­kalmasabb erre a célra. A klub tagjai közül Secc István kertészmérnök^ és felesége a növények szakszerű telepítését és ápolását, Joó Tibor és dr. Tregele Kálmán geológus az ásványok és kőzetek bemuta­tását vállalta. De sorolhatnám tovább Bartos Gyula, Dobai Lajos, Szamos István nevét is, akik szabad idejükben komoly munkát vállaltak a botanikus kert megvalósítására. A na­pokban a klub vezetősége és mindazok, akik társadalmi munkát vállaltak, összegyűl­tek, és megbeszélték a terület végleges telepítési és rendezé­si tervét. Tolnai Lajosné klub­tagunk a közelmúltban meg­szervezte a klub környezetvé­delmi őrjáratát is, amely rend­szeresen tevékenykedik. E cso­port vállalta azt is, hogy a be- ■“ínutató kert és környék tiszta­ságát állandóan ellenőrzi. A pomázi helytörténeti klub kez­deményezése nyomán a pilisi vidék érdekes színfoltja lesz légy eddig parlagon hagyott te- jrület. Balogh Gyula Pomáz Most szép lenni katonának Az idén másodszor rendez­ték meg a katonai pályára irányító tábort Tatán. Itt a meghívott középiskolások és szakmunkástanulók megis­merkedtek a katonai, rendőri és határőrhivatás néhány ele­mével. A programban termé­szetesen szerepeltek laktanya­látogatások is. Így jutottak el az érdeklődő diákok a szent­endrei Kossuth Lajos Katonai Főiskolára. A középiskoláso­kat Matuszka István ezredes köszöntötte, majd ismertette a vendégekkel a tanintézet fel­adatait. A tájékoztató után megtekintették az Avatásról avatásra című filmet, amely a hallgatók életét mutatta be a bevonulástól a tisztté avatá­sig. A magyar néphadsereg­ben rendszeresített hadászati technikai eszközökkel a fiata­lok a film után ismerkedhet­tek meg. Meglátogatták a tantermeket, kabinetteket, ét­termeket és a sportobjektu­mokat. A középiskolások nagy fi­gyelemmel nézték végig a fő­iskolán folyó kiképzést. Sokan közülük már arról érdeklőd­tek, hogyan lehet a tiszti, il­letve a tiszthelyettesi iskolára jelentkezni. ★ A Kossuth Lajos Katonai Főiskola egyik határőr-alap- szervezetének vezetőségi tag­ja. Ságvári Ferenc hallgató nagy elismerésben részesült. Az úttörőszövetség országos elnöksége Kiváló úttörővezető kitüntetéssel ismerte el mun­káját. Ságvári Ferenc 1971 óta út­törővezető. A középiskolában rajvezetővé nevezték ki, ké­sőbb részt vett az ország első úttörő honvédelmi táborában. 1975-ben fölvették a Kossuth Lajos Katonai Főiskolára. Egy évvel később már Szent­endrén. az úttörőmozgalom­ban tevékenykedett és a pilis­szántói úttörőcsapat terület­felelőse lett 1977-ben megvá­lasztották a Szentendre járási úttörő honvédelmi szakbizott­ság, majd a megyei bizottság tagjává is. Szabadságát min­den évben valamelyik úttörő­táborban tölti, ahol a honvé­delmi nevelés érdekében te­vékenykedik. Ez a kitüntetés az évek óta végzett magas szintű munka elismerése. Géczi Sándor Szentendre Ócsai p usztaprogram A Dunatours, a Pest megyei Idegenforgalmi Hivatal na­gyon szép hétvégi programot nyújt a folklór iránt érdeklő­dőknek, s azoknak, akik szere­tik nézni a lovasmutatványo­kat. A közelmúltban vettem részt az apajpusztai lovasprog­ramon, s az ócsai falunézésen. Ócsa műemlékekben gazdag, híres község. Nevezetessége a XIII. században épült, fehér templom, a román stílus re­meklése, amelyhez hasonló csak néhány francia kisváros­ban látható. A templom akusz­tikája kitűnő, a televízió an­nakidején itt vette föl Kodály Zoltán Psalmus Hungaricus című kórusművét. Nagyon tet­szett a községben található két, több mint 100 éves pa­rasztház. Szabadkéményes, vil­lás tetőszerkezetű épületek, a régi magyar parasztház-stílus eredetiben megmaradt darab­jai. Szép a természetvédelmi terület, ritka növényzete és állatvilága. Színvonalas szórakozást nyújtott az apajpusztai lovas- program is. Különleges ugrá­sokat, stílszerű és ízléses csi­kósmezeket láthattunk. Jól­esett a zsíroskenyér és a po­hár forralt bor a betyárszo­bában, ízletes volt a pusztai ételsor is. A legjobban mégis azt tudnám dicsérni, hogy ke­rülték az úgynevezett tschikos romantika kelléktárát, ez nem mondható el minden hasonló kezdeményezés rendezőiről. Barna Márta Vác Hová tűnik az író? Ha kissé megkésve is, de szeretnék szólni a tejnapról. A Pest megyei Hírlapban olvas­tam, hogy egyre több, egyre finomabb tejtermékeket fo­gyaszthatnak az egészséges életmódra vágyók. Nagyon szeretem a gyümölcsös joghur­tokat, kifejezetten örömömre szolgált, amikor a kakaó mel­lett megjelent a csokistej, a tejeskávé, sőt újabban a kara­mellás tej is. A hagyományos tejtermékek minősége is ja­vult, ritkán fordul már elő, hogy megsavanyodott, vagy kellemetlen mellékízű tejet kell fogyasztanunk. Különö­sen jó ilyen szempontból a tartóstej, ünnepnapokra min­dig azt vásárolok, különösen a nyári időszakban. Még hűtő- szekrénybe sem kell tenni, nyáron is eláll két hétig. Egy dolog eltűnését viszont komolyan nehezményezem. Ta­lán nem olyan finom, mint a mazsolás krémtúró, nem olyan édes, mint a karamellás tej, de legalább annyira egészsé­ges: a kellemesen savanykás ízű íróra gondolok. Egy pohár­ral megiszunk a reggeli, ket­tővel a vacsora mellé, s kitűnő étvágyunk lesz tőle. Mostaná­ban egyáltlán nem kapható sem a váci, sem a dunakeszi, sőt a fővárosi tejboltokban sem. Kérdésemre az üzletek­ben azt válaszolták, hogy ke­vesen szeretik ezt a sajátos ízt. Szerintem nem ártana föl­hívni az emberek figyelmét arra, mennyire egészséges és jó ez a tejtermék. Az ember közérzete is jobb lesz, ha föl­kelés után egy pohár íróval kíván magának jó reggelt. Árokszállássy Zoltán Vác Jubiláns napközisek Huszonöt éve annak, hogy Pest megyében is megalakul­tak az első napközis csopor­tok. A jubileumi év alkalmá­ból a megye több községében rendeztek kiállításokat. A kö­zelmúltban nyílt az érdi mű­velődési központban a 8 álta­lános iskola napközi otthonai­nak együttes kiállítása. Ízelí­tőt kaphattunk a csoportok kulturális foglalkozásaiból. A megnyitón a színvonalas báb­műsor után táncok követ­ték egymást. A munkafoglal­kozások anyagát rendkívül gazdag, sok ötletet adó bemu­tató szemléltette. Láthatunk hímzéseket, filc és papírmun­kákat, csempe és tányérfestést, változatos tartalmú és kivite­lű meghívókat, ízléses bábo­kat, rajzokat, kézimunkákat. A kiállítás megtekintése után meggyőződhetünk arról, hogy a huszonöt éves jubileumát ünneplő érdi napközi otthonok tanárai rendszeres, komoly, megbízható munkát végeztek. Daróczi Lajosné Érd Érdiek Budaörsön Most jöttem Erdélyből — ezzel a régi székely népdallal kezdték meg a közelmúltban színes műsorukat az érdi Bu­kovina-székely dalkör és a Kalamajka együttes tagjai Budaörsön, a Jókai Mór mű­velődési ház nagytermében. Budaörs lakói szép számmal gyűltek össze, hogy az immár országosan is elismert dalkör és népzeneegyüttes műsorszá­mait meghallgassák. Az ízes székely dialektusban előadott bukovinai népmeséket, a cso­portosan, székely népviselet­ben bemutatott táncokat és a Kalamajka zenekar különle­ges számait a jelenlevők vas- tapsok sorozatával jutalmaz­ták. A dalkört Káka Rozália, a népművészet ifjú mestere 1971-ben szervezte. Mint el­mondta: az országos páva­mozgalom ösztönözte arra, hogy a bukovinai székelyek mese-, dal-, tánckincsét, nép­viseletét és hagyományait összegyűjtse. Európa legna­gyobb falujában, Érd nagy­községben mintegy háromszáz székely család telepedett le. Közülük verbuválódik a dal­kör tagjainak általában 18— 20 főből álló létszáma. A dal­kör az érdi művelődési köz­pont keretében működik. Csak a dicséret és az elismerés hangján szólhatunk a Benta- völgye Termelőszövetkezet vezetőségéről és tagjairól, akik az értékes közművelődé­si tevékenységet jelentős mér­tékben támogatják. Gyakran lépnek fel a budai járási mű­velődési központban és a me­gye minden jelentősebb nép­zenei rendezvényén. A kórus népművészeti szempontból ér­tékes munkáját megyei és or­szágos fórumok egyaránt ki­válóra minősítették. A Kala­majka együttes hangszerei között megtalálható a koboz, a nyakba akasztható cimba­lom, a bőgő, a bőrduda, és a töröksíp. Lénárt József Budaörs Környeze tvédelmi orjarat Mostanában nagon sokat be­szélünk a környezetvédelem­ről. Rengeteg negatív példáról szóló tudósítást, újságcikket olvastam különböző lapokban. Szeretnék azokról is beszélni, akik nagyon sokat tesznek azért, hogy a Dunakanyar ter­mészeti szépségei érintetlenül maradjanak, s hogy ne lás­sunk mindenütt szemetet, ci­garettacsikkeket. . Vidám, hangulatos kép fo­gadta azokat, akik a múlt szombaton délután a csikóvár­aljai túristaháznál jártak. Szo­katlanul népes volt a környék. Egy-egy csoport a ropogó tűz mellett szalonnát sütött, má­sok az asztaloknál énekeltek vidáman. Néhányan az étte­remben éppen ebédjüket fo­gyasztották. Feladataik megol­dása után itt találkoztak a pomázi környezetvédelmi őr­járatok tagjai, akik összekötik a kellemeset a hasznossal, a túrákon szúróbotjukra veszik az elhullajtott papírokat, a szemétlerakodó helyre gyűjtik töíSüe az eldobott palackokat, konzervdobozokat, ellenőrzik a tűzrakóhelyeket. Néhány szót szeretnék ejteni a Pilisi Állami Park-erdőgaz­daság kitűnő munkájáról. A csikóváraljai turistaházat csak nemrégiben vették kezelésbe, de máris gyökeres változáso­kat tapasztalhatunk. Az autó­buszmegállóhelytől a turista­házig kifogástalan autó és gyalogutat, a ház mellett par­kolóhelyet építettek. Kényel­mes, a környezethez illő pa­dokkal, asztalokkal cserélték ki a korábbi néni éppen eszté­tikus berendezési tárgyakat. A turistaház környéke rende­zett, tiszta, az ellátás kifogás­talan, fővárosi vendéglátóipari egységek is nyugodtan eljö­hetnének ide egy kis környe­zettanulmányra. És ami a leg- örvendetesebb, szívesen lát­ják, szeretettel fogadják a há­tizsákos, bakancsos alkalmi tu­ristákat is. B. Szilasi Viktória Budapest Gazdag uborkaszezon Eddig a ceglédi művelődési központban, a múzeumban is uborkaszezon volt nyáron. Most azonban arra törekszik a művelődési ház vezetősége, és az újonnan alakult megyei könyvtáros szervezet, hogy nyáron is gazdag, színvonalas programok várják azokat, akik szabad idejüket kultúrál­tan akarják eltölteni. A közel­jövőben kerül sor a Pest me­gyei Rendőrfőkapitányság és a Vöröskereszt megyei vezetősé­gének közös rendezésében az Alkohol, és bűnözés című kiál­lítás megnyitására. A múzeum sikeresen folytatja tovább az elemző közgondolkodásra ser­kentő előadássorozatot: Nagy sikere'volt a közelmúltban el­hangzott filmművészeti elő­adásnak, amely Balázs Béla alkotótevékenységét elemezte. Balázs Béla a magyar film­művészet kiváló úttörője foglalta először írásba az egységes és önálló film­művészet szükségességét, a filmalkotók filozofikus alap­állásának indokoltságát, s megfogalmazta a magánytól a közösségig eljutó ember bel­ső konfliktusait. A hónap vé­gén a múzeumban a XVI. szá­zad prédikátoríróiról hallha­tunk irodalomtörténeti elő­adást. Szegedi Kis István Ceg­léden is munkálkodott, kor­társai, Sztárai Mihály, Szkhá- rosi Horváth András, Skaricza Máté a kor jeles gondolkodói voltak. Érdekes volt dr. Soós Imre művészettörténész Realizmus a grafikában című előadása a kisgrafikabarátok körében. Le­zajlott a szakszervezeti könyv­tárosok továbbképző foglal­kozása, s az ünnepi könyvhét tapasztalatainak értékelése is. Maczelka Tibor Cegléd Kivitelezőt keresünk Szigetszentmárton a rácke­vei Duna-ág egyik legszebb fekvésű üdülőközsége. Nya­ranta 600—700 dolgozó tölti itt a hét végét a Duna-parton Ráckevéig húzódó víkendhá- zak tulajdonosain kívül. A csendes vízpart körül 13 nagyvállalat üdülője látja vendégül a nyári szabadságu­kat töltő dolgozókat Az elmúlt évben Szigetúj­falu, Szigetcsép és Sziget­Tuskócsónak — életveszély! Az illetékes megelőzheti a bajt Nem mindennapi panasszal kereste meg szerkesztőségün­ket Gerengay Gusztáv váci ol­vasónk. Bemutatta hozzá a Dunakanyarban készült fény- képfelvételét egy farönkről, amely a váci Duna-part strandszakaszán áll. Csalogató fatörzs — A Duna áradáskor na­gyon sok elhalt fatörzset, tüs­köt sodor magával. Közülük nem ritkák az ehhez hasonló monstrumok, ennek hossza majdnem két méter, vastag­sága pedig mintegy fél méter. Lehet, hogy ez romantikus, a természet alkotta kép gyö­nyörködteti az erre járó ki­rándulókat, de féltem a gyere­keket. Az ilyen fatörzs csalo­gatja őket éretlenkedésre, csintalankodásra, s könnyen bekövetkezhet a tragédia. A közelmúltban, amikor még fényképezőgép nélkül jártam a Duna-parton, arra lettem figyelmes, hogy három kisfiú és egy kislány partra vetett fűzfatuskót próbál a vízbe görgetni, csónakázás céljából. A robinsoni kaland vonzása mondanom sem kell mekkora veszélyeket rejt magában. Egy idegen fürdőző szintén az én véleményemen volt, s a har­cias fiúcskákat, s a kislányt közös erővel elküldtük a hely­ről. Tervüket nem tudták megvalósítani, ezért meglehe­tősen haragudtak ránk. — Sebaj srácok — kiáltotta haragosan a kislány —, majd később visszatérünk. A farönk túl nehéz volt ah­hoz, hogy akár több felnőtt is elvonszolhatta volna. Az, hogy a Dunába taszítjuk, nem meg­oldás különben sem, hiszen máshol újból partra Vetődik, s a hajók, csónakok épségét is veszélyeztetheti. Nem romantikus A napos időt kihasználva, a helyszínre siettünk. A parton öt—hat ember napozik. — Tetszik önöknek ez a ro­mantikus rönk? — Semmi romantikusát nem találok benne — mondja Pin­tér István váci fürdőző. — Szerintem egyszerűen baleset- veszélyes, az ember kerülgeti, elbotlik benne. Nem más, mint egy csúnya fatuskó. A rönk, amely gazdát keres ... szentmárton községek egyesü­lése emelte nagyközségi rang­ra az utóbbit. Szigetszentmár­ton lakossága társadalmi munkájával évek óta élen jár. Hiányossága, hogy nincs meg­felelő strandja. A tanács még 1974-ben másfél milliós költ­ségvetéssel járult volna hozzá a korszerű strand felépítésé­hez, s jelentős segítséget kap­tunk a Ráckevei Düna-ág In­téző Bizottságtól is. A Cse­pel Autógyár mérnökkollektí­vája, Kemény Tibor főmér­nök vezetésével társadalmi munkában elkészítette a min­den igényt kielégítő terveket Villany és víz, férfi és női öltözősor, mosdók, zuhanyo­zók, zenés pavilon, elárusító- hely állna a Duna-parti csár­dától a hajóállomásig terjedő területen. 50—60 gépkocsit be­fogadó parkolóhely is létesül­ne. A szép terv egyetlen hibá­ja, hogy nem találtunk még kivitelező vállalatot négyévi keresés után sem. Asztalos Imre Szigetszentmárton Óvónők panasza A veresegyházi óvoda dol­gozói évek óta arra várnak, hogy eltöltsenek egy-két kel­lemes hetet családostul vala­mely üdülőben. Sajnos, erre már régóta csak ígéretet ka­punk. Az óvoda szakszerveze­te idén is, minden ellenkező ígérgetés ellenére csak három gyermekbeutalót kapott az üdülési idényre. Jó lenne, ha már az idén, de legalább jö­vőre megnyugtató elintézést nyerne panaszunk. > Az óvoda dolgozói Veresegyház Kirándulás nyugdíjasoknak Mi, nyugdíjasok, gépkocsi hiányában, sajnos, nagyon ke­vés helyre tudunk eljutni, viszonylag keveset láthatunk hazánk fajainak szépségeiből. Szeretnék beszámolni arról, hogy Szigetújfalun a községi tanács és a nyugdíjas szak­maközi bizottság törődik a községben lakó idős emberek­kel. Minden évben az ország különböző tájaira szerveznek érdekes kirándulásokat. Az idén a közelmúltban nagyon jól sikerült autóbusztúrán vettem részt negyvennegyed magammal, Pécsett, Harkány­ban és Siklóson jártunk. Kö­szönjük az élményt. Póth Pál Szigetújfalu — Valóban, vigyáznunk kell a gyerekekre, sajnos nagyon tetszik nekik, állandóan mász­kálnak rajta — szól közbe Deme Zoltánná, aki férjével és két kisgyerekével utazott le a Duna-partra Szentendréről. — Mi csak napozni jöttünk ide, itt tulajdonképpen a tuskótól függetlenül veszélyes gyere­keknek fürödni. A kicsiket pe­dig tényleg csábítja a farönk. — Én már próbáltam külön­böző helyeken érdeklődni — szól hozzá Sápi Miklós —:, de nem sikerült megtalálni az il­letékest. Lehet, hogy nem olyan nagy dolog, de tényleg sok embert bosszant. A rönk gazdát keres Nem csodálkozunk, hogy a nyilatkozó strandlátogatónak nem sikerült megtalálnia az illetékest. Egy hétig telefonál­gatva sem sikerült érdemi vá­laszt kapnunk arra, kinek a dolga lenne eltávolítani a tus- kókat. Az egyes vállalatok, vízügyi szervek, igazgatóságok egymásnak dobálták a labdát. Nos, a Dunában ide-oda úsz­káló, partra sodródó farönkök gazdát keresnek. Reméljük, megtalálják. Pósa Zoltán

Next

/
Oldalképek
Tartalom