Pest Megyi Hírlap, 1978. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-07 / 132. szám

■WnreHWaB&MWKBM XX. ÉVFOLYAM, 132. SZÁM. 1978. JtJNIUS 7., SZERDA Turisiajelzést festenek Vándortábor - úttörőknek Szeptemberre barátságos környezet Tartalmas szünidőt tervez­nek a maglödi 2. számú általá­nos iskola piros nyakkendősei. Erről árulkodtak a mozgalmi év zárófoglalkozásai is, ame­lyeken főzési, sport- és egyéb versenyeken adtak számot tu­dásukról. Papp Istvántól, a 3677. **ií- mú Dobó Katalin úttörőcsapat vezetőjétől megkérdeztük, mi­lyen jelentősebb programokat szerveznek nyárra? Isaszegi túra — Szinte a történelemkönyv lapjai elevenednek meg, ami­kor ellátogatunk Isaszegre, az 1848—49-es csapatmozdulatok színhelyére, a honvédsírok környékére. Úttörőink vállal­ták, hogy a történelmi neveze­tességekhez 35 kilométer hosz- szú turistautat festenek meg, Maglód—Pácéi—Isaszeg— Mende—Maglód között. A gombai általános iskola pajtá­sai is csatlakoztak az akció­hoz, ők Gombától Menüéig festik a fehér-sárga-fehér jel­zéseket. A Vértesben — Július 7—19. között, Szé­kesfehérvártól Szárig, mintegy 150 kilométert akarunk meg­tenni a Vértesben. Először ta­valy voltunk vándortáborban, a Bakonyban, korábban több­ször a káptalanfüredi állótá­borban nyaraltunk. Tapaszta­lataink szerint, sokkal több él­ményt ad a gyerekeknek az állandó helyváltoztatás, mint az egyhelyben maradás. Már felkészültünk a vándorlás minden várható viszontagsá­gára. Két értekezleten tájékoz­tattuk a szülőket pontos prog­ramunkról, a beszerzendő fel­szerelésekről. Nem akarunk nagy csomagokkal menni, hi­szen annál tovább élvezzük a természet szépségeit, minél később fáradunk el. Az évköz­ben megtanult főzésnek most mindenki hasznát veszi, mivel ki mit főz, azt eszi. Természe­tesen nem indulunk el anél­kül, hogy néhány pedagógus­társammal előre meg ne néz­nénk a helyszíneket. A ván­dortáborokat nagyon gondo­san, mondhatni precízen kell előkészítenünk. Sokkal több odafigyelést kívánnak, mint az állótáborok, de megéri. Mi, pedagógusok is közelebbről, emberi oldalukról ismerjük meg a gyerekeket. Egy-egy nagyobb erőfeszítés kinyilvá­nítja bajtársiasságúkat, közös­ségi szellemüket. A szén séták közben tanulásra is mód nyí­lik. No, nem igazi iskolai okta- ' tásra, hanem egy kis tereptan­ismeretre, tájolásra, akadály- versenyre. Az önállóságra ne­velésre ezekben a táborokban adódik a legnagyobb lehetőség, A gyerekek vezetik a külön­böző túrákat, ők főznek, ők készítenek maguknak szállást és gondoskodnak arról, hogy a következő nap is készen áll­janak bármely váratlan fel­adatra. Reméljük, hogy augusztusi szülői értekezletün­kön már dia- és mozgóképek segítségével, sikeres útibeszá­molót tarthatunk. Jövőre a Zemplén-hegységbe készülünk, Kicsinyek az iskola közelében lévő sportpályán Sasvári Ákos felvételei Úri Változatos témák Úriban egyre népszerűbbek a TIT előadások, változatos té­máik sok érdeklődőt, vonza­nak. Június 12-én, 14.15-kor, a KELTEX helyi üzemében pél­dául Az ifjúság nyelve cím­mel tart előadást Szikszai Ist­vánná pedagógus. Egy héttel később, június 19-én, 19 óra­kor Borbás Pál pedagógus a boldogság viszonylagosságáról és az életművészetről beszél­get. a fiatalokkal a KISZ helyi klubjában. Ma, Vecsésen MNK-márkőzés Ma, szerdán délután 5 óra­kor, a labdarúgó Magyar Nép­köztársasági Kupa keretében, az eddig remekül szereplő be­esésiek otthonukban fogadják a megyei bajnokságban sze­replő Vácszentlászló csapatát. A hazaiaknak már a döntet­len is elegendő a továbbju­táshoz. A nap kulturális programja MOÍJK Monor: A rendőrnő. Délutá­ni előadáson: János vitéz. Ve- csés: Duroc, a katona. MŰVELŐDÉSI HÁZAK Menüén, 17-tőí 21 óráig: könyvtári órák, 18-tól: ifjúsá­gi klubfoglalkozás. Monoron, 10-től 18-ig: a Képző- és Iparművészeti Főiskola végzős hallgatóinak tárlata látható a Vigadó feletti kiállítóterem-1 ben. Sülysápon, 18-tól 20-ig: segédmotorvezetői tanfolyam. Papp István úttörőcsapatve- zető. az idei tapasztalatok is hozzá­segítenek a kellő előkészítés­hez. Iskolaudvar-építés — Társadalmi munkánk ér­téke tavaly meghaladta a 135 ezer forintot. Nyáron sem aka­runk lazsálni, annál is inkább, mert igen sok a tennivaló is­kolánk környékén is. Minden napra szerveztünk önként je­lentkezőket, akik kerítést ké­szítenek, fát ültetnek, kertész­kednek. Szeptemberre ily mó­don barátságos környezetben várjuk iskolánk tanulóit. Udvari Gábor Vasúti átjárók Közlekedés ­Már csak három sorompót működtetnek kézzel biztonságosabban Fokozatosan korszerűsödik a magyar vasút, bár néhány helyen a pálya állapota szá­mos kivetnivalót hagy maga után. Lassan eltünedeznek a megszokott őrházak, melyek­ből kézzel kell leengedni a so­rompót, s amelyek egyenruhás vasúti dolgozói piros zászlóval, viharlámpával adják meg a hivatalos tiszteletet az elhala­dó vonatok kísérőszemélyze­tének. Ma a villamos vagy dízelmozdonyok vontatta sze­relvények útját már legtöbb helyen automatika biztosítja. Korszerűsítés A főváros és Monor között is a legtöbb átjárót már fény­sorompók őrzik, de Vecsés belterületén, valamint az üllői vasútállomás be- és kijárati jelzőinél csapókaros útlezáró- kat alkalmaznak. Nem egész egy éve a Steinmetz-szobornál szintén megszüntették a me­chanikus sorompót, s azóta a közlekedés ott is folyamato­sabb, biztonságosabb. A sváj­ci gyártmányú, dominó-rend­szerű vonalbiztonsági beren­dezések alkalmazásával vált lehetővé a Hosszúberek—Péte­ri állomáson és Vecsés Ker­tekül ján a fénysorompó alkal­mazása. A csapókaros sorompókat az üllői állomáson már automati­ka működteti, de a vecsésit minden vonat áthaladásakor, tolatásakor, egyéb vasútüzemi műveletek alkalmával az egy­ben váltólcezelői tevékenysé­get is ellátó sorompóőrnek kell lezárnia. Ez a munka nem tartozik a legkönnyebbek kö­zé. Mint Bátori János, a szol­gálatban lévő sorompókezelő elmondta, egy-egy műszakban a megnövékedett tranzit és export tehervonatok forgalom­sűrűsége következtében 130— 140 alkalommal kell működés­be hozniuk a szerkezetet, ami azt jelenti, hogy nem egészen 7 percenként zárják el a köz­úti közlekedés útját. — A térKözöKoen egymást érik ezen a vonalon a szerel­vények, csörögnek a visszajel­ző berendezések, s nézünk csaknem menetrendszerűen kell végrehajtanunk a szüksé­ges tennivalókat. Bármilyen legkisebb mulasztás több em­ber életének veszélyeztetésével járhat — jegyezte meg a szol­gálatban lévő vasutas, miköz­ben szaporán forgatta a so­rompót működtető emelőszer­kezet hajtókarját. Ideges várakozók Az üllői állomás bejáratánál hosszú gépkocsisor várakozik. Néhány, kerékpárjára támasz­kodó várakozó mindent mond a vasútra meg a sorompókeze­lőre, csak szépet nem. Mi is nyugtalanul várjuk a szabad utat, s bár a vonat már rég elhaladt, a piros-fehér színű karok mégse emelkednek a magasba. Megkérdezzük a nyugdíj fe­lé járó, a kereszteződés köze­lében tevékenykedő Csontos István vonalgondozót a hosszú zárvatartás okáról. — Sokan szidják a vasutaso­kat, pedig ők keveset tehetnek a hosszú útlezárás ellen. Szi­gorú a szerkezeti kényszerkap­csolat a váltó-sorompó és jel­zőberendezés között. Addig, amíg a biztonsági határt jelző, szigetelt sínszakaszon át nem halad a szerelvény utolsó ko­csija és a visszajelző csengő nem szól, hiába próbálják fel­nyitni a csapökart, az önzárás nem engedi. Az állítás és elre- teszelés a központ feladata. A jövő azonban a dominóé. Hogy a párhuzamos működésű csa- pókaros sorompókat Vecsésen és itt mikor korszerűsítik, ne­héz lenne megmondani, de az utóbbi években így is nagyot léptünk előre Át a síneken Mint a beszélgetésből meg­tudtuk, a szolgálatban lévő kezelőnek a fővonalon minden mozgást rögzítenie kell. Reg­gel héttől délután egy óráig 55 vonat halad itt át, ezért a so­rompó elég sokat zárva volt. Sokan megszegik a tilalmat, saját felelősségükre, gyalogo­san átvágnak a síneken. Érde­mes óvatosan, körültekintően közlekedni ezekben a keresz­tezésekben, mert amíg korsze­rűsítésre nem kerülnek az út­elzáró berendezések, csak az előirt üzembiztonsági követel­mények miatt lesznek lezárva. O. K. Versek és dalok Irodalmi est Gyomron Dévai Nagy Kamilla és Oszter Sándor sikere A kulturális napok kereté­ben, irodalmi estet rendeztek Gyömrőn, Dévai Nagy Kamil­la és Oszter Sándor közremű­ködésével. József Attila Thomas Mann üdvözlése című verdével kezd­te Oszter Sándor a műsort, amelyben a két művész arra törekedett, hogy a versek, a Munka és tanulás A kitüntetett elnökhelyettes Beruházások — saját erőből Dr. Szabolcs István, a gom­bai Fáy András Tsz elnökhe­lyettese jelenleg a kéthónapos pártiskola hallgatója. Az egyik szünetben beszélgettünk vele, kényszerűségből szabta rö­vidre válaszait. Rimaszombaton született, 1943-ban, de egyéves kora óta Keszthelyen élt, mivel édes­anyja odavaló, csak az édes­apja felvidéki. Anyja a Keszt­helyi Mezőgazdasági Főiskola docense, apja pedig osztályve­zetője volt. Három testvére közül az egyik adjunktus, a másik szakközépiskolai tanár Keszthelyen. Édesapja kivé­telével, a család valamennyi tagja mezőgazdasági mérnök. A brigád — Mezőgazdasági techni­kumban érettségiztem. Az országos tanulmányi verse­nyen második helyezést értem el, ezért felvételi vizsga nél­kül vettek föl a gödöllői fő­iskolára. Állattenyésztőnek készültem, a Bábolnai Állami Gazdaság ösztöndíjasa lettem. A kötelező gyakornoki időt is Bábolnán töltöttem. Tanul­mányaim után, két évig dol­goztam az állami gazdaságban: előbb szaktanácsadó voltam, később a tojóhibrid-ágazat ve­zetője. — Miért jött el? — Személyi problémák mi­att. A tsz-ek vezetőivel na­gyon jó volt a kapcsolatom, nem kielégítő azonban közvet­len feletteseimmel. Végül meguntam az eredménytelen próbálkozást, valami újnak a megvalósítása érdekében, ezért döntöttem úgy, hogy távozom. Gombán akkor kezdték el megvalósítani a baromfiprog­ramot, amely nekem való munkának látszott. Tíz éve még 4 millió forint volt a ba­romfiágazat forgalma, ma már túljutott a 40 millión. — És most elnökhelyettes. — Tavaly februárban új ve­zetőséget választott a tagság, akkor lettem elnökhelyettes, de a Munlca Érdemrend bronz fokozatát még a baromfiprog­ramban kifejtett munkámért kaptam. Nagyon jól összeszo­kott gárda dolgozik ebben az ágazatban, részben neki kö­szönhetem a kitüntetést. Mint elnökhelyettes, most is tagja vagyok a Rákóczi brigádnak, amelynek kezdetben a veze­tője voltam. A brigád arról, nevezetes, hogy három tagja is birtokosa valamelyik kor­mánykitüntetésnek. — Üj beosztás, új gondok — vetem közbe. — Ez a természet rendje. Kell a változatosság, meg a feladatok is köteleznek. Egy évig még az én gondom volt az állattartás, de január 1-től már önálló főállattenyésztő látja el a feladatot. Mint el­nökhelyettes, nemcsak egy szakterülettel kell foglalkoz­nom, Hogy a célnak megfelel­jek, sokat kell tanulnom. A pártiskola ugyancsak tudá­som gyarapítását szolgálja, de járok a hatszor egyhetes tsz- vezetőképző tanfolyamra is. Feladatok — A legfontosabb és legsür­gősebb tennivalók? — Nagy feladat a gazdasá­gosság elvének kidolgozása, a gazdaságosabb termelés majdani irányítása. Ebben az évben kell megterveznünk a kétezer férőhelyes üszőnevelő telepet, amely 2—3 év múlva készül el. Tovább kell fejlesz­tenünk a baromfiprogramot. Ki kell dolgoznunk a jobb vetésszerkezetet, ami azt je­lenti, hogy az adottságainknak megfelelőt termeljük, a ko­rábbinál eredményesebben. Most kezdődik például a meggy-program is. A termést, az édesiparral karöltve, ko­nyakosmeggyként értékesítjük, és mi is állítjuk elő. A beru­házásokat a magunk erejéből akarjuk megvalósítani. Ipari tevékenységünket úgy kell irányítanunk, hogy kapcso­lódjék a fő profilhoz, segítse a fő profilt A terveknek reálisaknak kell lenniük, kü­lönben később kárát látnánk irrealitásuknak. — Mire emlékszik szívesen az utóbbi tíz év eseményei­ből? — Még igen közeli a ba­romfi-programbeli munkám, elsősorban azt említem, hogy egymillió tojóhibrid jércét neveltünk, amelyek többségét exportáltuk. A tíz év alatt 50 millió tojást adtunk a nép­gazdaságnak. Ezek a számok önmagukért beszélnek. Kapcsolat — Mondjon valamit a ma­gánéletéről. — Nős vagyok. Feleségem a helybeli óvodában dolgozik. Egy harmadikos fiam és óvo­dás lányom van. A pártisko­láról naponta hazajárok, mert közben azért pár órát a tsz- ben is dolgozom, nem szakad meg a kapcsolatom a munká­val és az emberekkel. Minden napra jut valamilyen megbe­szélés, tennivaló. A munka és a tanulás ikertestvérek, egyi­ket sem szabad elhanyagol­nom. Monori Für Dezső zene iránti szeretetet még job­ban elmélyítse a jelenlevők­ben. Az esten elhangzottak Pe­tőfi Sándor, Ady Endre, Juhász Gyula és Baranyi Ferenc ver­sei is. Dévai Nagy Kamilla, idő á Duna mentén élő népek dalai-, bői, valamint Ady Endre meg­zenésített versei közül énekelt el néhányat, a műsor végén lakodalmas népdalcsokorral, Oszter Sándor pedig Jevtusen­ko egyik versével vett búcsút a közönségtől. Ütemtervek szerint Gépszemlékre készülve A korábbi hetek rossz idő­járása, a sok eső nem okozott annyi kárt a megye földjein, mint amennyire a szakembe­rek számítottak. Szókul a gabona, telnek a kalászok, a járás mezőgazda- sági üzemeiben már a közele­dő nagy feladatokra készítik fel a gépeket. Ebben a hónap­ban mindenütt megtartják a szokásos gépszemléket, és jó­váhagyásra, a vezetőségek elé kerülnek a nyári nagy kam­pánymunkák ütemtervei is. Pilis Tanácstagok klubdélutánjai Az érdekképviseleti munka hatékonyságának javítása, a tájékozottság fokozása érdeké­ben, Pilisen az idén rendsze­ressé váltak a tanácstagi klub­délutánok, amelyek egyben színesítik is a lakosság válasz­tott képviselőinek tevékeny­ségét. A legközelebbi tanácstagi klubdélutánt június 14-én, 15 órakor tartják meg:' a részt­vevőket Földvári György, a nagyközségi tanács vb-titkára tájékoztatja a legfontosabb tennivalókról, s válaszol a ta­nácstagok kérdéseire is. Köszönetét mondunk mindazok­nak a rokonoknak, jó barátok­nak. szomszédoknak és ismerő­söknek akik a legjobb férj, apa és nagyapa, Szilcs Károly temeté­sén megjelentek, sírjára koszorút és virágot helyeztek. Köszönjük a részvétet, amellyel fájdalmunk­ban osztoztak özv. .Szűcs Károly- né és a gyászoló család. t L

Next

/
Oldalképek
Tartalom