Pest Megyi Hírlap, 1978. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-07 / 132. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ tySZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXII. ÉVFOLYAM 132. SZÁM ARA »0 FILLER *9™ Jünius 7., szerda Tükörben { t gy-egy emberi közös- jj ségnek sokféle jellem­zője lehet, ám ha va­lahol, akkor a termelői szervezetekben igazán gaz­dag a jellemzők tárháza. Helyet kap abban a terme­lési érték éppúgy, mint a műszaki fejlesztés támoga­tása vagy közömbös szem­lélése, az azonban kétség­telen, a megfognatatlannak látszó valami a legfonto­sabb, s ez a kollektivitás szelleme. Az a tudatos ma­gatartás tehát, mely örökö­sen tükröt tart az egyén elé, megújulóan mérlegelve, amit és ahogyan tett, meny­nyiben felel meg a közös érdekeltségnek, azoknak a követelményeknek, amiket feladat formájában reáosz­tott a munkahely. Figyelmet érdemlő ta­pasztalatokat gyűjtöttek össze a Forte Fotokémiai Iparnál. A váci gyárban nagy tervszerűséggel vizs­gálják az üzemi, munkahe­lyi demokrácia elmélyítésé­nek lehetőségeit, s e lehe­tőségek megteremtésében, illetve hasznosításában az ún. kis csoportok, tehát a brigádok, műszakok, műhe­lyek kollektíváinak szere­pét. Egyebek között rájöt­tek, hogy saját — érthetően szűk — környezetének dol­gaiban a munkások többsé­ge biztonsággal eligazodik, mert módja van a szavak és a tettek folytonos össze­vetésére. Már korántsem ez a helyzet akkor, ha brigád és brigád, részleg és rész­leg közötti gondok kerülnek terítékre, mert gyakran hiányzik az összehasonlítási alap. Magyarán és egysze­rűen: ahhoz, hogy valaki, vagy valakik, érdemben be­leszólhassanak tágabb mun­kakörnyezetük dolgaiba, megfelelő ismeretek kelle­nek. Éppen ezért a gyár­ban — a vizsgálódás ta­pasztalatait hasznosítva — erőteljesen javították az információs rendszer mű­ködését, nem az informá­ciók mennyiségét növelték, hanem fokozták azok cél­szerűségét, hogy egy-egy munkahelyen valóban arról halljanak s arról nyilvánít­sanak véleményt az embe­rek, ami tevékenységükkel logikus láncot alkot. [ atározott igennel te­n K lelnek a gyár politi­kai és társadalmi ve­zetői a kérdésre, vajon az előbb vázoltak hozzájárul- tak-e a kollektív szellem javításához, az összetarto­zás érzésének, az egymás­rautaltság elismerésének erősítéséhez. A jobban vá­logatott s éppen ezért a célok elérésének indokait világosabban megmutató információk — így például annak ismertetése, az egy­mást követő technológiai mozzanatokban hol mutat­koznak ismétlődő hibák —, arról győzik meg a saját munkáján kívül mással nem törődőt, hogy ez kevés, önmagában jól dolgozó em­berek sokaságából nem for­málódik automatikusan jól dolgozó közösség. Hasonló tapasztalatokkal szolgált az a szociológiai vizsgálat, amelyet kutatók­kal a Lenfonó- és Szövő­ipari Vállalat végeztetett el. A többi között arra ke­restek választ, az önérté­kelésnek milyen szerepe van a közös célok felisme­résében és elfogadásában? Kiderült, azok a dolgozók — s ami elgondolkoztató, többségükben fiatalok —, akiknek nincsenek lénye­ges ismereteik a szervezet más pontjainak működésé­ről, pusztán saját feladatai­kat tartják úgy-ahogy szá­mon, szinte kivétel nélkül azok közé tartoznak, akik túlértékelik munkájukat. Ök a leginkább elégedetle­nek, úgy vélik, nem fizetik meg rendesen tevékenysé­güket, nem látnak távlato­kat maguk előtt s így to­vább. Nagy tévedés lenne azt gondolni, a nem túl ör­vendetes tapasztalatok a vállalat politikai, gazdasá­gi vezetését elkedvetlenítet­ték, mondván, akkor semmi értelme az üzemi, munka­helyi demokrácia erőlteté­sének. Pontosan ennek a fordítottja következett be, annak elismerése, hogy so­kaknál az első lépés nem a demokrácia gyakorlásának számonkérése, hanem a rá- nevelés e nemes jogra, azaz az igény fölkeltése. ét vállalatot citáltunk példaként, s szándék­kal olyanokat, ahol nem hirdetik fennen, hogy náluk minden rendben van, az üzemi, munkahelyi de­mokrácia annyira tökéletes, hogy ennél jobbat elképzel­ni sem lehet. A két cég tö­rekvései azt igazolják, a képletes tükröt nem lehet egykönnyen megcsiszoíni, kínlódással is számolni kell, értetlenséggel;— közömbös­séggel ugyancsak. Igazolják ezek a törekvések másfelől azt is, hogy a munkahely légköre nem függetleníthe­tő a szervezet egészének ál­lapotától, azaz fából vaska­rika, tehát lehetetlenség az olyan állapot, hogy ugyan a termelés döcög, a munká­val rengeteg a baj, de ami a demokráciát illeti, ott semmi hiba, az kiváló... Ahol gyenge a munka, ott a tükör is homályos, s ahol homályos tükörben nézi ma­gát és közösségét az ember, ott a munkával is elkerül­hetetlenül bajok vannak. Ez, bátran rámondhatjuk, törvényszerű. A szükségszerűt, a tet- sziktől vagy nem tetsziktől függetlent fogalmazta meg az MSZMP Központi Bi­zottsága, amikor 1978. áp­rilis 19—20-i ülésének hatá­rozatában kimondotta: „Ál­landó feladat az üzemek­ben, a szövetkezetekben, minden munkahelyen a szo­cialista demokrácia fejlődé­sét biztosító keretek tarta­lommal való megtöltése, az általánosan érvényes el­veknek a konkrét helyi vi­szonyokhoz igazított alkal­mazása, a formális elemek megszüntetése.” Ezt az ál­landó feladatot ma még ko­rántsem érzik valamennyi munkahelyen állandónak; elő-előkapják, csinálnak va­lamit, de ténylegesen ta- podtatnyit sem jutnak előbbre. Meggyőződésünk: azokon a munkahelyeken állnak előtérben a formalitá­sok, azokon a munkahelye­ken érik be az ilyen meg amolyan értekezésekkel a demokratizmusról, ahol valójában félnek belenézni a tükörbe, mert erősen tar­tanak attól, amit ott lát­hatnának. Egy valamit azonban az így gondolko­dók figyelmébe ajánlunk: egy-egy arc akkor is rút vagy szép, ha vonásait soha nem merték szembesíteni a tükörrel. M. O. Együttműködés az ideológiai harcban Kedden megkezdődött Bu­dapesten az a tanácskozás, amelyen a testvéri szocialista országok ifjúsági szövetségei­nek ideológiai kérdésekkel foglalkozó KB-titkárai vesznek részt. A konzultatív tanács­kozás megnyitóján — az Eu­rópa Szállóban — Fejti György, a Magyar Kommunis­ta Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának titkára köszön­tötte a megjelenteket. A tanácskozás résztvevői az ideológiai harc napjainkban jelentkező sajátosságairól, a testvéri ifjúsági szövetségek eszmei-politikai nevelő mun­kájának tapasztalatairól cse­rélnek véleményt, s megvitat­ják az együttműködés főbb formáit és irányait Gyenes András Prágában Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára kedden délelőtt baráti munka­látogatásra Csehszlovákiába érkezett, a CSKP Központi Bi­zottságának meghívására. A nap folyamán Gyenes András megbeszélést tartott a CSKP KB székházában Vasil Bilakkal, a CSKP KB elnöksé­gének tagjával, a KB titkárá­val. A két testvérpárt képviselői tájékoztatták egymást a CSKP XV. és az MSZMP XI. kongreszusán hozott határoza­toknak a bel- és külpolitiká­ban történő megvalósításáról, véleményt cseréltek a nemzet­közi kommunista és munkás- mozgalom jelenlegi helyzeté­ről, továbbá megtárgyalták a CSKP és az MSZMP közötti együttműködés további elmé­lyítésének néhány kérdését. A megbeszélés szívélyes, elv­társi légkörben zajlott le. Kádár János Debrecenben Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára kedden este Hajdú-Bihar megyei látogatásra Debrecenbe érkezett. Elkísérték a látoga­tásra Katona István és Grósz Károly, a KB . osztályvezetői. A Központi Bizottság első titkárát a zászlódíszbe öltözőt1 debreceni nagyállomáson Si­kula György, a Hajdú-Bihar megyei pártbizottság első tit­kára, Postás Sándor, a debre­ceni városi pártbizottság első titkára, Szabó Imre, a megyei tanács elnöke és Acs István, a debreceni , városi tanács elnöke fogadta. Megszólaltak a fanfárok: a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola hagyományos diákvi­seletbe öltözött fiataljai Deb­recen város szignáljával üdvö­zölték a vendégeket, akiknek kisdobosok és úttörők virág­csokrot nyújtottak át. A pá­lyaudvaron és az állomás előtt, a Petőfi téren debreceni lako­sok és piros nyakkendős paj­tások meleg szeretettel, nagy tapssal köszöntötték megérke­zésekor Kádár Jánost. Folytatódik a rekonstrukció Körkép Pest megyei textilipari üzemekből Még három hét, és félidőhöz érkezünk: az 1978-as gazdasági esztendő, és az V. ötéves tervidőszak el3Ő fe­lét zárjuk. Milyen eredménnyel? Ezt vizsgáljuk most néhány Pest megyei textilipari vállalatnál. Nagy feladatok elé állítja az idei esztendő a Hazai Fé­sűsfonó. és Szövőgyár Kisiar- csai Gyárát: a teljes géppark egyhanmadát kicserélik, 100 kisgyermek elhelyezésére óvo­dát építenek, és elkészül a vállalat szennyvíz-csatorna­rendszere. Mint dr.' Takács Éva igazgató elmondta, a sze­relés jó ütemben folyik, s várhatóan határidőre be is fejeződik. Ez azt jelenti, hogy a harmadik negyedév végén, szeptembérban megkezdődnek a próbák. Az óvoda és a csa­tornaépítés a jövő év elején fejeződik be. A termelés a rekonstrukció miatt nem esik vissza, a kis- tarcsaiak ugyanannyi értéket állítanak elő a nagyvállalat­nak, mint tavaly. Igaz ugyan, hogy a kártoló- és fésülő­üzemben a teljes rendezés cseréje miatt néhány hónapig szünetelt a gyártás, a fonodá­ban viszont túlteljesítik az idei tervet. A hántoló és fé- sülőüzemlek a II. félévben az új gépekkel 300—320 tonná­nyi anyaigot dolgoznak föl. ★ A vállalat pomázi gyára is eredményesen dolgozik: az el­múlt két és fél esztendő so­rán sikerült elérni az eszten­dőnként előirányzott 7 száza­lékos termelésnövekedést, sőt idén, az első négy hónap alatt a tavalyihoz képest 11,1 száza­lékkal nőtt a fonal és majd­nem 12 százalékkal a szövet- gyártás. Pomázon ez év végéig feje­ződik be az a 45 millió forin­tos rekonstrukció, melynek ke­retében nemcsak az üzeme­ket, a gyártást és a termék- szerkezetet korszerűsítették, hanem szociális, kommunális Jobb munkaszervezéssel, jobb ellátás, kiszolgálás Kiterjesztik az önkiszolgáló rendszert Tervezik, hogy az élelmi­szerüzletekben fokozatosan át­térnek a teljes önkiszolgálás­ra, csökkentik a hagyományos eladási módot a hús, a tej és a kenyér árusításában is. Mind­erről Lauthán Ferenc belke­reskedelmi miniszterhelyettes tájékoztatta az újságírókat kedden a minisztériumban. A kereskedelemnek évente 30 millió tonna árut kell 3000 termelőhelyről, illetve nagyke­reskedelmi raktárból eljuttat­ni az üzletekbe, hogy naponta 4 millió vásárló, igényeit elé­gítsék ki. A szállítást 10 ezer tehergépkocsival, és 4000 vas­úti vagonnal oldják meg. Az 57 ezer kiskereskedelmi egység­ben több mint 300 ezren dol­goznak, munkájuk szervezett­sége meghatározza a lakosság ellátási színvonalát. A keres­kedelem jelenleg 6 és fél mil­lió négyzetméternyi bolti és vendéglátó területtel rendelke­zik, s ebben az ötéves terv­időszakban az összterület 990 ezer négyzetméterrel bővül. A belkereskedelem gj'orsabb ütemben kívánja megvalósíta­ni az önkiszolgálást a követ­kező években az iparcikk­boltokban is. Évente 140—150 üzletben térnek át erre a módszerre. Jobb munkaszer­vezéssel elérhető a minta utáni értékesítés térhódítása is, vagyis a rendelés alapján házhoz szállítják a kiválasztott, árut, elsősorban a tartós fo­gyasztási cikkeknél. Ugyancsak a gyorsabb ki­szolgálás érdekében bővítik a szakosított üzlethálózatot, a kiskonténeres áruszállítást és értékesítést. Mindehhez az il­letékesek megfelelő támogatást nyújtanak, például a technikai fejlesztéshez állami támoga­tást adnak, gondoskodnak a gépkínálat bővítéséről, egy- egy üzlet átalakításánál pedig — például a Csemege Vállalat­nál — a korszerűsítés tervezé­sébe bevonják a boltvezetői tanácsadó testületet. helyiségeket is építették. (A rekonstrukció utolsó fázisa­ként most bővítik a csatorna­hálózatot.) A hajdani elavult üzemben tehát korszerű munkafeltéte­leket teremtettek, amelyek le­hetőséget nyújtanak arra, hogy hibátlan kötőfonalaka: gyártsanak, jó minőségű fésűs és kártolt kelméket szőjenek. Prsisler Gyula igazgató sze­rint most a legfontosabb fel­adat a szállítási hűség, azaz a vállalt határidők pontos betartása, ★ A Lenfonó- és Szövőipari Vállalat Budakalászi Gyárá­ban a hónap végéig újabb 24, KGST kooperációban gyártott, négyszínváltós szövőgépet he­lyeznek üzembe. Ezzel 72-re nő a korszerű, széles végek gyártására alkalmas félauto­maták száma. Azok közül a gépek közül, amelyeket most szerelnek 16-ot NSZK-gyárt- mányú jacquard szövőfejjel láttak el, így ezek mintás da- maszt szövésre lesznek alkal­masak. Budakalászon a re­konstrukció még ezután sem zárul le. 1979-ben és 1980-ban az összes korszerűtlen gépet kicserélik. Mint megtudtuk a technológiai fejlesztés lehető­vé tette a gyártásra kerülő kelmék korszerűsítését, éven­te gyártmányaik 25 százalékát cserélik, fejlesztik. ★ Az MSZMP Vác Városi Bi­zottsága a napokban vizs­gálta a Váci Kötöttárugyár gazdálkodását, ugyanis a vál­lalat elmaradt tőkés, és szo_ cialista exportjának teljesíté­sével egyaránt. Az ok: termé­keik . iránti érdektelenség. Ezért a most folyó 256 millió forintos rekonstrukció kereté­ben a tervezettnél hamarabb, új kelpriefestő berendezéseket vásároltak, s ezek máris érez. tetik hatásukat: az új festési eljárás eredményeként nőtt az export. A munka termelé­kenységének fokozására is tet­tek kísérletet: bevezették a mozdulatelemzéses munka- módszert. A központi gyár és a vidéki gyáregységek között munkamegosztást alakítottak ki. Vácott az előkészítés, vi­déken a konfekcionálás fo­lyik. Cz. V. A mezőgazdaságban Ésszerűbb energiagazdálkodás Átadták a Szabó Gusztáv-emlékérmeket Az anyag- és az energiafel­használás hatékonyságának nö­velése fontos feltétele a mező- gazdaság fejlesztésének ;— hangoztatták kedden Mezőtú­ron, a Magyar Agrártudomá­nyi Egyetem Gépesítési Társa­ságának XVIII. országos ta­nácskozásán, amelynek ezúttal a mezőgazdaság energiagazdál­kodása a központi témája. A több mint 600 tudós, kutató, gyakorlati szakember rész­véteiével zajló tanácskozás első előadói — így ár. Tibold Vil­mos, a Gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetem tanára, a gépüze­meltetési szakosztály elnöke is — hangoztatták, hogy a me­zőgazdaság a népgazdaság egyik legnagyobb energiafel­használója. Az energiafelhasználás év; hét-nyolc százalékos növeke­dése és a költségek emelkedé­se az ésszerűbb energiagazdál­kodás, takarékos felhasználás fontosságára hívja fel a fi­gyelmet. Az országos tanácskozás el­ső napján a Magyar Agrártu­dományi Egyesület Gépesítési Társaságának Szabó Gusztáv Uborkaszüret Szedik már az uborkát a dunabogdányi Úttörő Termelő- szövetkezet zöldségkertészetében, Az üvegház terméséből ok­tóber végéig 70 mázsát értékesítenek. Barcza Zsolt felvétele emlékérmét a társaság elnöké­nek, Váradi Jánosnak, illetve Zöldi Istvánnak, a társaság szervező titkárának ítélték oda. A Debreceni Agrártudományi Egyetem mezőgazdasági-gépé­szeti főiskolai karának kertjé­ben leleplezték Szabó Gusztáv­nak, a magyar mezőgépészet tudományos megalapítójának bronz mellszobrát, Kákonyi István szobrászművész alkotá­sát. Az ünnepségen egykori tanítványa, Lehiczki László professzor mondott emlékbe­szédet. A főiskola tanműhelyé­ben megnyílt gép- és műszer- kiállítás bemutatja azokat a technikai eszközöket, módsze­reket, amelyekkel javítani le­het a gépek üzemeltetésének gazdaságosságát. Az országos tanácskozás ma, szerdán szek­cióülésekkel folytatódik. Népfronf­tárgyaSúsok A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának székházában kedden megbeszélések kez­dődtek a HNF OT Sarlós Ist­ván főtitkár, és az NDK Nem­zeti Frontjának ’Werner Kirch- hoff alelnök vezette küldött­sége között a két partnerszer­vezet soron levő legfontosabb feladatairól, együttműködésük időszerű kérdéseiről. KOZELET Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke kedden fogadta Francis Anthony Small rend­kívüli és meghatalmazott nagy­követet, Üj-Zéiand új magyar- országi. nagykövetét, aki át­adta megbízólevelét. Az Elnöki Tanács elnöke ugyancsak kedden fogadta Shinichi Sugihara rendkívüli és meghatalmazott nagyköve­tet, Japán új magyarországi nagykövetét, aki átadta meg­bízólevelét. á k < I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom