Pest Megyi Hírlap, 1978. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-06 / 131. szám
A PEST MEGYEI HIRi AP KÜLÖNKIADÁS A 1. ■; , ■ - Si : , A VÁCI JÁRÁS ES VAC VAR O S R ESZE RE XXII. ÉVFOLYAM, 131. SZÁM 1978. JÚNIUS 6., KEDD Kiváló vállalatok Elismerésre méltóan dolgoztak Termelékenyebben — főbb termék A váci városi pártbizottság, a jubileumi munkaversenyt értékelve, oklevéllel tüntette ki a Forte Fotokémia Ipar dolgozóit. Kimagasló egyéni és kollektív teljesítmények sora segítette őket a magas szintű elismeréshez. Össztermelési tervüket túlteljesítették: a filmtermelés 5,4 százalékkal, a fotópapír-termelés 2,7 százalékkal volt magasabb a tervezettnél. Az előző évinél több mint 400 ezer dollárral többet forgalmazott a vállalat. A termék nagyobb mennyisége teljes egészében a munkatermelékenységből adódott. A Vám utcai üzem dolgozói 16 ezer 800 társadalmi munkaóra teljesítését vállalták és vállalásukat 2 ezer órával túlteljesítették. A szocialista munkaverseny kimagasló eredménye volt, hogy a . Szovjetunióba irányuló exportot tavaly, október 22-ig teljesítették, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére. A vállalati kollektívák közül három elnyerte a vállalat kiváló brigádja megtisztelő címet, 26 brigád arany-, 12 ezüst- és hét pedig bronzkoszorús kitüntetést ért el. A szocialista munkaversenyben különösen kitűnt Megtért MÉG HÁROM HÓNAP Korszerűbb, tarfósabb kemence ŐSSZEL MÁR GYÁRTANIA KELL !8 Az IZZÓ című üzemi lap kőig 7.ölte a következő érdekes cik4 két a váci Sebes Imre úti 5 üzemben befejezéséhez közeledő építkezésről. Vácott lassan finiséhez érkezik vállalatunk egyik legnagyobb beruházása, a Velló csarnokának építése és szerelése. A hatalmas, mintegy 60 méter hosszú csarnokban nagy a sürgés-forgás még pénteken délben is. — Hogy-hogy pénteken délben is? — kérdezhetné valaki. — Hát meddig tart a munkaidő? Én is ezt kérdeztem Sándor Józseftől, az egyik külső cég, a Hőtechnika művezető-helyettesétől. Hogy miért kérdeztem? Mert a művezetőt és néhány munkást már nem találtam ott. Ötvenen — Tudja, a mi vállalatunk dolgozói az ország száz tájáról jöttek hozzánk. Van, aki a Kisalföldön lakik, van, aki Szabolcsban, van aki az ország másik csücskében, ezért aztán szabad szombatos héten, pénteki napon tizenegykor elmehetnek a dolgozók, azért, hogy időben hazaérhessenek a családhoz, teljes két napot lehessenek együtt vele,- két napig pihenjenek. Persze, ez azt is jelenti, hogy hétközben ledolgozzák a pénteki pár órát. — Hány hőtechnikás szakember dolgozik az építkezésen? — Körülbelül ötvenen vagyunk. Az ötven fele a mi csoportunk, a kemenceépítők, a másik fele a vasasok, akik a különféle vasszerkezeti elemeket építik. — Ez az első izzás munkájuk? — Á, dehogy! Mi már szinte tősgyökeres izzásoknak számítunk. Építettünk kemencét • az Izzónak Újpesten és Nagykanizsán is. A kemenceépítő csapat dolgozóinak java része mindkét munkában részt vett, Jó magam dolgoztam Újpesten is, Kanizsán is. Ami még hátravan — Melyik volt a legnagyobb munkájuk? — A kanizsai. Az ottani kemence a legnagyobb, azt követi nagyságrendben majd a váci, ha elkészül. — Mikorra kell befejezniük? — A napokban kell átadnunk a kész kemencét, hiszen az új berendezéseknek a harmadik negyedévben már termelnie kell. — S elkészülnek? — Minden bizonnyal, ha csak valami váratlan akadály nem jön közbe, bár nagyon sok még a dolgunk. Hátravan még az elszívó nyakak falazása, az olvasztótér köveinek elhelyezése, hogy csak a legfontosabb teendőket említsem. — Ha jól tudom, eddig olyan kemencéket építettek, amelyek ólomüveg olvasztására alkalmasak. Az itteni kemencében magnéziumüveg készül. Jelent ez a kemence építésében valami mást, valami újat, speciálisat? — Nem, lényeges különbség nincs. Nem az határozza meg a kemence építését, hogy milyen üveg fő majd benne. — Ezek szerint nincs változás? — De van. Nem az üveg miatt, csupán azért, mert modernebb, korszerűbb, tartó- sabb kemencét • építünk. Ilyen változás például, hogy a munkakád oldalköveit mosonmagyaróvári cirkozitból raktuk ki. Változás még az is, hogy a kamraboltozat felső falazása krómmagnezit-lapokból készül. Felmegyünk a hatalmas kemence tetejére. Majdnem két- emeiétnyi magasságba kell felmásznunk. Ólomszürke, fehér, vörös kövek váltakoznak, szép, szemet gyönvörködtető sorrendben. A két siló torka, még üresen, mozdulatlanul emelkedik a kemence fölé. Sándor József szinte simogatja szemével az elkészült kemencefalat. Látszik rajta, hogy szereti ezt a cseppet sem könnyű munkát. Az utolsó csavar is Ahogy beszélgetésük végeztével elindulunk a csarnokból kifelé, még utánam szól az egyik munkás: — Tessék vigyázni! Nagj/on sok vasdarab hever szanaszét! Nehogy elbotoljon! Megköszönöm a figyelmeztetést, s óvatosabban lépkedek át a hatalmas vasoszlopok fölött. Igaz, még nagy a rendetlenség, szépen, csendesen várnak sorukra a különféle vas- szerkezeti elemek. Várnak, hogy a nyüzsgő, szorgoskodó emberek helyükre emeljék őket. De még így, a rendetlenségben is, már egyre határozottabban rajzolódik ki a majdani hatalmas csarnok végleges képe. Minden remény megvan rá, hogy rövid három hónap alatt a helyére kerül az az utolsó csavar is és kezdődhet a gyártás. Mikulás Anikó Béláné, a filmkiszerelő Petőfi brigádjának vezetője, aki a nehézipari minisztertől és a Vegyipari Szakszervezettől a szocialista munkaverseny győztese kitüntetést kapta meg. A műhelyek közötti szocialista munkaverseny végső sorrendje: I. a barit- fizem, II. a hármas öntő, III. a budapesti színes labor. A filmkiszerelő üzem Petőfi Sándor szocialista brigádja (vezetője Megtért Béláné), a filmöntő üzem Komócsin Zoltán szocialista brigádja (vezetője: Dián István), valamint a meó Március 21. szocialista brigádja (vezetője: Rózsahegyi Vilmosné) kiváló lett. A tmk-üzem Kandó Kálmán ifjúsági szocialista brigádja május elsején negyedszer nyerte el a KISZ városi bizottságának vándorzászlóját. Szakszervezeti munkáért Országit Ferenc, Sasvári József né, dr. Fehér Zsigmondné, Csőke Judit és Néder Frigyes részesült elismerésben. P. It. A VIT jegyében Fiatalok találkozója Szobon A VIT jegyében találkoztak Szobon vasárnap a fiatalok. A kellemes, már nyári napsütésben,, nyolc óra körül kezdtek gyülekezni a résztvevők a Duna-parti réten. A hivatalos program kezdetéig alkalmi csoportok alakultak, focival, zenével, beszélgetéssel töltve el az időt. Kevesebben érkeztek, mint amennyire számítottak a rendezők. A Vác, a járás és Dunakeszi fiataljainak meghirdetett találkozóra a járás nem minden nagyközségéből jöttek KISZ-esek. Akik viszont ott voltak, jól érezhették magukat, hiszen kulturális és sportműsor szórakoztatta reggeltől késő estig a vendégeket. A nagyközség zászlódíszbe öltöztetett utcáin vonultak fel a .fiatalok, majd a szobi gimnazisták gimnasztikái bemutatója következett A politikai nagygyűlésen Görbe Nórának, a Színművészeti Főiskola hallgatójának verselőadása után Tóth András, a KISZ KB osztályvezetőhelyettese mondott rövid beszédet. Sinkó Vilmos, az egyik legrégebbi szobi KISZ-tag, á léüzem dolgozója, aki feleségével együtt nagy részt vállalt a rendezésből, mint az 1945-ben megtartott Ifjúsági Világkonferencia egyik résztvevője, esküszöveget olvasott fel. ★ A sátrakból egyre-másra fogytak a trikók, a sapkák és a különböző kiadványok: egykét óra múlva sárga és kék színben tarkállott a tér. Akinek kedve szottyant rá, szellemi totót is kitölthetett: a telitalálatot könyvekkel jutalmazták a rendezők. A Spaes együttes igen népÉpü! a szdqálístóház Jó ütemben halad a deákvári szolgáltatóház építése, a munkások már a belső szerelésen dolgoznak. Barcza Zsolt felvétele szerű discoszáma a Varázsos repülés című dal. A hangszórókból alighogy felhangzottak hangjai, a színpadon tíz sár- gatrikós kislány elkezdte modem táncbemutatóját, s pillanatok alatt nagy tömeg gyűlt össze a dobogó előtt. A szobi népi tánccsoport új oldaláról mutatkozott be. Makrai László, a KISZ nagyközségi bizottságának titkára elmondta: az alkalmi műsort Keller Gábor, a, szlovákiai CSKMA- DOK tánccsoportjának tanára tanította be, mindössze két próbán, S a Varázsos repüléssel a lányok valóban varázsos hatást értek el: a vastaps után meg kellett ismételniük táncukat. ★ Voltak külföldi vendégek is: a Szovjetunió Mari Köztársaságának Joskar-Ola városából érkezett népes delegáció. Peter Seveljov Komszomol-titkár elmondta: — Nálunk már két évvel ezelőtt elkezdődött a készülődés a havannai VIT-re. Az amatőr művészek versenyében, több nehéz akadályt leküzdve, népi tánccsoportunk eljutott a Gorkij városi elődöntőig, s ha ott sikeresen# szerepel, továbbkerül a moszkvai döntőbe, amelynek legjobbjai utazhatnak Kubába. Minden évben, június közepén virágfesztivált rendezünk, melyen a fiatalok is külön műsorokkal és politikai rendezvényekkel köszöntik egymást, köszöntik a világ ifjúságát. Erre az eseményre éppen hazaérkezünk. ★ Két esztendővel ezelőtt kezdték el építeni a szobi úttörőtábort. A munka már befejeződött, s a társadalmi ösz- . szefogás eredményeként, a létesítményt vasárnap átadták a pajtásoknak. Több száz úttörő és kisdobos figyelte már a vakációra gondolva, az ünnepélyes zászlói el voft ást, s megkérdezték, mikor kezdhetik a táborozást? Nos, az építők azt ígérik, hogy a még hátralévő kisebb-nagyobb munkálatokkal néhány hét alatt végeznek. ★ A Duna-parton, a sportpályákon a rendezvények a késő délutáni órákra befejeződtek, s a találkozó résztvevői egyetlen nagy csoporttá alakultak át: a váchartyáni Derby együttes zenéjére, több száz fiatal ropta a táncot a villanykörték sápadt fényében. A hangulat egyre fokozódott, ám ekkor közbeszólt a természet: sűrű cseppekben elkezdett esni az eső. A merészebbek még folytatták a táncot, a többiek azonban futásnak eredtek. Végül a zenekar is megunta az önkéntes fürdést, s a szobi ifjúsági találkozó véget ért. F. Z. Inféző bizottság alakult A siker titka: a jó előkészítés Vonzó kirakat, tájékozott eladók — Negyed százada dolgozom a könyvterjesztő szakmában, de ilyen sikeres ünnepi könyvhétre nem tudok visszaemlékezni — summázta a helyi eredményeket Szőke Pálné, a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat váci boltjának vezetője. A sátrak körül Az első három napon mintegy 300 ezer forint értékű új mű kelt el. A Dunakanyar Áruház előtti könyvutcában állandóan kisebb-nagyobb embercsoportok álltak a sátrak körül, fogytak a kapós művek, többször sürgették az utánpótlást. A siker titka: a jó előkészítés. Hetekkel a megnyitó előtt intéző bizottság alakult Vácott is a könyvnappal kapcsolatos teendők tervszerű ellátására. Képviseltette magát a bizottságban a városi-járási könyvtár, a Madách Imre Művelődési Központ, az SZMT helyi könyvtára, az összes könyvesbolt, a két agilis kul- túrmunkás, Petővári Gyula a Híradástechnikai Anyagok Gyárából, valamint Papp László az Egyesült Izzó váci üzeméből. A bizottság részt kért a propagandamunkából, a Vácra érkezett könyvanyag szétosztásában segédkezett s az ünnepi megnyitó után is tevékenykedett. A Zalka Máté Könyvesbolt vonzó kirakattal várta az ünnepi eseményt, nem csoda tehát, hogy az első napon már hiányok mutatkoztak: elfogyott a Rivalda 1976/1977 és Kádár Gyula A Ludovikától Sopronkőhidáig című kötete. Kelendő művek Szerencsés volt az intéző bizottságnak az a döntése, hogy a könyvsátrakat nem a főtérré, nem a Széchenyi utcai árkádsorokra, hanem az áruházak közelébe, a vasútállomás és a buszpályaudvar szomszédságába állította. Jól dolgozott a művelődési központ hangos híradója, az eladók tájékozottak voltak. A nagy könyvesbolt az első két napon meghosszabbította nyitva tartási idejét. Kapós volt Vácott is II. Ferenc Emlékiratainak első kötete, a Szőnyi István-mappa, Babits Mihály műve, Az európai irodalom olvasókönyve, Károlyi Mihály életrajza, az új Moldova György-kötet, Kosztolányi színházi kritikáinak gyűjteménye, Fodor András Vallomások Bartókról című munkája. Csütörtökön Rétságon Ma már nyilvánvaló, hogy nem szerencsés időpontban rendezték meg a Váci Mihály- emlékestet: egy héttel az ünnepi könyvhét előtt még nem volt hozzáférhető az Utazás Bürokronéziában, pedig annak helyszíni árusítása növelte volna a figyelemre méltó irodalmi törekvés értékét. A rendezők megígérték, hogy csütörtökön. a Híradástechnikai Anyagok Gyára rétsági telephelyén megismétlik az emlékestet, s ott már a helyszínen hozzáférhetővé lesz a korán elhunyt költő forgalomba most került munkája. Papp Rezső Jegyzet Újítók Az emberi elme nap mint nap ezernyi apró ötletet szül, s azokat felhasználva, könnyíti a boldogulást. 'Talán nem is mérhető össze az űrhajó, meg mondjuk, egy újszerű gyártási eljárás, de bizonyára nem tévedünk, amikor azt mondjuk, a sok apró újítás a maga közegében legalább annyira fontos és nagy jelentőségű, mint — a hasonlatnál maradva — a huzamosabb tartózkodásra alkalmas űrállomások megalkotása. Minden mozgalom, az újítómozgalom is csak any- nyit ér, amennyit szervezeti keretei között eredményeiből hasznosítani tud. Egyszerűen fogalmazva: akkor jó, ha a kerekek olajozott forgása még inkább lendületet ad az ötletek megvalósításának. Néhány évvel ezelőtt gyakran érte a vád e mozgalom szervezőit, hogy az ügyintézés nem mindenütt egységes és általában lassú. Kiélezve a dolgot, azt is mondhatnánk, bürokratikus. E visszás helyzet megszüntetésére, 1974-ben rendeletet alkotott a Minisztertanács, amelynek eredményeként, nagymértékben megnőtt az újítási kedv. A váci központú Pest megyei Tanácsi Építőipari Vállalat dolgozói például tavaly 18 újítást adtak be elbírálásra, csaknem ötször annyit, mint három esztendővel azelőtt. Elkészítették újítási szabályzatukat is, amelyben-, a kollektív szerződés mellékleteként, meghatározták a továbblépéshez alapvetően szükséges feltételeket. Évente összeállítják újítási feladattervüket, amely a műszaki osztály javaslataival együtt tartalmazza az üzemi demokrácia fórumain a dolgozók által felvetett gondolatokat is. A pontosan megfogalmazott célok segítik a gyorsabb és eredményesebb megvalósítását. De említsünk egy rossz példát is: a Kemencei Vegyesipari Szövetkezetben 1974 óta nem készült újítási szabályzat, s e hiány pótlásáról csak nemrég határozott a vezetőség. Remélhetőleg felismerik, hogy nem holmi papírmunkáról van szó, sokkal inkább gazdasági, nye- reségi kérdés rendezéséről. Talán elég, ha bizonyságul elmondjuk: a Pest megyei Tanácsi Építőipari Vállalatnál egy-egy bevezetett újítás átlagosan félmillió forintos eredménnyel járt. A mozgalom lendületét azonban tovább is fokozhatnák, ha kisebb-nagyobb mulasztások nem akadályoznák kibontakozását. Már nem az ügyintézés lassúságára panaszkodnak az újítók, hiszen a legtöbb helyen az előírt hatvannapos elbírálási időt megtartják. A kevés olykor ténylegesen sok, most viszont a kevés valóban kevés. A véleményezések néhány esetben szűkszavúak, s a részletes értékelés helyett gyakori indoklás: ,,nem kívánjuk alkalmazni’’. Az elutasított javaslatokon nem szerepel a jogorvoslati lehetőség sem. A pénzbeli elismerésen túl, a rendelet szerint, valamennyi újítónak újítási tanúsítványt kell kiadni, ám a legtöbbször csak külön kérésre hajlandók megtenni. Szorgalmazni kellene a szocialista brigádok ötleteinek felhasználását is, mint például a Forte-ban vagy a váchartyáni Volánnál szorgalmazzák. S talán a legfontosabb: nem szabad megfeledkezni azokról az emberekről, akik szabad idejüket nem kiméivé keresik az újat, munkálkodnak a közösség boldogulásáért. Az anyagi juttatásokon felül, erkölcsileg is el kell ismerni segítő szándékukat. Furucz Zoltán \
