Pest Megyi Hírlap, 1978. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-06 / 131. szám
wr.m 1978. JUNIUS 6., KEDD 5 Fogadónap Ügyeink háza: a tanács Miért olvas lassan Tápiószentmárf on tanácselnöke? : a A Pestvidéki Gépgyár szocialista közössége az óvodákért Az Egyed György szocialista brigád a Pestvidéki Gépgyár kiváló brigádja. Az elismerés jó gazdasági munkájuk mellett annak a fontos tevékenységüknek is szól, hogy minden évben szerződést kötnek a környező községek valamelyikének óvodájával. Vállalják, hogy az épületben, berendezésekben keletkező hibákat társadalmi munkában kijavítják és mászökákat, hintákat készítenek a gyerekeknek. A napló tanúsága — Hol végeztek eddig ilyen jellegű társadalmi munkát? — kérdezem Kertsztes Tamást, a szerelő brigád vezetőjét. Előkerül a brigádnapló, lapozgatni kezdünk benne. 1975 —76-ban a szigethalmi, utána a dunaharaszti és idén a szigetszentmiklósi óvodával kötöttek szerződést. — Sokféle munkát végeztünk — mondja Keresztes Ta_ más — Szigethalmon olajkályhát, padokat, ajtózárat, sőt házi vízmüvet is javítottunk. A brigádnaplóban a szigethalmi I—II. számú óvoda vezetőjének, Héjjá Imrénének köszönő sorai tanúsítják az el. végzett munkát. — Az óvodavezetők köszönő sorain kívül kapnak-e más elismerést? — Természetesen! — mondja Tóta László. — A patro- nálásij munkával töltött időt figyelembe veszik az üzemi brigádverseny. értékelésénél. Anyagilag is jól járunk, ha egy-egy negyedévi versenyt megnyerünk. Meghívó a kicsiktől — Van azonban még valami, amiért jó ezt csinálni — egészíti ki Keresztes Tamás brigádvezető, aki már az idősebb generációhoz tartozik, s gyermekei kinőtték az óvodás kort. — Mint minden közös munka, ez is közelebb hozza az embereket. Ezzel a munkával is erősítjük és tanúsítjuk kis közösségünk szocialista jellegét. A brigádnaplóban egy meghívó jelzi a kicsinyek háláját. Házi ünnepségükre invitálják a brigádot. Zelei Attila csavar A Csavaripari Vállalat 1. számú Gyárában az idén több mint egymilliárd darab csavart, csavaranyát, szegecset stb. gyártanak.A terv teljesítésének, illetve túlteljesítésének egyik biztosítéka, a gyár 48 szocialista és két munkahri- gádjának munkaverseny-vál- lalása. Jegyzet — Látja, még csak 9 óra múlt néhány perccel és máris négyen jártak itt — fog a szóba Farkas Vilmos, a tápió- szentmártoni nagyközségi tanács elnöke. — Illing András panasszal jött: az egyik szomszédja az utcán neveli a disznót, s az állat kitúrja a virágait. Szabó Pálné, az öregek napközi otthonának vezetője tervezgetni látogatott ide: új épületbe kerül az otthon, s a berendezés munkája még hátravan. Kollár István egy örökösödési ügyben járt, Szabó Pál, a munkásőrség itteni parancsnoka, pedig a vadásztársaság földje miatt: fácánszaporításra, nyúlra, őzre, fogolyra, egyszóval vadgazdálkodásra ígértünk egy öthektáros területet, erről érdeklődött. — Ezek a papírok? Bizony még csak a harmadik oldalig jutottam a legutóbbi tanácsülés jegyzőkönyvének olvasásával. Nincs mit tenni, mindig jön valaki. Pedig jó lenne haladni, mert fontosak voltak a témák: a parlagterü- letek hasznosításáról, s a mezőgazdasági termelés, felvásárlás integrációjáról tanácskoztunk. A gondolatokat pedig nem árt rendszerezni... Hatméteres szalag Dr. Hőse Ferencné az adóügyi csoport vezetője. Három munkatársával lázas tevékenység közepette találom: az Olivetti számológépből hatméteres szalag tekeredik a földre, az egész egyetlen számoszlop. Az asztalokon irathalmok magasodnak. Adóbejelentőlapok, számlalapok, összesítőjegyzékek. — Még a felénél sem tartunk — mondja a csoportvezető —, lesz az a szalag húszméteres is, mire végzünk. A háztáji és kisegítő gazdaságok jövedelemadó-kivetését készítjük elő. Azután jönnek ám közben az ügyfelek is, ma már vagy tízen voltak, hogy kifizessék az előző félévi adót a gépkocsi, a ház, a kutya, a jövedelem, vagy a borforgalom után. Most már többe kerül nekik, a havi 1 százalékos kamatot is le kell róniuk a késedelem miatt, hiszen június 2-át írunk ... Bállá Mária igazgatási fő| előadót egy farmerruhás fia- i I talasszony keresi: — Bernhardt Istvánná vagyok, most költözünk vissza a falumba Ceglédbercelről a férjemmel és 8 hónapos kislányommal. A bejelentőlapokat hoztam. Nem szeretek ügyeket intézni, életemben másodszor járok a tanácson, első alkalommal az esküvőt jöttem bejelenteni. A tapasztalatlanság látszik is: — a kicsinek is kellett volna bejelentő — mondja Bállá Mária. — Szemközt a postán lehet kapni.. Kopog az írógép Hajdú Józsefné, az igazgatási csoport vezetője gépírókat is megszégyenítő gyorsasággal ír: — Az egyik fuvarozó kisiparosunkat baleset érte és bejelentette, hogy szüneteltetni szeretné az ipart. Elfogadtuk a kérelmet, de hatfelé kell értesítést küldeni: a KlOSZ-csoportnak, az adóközösségnek, az illetékhivatalnak, a társadalombiztosítási kirendeltségnek, a helyi pénzügyi csoportnak, s a kisiparosnak is. — Nem akarok panaszkodni, de tényleg sok a munkám. Fél esztendeje elment a végrehajtó bizottság titkára, s az ő ügyeinek egy része rám hárult. Naponta vagy tízen-hú- szan keresnek anyakönyvi, nyugdíjazási és gyámügyekben. Az én feladatom a családi jogállások rendezése, az apasági ügyek intézése, de még a munkahelyről való távolmaradásról szóló igazolás kiállítása is. — Azután rengeteg apró- cseprő tyúkpör, ezekről többnyire jegyzőkönyv sem készül, szóban el lehet intézni. A legutóbbi a libaügy volt: most délelőtt jött egy néni panaszkodni, hogy a libája elült a nádasban, s a tojásait egy fiatalember hazavitte. Kártérítést követel a néni, holnapra visszarendeltem, s behívtam a fiatalembert is. Majd meglátjuk ... Amikor egy óra múltán ismét a szobába nézek, Hajdú Józsefné már egy házassági anyakönyvi kivonatot ír. Az ügyfél ezúttal egy őszülő hajú asszony: — A fiamnak kell a papír, nem írta meg, mire. — Elvben a házasság | felbontásához, az elveszett személyi igazolvány pótlásához, a meglevő érvényesítéséhez, vagy nyugdíjügyekhez kellhet — így az ügyintéző. A kilencedik Mosolygós arcú fiatalasz- szony kézenfogva vezet egy négyéves forma göndör, szöszke gyereket, pólyában karján a másik kicsi. Filipcsei Andrásáé szociálpolitikai előadóhoz tartanak: — Vidák Ilona vagyok, ez a kilencedik gyerekem, Krisztinának hívják, éppen kéthetes. A sokgyermekes anyáknak járó szülés utáni jutalom ügyében jöttünk ... Megszületik az irat is, s az anya mosolyog, van hová tenni a pénzt, a gyerekekre kell... Üjból a tanácselnöknél. A negyedik oldalnál tart az olvasásban, eltelt azóta háromnégy óra. Sorolja: felbontottam 18 levelet, itt járt g körzeti orvos, egy kőműves kisiparos, aki a tanácsi bérlakásokat javítja, s'a művelődési ház igazgatójával is beszéltem, mert a leltárukat többlettel zárták: a társadalmi támogatásként kapott ajándéktárgyak értékét nem tartották nyilván. Azután jönnek még ketten: dr. Träger György, a KÖJÁL nagykátai járási főorvosa és Szabó Pálné, az öregek napközijének vezetője. A fehér papíron ismét serceg a kék filctoll: együtt tervezik a konyha berendezését, a vízcsap helyét, mert a kisöregek otthonának néhány nap múlva el kell készülnie. És megint jönnek, ezúttal a Nagykáta és Vidéke Áfész elnöke, Ulviczky József és három munkatársa: ők az áruellátásról, a felvásárlásról, a fejlesztési lehetőségekről tájékozódnak. Estére talán végez Farkas Vilmos a ta- nácsülési jegyzőkönyvvel. Bállá Mária az adatokat keresi elő: — Tavaly összesen 3584 ügyirat érkezett a tanácsra, 368 hatásági igazolványt adtunk ki, 158 adó- és értékbizonyítványt, 4471 alkalommal kezeltünk állatkísérő lapot, 481 határozatot hoztunk, 3456 adózót tartottunk nyilván. Negyvennyolc szabálysértési ügyünk volt 25 építési engedélyünk, 13 bontási és 33 lakhatási. Azután, amit nem lehet számontartani: az ügyfelek tömege. Naponta jóindulatúan kalkulálva az átlagot, húszán lehetnek. Évente hatezerén. Ennyien laknak összesen Tápiószentmárton- ban... Nemcsak ma Farkas Vilmos: — Tudja, nálunk csak kedden nincs ügyfélfogadás. A nagyközségi tanács elnöke — a bejáraton kifüggesztett lista szerint — csak szerdán 8-tól 11-ig fogad. Mégis bárki jön munkaidőnkben, megkapja a kért tanácsot, segítséget. Jómagam alig másfél éve vagyok itt elnök — most is Tápióbicské- ről járok át naponta dolgozni —, de úgy tapasztaltam, i formális a papíron kijelölt fogadónap nálunk. Az emberek tudják, bármikor jöhetnek ügyes-bajos dolgaikkal. Persze sok időt vesz el mindez a munkánktól, de megtérül a türelem: jó érzés, ha az emberek bizalommal vannak hozzánk... Vasvári G. Pál A dunaharaszti IV. számú óvoda patronálását tavaly, a Nagy Október tiszteletére vállalták. Mayer János, harmincegy éves, szőke fiatalember veszi át a szót. — Képzeljen el egy vadonatúj óvodát, amiben a kivitelezők rengeteg hibát hagytak. A padok szétestek, mert nem húzták meg rendesen a csavarokat. Az ajtók nem illeszkedtek pontosan, a zárak beragadtak a festés után. Az épület egy részében nem kötötték be a villanyt. Ma nekem, holnap... A szigetszentmiklósi óvodának Lieszkovszky Imre javaslatára segítettek. — Igen. A lányom jár oda — mondja a fiatal szerelő. — Keszthelyi Jenőné óvodavezető kérésére ruhafogasokat szereltünk fel a gyerekek öltözőszekrényébe. Virágtartókat he. gesztettünk a folyosóik díszítésére. És éppen most gyűjtünk hulladékanyagokat az udvari játékokhoz. — Hogyan fogadják az óvodák a segítséget? — kérdezem Tóta László szerelőt. — Nem tudom elmondani, mennyire örülnek neki. Ha nincs egy-egy ügyes szülő, vagy vállalkozó szellemű brigád, akkor csak vásik az épület és a kis kárból nagy lesz. — Kik indítványozzák a szerződéskötést ? — Egy-egy brigádtagunk, akinek éppen óvodáskorú gyermeke van. — A patronálás sok-sok időt vesz el a szabad idejükből. Miért csinálják mégis? — kérdezem Mayer Jánost. — Nézzen végig ezen a tizennégy fiatalemberen. Nekem ma, neki holnap lesz óvodáskorú gyermjke. Nem tagadom, mi is számítunk az óvoda segítségére gy^rme. keink elhelyezésében. MANAPSÁG a munkahelyeken általános szokássá vált a panaszkodás — akár irodákban, akár üzemekben refrénként hallani: Ezt a hajszát nem lehet sokáig bírni, a főnök minden melót rámzúdít. Hogy képzeli? Három ember helyett dolgozzam? Megrögzött maximalista. Megérthetné, az ember szervezete nem el- nyűhetetlen hozentráger. Örökösen fáradt vagyok. Még hogy lesznek majd nyugodtabb na* pok is. Ki hiszi, ez A 22-es csapdája. Nap mint nap ilyen és ehhez hasonló zúgolódásokat halla- ni a húsz-harminc éves kollégáktól, de a negyvenesek sem kivételek. Vajon, mi lehet az oka? Talán otthon üvegbura alatt tartották, agyonkényeztették őket, vagy az iskola keveset adott útravalóul ahhoz, hogy át tudják venni a szívósából generációtól a stafétabotot? Más társadalmi okait is firtathatnánk, de nehéz lenne minderre most pár mondatban választ adni. Az öreget viszont még nem hallottam panaszkodni. Haf évvel ezelőtt ragadt rá a név, amikor nyugállományba -vonult. Továbbra is az engedélyezett óraszámát ledolgozza, fiatalokat megszégyenítő energiával. Zokszó nélkül vállalko. zik a vidéki utakra, nem fárasztja a hajnali kelés. A teljesítménye? Lekörözi a fiatalokat. Nemcsak többre képes: kifogástalanul dolgozik. Hogyan győzi? Szerinte minden a jó időbeosztáson múlik, meg aztán megtanulta: ha a munka nem jön a helyünkbe, érte kell menni. Vérében van, ez élteti. Kifogyhatatlan a példák sora, elég, ha bemegyünk egy élelmiszer boltba: a pult mögött álló nyugdíjas eladó záróra előtt tíz perccel még mindig előzékenyen, türelemmel szolgálja ki a vevőt, mintha csak most nyitottak volna. Ott vannak a vendéglátóipar ruhatáraiban, a felszolgálók soraiban. A modorukról, szolgálatkészségükről példát vehetne sok fiatal. Szükség van rájuk. EDDIGI ÉLETÜKBEN már megtették a magukét a társadalomért. A megérdemelt pihenés következhetne, de többségük továbbra is igényli, hogy ne kerüljön ki az ország gazdasági-társadalmi vérkeringéséből. Ma az 55—65 évesek biológiailag is sokkal fiatalabbak apáiknál,-nagy apáiknáL Állíthatjuk: harmadik virágzásukat élik. Lelassult az öregedés folyamata, s ebben az életkörülmények is közrejátszanak. Éveik magas száma ellenére a nyugdíjasok nagy része testi és szellemi egészségnek örvend, tele akarat- és életerővel. Sokan vannak, akik ebben a korban kimagasló szakmai, tudományos és társadalmi sikereket érnek el. Életüknek hatvan éven túl is a munka ad tartalmat. Jó hatással vannak a munkahelyi légkörre, szakmai tudásuk növeli tekintélyüket a fiatalok körében. Sőt versengésre készte- töek. Kár lenne a több évtizer des gyakorlati tapasztalatukat veszendőbe hagyni. Segíteni akarásukat pazarlás lenne mellőzni. HA VALAKI kezébe veszi a közelmúltban megjelent statisztikai zsebkönyvet, hogy tisztán lásson, elég három adatot kikeresnie: jelenleg az ország népességszáma 10 millió 671 ezer. Munkavállalási korú 6 millió 364 ezer (ennek 76,1 százaléka aktív kereső), azonban ez az arány éppen a demográfiai változások miatt csökkenni fog. Egymillió 927 ezaf 800 nyugdíjas van hazánkban, a lakosság 18,1 százaléka. A munkaerő-gazdálkodásban az aktív nyugdíjasokra lehet számítani. A munkahelyek kollektívái a megmondhatói, hogy egyes esetekben szinte nélkülözhetetlenek. Tehát az évente ledolgozható, engedélyezett munkaórájuk nem holmi átmeneti szoktatás, álhumanizmus, hogy ne érezzék, aki nem dolgozik a társadalom peremére kerül, feleslegessé válik. Nagyon is hasznos tagjai a társadalomnak — tisztelet, megbecsülés, elismerés övezze őket! Horváth Anita ÚJDONSÁGOK fi FES TÉKBOL T0KBfi N: Mór kapható az NDK-ból importált ALKYD ALAPOZÓ ÉS AZ ASLA ZOMÁNCFESTÉK Új vagy régi fafelületek, fémtárgyak és falak festésére jól használhatók. Kiváló tulajdonságaik: IDŐÁLLÓ, TARTÓS FELÜLET, JÓ FEDŐKÉPESSÉG Fehér, fekete és további ötféle alapszínben az Alkyd matt, az Asia zománcfényes felületet eredményez. Árak: ALKYD ALAPOZÓ (tiszta súly: 1200 g) fehér és fekete színes ASLA ZOMÁNC (tiszta súly: 800 g) 34 Ft fehér és fekete 39 Ft színes Most már On is tudja: ALKYD ALAPOZÓRA ASLA ZOMANCFESTÉK! Forgalomba hozza: a 3 0-4 07o-OS ÁRENGEDMÉNNYEL, NAGY VÁLASZTÉKBAN KAPHATÓK KÜLÖNFÉLE NŐI, FÉRFICIPÖK, KÖTÖTTÁRUK, FEHÉRNEMŰK, BALLONKABÁTOK, KÉSZRUHAK, NŐI FÜRDŐRUHÁK, MÉTERÁRUK, ÁGYNEMŰK RÁCKEVEI KISÁRUKÁZÁBAN Ráckeve, István tér 23. NÉHÁNY CIKK AZ ÁRUVÁLASZTÉKBÓL: Férfi félcipők Női félcipők Színes lepedők Női pulóverek 470 Ft helyett 176 Ft helyett 130 Ft helyett 250 Ft helyett 300 Ft-ért 90 Ft.ért 75 Ft-ért 130 Ft-ért A harmadik virágzás
