Pest Megyi Hírlap, 1978. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-04 / 130. szám
Ahány ember, annyi az út... s Tegnap számoltunk be arról, hogy E az idén három pedagógusnak ítélte E oda a Pest megyei tanács végrehajtó E bizottsága az Arany János pedagógiai = díjat. A magas elismerést tanúsító ok- E levelek és emlékérmek átadása után, = az ünnepélyes pillanatokban ültünk = le beszélgetni Édes Istvánné szak- = felügyelővel, a nagykátai 2. számú E általános iskola tanítónőjével, Gáspár E Gézanéval, a püspökszilágyi óvoda ve- E zctő óvónőjével és Kovács János ve- E zető szakfelügyelővel, a szigetszent- E miklósi 208. számú Ipari Szakmunkás- E képző Intézet tanárával, az új Arany = János-díjasokkal. A szót rövidesen E arra a témára tereltük, ami mostaná- E ban élénken foglalkoztatja a pedagó- E gusokat több iskolatípusban: az új = tantervek bevezetéséről beszéltünk. 5 Mindhárman arról vallottak, hogyan E vettek részt az előkészítés különböző = fázisaiban. Pest megye idei Arany János-díjas pedagógusai Gáspár Gézáné Kovács János Édes Istvánnó Koppány György felvételei »»»»»»»»» »»»»»» »» »» »» »» »»»»»»»» »» »»»»»» Mély tártaiéin, játékosan A nagykátai járásban is jobb lett az utóbbi évek. során az oktató-nevelő munka az általános iskolák alsó tagozataiban. Ebben nem kis szerepe volt — és van — Édes Istvánné szakfelügyelőnek. Már hatodik esztendeje mondja egy-egy óralátogatás után kollégáinak, mi az, amit nagyon jól csinálnak, s mit lehetne másképp. A nevelésben szerzett tapasztalatai alapján hasznos útmutatásokat tud adni újabb és újabb módszerek kidolgozásához, gyakorlati alkalmazásához. Azt mondja, az általános Iskolai új tantervek előkészítése tulajdonképpen évekkel ezelőtt kezdődött, amikor születtek a tervezetek és a szakfelügyelők elé kerültek elbírálásra. — Sokat vitatkoztunk, az igaz, különösen a kísérletek idején, amikor például azt próbálgattuk, hogyan fest majd a valóságban az új matematika. Aztán egyre inkább csendesedtek a kedélyek. Most, a területi előkészítők után egészen megnyugodtak a pedagógusok, mondhatom, rengeteg munkakedv és háborítatlan optimizmus él bennük, amivel majd őszre új tantervekkel indulnak. S hogy az ősz milyen hamar ideér, az tudja, aki maga is megpróbálta húsz-egynéhány nap alatt kiűzni egy esztendő fáradtságát idegeiből, hangszálaiból, szemeiből, krétát tartó kezéből, a szívéből, egész önmagából. S nem lesz könnyű az ősz. Az új tantervek sereg változást hoznak a pedagógusok számára. — A középpontban természetesen a gyermek személyisége áll, elsődleges cél, hogy képességei, készségei fejlődjenek, szerezzen egyre újabb — Az általános iskolai új tanterveknek csak most, az óvodai program bevezetése után van létjogosultságuk — állítja Gáspár Gézáné —, a régi módszerekkel nem tehetnénk ennyire aktívakká az iskolába kerülő kisgyermekeket hatéves korukra. A püspökszilágyi vezető óvónő köztudottan kiemelkedő érdemeket szerzett ennek a nevelési programnak kialakításában, illetve bevezetésében az osztatlan, vagy részben osztott óvodákban. Munkahelye sokáig a kecskeméti óvónőképző gyakorlóóvodája volt. A hallgatók sosem felejtik, mennyit kaptak a szakvezető gazdag pedagógiai műveltségéből, élettapasztalatából, milyen gondosan készítette fel őket a gyakorlati munkára. Ám a gödöllői járás óvodáiban a mai kollégák is szeretettel emlegetik, sokat találkoznak vele, hiszen érdemei elismeréseként közben általános óvodai felügyelői megbízást kapott. Gáspár Gézáné most együtt izgul az alsótagozatosokkal, hiszen az iskolai eredmények nagymértékben függenek az óvodai előkészítéstől. — A mi feladatunk megalapozni a személyiségjegyeket, a világnézetet, elemi szinten ugyan, de meg kell láttatnunk a természet és a társadalom dialektikáját. Ma már olyan integrált gyermekcsoportokat tudunk adni az iskoláknak, amelyeknek tagjai zökismereteket — de . főleg valamiféle tevékenység útján. Ezért is lesz rop- pont eszközigényes a tanítás. Az eszközök jelentős részét már beszerezték az iskolák. Tudjuk, hogy számunkra nehéz, munkás tanítási napok jönnek, de örömmel nézünk elé7 bük. Miért az öröm? Azért, mert a gyermekek ezután könnyebben szokják meg az iskolapadot. Az óvodás keretek és az alsótagozatos foglalkozások jellege között kisebb lesz a törés, folytatódik a játékos forma, csak sokkal mélyebb tartalommal. A Mint minden más iskolában, a szakmunkásképző intézetben is első a nevelés a pedagógiai munkában. Ugyanakkor mindenképpen figyelemre méltó a speciális feladat: szakmunkásokat adni, a népgazdaság igényei szerint Kovács János másképp fogalmaz: — Szorosan véve így van, ám tá- gabb értelemben más a dolgunk. El kell fogadtatnunk a szakmunkások rangját, fokozottabb megbecsülést szerezni a kétkezi munkának. Hogyan érhetjük ezt el? Csakis úgy, ha magasan képzett, sokoldalú mesterek hagyják el iskolánkat, olyanok, akik tudásukra alapozott büszkeséggel, emelt fővel léphetik át fiatalon is a gyárkaput. Ez nagy erőfeszítést kíván tőlünk, a gyermekektől, a szülőktől egyaránt. Különösen nagy nehézségek árán lehetett valóban jól képzett szakkenőmentesen illeszkedhetnek be a nevelési folyamatba. Az óvoda most valóban betölti hivatását, igazán első láncszeme az alsófokú oktatásnak. A most múlt tanév komplex szakmai-ideológiai továbbképzéseinek keretében az óvónők is részt vettek az általános iskolai tanterveket ismertető tanfolyamokon. Tudják tehát, milyen megváltozott körülmények várják a hatéveseket, ennek megfelelően készítik elő az alapokat. Az alsótagozatos nevelők és az óvónők között közvetlen, baráti kapcsolat van. — Az új keresése - mindig ott forrong minden nevelőben. Az alsótagozatosoknak is jó tudni, milyen kérdések vetődnek föl a kisgyermekekben egy-egy óvodai foglalkozáson. Nekünk is meg kell találnunk a közös nevezőt a tanítókkal, csak úgy vagyunk képesek — megfelelő tárgyi tudás birtokában — választ adni azokra a kérdésekre, ismereteket nyújtani az életkori sajátosságoknak megfelelően tálalva, ügyes szemléltető eszközök segítségével. Nálunk a gyermek előbb érzékel, aztán észlel. Később, amikor már inkább észlel, akkor is segítségére lesznek a szemléltetők, melyek az új tantervek értelmében végigkísérik az oktatásban. Még ebben is megtalálható az egység az óvodai és az iskolai nevelés között. pedagógus ne örülne, akinek egész életében minden csak a gyermekekért történik? — A szülők? A tantervek bevezetésével fokozatosan ismertetjük meg velük a megváltozott követelményeket, hiszen a családi nevelésben is más módszerek válnak majd szükségessé. Érdeklődők a szülők, együtt gondolkodnak az iskolával, ezt tapasztaltuk a matematika kísérleti tanítása közben, amikor havonta tartottunk szülői értekezleteket, nyílt napokon tekinthettek be az édesapák, édesanyák az új tantárgy alakulásába. Bizom abban, hogy velünk, mellettünk lesznek továbbra is. munkásokat nevelni, amíg — ne tagadjuk le, így volt — a nyolcadikosok közül többnyire azok kerestek valamilyen szakmát, akik gyengébb képességeik, vagy csekélyebb szorgalmuk következtében nem feleltek meg a közép-, illetve felsőfokú oktatásban. A szakmunkásképzés nevelői örülnek a tantervi változásoknak, hiszen azok az előbb említett szempontból is módosítják a helyzetet. — Egyrészt az általános iskolában is fokozottan középpontba került a munkára nevelés, a fizikai munka iránti tisztelet felkeltése és ébrentartása. Másrészt a szakmunkásképzési célú szakközépiskolák tanulói és a gimnáziumok, más középiskolák diákjainak képességei, előmenetele között nincs lényegi különbség. Éppen olyan jó tanuló a villanyszerelőjelölt mint aki tanárnak készül. Abszurd lenne megteremteni azt az állapotot, hogy a társadalom vezető osztályában a közepes vagy annál is gyengébb képességű állampolgárok legyenek, nem? Dehogynem. Ezért is vett részt Kovács János olyan lelkesen abban a közös, nagy munkában, amelynek során előkészítették a szakmunkás- képzést folytató szakközépiskolák tanterveinek bevezetését. Szeptemberig számukra is repül az idő, rengeteg dolguk van. Sorra rendezik a tanfolyamokat a gyakorlati oktatás vezetők, szaktanárok, szakoktatók felkészítése céljából. Nagy érdeklődéssel, sok-sok izgalommal, de bizakodva várják a következő tanéveket, amikor — várhatóan — a gyakorlat igazolja majd az elképzeléseket. — Mit vezető szakfelügyelő azt szeretném elérni, hogy a szakmunkásképző intézetekben igaz munkatársakként fogadják, várják a felügyelőket. A mi feladatunk egyértelműen az, hogy segítsünk ellenőrzéseinkkel. A szakmai szakfelügyelet munkáját kell tehát olyanná tenni, hogy mindezt oktató-nevelő kollégáink is tudják, hívjanak bennünket. ★ Ha. jól emlékszem, Tyihonov írta valahol, hogy ahány ember, annyi az út. Íme három pedagógus, háromféle egyéniség. De céljuk azonos: minden embert fölkészíteni arra a bizonyos útra, az életre... BÁLINT IBOLYA »» »» »» > »» »» »» »» »» »» »» »» »» »» »»»»»» »» »» »>> Az óvodában kezdünk alapozni »»»»»>»»»>>»»»»»»»»»»»»»»»»»»»»»»»»»»»»» Megbecsülést szerezni, bizonyítva Mi a feikronk? _ ■ *" ^ 4? XnfkA * - u* K. t, tVM*#* m Huszonnyolc éves fiatal alkotó, akinek neve máris ott látható az Operaház—Erkel Színház színlapján. Elektronikus balettjének zenéjét használta fgl Fodor András koreográfus Radnóti táncjátékához, amelynek Nyolcadik ecloga a címe: a híres költemény nyomán. A zeneszerző: Székely Iván. A mai muzsikusnemzedék köréből elsősorban elektronikus zenéjével tűnik ki. A Bartók Béla zenei szakiskola neveltje volt,, még a Zeneművészeti Főiskolán Farkas Ferenc keze alatt tanulta a komponálás művészetét. Színházi körökben akkor figyeltek fel rá, amikor a kaposvári új hullám rendezői kezdték foglalkoztam, s egy egész sereg színdarab kísérőzenéjének megírásával bízták meg. — 1973. óta már számos színpadi művel jelentkeztem — mondja. — Ilyen volt A kutya testamentuma, a Pinocchio, A három testőr, majd az Alkésztisz, Hekabé, Elektra, Troi- lus és Cressida, Thespis kordája, Ivanov és a Mesél a bécsi erdőhöz készített muzsikám. Írtam szimfonikus zenét, szóló és kamaradarabokat, dalokat, rádiójátékok zenéjét, filmkísérőzenét, sőt templomi harangokra is komponáltam szabadtéri kísérletek céiljára. Fél esztendőt Varsóban töltöttem ösztöndíjasként. — A zene melyik ágazata érdekli a legjobban? — A zenélés passzív és aktív formáit egyaránt szeretem. Elsősorban középkort zene, jazz, elektroakusztika, magyar és idegen folklór. Animációs kísérleteket végzek a régi és legújabb zenével. És tanítok a Szín' ház- és Filmművészeti Főiskolán. — Kapcsolata az elektronikus zenével? — Számos ilyen szerzeményem van, például Variációk Szimfonikus Zene című munkám, témáira. (Cselló, két zongora, ütő és öt elektronikus játékos kell az előadásához.) — Ügy tudjuk, hogy akusztikai, elektroakusztikai elmélettel és gyakorlattal is foglalkozik. Megmagyarázná az elektronikus zene fogalmát? — Általában úgy mondják, hogy az európai zene két részre szakadt. Az egyik Bachtól máig terjedő korszak, a másik az elektronikus korszak. De én ebben a meghatározásban nem hiszek. Az elektronika csak eszköz, Én pedig nem vagyok eszköz- és stíluskoncentrikus, mert betartom a játékszabályokat. Az elektronikus zene szintetikus módon állít elő hangokat, generátorokkal. Tágabb értelemben belefér valamennyi hangszer, beleértve az emberi hangot is. — A nyolcadik ecloga címmel bemutatott elektronikus balettjében csángó népi dallamot használ fel. — Csakugyan így van. Ezzel is ‘kísérletezem. A folklórt és az elektronikát óhajtom összekapcsolni. Ezt a komponálási módot folkronicnak neveztem el. KRISTÓF KAROLY Balerinák, táncosok HUSZONNYOLCADIK szezonját kezdte meg az 1977—78-as tanévben az Állami Balett Intézet — az ifjúság hamvát őrzik az új meg új növendékek — de ez alatt a negyed század alatt még nem volt állandó székhelyük. Az oktatás jelenleg is három helyen, az Operaházzal szemben lévő egykori Upor kávéház helyén, korszerűtlen, majdnemhogy életveszélyes körülmények között folyik, valamint az Operaház kölcsön balett-termeiben és a két esztendeje átadott Kazinczy utcai fémvázas, modern épületben. Az Állami Balett Intézetbe évente általában 7—800 gyerek jelentkezik. Közülük választják ki a legalkalmasabbnak vélt 25—30 fiatalt. Általában 16-an végeznek, mert a rosták erősek, a követelmények nagyok, s nem mindenki bírja az iramot. De a lemorzsolódásnak lehetnek alkati okai is, az évek folyamán kialakult fejlődési változások. Az utóbbi időkben azt tapasztalják, hogy jóformán alig akad fiú jelentkező. Női hivatás lett a balett. Ezért járják az országot, az általános iskolákat, figyelik a tornaórákat, hogy tehetséges fiúkat felkutassanak. Az intézet nem egy volt növendéke már világhírre tett szert. Hogy csak néhány nevet említsünk az 1963 '64- es első vizsgakoncert színlapjáról: Menyhárt Jacqueline, Orosz Adél, Szumrák Vera, Koren Tamás, Pe- thő László és Róna Viktor. A NÖVENDÉKEK minden délelőtt és délután, sőt sokszor még este is dolgoznak, igen feszes napi beosztással. Reggel nyolckor már munkához öltözve állnak a rúdnál •a balett-termekben, majd másfél órás gyakorlat után egyéb szakmai tárgyak következnek, fél tíztől tizenegyig. Tizenegytől egy óráig zongora* órák, színpadi próbák, illetve koncertpróbák következnek. Azok a növendékek, akiknek erre az időre nincs szakmai elfoglaltságuk, a tanulószobákban készülnek a délutáni órákra. Az ebédidő tizenhárom és tizennégy óra között van, majd ebéd után következik az általános iskolai, gimnáziumi és művészképző évfolyamok oktatása, mely fél hatig tart. Akik fellépnek, az Operaházban, este hatkor ott jelentkeznek. Magánéletre tehát úgyszólván alig jut idő. Aki erre a pályára készül, az elkötelezettséget vállal, s fel kell adni az ifjúság sok apró örömét, de aki erre nem képes, nem is alkalmas a pályára. KILENCTŐL TIZENKILENC éves korukig nőnek fel ebben az.intézet' ben a gyerekek, érnek művésszé, önálló alkotóvá. A kilencedik évben, a szárnyrabocsátás előtt, az iskola egyik legfontosabb feladata, hogy a fiatalokat felkészítse a nagybetűs életre, magyarán, igyekszik felvértezni őket a csalódások ellen. Az Állami Balett Intézetet előreláthatóan nemsokára főiskolai rangra emelik, s ez még több felelősséget, még több energiát jelent annak a negyven, mondhatni megszállott művésznek, tanárnak, és nevelőnek, aki annak szenteli életét, hogy új meg új balettnenr,,"',“k°t neveljen. ÁGH TIHAMÉR
