Pest Megyi Hírlap, 1978. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-29 / 151. szám

1978. JÜNIUS 29., CSÜTÖRTÖK VUlfi mi Q a Kinek van igaza ? Március 16-án a Gödöllő és Vidéke Áfész mogyoródi Dó­zsa György út 75. szám alatt levő italboltja bezárt. A be­járaton a következő felirat fo­gadta az éhes és szomjas ér­kezőket, járókelőket: meg­szűnt. Ahogy ilyenkor lenni szo­kott az eset felkavarta a ke­délyeket. Meglehetősen ellen­tétes vélemények alakultak ki: nem hogy újabbat nyitná­nak, még azt is megszűntetik, ami van. Az alkoholizmustól szenvedő anyák, feleségek: bár ezzel már az utolsó kocs­mát csukták volna be. Csakhamar elterjedt a hír, hogy azért kellett megszűntet­ni a vendéglőt, mert az épület alatti pincerendszerben fel­tört a talajvíz, a falak átned­vesedtek, megrepedtek. A ta­nács építési osztálya az épü­letet megvizsgálta és életve­szélyesnek nyilvánította. Ké­sőbb azonban az is kiderült, hogy nem talajvízfeltörésről volt szó, hanem csak a víz­vezeték csöve repedt meg. így felmerült az a lehetőség, hogy az épület felújított álla­potban ismét üzemelhessen. Ez utóbb sürgető feladattá vált, mert ez volt a község egyetlen melegkonyhás üzem­egysége. A szolgáltatás folya­matosságának megőrzésére megoldást kellett találni. Az illetékesek több más variáció közül a felújítás mellett dön- "ttek. Az égQJ^ ,J$h{ül-belül megszépült és kibővült Az étterem az eddigi hét étkező asztal helyett tizennéggyel várja a vendégeket. A falato­zó néhány hete újra üzemel, a közeljövőben lehetővé válik, hogy kert helyiség is nyíljon, j Kővári Ferenc Mogyoród Képek a katonai főiskoláról A szentendrei Kossuth La­jos Katonai Főiskola KISZ-bi- zottsága az alapszervezetek vezetőségi tagjainak, a KISZ- bizottsági tagoknak, valamint a KISZ politikai képzést ve­zetők számára előkészítő tá­bort szervezett. A tábor tagjai felkészültek az 1978—79-es oktatási év fel­adatainak megoldására. Rész­letesen elemezték az intézet KISZ-bizottságának akcióprog­ramját, a végrehajtást módsze­reit. A táborozás ideje alatt a főiskola KISZ-bizottsága fölvette a kapcsolatot a BM Rendőrtiszti Főiskola KISZ- bizottságával. A katonai tanin­tézet VIT-vetélkedő csapata, amely az országos döntőbe is bekerült, két alkalommal ren­dezett vetélkedőt a táborozók- nak, amelyen a BM Rendőr- tiszti Főiskola és a VIII. ke­rületi Ifjú Gárda csapatai is részt vettek. A tábor — úgy érezzük — megfelelően felké­szítette a KISZ-aktivistákat a következő év feladataira. ★ A katonai főiskolákon évek óta kialakult hagyomány, hogy egyes tantárgyakból egymás között vetélkednek a hallga­tók, matematikából, szabály- zatismerethől és idegen nyelv­ből versenyeznek. Legutóbb az orosz nyelvi ve­télkedőre került sor. Ezúttal a szentendrei Kossuth Lajos Katonai Főiskola volt a ver­seny házigazdája. A mindvégig izgalmas versenyen, ahol írás­ban és szóban mérték össze tudásukat a hallgatók, a hazai csapat szerepelt legjobban. Különösen jó eredményt ért el Kaufmann Attila határőr zászlós. A versenyt egészében a Kos­suth Laios Katonai Főiskola nyerte, így egy évig ők őrzik a kupát, amelyet a katonai fő­iskolák alapítottak az idegen nyelvű versenyek győztesei- nek. Géczi Sándor Szentendre A község krónikása A helytörténet jelentőségé­ről szeretnénk néhány szót szólni. Az idén adtam át Szu- hányi Ferenc tanácstitkárnak Mende község néprajzáról szó­ló dolgozataimat. Most foglal­kozom Billepuszta történeté­nek feldolgozásával, a honfog­lalástól napjainkig. A telepü­lés története különálló egész­ként tárgyalható, bár Mende történetével is vannak kap­csolatai. Remélem, hogy irat­tári kutatásaimmal segítek ab­ban, hogy hazánk és közsé­günk történetét a mai fiata­lok is megismerjék. Szerintem ezekkel a kutatá­sokkal hozzájárulunk ahhoz, hogy a községek fejlődéséhez elméleti és gyokarlati alapo­kat teremtsünk. A helytörté­net is szerves része a törté­nettudománynak, amely lehe­tővé teszi, hogy régi idők do­kumentumait megismerjük. El sem tudom mondani, milyen nagy örömömre szolgált, ami­kor több mint négyezer kis- filmfelvétel átböngészése után rábukkantam egy Menüével kapcsolatos régi levélre. Amikor a Néprajzi Társaság megalakulásának 90. évfordu­lóját ünnepeljük, erős és ki­tartó akarattal kell dolgoz­nunk népünk hagyományai­nak megőrzéséért. Én abban a szerencsés helyzetben va­gyok, hogy nyugdíjasként fog­lalkozhatom községünk törté­netének beható tanulmányo­zásával és leírásával. Kővári József Mende Alkoholizmus és környéke Cegléden az egészségügyi felvilágosítás — szinkronban a nemrég megnyílt Alkoholiz­mus és bűnözés kiállítással — az alkoholellenes küzdelem je­gyében folyik. Dr. Czeizel Endre közel­múltban elhangzott ceglédi előadásában az alkoholizmus genetikai gyökereire világított rá. Bemutatott egyet a fáraók idejéből származó képírások közül, melyből kitűnt, hogy ötezer évvel ezelőtt elég drasztikus eszközökkel küz­döttek az italozás ellen. A statisztikákból kiderül, hogy a meggyőzés napjainkban sem jár egyelőre nagy eredmény­nyel. Sajnos nagyon sok em­bernek már szinte megkövült szokásává vált az állandó ita­lozás. Statisztikai adatokkal és néhány súlyos klinikai eset ismertetésével bizonyította, hogy a megelőzést kell haté­konnyá tenni. így a környék lakói kénytele­nek a két legközelebbi üzletet felkeresni. Mindkettő körül­belül egy kilométerre találha­tó otthonuktól, fenn a hegyen. Ezen a környéken igen sok nyugdíjas, idős, beteg ember lakik, akik képtelenek meg­tenni naponta a hosszú utat, különösen kenyérért, hiszen köztudomású, hogy annak ér­kezése nagyon sokszor bizony­talan. Miután városunk jó la­káspolitikája révén igen sok fiatal, munkába járó család kapott lakást a lakótelepen, így nincs, aki az idős embe­rek vásárlási problémáját megoldja. A város vezetői az elmúlt hónapokban ankétot rendeztek ízbégen, s ez alkalommal töb­bek között kijelentették, hogy a fentemlített üzlet nem szűnik meg. Tudom, hogy az üzletekben máshol is jelentkezik a lét- számproblémá. Reméljük azonban, hogy a Nyugat Pest megyei Élelmiszer Kiskereske­delmi Vállalat vezetői megér­tenek minket, s gondoskodnak boltvezetőről. Véghelyi Tibomé tanácstag, Szentendre Műemlékőrző község Kevés olyan község van, mint Zsámbék, amely ennyi műemléket őriz és ápol külön­böző korszakokból, s különbö­ző korok embereinek életéből. A prépostsági romtemplom, a Magyarországon található meglehetősen kevés eredeti templomok számát gazdagítja. Épen maradt a hódoltság ide­jéből származó török kút. Ér­tebb látványosságokon kívül is találhatunk érdekességeket Ez az egykori mezőváros a XVIII. században híres volt vásárairól, piacairól. Mezőgaz­dasági jellegéből erédően meg­őrizte gazdasági épületeit, há­zi kútjait, a kutak melletti hatalmas kőtömbökből készí­tett itatóvályúkat, föld feletti vízgyűjtőit, víztárolóit, a ker­tekben földbe ágyazott — ugyancsak kőtömbökből fara­gott — gazgyűjtő medencéit. Számos régi ház látható, amely megtartotta a német építkezés jellegzetes oszlopos formáját. Igen szépek a kör­oszlopokon nyugvó tornácok (gangok) gipszmasszából ké­szült jellegzetes tulipán virág­díszítésükkel. Azokat szeretném dicsérni, akik szinte magánszorgalomból tartották meg egy elmúlt kor építészeti hagyományait és gondozzák mindazt, ami mel­lett a felületes szemlélő érdek­telenül elmenne. Padányi Lajos Budakeszi Kell a jó könyv sonló jellegű rendezvényünk. Bakcsi György irodalomtörté­nész tartott előadást, Gőte Attila, Medgyesi Mária, Szo- kolay Ottó színművészek mondtak verseket. A szép számmal összegyűlt közönség megismerkedhetett az orosz és a szovjet írók munkássá­gával, műveik történelmi hát­terével. Az olvasópályázat el­érte célját. Magyar Mátyás Cegléd Az „igazi orvos ff tékes a község lakóinak hobbi- gyűjtéséből keletkezett lámpa - gyűjtemény, melynek számos darabja különösen értékes. Ha alaposabban körülné­zünk Zsámbékon, a legismer­A Kel! a }6 könyv pályázat sikeréért, népszerűsítéséért könyvtárunk, a ceglédi körze­ti szakszervezeti könyvtár is mindent megtesz. A pályáza­ton szereplő negyven könyvet több példányban beszereztük, s üzemi könyvtárainknak a tájékoztatókkal együtt eljut­tattuk. Irodalmi műsorokat, ankétokat is szerveztünk, amelyek érdeklődést keltenek egy-egy mű iránt. Ilyen iro­dalmi délután volt Cegléden a kórházban és a tejüzemben is. A jó szervezés a szakszer­vezeti bizottságok és az üze­mi könyvtárak munkáját di­cséri. A kórházi rendezvény­re az egészségügyi dolgozókon kívül a lábadozó betegek is meghívást kaptak. A nemré­gen felavatott új tejüzemben is nagy volt az érdeklődés, hiszen ez volt itt az első ha­Í Egy éve hunyt el Kiss Lajos dr., a volt budagyöngyei Pes* megyei Tüdőgyógyintézet nyu­galmazott főorvosa. A tbc népbetegség jellegé­nek megszűntével egyre csök­ken az érdeklődés a tbc elleni küzdelem sikeres harcosai iránt is. Azok az orvosok, akin gyógyító munkájukat életük során a pusztító népbetegség elleni küzdelemben töltötték el, kihalnak és érdemeik gyor­san mennek feledésbe. Ez lehet a magyarázata an­nak is, hogy Kiss Lajosról, aki 54 évet töltött a tbc elleni küzdelemben, tavaly június 1-én tragikus körülmények közötti elhalálozásáig. Akkor mindössze egy 10 soros meg­emlékezés jelent meg az or­vosi szaksajtóban, most, halá­la első évfordulóján emléke­zünk meg róla. 1898. december 30-án szüle­tett Nagykörösön, kisparaszti szülők gyermekeként. Mind középiskolai, mind egyetemi tanulmányait önerőből végez­te el, kitűnő eredménnyel Or­vosi működését az István Kór­ház C pavilonjában kezdte, melyben akkoriban egy tüdő­osztály működött. Itt került szembe a tüdőtbfc-vel, mint a szegények betegségével és úgy érezte, hogy mint tbc- szakorvos segíthet a legtöbb betegen. Szülővárosával több évtize­des pesti tartózkodása során is megőrizte kapcsolatait. Éle­te végéig sokan keresték fel NagykőrösörőL Néhány évet vidéken töltött, majd az OTI (Országos Társa­dalombiztosítási Intézet) pest­újhelyi tbc-kórházában kapott osztályt. Ezt 1935-től 1945-ig vezette. 1944-ben könyve je­lent meg német nyelven. Műve egyetemi Lakótelepek — panaszok Útról, telefonról és az eltűnt tejjegyekről Budakeszin Sajnos az alkoholfogyasztást sokan ma is sikkesnek tartják, pedig a kiállítás elég szomorú képet mutat. A Cegléden mű­ködő Vitis alkoholmentes klub értékes tapasztalatokkal szolgálhatna a megelőzésre. Nem egyszerűen hobbiklub ez, tagjai közösen művelőd­nek, vitatkoznak, előadásokat hallgatnak. Sokat tesznek azért, hogy kialakítsanak egy olyan életformát, amelyben döntő szerepet játszik az ön­fegyelem és az önművelés. Maczelka Tibor Cegléd Élelmiszerbolt, vezető nélkül Szentendre — ízbégen a György utcában a 138. számú élelmiszerbolt, tágas raktár- helyiséggel, hűtőpulttal hosz- szú évtizedek óta üzemel, ve­vőinek köre kiterjed a László telepig. Sajnos a boltvezető elment, a bolt becsukott, s A fiatal kutatómérnök, Lá­zár György budakeszi lakos mentegetőzik, amiért előzetes telefoinbejelentés nélkül kere­sett fel bennünket, de — mint elmondta — Budakeszin a József Attila lakótelep egyik súlyos problémája — amint országgyűlési interpel­láció is érintette — éppen a telefonhiány. Budakeszi elvi­leg kedvező helyzetben vol­na, hiszen a budapesti tele­fonhálózattal áll összekötte­tésben, de az egész József Attila telepen — amelyhez 90 lakás tartozik — csak egy segélykérő telefont szereltek fel. A községben is mindösz- sze hat nyilvános telefonfül­ke van. — De érdemes közelebbről is megnézni a lakótelepet — mondja Lázár György. Hiányzik a csatorna A József Attila, a KISZ- és a MÉSZÖV lakótelep, a Széchenyi utca környéke Bu­dakeszi legújabb része. 1972- ben épültek az első házak, a telep azóta is egyre terjesz­kedik. — Az ide vezető út még mindig csak félig készült el, a barackos új házai elé pe­dig csak földes út vezet — mondja Herczeg Ferenc, a Jó­zsef Attila telep egyik lakás- tulajdonosa. A legsúlyosabb problémánk mégis az, hogy a csatornahálózat sem készült el, s a házaknál emésztőgöd­rök vannak. Ez annyira egészségtelen, s akkora gond, hogy szinte szégyelem elmon­dani a mi külön panaszun­kat A lakótelepnek már rég­óta járna az áram-kedvez­mény és, most gázvezeték hí­ján villannyal főzünk. Az, hogy a járda elkészült, annak köszönhető, hogy a lakók tár­sadalmi összefogással, saját erőből építették. Bokáig érő sár A lakótelepen minden ki­sebb esőzés alkalmával bo­káig ér a sár. Azon a sza­kaszon, ahol a József Attila lakótelep útviszonyai tulaj­donképpen rendezettek, ugyanez a helyzet, mert a járművek a barackosról és a Széchenyi utca környékéről behordják a sarat. A Széche­nyi utca problémája az eddi­gieknél is jóval súlyosabb. Itt nem egyszerűen sáros az út, itt kátyúk vannak — ahogy a lakótelepiek a fél méter mély­ségű gödröket nevezik. Erről szól Páka Balázsné dr. pana­szos levele, amelyet az idén március 1-én küldött el a Budakeszi községi tanácsnak. A probléma szintén mind­három lakótelepet, s termé­szetesen a Széchenyi utca la­kóit is súlyosan érinti. A Szé­chenyi utca és a József At­tila út egyik szakasza szinte teljesen használhatatlanná vált. A TIGÁZ felbontotta az utat a gázvezeték szerelése miatt — írta Póka Balázsné dr. — A gázvezetékek régóta elkészülök, de a kivitelező vállalat nem hajlandó az utat helyrehozni. Az út élet- és balesetveszélyes, félméteres gödrök tátonganaik rajta, az autók is csak nehezen tud­ják egymást kikerülni, nagyon sok helyen csupán a bal ol­dali sáv használható. A lakó­telepre járó olajszállító, nyergesvontatóval közlekedő gépkocsi (14 ezer literes) s nem hajlandó kockáztatni a meredek, csúszós úton. Köz­ismert, hogy ebben a körzet­ben kisgyermekes családok él­nek, de több ízben előfordult már, hogy a taxi a tarthatat­lan útviszonyok ismeretében nem szállította el még a gyer­mekkel várakozó anyákat sem a megadott címre. Még hét évig A tanács a levélre o jogsza­bályok ellenére nem válaszolt harminc napon belül A ké­sőbb küldött hivatalos levél­ben azt a feleletet adta, hogy amíg a barackos rész teljes közművesítése be nem fejező­dik, nem lesz út. Ez gyakor­latilag azt jelenti, hogy 1985- ig ebben a sártengerben kell közlekedniük a lakóknak ké­ső ősztől kora tavaszig, A ta­nács ugyanis a TIGÁZ-nak úgy adott engedélyt a gáz­vezetékek elkészítésére, hogy elfelejtette kötelezni a munka befejeztével az út megjavítá­sára. A tanács a TIGÁZ-ra, a TIGÁZ pedig a tanácsra há­rítja a felelősséget. alapján 1946-ban magántanár lett. A budagyöngyei tüdőszana­tórium II. osztályát vezette 1958-tól 1970-ig, míg nyugdíjba vonult. Ez az osztály 1960 óta Pest megyei betegeket gyógyí­tott. Ezen idő alatt számos munkát publikált magyar és külföldi folyóiratokban és elő­adásokat tartott bel- és külföl­dön. Nyugdíjazása után a csepeli rehabilitációs tanácsadóban tevékenykedett. Az ötvenes években a Csepel Művekben tüdőbetegek részére átképző tanfolyamokat szervezett, amelyek akkoriban mind ha­zai, mind külföldi viszonylat­ban úttörőnek számítottak. Ekkor választották a tbc-s szakcsoport rehabilitációs bi­zottságának elnökéül. Az ő ja­vaslata volt egy rehabilitációs központ felállítása, amely a megyénként megszervezendő átképző tanműhelyek tevé­kenységét irányítani lett volna hivatott. A csepeli gondozó a későbbiekben már nemcsak a tüdőgümőkóros, hanem általá­ban a tüdőbetegek rehabilitá­ciós gondozójává fejlődött. Kiss tanár élete utolsó napján innét hazatérőben lett áldoza­ta egy teherautónak. Munkatársai és betegei vé­leménye szerint: Igazi orvos volt, aki nem tette le a fehér köpennyel a betegekért - Való gondot. Még egy adalék munkássá­gához: nagyon szerette anya­nyelvét és számos latin szak- kifejezést magyarított, például a gátlószer az orvosi szóhasz­nálatban teljes polgárjogot nyert. Dr. Kenéz János tüdőszakorvos Vagyis egy balul sikerült intézkedés következményeit a budakeszi lakótelepieknek előreláthatólag még hét évig kell viselniük. Lázár György elkalauzolt bennünket a hely­színre. Az említett három út­szakasz (a baraokosi, a Jó­zsef Attila utca egy része, s a Széchenyi utca) valóban si­ralmas állapotban van. A la­kók néha feltöltik földdel a gödröket, de egy-két esős nap is elegendő ahhoz, hogy a lyu­kakat újra kivájja a víz, s is­mét kátyúk keletkezzenek. Furcsa indoklás Lázár György még az autó- buszmegállóig kísér el. Meg­említi: a tanácstól azt az ígéretet is kapták, hogy a busz körjárat formájában a lakótelepre bemegy, dehát er­ről beszélni is illúzió, amíg az útviszonyok nem javulnak meg. Ezeken kívül ő is felhívta a figyelmemet egy rendelke­zése, amelyre egyTe többen panaszkodnak. A községekben lakó kismamáknak nem jár a jegyes tej, azzal az indoklás­sal, hogy könnyen friss tejhez juthatnak. Ez már a szó leg­szorosabb értelmében vett, ter­melőszövetkezeti falvakban sem igaz, nem még egy olyan tipikusan agglomerációs köz­ségben, mint Budakeszi. Pósa Zoltán

Next

/
Oldalképek
Tartalom