Pest Megyi Hírlap, 1978. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-29 / 151. szám
1978. JÜNIUS 29., CSÜTÖRTÖK VUlfi mi Q a Kinek van igaza ? Március 16-án a Gödöllő és Vidéke Áfész mogyoródi Dózsa György út 75. szám alatt levő italboltja bezárt. A bejáraton a következő felirat fogadta az éhes és szomjas érkezőket, járókelőket: megszűnt. Ahogy ilyenkor lenni szokott az eset felkavarta a kedélyeket. Meglehetősen ellentétes vélemények alakultak ki: nem hogy újabbat nyitnának, még azt is megszűntetik, ami van. Az alkoholizmustól szenvedő anyák, feleségek: bár ezzel már az utolsó kocsmát csukták volna be. Csakhamar elterjedt a hír, hogy azért kellett megszűntetni a vendéglőt, mert az épület alatti pincerendszerben feltört a talajvíz, a falak átnedvesedtek, megrepedtek. A tanács építési osztálya az épületet megvizsgálta és életveszélyesnek nyilvánította. Később azonban az is kiderült, hogy nem talajvízfeltörésről volt szó, hanem csak a vízvezeték csöve repedt meg. így felmerült az a lehetőség, hogy az épület felújított állapotban ismét üzemelhessen. Ez utóbb sürgető feladattá vált, mert ez volt a község egyetlen melegkonyhás üzemegysége. A szolgáltatás folyamatosságának megőrzésére megoldást kellett találni. Az illetékesek több más variáció közül a felújítás mellett dön- "ttek. Az égQJ^ ,J$h{ül-belül megszépült és kibővült Az étterem az eddigi hét étkező asztal helyett tizennéggyel várja a vendégeket. A falatozó néhány hete újra üzemel, a közeljövőben lehetővé válik, hogy kert helyiség is nyíljon, j Kővári Ferenc Mogyoród Képek a katonai főiskoláról A szentendrei Kossuth Lajos Katonai Főiskola KISZ-bi- zottsága az alapszervezetek vezetőségi tagjainak, a KISZ- bizottsági tagoknak, valamint a KISZ politikai képzést vezetők számára előkészítő tábort szervezett. A tábor tagjai felkészültek az 1978—79-es oktatási év feladatainak megoldására. Részletesen elemezték az intézet KISZ-bizottságának akcióprogramját, a végrehajtást módszereit. A táborozás ideje alatt a főiskola KISZ-bizottsága fölvette a kapcsolatot a BM Rendőrtiszti Főiskola KISZ- bizottságával. A katonai tanintézet VIT-vetélkedő csapata, amely az országos döntőbe is bekerült, két alkalommal rendezett vetélkedőt a táborozók- nak, amelyen a BM Rendőr- tiszti Főiskola és a VIII. kerületi Ifjú Gárda csapatai is részt vettek. A tábor — úgy érezzük — megfelelően felkészítette a KISZ-aktivistákat a következő év feladataira. ★ A katonai főiskolákon évek óta kialakult hagyomány, hogy egyes tantárgyakból egymás között vetélkednek a hallgatók, matematikából, szabály- zatismerethől és idegen nyelvből versenyeznek. Legutóbb az orosz nyelvi vetélkedőre került sor. Ezúttal a szentendrei Kossuth Lajos Katonai Főiskola volt a verseny házigazdája. A mindvégig izgalmas versenyen, ahol írásban és szóban mérték össze tudásukat a hallgatók, a hazai csapat szerepelt legjobban. Különösen jó eredményt ért el Kaufmann Attila határőr zászlós. A versenyt egészében a Kossuth Laios Katonai Főiskola nyerte, így egy évig ők őrzik a kupát, amelyet a katonai főiskolák alapítottak az idegen nyelvű versenyek győztesei- nek. Géczi Sándor Szentendre A község krónikása A helytörténet jelentőségéről szeretnénk néhány szót szólni. Az idén adtam át Szu- hányi Ferenc tanácstitkárnak Mende község néprajzáról szóló dolgozataimat. Most foglalkozom Billepuszta történetének feldolgozásával, a honfoglalástól napjainkig. A település története különálló egészként tárgyalható, bár Mende történetével is vannak kapcsolatai. Remélem, hogy irattári kutatásaimmal segítek abban, hogy hazánk és községünk történetét a mai fiatalok is megismerjék. Szerintem ezekkel a kutatásokkal hozzájárulunk ahhoz, hogy a községek fejlődéséhez elméleti és gyokarlati alapokat teremtsünk. A helytörténet is szerves része a történettudománynak, amely lehetővé teszi, hogy régi idők dokumentumait megismerjük. El sem tudom mondani, milyen nagy örömömre szolgált, amikor több mint négyezer kis- filmfelvétel átböngészése után rábukkantam egy Menüével kapcsolatos régi levélre. Amikor a Néprajzi Társaság megalakulásának 90. évfordulóját ünnepeljük, erős és kitartó akarattal kell dolgoznunk népünk hagyományainak megőrzéséért. Én abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy nyugdíjasként foglalkozhatom községünk történetének beható tanulmányozásával és leírásával. Kővári József Mende Alkoholizmus és környéke Cegléden az egészségügyi felvilágosítás — szinkronban a nemrég megnyílt Alkoholizmus és bűnözés kiállítással — az alkoholellenes küzdelem jegyében folyik. Dr. Czeizel Endre közelmúltban elhangzott ceglédi előadásában az alkoholizmus genetikai gyökereire világított rá. Bemutatott egyet a fáraók idejéből származó képírások közül, melyből kitűnt, hogy ötezer évvel ezelőtt elég drasztikus eszközökkel küzdöttek az italozás ellen. A statisztikákból kiderül, hogy a meggyőzés napjainkban sem jár egyelőre nagy eredménynyel. Sajnos nagyon sok embernek már szinte megkövült szokásává vált az állandó italozás. Statisztikai adatokkal és néhány súlyos klinikai eset ismertetésével bizonyította, hogy a megelőzést kell hatékonnyá tenni. így a környék lakói kénytelenek a két legközelebbi üzletet felkeresni. Mindkettő körülbelül egy kilométerre található otthonuktól, fenn a hegyen. Ezen a környéken igen sok nyugdíjas, idős, beteg ember lakik, akik képtelenek megtenni naponta a hosszú utat, különösen kenyérért, hiszen köztudomású, hogy annak érkezése nagyon sokszor bizonytalan. Miután városunk jó lakáspolitikája révén igen sok fiatal, munkába járó család kapott lakást a lakótelepen, így nincs, aki az idős emberek vásárlási problémáját megoldja. A város vezetői az elmúlt hónapokban ankétot rendeztek ízbégen, s ez alkalommal többek között kijelentették, hogy a fentemlített üzlet nem szűnik meg. Tudom, hogy az üzletekben máshol is jelentkezik a lét- számproblémá. Reméljük azonban, hogy a Nyugat Pest megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat vezetői megértenek minket, s gondoskodnak boltvezetőről. Véghelyi Tibomé tanácstag, Szentendre Műemlékőrző község Kevés olyan község van, mint Zsámbék, amely ennyi műemléket őriz és ápol különböző korszakokból, s különböző korok embereinek életéből. A prépostsági romtemplom, a Magyarországon található meglehetősen kevés eredeti templomok számát gazdagítja. Épen maradt a hódoltság idejéből származó török kút. Értebb látványosságokon kívül is találhatunk érdekességeket Ez az egykori mezőváros a XVIII. században híres volt vásárairól, piacairól. Mezőgazdasági jellegéből erédően megőrizte gazdasági épületeit, házi kútjait, a kutak melletti hatalmas kőtömbökből készített itatóvályúkat, föld feletti vízgyűjtőit, víztárolóit, a kertekben földbe ágyazott — ugyancsak kőtömbökből faragott — gazgyűjtő medencéit. Számos régi ház látható, amely megtartotta a német építkezés jellegzetes oszlopos formáját. Igen szépek a köroszlopokon nyugvó tornácok (gangok) gipszmasszából készült jellegzetes tulipán virágdíszítésükkel. Azokat szeretném dicsérni, akik szinte magánszorgalomból tartották meg egy elmúlt kor építészeti hagyományait és gondozzák mindazt, ami mellett a felületes szemlélő érdektelenül elmenne. Padányi Lajos Budakeszi Kell a jó könyv sonló jellegű rendezvényünk. Bakcsi György irodalomtörténész tartott előadást, Gőte Attila, Medgyesi Mária, Szo- kolay Ottó színművészek mondtak verseket. A szép számmal összegyűlt közönség megismerkedhetett az orosz és a szovjet írók munkásságával, műveik történelmi hátterével. Az olvasópályázat elérte célját. Magyar Mátyás Cegléd Az „igazi orvos ff tékes a község lakóinak hobbi- gyűjtéséből keletkezett lámpa - gyűjtemény, melynek számos darabja különösen értékes. Ha alaposabban körülnézünk Zsámbékon, a legismerA Kel! a }6 könyv pályázat sikeréért, népszerűsítéséért könyvtárunk, a ceglédi körzeti szakszervezeti könyvtár is mindent megtesz. A pályázaton szereplő negyven könyvet több példányban beszereztük, s üzemi könyvtárainknak a tájékoztatókkal együtt eljuttattuk. Irodalmi műsorokat, ankétokat is szerveztünk, amelyek érdeklődést keltenek egy-egy mű iránt. Ilyen irodalmi délután volt Cegléden a kórházban és a tejüzemben is. A jó szervezés a szakszervezeti bizottságok és az üzemi könyvtárak munkáját dicséri. A kórházi rendezvényre az egészségügyi dolgozókon kívül a lábadozó betegek is meghívást kaptak. A nemrégen felavatott új tejüzemben is nagy volt az érdeklődés, hiszen ez volt itt az első haÍ Egy éve hunyt el Kiss Lajos dr., a volt budagyöngyei Pes* megyei Tüdőgyógyintézet nyugalmazott főorvosa. A tbc népbetegség jellegének megszűntével egyre csökken az érdeklődés a tbc elleni küzdelem sikeres harcosai iránt is. Azok az orvosok, akin gyógyító munkájukat életük során a pusztító népbetegség elleni küzdelemben töltötték el, kihalnak és érdemeik gyorsan mennek feledésbe. Ez lehet a magyarázata annak is, hogy Kiss Lajosról, aki 54 évet töltött a tbc elleni küzdelemben, tavaly június 1-én tragikus körülmények közötti elhalálozásáig. Akkor mindössze egy 10 soros megemlékezés jelent meg az orvosi szaksajtóban, most, halála első évfordulóján emlékezünk meg róla. 1898. december 30-án született Nagykörösön, kisparaszti szülők gyermekeként. Mind középiskolai, mind egyetemi tanulmányait önerőből végezte el, kitűnő eredménnyel Orvosi működését az István Kórház C pavilonjában kezdte, melyben akkoriban egy tüdőosztály működött. Itt került szembe a tüdőtbfc-vel, mint a szegények betegségével és úgy érezte, hogy mint tbc- szakorvos segíthet a legtöbb betegen. Szülővárosával több évtizedes pesti tartózkodása során is megőrizte kapcsolatait. Élete végéig sokan keresték fel NagykőrösörőL Néhány évet vidéken töltött, majd az OTI (Országos Társadalombiztosítási Intézet) pestújhelyi tbc-kórházában kapott osztályt. Ezt 1935-től 1945-ig vezette. 1944-ben könyve jelent meg német nyelven. Műve egyetemi Lakótelepek — panaszok Útról, telefonról és az eltűnt tejjegyekről Budakeszin Sajnos az alkoholfogyasztást sokan ma is sikkesnek tartják, pedig a kiállítás elég szomorú képet mutat. A Cegléden működő Vitis alkoholmentes klub értékes tapasztalatokkal szolgálhatna a megelőzésre. Nem egyszerűen hobbiklub ez, tagjai közösen művelődnek, vitatkoznak, előadásokat hallgatnak. Sokat tesznek azért, hogy kialakítsanak egy olyan életformát, amelyben döntő szerepet játszik az önfegyelem és az önművelés. Maczelka Tibor Cegléd Élelmiszerbolt, vezető nélkül Szentendre — ízbégen a György utcában a 138. számú élelmiszerbolt, tágas raktár- helyiséggel, hűtőpulttal hosz- szú évtizedek óta üzemel, vevőinek köre kiterjed a László telepig. Sajnos a boltvezető elment, a bolt becsukott, s A fiatal kutatómérnök, Lázár György budakeszi lakos mentegetőzik, amiért előzetes telefoinbejelentés nélkül keresett fel bennünket, de — mint elmondta — Budakeszin a József Attila lakótelep egyik súlyos problémája — amint országgyűlési interpelláció is érintette — éppen a telefonhiány. Budakeszi elvileg kedvező helyzetben volna, hiszen a budapesti telefonhálózattal áll összeköttetésben, de az egész József Attila telepen — amelyhez 90 lakás tartozik — csak egy segélykérő telefont szereltek fel. A községben is mindösz- sze hat nyilvános telefonfülke van. — De érdemes közelebbről is megnézni a lakótelepet — mondja Lázár György. Hiányzik a csatorna A József Attila, a KISZ- és a MÉSZÖV lakótelep, a Széchenyi utca környéke Budakeszi legújabb része. 1972- ben épültek az első házak, a telep azóta is egyre terjeszkedik. — Az ide vezető út még mindig csak félig készült el, a barackos új házai elé pedig csak földes út vezet — mondja Herczeg Ferenc, a József Attila telep egyik lakás- tulajdonosa. A legsúlyosabb problémánk mégis az, hogy a csatornahálózat sem készült el, s a házaknál emésztőgödrök vannak. Ez annyira egészségtelen, s akkora gond, hogy szinte szégyelem elmondani a mi külön panaszunkat A lakótelepnek már régóta járna az áram-kedvezmény és, most gázvezeték híján villannyal főzünk. Az, hogy a járda elkészült, annak köszönhető, hogy a lakók társadalmi összefogással, saját erőből építették. Bokáig érő sár A lakótelepen minden kisebb esőzés alkalmával bokáig ér a sár. Azon a szakaszon, ahol a József Attila lakótelep útviszonyai tulajdonképpen rendezettek, ugyanez a helyzet, mert a járművek a barackosról és a Széchenyi utca környékéről behordják a sarat. A Széchenyi utca problémája az eddigieknél is jóval súlyosabb. Itt nem egyszerűen sáros az út, itt kátyúk vannak — ahogy a lakótelepiek a fél méter mélységű gödröket nevezik. Erről szól Páka Balázsné dr. panaszos levele, amelyet az idén március 1-én küldött el a Budakeszi községi tanácsnak. A probléma szintén mindhárom lakótelepet, s természetesen a Széchenyi utca lakóit is súlyosan érinti. A Széchenyi utca és a József Attila út egyik szakasza szinte teljesen használhatatlanná vált. A TIGÁZ felbontotta az utat a gázvezeték szerelése miatt — írta Póka Balázsné dr. — A gázvezetékek régóta elkészülök, de a kivitelező vállalat nem hajlandó az utat helyrehozni. Az út élet- és balesetveszélyes, félméteres gödrök tátonganaik rajta, az autók is csak nehezen tudják egymást kikerülni, nagyon sok helyen csupán a bal oldali sáv használható. A lakótelepre járó olajszállító, nyergesvontatóval közlekedő gépkocsi (14 ezer literes) s nem hajlandó kockáztatni a meredek, csúszós úton. Közismert, hogy ebben a körzetben kisgyermekes családok élnek, de több ízben előfordult már, hogy a taxi a tarthatatlan útviszonyok ismeretében nem szállította el még a gyermekkel várakozó anyákat sem a megadott címre. Még hét évig A tanács a levélre o jogszabályok ellenére nem válaszolt harminc napon belül A később küldött hivatalos levélben azt a feleletet adta, hogy amíg a barackos rész teljes közművesítése be nem fejeződik, nem lesz út. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy 1985- ig ebben a sártengerben kell közlekedniük a lakóknak késő ősztől kora tavaszig, A tanács ugyanis a TIGÁZ-nak úgy adott engedélyt a gázvezetékek elkészítésére, hogy elfelejtette kötelezni a munka befejeztével az út megjavítására. A tanács a TIGÁZ-ra, a TIGÁZ pedig a tanácsra hárítja a felelősséget. alapján 1946-ban magántanár lett. A budagyöngyei tüdőszanatórium II. osztályát vezette 1958-tól 1970-ig, míg nyugdíjba vonult. Ez az osztály 1960 óta Pest megyei betegeket gyógyított. Ezen idő alatt számos munkát publikált magyar és külföldi folyóiratokban és előadásokat tartott bel- és külföldön. Nyugdíjazása után a csepeli rehabilitációs tanácsadóban tevékenykedett. Az ötvenes években a Csepel Művekben tüdőbetegek részére átképző tanfolyamokat szervezett, amelyek akkoriban mind hazai, mind külföldi viszonylatban úttörőnek számítottak. Ekkor választották a tbc-s szakcsoport rehabilitációs bizottságának elnökéül. Az ő javaslata volt egy rehabilitációs központ felállítása, amely a megyénként megszervezendő átképző tanműhelyek tevékenységét irányítani lett volna hivatott. A csepeli gondozó a későbbiekben már nemcsak a tüdőgümőkóros, hanem általában a tüdőbetegek rehabilitációs gondozójává fejlődött. Kiss tanár élete utolsó napján innét hazatérőben lett áldozata egy teherautónak. Munkatársai és betegei véleménye szerint: Igazi orvos volt, aki nem tette le a fehér köpennyel a betegekért - Való gondot. Még egy adalék munkásságához: nagyon szerette anyanyelvét és számos latin szak- kifejezést magyarított, például a gátlószer az orvosi szóhasználatban teljes polgárjogot nyert. Dr. Kenéz János tüdőszakorvos Vagyis egy balul sikerült intézkedés következményeit a budakeszi lakótelepieknek előreláthatólag még hét évig kell viselniük. Lázár György elkalauzolt bennünket a helyszínre. Az említett három útszakasz (a baraokosi, a József Attila utca egy része, s a Széchenyi utca) valóban siralmas állapotban van. A lakók néha feltöltik földdel a gödröket, de egy-két esős nap is elegendő ahhoz, hogy a lyukakat újra kivájja a víz, s ismét kátyúk keletkezzenek. Furcsa indoklás Lázár György még az autó- buszmegállóig kísér el. Megemlíti: a tanácstól azt az ígéretet is kapták, hogy a busz körjárat formájában a lakótelepre bemegy, dehát erről beszélni is illúzió, amíg az útviszonyok nem javulnak meg. Ezeken kívül ő is felhívta a figyelmemet egy rendelkezése, amelyre egyTe többen panaszkodnak. A községekben lakó kismamáknak nem jár a jegyes tej, azzal az indoklással, hogy könnyen friss tejhez juthatnak. Ez már a szó legszorosabb értelmében vett, termelőszövetkezeti falvakban sem igaz, nem még egy olyan tipikusan agglomerációs községben, mint Budakeszi. Pósa Zoltán
