Pest Megyi Hírlap, 1978. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-29 / 151. szám

1978. JÚNIUS 29., CSÜTÖRTÖK Fock Jenő látogatása Dunakeszin (Folytatás az 1. oldalról) — Komplett lakótelep épül (tt — mutatott körül Molnár János, a Pest megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója, aki Barna Mártonnak, a vál­lalati pártbizottság titkárának és Sas János építésvezetőnek a társaságában fogadta az érke­zőket. — A négy darab 5 szin­tes és a 19 darab 11 szintes lakóépületen kívül 12 tanter­mes iskolát is építünk ide, amott gázüzemű kis fűtőerő­mű áll majd, emitt kereske­delmi és szolgáltatóegység, a közelében pedig óvoda és böl­csőde. Magyarázatához nem is kel­lett nagy képzelőerő, hiszen — mint a város vezetői hozzá­tették — az emelkedő falú is­kolát már augusztusban átad­ják, de a többi jelzett épület­nek is látszanak az alkotóele­mei. Ha minden jól megy: az ide tervezett lakásoknak mint­egy a felét — vagyis másfél ezret — 1980-ig megépítik. Fock Jenő az erősen csöpör- gő esőben is nagy érdeklődés­sel járta végig a lakótelepet, s különösen a lakások kötötték le a figyelmét. Elismerően szólt a rövidesen átadás előtt álló tapétás, szőnyegpadlós, távfűtéses, gázkonyhás, beépí­tett bútorokkal ellátott, na­gyon szép típusú lakásokról, amelyek a megszokottnál va­lamivel tágasabbak és célsze­rűbben tagoltak is. Örömmel OEimpücsi program A városi látogatás követ­kező állomása Dunakeszi egyik meghatározó jelentősé­gű üzeme volt: o Mechanikai Laboratórium híradástechni­kai kísérleti vállalatának helyi gyáregysége. Itt Kovács Gyula vezérigazgató a vállalat mű­szaki és kereskedelmi vezetői­vel, valamint Valet Gyula gyáregységi igazgatóval, Gere Jánossal, a gyáregység párt- bizottságának titkárával fo­gadta a vendégeket. Rövid gyártörténet hangzott el, amelyből kiderült, hogy tulajdonképpen 1957-től in­dult igazán nagy fejlődésnek a vállalat és ezen belül a du­nakeszi gyáregység. A jelenlegi és az előző ötéves tervben a népgazdasági átlagon felüli, évi 20 százalékos a fejlődés. Igen beható beszélgetés ala­kult ki a műszaki fejlesztés­ről, az exportlehetőségekről. Több kérdést tett fel Fock Je­nő a piackutatással kapcsolat­ban, valamint arról, hogy hallotta, hogy jól halad az építkezés: a februárban alapo- zottakat októberben már átad­hatják. Az idén itt 342 otthonba költöznek dunakeszi családok. a Meshanikábn mennyiben dolgoznak saját konstrukciók és mennyiben átvett szabadalmak alapján. Több üzemrészbe is elveze­tett a vendég útja, szakérte­lemmel tekintette meg a hír­adástechnikai, a stúdióeszkö­zök igen finom munkát igény­lő készitési folyamatát, szere­léseit. Külön érdekessége volt a lá­togatásnak az olimpiai program megismertetése, amelyben a vállalatnak jelentős szerep jut. A moszkvai olimpiai játé­kok felszereltségéhez ugyanis több mint négy és fél millió rubel értékű cikkekkel — stú­dió-magnetofonokkal, riporter­magnókkal — járulnak hozzá. Az első nagyobb szállítmány éppen nemrégiben ment eL Az átvevő szovjet delegáció — beszélték el büszkén a válla­lat vezetői — jegyzőkönyvileg fejezte ki elismerését a kiváló minőségért és a késedelem- mentes szállításért. Bepillantás a főváros ellátásának gyűrűjébe A dunakeszi városi látoga­tás e programmal fejeződött be, de valójában a nap további része is kapcsolódott hozzá. Már reggel a városi pártbizott­ságon Rónai Árpád beszámolt arról, hogy ha közigazgatásilag ki is szakadtak a járásból, de azért nem jelentenek szigetet az életében. Ezért is kötöttek együttműködési szerződést a váci járással és Vác várossal. Szoros kapcsolatok fűzik őket a környező községekhez, így Gödhöz és Szódhoz is, ahová most Fock Jenő még ellátoga­tott. A Dunamenti Mezőgazdasá­gi Termelőszövetkezetben Tóth Albert, a váci járási pártbi- -zottság első titkára, Krima Já­nos, a járási hivatal elnöke, valamint a járási, a nagyköz­ségi pártbizottság, a tanács más vezetői fogadták együtt a közös gazdaság vezetőivel. Korszerű és nagyszabású gazdálkodás képe bontakozott ki Godla István tsz-elnök és Batíz Zoltán tsz-pártalapszer- vezeti titkár tájékoztatójából, valamint az ennek nyomán folyt beható, közvetlenhangú beszélgetésből. Az ötezer hek­táron gazdálkodó szövetkezet — mint ismeretes — két má­sikkal, a Blagoev kertészeti szövetkezettel és a szokolyai közös gazdasággal éltrehozott egyesülésből jött létre. Mosolyogva emlékezett most vissza Godla István — aki an­nak idején a Blagoev elnöke volt —, hogy kezdetben ő sem egészen volt meggyőződve az egyesülés helyességéről, de mostmár semmi pénzért sem csinálná vissza. Igen nagy le­hetőségeik nyíltak meg ugyanis ezzel, s olyan programokat tudnak sikeresen megvalósíta­ni, amelyre azelőtt nem is gon­dolhattak. Úgyszintén előnyösen segí­tette a fejlődést — amint arról A Mechanikai Laboratóriumban: Fock Jenő, az Állami-díjas Hegyi Mihály műszaki igazgató, Rónai Árpád és Török Sándor szinte minden jelenlevő egyet­értőén beszélt — az a kor­mányhatározat is, amely a te­rületileg Budapesthez tartozó mezőgazdasági termelőszövet­kezeteket a megye felügyelete alá utalta. Így — amint a tsz vezetői hangsúlyozták — első­rendűen mezőgazdasági közeg­be kerülhettek, s a már emlí­tett egyesülési lehetőségekkel de más módokon is jobb gaz­dálkodási feltételekhez jutot­tak. Fock Jenő kérdéseire és A gödi Dunamenti Mgtsz ■korszerű baromfitelepén Halmágyi Péter felvételei megjegyzéseire, mindinkább ebbe az irányba folytatódott a beszélgetés. Arról váltottak szót, hogy a helyi viszonyok­hoz, a konkrét helyzethez ho­gyan lehet mégjobban alkal­mazkodni, a nagyüzemi gaz­dálkodás milyen korszerű úja'ob formáit lehet keresni, miként lehet még jobban, hatékonyabb ban termelni. Mindezt termé­szetesen úgy, hogy a népgaz­daságnak és a szövetkezetnek is előnyös legyen. A továbbiakban látottak — amelyek nyilván csak rövid be­pillantásra nyújtottak módot a tsz életébe —, minderről meg­nyugtató benyomásokat ala­kíthattak ki. Szakszerűen ke­zelt. új és korszerű baromfite­lepet tekintett meg Fock Jenő. Egyetértőén hallgatta meg, hogy igen jelentős exportot bonyolí­tanak le innen, ugyancsak nagy hasznot hajtó a pecsenye­bárány export is, amelyet a szokolyai térségben kialakí­tott juhprogram keretében va­lósítanak meg. Megtekintette még az egyik szarvasmarhate­lepet, szót váltva a húshaszno­sítású és a tejhasznosítású ál­lomány megfelelő arányának fontosságáról. Elismerően ér­tesült a zöldségkertészet ered­ményeiről is, amelynek 225 hektárjáról elsősorban a fővá­ros és a váci járás lakosságát látják el folyamatosan friss áruval. Fock Jenő a délutáni órákba nyúlt látogatás végeztével az eddigi eredményekre alapo­zott jókívánságokkal, elisme­réssel búcsúzott a szövetkeze­tiektől, a váci járás és Duna­keszi város vezetőitől. ^ ^ Decemberre összehívták a IX. békekongresszust A küldöttválasztások szeptemberben kezdődnek A VIII. békekongresszus óta eltelt öt évben békemozgal­munk a társadalom legszéle­sebb rétegeit mozgósította a nemzetközi élet kérdéseinek megoldása, a szocialista építő­munka meggyorsítása, a szocia­lista hazafiság és nemzetközi­ség érzésének elmélyítése ér­dekében — mondotta Sebes­tyén Nándorné, az Országos Béketanács főtitkára az OBT szerdai ülésén, a Parlament­ben. Pethő Tibornak az OBT elnökhelyettesének megnyitója után arról beszélt, hogy az el­múlt években a Hazafias Nép­front, a SZOT és más társadal­mi és tömegszervezetek segít­ségével megrendezett akciók és kezdeményezések a legeldu­gottabb településekre is elju­tottak. Megtalálták azt a hul­lámhosszat és azt a hangot amelyre a hívők és ateisták, a fiatalok és idősek egyaránt egyetértésükkel és aktivitásuk­kal válaszoltak. Az Országos Béketanács 125 ország 238 szervezetével, moz­galmával ápolja a kapcsolatát, ilyképpen is munkálkodva a béke igaz híveinek nemzetköz: összefogásáért. Mozgalmunk — szorosan együttműködve a Bé- ke-világtanáccsal — sokolda­lúan és eredményesen vesz részt az Európa biztonságáért, népeinek együttműködéséért, a fegyverkezési hajsza megállí­tásáért, a faji megkülönbözte­tés felszámolásáért vívott küz­delemben. Sebestyén Nándorné megem­lékezett a magyar békemozga­lom zászlóbontásának 30. év­fordulójáról is. A visszapillantással egy idő­ben előre is kell tekintetünk, hiszen a három évtizeddel ez­előtti hidegháborús időszak hívei az akkori korszak újjá­élesztésén munkálkodnak. Még fontosabb tehát, hogy az eddi­gi vívmányokat népszerűsítve és védelmezve o jövőben új akciók szervezésével cseleked­jünk azért, hogy az enyhülési folyamat, a katonai enyhülés­sel kiegészülve, megmásítha- tatlanná váljék. Ugyancsak vi­lágméretű célunk, a gazdaság: elmaradottság, az éhség, az írástudatlanság felszámolása, a környezet, a természet meg­óvása, vagyis századunk utol­só negyede égető társadalmi kérdéseinek megoldása. Az OBT főtitkára végezetül javasolta, hogy december 1— 2-ra hívják össze a IX. ma­gyar békekongresszust. A küldötteket a Hazafias Népfront bizottságainak, vala­mint a társadalmi és tömeg­szervezeteknek a soron követ­kező testületi ülésein és ren­dezvényein szeptemberben, il­letve októberben választják meg. A beszámolót követően Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Haza­fias Népfront Országos Taná­csának főtitkára időszerű bél­és külpolitikai kérdésekről adott tájékoztatót. A felszólalások után az Országos Béketanács ülése ha­tározathozatallal zárult. A részvevők egyhangúlag elfo­gadták a IX. kongresszus ösz- szehívására előkészített javas­latot és úgy döntöttek, hogy szolidaritási táviratot küldenek a testvéri vietnami népnek. A tanácskozás után a Parla­ment Gobelintermében Sebes­tyén Nándorné kitüntetéseket adott át a bákemozgalom ki­emelkedő aktivistáinak. A fsz-jogászokról A TOT elnökségének ajánlása A termelőszövetkezetek meg­növekedett gazdasági felada­taival nem tartott lépést a jogi tevékenység, a tsz-eknek még mindig csak kisebb részében, mintegy harmadában van fő­foglalkozású jogász — állapí­totta meg a TOT elnöksége szerdai ülésén, amelyen Szabó István elnökölt. A fiatal pályakezdő jogászok idegenkednek a nehezebb élet- és munkakörülményektől, a szövetkezeti jogászokra háruló összetett és nagy felelősséggel járó feladatoktól. Emiatt a tsz-ek jelentős része, körülbe­lül a fele kényszermegoldás­ként közös foglalkoztatásban, másodállásban, eseti megbízás­sal vagy más módon kap csak jogügyi támogatást. Kétszáz­ötven tsz-ben a jogi feladato­kat jelenleg egyáltalán nem látják el. A probléma megoldására az elnökség ajánlást adott ki, amelyben felhívja a tsz-ek és a területi szövetségek figyelmét arra, az eddiginél többet kell tenniük az alapszabály szerin­ti törvényes működés biztosí­tására, a tagok és az alkalma­zottak jogainak érvényesíté­sére, valamint az önálló válla­lati gazdálkodás segítésére. Arra össztönzik az üzemeket, hogy az eddiginél lényegesen nagyobb arányban alkalmaz­zanak főfoglalkozású jogtaná­csost, munkájához igyekezze­nek megteremteni a szükséges feltételeket. A jogásszal nem rendelkező termelőszövetkeze­tek jogvédelmi tevékenységé­nek ellátásában a jövőben köz. reműködnek majd a területi szövetségek mellett működő jogi szolgáltató szervezetek is; ezek létrehozására az ajánlás javaslatokat tesz. NaEslr@Bid©ii a tavalyi költségvetés Tanácskozott az országgyűlés külügyi és kulturális bizottsága Az országgyűlés külügyi bi­zottsága Gyenes András el­nökletével szerdán a Parla­mentben ülést tartott és Roska István külügyminiszter-helyet­tes előterjesztésében megtár­gyalta a Külügyminisztérium tavalyi költségvetésének végre­hajtásáról szóló jelentést. A bizottság ezután meghallgatta Garai Róbert külügyminiszter­helyettes tájékoztatóját a Ma­gyar Népköztársaság és a szo­cialista orientációjú országok kapcsolatairól. Az ülésen részt vett és fel­szólalt Púja Frigyes, külügy­miniszter. A vitában a továb­biakban kifejtette véleményét Novics János, Németh Pál, Ké­pér Antal (Pest megye 25. szentendrei választókörzet), Kállai Gyula, Darvast István, Lukács János, Nánási László, Csillik András, Stock János, Nagy Miklós (Pest megye 22. váci választókörzet), és Brutyó János képviselő. ★ A kulturális ágazat és az oktatásügy tavalyi fejlesztési terveit általában teljesítették, sőt helyenként túl is teljesítet­ték — állapította meg szerdán az országgyűlés kulturális bi­zottsága. A Parlamentben tar­tott tanácskozáson, amelyen részt vett Raffai Sarolta. az országgyűlés alelnöke is. az oktatási intézmények múlt évi költségvetésének végrehajtásá­ról szóló írásbeli előterjesztés­hez Garamvölgyi Károly, okta­tási miniszterhelyettes fűzött kiegészítést. A többi között el­mondta: hazánkban az V. öt­éves tervidőszak első két évé­ben a tervezettnél 5500-zal több óvodai helyet hoznak létre. Az általános iskolai tantermek építésének előirányzatát több mint 50 százalékkal teljesítet ték túl. A továbbiakban megállapí­totta: a közeljövőben számol, tévőén mérséklődik a pedagó­gushiány. Néhány éven belül — jórészt az óvónőképző szak- középiskolában végző fiatalok munkába állásával — mar mindenütt szakképzett óvónők foglalkoznak a kicsinyekkel. A tanítóképző főiskolákon is lényegesen többen tanulnak ma már, mint néhány évvel ezelőtt. így a következő terv. időszakban már nem lesz szűk. ség újabb képesítés nélküli pe­dagógusok alkalmazására. Na­gyobb a gond a szaktanárok számának gyarapítása, ehhez ugyanis a tanító-, és tanárkép­ző intézmények összehangolt fejlesztésére, korszerűsítésére és befogadóképességük növelé­sére van szükség. Marczali László miniszter- helyettes a kulturális intéz­mények gazdálkodásának múlt évi mérlegét vonta meg. Ezzel összefüggésben bejelentette, hogy több intézkedés eredmé­nyeként várhatóan meggyorsul a várbeli beruházások üteme. A tavalyi bérrendezés — amely a központi és tanácsi közművelődési, valamint mű­vészetoktatási intézmények csaknem 25 ezer dolgozóját érintette — általános megelé­gedést keltett — hangsúlyoz­ta ezután. Az emelés a bér­rendszer, a besorolási feltéte­lek korszerűsítésével járt együtt, erősítve a szakképzett, ség és a tapasztalat anyagi megbecsülését. A vita részvevői közül Nagy Imre munkaügyi miniszterhe­lyettes rámutatott: a módsze­rek fejlesztésével még hatéko­nyabbá válhat az oktatás, meg­szűnhet az azonos ellátottságú iskolák színvonalkülönbsége. Tű/ a féléves terven Szalagon az új konténerszéria Egyenletes munka az MHD váci gyárában A termékszerkezet megfon­tolt, ésszerű változtatása hosz- szú évekre nyugalmat, bizton­ságot hozhat egy vállalatnak, és jól segítheti a népgazdasági célok megvalósítását. Ezt pél­dázza a Magyar Hajó- és Daru­gyár váci gyárának tavalyi, s idei első féléves munkája is. Az először kétkedéssel foga­dott konténerprogram igazán gyümölcsöző — erről tájékoz­tatott Takács Imre termelés­vezető. Az exportra kerülő gyártmányokban egy dollárnyi értéket — állami támogatás —• nélkül — 38 forintért állí­tanak elő, ami jobb a gépipari üzemek át­lageredményénél. Termékeiket megismerték, s megkedvelték a tőkésorszá­gokban. Annyi a megrendelé­sük, hogy a számukra egyéb­ként több hasznot hozó házai kívánságokat rangsorolni kell, s némelyikre, nem is jut az idén kapacitás. Az év első öt hónapjában már lényegében teljesítették a féléves feladatokat. Hogy jú­lius elseje után pontosan ho­gyan is alakul az árbevétel, már csak attól függ,' hogy si­kerül-e időben elszállítani a vá­sárlókhoz a konténereket. Gyártási tervük lényegesen magasabb mint tavaly. Szám­szerűen ugyan csak 100 kon­ténerrel készül több, de túl­nyomórészt nagyobb értékű, munkaigényesebb gyártmány. Az első féléves terv 85 mil­lió forint, valószínűleg néhány százalékkal túl is lépik a ter­vezett termelési értéket. Megteremtették a feltételeit a következő félév sikeres kez­désének is. Űj típus, az ömlesz­tett áru szállítására alkalmas konténer gyártását kezdik a héten, jóval a tervezett idő előtt. Így az átállással járó zökkenőktől most nem kell úgy tartaniuk. Cs. A

Next

/
Oldalképek
Tartalom