Pest Megyi Hírlap, 1978. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-28 / 150. szám

I A PESt MÉGlfeí Jlíftl lAP KÜLÖNKIADÁSA V. ÉVFOLYAM, 150. SZÁM 1978. JÚNIUS 28., SZERDA Ember és gép {elkészült Kezdődik a nagy munka a járásban Meleg étel, hűsítő a mezőgazdaság ban dolgozóknak Már csak egy-két -nap, s el­indulnak a gepek; a kombáj­nok, a vontatók. Kezdődik a járásban az aratás. A minap ertekezietre gyűitek össze a járási hivatalban a szövetke­zetek elnökei és fomazőgaz- dászai, hogy a járási és megyei párt- és állami szervek kép­viselőivel, a területi szövetség munkatársaival, a tűzoltóság, a Gabonaforgaimi és Malom­ipari Vállalat küldöttjeivel együtt mégegyszer megbeszél­jék a nagy nyári munka ügyes-bajos dolgait, s már előre megtervezzék az esetleg felmerülő akadályok együttes elhárítását. Kilenc szárító A járásban több mint tizen­két es fél ezer hektáron er.el gaoonát a föld s a szakembe­rek a tavalyinál 200—2o0 va­gonnal töob termést várnak. A kalászosok levágásához egy híján száz kombájn áll a já­rás gazdaságainak renaelne- zésére, többségé nagy teljesít­ményű, korszerű masina. A kiváló NDK E—512-es-bői például 47 van, az ugyancsak nagyszerű adottságokkal ren­delkező SZK—5-ösból 32. A maradékból mindössze tizen­kettő a már öreg SZK—4-es, akad viszont egy-két különle­ges gép. is,, mint amilyen ..a lengyel Bizon—Gigant és Szu­per, az NSZK Claas Dorryná- tor, az amerikai Johndeer. A szakemberek kiszámítot­ták, hogy a kombájnok telje­sítményét figyelembe véve, ésszerű működtetésükkel, kö­zepes időjárás esetén is egy munkanapon legalább 870 hektár gabonát arathatnak le a járásoan. Ezek szerint fel hónap elegendő lenne ahhoz, hogy végezzenek a munkával. Amint Novak László, a járási hivatal kereskedelmi- és élel­miszergazdasági oszályvezető- je elmondta, számolni kell azonban az időjárási nehézsé­gekkel, hiszen a meteorológiai előjelzések szerint ez a július csapadékosabb lesz az átlagos­nál. Így sem kell azonban előreláthatóan 20—25 napnál több az aratáshoz. A szövetkezetek minden es- . hetőségre készen állnak: ha a jóslat beválik, akkor sem lehet (nagyobb baj, hiszen a nyolc gazdaságban kilenc szárítóval egy műszakban 70 vagon ga­bonát száríthatok, s ha szük­séges, több műszakban is dol­gozhatnak a gépek. A Gabona­forgalmi és Malomipari Válla­lat képviselői, az értekezleten felhívták a szövetkezetiek fi­gyelmét arra, hogy szigorúan be kell tartani a szárítás sza­bályait; .nem'szabad siettetni a dolgot, hiszen ha 80 foknál melegebb levegővel fújatják a szemeket, átrendeződik a szer­kezetük, s a kenyérliszt mi­nősége romlik. A vállalat az aratás idején ingyenesen ad szaktanácsokat a szövetkeze­teknek. Nem a'Shafnak meg r Az utóbbi években zökke­nők nélkül folyt az aratás a járásban, s ez a többi között annak volt köszönhető, hogy a közös gazdaságok saját mezsgyéjükön kívülre is tekin­tettek; segítettek egymásnak, akár kombájnokról, akár szál­lító vagy szárító eszközökről volt szó. Az idén sem lesz másként. Az elv; kombájn addig nem állhat meg, amíg az egész járásban el nem fogy az aratnivaló. A kölcsönös se­gítségre mindenképpen szük­ség van, hiszen a gazdaságok adottságai nem egyformák. A már említett elméleti számítá­sok szerint például, saját erő­vel Kerepesen 11 nap, Veres- egyházon 20 nap kell az ara­táshoz. A legnagyobb gond az idén is a gabona átvétele és rak­tározása. Ha a várakozásnak megfelelően a tavalyinál több lesz a termés, csak figyelmes, körültekintő szervezéssel ke­rülhető el a fennakadás. Ezért készítették el az átvétel és tárolás operatív intézkedési tervét, amelyet a Gabonafor­galmi és Malomipari Vállalat aszódi kirendeltsége valameny- nyi szövetkezettel külön egyez­tetett. Hogy valóban ügyelni kell a szervezésre, mi sem bi­zonyítja jobban, mint az, hogy az előzetes megbeszélé­sek ellenére ebben a témában volt a legtöbb vita a közös ér­tekezleten. A terv finomítás­ra szorul. Például a dányi Magvető szövetkezet esetében, akik a GMV kókai 600 vago­nná tárolójába mindössze 200 vagon gabonát szállíthatnak, 500—600 vagonnal viszont, gazdaságtalanul, messzebbre kényszerülnek küldeni. \ me­gyei tanács mezőgazdasági és élelmiszeripari osztályának képviselője az értekezleten fel­jegyezte a panaszokat, s a já­rásban remélik, hogy a szüle-, séges átcsoportosításokat a munkakezdés előtt elhatároz­zák. Ebed a gabonaföldön A módosításokra már nincs sok idő; ha az időjárás ked­vez, már ezen a héten meg­kezdhetik az árpa aratását, a búza pedig július második he­tében érik be. Az aratás előtti gépszemlék a felkészülés utol­só erőpróbái. Csak kifogásta­lan műszaki állapotú gépekkel dolgozhatnak a gazdaságok, hiszen minden kipattanó szik­ra, elromlott masina hatalmas károkat okozhat. Ezért a járá­si hivatal képviselőin kívül a tűzoltóság és a rendőrség szakemberei is részt vesznek a szemléken. A terméskilátások jók, a fel­készülés zavartalan volt. Most már az aratók következnek, akikről az idén is szervezet­ten gondoskodnak a gazdasá­gok. A kombájnotok ebédet kapnak és hűsítőkben sem lesz hiány. G. Z. IKLAD Kcrsskedelmi ellenőrük Az ikladi Ipari MűszeTgyár dolgozói nemcsak a termelési feladatok teljesítésében je­leskednek, hanem részt kér­nek a társadalmi tevékenység­ből is. A gyárból harmincain a kereskedelmi társadalmi el­lenőrök cseppet sem népszerű munkáját végzik társadalmi megbízatásként. Csoportjuk a fogyasztók érdekeit" képviselve több kereskedelmi egységet megvizsgált, ellenőrizte a ren­desetek betartását. A csoport a Szakszervezetek Megyei Tanácsa és a Megyei Kiskereskedelmi Felügyelőség közös munkaterve alapján dolgozik. Időmként azonban országos vagy megyei felada­tok megoldásában is részt vesznek. MÁSFÉL ÉVI TAPASZTALAT Eredményes jogsegélyszolgálat MIND TÖBBEN IGÉNYLIK Immár másfél éve, hogy az ikladi Ipari Műszergyárban a dolgozókat ügyes-bajos dol­gaikban eligazító jogsegély­szolgálat működik. Az első időkben a legtöbben nyugdíj, családi pótlék és egyéb, a tár­sadalombiztosítás körébe tar­tozó esetekkel fordultak a jog­segélyszolgálathoz a gyár dol­gozói közül. Azóta jelentős változás kö­vetkezett be. A különféle bí­rói és államigazgatási eljárá­soknál egyre többen veszik igénybe a képviseletre is kiter­jedő segítséget. Jóllehet a pe­res ügyekben a sikert nem egyértelműen a per megnye­rése jelenti, az eddig lezárult ügyekben a jogsegélyszolgálat által képviselt dolgozók meg­nyerték a pert. Államigazga­tási eljárásokban a leggyak­rabban az építési engedé­lyekhez kértek segítséget. Ter­mészetesen a legszerencsésebb az lenne, ha az építkezések megkezdése előtt pontosam tá­jékozódnának az építtetők, hogy az adott munkát milyen feltételekkel végezhetik el. A képviseleten kívül hasz­nos tanácsokkal is ellátják a hozzájuk forduló dolgozókat. Felvilágosítják őket arról is, hogy esetleg milyen következ­ményekkel, milyen kockázat­tal járhat az ügy. A Szakszervezetek Megyei Tanácsának megbízottja meg­vizsgálta a jogsegélyszolgálat tevékenységét és megállapítot­ta, hogy a kezdeti nehézségek után — amelyek egy új tevé­kenységgel együtt járnak — a gyári jogsegélyszolgálat ered­ményesen működik. VÁROSI PIACI KORKÉP Újdonság a zöldbab és a málna Legutóbbi piaci jelentésünk­ben reményünknek adtunk hangot, hogy következő kőr­útunkig javul a zöldség- és gyümölcselláíás, elfogadhatók lesznek az árak. Sajnos, örö­münk most sem teljes. Akad­nak idényjellegű áruk, ame­lyek már olcsók, de változat­lanul drága, sőt emelkedik az ára a paradicsomnak. A múlt héten 40, majd 45 forintot kértek kilójáért, tegnap már 55-öt. Az uborkát is változat­lan áron kínálják, kilóját 24 forintért. Hasonlóképpen a zöldséget és a sárgarépát, cso­mója egységesen öt forint a Zöldért üzleteiben. Húsz forintért adják a le­csópaprikát, a töltenívalót 36-ért. A kelkáposzta 3,20, a fejes 3,80. Igen szép karfiolt árulnak, kilója 8 forint. A fő­zőtöké 7. A főzőhagyma cso­mója 3,20, a borsó kilója 6 Jácint, Hat forintért mérik az űjbüígónyát is, a kék karalá­bé darabja 1 forint Megjelent a meggy az álla­mi üzletekben is, 23 forintot kérnek érte, a germersdoríi cseresznyéért húszat. A földi­eper ára 16 forint. Üjdonság a vajbab, kilójáért 40 forintot kérnek. A piacon sem tapasztaltunk valami nagy olcsóságot. Főleg borsóból, paprikából, uborká­ból nagy a kínálat. Szezonja múlt salátát is láttunk, de van sóska is. Borsos áron adják a málnát, a hét másik újdon­ságát, 50—60 forintért. Ugyanennyit kémek a ribiz­liért is. Gyengébb a választék vi­rágból, a legmutatósabb a kardvirág, szálanként 5—6 fo­rintért adják. M. Üj lakótömb Aszódon Aszódon, a lakótelepen új, huszonnégy lakást magába foglaló ház épül, amit rövide­sen átadnak. Egyidejűleg szé­pítik környezetét is. Képün­kön: Radies Zsigmond a víz­elvezető árok kőlapjainak ré­seit fugázza. Virágzik a hársfa Érkezik a hársfavirág a gyógynövény átvevő telepeire. A magyar teakeverékek alap­anyagából minden eddiginél többet várnak. A virágzás gazdag, a szedők munkáját hátráltatja a gyakori esőzés. A legtöbb teának valót a Baja környéki hársfaligetekből fo­gadják, amit kizárólag ilyen céllal alakítottak ki a korábbi években. — Kezdő úszótanfolyamra jártak a szadai gyerekek az újpesti uszodába. A ma befe­jeződő oktatáson 35 gyerek ismerkedett az úszás alapele­meivel. Anyakönyvi hírek Született: Várhelyi Páter László és Deme Margit: Ba­lázs, Szalánczi György József és Berkes Éva Mária: Zsolt György, Soós Sándor és Dóczi Mária: Tímea, Tichony István és Nemes Erzsébet: Gabriella, Kurfis Mihály és Sleisz Mária Magdolna: Anita, Dráb Károly és Barna Éva: Károly. Bajkó Árpád és Kiss Ágnes Edit: Árpád, Simon István és Szlovák Veronika: Szilvia, Terdik László és Vinkler Ilona: László, Bankó Sán­dor és Molnár Erzsébet: Péter, Raczky László és Illés Ilona: Marianna, Var­ga Árpád és Adamcsek Ilona: Erdőkertesi számvetés Megalapozták a közművelődést Népszerűek az író—olvasó találkozók tását várhatóan az év végére vagy a jövő esztendő elején kezdi meg a tanács építőbri­gádja, egyidejűleg öltözők is készülnek. Hagyomány nélkül — Hagyományai a közmű­velődésnek nincsenek Erdőker­tesen. Nekünk csak olyan programokat érdemes szervez­ni, amelyek föltétlenül érdek­lődést keltenek. Rendezvé­nyeink többsége ingyenes. A szadai és a versegyházi mű­velődési házzal közösen havon­ta műsorfüzetet adunk ki. Te­vékenységünket bizonyos mér­tékig a klubfoglalkozások ha­tározzák meg. Népszerűek az író—olvasó találkozók. A kö­zelmúltban volt vendégünk Féja Géza, Janikovszky Éva és Végh Antal. Féja majdnem nyolcvan könyvet dedikált, Végh csak azért kevesebbet, mert nem tudtunk többet be­szerezni. A következő évad­ban, szeptembertől Szilvási Lajost, Kolozsvári Grandpierre Emilt, Mesterházi Lajost és Baranyi Ferencet szeretnénk meghívni. Szilvásit a Gödöllő és Vidéke Áfésszel közösen fo­gadjuk. A sokldalú, népszerű Fehér Klárát ifjúsági író—ol­vasó találkozóra invitáljuk. — Az Eötvös-klub rendezvé­nyeit a népfront helyi bizott­Árpád, Rétfalvi Nándor Imre és Palaga Katalin: Zsuzsanna, Balogh Béla és Hegyi Ibolya Erzsébet: Béla, Szabó István és Dognai Mária: Péter, Sza­bados János és Dunák Sára: Sarolta Nikoletta, Sápi László és Agócs Hona: Attila, Koreny Ferenc és Sziklási Magdolna: Ferenc nevű gyermeke. Házasságot kötött: Vedres Sándor és Radics Emma, Ve- peri László és Karácsony Gab­riella Mária, Simon Péter és Harter Mária Aranka. Elhunyt: Kalauz Viktor, Ba- konyjákó, Járiföld 2, Menydi János, Gödöllő, kastély, Kosik Sándorné Kovács Rozália, Gö­döllő, kastély, Királykúti Já­nos, Gödöllő, Városmajor u. 5/a., Katona József, Budapest, IV., Paksi J. u. 59. TÖMEGSPORT Munkahelyi testnevelés Eredményesen tevékenyked­nek Ikladon, az Ipari Műszer­gyárban a tömegsport népsze­rűsítésében, a testedzés, a moz­gás megszerettetésében. Ezt állapította meg legutóbbi ülé­sén a gyár tömegsport bizott­sága. Lévai András, a szak- szervezeti bizottság tömeg­sportfelelőse értékelésében el­mondta, hogy jól sikerült az évek óta szép hagyományú nagypályás labdarúgó-bajnok­ság. Ennek befejezése után a sakk- és asztalitenisz-bajnok­ságban mérhették össze tudá­sukat a gyáregységek csapa­tai. Gyakran nehéz úgy kijelöl­ni a mérkőzések időpontját, hogy ne ütközzön néhány já­tékos munkaidejébe, őket az­zal vádolták társaik, hogy munkaidőben sportolnak. Azt azonban már figyelmen kívül hagyták, hogy éjszakai mű­szakkal, s egyéb más módon is pótolják a játékosok az eset­leges lemaradást. Az országos helyzethez ha­sonlóan Ikladon is gyerekci­pőben jár a munkahelyi test­nevelés. Pedig külföldi ta­pasztalatok azt igazolják, a néhány perces mozgásnak po­zitív hatása van a termelő- munkára is. A beszámolót követően Kiss Ferenc, a vállalati szakszerve­zeti bizottság titkára okleve­let adott át a bajnokságok el- 1 ső három helyezettjének. t ságával közösen tartjuk. Ok­tóberre Kulin György csilla­gász előadásait iktattuk prog­ramunkba, utána az érdeklő­dőkkel megnézzük a fővárosi Planetáriumot. Novemberre tervezzük az első erdőkertesi külpolitikai fórumot, amelyen P. Szabó Józsefnek, Gyapay Dénesnek és Harmat Endré­nek tehetnek fel kérdéseket a hallgatók. Arra már jó előre lehetőséget teremtünk, hogy a művelődési ház élőterében el­helyezett alkalmi levelesládá­ba ki-ki írásban is bedobhas­sa kérdéseit. Beszélgetések — Az Eötvös-klub program­jában szerepel majd Kósa Er­zsébet szociológus, illetve Rockenbauer Pál világjáró elő­adása. E. Fehér Pál, a Népsza­badság rovatvezetője az erdé­lyi irodalomról. Bodnár István, a Magyar Hírlap munkatársa a községiejlesztésrő! tart elő­adást. Arra törekszünk, hogy ezek az estek ne egyszemélyes produkciók legyenek, hanem beszélgetések. Ez egyre több­ször sikerül. Tavaly volt olyan est, hogy az előadó is elemé­ben volt, s egyszerűen nem tu­dott szabadulni az érdeklődők­től. Este kilenckor én is ma­gukra hagytam őket, az elő­adót régebbről jól ismerem, a művelődési ház kulcsát késő éjszaka adták be a lakásomra. — Rendkívül népszerű volt áz elmúlt évadban a krimina­lisztikai sorozat, amelyet foly­tatni akarunk. Egyebek között tervezzük, hogy a Kántor-film készítőinek szűkebb stábját meghívjuk. Kaposi Z. Pál jén elvállaltam a klubkönyv­tár vezetését, tudtam, hogy kettős gonddal kell megküz- denem. Nem ismertem az itt élő embereket, mint ahogy ők sem ismertek engem. Három és fél ezernél többen lakunk ebben az igen fiatal, rohamo­san fejlődő községben, ahová az elmúlt évtizedekben sokan telepedtek le. Egyszóval, a kö­zösséggé kovácsolódás még tart, amit nehezít, hogy sokan, főként a fiatalok, ' máshová járnak dolgozni. Ezekre a té­nyekre alapozva dolgoztuk ki terveinket, állítottuk össze programjainkat. Az említett nehézségek miatt egy' fél év kellett, míg közösen megleltük a jó utat. — Fölösleges volna azt ál­lítanom, hogy rendezvényeink zsúfolt házak előtt zajlanak. De egyre növekszik az érdek­lődés, ez azt is mutatja, hogy a tanács is úgy látja: a házat érdemes bővíteni. Legelső teendőink egyike, olvasótermet létesíteni nyolcezer kötetes könyvtárunknak. A mostani színházterem is bővítésre szo­rul. Százhatvanan foglalhatnak benne helyet, szeretnénk elér­ni a kétszázhúsz helyet. A kisméretű pódium nem teszi lehetővé színi előadások tar­tását. pedig már tárgyaltunk a Népszínház szervezőivel. A terem és a színpad nagyobbí­— Azt, hogy felhevítés után miért szóródik szét az üveg­massza, magamnak is külön­féle szakkönyvekből kellett megfejtenem — mondja Cser­vény József, az erdőkertesi Ady Endre Művelődési Ház igazgatója. — Most már, azon­kívül, hogy én tudom, a káli­vagy nátronüveg alakítható-e jobban, az üveg titka azoknak a gyerekeknek is feltárul, akik barkácsszakkörünkben maguk is készítenek egy-egy színes üveg medáliát vagy pecsétgyű­rűt. A múlt év elején új vezető került az erdőkertesi klub­könyvtár élére. Az intézmény tulajdonképpen a régi értelem­ben vett falusi kultúrottho- nok feladatát volt hivatott el­látni, hiszen, a könyvtárral egy fedél alatt, egy kisebb mé­retű előadóterem is volt. A legutóbbi másfél esztendő, nem utolsósorban az új vezető szorgalmának köszönhetően, jelentős változást hozott az erdőkertesi közművelődésben. Ennyi idő azonban okvetlenül kellett ahhoz, hogy 1978 elejé­re a klubkönyvtárat művelő­dési házzá nyílvánítsák. Kezdeti nehézségek A kezdeti nehézségekről ezt mondotta Cservény József: — Amikor 1977. január else-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom