Pest Megyi Hírlap, 1978. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-28 / 150. szám

1978. JÜNItJS 28., SZERDA \Juntm Heti jogi tanácsok • A továbbdolgozás arányá­ban járó ösztönző nyugdíjpót­lék százaléka nem az öregségi nyugdíj mértéke szerinti nyug­díjszázalékot növeli. Néhány olvasónk azt sérel­mezte, hogy a nyugdíjkorhatár betöltése után továbbdolgoz­nak, és az öregségi nyugdíjuk mégsem a munkabérátlag szá­zalékát növeli, pedig ők a nyugdíjrendeletet így értelme­zik. Olvasóink tévesen értelme­zik a rendelkezést Az 1975. évi II. törvény és a 17/1975. (VI. 14.) MT. számú rendelet (megjelent a Magyar Közlöny 1975. évi 42. számá­ban) világosan leszögezi, hogy az ösztönző nyugdíjpótlék a nyugdíjjogosultság megszerzé­se után munkában töltött minden évért, a szolgálati idő tartamán alapuló mértéksza­bály ésr az átlagkereset figye­lembevételével megállapított öregségi nyugdíj hét százaléka fizikai munka esetén, egyéb munkakörben három százaléka. (Az említett rendelkezés felso­rolja azokat a munkaköröket, amelyeknél hét százalék az ösztönző nyugdíjpótlék.) Az előbbiekből következik, hogy az ösztönző nyugdíjpótlék nem a nyugdíj alapját képező átlagkeresetnek a százaléka. Nézzük K. Z. olvasónk problé­máját, aki azt mondja, hogy 32 évi szolgálati ideje van, 62 éves kora után ment nyugdíj­ba, Így őt a munkabérátlag 84 százaléka illette volna meg. Ezzel szemben, ha az ösztönző nyugdíjpótlékkal kiegészített öregségi nyugdíj összegét az átlagkereset százalékában szá­mítja ki olvasónk, akkor az nem 84 százalék, hanem 79,8 százalék, mert bár a kétévi továbbdolgozással az átlagke­reset 70 százalékát képező öregségi nyugdíj 14 százaléka az ösztönző nyugdíjpótlék, ami az átlagkeresetnek azonban csak 9,8 százaléka. így lesz 79,8 százalék. • Figyelembe lehet-e ven­ni a munkáltatónál alkalma­zott hozzátartozójának az ide­jét a nyugdíj megállapításánál? A munkáltató saját vállalatá­ban (üzemében) foglalkoztatott gyermekének, unokájának, szü­lőjének, nagyszülőjének, test­vérének, 1952 előtt munkában töltött idejét szolgálati időként csak akkor lehet figyelembe venni, ha okirati bizonyíték szerint, tanoncszerződéssel, iparossegédként vagy gyári munkásként, munkakönyvvel, gyakornoki minőségben szer­ződéssel állott alkalmazásban. A munkáltatónak a vele egy lakásban lakó és háztartásban dolgozó gyermekének, unoká­jának, szülőjének, nagyszülőjé­nek vagy házastársának mun­kában töltött idejét akkor le­het figyelembe venni, ha mun­kaszerződés alapján dolgozik, és a rokkantsági nyugdíjhoz a munkafelvételének időpontjá­ban betöltött életkora szerint, szükséges szolgálati időt már megszerezte. A fentiek szerint B. Sz.-né és O. L. olvasónk ré­szére tehát kedvező választ adhatunk. O A mezőgazdasági munkás­ként 1948. előtt ledolgozott időt hogyan lehet figyelembe ven­ni? — kérdezi egyik ócsai ol­vasónk. Egykorú okirati bizonyíték alapján szolgálati időként le­het figyelembe venni a mező- gazdaságban (erdőgazdaság­ban) és a rokon termelési ágakban foglalkoztatott dolgo­zóknak (gazdasági cseléd, gaz­dasági munkás, napszámos stb.) az 1948 előtt munkavi­szonyban töltött idejét. Bizo­nyító okiratnak számít a köz­ségi, nagyközségi, városi és fővárosi, kerületi tanács vég­rehajtó bizottsága titkárának, továbbá a megyei, városi ta­nács kerületi hivatala elnöké nek a munkáltató megnevezé­sét, a munkaviszony időtarta­mát és az alkalmazás megje­lölését feltüntető hatósági bi­zonyítványa is. Az említett hatósági bizo­nyítvány alapján — amint ír­ják olvasóink, ilyennel rendel­keznek — naptári évenként legfeljebb annyi időt lehet figyelembe venni, hogy a me­zőgazdasági müríkaviszonyban töltött idő címén elismert A TSZ-BEN Anyák szabadnapja A rendelet kimondja: A tíz éven aluli gyermek gondozá­sa vagy ápolása miatt igény­be vett díjazás nélküli szabad­ság idejét — legfeljebb azon­ban egy évet —, a fizetett sza­badságra való jogosultság szempontjából munkateljesí­tésként kell számításba venni. Függetlenül attól, hogy erre az időre jár-e gyermekgondo­zási segély, illetőleg betegségi segély. Ez a kedvezmény az anyát újabb gyermek utón is megilleti. Ez azt jelenti, hogy a gyermekgondozási szabadsá­gon levő tsz-tagként dolgozó anya a fizetés nélküli szabad­ságon töltött időből egy évre éppen úgy jogosult fizetett szabadságra, mintha ez alatt az idő alatt dolgozott volna. í\ fizetett szabadságot a ko­rábbi, de ma is érvényben levő jogszabályok szerint ese­dékességének évében, akadá­lyoztatása esetén annak meg­szűnésétől számított 30 napon belül kell kiadni. A munkaviszonyban álló dolgozókével azonos mértékű fizetett szabadnap kiadásáról is intézkedik a most megje­lent kiegészítő rendelet: A tagként folyamatosan dolgozó nőt és a gyermekét egyedül nevelő apát évenként a tizen­négy évesnél fiatalabb gyer­meke után fizetett szabadnap illeti meg: egy gyermek után kettő, két gyermek után öt nap. Három és ennél több gyer­mek utón pedig kilenc fizetett szabadnap jár évenként. Egész éven át folyamatosan dolgozónak azt a tagot lehet tekinteni, aki a termelőszövet­kezetben az előző évben 250 tízórás munkanapot teljesített. A fizetett szabadnapokat a tag kívánságának figyelembe­vételével egyben, vagy részle­tekben kell kiadni. A szabad­napokra a jogosultság utoljára abban az évben áll fenn, amelyikben a gyermek a ti­zennegyedik életévét betölti. A fizetett szabadnao a fizetett szabadságon felül jár. Végül kimondja a jogsza­bály: annak a tagként dolgo­zó nőnek és gyermekét egye­dül nevelő apának, aki leg­alább két tizennégy évesnél fiatalabb gyermekét gondozza — kérelmére — minden olyan hónapban, amikor be­osztásánál fogva a hónap min­den munkanapján dolgozik, a háztartás ellátása érdekében havonként egy fizetés nélküli szabadnapot kell engedélyezni. Gy. Gy. Tíz nap rendeletéiből A költségvetési szervezetek mérlegkészítési kötelezettségé­re és leltározásra vonatkozó 110/1969. PM. számú utasítás módosítását a 10/1978. (P. K. 12.) PM. számú rendelet tar­talmazza, amely a Pénzügyi Közlöny 12. számában jelent meg. A zenei lemezműsoros elő­adásokról és a lemezbemuta­tók működéséről a Magyar Közlöny 37. számában jelent meg a 2/1978. (VI. 14.) KM. számú rendelkezés. A munkanormák fejlesztésé­nek főbb vállalati feladatairól a nehézipar területére vonat­kozóan fontos közlemény je­lent meg a Nehézipari Értesí­tő 16. számában. A növényvédőszer-kutatás koordinálásáról ugyanitt jelent meg a 7/1978. NIM. számú utasítás. A jövő évi aspirantúrával kapcsolatban, a külföldi ösz­töndíjas tanulmányutak felvé­teleiről a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő 11. szá­ma tartalmazza a MÉM-köz- leményeket. Az építésügyi szakértők név­jegyzékének kiegészítéséről az érdekeltek az Építésügyi Érte­sítő 11. számából szerezhetnek tájékoztatást. szolgálati idő a 150 napot, az összes szolgálati idő pedig a 300 napot ne haladja meg. Azt a munkaviszonyt azonban, amely alatt az igénylő gazda sági cseléd, vagy szegódmé- nyes iparos volt, és munkavi szonya megszakítás nélkül legalább 365 naptári napon át fennállott, teljes egészében fi gyelembe kell venni. Felhívjuk olvasóink figyelmét, akiknek korábbi időből származó ok­iratai állnak rendelkezésükre, hogy az 1938. december 31. títáni idő az egykorú okirati bizonyítékon kívül, egyéb hi­telt érdemlő módon is bizo­nyítható. • A 25 éves munlcaviszony- nyal járó jubileumi jutalom kifizetéséről nyugdíjazás eseté­re. Olvasónk azt panaszolja, hogy a munkáltató a munka viszony megszűnésekor nem fizette ki a jubileumi jutalmat, mert a rendelkezésre álló ok­iratok szerint csak 24 év és néhány hónap munkaviszony­ban töltött időt ismertek el. Utánanézett a dolgoknak, és azt állapította meg, hogy a tár­sadalombiztosítási szerv a szol­gálati idejében tanúvallomá­sok alapján két évet beszámí­tott, így tehát szerinte ezt az időt kellett volna figyelembe venni és ennek alapján kifi­zetni a jubileumi jutalmat. Olvasónk kérdezi, érdemes-e az ügyben munkaügyi vitát kezdeményezni? Ugyanis olyan felvilágosítást kapott, hogy a bírósági gyakorlat csak okira­tok alapján engedi meg a munkviszonyban töltött idő igazolását, illetve beszámítá­sát, és a tanúbizonyítás kizárt A Polgári Perrendtartás 6. §-ának (1) bekezdése szerint — amennyiben a törvény másként nem rendelkezik — a bíróság a polgári perben alakszerű bi­zonyítási szabályokhoz, a bi­zonyítás meghatározott módjá­hoz, vagy meghatározott bizo­nyító eszközök alkalmazásá­hoz nincs kötve, és felhasznál­hatja a felek előadásait, vala­mint felhasználhat minden egyéb bizonyítékot, amely a tényállás kiderítésére alkal­mas. Ilyen bizonyítási eszköz lehet ezek szerint o tanúvallo­más is. A Munka Törvénykönyve 48. §-ának (2) bekezdése sze­rint a huszonöt, negyven, il­letőleg az ötven évet munkavi­szonyban töltött dolgozók ré­szére jubileumi jutalom jár. A további rendelkezés pedig azt mondja, hogy a dolgozó nyug­díjazásának évében esedékessé való jubileumi jutalmat nyug­díjázáskor ki kell fizetni. Eszerint tehát olvasónk igé­nye jogos, menjen a munka­ügyi döntőbizottsághoz, ha ott nem ér el eredményt, fordul­jon a munkaügyi bírósághoz. Dr. M. J. >4 Legfelsőbb Bíróság döntései A bírálat jogáról Emlékezetes az 1976-ban rendezett nagy sikerű Ifjúsági Parlament. Ezen részt vett egy vidéki vállalat fiatal lakato­sa is, aki felszólalásában, egyebek közt, munkaadóját bírálattal illette. De különös saját problémája is volt Vele és feleségével, aki mint betanított munkás, szintén ugyanannál a vállalat­nál dolgozott, annak idején, amikor felvették őket, csak határozott időre szóló mun­kaszerződést kötöttek, amit le­járta után előbb két-, majd egyhavonként ismételten meg­hosszabbítottak, míg végül közölték velük: további mun­kájukra nem tartanak igényt. 'Emiatt a lakatos és az idő­közben gyermekgondozási se­gélyen lévő felesége, panasz- szal fordult a munkaügyi dön­tőbizottsághoz. Elmondták: azért nem alkalmazták őket, mert a férj az Ifjúsági Parla­menten felszólalásában a vál­lalatra bíráló megjegyzést tett. Ezenkívül munkaadójuk velük szemben rendeltetéselle­nesen gyakorolta jogait, mert — mintegy másfél éven át tartó bizonytalan helyzetet te­remtve — ismétlődően, csak határozott időre szóló munka- szerződés megkötésére volt hajlandó. Ezért kérték a bi­zottságot: kötelezze a vállala­tot munkaviszonyuk helyreál­lítására. A munkaadó arra hivatko­zott, hogy a lakatos munkája ellen kifogások merültek fel, és szerződésüket ezért, nem pedig felszólalása miatt, nem hosszabbították meg. A bi­zottság elutasító határozatot hozott. Az ennek megváltozta­tásáért indított perüket a munkaügyi bíróság szintén el­utasította. Ezt azzal indokolta, hogy a vállalat nem követett el jogsértést, amikor újabb munkaszerződés létesítésére nem volt hajlandó. A jogerős ítélet ellen meg­alapozatlanság és. jogszabályr sértés-címén emelt törvényes­ségi óvásra az ügy a Legfel­sőbb Bíróság elé került, amely a következőképpen döntött: A munkaügyi bíróság fi­gyelmen kívül hagyta a házas­párnak azt az állítását, hogy a férjnek az Ifjúsági Parla­menten történt felszólalása miatt kerültek hátrányos helyzetbe. A szocialista törvé­nyesség alapvető követelmé­nye, hogy a jogszerű bírálót hátrányos munkaügyi intézke­dés nem érheti. Ezárt a mun­kaügyi bíróságnak — az erre vonatkozó adatok beszerzésé­vel — meg kellett volna vizs­gálnia, hogy a lakatos felszó­lalásában vállalati vonatko­zásban milyen természetű ész­revételeket tett, és azok a munkaadó magatartásában ját­szottak-e és ha igen, milyen szerepet. A bíróságnak tehát új eljárásban, részletesen meg kell hallgatnia a feleket, s mindenekelőtt megállapítania, vajon a férj munkája elleni kifogások, amire a vállalat hi­vatkozott, a felszólalás előtt vagy után merültek-e fel, ezen­kívül felesége ellen egyáltalán volt-e valamilyen észrevétel. Csak ezek után lehet eldönte­ni, hogy a vállalatnak a há­zaspárral szembeni magatar­tásában a bírálat játszott-e és milyen szerepet A továbbiakban a Legfel­sőbb Bíróság nyomatékosan rá­mutatott arra: a lakatos fel­szólalása s az abban foglalt kritikai észrevételek jogossá­ga, illetve a vállalat magatar­tása közötti kapcsolat jogilag jelentős, tehát az ügy érdemi elbírálására lényeges hatással lehet. Az ezzel összefüggő tényállás azonban felderítet­len, ezért a jogerős ítélet meg­alapozatlan. Ami az alkalmaztatással kapcsolatos panaszt illeti, a törvényességi határozat ki­mondta: Határozott időre létesített munkaviszony megszűnésekor a felek újabb, hasonló jellegű munkaviszony megkötésében állapodhatnak meg. Azonban érvénytelen az újabb határo­zott időre szóló megállapodás, ha az a dolgozó valamilyen jo­gát csorbítja. Ilyen esetben a határozott időre kötött újabb munkaviszonyt határozatlan időre létesítettnek kell tekin­teni. A munkaügyi bíróságnak tehát - elsősorban vizsgálnia kellett volna, hogy a felek kö­zött létrejött munkaszerződé­sekben a határozott időtartam kikötése indokolt vállalati ér­dek alapján történt-e vagy sem. Amennyiben ugyanis megállapítható, hogy ez nem állott fenn, és emiatt a dol­gozó valamilyen jogától el­esett (például a felmondási időtől, illetve a kisgyermekes asszony az őt megillető véde­lemtől), a vállalat eljárása nem minősíthető rendeltetés- szerűnek. Ennek következté­ben, mivel az ilyen joggyakor­lás megengedhetetlen, a dolgo­zót, akinek terhére ez az in­tézkedés történt, hátrány nem érheti. Az ilyen megállapodás érvénytelen, s ennek követ­keztében a munkaviszony ha­tározatlan időre létesítettnek tekinthető. A munkaügyi bí­róság azonban ezeket a lénye­ges tényeket nem tisztázta, emiatt döntése megalapozat­lan. Mindezek alapján a Legfel­sőbb Bíróság a munkaügyi bí­róság ítéletét hatályon kívül helyezte, és az általa kifejtett­nek megfelelő új eljárásra, valamint új határozat hozata­lára utasította. A gimnazista apasági pere Évekig egy gimnáziumba járt egy most tizenöt éves diák és egy lány. Szerelem szövődött közöttük, aminek következ­ménye szép kislány lett és egy per, amelyet az újszülött gyámhatóságilag kirendelt gondnoka, apaság megállapí­tása iránt, a fiatalember ellen indított. A gödöllői járásbíró­ságon megtartott tárgyaláson a fiú elismerte a kapcsolatot és az apaságot, amit a bíró­ság is megállapított, és a szü­lési költségek, valamint gyer- méktartáscfíj fizetéseié köte­lezte. A jogerős ítélet ellen azonban a legfőbb ügyész tör­vényességi óvással élt, aminek a Legfelsőbb Bíróság helyt adott, a döntést hatályon kí­vül helyezte és a járásbírósá­got új eljárásra, valamint új határozat hozatalára utasítot­ta. A gyermek fogamzás! idejé­ben a gimnazista a 16-ik élet­évét még nem töltötte be — hangzik a határozat. A teljes hatályú apai elismerő nyilat­kozat megtételének az is fel­tétele, hogy az illető legalább tizenhat évvel idősebb legyen, mint a gyermek, ezért ilyen nyilatkozatot nem tehetett. Tévedett tehát a járásbíróság, amikor az apasági elismerés alapján — a tényállás mara UJ VÁSÁRLÓI KALAUZ Jótállás és szavatosság Az új Polgári Törvénykönyv — amely ez év márciusában lépett életbe — és a belkeres­kedelemről szóló törvény, amelyet szintén az idén foga­dott el az országgyűlés, szá­mos tekintetben módosította a kereskedelem és a vásárlókö­zönség viszonyát, egymással szemben fennálló jogait, illet­ve kötelességeit. Sorozatunk­ban az új rendelkezések kö­zül azokat ismertetjük, ame­lyeknek ismeretére viszony­lag gyakrabban van szüksé­günk. Hibás az áru Sajnos egyáltalán nem rit­ka, hogy utólag döbbenünk rá: hibás árut vettünk. Ilyen esetben először is azt kell tudnunk, hogy teljesen mind­egy, vajon állami vagy szö­vetkezeti boltban, netán kis­iparostól vagy magánkereske­dőtől vásároltunk: szavatossá­gi vágy jótállási igénnyel lép­hetünk fel. Mi a különbség e kettő kö­zött? A jótállás azt jelenti, hogy az eladó (tehát vállalat, szövetkezet, kisiparos vagy magánkereskedő) a jótállás teljes időtartamára felelőssé­get vállal a tennék hibátlan működéséért. Szavatossági fe­lelősség viszont csak azért ter­heli az eladót, hogy az áru eladáskor hibátlan. Kizárólag javítják Jótállással értékesítik álta­lában a tartós használatra ké­szült nagyobb értékű, többnyi­re bonyolult szerkezetű, sok alkatrészből álló termékeket. Ha valamit jótállással adtak el, akkor az új Polgári Tör­vénykönyv értelmében rekla­mációnkat nem a szavatos­ságra, hanem a jótállásra vo­natkozó szabályok szerint bí­rálják el. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy általában nem kérhetjük a termék ki­cserélését vagy a vételár visz- szafizetését, hanem kizárólag a kijavítását. Ez azért van így, mert a termék javítása­kor — például ha kicserélik a gépkocsi sebességváltóját, a televízió képcsövét — a ter­mék értéke és használhatósá­ga /lem csökken. Az egyéb, nem jótállással értékesített termékekért az eladó szavatosságot vállal. E termékek két csoportba oszla­nak. Az egyik csoportot az élelmiszerek, a kozmetikai cikkek és a háztartási vegyi áruk alkotják. Mivel az ilyen­fajta áruk javítására nincs mód, a szavatosság számunk­ra azt jelenti, hogy hiba, rossz minőség esetén követelhetjük a cserét vagy a vételár vissza­térítését. Csere kérhető A másik csoportba tartoznak az egyéb iparcikkek, vagyis a ruházati termékek, s minden olyan áru, amit jótállás nél­kül adtak el, s nem tartozik az előbb részletezett első cso­portba. Ha ilyen termék hi­bás, akkor árának leszállítá­sát, az áru kicserélését, megja­vítását, esetleg a vételár visz- szatérítését kérhetjük. A hi­bás áru kijavításával csak ak­kor kell megelégednünk, ha azt rövid határidő alatt, az áru értékének csökkenése, s a mi érdekeink sérelme nélkül hajtják végre. Különösen ez utóbbi feltételeket ajánlatos megjegyezni, mivel várhatók, hogy a jövőben — a módosí­tások és a megváltozott ér­dekeltség következtében — gyakrabban ajánlják majd fel a hibás áru kijavítását, mint a múltban. G. Zs. déktalan felderítése nélkül — megállapította: a gyermek a diáktól származik. Az apasági elismerő nyilatkozatra csak egyéb megerősítő bizonyíté­kokkal együtt lehetett volna ítéletet alapítani, természete­sen figyelembe véve a fiatal­ember és a gyermek anyjának a viszonyra vonatkozóan elő­adott egyező vallomását. A rendelkezésre álló adatok szerint — hangzik tovább a határozat indoklása — a vé­lelmezett fogantatási időben a fiatalok között egyetlen érint­kezés történt Ilyen esetben csak akkor lehet áz apaságot megállapítani, ha nem lehe­tetlen, hogy a gyermek ebből az érintkezésből származott, az összes körülmények gondos mérlegeléséből pedig alaposam következtethető, hogy ekkor történt a fogantatás. Miután az újszülött családi jogállásá­nak rendezéséhez — az egyéni érdekeken túlmenően — je­lentős társadalmi érdek is fű­ződik, az egyetlen érintkezés­re alapított apasági perben a bíróságnak a teljes tényállás felderítésére hivatalból is tö­rekednie kell, A bizonyítékok­nak, adatoknak és körülmé­nyeknek a maguk összességé­ben való értékelése és mérle­gelése alapján kell állást fog­lalni abban a kérdésben: ala­posan következtethető-e, hogy a gyermek a nem vitásan meg­történt érintkezésből szárma­zik. Mindezekre figyelemmel • járásbíróságnak részletesen meg kellett volna hallgatnia a fiatalembert s tisztáznia kellett volna: udvarolt-e az anyának, rendszeresen találkoztak-e, az érintkezésre milyen előzmé­nyek után került sor, annak időpontját mihez köti, továb­bá, hogy kapcsolatuk mikor és miért szakadt meg. Nyilat­koznia kellett volna neki ar­ról is, hogy korábban volt-e már kapcsolata és miért csak, akkor hitte el, hogy a leány gyermeket vár, amikor az ter­hesgondozási könyvét meg­mutatta. Minderre az anya tanúkénti kihallgatásának is ki kellett volna terjednie. Be kellett volna szerezni a szülé­szeti kórlap-másolatot, hogy a gyermek születési adatai alap­ján az elismert érintkezésből történt származás lehetősége aggálytalanul megállapítha­tó-e. El kellett volna rendel­ni a vércsoport- és antropo­lógiai vizsgálatot, valamint a szükségesnek látszó egyéb to­vábbi bizonyítást. Mindezek elmaradása miatt a járásbíró­ság ítélete megalapozatlan. A Legfelsőbb Bíróság még kimondta: a járásbíróság íté­lete alapján az apa a gyer­mektartásdíjat — ideiglenes intézkedésként — tovább is fizetni tartozik.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom