Pest Megyi Hírlap, 1978. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-28 / 150. szám

4 xJimav 1978. JÜNIÜS 28., SZERDA ÜJ TANTERVEK JEGYÉBEN A nevelők nyáron is tanulnak HOGYAN TOVÁBB - A NAPKÖZIBEN? RENDKÍVÜLI TÁRSULATI ÜLÉS Négy bemutató a következő évadban MIHÁLY ANDRÁS AZ ÁLLAMI OPERAHÁZ ÜJ IGAZGATÓJA A napközi otthonban a ta­nulók felkészülnek a tanítási órákra, szabad idejüket pihe­nésre, szórakozásra s a műve­lődést, személyiségfejlődést elősegítő más tevékenységre használják fel. A napközi otthon — a csa­ládhoz hasonlóan — óvja a gyermekeket a túlterheléstől, biztosítja pihenésüket, edzésü­ket, teherbíróképességük fej­lesztését, hozzájárul a szabad idő igényes eltöltéséhez, a gyermekek sokoldalú fejlődé­séhez. Ennek érdekében vál­tozatos toQlalkozásokat, a gyer­mekek nyugalmát biztosító kö­rülményeket, s az aktivitás és a pihenés megfelelő ritmusát alakítja ki. A napközi otthon nevelői kapcsolatot tartanak az iskola pedagógusaival, a kisdobosraj­jal és úttörőcsapattal, a szü­lőkkel és az iskolán kívüli más nevelőkkel — összegezi a napközi otthon lényegét az Oktatási Minisztérium idén megjelent új dokumentuma, amelynek fedőlapján ez áll: Az általános iskolai nevelés és oktatás terve. Közismertebb nevén: az új tan terv. Kétlépcsős továbbképzés Pest megye csaknem 100 ezer általános iskolai tanulója közül a most zárult tanévben 27 ezer 147 járt napközibe, s a 200 iskola 788 napközis cso­portjának tagjai kilenctized részben az alsó tagozatosok közűi kerültek ki... Dr. Abrudbányay János Pest megyei vezető napközi otthoni felügyelő: — A megyé­ben a napközis pedagógusodat két lépcsőben készítjük fel az új tanterv oktatási es nevelési feladatainak megoldására. Elő­ször a napközis munkaközös­ségek vezetőit (ők nyolc-tíz is­kola körülbelül negyven pe­dagógusának munkáját kísé­rik figyelemmel) hívjuk egy­hetes, bentlakásos tanfolya­mul^ évente, s ezeken ismer­hetik meg az új feladatokat, pedagógiai módszereket. Ezek­ről a továbbiakban ők maguk ,tájékoztatják munkaközösségi kollégáikat. — Az elmúlt esztendőben ősszel tartott a Pest megyei Pedagógus Továbbképzési Ka­binet először felkészítő tanfo­lyamat a munkaközösség-ve­zetőknek, akik a most zárult tanév második felében meg­osztották ismereteiket a fel­ügyeletük alá tartozó napkö­zis nevelőkkel. Az új tanterv főbb vonásait, valamint az el­ső osztályos szaktárgyi tan­anyagból adódó napközis ne­velési feladatokat tárgyalták meg részletesen. — Most, június 3. hetében a gödöllői 202. számú Ipari Szakmunkásképző Intézetben isimét egyhetes bentlakásos tanfolyamot szerveztünk szá­mukra. Ezúttal már jóval tá- gabb tanulmányaik köre: az alsó tagozati tantárgyak anya­gával ismerkednek, hogy a napköziben segíthessék a ta­nulók órára való készülődését. Ezenkívül részletesen megis­merik néhány nevelési feladat megoldásának módszereit, s ideológiai-politikai-etikai elő­adásokat is hallgatnak. Huszonkét év és még kettő A szakmunkásképző intézet kollégiumának harmadik eme­letén, egy sarokszobában har­mincán ülnek. Mindannyian napközis munkaközösség-ve­zetők, a megye minden ré­széből érkeztek. Előttük az asztalokon az új ABC-s könyv, s családja: a fel­adatlapok, valamint a tan­könyvhöz tartozó két vasta­gabb füzet, Hogyan tanulok írni?,. Hogyan tanulok olvas­ni? a címük. Aki ismerteti, maga a szerző, Romankovits András, a Budapesti Tanító­képző Főiskola tanársegédje. Gogola Józsefné, a váci Há- mán Kató úti általános iskola napközis nevelője. Alig né­hány hete kapott Kiváló peda­gógus kitüntetést a pedagógus­nap alkalmából: — Huszonkét esztendeje nevelek napköziben gyerekeket. Mióta megvan a diplomám. Ugyanennyi ideje tanulom, hogy miként kell a napköziseket nevelni... Sőt, most is ezt teszem, s még két évig, mert 1980-ig tart a fel­készülés az új tantervre. Itt, a tanfolyamon első kézből kap­juk a tantervről, a tanköny­vekről szóló ismertetést, s az ezekkel kapcsolatos kísérlete­ket is megismerhetjük. — A legszembeötlőbb? Ta­lán az, hogy a korábbi évek­hez képest koncentráltabbá váltak a nevelési feladatok. Az előttem fekvő új ABC-s könyvből is nyilvánvalóan ki­tűnik: jobban épít az elsős oktatás az óvodákra, a koráb­bi gyakorlathoz képest sokol­dalúbban neveL Például az olvasni tanuló gyerek fantá­ziáját, gondolkodását, kéz­ügyességét is serkenti. .Hallgató és előadó Végvári Gyuláné Kistarcsá- ról érkezett, ö maga egyike volt az új olvasókönyvet ki­próbáló pedagógusoknak. Most egyszerre hallgató és előadó a szakfelügyelők tanfolyamán: — Azt tapasztaltaiéi, hogy a gyerekeknek sokkal nagyobb a sikerélménye, ha az új tan­könyvből tanulnak. A régimó­di szótagolást most a szóké­pek helyettesitik. A gyerekek egyszerre látják a képet, s a szó egészét. Így nem betűn­ként, hanem szavanként tanul­nak olvasni. — Egyik kis tanítványom­mal esett meg, hogy a második iskolai hét után hazament, és a szüleitől-egy könyvet kért azzal, hogy ő már tud olvasni. És valóban, az ismert szavakat sorra elolvasta a könyvből... Lazák Józsefné Gödöllőn, az Imre úti általános iskolában dolgozik: — A tanöf^i és a tanórán kívüli — például a napközi otthoni — tevékenységnek kö­zelebb kell kerülnie egymás­hoz. Egyetlen példával érzé­keltetném: Amikor a Tanács- köztársaság évfordulójára ké­szülnek a gyerekek, akkor is­meretekhez juthatnak az osz­tályfőnöki órán, a környezet- ismereti és anyanyelvi órákon. Az úttörőcsapat rajai ünnepsé­geket is tartanak. Sokoldalú kiegészítést adhat a napközi: a gyerekek a szabadfoglalko­zásokon összegyűjthetik a Ta­nácsköztársaságról szóló doku­mentumokat a könyvtárból, dalokat tanulhatnak, s elké­szíthetik az akkori idők gyer­mekeinek játékait, a csuhéba- bát, a fakorcsolyát, vagy vete­ránokkal ismerkedhetnek... Amiért lényeges mindez: a puszta ismeretekhez érzelmek társulnak. ★ Az egészséges életmódra ne­velés, A család funkciói tár­sadalmunkban, A könyvtár szerepe az oktatási eszközök rendszerében, Változások a napközis nevelőmunka terve­zésében, A helyesírási, nyelv­tani ismerétek elsajátítása és alkalmazása, Az új matemati­kai tanterv feladatai, s az ok­tatás gyakorlati módszerei. Mindezek a szakfelügyelők tanfolyamának előadáscímei csupán. Ami ezek mögött rej­lik, az a fontosabb: az iskola nyitottságának, a korszerű ok­tatási-nevelési eszközök, mód­szerek alkalmazásának egy a célja: a felhalmozott tudást ügyesen alkalmazó, a szocia­lista magatartási normák alap­jait ismerő és magáénak valló növendékeknek kell ki­kerülniük a nyolcadik osztály^, bói. És természetesen — ha a szülő elfoglaltsága miatt gyer­meke a tanítás utáni időt a napköziben tölti — a napközi­ből is... A Magyar Állami Operaház igazgatója, Lukács Miklós Kossuth-díjas kiváló művész — aki 12 évig irányította a csaknem 100 esztendős intéz­mény tevékenységét — nyug­díjba vonul. Utódja Mihály András Kossuth-díjas kiváló művész, a Zeneművészeti Főis­kola tanára. Kedden, a társu­lat rendkívüli ülésén Pozsgay Imre kulturális miniszter, a minisztérium nevében méltatta Lukács Miklós operaigazgatói munkásságát. —' Nehéz időszakban vállal­ta az Operaház vezetését — hangsúlyozta. Igazgatása kéz-1 detén szinte teljes létszámban visszavonult a régi nagy éne­kesgárda. így arra kényszerült, hogy merészen fiatalítson, te­hetséges kezdő művészeket ál­ja A nagy érdeklődéssel várt gg festői életmű összegezését a K közönség július végéig tekint- a heti meg, hétfő kivételével, ■ naponta 10 és 18 óra között. A maradandódig vallomásai Szerencsés alkat, akinek te­hetsége elegendő ahhoz, hogy alkosson.* Másnak boldogságát, egészségét, életét is cserébe kell adni. Sorsát is, nemcsak tudását. Gruber Béla az utób­biak közé tartozik. Mindent el kellett veszítenie ahhoz, hogy a maradandóságot meg­szerezze. Vállalta. Diploma­munkáját nem fejezhette be Bernáth Aurel növendékeként a Képzőművészeti Főiskolán, mégis a jelölt ma már a festé­szet új magyar klasszikusa; határeset. Abban is az, hogy idegrendszerének sérülései nenr látszanak meg képein, azok harmóniát árasztanak. Maradéktalanul csak azt. Van Gogh, Osontváry művei alko­tójuk tudatállapotát hordoz­ták, Gruber Béla esetében ez a tükrözés rejtett. Ebben Ne- ' mes Lampérth és Czigány De- í zső rokona, akik a leikület litson komoly erőpróbák elé. Ezt a feladatot is eredménye­sen oldotta meg. Vezetése idején vált az Állami Opera­ház az új magyar opera, és balett műhelyévé. Az utóbbi 12 évben számos új magyar operát és balettet mutatott be a színház. A miniszter ezt követően elismeréssel szólt Mihály And­rás munkásságáról: zeneszerző, karmester és zenetanár, 40 éves zenei tevékenységre te­kinthet vissza. 1933-ban kap­csolódott be a munkásmozga­lomba, a felszabadulás után számos társadalmi, politikai funkciót töltött be. Munkás­énekkarokat vezetett, politikai, közéleti elkötelezettségét pél­dázza egész eddigi életpályája. roncsolódására szántén a felü­let- klasszikus rendjével vála­szoltak. Mások huszonhét éves korukban még az életműre készülődnek, Gruber Bélának már távoznia kellett. Mégis; végigvitte nehéz sorsát, telje­sítette küldetését a számára rendelt . vészesen kevés idő­egység alatt is. Szanatórium­ban összegezte képi vallomá­sait szinte egyetlen esztendő­ben, 1963-ban a mesterművek színvonalán. Maradandó6ág maradt utána, nem névtelen­ség. A megformálás mélységével a magaslaton Nem tűrte a megalkuvást, önmagában nem tűrte. Teljes­ségre törekedett, s fenséges magánnyal el ás- érte. Ha ba­rátai nem is vállalkoztak gya­logúira Budapestről a téli Ba­latonhoz, ő egyedül ment. Bel­ső törvényei szerint élt, s ha januári szállásnak dunántúli szaimakazal ajánlkozott csu­pán, akkor azt fogadta el, de meglátta a Balatont. Mivel Mihály András megköszönte a Kulturális Minisztérium bi­zalmát, majd Szirtes György igazgatóhelyettes a társulat nevében meleg szavakkal kö­szöntötte a nyugdíjba vonuló Lukács Miklóst és utódját, Mihály Andrást. A következő évad terveiről szólva elmondták: hogy négy bemutató lesz. Balassa: Az aj­tón kívül cimű operája októ­berben a művészeti heteken, a Cosi fan tutte — több évi pihentetés után — tavasszal kerül bemutatásra. Az Erkel Színházban Donizetti: Szerelmi bájital és Janacek: A ravasz rókácska című operáját adják elő. Színre kerül Glazunov: Raymonda szvitje, Schönberg: Pierrot lunatrje és Sztravinsz­kij: Agonja is. társ nem akadt barátságban, szerelemben; egyedül látta meg. Ténylegesen, de képlete­sen is, hiszen e megtörtént epizód megszállottságát, de eredményeit is meghatározza. Totális életével csak önmagát vitte ' vásárra, de a művek megszülettek. így és ezért. Kérdezhetjük; alkotásai miért nőnek az időben, mi a titkuk, törvényük? Hiányzik belőlük minden megfontolás. Nem törődött a külvilág véle­ményével, sikerrel, csak azzal, hogy önmaga teljes megvaló­sulását érje el, csak a kép volt számára lényeges. Erkölcsi, anyagi siker nem érdekelte.- Megfontolás, mérlegelés nél­kül, csak a minőséget hájszol. ta, s el is érte. Ez magyaráz­za, hogy hagyományos formái, szerény témái mégis izgalma­san újszerűek. Nyilvánvaló, hogy virágcsendéietei, önarc­képe, bibliai jelenetei, tájai a megformálás mélységének lendületében érik el a magas- latot. Hallatlanul intenzív minden tárgya; valóban az élet és a gondolat sugárzik belőlük. Olyan pompa, színek­kel épített íz, és hamvasság árad felénk, hogy gyönyörkö­désünkben újra és újra meg­feledkezünk Gruber Béla em­beri drámájáról. E megfeled- kezés nem az együttérzés hiá­nya, hanem művészetének az a hatása, amely ki nem kerül­hető mágneses tér. Értékeit hagyta ránk, nem vergődéseit, Az árnyalt vonalvezetés harmóniája Rajzaiban nem erőszakoltan egyéniség, hanem a vonalve­zetés árnyalt gazdagsága és finomsága vezet minket mű­vészetének útján, de nincs benne semmi veszély. A sza­kadékot önmagának tartotta fenn, művészetének vendégei védett környezetben tartóz­kodhatnak. Ez különleges tel­jesítmény, Gulácsy például minden nagysága ellenére nyomasztó is, és Csontváry megrendüléses látomásai sem a megnyugvást keltik ben­nünk. Gruber Béla iránya mindig a harmónia, önzetlen önfeláldozással és szuggesztív ábrázolókedvvel képes elrejte­ni belső szörnyeit. Nézzük a műteremsarkot, kórházi inte- rieurt, édesanyja házát, a szanatórium kertjét, részlet- gazdagságában annyira ki­magasló öreg fáját és halas csendéletét. Akárhogy figye­lünk, akárhogy szeretnénk ké­peire rátelepíteni a tudott életrajzi adatokat, a gyönyör­ködésnél tovább nem jutunk. Annyira tisztelte a holnapot, annyira becsült minket; név­telen utódait, hogy önmagán kívül művei nem tűrtek több emberáldozatot. Losonci Miklós Vasvári G. Pál KOSSUTH VAGY RAMWAY? Ki volt Kákay Aranyos Nro. 3? M ielőtt a cimbeli kérdésre választ kapna az olvasó, emlékezzék arra, hogy — különösen az újságokban — a szerzők monogramját vagy nem a valódi nevét találja. Ezek az Írói ál­nevek hosszú múltra tekintenek vissza, nálunk a reneszánsz korban kezdett el­terjedni. Napjainkban álnévnek hívunk minden olyan nevet, amely egészében vagy részeiben eltér az írók törvényes nevétől, továbbá minden olyan szó, ki­fejezés, egyes betűk, betűcsoport vagy jelvény, melyet az írók polgári vezeték- és utónevük helyett írásaik jelzésére felhasználnak. Ezt a meghatározást az Akadémiai Kiadónál most megjelent műben, Gu­lyás Pál Magyar írói álnév lexikonában olvashatjuk. Ez a magyarországi Írók álneveinek és egyéb jegyeinek eddigi legterjedelmesebb gyűjteményét tartal­mazza. A második kiadásban megjelent könyv vaskossága is mutatja, hogy az írók mennyire szerették a legkülönbö­zőbb álnevek használatét, amely nap­jainkban is szokásos, noha kevésbé a korábbiaknál. A legtöbb zsurnalisztá­nak 8—10 vagy ennél is több álnevét tartják nyilván, de a kötetben olyan is akad (igaz, hogy ez a rekord!), akinek 90 álnevét jegyezték föl. Az okok kü­lönfélék lehetnek. Régebben az is sze­repet játszott, hogy a társadalom bizo­nyos előkelőbb rétegeiben nem tartották a „tisztesnek” vélt családi névvel ösz- szeegyeztethetőnek az írást. Később né­melyek féltek nevüket a kétes írói siker kockájára tenni. Mások attól tartottak: idegen, vagy rossz hangzású nevük erős gátlás lehet az írói siker kialakulásánál. Számtalan helyen egész egyszerűen a lapszerkesztő ügyeskedésével függött össze: azt akarta elhitetni az olvasóval, hogy a valóságosnál több munkatárssal dolgoznak. Mindezeken kívül természe­tesen sok minden más ok — csupán az író játékos kedve — is közrejátszik ál­nevek választásáoan, használatában. K i tudja (talán az irodalomtörténé­szek majd megfejtik), hogy miért választotta Mikszáth Kánaán író álnévül ezt: Kákay Aranyos Nro. 3? Rá vonatkozik a címünkben szereplő kérdés, ő szignálta ezzel a szegedi árvízi riport­jait, éppen jövőre száz esztendeje. A 3-as jelzés egyébként arra utal, hogy előtte — illetve vele egy időben is — használták már ezt az álnevet Kecske­métiig Aurél (1827—1877) író, újságíró, szatirikus karcolatai alá tette a Kákay Aranyos nevet. Másodikként — immár Kákay Aranyos II. aláírással — ifj. Áb­rányi Kornél (1849—1913) író, a Pesti Napló szerkesztője jelentette meg or­szággyűlési karcoiatait S mindhármuk előtt jelentkezett már e női név komo­lyabb változatával Kákái, illetve Kákay Arankaként két író. Az i betűs végző­déssel Balogh Pál egyidőben Mikszáth- tal, 1879-ben, a Pesti Hírlap albumában, az y végű változattal pedig almási Ba­logh Pál dr. (1794—1867). Ö ugyan in­kább kedvtelésből, mintegy mellékfog­lalkozásként írt, mert fő hivatását ille­tően orvos volt. Egyebek között Szé­chenyi István és Kossuth Lajos házior­vosa. S ha már Kossuthnál tartunk: bizo­nyára kevesen tudják, hogy neki is volt írói álneve, amelyet angol nyelvű cik­keinél használt. Ezeket így írta alá: Ramway, s azt is tudjuk, hogy miért. Játékosan angolra fordította a nevét, a magyar kiejtésből kiindulva, miszerint nevének hangalakja: kosút, márpedig a kos angolul ram, az út pedig way. Ebből a szóösszetételből született az írói neve. Az efféle névszójátékok egyébként többeknél is használatosak voltak, ha­sonlóképpen az anagrammák, amikor az eredeti név betűinek csereberéléséből válik új név. Kedvelt volt az is, amikor valaki a nevét megfordítva használta, így lett például Ady Endre egyik álne­ve: Yda. Mint ahogyan ezt közismerten más neveknél is szívesen alkalmazta: gondoljunk a Léda-versekre, melyeket Brüll Adélhoz írt, s Bölöni György fe­leségét Otika helyett Itókának írta- mondta. A nemcsak kézikönyvnek, hanem ol­vasmánynak is érdekes lexikonból — Gulyás Pál révén — az álnevek kitalálásának, alkalmazásának sokfé­le módjával megismerkedhetünk. Pél­dák egész serege tárul elénk arra, hogy miként tettek többen szert franciás vagy görögös hangzású álnévre csupán családi és utónevük többé-kevésbé megcsonkított alakjának összevonásá­val. Más nevek úgy jöttek létre, hogy az író a foglalkozását, esetleg apja utó­nevét vagy az anya, a feleség családi nevét vette föl e célra. Előfordult, hogy puszta félreértésből, nyomdai el- szedés’oől maradtak meg írói álnevek. Kedvelt volt egy-egy költemény-, re­gény- vagy színpadi hős nevét is használni, s más irodalmi reminiszcen­ciák is gyakran közrejátszottak. S ér­dekes jelenség, hogy míg az idegen hangzású név az írói siker kialakulásá­nál gátló tényező lehet, addig éppen fordítva sem ritka: ponyvaregényeket, detektívtörténeteket idegen hangzású névvel jelentetnek meg. A leghíresebb ebben a műfajban — egyébként nemes, sajátos formában — a Piszkos Fred szerzője P. Howard, aki mögött Rejtő Jenő rejtőzött. V alóban szinte kimeríthetetiennek látszik az írók találékonysága e téren. Nem csoda hát, hogy a le­xikon összeállítójának negyvenévi gyűj­tőmunkája fekszik e kötet lapjain. Gon­dos, alapos tudományos földolgozás, amely a függelékében még néhány száz névtelen munka jegyzékét is tartalmaz­za a kinyomozott vagy vélt szerző, il­letve fordító nevének feloldásával. Viszonylagosan teljes — legalábbis napjaink legteljesebb — lexikonét tart­ja kezében az olvasó. Még akkor is, ha e sorok írójának — más utónevű — palindrom nevét még nem találja benne. Sököl Balázs Emberi dráma — tükröződéi nélkül GRUBER BÉLA EMLÉKKIÁLLÍTÁSA A NEMZETI GALÉRIÁBAN A * *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom