Pest Megyi Hírlap, 1978. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-22 / 145. szám
flBONYI KRÓNIKA Tevékenyebb szülői munkaközösség lavult a tanulmányi átlag Tanévzáró értekezlet a Somogyi iskolában Az abonyi Somogyi Imre Általános Iskolában megtartotta a tantestület a tanévzáró értekezletet, amelyen Lugosi Károly igazgatóhelyettes értékelte az oktató-nevelő munkát. Az 1977/78-as tanév fontosabb feladatait szeptemberben munkatervben szabták meg, figyelembe véve az MSZMP XI. kongresszusa és a Központi Bizottság 1972-es oktatáspolitikai határozatában megjelölt célokat. Hármas teendőt jelöltek meg: az élettel való szorosabb kapcsolat kialakítását, a korszerű műveltség kifejlesztését és a szocialista világnézetre való nevelést. Az iskola nyitottságára törekedtek, szorosabban egyttttműködve a közművelődési intézményekkel, a társadalmi szervekkel és a termelőszövetkezetekkel. Gyümölcsöző kapcsolat létesült a helybeli művelődési házzal, az építőipari és a vasipari szövetkezet helybeli telepével, az ott dolgozó szocialista brigádokkal, a József Attila Termelőszövetkezettel és a Nagykőrösi Konzervgyár telepével. Az iskola és a szülői ház kapcsolatának elmélyítése érdekében nagy figyelmet fordítottak az iskolai és az osztály szülői munkaközösségek tevékenységének javítására. A munkaközösségekben és a szülők akadémiáján többet foglalkoztak a helyes nevelési módszerekkel, gyakrabban rendeztek nyílt tanítási napot, lehetővé téve, hogy a szülők megismerjék az iskolai életet, a tanítás menetét. A szülői értekezleteken általában az érintettek 70 százaléka megjelent, Valamennyi'osztályfőnök rriég- tartotta az előírt szülői értekezleteket, ám éppen azok az édesanyák, édesapák maradtak távol, akik gyerekeinek nevelésére, tanítására otthon is nagyobb gondot kellene fordítani, s lehetővé tenni számukra a redszeres iskolába járást. Az iskola egyik fontos célja a tanulmányi átlag’ javítása volt. Emelkedett azoknak az osztályoknak, őrsöknek a száma, amelyekben nem bukott meg senki. Egyetlen tárgyból sem zárta elégtelen osztályzattal az évet számos osztály. A pedagógusok használták a rendelkezésükre álló audio-vizuális eszközöket, bár igénybevételüket nehezíti, hogy ha elromlanák, csak nagy sokára tudják megjavíttatni őket. Ügynevezett pótfoglalkozásra összesen huszonhét diákot utaltak, s közülük csupán öt volt alsó tagozatos. E foglalkozások jelentőségét a nevelők elismerik, ezt mutatja, hogy — a korábbi évek gyakorlatától eltérően — nemcsak matematikából, hanem magyar nyelvből és irodalomból, továbbá kémiából is adtak órákat. Ebben a tanévben is jó eredményeket értek el a matematika tagozatos osztályok, melyeknek diákiai a középiskolákban is megállják a helyüket. A neveléssel, oktatással szorosan összefügg az iskolai mulasztás. Az iskolai mulasztási átlag 5,1 nao volt, s a felső tagozatosok hiányoztak többet. Gyakori volt a ?—3 nanos igazolatlan távoliét. A jövőben rendszeresebb csp'ádlátogafá- 'okkal próbálnak fellépni ellene. A diákok többsége fizikai munkások gyermeke. A nyolcadikosoknak középiskolai előkészítő taníolya- mot szerveztek matematikából, oroszból, magyar nyelvből és irodalomból. A száznál több nyolcadikos közül öten jelentkeztek gimnáziumba, harminchatan szak- középiskolába, csaknem félszá- zan szakmunkásképzőbe. Csupán kilencen nem tanulnak tovább, ők helyben vállalnak munkát. A szakfelügyelők és az isko la vezetőinek véleménye szerint a nevelőtestület megfele lő szakmai tudással rendelkezik. A pedagógusok többsége az órákra rendszeresen felkészül, korszerűen oktat. A tizenkét képesítés nélküli nevelő is igyekezett munkáját jól ellátni. Az oktatás tárgyi feltételei sokat javultak az év folyamán. Az úttörőcsapat tevékenysége az iskolai célok elérését segítette. Gy. F. KIMAGASLÓ EREDMÉNYEK Bajnokságot nyertek az ifik Népes küldöttséggel a megyei spartakiádon Asztalitenisz. Egy győzelem és egy vereség az abonyiak mérlege az NB II. tavaszi forduló utolsó két találkozóján. Otthonában kikapott Orosházától 9:7-re, Nyírbátorban viszont győzött a csapat ll:5-re. A két találkozón Steiszkál 5, Balogh 5, Juhász 5 és Ozsváth 3 győzelmet szerzett. A budapesti, újonc csapat- bajnokságon jól szerepeltek a legkisebbek. Eredményük: öt győzelem, egy döntetlen és két vereség. Ozsváh, Major, Tamási jászott a csapatban. Az országos serdülő szemle döntőjén ők kerültek az első nyolc közé. Birkózás. Egerben, az országos serdülő bajnokságon Csáki 1, Grósz 2, Káló, Kállai, Kolozsvári és Somodi 3. helyezést ért el. Debrecenben, az országos ifjúsági bajnokságon Retkes József, 48 kg-ban megint első lett. Labdarúgás. Befejeződött a megyei ifjúsági bajnokság. Az Utolsó előtti mérkőzésen az Ifik a végig vezető Gödöllőt fogadták, s magabiztos játékukkal, 5:0 arányban győztek. Az utolsó találkozót. Budaörsön, 4:2-re nyerték meg. A csapat eredményes játékával bajnok lett Tömegsport. A járási spar- takiádról valamennyi abonyi versenyző éremmel tért haza, következésképp a megyei spartakiádon népes küldöttséggel képviselhetik majd a ceglédi járást az abonyiak. D. L. TÖRTÉL Meseiró gyerekek Dicséretes kezdeményezés A mese ott él minden gyermekben, s mint a növény, ha jól gondozzák, lombosodik, kivirágzik, Ilyen mese-virágzásnak voltunk tanúi Törteién, a művelődési házban legutóbb, amikor tizenhat iskolás gyerek gyűlt össze, hogy egymással versenyezve, kibontsa képzele. tének szárnyait, papírra vesse gondolatait. Azok, akik ott ültek, történeteiket sebesen kör- mölgetve a papírra, sikerrel győzték le a hétfejű sárkánynál is rosszabbat, a tudatlanság, az unalom, a kényelmesség szörnyét. A meseírás okos kezdeményezés volt, jól sikerült. A gyermekkönyvtár falai eddig csak rajzolt, festett képekkel tanúskodtak azokról a gondolatokról, amelyek a gyermekek fejében megfordultak egy-egy könyv olvasása közben. Most a meseírásra is lehetőséget kaptak, ezzel is módjuk nyílik arra, hogy szépen, szabatosan foglalják mondatokba gondolataikat, értelmes, hasznos munkálkodással töltsék szabad óráikat. A sikeres szerepléshez csak gratulálni lehet valamennyiüknek. A legszebb meséket Urbán Krisztina, Sáfrán Hilda, Bálint Róbert, Surin János, Fehér Júlia, Szó Anita, Dávid Erzsi, Angyal Csaba, Orosházi Ferenc és Ocsai Ági írta. II. Véradónap. Donorokat várnak június 28-án, szerdán reg. gél 9-től délután 3 óráig Kő- röstetétlenen, az általános iskolába. A véradónap szervezése már megkezdődött, részt vesznek benne, a vöröskeresztes aktívákkal együtt, a település vezetői is, akik személyes példamutatással akarnak új embereket megnyerni a nemes mozgalomnak. A PEST NEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JAQÁ3 ÉS CEGLÉD VÁaoS pfcSZfcRE XXII. ÉVFOLYAM, 145. SZÁM 1978. JÚNIUS 23., CSÜTÖRTÖK Vaj, gomolyafúró — négy megyébe Modern gépsorok a tejüzemben Csemői begyűjtő állomást terveznek A Közép-magyarországi Tejipari Vállalat nagykőrösi üzemének igen fonkjs szerepe van a város és környékének ellátásában. Nem véletlen hát, hogy a városi tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén éríékelte és megvitatta tevékenységét. Részletes tájékoztatót Aradi László üzemigazgató adott a helyi telep munkájáról, ismertetve fő feladatait, idei teljesítményét, s az üzem belső életének fontosabb mozzanatait. Tetemesebb felvásárlás A budapesti székhelyű vállalatnak, nagykőrösi üzemének i$, a felvásárlás, feldolgozás és az értékesítés a legfontosabb feladata. Emiatt a környékről minden mennyiségű tejet felvásárol, azt feldolgozza, vagy más üzemnek adja át különféle tejtermékek készítésére. A vállalat termelési értéke meghaladja az egymil- liárd forintot, üzemei . négy megyében működnek. Több közös vállalkozásiban is érdekelt e kiterjedt cég, társa például a Ceglédtejnek, a Duna- tejnek, valamint a nemrégiben Tárlat a múzeumban Értékes könyvritkaságok Toldy Ferenc és Szegedi Kis István kapcsolatai városunkkal emlékiratai, Mikes Kelemen sorai, Kazinczy Kereng börtönben írt műve, melyhez tintául vérét használta. (A középiskolások minderről tanulnak a magyar nyelv és irodalom, valamint a történelem órákon. Ki tudja, mikor lesz alkalmuk újból találkozni ezzel a gazdag anyaggal, s lesz-e egyáltalán? Nem szabad a lehetőséget elszalasztani.) Élményszámba ment Szabolcsi Miklós irodalomtörténész megnyitója, Nemeskürty István előadása irodalmunk kezdetéről, amely szintén itt, a kiállítóteremben hangzott el, népes érdeklődő közönség előtt. A kiállítás anyaga két, ceglédi vonatkozásút is tartalmaz. Az egyik kötet megsárgult lapjáról Szegedi Kis István képe néz ránk. Szegedi Kis István az első magyar reformátorok egyike volt, ő szervezte Cegléden a reformált Ecclesiát, itt nősült, egy Orsolya nevű, ceglédi hölgyet választott élete párjául. Két évszázaddal tovább lépve, az Athenaeum tudományos és szépművészetek tára című mű kiadója és szerkesztőjeként olvassuk Schédel és Vörösmarty nevét. Ki volt Schédel? Nem más, mint Tol- dy Ferenc, a magyar irodalom- történet atyja, aki a betűvetést, a magyar beszédet ceglédi iskolában tanulta, kisdiák korában. Erről ő maga is írt, Hol tanultam meg magyarul? című írásában, emlékezvén pajtásaira, a két Bobory-fiú- ra, és Nagy Sándor Józsira, kiknek szüleinél, Abonyban töltötte a húsvéti ünnepeket. (Cegléden emléktábla is őrzi Töldy Ferenc nevét.) A magyar irodalom története a XVI. századtól napjainkig című kiállítás még egy ideig nyitva lesz a Kossuth Múzeumban. Bizonyára nyáron sok látogatója akad, felkeresik a városon átutazó turisták, nyaralók is. M. A. Rangos eseményt jelentenek Cegléd kulturális életében a helyi Kossuth Múzeum időszaki kiállításai, melyek sorában előkelő helyet foglal el az, amely még ezekben a hetekben látható és amely a magyar irodalom történetéhez kapcsolódik. A tárolókban olyan könyv- ritkaságok sorakoznak, amelyek igen ritkán kerülnek nagyközönség szeme elé. Hogy csak néhányat soroljunk, itt van most egyik legnagyobb terjedelmű nyelvemlékünk, a Budai Psaltérium, látható Tu- róczy krónikája, Heltai Gáspár Magyar története, látható az a széphistória gyűjtemény, amely az egri vár ostromáról is megemlékezik. Ott sorakozik a XVII. századból Apáczai Csere János Enciklopédiája és a Szigeti veszedelmet, Zrínyi Miklós művét tartalmazó gyűjtemény, az Adriai-tenger syrenája, Thököly, Rákóczi Bőrkabátok - külföldi boltokba Az Egyesült Ruházati Szövetkezet 2. számú abonyi telepén készült ruhákat hazai és külföldi boltokban árulják. A kiszabott munkadarabokat gondosan állítják össze, figyelmesen varrják. Képünk előterében: Bencsik Béláné munka közben. Gyuráki Ferenc felvétele kiépült kiskunfélegyházi tejüzemnek. Az üzemek maguk is arra törekednek, hogy egyes termékek vagy termékcso- ■ portok gyártására szakosodjanak, elősegítve a nagy szériák gyártását. A nagykőrösi üzem feladatai természetesen megegyeznek a vállalat céljaival, körzetében, felvásárolja a tejet, különféle termékeket készít belőle, vagy más üzemekbe szállítja, továbbá gondoskodik a város és környékének teljes ellátásáról. A felvásárlás körzetében, Nagykőrösön, Tiszakécskén, Kocséron, és Csemőben négy vállalat és egy szövetkezed tej begyűjtő állomás fogadja a tejet, s az említetteken kívül, további öt termelőszövetkezeti tejházbpl és két állami gazdaságból viszik oda a tejet, ^tartálykocsikban. A nagykőrösi üzem évente átlagosan több mint 11 millió liter tejet vásárol fel. Különösen kimagasló volt a két év előtti eredmény: csaknem 14 millió 500 liter tej érkezett a csarnokba. Az idén, az első negyedévben 13 százalékkal nagyobb volt a felvásárlás, mint tavaly, a hasonló Időszakban. A tájékoztatóból kiderült: az u.óbbi három esztendőben erőteljésen növekedett a tejtermelés. az állami gazdaságokban, termelőszöyetkezetek- oen és a háztáji, kisegítő gazdaságokban egyaránt. Tavaly például a szövetkezetek 7 millió 370 ezer, az állami gazdaságok 1 millió 468 ezer-, a háztáji gazdaságok 2 millió 321 ezer liter tejet adtak a nagykőrösi üzemnek. Késztermékek E széles körű felvásárló tevékenység megkívánja, hogy a munka tárgyi feltételei is kedvezőek legyenek, ezért a vállalat begyűjtő helyeinek rekonstrukcióját még tavaly megkezdte. Elsőként Nagykőrösön, a József Attila utcában alakítottak ki új, korszerű berendezésekkel felszerelt, napi 6 ezer liter tej fogadására alkalmas begyűjtőt. Ezekben a hetekben felújítják.a tiszakécskei begyűjtőt is, ugyanott modern hűtőberendezéseket helyeznek üzembe. Az esztendő második felében, amennyiben az üzem megkapja az Ígért beruházási összeget, Csemőben is felépül az új begyűjtő állomás. Az utóbbi években nemcsak a tej mennyisége változott kedvezően, de szállításának módja is: jelenleg már több mint 90 százaléka modern tartálykocsikban, lehűtve érkezik a nagykőrösi üzembe, s ez a minőség szempontjából igen fontos eredmény. Nagykőrösön egyébként naponta több mint 10 ezer liter tejjel segíti a fővárosi ellátást is. S mi lesz a beérkezett tejjel? A feldolgozás során többféle eljárást alkalmaznak, melyek célja, hogy a friss tejet továbbszállításra, esetleg hosz- szabb tárolásra alkalmassá tegyék. Így kerülhet nagyobb mennyiség Budapestre, vagy a kecskeméti tejüzembe, ahol tasakokba mérik és visszaviszik Nagykőrösre. A tej másik részét késztermékké dolgozzák fel. Fő gyártmányuk a sajt és a gomolyatúró. Jobb technológia Az előbbiből két, kevésbé ismert sajtfélét gyártanak, zömmel exportra. A Hajdú és kas- kaval sajt készítésének nagy hagyományai vannak ott, az előbbi alapanyaga tehén-, az utóbbié juiuej. Lr/ártási tecn- noiógiájuk hasonló, s a nagy hozzáértésnek köszönhető, hogy e sajtok 98 százaléka I. osztályú exporíminöségű. Újabban a belióidi fogyasztók is mindinkább keresik ezeket a sajtokat, mind népszerűbbek itthon is. Határainkon túlra a TERIMPEX Külkereskedelmi Vállalat révén jutnak el a termékek, az idén 50 vagon- nyi. A vállalat négy megyére kiterjedő működési területének minden települése Nagykőrösről kapja a gomolyatúrót. Naponta, ugyancsak az igényestől függően, 8—15 mázsát állítanak elő. Az év májusáig meglehetősen mostoha körülmények között dolgoztak, akkor azonban kedvező változás következett be: újonnan épült, korszerű üzemrészbe került a gyártó gépsor, lényegében javultak a, technológiai feltételek, jobb lett a higiénia és a munkavédelem. Növekvő egyébként a gomolyatúró gyártása is: a tavalyi 31 vagon kétszerese az 1973-ban termelt mennyiségnek. Déli szállítás A gyártott termékeket természetesen el is kell adni, érthetően fontos tehát az ériélte sités. A szakembereit''egyik fő célja, hogy a korszerű táplálkozásban igen ' fontos szerepet játszó termékek aránya növekedjék, s az egy lakosra jutó fogyasztás érje el az évi 200 litert. Nagykőrösön ez az arány különben 140 liter, eny- nyi tejet, tejterméket fogyaszt el évente átlagosan minden nagykőrösi lakos. A vásárlók ellátásában, ter- mésze.esen, más vállalatok segítenek, például Kecskemétről kakaó, túró, Kiskunfélegyházáról kávés tej, Szolnokról és Székesfehérvárról krémtúró, fehérsajt, Budapestről joghurt, pudding érkezik. A nagykőrösi üzem mindezt átveszi, és saját termékeivel együtt a városban, valamint a szomszédos községekben, például Kocséron, és J ászkara jenön, ösz- szesen 70 boltba szállítja. A szakemberek megállapítása szerint egyébként, Nagykőrösön növekszik a tejfogyasztás, évről évre több' tejet, joghurtot, kefirt, kakaót, tejfölt, vajat, sajtot, túrófélét vásárolnak. A további növekedés érdekében, bővítik a választékot, gyakoribbá teszik a szállításokat, s arra törekednék, hogy a boltokban nyitástól zárásig mindig lehessen friss tejet kapni. Tavaly már bevezették a déli szállítást, nem egy esetben kóstolóval egybekötött árubemutatót tartottak. f ízesítve Az üzem naponta átlagosan 36 ezer liter tejet vásárol fel, és sem felvásárló, sem értékesítési területe nem növelhető tovább. Kapacitása is nehezen fejleszthető, s mivel a vajgyártó berendezés elavult, új vajüzemet Kecskeméten kíván építeni a vállalat. Az év első három hónapjában a nagykőrösi üzem mégis csaknem 5 millió forinttal nagyobb termelési értéket produkált, mint a tavalyi év hasonló időszakában. Nőtt a felvásárlás és az értékesítés. ízesített termékekből például csaknem 50 százalékkal, sajtból pedig 40 százalékkal többet adtak el. mint a múlt év azonos időszakában. K. A.
