Pest Megyi Hírlap, 1978. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-21 / 144. szám

\ \ 4 Iskolások báb figurái NYÁRON SINCS HOLT SZEZON DUNAKESZIN Hangulatos, szépén sikerült, kifejező bábok ülnek a könyvtár polcain. A kiállítás részlete. A tanév vége és a nyara­lási szezon nem jelent holt­idényt a dunakeszi 2. számú könyvtárban. A város lakói közül ugyan sokan töltik — rövidebb, hosszabb ideig — szabadságukat az ország kü­lönböző üdülőhelyein, vagy külföldön, de akik éppen ott­hon vannak, igénylik a könyv­tárt és kellemes időtöltésre ta­lálnak a modern épület falai között. Kicsik játszanak a legkisebbeknek Több mint 20 ezer kötet könyv, mintegy 700 hangle­mez, számtalan társasjáték és egy sor igényesen kiválasztott rendezvény várja a látogató­kat Az olvasóvá nevelés itt is a legkisebbeknél kezdődik, akik még csak játszani járnak a tudás birodalmába, ám a könyvtárosok segítségévéi szin­te -észrevétlenül megismerked­nek a színes képeskönyvekkel. Az általános iskolások már otthonosan mozognak a pol­colt között, megszokták, hogy érdekes programmal várja őket a könyvtár. A minap például bábkiállítás nyílt a város 1. számú általános is­kolája tanulóinak legsikerül­tebb figuráiból. A hétfejű sár­kány, a róka, a farkas, a ku­tya és a kismalac a többi mesefigurával együtt a gyer­mekkönyvtár vezetőjének, Tú­ri Zsuzsannának irányításával készült a bábszakkörben. A kis bábosok a tanévben sok­szor fölléptek fiatal közönsé­Sasvári Ákos felvétele gük előtt, ősztől — újjászer­vezett szakkörben — ismét sok kellemes órát töltenek majd együtt, s nyújtanak tár­saiknak vidám szórakozást. Az olvasók, kölcsönzők zö­me a 15—20 éves korosztály­ból kerül ki* ezért a serdülők és a fiatalok számára a könyvtár külön klubprogramot állít össze, az életkori sajá­tosságoknak megfelelően. A kötetlenebb foglalkozásokon kívül szombatonként a Zene- művészeti Főiskola most vég­zett növendékeinek egyéni és kamarazenekari hangverse­nyeivel gazdagítják a szóra­kozási lehetőségeket és formál­ják a látogatók zenei ízlését. Melódiák szalagra és útikalauzok Egyre többen hallgatják a lemezeket is, kihasználják az alkalmat, hogy bármelyik me­lódiát hefyS én magnószalagra is vehetik s otthon tovább él­vezhetik a muzsikát. A felnőttek csaknem negy­ven különböző napi- és heti­lapból, folyóiratból értesülhet­nek hazánk és a világ dolgai­ról, a legfrissebb hírekről, a gazdasági, technikai haladás­ról, az irodalom legújabb gyöngyszemeiről és egy . sor más témáról. A könyvelt kö­zül a szépirodalmi alkotáso­kon kívül ilyenkor nyáron természetesen egyre többén kérnek útikalauzokat, túra­könyveket és táborozási tanács­adókat V. G. UJ POLITIKAI KÖNYVEK A gondolkodásról, a megismerésről Mi a filozófia? A lexikon meghatározása szerint az em­beri gondolkodás és megisme­rés legáltalánosabb törvény­szerűségeinek tudománya. A világban végbemenő bonyolult folyamatokat, társadalmi moz­gásokat ma már csak a filozó­fia ismeretében érthetjük meg igazán. A Kossuth Könyvki­adó a napokban több filozófiai művet jelentetett meg, ame­lyekből hármat mutatunk be olvasóinknak. A marxista filozófia kialakulása T. Ojzerman szovjet filozó­fus monográfiája a marxista filozófia kialakulásának nem egy-egy részterületével, hanem a folyamat egészével foglalko­zik könyvében. Mivel Marx és Engels idealista és forradalmi demokrata álláspontról kezdik útjukat a tudományos filozó­fiához, a kommunista világné­zethez, a szerző vizsgálja e ki­induló elméleti és politikai né­zetek kialakulását is, és nem tekinti ezeket egyszerűen adottnak, amint ez elég gyak­ran megtörténik. Hiszen filo­zófiájuk egy folyamat betető­zése. A szerző figyelmet fordít az ifjáhegeliánizmusra, az „igazi szocializmusra”, de a romanti­ka reakciós történelemfilozó­fiájára és a polgári radikaliz­mus politikai elméletére is, amelyek szerepét korábban szinte egyáltalán nem vizsgál­ta a marxista irodalom. Eb­ből kiindulva vizsgálja a mar­xista filozófia kialakulását. A monográfia elsősorban azt igyekszik megmutatni miként jött létre az a tudományos­filozófiai világnézet, amely el­vileg különbözik a Marx előt­ti tanításoktól és azoktól a fi­lozófiai nézetektől is, amelye­ket Marx ós Engels is osztott szellemi útjának kezdetén. Egyoldalúságtól mentesen tár­ja fel mind a kontimuitás mozzanatait, mint a megelőző filozófiáknak a marxizmus ál­tali tagadását, illetve értéke­lését. A kötet — amely tizenhá­rom év után — átdolgozott, bővített kiadásban most je­lent meg másodszor, már tar­talmazza az eltelt időszakban megjelent különböző tanul­mányok eredményeit is. Több, lan 1978. JÜNIUS 21., SZERDA A tájékoztatás szolgálatában Szovjet műszaki könyvnapok Halásztelken, a SZIMFI-ben Halásztelken, a Szerszám- gépipari Művek Fejlesztő In­tézetében csaknem száz szov­jet műszaki szakkönyvet, szá­mos folyóiratot, valamint négy filmet mutatnak be a helybeli érdeklődőknek, illetve a kör- nyékbeli gyárak, üzemek, in­tézmények dolgozóinak aszód­iét műszaki könyvnapok teg­nap kezdődött kétnapos ren­dezvénysorozatának ( kereté­ben. A Szovjet Kultúra és Tu­domány Háza, a Magyar— Szovjet Baráti Társaság inté­zeti tagcsoportja és műszaki tájékoztató osztálya rendezte a két nép barátságát és együttműködését szemléltető — elsősorban a szerszámgép­iparral foglalkozó művekből összeállított — kiállítást, amit Portik-Dobos Ferenc, a SZIM- FI igazgatója nyitott meg. Elmondta többek között, hogy vitathatatlan a könyvek, a nyomtatott szakmai tájékoz­tatás szükségessége, hiszen a műszakiak információigénye kielégítésének, az új ismeretek megszerzésének egyik legfon­tosabb eszköze a szakkönyv. A ma mérnökei akár magyar, akár szovjet egyetemen ta­nultak, rengeteg olyan tan- könyvet'forgatíak felkészülé­sük során, amit szovjet szer­zők írtak. A kiállítás megnyitása al­kalmából Rimma Koleszova, a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza könyvtárának vezetője ismertette a szovjet műszaki irodalom legújabb kiadványa­it, a kiadók terveit, a szovjet műszaki tájékoztatás módsze­reit, szólt saját munkahelyé­nek jellemzőiről is. A. Gy. Új magyar népi iparművészet GAZDAG AJÁNLAT PEST MEGYE TÁJAIRÓL = A Néprajzi Múzeumban — a S lapunkban már jelzett — 5 népi iparművészeti kiállítás | szeptember L5-ig tekinthető = meg, a Heves megye népnvű- = vészeiét bemutató tárlatot szep- = tember elsejéig látogat hatják az = érdeklődők a XI. kerületi Fő- = városi Művelődési Házban. Közös rendezésben túrja fei a népi iparművészet negyed- százados értékeit a Népi Ipar­művészeti Tanács és a Nép­rajzi Múzeum. Mi jellemző erre a korszakra? Először is az, hogy híven megőriztük a hagyományokat. Másodszor az, hogy tömeges méretben bonta­koztattuk ki a nép alkotó te­hetségét. Lenyűgözőek az ada­tok. Az országban ezerötszáz csoport alakult, mely a nép­művészet valamelyik ágát mű­velte, műveli. Régiek is, újak is. Csak ha Pest megyében szétnézünk, pompás a fejlődés, így például a túrái hímzés a maga páratlan mértéktartá­sával ellenpontozza a más elő­jelű matyó és kalocsai minták színbőségét, Sárköz arányérzé­kének közeli rokona. Egyszóval a népművészet karaktere a változatok és az ízlés sokrétűségében tárulko­zik fel olyan kinccsé, melyet öt világrész csodál nemcsak szemlélettel, hanem tárgyren­delés formájában. Ez egyrészt szellemi deviza, hiszen száz és száz pingáláasszony, hímző, fazekas terebélyesitheti álmait, tehetségét szép tárgyakká nem elvetélt, hanem harmonikus életviteliéi, másrészt tényle­ges deviza is. Nyilvánvaló, Nemzetközi tanácskozás a népi iparművészetről A népi iparművészet és a háziipar hagyományainak ápo­lásáról, megőrzéséről kezdő­dött kedden négynapos nem­zetközi tanácskozás Budapes­ten az OKISZ székházában hét szocialista ország népi iparművészete képviselőinek részvételével. A hagyományok életbentar- tása, továbbfejlesztése széles körű művészeti munkát igé­nyel. Éppen ezért alakult meg 1975-ben a szocialista or­szágok szövetkezeti központ­jainak népművészeti munka­csoportja. A szervezet a nép­művészet nagyobb ágaiban külön-külön feldolgozza a sa­játosságokat. Az egyes tagországok felosz­tották a feladatokat egymás között; eszerint Bulgária a cserépedény-készítés, Románia a fafaragás művészetének fel­dolgozását, Csehszlovákia az iparművészet és a népművé­szet kapcsolatának feltárását vállalta a népi kerámia tükré­ben. Magyarországra a népművé­szet mesterei jogi státusának tisztázása és a népi iparmű­vészeti alkotások szerzői jo­gának védelmére a megfele­lő szabályozás kidolgozása jut. A mostani tanácskozás is ez­zel a témával foglalkozik. Mesyesi Margit (Cegléd) rába közi madaras tali futója. hogy az előbbi a több, hiszen népi kismestereink jó hírét kelti a világ közel száz orszá­gában. Visszatérve Pest megyére: Nagy tárcsának, Makádnak is­mertek a hagyományai, de a szigetszentmiklósi kosárfonók, abonyi hímzések, püspökhatva­ni festmények, taksonyi, pácé­it, pomázi tárgyak készülnek őrzésre, eladásra. Pazar az ajánlat. Erdőkertesi, pomázi faragások, Singler Ferenc mun­kái Érdről, Paja Teréz szőt­tesei Bogról érkeztek, jeles daraboknak számít a Dunavar- sányban alkotó Kálmán Im­révé több fekete kerámiája, Kálmán Imre díszes ostorai és a pompás túrái hímzések, ifj. Ádám Jánosné, Benke Mária, Gólya Andrásné, Lukács Gá- bomé, Tóth G. Mihályné, Bo­bó Györgyné és az elhunyt Sóra Józsefné kék tónusokban pompázó térítői, ünnepi női ruhái, örvendetes, hogy egy­re több érdi és ceglédi asszony, többek között Békési Istvánná, Kovács Sándomé, Megyery Margit, Sipos Miklósné éri el szorgalmas munkával a nép­művészi szintet. Külön csoportban látjuk a né­pi kismesterségek tárgyait. Igen gondosak Aradi Rudolf Dunaharasztiról, Csombó Jó­zsef Dunakesziről, Latabár Ká­roly Felsögödről beküldött ko­sarai, a váci Naske Kornélné babái, az érdi Kovács Imréné tányérai, Bogár Sándomé bu­daörsi kulacsai. Mi minden­eddé ismeretlen dokumentum is megjelent azóta, amelyek el­méleti szempontból megala­poztak néhány fontos követ­keztetést. A könyvet Márkus György fordította igen jól, érthető stí­lusban. Gondolatok a gyakorlatról Nem Ismeretlen a magyar olvasók előtt a könyv szer­zője, hiszen a Személyiség és közösség című .műve 1974-ben jelent meg, s akkor elismerést aratott az értők körében. A mostani új könyvében, a Gon­dolatok a gyakorlatról című­ben a marxi filozófia egyik központi kategóriáját, a gya­korlat fogalmát vizsgálja T. M. Jaroszewski lengyel filo­zófus. Mivel a mai marxi filo­zófiának sokan egymással el­lentétes értelmezést adnak, a szerző úgy véli, mindenképpen érdemes még egyszer megvizs­gálni, mit hirdetett valójában Marx egyes kérdésekben, és elemezni azokat a problémá­kat, amelyek körül ma a leg­élesebb interpretációs viták dúlnak. Ennek érdekében visszanyúl az eredeti forrá­sokhoz és rájuk építi fejte­getéseit. Elsősorban Marx fiatalkori műveire támaszkodik és kri­tikailag elemzi azokat a kü­lönböző hamis próbálkozáso­kat, amelyele szembeállítják Marx korai munkáit „érett” műveivel. A gyakorlat elméle­tével és ennek az elméiéinek a marxi filozófia logikai struk­túrájában elfoglalt helyével is foglalkozik. Saját koncepció­jának jól megalapozott, logi­kus és meggyőző kifejtéséhez szervesen kapcsolódnak az ugyancsak magas színvonalú, de vitatható részek. ­A gyakorlat fogalmához kapcsolódva vizsgálja a mar­xista filozófia főbb antropoló­giai és ismeretelméleti kérdé­seit is. A könyv értékes segít­séget nyújt az olvasónak ah­hoz, hogy eligazodjon a marxi filozófia értelmezése körüli vitákban. A művet dr. Pfeifer Dániel fordította, a szerkesztő Kende László, a borító Szakos Zsuzsa munkája. A filozófia és a szovjet pszichológia A filozófia jellegű művek sorában érdekességnek tekint­hető E. Bugyilova könyve, amely a filozófia és a szovjet pszichológia összefüggésével foglalkozik. Elsősorban azt vizsgálja, hogy miként fejlő­dött ki a szovjet pszichológia 1917-től napiainkig. Hatal­mas anyagot dolgozott fel. sok­oldalúan, árnyaltan mutatja be e tudomány művelőinek munkásságát, a különféle irányzatok vitáját és fejlődé­sét. Mélyebben betekinthetünk olyan pszichológusok nézetei­be, mint Pavlov, Vigotszkij, Lurija és Leontyev, akik rendkívül sokat tettek a szov­jet pszichológia kialakulásáért, fejlesztéséért. A szerző mindenekelőtt a szovjet pszichológia fejlődésé­ben kulcsszerepet játszó filo­zófiai problémák tükrében vizsgálja a különféle megoldá­si kísérleteket, áramlatokat. Gazdag informatív anyaggal szolgál a korszak főbb pszi­chológiai irányzatairól, felvá­zolja a marxista pszichológia fejlődésvonalát lQ31-től 1945- ig, majd napjainkig. A szovjet pszichológia tör­ténetének ez az átfogó, mono­grafikus feldolgozása hozzájá­rul a marxista pszichológiai hagyaték birtokbavételéhez, korszerű értelmezéséhez, a ma is termelékeny megoldások újrafelfedezéséhez. Nemcsak egyszerűen a szakemberek szűk köréhez szól, hanem a szélesebb olvasóközönséghez is. A fordítás Vajda Mihály munkája. Gáli Sándor ben talál utat a tehetség bő­sége, a formáját meglelő fan­tázia, melynek kiemelkedő pél­dája a Pilisborosjenőn alkotó Takács Zoltán vaákovács ipar­művész. Munkáinak minősége azt jelzi, -hogy hamarosan Bieber Károly utódja lehet. A párhuzamos kiállításon, a Fővárosi Művelődési Házban Heves megye népművészetét összegezték. Mintegy kilenc- száz mátraderecskei, átányi, felsőtárkányi, egercsehi hím­zőasszony termel 1978-ban 61 millió forint értékű esztétiku­mot, mely otthont díszít, em­bert örvendeztet a szegfűk és csillagminták sorával. Mindez a mi önismeretünket is fokozza Pest megyében is több száz faragó, kosárfonó és szövőasszony dolgozik népmű­vészi szinten, de nem Összefo­gott a tevékenységük. Valószí­nűleg így történhetett meg, hogy például a Néprajzi Mú­zeum katalógusa nem tud a. nagykátai Bodrogi Sándor ló­szőrből készült. ékszereiről, melyek egyedülállóak. Sokai tdictneilív a tehetség kibontakoztatása és propagá­lása terén is. Annyit, ameny- nyit népi iparművészeink al­kotói és jelöltjei megérdemel­nek. Ügy, hogy időnként to­vábbképző értekezleteket tar­tanánk számukra, fokoznánk a hasznos tanácsokat Azt, hogy őrizve a hagyományokat, egyedi képzelet alapján fej­lesszék is a motívumokat, színben, formában. S minde­nek előtt szellemi leltárkészí­tés szükséges már a közeljö­vőben: Pest megyei népmű­vészeti kiállítás. Lehetőleg a Nemzeti Galériában vagy a Műcsarnokban. Losonci Miklós Nevezzenek be a fafaragók Az alkotásokat szeptember 15-ig várják A Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszer­vezetének elnöksége, a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, a Termelőszö­vetkezetek Országos Tanácsa és a Mezőgazdasági Múzeum Barátainak Köre az öntevé­keny, művészeti értékeket képviselő alkotók és alkotások népszerűsítésére, valamint a fafaragó művészeti szakkörök tevékenységének megismerte­tése céljából országos fafara­gó pályázatot hirdet. A pályá­zók két, legfeljebb 100 centi­méter magas alkotást juttat­hatnak el szeptember 15-ig a MEDOSZ területileg illetékes megyei bizottságaihoz. A pá­lyamunkákat megyénként ér­tékelik és a legjobbakat októ­ber 15-ig eljuttatják az orszá­gos bíráló bizottsághoz. Az eredményhirdetés no­vember 4-én lesz, amelyen egy 5000 forintos, három 3000 forintos és négy 2000 fo­rintos díjat adnak ki. A ki emelkedő művekért két 500C forintos különdíjat és tárgyju­talmakat ajánlanak a felhívók t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom