Pest Megyi Hírlap, 1978. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-20 / 143. szám

JEGYZET Vendéglátóipari talány Délután fél kettő és kettő között voltunk. Dolgunk végeztével betértünk a ter­melőszövetkezettel szom­szédos galgamácsai étte­rembe, abban a reményben, hogy megebédelünk. Hiú ábránd! A teremben csend honolt, egyetlen lelket sem láttunk. Még mindig biza­kodva leültünk. Kisvártat­va megjelent a pincér, s íensőségesen közölte, ebéd ilyen késői órában nincs. Munkatársam, ki tájéko- zattabb a járás vendéglői­nek szokásaiban, habozás nélkül Veresegyház felé irányította kocsinkat, ott is egy maszek vendéglőhöz. Ahogy hétfőre kedd követ­kezik, olyan természetes mozdulattal tették elénk az étlapot, amelyen nem volt átikszelve sem a máj, sem a pacal, sem más ínyenc falat. Pedig az óra mutató­ja közben tovább gyalogolt, lehetett úgy fél három. — A maszeknak miért éri meg, hogy a nap min­den szakában Aszol gál ja vendégeit — kérdezte kol­légám. Rövid ideig gondolkozott, majd ismét föltett egy köl­tői kérdést. Az állami vagy szövet­kezeti vendéglőnek miért éri meg, hogy ne szolgálja ki? K. V. ÉVFOLYAM, 143. SZÁM 1978. JÚNIUS 20., KEDD Csak a hatodik ötéves tervben Sürgető gondok a könyvtárhálózatban Mindegyiket íelhasználják Lépésről lépésre - közösen Közérdekű bejelentések, javaslatok Gyorsfagyasztó alagút Felállítható akár a szántóföldön is Akár a szántófoldön is fel­állítható az a különleges gyors- fagyasztó alagút, amelynek gyártását most kezdték meg a Tatai Hűtőtechnika Szövetke- _ zetben. Nagy előnye, hogy al- ' kalmazásához nem kell külön épületet emelni, hozzákapcsol­hatják a vágóhidakhoz, ba­romfifeldolgozó . üzemekhez, de ha rendelkezésre áll a működtetéshez szükséges ener­gia, bárhol felállítható. Az üzem megrendelésre a hely­színre szállítja és betonalapra helyezve üzembe helyezi az alagutat. A mozgatható hűtő- rendszert főleg a gyorsan romló termékek — eper, mál­na és gyümölcsök — szürete­lésekor alkalmazhatják jó eredménnyel a termelők. Az első új' típusú gyorsfa­gyasztó alagutat a Baromfi- feldolgozó Vállalat törökszent­miklósi üzemében állítják fel. Bizonyos, a várossal szem- ban támasztott követelmények­nek Gödöllő már tizenkét éve is megfelelt. Amikor hivatalo­san még nagyközség volt. Vi­lágos azonban, hogy a várossá nyilvánítás idején arculata, kommunális ellátottsága, jelle­ge sok tekintetben falusias volt. Útjai, utcái jórészt földe­sek, hiányzott a csapadék- és szennyvíz elvezetésére szolgáló csatornahálózat, a mainál jó­val kevesebb lakásban volt ve­zetékes víz. Este nem árasz­totta el nagyvárosi fény, hiá­nyos volt a közvilágítás. Nagyobb igények Azóta sok víz elcsordogált a lassan-lassan errefelé is köve­zett mederrel büszkélkedhető Rákos-patakon, ám a goadok nem csökkennek, inkább mint­ha nőnének. Minden évben épí­tenek utat, járdát, minden év­ben tovább növekszik a csa­torna- és vízvezeték-háiózat, szaporodik az utcai világító- testek száma, mindez mégis kevés. Az igények még na­gyobb léptékben növekszenek. S ez nem baj. Nem kárhoztat­ható az egészséges, türelmetlen­ség sem. Ámde ki vonja meg a határt a jogos, okvetlenül ki­elégítendő igény és felelőtlen sürgetés között? Erre könnyebb válaszolni, mint a követelőd­zőknek meggyőző és megnyug­tató feleletet adni. Akadnak ilyenek. Szentül meg vannak győződve róla, hogy a ráme­nős, a tűzhöz közelebb levő ta­nácstag körzetében előbb por- talanítják az utcát, gyorsabban kapnak járdalapot, vízvezeté­ket csatornát. Még ha követe­lődzők is, követeléseik nem jogtalanok. A város felelős testületéinek mérlegelniük kell, még ha az ropant nehéz is. Az idei ta­nácstagi beszámolókon 501 köz­érdekű bejelentés, kérés, pa­nasz hangzott el. Java részük jogos, indokolt, mégsem való­sítható meg mind a közeli jö­vőben. Sőt még ebben az öt­éves tervben sem. Járdaépítéssel kapcsolatban az idén. 49 kérdés, kérés, javas­lat hangzott el. Ennél sokkal többet is föltehettek volna, hi­szen Gödöllőn nyolcvan kilo­méternyi járdát kell megépíte­ni. Évente, nagyrészt társadat mi munkában, nyolc kilomé­ternyi készül el. Könnyű kiszá­mítani, hány év kell a nyolc­van kilométerhez. Az úgyne­vezett teljes kiépítettséghez azonban ennél is több idő kell. a mostani becslések szerint 15 esztendő. Hiánytalanul kiépí­tett utca jelenleg egy sincs a városban. Az első kettő, ahol kövezett út és járda, vízveze­ték, csatorna és gáz is lesz, a Kossuth Lajos utca és a Dó­zsa György út majd csak ez­után készül el. Egy kilométer járda, közművek nélkül, há­rommillió forint. Szerep és sorrend Ez azonban nem jelenti azt, hogy addig a poros, sáros uta­kat, utcákat sorsukra hagyják. Első lépésként és a legrövidebb idő alatt valamennyi út me­chanikai stabilizációját akarják elérni. Ez magyarul annyit tesz, hogy megszüntetik a göd­röket, kátyúkat, ledöngölik, hengerezik, megszilárdítják az utak felületét A következő: minden második, harmadik ut­cát aszfaltozzák. A sorrendet nyilvánvalóan az utcának az egész város életében betöltött szerepe fogja eldönteni. Majdnem minden tanácstagi beszámolón szó esett a közvi­lágításról. Gödöllő úthálózatá­nak teljes hossza száz kilomé­ter. Ötvenméteres közöket ala­pul véve kétezer lámpát kel­lene felállítani. Olyan helyen, ahol eddig egyáltalán nem volt, egynek-egynek a költsége tízezer forint. Egy réginek kor­szerűre való cserélése ezer fo­rintba kerül. Jelenleg 1150 lámpa található a városban. Arányait tekintve a vízveze­tékekkel és csatornával való ellátottság is hasonló képei mutat. A város 8228 lakása kö­zül 5183-ban van vezetékes víz, s ennél is jóval kevesebb, 2389 van bekötve a csatorna- hálózatba. A gázvezeték kiépí­tésének még csak az eleién tar­tunk. A könyvtár helyét, jelentő­ségét és szerepét a műveltség terjesztésében aligha kell bi­zonygatni, Gödöllő könyvtár- hálózata nem tartozik a leg­fejlettebbek közé. Városunk középfokú településként sze­repel az országos fejlesztési tervekben, s mint ilyennek, B típusú könyvtárral kell rendelkeznie. Ennek a típus- » iák néhány jellemzője:-alap- területe 1100 négyzetméter, legalább száz olvasótermi fé­rőhelye van és minimálisan tíz főfoglalkozású könyvtáro­sa. Lakosságunk száma a leg­újabb statisztikai adatok sze­rint 27 ezer, s ha a fejlődés üteme továbbra is a maihoz hasonló, rövidesen a 30 ezret is megháladja. Ez a többi között sürgeti a könyvtárhá­lózat mielőbbi megnyugtató rendezését. A városi könyv­tár felnőttrészlegének a B tí­pusnak megfelelő tárgyi fel­A legjobb Az eddig elmondotlakbó’ sejthető, hogy a tanácstagok­nak az elhangzott kérdésekre, javaslatokra gyakran kell ne­met mondani, s nemleges az írásban kiküldött válaszok jé része is. Ebből azonban egyál­talán nem következik, hogy a lakók fölöslegesen kérdeznek, javasolnak, tesznek szóvá hiá­nyosságokat, megoldandó gon­dokat. A tanácsi bizott­ságok minden kérdést, ötletet megvizsgálnak, s ennek alap­ján tesznek javaslatot a meg­valósítás sorrendjére. A sok- sok tapasztalat, vélemény fi­gyelembevételével készítik majd el az illetékes szervek a következő ötéves tervet is. A lehető legjobb, az egész közös­séget a leginkább szolgáló fej­lesztési program csakis így képzelhető el. Természetesen sok mindent tehetnek egy-egy körzet lakói is, hiszen az utcák, terek, utak rendben tartása, a lakókörnye­zet csinosítása, virágosítása többnyire nem igényel nagyobb összegeket, csupán munkát, fá­radozást. amely annál kisebb, minél többen vállalják. K. P. tételeit majd csak a VI. öt­éves tervben, az addigra már álló művelődési ház mellé építendő új épületben teremt- netik meg. Az iskolai könyvtárak közül a középfokú oktatási intézr ményben biztosítottak a mű­ködés alapvető feltételei. Az általános iskolák egyikében sincs az irányelvek normái­nak megfelelő nagyságú he­lyiség. a kötetek száma sem éri el a tanulóként megsza­bott ötöt. Bár az iskolai lét­szám mindenhol indokolná, jelenleg sehol sincs függetle­nített könyvtáros. A fejlesz­tési tervek között szerepel önálló könyvtárhelyiség ki­alakítása a Légszesz utcai is­kolában egy faházban, az Im­re utcai iskolában, az új épü­letben és a Petőfi Sándor is­kolában, a gyermekkönyvtár felszabaduló helyiségében, il­letve a Damjanich iskolában, bővítéssel. SPORT —SPORT —SPORT —SPORT —SPORT GALGAMACSA Értékelték a szakosztályokat A galgamácsai Tsz SE szakosztályai a közelmúltban adtak számot eddigi mun­kájukról. Az asztalitenisz­szakosztály tagjai a megyei első osztály küzdelmeiben szerepelnek. A férficsapat a kilencedik helyet foglalja el. Nagy jelentőségű a szak­osztály életében, hogy ősszel már az általános iskola nem­rég átadott tornatermében több asztalnál, jobb körül­mények között fogadhatják ellenfeleiket. A szakosztály és az iskola ilyen irányú együtt­működését megállapodásban rögzítik majd. A beszámolón egyénileg értékelték a szak­osztály valamennyi tagjának eredményét. - Kiemelkedő Fáthy József teljesítménye, aki a csapat győzelmeinek ko­vácsa. A legfőbb céljuk to­vábbra is a2, hogy bent ma­radjanak a megyei első osz­tályú bajnokságban. A sakkozók a megyei II. osztályban szerepelnek, s a mezőny második felében ta­nyáznak. Ősszel lelkes já­tékkal még javíthatnak mér­legükön. A legjobban Pesti László szerepelt az eddigi mérkőzéseken. Legfőbb cél­juk, nekik is a bennmaradás. A szakosztályok eredmé­nyes működéséhez nélkülöz­hetetlen költségeket, az ed­zés, a felkészülés és a ver­senyzés lehetőségét a sport­egyesület vezetősége tovább­ra is biztosítja. Az értékelő beszámoló után a szakosztályok tagjai rövid nyári pihenőre tértek, hogy ősszel ujult erővel folytathas­sák szerepléseiket a bajnok­ságban. Borna István Lejátszották az első fordulót IDEGENBEN GYŐZÖTT VÁCKISÚJFALU Megkezdődött a galgamácsai TSZ SE tömegsportbizottsága által szervezett nyári Gaiga Kupa kispályás ladbarúgó torna küzdelemsorozata. Az első forduló eredményei és a mérkőzések rövid összefogla­lója: összefogás SE—Galgamácsai Dunasik 9—2. Népes szurkolótábor előtt végig szemerkélő esőben játszottak a csapatok. Csak az első félidőben volt egyenrangú ellenfél az Exportcsomagoló csapata, a Dunasik. Alagi Áll. Gazd. MEDOSZ— Váckisújfalu község 0—1. Meg’epetés a Váckisújfalu idegenben szerzett győzelme. A találkozó végig sportszerű légkörben zajlott le. Galgagyörki KSK—Galga­mácsai SE ifi 6—0. Jól kezdett a galgagyörki csapat; a galgamácsai ifik míg erővel bírták egyenrangú el­lenfelek voltak. TSZ Gépész—Kiskút SC 2—3. A Kiskút csapata lelkesen küzdött, győzelme nagy meg­lepetés. Az SE Öregfiúk csapata az első fordulóban szabadnapos volt. A TÚRÁIAK HANGULATOS MŰSORA Harmadszor is dicséret Már harmadik esztendeje csendül fel a Csillebérci Köz­ponti Vezetőképző- és Úttö­rőtábor rádiójában a túrái Úttörő Űrszonda munkatársai­nak hangja. Az évenkénti meghívások azt bizonyítják, hogy a túrái pajtások hangu­latos, érdekes műsorokat ké­szítettek. Az idén a nevelőotthonos kiváló úttörők táborában jár­tak mikrofonjaikkal. A nagy­tábor 30 esztendős jubileuma alkalmából talán a szokott­nál is gazdagabb programról számolhattak be. Igaz, a meg­nyitó zászlófelvonást és a VIT- karnevált elmosta az eső, de a pajtások jó hangulatán ez mit sem változtatott. Az egész napos akadályver­senyen Meleg Erzsébet ké­szített riportsorozatot a külön­böző feladatokban erejüket összemérő őrsökkel. Pulai Ist­ván örök tréfacsiná’ó barát­jával Gyenes Lászlóval na­gyon komoly munkát végzett. A Világifjúsági Találkozók történetét és a XI. találkozóra készülő Kuba múltját, jelenét dolgozta fel dokumentumjáté­kában. Nagy sikert aratott Sára Erika vers, és Dolányi Judit mesemondásával. Sára Csilla kubai népdalt tanított a nyolcszáz táborlakónak. Kiss Judit és Kiss Katalin a mű­sorvezetői feladatot látta el jól. A tural ifjú riporterek Csil­lebérc képviseletében részt vettek az úttörővasút születé­sének 30. évfordulója alkal­mából, a hűvösvölgyi vfőállo­máson rendezett ünnepségen. Kurucz Ildikó, a esapatúiság főszerkesztője rádióriporter­ként is megól'tá helyét Szűcs Istvánná, a Magyar Úttörők Szövetsége főtitkára nyilatko­zott neki az úttörővasút gyer­mek és felnőtt dolgozóiról, az idei gazdagnak ígérkező nyár­ról. Vajek Róbert, a Rádió ri­portere pedig az úttörővasút- tal kapcsolatos emlékeit idézte fel. Szabó Ágnes, Szabó Lászlót az Oktatási Minisztérium fő­osztályvezetőjét a következő úttörőév főbb terveiről kér­dezte. aki kiemelte „A mi vi­lágunk” című országos úttörő­akciót, melynek során a paj­tások megismerik a szocializ­must építő' hazát, népünk al­kotó munkáját, s tettekkel is bizonyíthatják hazaszeretetü­ket. A tíznapos munka után a túrái rioorterek harmadik al­kalommal is megkapták a nagytábor vezetői dicséretet. Büszkék rá, s úgy akarnak dolgozni a következő eszten­dőben is, hogy 1979 nyarán ismét a csillebérci táborrádió­ból köszönthessék a táborlakó pajtásokat. Szarvas László az orvos által felírt pirulák. Ha meggondoljuk, hatalmas értékek eltékozlását jelentik az otthonokban feleslegesen tárolt gyógyszerek. Talán éppen azért, mert a gödöllői- hez hasonló eset az ország sok gyógyszertárában megismét­lődhet. EBBEN AZ ESETBEN még az sem lehet mentség, hogy az orvos által előírt mennyi­ségű gyógyszert ki kell adni a patikában. A beteg nyilván­valóan második, vaev harma­dik alkalommal váltotta ki receptjét, s ezért nem volt szüksége a kérdéses gyógy­szerre. A hibát végső soron valóban ő követtel el, hiszen későn jelezte kívánságát. De ha már így történt is, ha nem takarékoskodnak önnön ener­giájukkal a gyógyszertárban, némi többletmunka árán meg­oldhatták volna, hogy a be­teg ne vigye el feleslegesen a tablettákat. Csak a szándékon múlott! AZT HISZEM, nem vagyok túlzottan borúlátó, amikor azt mondom, hosszú évek kelle­nek ahhoz, hogy pirulakapko­dó szemléletünk megváltoz­zék. Különösen akkor, ha a gyógyszertárban az ilyen ese­tekkel, hatásukkal hozzátesz­nek néhány hónapot ezekhez az évekhez. Hiszen ők is for­málják szemléletünket, ha nem is mindig a legjobb irányban. És itt már nemcsak a gyógyszerek hanem a közös­ség szemléletének változtatá­sára, az egészségnevelésre, má­sok által fordított szellemi, anyagi erők pazarlásáról is szó van! Gáspár Mária te, beütötték az árát a pénz­tárgépbe, vigye csak el! ALAPOSAN elcsodálkoz­tam a látottakon. Közismert, hogy meglehetősen magas hazánkban a gyógyszerfo­gyasztás. Borúra-derűre esz- szük az élénkítőt. a nyugtatót, a fájdalomcsillapítót, S ahe- lyet, hogy életmódunkat ten­nénk egészségesebbé, a gyógy­szerektől várjuk a csodát. Annál inkább meglepett a gyógyszertári jelenet, mert az egészségügyi szakembe­rek hosszú nevelőmunkávat, előadások, felhívások, isme­retterjesztő filmek sokaságá­val igyekeznek leszoktatni bennünket a túlzott gyógy­szerfogyasztásról. A házi pa­tikák készlete már nem egy­szer okozott gyermektragé­diákat, de csábítanak az or­vosi ellenőrzés nélküli, az egyéni diagnózis alapján — helytelenül — történő kúrálga. tásra is. Persze, azzal is vádolhatná­nak, 'miért éppen az egészsé­günket visszaadó, az életün­ket védő gyógyszerekkel aka­rok takarékoskodni. S miért ne? Hiszen tudjuk, úton-út- félen plakátok hívják fel rá a figyelmet, sok gyógyszer alapanyaga a megfizethetet­len, minden cseppje aranyat érő vér. Az sem titok, hogy a gyógyszerek egy részét drága valutáért külföldről vásárol­juk. Nem mindegy tehát, hogy ténylegesen a gyógyítást vagy csak a házi patikák indo­kolatlan feltöitését szolgálják A HÉTKÖZNAPOK ta­pasztalata azt mutatja, nem tartozik legszebb tulajdonsá­gainkhoz eredményeink, ér­tékeink megbecsülése. Gyak­ran ér bennünket a vád, s az esetek többségében jogosan, hogy pazarlók vagyunk. Ezt a megállapítást épp úgy vo­natkoztathatjuk a szellemi kapacitás kihasználatlanságá­ra, miként a termelő mun­kában felhasznált anyagok pocsékolására. Sorolhatnánk a példákat, amikor a szakterületükön ki­emelkedő tehetségű fiatalok­nak, idősebbeknek kedvét sze­gi a közösség féltékenységtől fűtött gáncsoskodása, a meg nem értés, s az ellenük való harc. De felemlíthetnénk a még sok helyütt élő, hánya­veti lesz helyette másik, vagy nem az enyém, miért vigyázzak rá. szemlélet káros hatásait is. Pedig éppen nap­jainkban világméretekben hangzik el a figyelmeztetés: kincseink nem kimeríthetetle- nek. Egy. a napokban tapasztalt esetből mégis arra következte­tek, nem mindenütt van foga­natja a takarékosságra ösz­tönző felhívásoknak. Gödöl­lőn, a Dózsa György úti gyógv- szertárban egy idős férfi már csak akkor jelezte, hogy a re­ceptjén lévő , gyógyszerek egyikét nem kéri — otthon van még belőle indoklással —ami­kor a gyógvszertárosnő a ke­zébe adta. Hiába kérte, ve­gyék vissza a pirulákat, nem tették, mondván, már kifizet­Pazarlás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom