Pest Megyi Hírlap, 1978. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-20 / 143. szám

iff.Gyft 1978. JUNIUS 20., KEDD tVisszavárjak a nyugdíjasokat Intézkedések az idős pedagógusok éielkörülményeinek javítására Több mint 26 ezer nyug­díjas pedagógus, oktatásügyi dolgozó életkörülményeiről tájékozódott a Pedagógusok Szakszervezete s megállapí­totta: a munkaerőgondok el­lenére alig 10 százalékukat foglalkoztatják az iskolákban. Sárái Lajos, a szakszervezet titkára elmondotta: a pedagó­gusok nagy többsége az öreg­ségi korhatár betöltése után, néhány évig még szívesen ta­nítana. Törekvésüket számos kedvezménnyel, több kpr- mányrendelet, 'Határozat is támogatja, mégis sok helyütt könnyen megválnak a nagy tapasztalata szakemberektől az iskolák. A felmérés képet adott anyagi helyzetükről és lakás- körülményeikről is. Megálla­pították, hogy mintegy 50 százalékuknak viszonylag alacsony a nyugdíja, és kö­rülbelül ezren' ma is szolgá­lati lakásban laknak. A helyi tanácsoknak kevés lehetősé­gük van, hogy megfelelő cse­relakást ajánlhassanak fel számukra, pedig ők készség­gel átadnák a lakást a köz­ségbe települő fiatalabb pe­dagógusoknál:. Szükség lenne arra, hogy az eddiginél több nevelő dol­gozzék az iskolákban a kor­határ betöltése után, de a 3 százalékos nyugdíjpótlék csak keveseket ösztönöz a tovább- maradásra. A tervek szerint az V. ötéves terv hátralevő időszakában megkezdődik Debrecenben egy 30 szemé­lyes pedagógusotthon építése, s az várhatóan 1932-től áll majd nyugdíjas oktatók ren- dekezésére. Az Oktatási Mi­nisztérium indokoltnak tartja a nyugdíjas pedagógusok ott­hona hálózatának további bővítését Nyári esték — szabadtéren A vácrátóti botanikus kert hangversenyei Nyári holtszezon ? Hol van az már. A főváros gazdag programot kínál nyár­ra, már-már a bőség zavará­val küzdhetünk. Végigböngészve plakátokat, műsorfüzeteket, bízvást el­mondható: a kínálathoz a ke­reslet is meglesz, hiszen a szervezők nemcsak kitűnő műsorokat biztosítottak, ha­nem azok alkalmazkodnak az eltérő ízlésekhez, igényekhez is. Bár a műsorok többségé­nek nincs rögzített időpontja, de az események így is fi­gyelmet érdemelne’:. Kas! éh koncertek Talán mégis a komolyzene kedvelői járnak a legjobban. Az Országos Filharmónia az óbudai Zichy-kastály udvará­ban a Magyar Állami Hang­verse nyze n ex ar ko ncerts or oza- tát szervezi. Beethoven, Men­delssohn, Schubert, Brahms, Mozart műveit olyan karmes­terek és szólisták közreműkö­désével szólaltatják meg, mint Ferencsik János, Lehel György, Ránki Dezső, Kovács Dénes. A Camerata Hungarian„ a Moszkvai vonósnégyes, Ste­fan Ruha, Járuló Jenő, Schiff András, Bücher Mihály, a Tátrai vonósnégyes a Budai Várban, az Űri utcai Zenélő Udvar-ban ad koncerteket jú­liusban és augusztusban. Július 7-től és augusztus­ban minden pénteken, este 8- kor a Mátyás-templomban az orgonamussika barátai többek között Lehotka Gábor, Ella István, Kistétényi Melinda előadásában Bach, Buxtehude, Liszt és Vivaldi alkotásait hallgathatják. A Margitszigeti Színpad programjából elsősorban a külföldi vendégművészek pa­§ ■a > TV-FIGYELO Hétvége. Ugyan mi más jut­hatna a képernyőt nemcsak nézdegélő, de a rajta látottak­ról írásban is számot adó do­bozgazda eszébe e borúsnak ígért, de annál naposabbra sikeredett hétvége után, mint Edith Piaf híres dala — „fis most hová..—, csak egy ki­csit kiforgatva: „És most mi­ről ...” Mert szó ami szó: nem valami vastagon fogott a mű­sorszerkesztők ceruzája, ami­kor a tovahagyott szombat és vasárnap műsorát megtervez­ték. A takarékoskodás oka? Ugyan mi egyéb lehetne, mint az a híres, nevezetes Mundial, amely fociparádé immár nem­csak a meccsközvstítések és az utólagos összefoglalók bőséges adásideiét tölti ki, de témát ad az egyéb programoknak is. Parabola. Így volt ez szom­baton kora este, amikor a tv egyik legállóképesebb — csú­nyácska ez a szó, dehát a tar­ka labda kergetői és hívei egy­aránt így fogalmaznak — mű­sora, a Parabola jelentkezett. Csapatokról, helyzetekről, tá­madásokról és védekezésekről esett szó e félórában, csskhát úgy, ahogyan Árkus József fricskát fricskára halmozó külpolitikai szemrevételezé­seiben lenni szokott: az együttesek kapcsán meg- említődték a nem csupán sportdresszekben futkározó együttesek is, valamint azok vezénylő kapitányai. S mind­ez olyan szellemesen, a tréfa- csinálásnak egy olyan — saj­nos, épp a tv-ben a legritkáb­ban tapasztalható — magas színvonalán, amely szinte az adás minden egyes percében megkacagtatta a nézőt. Meg­kacagtatta — egyúttal^ pedig arra késztette, hogy végiggon- golja a kifigurázásnak vala­mennyi értelmét, szétfejtetss- se a közöltek többszörös jelen­tésű rétegeit. Nehéz lenne megmondani, hogy mikor szórakoztunk ilyen jól! Jól is, tartalmasán is — nem okítva, de annál inkább okulva. Már csak ezért a re­mekbe sikeredett Paraboláért is érdemes volt megrerdeznl az 1978-as labdarúgó világbaj­nokságot .. • Hét. Ugyanígy a Mundial hatása érződött a vasárnap es­ti Hét riportjaiban. Igaz, kis­sé másképp, mert a szóban forgó összeállítást figyelve ar­ra gyanakodhattunk, hogy az egymást követő képsorok ké­szítői is inkább a Tangó neve­zetű játékszer pattogására fi­gyeltek, mintsem a rájuk bí­zott forgatási megbízatások teljesítésére. Nagy sebesen tegyük hozzá: az egyetlen Chrudinák Alajos kivételével, aki megint egy szenzáció számba menő hír­adással tért haza Libanonból. A magyar tv arab ügyekben mindenki másnál jobban tá­jékozott és mindenki másnál jobban kérdező riportere ezút­tal is remekelt: faggatásai a legmegátalkodottabb politiku­sokat is zavarba hozták; ahe­lyett, hogy kinyilatkoztattak volna, ötölni-hatolni kénysze­rültek. S ezzel együtt lomét bizonyságot tettek a közel-ke­leti országban folyó vetélke­dés — sajnos, áldozatot ál­dozat után követelő vetélke­dés — értelmetlenségéről, ön­pusztító mivoltáról. Sámlitok. Ugyanígy a nagy sportverseny jelenlétét jelzi az is, hogy megszaporodtak a piacról beszerzett programok. A Szabadság téri stúdiók há­za táján túlról való például a vasárnap délutánonként ve­tített Kabos Gyula-sorozat — ezt a film archívumtól kérték kölcsön —, és ugyanígy azok az Ingrid Bergman-fil-m-k, amelyeket szintén hét végi éjjelenként láthatunk. E két filmfolyam fogadtatá­sa? — A Kabos-darabok java — sajnos —- már lepergett, ám a jeles svéd S2tár legsike­resebb alakításaiban épp most gyönyörködhetünk. Ezek közé tartozik az A kaktusz virága. amely szombaton éjszaka szer­zett kellemes perceket. Külö­nösen azok élvezhették e da­rabot, akik a József Attila Színház előadásából, vagy e produkció tv-közvetítéeéből már ismerték a vígjátékot. A Bergman-féle mélázóbb, csen­desebb volt, a hazai változat harsányabb, fűszeresebb — legalábbis így tetszett a szin­tén sótzlan, illetőleg túlsőzott meccsek sugárzásának ide­jén. .. Akácz László Tádéjára hívjuk fel a figyel­met. A Televízió második karmesterversenyének győzte­sei közül Vlagyimir Verbickij augusztus 24-én Csajkovszkij- műveket vezényel, augusztus 30-án Uri Mayer dirigál. A nagy operabemutatókon — Bi­zet: Carmen, Puccini: Turan- dot, Mascagni: Paraszibecsület, Leoncavallo: A bajazzo — fel­lépnek Bruno Prevedi, Miche­le Molese, Aldo Boltion, Ko- bayashi Ken-Ichiro, Kazue Shimada, Matsumoto Miwako. (Az időpontok rögzítése fo­lyamatban van.) Idán először a Hilton-szálló Dominikánus udvarán is ze­ne csendült a hát végén. Ro­kokó onerákat, köztük Pergo- lesi műveit, valamint madri­gál-koncerteket hallgathatunk a nyáron huszonnégy alkalom­mal. Távoli országok táncosai Igazi csemegét kapnak a tánc, a balett kedvelői (július második felétől), a Budai Parkszínpadon. Távoli orszá­gok táncait, balettkultúráját ismerhetik meg. Fellép a Venezuelai Balett Internacio- nal de Caracas, egy spanyol flamenco együttes, a Fiesta de Espana, a riói karneválok hangulatát idéző Brasil Tropi­cal, valamint a Peru Folklo- rico. Magyar Századok című műsorával a Magyar Állami Népi Együttes csatlakozik a vendégekhez. Pop és könnyű dallamok Az Országos Rendező Iro­da a könnyűzene,’ a rock- és a pop-muzsika reprezentán­sainak műsoraival teszi vál­tozatossá a nyáresti progra­mokat. A Boney M. együttes június végén érkezik és a Kisstadionban lén fel. A Ed­dái Ifjúsági Parkban szerepel a jól ismert lengyel S3B és a szovjet Jalta együttes^ Ugyanott mulatják be július' 6-án, este 8-kor a Halló, itt• Balaton ’78 című műsort, Koós János, Cserháti Zsuzsa, Síro- si Katalin és az Expressz együttes közreműködésével. A Városmajori Színpadon idén is A kikapós patikáriuson derülhetünk. Biztosíték erre a nagyszerű szereposztás: Ráday Imre, Kovács Zsuzsa, Pathó István, Buss Gyula, Ilaumann Péter, Galambos Erzsi kemá- diázása jó szórakozást ígér.. A darabot július 1-től augusztus 10-ig, csütörtök kivételével mindennap este 8-tól láthat­juk. Program tehát bőven . van, a távolság sem nagy, egy bu­dapesti kirándulást érdemes összekötni valamelyik műsor megtekintésével. A váciaknak pedig még rövidebb lehet az útjuk: a vácrátóti botanikus kertben nyáron koncertet ad a Miskolci Szimfonikus Zene­kar, az Állami Hangverseny- zenekar és a Győri Filharmo­nikusok. A. Gy. A szocialista eszmeiséget és szemléletet erősítve A SAJTÓ KÖZMŰVELŐDÉSI SZEREPE AZ OKT TANÁCSÁNAK NAPIRENDJÉN Az Országos Közművelődési Tanács hétfőn ülést tartott a Parlamentben, amelyen Orbán. László elnökletével a sajtó közművelődési szerepét ele­mezték. A Pozsgay Imre kul­turális miniszter és Várkonyi Péter, a Minisztertanács Tájé­koztatási Hivatalának elnöke által előterjesztett jelentés és a vita megállapította, hogy a sajtó jelentősen hozzájárult az MSZMP KB közművelődési határozata, majd a törvény megismertetéséhez, tartalmá­nak érdemi propagandájához. Sokat tett azért, hogy a köz­vélemény felismerje a közmű­velődés társadalmi jeliníősé- gét. A saitó közművelődési mun­kájának kibontakozását, meg­ősüdését jól segítették és ösztönözték az elmúlt évek­ben végrehajtott szerkezeti változások, az Üj Tükör, a Kincskereső, a Rakéta regény­újság megjelenése. Önmagá­ban is nagy jelentőségű tény, hogy a központi és a megyei lapok eladott péidányszáma 1979. óta folyamatosan növek­szik, hogy a felnőtt lakosság túlnyomó többsége rendszere­sen olvas újságot. Rámutattak, hogy a jövőben több területen tovább kell ja­vítani a sajtó köizművelődési munkáját. A fő feladat — a következő időszakban is — a közművelődési párthatározat­ban és a törvényben foglaltak következetes végrehajtásának segítése. Ennek érdekében kü­lönösen fontos a közművelő­dési szemlélet további erősíté­se. A sajtónak nag3robb figyel­met kell fordítani a dolgozók mindennapi életének kultú­ra 1 trág ára, ebben a közvéle­mény helyes tájékoztatására, formálására. Hangsúlyozták, hogy fontos feladat a közmű­velődés, a művészetkriiika szocialista eszmeiségének fej­lesztése, a szocialista tenden­ciák és alkotások hatékonyabb támogatása, a legszélesebb tö­megeket érintő és érdeklő al­kotásokkal való kiemelt fog­lalkozás. Aláhúzták: a napila­pok, a hetilapok és a folyóira­tok egyaránt sokat tehetnek a művelődési mozgalmak, az amatőr tevékenység népszerű­sítéséért, valamint a minden­napi közművelődési munka ■bevált, jó módszereinek és kezdenén vezéreinek széles körben történő elterjesztésé­ért. A sok fontos részletre kiter­jedő vitában elhangzott ja­vaslatok, kiegészítések figve- lembevátelével a tanács az elő­terjesztést, valamint az OKT 1978. második félévi munka­tervét elfogadta. Az önzetlen szolidaritás tárlata Pest megyei művészek tevékeny részvétele — Iskolatárlat Kiskunlaeliázán r A magyar szolidaritási kiállí- E tás a Csontváry-teremben jú- § nius 29-12, id. Szabó István = szobrai a Nemzeti Galériá- E ban július 30~ig látogatható. E Domonkos Béla és Szepes § Gyula művei a kiskunlacíiázi 5 Gárdonyi Géza iskolában jú- E lius 15-ig tekinthetők meg. A BÉKE ÉS BARÁTSÁG eszmeiségének jegyében aján­lották fel a magyar festők műveiket a szolidaritási moz­galom segítésére. A szolgálat, a felajánlás méltó az ügyhöz, egyúttal festészetünk jelenle­gi törekvéseinek keresztmet­szetét is adja. Barcsay Jenő tiszta és következetes konst­ruktivizmusa és Hincz Gyula asszociatív képi ereje a mér­ték; formában, minőségben. A bemutatkozás ezúttal azt is jelenti, hogy a megvásárolt képek valahol a világban szenvedést enyhítenek, az esz­tétikum erkölccsé növekedik, ezért különösen örvendetes a Dömsödön, Szentendrén és Nagymaroson alkotó festők tiszteletre méltó részvételi aránya. Vecsési Sándor és Bazsonyi Arany mély emberi lírával átszőtt realizmusa ugyanolyan érték, mint Ger­eon Pál szabad képzettársí­tása egy Bárkáról. Kántor Andor és Miháltz Pál szokott elmélyültségével ad számot a megküzdött festői értékről, s figyelmet kelt Papp Zoltán, Pap Gyula, Dobrovits Ferenc Nagymaroshoz kötődő képi ( motívuma is. Pap p Gábor színkristálynak láttatja a nagy zsámbéki romot, Beck Judit, Gálffy Lola virágokat elemez, Gráber Margit in- terieurje szép, komoly munka. Feltűnik a túlságos csöndben maradó Krizsán István lán- dzsatűzzel érvelő ünnepi Af­rikája és Tőig Molnár Zoltán gondos felületű műve. Jó ér­zés e tárlaton tartózkodni, látva, hogy képzőművészeink nemcsak tehetségesek, hanem önzetlenül segítőkészek. TERMŐ BŐSÉG, páratlan munkakedv kísérte élete het­venöt esztendejéig dr. Szabó Istvánt. És szobrok. Szobrok, melyek történelmi hűséggel, néprajzi pontossággal össze­gezték a kisterenyei, salgótar­jáni szénbányászok küzdelmes évtizedeit, összegezték,úgy, hogy Zola, Móric^íZjignior.d és Meunier bányászéi etrő! szóló prózáját és plasztikáit folytatták elkötelezett eszmei hűséggel, választékos és jel-, legzetes nógrádi formákkal, nógrádi környezetben. Ez a tájhoz csatolt krónikáskedv szobrászi szociológiát eredmé­nyezett id. Szabó István fá­radhatatlan közreműködésé­vel, aki Benczúrfalván termi, teremti újabb és újabb szob­rait cédrusból, tölgyből, tisza­fából. Megörökíti azt a gaz­dag-fájó múltat, a munkás, bő jelent, melyet a Ilimóczi regruták, Berényi menyecske, Szamaras kordé, Súlykolós asszony, Szüreti menet repre­zentál. Szobrászatunk törté­nelmében külön fejezet id. Szabó István életműve, s bár egyedi jelenség, nélküle sze­gényebbek lennénk. Szegé­nyebbek, mert e szobrokban nemcsak a faragott esztéti­kumot olvashatjuk le, hanem Sztrájkot, Kikötőt, Bányászt, Almaszedőt, Madách-portrét és Három tavaszt, társadalmi fejlődésünk állomásait. AZ UTÓBBI IDŐBEN egy­re több iskolatárlatot rendez­nek Vácott. Pilisvörösvárott, Ráckevén, Dunaharasztin, Nagykátán, Dabason és Kis- •kunlacházáiv» is, Most azért kérült erre só?; mert Domon­kos Béla Munkácsy Mihályról és Gárdonyi Gézáról mintá­zott portrét a kiskunlacházi általános iskolák számára, ahol régóta ismerik és tisz­telik művészetét. A budaörsi kiállításról szobrait, Szepes Gyula festményeinek társasá­gában, most Kiskunlacházára szállították, hogy bővítsék a nyár kulturális programját. Reméljük, hogy Szepes Gyula e vidéken is körülnéz és Érd után sorozatot teremt Kis- kunlacháza fel nem fedezett 1 festői értékeiről. 1 Losonci Miklós Készülődés a Teátrumra EGYENRUHÁS KÖLTŐ A SIVATAGBAN Lírai riport a rakétdsokról Soós Zoltán új kötetete ver­ses riport. A költő újabb vál­lalkozása: rakétás alakulattal a Szovjetunió egy sivatagos területére utazik a gyakorlat­ra. Ennek az útnak, előkészü­leteinek és lefolyásának a lí­rai megjelenítése, szubjektív naplója a kis könyvecske. Ere­deti kiindulás, jó ötletekkel, némi lírai önkultusszal (mintha mindenki, de legalább a „pá­lyatársak” jórésze csupán az­zal foglalkozna, hogy mit ter­vez és csinál a költő...), de nem ez a lényeg. Végül is a Zrínyi Katonai Kiadónál meg­jelent kötet — címe: Tűzpe­csét az égen — azt a Soós Zol­tánt adja „katonai ruhában” is, akit megismertünk; akit némelyek vagabondnak, né­melyek megbotránkozlatónak (vagy megbotránkoztatni aka­rónak), némelyek havernak éreznek. Aki szeret hétközna­pi lenni, szeret táj- és szleng­szavakat keverni a versbe, szívesen ironizál — főként a líráról —, hévvel gúnyolja az úrhatnámságot, a rangkórsá­got, a kivagyiságot s mindazt, ami idegen az egyenlőség­től vagy még inkább a mun­kások és parasztok természe­tes emberségét, egyenlőségér­zetét sérti. Mindemellett a versekből és betétekből kirajzolódik né­hány arc, mondhatjuk: típus is. És a történetté kerekedő füzért átszövi a humor, amely hol vaskosabb, hol ironiku- sabb. Így például, amikor ug­ratva az ihletről faggatják, így riposztoz: „Táltossá tészen és golyóra töltött írónőm száll, lia végre testet öltött, mint ropogós, erezett lila fátyol. Megtapogatva: én leszek a bátor; s pasztát a rím, poézist kap a refrén. Cirkalmazott mezőben drága leplén ott tündököl, gőgöl: ÖT—NULLA—NULLA! És mellette, fakulva, ámde tisztán: a Hortobágy Poétája tekint rám!” A Szentendrei Teátrum július 1-én nyitja kapuit. Shakes­peare Tévedések vígjátéka című művét mutatják be. A pró­bák tegnap kezdődtek, de a Madách Színház építészei, szín­padi emberei már a múlt héten a helyszínen dolgoztak. Egyébként változatos formá­ban követhetjük a költői uta­zást, s a melléktémákként felbukkanó betétek is érdek­lődést keltenek. így egészében színes, a várakozást kielégítő Soós Zoltán kötete. N. F.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom