Pest Megyi Hírlap, 1978. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-01 / 127. szám

1978. JÚNIUS 1., CSÜTÖRTÖK %Mdao Az anyákért, a gyermekekért A Pest megyei Tanács végrehajtó bizottságának ülése Tettek és eredmények sora jelzi, hogy Pest megyében min­dennapi feladat, központi ügy az anyák, gyermekek védelme. Amikor a megyei tanács vb utoljára, 1971-ben tárgyalta és meghatározta a tennivalókat, már akkor számolni lehetett a nagy fejlődéssel. A tegnapi vb, amelynek napirendjén a me­gye anya- és gyermekvédelmé­nek helyzetét tárgyalta — meg­állapította, hogy várakozáson felüli eredmények születtek. A kormány sok kedvezmény­nyel, sokféle formában támo­gatja a családokat. A fiatal házasok gondjaiból sokat vál­lal magára: a régebbinél töb­ben és könnyebben jutnak la­káshoz, kedvező építési kölcsö­nöket vehetnek fel, a nagycsa­ládosok életét különös érdek­lődés veszi körül. Az állam osz­tozik a gyermeknevelésben is: az orvosi ellátás, a védőnői szolgálat, a terhesség alatti gondozás, a családi pótlék, a gyermekgondozási segély, a táppénz igénybevétele egyen­ként és összevetve is beszé­des példája a gondoskodásnak. Mindehhez kell számítani azo­kat a kezdeményezéseket, ötle­teket, anyagi- és erkölcsi intéz­kedéseket, amelyeket a megyei párt- és tanácsi vezetés a saját erejéből vállal magára. S ha a gyermekek jelenéről, jövőjéről van szó, Pest megye lakossá­ga egy emberként mozdul meg. Így sokszorozódnak meg a bölcsődei, az óvodai he­lyek. Számos család költözött olyan otthonba, amelyet össze­fogással, nagyrészt társadalmi erőből építettek. Némely szám meg mindig arról tanúskodik, hogy bizo­nyos területeken nem érjük el az országos szintet, van tenni­való bőven. Ha azonban a vál­tozás tendenciáját figyeljük — s a tanács vb így mérlegelt —, Pest megyében mindent meg­tettek az elmúlt években a vál­tozásért, az anyák és gyerme­kek egészségéért. Amíg például 1972—73-ban változatlan maradt az élveszü- letések száma, addig 1975-re rohamos emelkedés következett, mintegy 4200 gyerekkel több született az 1972-nél. Az orszá­gosnál magasabb Pest megyé­ben a koraszülöttek száma, különösen azoké, akik alacsony súllyal születnek — a megye csecsemőhalálozási aránya mégis javult. Az 1972-es 35,1 ezrelék, tavaly 28 ezrelékre csökkent. Nagy eredmény, hogy a korábbinál sokkal kevesebb anya szakítja meg terhességét, szívesen kihordja gyermekét. Számos intézménnyel is gaz­dagodott Pest megye. Tavaly adták át a gödi 90 személyes egészségügyi gyermekotthont, s máris tovább bővítik, hogy kielégítsék az igényeket. A me­gyei csecsemőotthon-hálózat 1973 óta működik önállóan, addig a fővároshoz tartozott. 1976. óta száz személyes, kor­szerű megyei központi cse­csemőotthonban törődnek a magukra hagyott gyermekek­kel. Négy csecsemőotthonban — a bud apes tin kívül Zsámbé- kon, Albertirsán, Nagykörösön — -összesen 460 gyermeket tud­nak gondozni, 114 gyermekkel több ez, mint 1971-ben volt. A megyében 409 szülészet- ílőgyógyászati kórházi és 60 szülőotthoni ágy várja a szü­lőanyákat. A fővárosban to­vábbi 193, a hatvani kórház­ban tíz szülészeti, nőgyógyá­szati ágy áll a megye rendel­kezésére. Még kevés kórházi hely jut a csecsemőknek, gyermekeknek — a fejlődés mégis mérhető. A megye koraszülött-ellátásá­ban jelentős .lépés volt a Ceg­léden és Vácott felépült 16—16 ágyas koraszülött részleg. A ceglédi kórházba szállítják a megye déli részén élő betege­ket, Nagykőrös kórháza és a nagykátai szülőotthon koraszü­löttjei is idekerülnek. A váci kórház pedig helyet ad a város és járás, valamint Dunakeszi, s idén januártól Gödöllő vá­ros és járás rászorultjainak is. Minőségi és jelentős mennyi­ségi változást jelent majd a kistarcsai kórház felépülése után az ott kialakított kora­szülöttrészleg. Elégedetten állapította meg a tanács vb, hogy a városok körzeti gyermekorvosi ellátása megoldódott, s jónéhány köz­ségben is sikerült gyermekor­vosi rendelőt szervezni. Jelen­leg összesen 80 körzeti gyer­mekorvos gyógyít a megyében. Még idén újabb gyermekorvo­si állást biztosítanak Százha­lombattán és Dunakeszin. To­vábbra is gonddal küszködnek olyan községekben, mint pél­dául Tárnok. Solymár, Törtei, Inárcskakucs, Diósd, ahol egyetlen gyermekorvos látja el a betegeket és hiányzás, sza­badság idején nincs, aki he­lyükre álljon. A tanács vb el­fogadta azt a javaslatot, hogy ezentúl lehetőleg elsősorban olyan községekben létesítsenek gyermekorvosi rendelőt, ahol a lakosság száma meghaladja a tízezret. így a fejlesztésnél előnyt élvezhet a többi között Érd, Gyál, ahol kevesebb a gyermekorvos a szükségletnél. A rendelőintézetekben 17 gyermekorvos dolgozik, s ez azt jelenti, hogy csak a budai és dabasi járás kényszerül a fővárosi rendelők igénybevé­telére. Sok iskolában megszervez­ték az iskolaorvosi szolgála­tot— a tanács-vb azonban to­vábbi fejlődést sürget. Ehhez biztosítani kell az orvosok szá­mára a tárgyi feltételeket, s lehetővé kell tenni a színvo­nalas gyógyítási munkát. A nevélő munka hatására ma már az anyáknak több mint 90 százaléka igénybe ve­szi a gyermekszakorvosi ta­nácsadást. A megyében 190 tanácsadó helyiség (egészség­ház) működik. 1971-től 37 új tanácsadó épült és 76 helyisé­get korszerűsítettek. Népszerű a terhességi tanácsadás. A hét városban és 22 községben ma­gasszintű, szülész szakorvo­sok által tartott szaktanács- adás folyik. A terhes anyák csaknem kivétel nélkül igény­be veszik a terhesgondozást. Az adózók többsége elei Ä mégyei'tanács vb rendsze­resen tájékozódik a lakosság adómoráljáról. Évről évre megfigyelhető, hogy a lakosság többsége pontosan, fegyelme­zetten eleget tesz kötelességé­nek. Az adó- és illetékbefize­tések a tanácsi pénzalapok 13— 15 százalékát tették ki 1976—77. ben. Rendszeres az adóellen­őrzés, különösen a magas jö­vedelműek adózását kísérik figyelemmel, ezek ellenőrzésé­re minden évben sor kerül. A tanácsok, együttműködve a népi ellenőrzési bizottságok­kal, az érintett társadalmi szer­vekkel eredményes munkát végeznek. 1977-től módosították a kis­iparosok és magánkereskedők adóztatásáról szóló általános jövedelemadó rendeletet, újra szabályozták a mezőgazdaság, ból származó jövedelmek adóztatását, s a gépjárművek­nél önadóztatási rendszert vezettek be. A termelésre, ösz­tönző, a lakossági igényeket messzemenően figyelembe ve­vő intézkedések hatása ked­vező. A magántulajdonban álló telkek beépítését például gyor­sította az a rendelkezés, mely szerint ha valaki nem építette be a telkét, ötszörös adót ve­tettek ki rá. Az általános ház­adóbevallás elrendelésével biz. tosították a tanácsok az adó­köteles házingatlanok szám­bavételét, s 5 ezer üdülő tu­lajdonosára vetettek ki adót. Mindamellett, hogy jó az adómorál, a tanács-vb megál­lapította, hogy a vártnál több az adóhátralék. Ez részben a rossz szőlő-, bortermés miatt következhet be, valamint csökkent a kisiparosok száma és mérséklődött az ingatlan­forgalom. A különböző adó- kedvezmények is mérsékelték a bevételt. A megyei tanács vb megál­lapította, hogy a gödöllői és a váci járásban, Százhalombat­tán javult a hatósági munka. Felhívta azoknak a tanácsok­nak a figyelmét a pontosabb munkára, amelyeknél még mindig indokolatlanul sok ügy intézése haladja meg a 30 na­pot. A tanács-vb elismerését fe­jezte ki az adóhatóságok tevé­kenysége iránt, s amint mon. dották, körültekintő, jó mun­Hogy mennyire a társada­lom középpontjában állnak a gyermekek, mi sem példázza jobban a bölcsőde- és óvodai helyek építésénél. A megyé­ben 57 tanácsi és 16 üzemi bölcsőde működik. Ezekben csaknem háromezer gyermek­re vigyáznak. Az utóbbi évek­ben kapott új bölcsődét Buda­örs, Ráckeve, Cegléd, Gödöl­lő, Százhalombatta, s számos helyen bővítették, korszerű­sítették a már meglévőket. A bölcsődék azonban, még min­dig nagyon zsúfoltak, néme­lyikben megengedhetetlenül sok gyermeket fogadnak. Pi" liscsabán, Gödön, Cegléden, majdnem kétszer annyi gyere­ket vettek fel, mint ahány hely volt. A tanácsok kényte­len-kelletlen eleget tesznek a szülők nyomásának —, de ez az állapot káros a gyermekek egészségére, tehát tűrhetetlen. A túlzsúfoltság növekedésével, egyenes arányban nő a meg­betegedési lehetőség, márpe­dig ez senkinek nem lehet célja. Járható útnak csak az bizonyul, hogy lakossági erő­feszítéssel, támogatással, sa­ját erőforrások felkutatásával bővítik a bölcsődék befogadó­képességét. A tanács-vb értékelte a vé­dőnők munkáját is, s mérle­gelte annak lehetőségét, ho­gyan biztosíthatnák mindenütt a szakképzett, s elegendő szá­mú védőnőt. Követendő annak a 18 tanácsnak a példája — mondották —, amely lakást biztosított a védőnők számára, s ezzel helyhez kötik őket. A tanácsok rendszeresen napirendre tűzik üléseiken az anya- és gyermekvédelem el­lenőrzését, s hogy nemcsak szavakban mondják: a jövő nemzedék egészségének meg­óvása már az anyák terhes­sége idején kezdődik —, sok­oldalú és értékes cselekedetük, gondoskodásuk bizonyítja. et tesz kötelességének kájuknak is köszönhető, hogy a lakosság szívesen veszi k! részét a közteherviselésből, igazságosnak tartja az adózást, eleget tesz kötelezettségének. S. A. A mozambiki vendégek fiszieieiére Fogadás az Országházban A mozambiki párt- és álla­mi küldöttség tiszteletére — mint az első oldalon jelentjük — az MSZMP Központi Bizott­sága és az Elnöki Tanács teg­Kádár János p Kádár János pohárköszöntő­jében hangoztatta: — A mozambiki és a magyar nép sok ezer kilométer távol­ságban, a világ egymástól tá­voleső térségein él, mégis ösz- szeköti népeinket a jobb éle­tért folytatott küzdelem, az igaz szolidaritás, Ezzel a gon­dolattal harcostársaknak ki­járó őszinte tisztelettel, bará­ti érzésekkel köszöntőm a Mozambiki Felszabadítás! Front és a Mozambiki Népi Köztársaság küldöttségét, élén Samora Moises Machel elvtárs­sal, a mozambiki nép vezetőjé­vel, az afrikai forradalmi moz­galom kiemelkedő személyisé­gével A FRELIMO III. kongresszu­sát, a mozambiki munkásosz­tály és parasztság marxista—• leninista forradalmi élcsapat pártjának megalakítását nagy­jelentőségű eseménynek tart­juk Meggyőződésünk, hogy a tudományos szocializmus taní­tásának alkalmazása a konkrét feltételek figyelembe vételével, a társadalom szervezett, egy­séges, akcióképes vezető ere­jének megteremtése a mozam­biki nép további sikereinek biz­tosítéka. A magyar nép a Magyar Szocialista Munkáspárt veze­tésével több mint három évti­zede halad a szocialista építés útján. Jelentős sikereket ér­tünk el, történelmi feladatokat valósítottunk meg, s eredmé­nyesen munkálkodunk a fej­lett szocialista társadalom épí­tésén. Eredményeink, amelyek­ről itt-tartózkodásuk során meggyőződhetnek, pártunk, múnkásosztályunk, egész né­pünk eredményei. v A továbbiakban Kádár Já­nos a jelenlegi nemzetközi helyzet legfontosabb jellemzői­ről szólt és egyebek között rá­mutatott: nap este fogadást adott az Or­szágházban. A fogadáson Ká­dár János, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának első titkára mondott pohárköszöntőt. diárköszöntője A világban és ezen belül az afrikai kontinensen végbeme­nő változások nagy aggodalmat keltenek a nemzetközi impe­rializmus és szövetségeseik kö­rében, mert veszélyeztetve lát­ják politikai, gazdasági és ka­tonai érdekeiket, befolyásukat. A neokolonialista behatás módszereitől a durva katonai beavatkozásig minden eszközt igénybe vesznek, hogy meg­akadályozzák a függetlenségért, a társadalmi haladásért folyta­tott küzdelem sikerét, az afri­kai országok megerősödését és a kontinens nemzeti felszaba­dító mozgalmainak végső győ­zelmét. Törekvéseiknek azon­ban útját állják Afrika leg­jobb fiai és leányai, haladó rendszerei és népei, amelyek élvezik a szocialista közösség országainak teljes támogatását, a nemzetközi haladó erők szo­lidaritását. Ebben a harcban a szocia­lista országokat, köztük a Magyar Népköztársaságot, igaz szövetségeseiknek tekinthetik, Meggyőződésünk, hogy a Samora Machel elvtárs vezet­te párt- és állami küldöttség látogatása hazánkban kiemel­kedő állomása együttműködés sünk fejlesztésének és új táv- latokat nyit párt- és államkö­zi kapcsolataink elmélyítéséi ben. Kívánom, hogy magyaror­szági tartózkodásuk során érezzék jól magukat nálunk. Emelem poharam Samora Machel elvtárs és kedves fele­sége, valamennyi mozambiki barátunk és elvtársunk egész- ségére, együttműködésünk, szolidaritásunk elmélyítésére, a Magyar Szocialista Mun­káspárt és a FRELIMO, a ma­gyar és a mozambiki nép barátságára és együttműködé­sére. Samora Mache! válaszbeszéde Samora Moises Machel po­hárköszöntője bevezetőjében a következőket mondotta: — A FRELIMO Központi Bi-' zottsága, a Mozambiki Népi Köztársaság kormánya és a mozambiki nép nevében leg­őszintébb, legmelegebb, elvtár­si üdvözletemet fejezem ki. A baráti fogadtatás, amely­ben érkezésünktől kezdve ré­szesülünk, az önök testvéri or­szágában, s különösen az a szívélyesség, amellyel e szép város lakossága fogadott ben­nünket, bizonyítéka annak a barátságnak, amely a mozam­biki és a magyar népet össze­köti. A szocialista közösség szoli­daritása döntő külső ténye­zője volt a mozambiki nép füg­getlensége elnyerésének. A Magyar Népköztársaság, ame­lyet a proletár internacionaliz­mus elvei vezérelnek, politi­kai, erkölcsi, diplomáciai téren egyaránt támogatta a mozam­biki nép jogos harcát. Látoga­tásunk legfontosabb célja, hogy még szorosabbra fűzzük a már meglevő politikai, gazdasági éf kulturális kapcsolatokat. Ezután hangsúlyozta: — Az önök pártjának történj te, a magyar nép történelme di­csőséges, nagyszerű, és tanul­ságokban gazdag, valamennyi forradalmi erő számára. Szá­munkra különösen fontos, hog; tanulmányozzuk az önök ta­pasztalatait. A Mozambiki Felszabadítás: Front III. kongresszusán, 1977. februárjában létrehoztuk { FRELIMO pártot, marxista— leninista élcsapat pártunkat, t munkásosztály és szövetsége­sének. a parasztságnak a párt­ját, amely döntő, alapvető ere­je az országunkban kibontako­zó forradalmi folyamat meg­valósításának. Az imperializmus szégyenig tes indokínai veresége, a mo­zambiki, az angolai, a guinea- bissaui nép által elért győzel­mek, valamint a szocialista tá­bor erősödése még kedvezőbbé tette a nemzetközi erőviszonyo­kat, a nemzeti függetlenségü­kért, a békéért és a szocializ­musért küzdő népek számára. Az imperializmus azonban nem nyugszik bele kudarcaiba és arra törekszik, hogy meg­hátrálásait újabb előrenyomu­lásokká alakítsa át. Az afrikai földrész helyzete * ezt az imperialista törekvést tükrözi. E stratégia célja nem más, mint Afrika újragyarma- tosítása, a nemzeti felszabadí­tó mozgalmak tevékenységének megakadályozása, végső fokor. a szocializmus győzelmének megakadályozása kontinensün­kön. Kötelességünk fellépni azért, hogy az enyhülés ne csak e világ bizonyos földrajzi terü­leteire korlátozódjék, hanem, hogy az enyhülés világmére­tekben is a legáltalánosabb elvvé váljék a nemzetközi kapcsolatokban. A szocialista tábor léte dön­tő fontosságú külső tényező számunkra, amely lehetővé tet­te, hogy országunk a gyarmati sorból a demokratikus forra­dalmi diktatúrára térjen át, amely átmenetet jelent a pro­letárdiktatúrához. Bizonyosak vagyunk abban, hogy a szocia­lista országok, s közöttük a Magyar Népköztársaság támo­gatásával, tapasztalatainak, eredményeinek megismerésével gyorsabban érhetjük el célun­kat. Kérem önöket, emeljék po­harukat tisztelt és szeretett Kádár János elvtárs és felesé­gé, Losonczi Pál elvtárs és fe­lesége, a jelenlévő magyar párt- és állami vezetők egészségére, a szocialista Ma­gyarország újabb sikereire, a baráti kapcsolatok további erő­sítésére, a Magyar Népköztár­saság és a Mozambiki Népi Köztársaság, a magyar és a mozambiki nép barátságára, a szocialista forradalom győzeL mére. A cigányság szociális, mun­kahelyi és kulturális helyzeté­ről, egyszóval: életkörülmé­nyeiről tárgyaltak tegnap dél­után a dabasi járási hivatal nagytermében. A ráckevei, a monori és a dabasi járás köz­ségi pártszerveinek, állami ve­zetőinek, valamint a társadal­mi szervezetek vezetőinek an­két ján szóba került mindaz, ami a cigányság helyzetének javításával, beilleszkedésük le­hetőségeivel összefügg. S alig­ha cáfolhatná valaki, amit dr. Csalótzky György, a megyei tanács vb-titkára a bevezető előadásában megállapított: —j A cigánykérdés megoldása tervszerű, áldozatos és szívós munkát követel. Társedalompo'iíikai kérdés Az őszinteség, a valósággal kendőzetlenül szembenéző igaz­ságkeresés az alapja ennek a munkának. Káros minden sar- kítás. Nemcsak a cigányok lát­ják a kárát a szélsőséges vé­leményeknek, hogy a cigány- kérdéssel nem kell foglalkozni, hiszen társadalmunk egyforma jogot biztosít minden etnikai rétegnek, vagy, hogy ez a probléma történelmi távlatok­ban sem tűnik megoldhatónak. Mint fejlődésünk minden problémájára, úgy erre is van megoldás, de társadalompoliti­kai kérdésnek kell tekintenünk a cigányság beilleszkedését Végül is tény: Magyarorszá­gon jelenleg 350 ezer cigány él, és ebből több mint 20 ezer Pest megyében. S ha ehhez hozzávesszük, hogy számuk a természetes szaporodás követ­keztében évente 5 százalékkal iemcsak az ő dolguk Cigányaktíva Dabason növekszik (ez többszörösen meghaladja a lakosság átlagos szaporulatát), akkor senki sem tekintheti közömbösnek a ci­gányok helyzetét. Másfél évti­zednél is több idő telt el azóta, hogy az MSZMP Politikai Bi­zottsága tárgyalt erről a kér­désről és határozatában nem­csak az eddig elért eredménye­ket rögzítette, hanem elvi út­mutatásokat is meghatározott, amelyeknek végrehajtásáról minden területen meg kell győződni. A tudományos szocializmus alapját képező marxista téte­leknek megfelelően elsősorban a cigányság foglalkoztatottsá­gának helyzetét kell vizsgálni. Az eredmények egyáltalán nem tűnnek megnyugtatónak: a cigány lakosságnak mind­össze fele dolgozik rendszere­sen, negyedrészük még alkal­mi munkáról sem tud számot adni. Bár ezek országos ada­tok, de megyénkben sem jobb a helyzet. Pedig elsősorban a munkahelyi kollektívák, a rendszeres munka képes arra a tudatformáló erőre, amely megváltoztathatja a jelenlegi helyzetet. A közösség erejével Az ankéton felszólaló dr. Kátai Incéné — a ráckevei já­rási hivatal elnökhelyettese — a foglalkoztatottságról is jó eredményekről számolt be. Minden bizonnyal nagyszerű megoldás, hogy a hagyományos cigányfoglalkozások folyta­tóit szövetkezetekbe tömörí­tik. A közösség természetes ereje kedvező hatással lehet a rendszeres munkára, a fegye­lemre, a szakmai továbblépés igényének kialakulására. De ez a megoldás bármennyire is dicsérhető, mégsem az egyet­len járható út. Legalább eny- nyire fontos, hogy a nem el­sősorban cigányokat foglalkoz­tató munkahelyek vezetői megfelelően támogassák az arra érdemes cigány dolgozók szakmai előrehaladását és tár­sadalmi érvényesülését. Ennek természetesen felté­tele, hogy az érintett társadal­mi réteg általános műveltsége folyamatosan emelkedjen. Erre jó példával szolgált az aktíván Tóth János, a monori járási pártbizottság osztályvezetője. Mint elmondta: a korábbi évekhez viszonyítva jelentősen növekedett azoknak a száma, akik á felnőttoktatás kereté­ben szerezték meg az általános iskolai bizonyítványt. Az okta­tás és a közművelődés felada­taihoz kapcsolódott Czagányi László, a dabasi járási hivatal művelődésügyi osztályvezetője is. Hangsúlyozta, a cigányklu­bok működésének szerepét, az olvasás és az önművelés je­lentőségét. Többen beszéltek a cigányság lakáskörülményei­nek javításában elére eredmé­nyekről, amelynek köszönhe­tően elmondhatjuk, hogy Pest megyében a cigányok nagy ré­sze már megfelelő körülmé­nyek között él. A gyakorlat kérdései Eredményekről — legalábbis túlnyomó részben — számoltak be a dabasi cigányaktíva résztvevői. Tegyük hozzá: jog­gal. Mégis szívesen hallottunk volna azokról a gyakorlati megoldásokról, amely a még mindig folyamatosan gondot okozó cigánykérdés lényegi megszüntetését segíthetnék. Kr. Gy.

Next

/
Oldalképek
Tartalom