Pest Megyi Hírlap, 1978. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-16 / 140. szám

1978. JÜNITTS 16., PÉNTEK Varsó Megkezdte munkáját a LEMP KB plénuma Csütörtökön délelőtt Varsó­ban Edward Gierek első titkár elnökletével megkezdte mun­káját a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizott­ságának 12. plénuma. A tanács­kozás témája a tudomány sze­repének további erősítése ez ország társadalmi-gazdasági fejlődésében. Az ülés téziseit több hetes, országos vitára bocsátották, amelyben mintegy 3Ü0 ezer tu­dományos dolgozó vett részt, aki egyetértésüket fejezték ki, a LEMP ezzel kapcsolatos po­litikájával. Edward Gierek, a LEMP KB első titkára terjesztette elő a Politikai Bizottság be­számolóját. Gierek hangsú­lyozta a párt politikájának fo­lyamatosságát, rámutatva, hogy a hetvenes évek elején meg­kezdett stratégia hosszú táv­ra szól, amely változatlanul érvényes a következő évtized­re is. A legfontosabb problémák közül kiemelte a további korszerűsítést, az ipari ter­melékenység növelését, az energiával, nyers- és alap­anyagokkal való ésszerű gaz­dálkodást. Az első titkár ki­jelentette, hogy a következő évtized célkitűzése stabil és racionális népélelmezési szint megteremtése és az önellátás elérése az alapvető élelmisze­rekben. Edward Gierek a Politikai Bizottság nevében javasolta, hogy készítsék elő a Visztula gazdasági hasznosításának és a vízgazdálkodás fejlesztésé­nek átfogó programját. A beszéd befejező részé­ben Edward Gierek. rámuta­tott^ arra, hogy döntő jelentő­ségű a lengyel tudomány fej­lődésében a Szovjetunióval és a többi testvéri szocialista or­szággal való együttműködés. A dán külügyminiszter moszkvai látogatása Knud Boerge Andersen dán külügyminiszter, aki hivatalos látogatáson tartózkodik a Szovjetunióban, csütörtökön koszorút helyezett el a Vö­rös téren levő Lenin-mauzó- leumnál és lerótta kegyeletét az ismeretlen katona sírjá­nál. Andrej Gromiko és Knud Andersen baráti és tárgyszerű légkörben véleményt cserélt a szovjet—dán kapcsolatok fej­lesztésének távlatairól. A szovjet és dán diplomácia vezetője a nemzetközi kérdések közül az egyetemes béke meg­szilárdításáról, az enyhülés folytatásáról, a fegyverkezési hajsza megfékezéséről, és a le­szerelésről cserélt véleményt. Orlov-ügy A TASZSZ kommentára Vlagyimir Nyikolajev, a TASZSZ kommentátora „Ki és miért gyámkodik a szovjetel­lenes erő felett?” címmel csütörtökön a következőket írja: Leszerelési tanácskozás az osztrák lővárosban A Nemzetközi Békeiroda rendezésében kétnapos lesze­relési tanácskozás kezdődött Moszkva Elutazott a svéd király Csütörtökön befejezte hiva­talos látogatását és elutazott a Szovjetunióból XVI. Károly Gusztáv svéd király és fele­sége. Szilvia királyné. A svéd államfő június 7-e óta tartóz­kodott a Szovjetunióban. Moszkvában találkozott Leo- nyid Brezsnyevvel, az SZKP KB főtitkárával, a Szovjet­El­unió Legfelsőbb Tanácsa nökségének elnökével. A svéd királyi pár Moszk­ván kívül Kijevben, Taskent- ben, Szamarkandban és Le- ningrádban is tett látogatást. A királyi pár a kora esti órákban utazott el repülőgé­pen Leningrádból. Zoirc-értekezlet . Gyógyír — de kine BRÜSSZELBEN szerda es­te nehéz „orvosi konzílium’’ ért véget. Á beteg Mobutu, zaire-i elnök rendszere volt, a nemzetközi „orvoscsoportban” pedig vezető kapitalista or­szágok, közel-keleti olajálla­mok és három nemzetközi tő­kés szervezet képviselői tana­kodtak a leghatásosabb gyógy­módról. Az ország gaz­dasága napról napra súlyo­sabb helyzetbe kerül: króni­kussá váltak az ellátási gon­dok —, egyes területeken már­is éhínség fenyeget, sok száz­ezer ember nem jut munká­hoz, s nincs is semmi esély arra, hogy a munkanélküliek sorsát rövidesen kedvezően alakíthassák. Eközben Zaire úszik az adósságokban —. állí­tólag már megközelítette a négymilliárd áollárt a kül­földről felvett hitelek összege, — ami nem csoda, hiszen a gazdasági agóniát a belső for­rások már régen nem képesek megakadályozni. KÖZISMERT, hogy az egy­kori Belga-Kongó egész Afrika egyik legtöbbet jövedelmező gyarmata volt. Shaba tarto­mány — az egykori Katanga — pedig az ásványkincsek va­lódi kánaánja: a réztől a vason át az aranyig és az uránig meg­található. itt szinte minden olyan érc, amely kulcsfontos­ságú és csillagászati profitot ígérő a világ vezető tőkés körei számára. Nem csoda hát, hogy olyan eréilyél léptek fel már tavaly is, s aztán az idei ta­vaszon a franciák, a belgák, az amerikaiak azért, hogy a tar­tomány minden áron Mobutu rendszerének fennhatósága alatt maradjon. Nem törődtek sem hazai, sem nemzetközi botránnyal, a közvélemény há­borgásával a nagy tét bűvö­letében. Mobutu, néhány éve, amikor úgy hitte, hogy politikailag és gazdaságilag elég szilárdan áll a lábán, elhatározta, hogy a saját kezébe veszi az ország gazdálkodásának rúdját. Bár tőkés támogatói ennek nem örültek túlságosan nagyará­nyú „zairesítést” hajtott vég­re: a gazdasági kulcspozíciók­ba saját embereit ültette, hogy megmutassa a világnak miként kell egy „független”. fejlődő országnak a maga útját járnia. Ez az út pedig mihamar a to­tális korrupció és káo6z álla­potához vezetett AZ ŰJ VEZETŐ szakembe­rek gyorsan követték elnökük példáját és két kézzel tömték zsebeikbe a pénzt (A hírek szerint ugyanis maga Mobutu, elnökségének évei alatt a vi­lág egyik leggazdagabb embe­rét csinálta — önmagából, or­szága pénzén.) Ez lett hát a gazdasági alapelv, Zaire-ban, amelyet mindenki követett, ha módjában állt A lakosság tö­megei pedig ezzel párhuzamo­san kerültek mind nagyobb nyomorba. A fokozódó elége­detlenség vezetett a tavalyi és az idei shabai felkelésekhez is. A csőd már kétségtelenül el­kerülhetetlennek látszik. De milyen rezsim kerülhet akkor Mobutuék helyébe? Ez volt a nyugatiak nagy dilem­mája. A legbiztosabbnak az ígérkezett, ha a hűségét már sokszor bebizonyított Mobutu mellett maradnak. De a gaz­daság jelenlegi helyzetén vál- toztani kell. Ezért ültek össze a belga fővárosban a zaire-i kormányzat legfontosabb tá­mogatói, hogy összekotyvasz- szák a megfelelő gyógyírt. A leghatékonyabb szer persze a dollár, amelyből sok százmil­lióra lenne immár, szükség. De hogy ne dobják ki az ablakon a pénzt, szigorú feltételeket szabtak Mobutunak. Az or­szág gazdasági és pénzügyi éle­tének irányítását a vezető tő­kés országok szakemberei veszik át. Ök ellenőrzik, hogy a megfelelő helyre kerül-e az első több mint százmillió dol­láros segély, s aztán majd a többi ennél nyilván sokkal na­gyobb támogatás, amelynek záloga persze, hogy rendben menjenek a dolgok. Zaire te­hát egyfajta újszerű gyarmato­sítás iskolapéldájává lesz. GAZDASÄGI fejlődése ezután méginkább a nyugati érdekeknek felel majd meg. De így legalább megmarad a tőkés világ afrikai bástyájá­nak. S ez volt a brüsszeli ta­nácskozás alapvető célja. Hogy az ország lakosságának jövő­jét ez miként szolgálja, az egyáltalán nem, volt szem­pont sem Mobutu, sem patró- nusai számára. A K. csütörtökön, az osztrák fővá­rosban. A tanácskozáson, ame­lyen megvitatják a közvéle­ménynek a leszerelési erőfe­szítésekkel kapcsolatos sze­repét, 35 ország különböző pártjainak, társadalmi szerve­zeteinek és nemzeti békemoz­galmainak képviselői vesznek részt. Jelen van és a vitát ve­zeti Romesh Chandra, a Bé- ke-világtanács elnöke is. A tanácskozás résztvevői meghallgatják az ENSZ-köz- gyűlés rendkívüli leszerelési ülésszakának munkájáról, va­lamint ezzel összefüggésben a nem kormányközi szervezetek (társadalmi szervezetek) kép­viselőinék a leszerelési ülés­szakon kifejtett tevékenysé­géről szóló jelentést. Becs Újabb tárgyalás Csütörtökön Bécsben meg­tartották a közép-európai fegy­veres erők és fegyverzet köl­csönös csökkentéséről szóló tárgyalássorozat 172. plenáris ülését. Dr. Emil Keblusek nagy­követ, a csehszlovák küldött­ség vezetője felszólalásában egyebek között hangsúlyozta, hogy a négy szocialista ország június 8-án előterjesztett, kö­zös javaslata gyakorlati lehe­tőséget nyújt a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet csökkentését szolgáló konkrét megegyezés kidolgozásához. A bécsi haderőcsökkentési tárgyalások következő plenáris ülését a jövő héten csütörtö­kön tartják a bécsi Hofburg- ban. Az enyhülés ellenségei min­denképpen megpróbálják meg­zavarni a különböző társadal­mi rendszerű országok békés együttműködését. Ezt a célt szolgálja a reakciós nyugati politikusok és sajtószervek propagandakampány az em­beri jogok „állítólagos megsér­téséről” a Szovjetunióban. Ju- rij Orlovra és a többi renegát­ra hivatkoznak, akiket a szovjet bíróságok állítólag azért ítéltek el, mert „ragasz­kodtak meggyőződésükhöz és a bírálatra való jogukhoz”. Az efféle állítások távol áll­nak a valóságtól, a szovjet embereknek ugyanis széles le­hetőségük van arra, hogy gya­korolják politikai jogaikat, ak­tívan részt vegyenek az állami ügyekben. Más kérdés azon­ban, ha a szocialista rendszert aláásó tevékenységet folytató személyekről van szó. Orlov hosszú éveken át szovjetellenes szervezetekkel állt kapcsolatban, és a szov­jet rendszert rágalmazó anya­gokat adott át nekik. A kül­földi szovjetellenes propagan­da szítására olyan rémhíreket terjesztett, hogy 1976 augusz­tusában a rigai kikötőben ál­lítólag sztrájk volt, és a rész­vevőkkel szemben „megtor­lást” alkalmaztak. Hosszú ideig a nyugati sajtó örömmel fújta ezeket a rémhíreket Holott a bírósági tárgyaláson teljes mértékben bebizonyoso­dott, hogy Orlov állításai ha­misak. Mindez a szovjetellenes re­negátok tevékenységének egyik példája csupán, Fel­vetődik a kérdés, hogy a nyu­gat „miért aggódik amiatt, hogy a Szovjetunióban vég­rehajtják-e a helsinki záródo­kumentum rendelkezéseit?” A szovjet emberek igen jól tud­ják, hogy a kormány teljes mértékben végrehajtja az ott hozott határozatokat. Nincs szükségük önzetlen „ellenőrök­re”, akik különben nem má­sok, mint az enyhülés ellen­ségei. Ami pedig a helsinki záródokumentummal a békés egymás mellett éléssel fog­lalkozó részét illeti, az Orlové- hoz hasonló felforgató tevé­kenység védelmével éppen­séggel a másik ország belügyei- be való beavatkozásról van szó. Ma hazánkba érkezik a Mongol Népköztársaság külügyminisztere Púja Frigyes külügyminiszter meghívására pénteken hi­vatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezett Mangalvn Dü- gerszüren, a Mongol Népköztársaság külügyminisztere. vezetőként dolgozott a kül­ügyminisztériumban. 1953-tól 1956-ig a Mongol Forradalmi Ifjúsági Szövet­ség Központi Bizottságának titkára, majd igazságügymi- niszter-helyettes volt. 1956 és 1958 között külügy­miniszter-helyettesként, 1958 tói 1962-ig pedig a Mongo Népköztársaság indiai nagy­követeként tevékenykedett. 1962-ben a külügyminiszte első helyettesévé nevezték k 1963-ban pedig ikülügyminisz térré. Ezen a poszton dolgc zott 1968-ig. 1968 és 1972 között a ENSZ-ben a Mongol Népköz társaság állandó képviselőjt 1972 és 1976 között pedig . mongol ENSZ-misszió vezető je volt Genfben. 1976 augusztusában ismi külügyminiszterré nevezték k A Mongol Népi Forradalrr Párt Központi Bizottságán a tagja, a Mongol Népköztársr ság nagy népi huráljána. képviselője. Mangalin Dügerszüren kül­ügyminiszter 1922-ben szüle­tett a mongóliai Bajan-Hon- gor megyében. Főiskolát vég­zett nemzetközi jogi szakon. 1951-ben lépett a diplomá­ciai pályára, osztályvezető­helyettesként, illetve osztály­Befejeződtek a csehszlovák- mongol tárgyalások A Mongol Népköztársaság hivatalos baráti látogatáson Csehszlovákiában tartózkodó párt- és kormányküldöttsége, amelyet Jumzsagijn Ceden- bal, a Mongol Népi Forradal­mi Párt Központi Bizottságá­nak első titkára, a nagy né­pi hurál elnökségének elnö­ke vezet, csütörtökön dél­előtt visszaérkezett Prágába Dél-MorvaországbóL Csütörtökön délután a prá­gai várban folytatódtak ét befejeződtek a Cedenbal ét> Gustáv Husák tárgyalásait. A tárgyalások eredménye­ként a két küldöttség vezető­je mongol—csehszlovák nyi­latkozatot írt alá. A két or­szág képviselői a tárgyalások befejeztével együttműködési jegyzőkönyvet is aláírtak. Lemondott az olasz köztársasági elnök Giovanni Leone olasz köz- társasági elnök lemondott tisztségéről. A döntést maga az államfő jelentette be az olasz televízió nézőinek csü­törtökön este a tv-híradóban. Leonét 1971. december 24- én választották meg köztársa­sági elnöknek. Azóta Olaszor­szág első számú polgára volt Olaszországban hét évre vá­lasztanak köztársasági elnököt Leone mandátuma az idén de­cemberben járt volna le. Az Olasz Kommunista Párt vezetősége csütörtöki ülésén úgy döntött, hogy kéri Giovan­ni Leone olasz köztársasági elnök lemondását. Az OKP Ahol a „csendes amerikai” és írója járt Vietnam a Hotel Majestic ablakából Graham Green a század egyik kalan­dos írója. A kaland könyveiben bujkál és élete, útja során jut hozzá. Valaki azt mondta egyszer: ahol Graham Green jár, ott történni fog va­lami ! Méghozzá tör­ténelmi jelentőségű esemény. Mintha bi­zony a író „provokál­ná” a történelmet. Avagy annak mú­zsája lenne oly kegyes hozzá, hogy ahol ő megjelenik, ott ren­dez valamit. Annyi bizonyos, hogy Greent érdeklődése a világ sebzett, vál­tozékony pontjaira ragadta rendszerint, volt érzéke e változé­konyság társadalmi talajának, hátteré­nek írói diagnosztizá­lására, s ezért is ér­dek'«, jó író. szobám is a Rue Ca- tinat-ra nézett, amit akkor már régen Tu Dónak hívtak.. Róbert László há­rom évről ad képet e könyvében, s ezen be­lül a történelmi sors­fordulóról, Vietnam teljes felszabadulásá­ról. 1973 tavaszától 1976 tavaszáig köve­ti nyomon az esemé­nyeket a helyszínen élő riporter szemével. ,Dear Mr. Robert’ Egy magyar riporter Róbert László neve országszerte ismert. Megszokhattuk ré­gebbről, a rádióból, amelynek külföldi tu­dósítója volt sokáig. Ezúttal egy érdekes helyzetbe került, s e helyzetet' tüstént ri­porteri vénával ak­názta ki. „Vacsora után ott ültem a Rue Catinat-ra néző szo­bámban, és vártam Pyle-t”, olvashatjuk Graham Greene viet­nami regényében, A csendes amerikaiban. „Ugyanabban az ut­cában laktam, ahol a szerző húsz évvel ko­rábban átélte és meg­írta a csendes ameri. kai históriáját”—ol­vashatjuk Róbert Lászlónak a Kozmosz Könyvek soráhan most megjelent ri­portkötetében a Hotel Majesticben. „Az én A vietnami válto­zások és a mindenna­pi életjelenetek köz­vetlen, élményes visz- szaadásán kívül egy sajátos érdekessége is van a kötetnek. Ró­bert, aki, mint írja, egyetlen irodalmi for­rással készült és in­dult el Vietnamba: Greene már említett regényével, felhasz­nálta a sajátos alkal­mat, és írt az angol írónak: „Csaknem húsz év telt. el azóta hogy „Renének” és Phuongnak azt írta előszavában: regénye egy történet és nem egy darab történe­lem ...” A háttérben állandóan ott van a Greene könyvével való szembesítés, szembesülés, és elő­előbukkan az író sze­mélyesen is egy-egy villanásra. Róbert László köny­ve viszont éppen azért érdekes, mert „egy darabka történelem”, s mert visszavezeti a történelembe a greeni helyszíneket, szerep­lőket és nem utolsó­sorban a mentalitásu­kat is. Egy népet se­gít jobban, árnyaltab­ban megismerni. N. F. határozata összefügg azzal a Leonét és családját ért vád­dal, amely szerint Olaszorszáf elnöke „csúszópénzt” fogadót el az amerikai Lockheed tár­saságtól, és vám-, illetve adó­csalást követett el. A vádak annak ellenére tart ják magukat, hogy Leone fia a csütörtöki lapokban cáfolták hogy apjuk, továbbá ők ma guk, a Lockheed-társaságtó származó — vesztegetési pénz bői — vásárolták volna vil Iájukat és telkeiket. A kereszténydemokraták hi vatalosan még nem hoztá. nyilvánosságra döntésüket, d római megfigyelők bizonyosr. veszik, hogy ugyancsak magú kévá teszik az államfő lemon dásának gondolatát, tekintet tel Leone mindinkább tartha tatlan helyzetére. Az OKP KB sajtóirodáj kora délután közétette a kép viselőházi és szenátusi kom munista csoport elnökeine Alessandro Mattanak és Edoar do Perudnak a nyilatkozata A KP két vezetőségi tagja an nak a véleményének adót hangot, hogy a köztársaság elnöknek le kell mondán. ebben a rendkívül kényess vált helyzetben. A demokrati kus intézmények kiegyensí lyozott és korrekt működés céljából szét kell oszlatni : spekuláció légkörét az olas köztársaság legmagasabb köz jogi méltósága körül, — írták Az olasz fővárosban má események is borzolják a ke délyeket. Giulio Andreotti miniszter elnök és Enrico Berlinguer OKP-főtitkár neve is szere­pelt annak az üzenetnek a rejtjeles szövegében, amelyet h „Vörös Brigádok” terrorszer­vezet május 20-án juttatott el a sajtónak — közölték szer­dán este római bírósági kö­rökben. Mindez szerdán este, négy római napilap főszerkesz­tője ellen indított bűnvádi el­járás lezárásakor pattant ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom