Pest Megyi Hírlap, 1978. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-15 / 139. szám
■ PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA" XXII. ÉVFOLYAM, 139. SZÁM 'ÁRA 80 FILLÉR 1978 JtJNIUS 15., CSÜTÖRTÖK Jelzések K ell abban igazságnak lennie, amit sokan állítanak. Az ilyen vélemények egyike napjainkban, hogy a vállalatok jóval több jelzést bocsátanak ki, mint amennyit fölfognak. Értelmezve, részletezve: a cégek rendkívül érzékenyen reagálnak mindarra, amit számukra kedvezőtlenként a szabályozó rendszerben, a partnerekkel fönntartott alapvető kapcsolatokban tapasztalnak. Jelzik ezt, szüntelenül, minden lehetséges helyen, s változtatást kérnek, követelnek. Semmi gond addig, amíg az érem másik oldalán azt láthatjuk, hogy ugyanilyen érzékenységgel elemzik, tartják számon a termelők azokat a jelzéseket, melyeket a vevők, a piacok magatartása bocsát útra, mert ilyen esetekben a kettő egy irányban ösztökél, jobbra, többre, esetleg másra. A baj ott van, a cégek érzékelő szervei meglehetősen egyoldalúak, kizárólag arra szorítkoznak, hogy kifelé figyelve a mások tevékenységében föllelhető lassúságot, zavart, ellentmondást gyűjtsék ösz- sze, mert így elegendő magyarázat, mentség kerül arra, ami belül tétován mozdul, vagy éppen helyben áll. éppúgy, mint vevőszolgálatban. Következhetett az újabb lépés: műszakilag korszerűbbet adni, egész termékcsaládot kínálni, hogy a vevő szükségletei szerint lelhesse meg a neki legmegfelelőbb típust. Neve lett a PG jelű olajégőknek, s a felhasználók bátran összevethették azok műszaki jellemzőit a tőkés importból származó hasonló termékekével, nem kellett bosszúsnak lenniük a rossz vásár miatt. A PG gyártmánycsaládhoz most rokonok társultak, a PGG jelű gázégők, s ezeknek szintén fontos tulajdonsága, hogy rugalmasan illeszthetők a különféle típusú tüzelőberendezésekhez, amint a sszakemberek jelölik, variabilitásuk nagy fokú. A termék tervezőinek gondosságát mutatja, hogy igazodtak a gyártmányszerkesztés világszerte hódító új módszereihez, a modul elv alapján dolgoztak, azaz az olaj-, a nehézolaj- és a gázégők gyártmánycsaládjainak jó néhány alkatrésze, részegysége azonos; egyszerű a karbantartás, a javítás. H agyománnyá nemesedik mindaz, ami a kezdeti próbálkozásokat jellemezte, s a szigethalmi gyár közösségének ez fontos erkölcsi gyarápítója. Mégis, e gyarapodásból az kell. hogy az— első helyre kerüljön, ami a tanulság, s nemcsak az ő számukra, hanem mindenkire érvényesen. E tanulság pedig az, hogy ami kezdetben egyszerűen jelzés, a sok között' szinte elvesző egyetlen információ, az később döntő elemmé válhat, s a rátermettséget egy-egy cégnél legjobban az igazolhatja, képesek-e ezeket a jelzéseket kiválasztani, vagy hagyják veszendőbe menni. Elhessentjük az illúziókat; nem hisszük azt, hogy a Pestvidéki Gépgyárról leírtak az általában jellemzők, a mindenütt föllelhetők. Az általános, a leggyakrabban bekövetkező az, amit gondolatmenetünk elején rögzítettünk, tehát az érzékszervi egyoldalúság, a jelzések furcsa rendszerű rostálása. Általános, szinte mindenütt föllelhető gond ez, nem csupán kívánalom, hanem szükségszerű megfogalmazója tehát az MSZMP Központi Bizottsága 1977. október 20-i ülésének határozata — a termelési szerkezet és külgazdasági politikánk fejlesztésének hosszú távú irányelveiről —, amikor leszögezi: a vállalatoknak az eddigieknél jobban kell hasznosítaniuk az információk földolgozásában rejlő lehetőségeket, mert ez a versenyképességnek lényeges feltétele. A verseny- képesség nemcsak a külföldi eladásoknál érvényesülő követelmény, a hazai piacon is él, létezik, ez, bár a gyártók némelyike úgy tesz, mintha őt a dolog nem érintené. A szigethalmiak, tudatos fejlesztőmunka gyümölcseként ma olyan árut kínálnak, ami fölveszi a versenyt a hasonló rendeltetésű külföldi termékekkel, ugyanakkor jóval olcsóbb! Valahol itt rejlik a válasz arra, mi a jelentősége az időben fölfogott jelzéseknek, s az azokra épülő cselekvésnek. Mészáros Ottó Sokféle értetlenséggel, fölös kötöttséggel, mi több, bizalmatlansággal küzdött meg a Pest vidéki Gépgyár, amikor — éppen egy évtizede — úgy határozott, hogy igazodva a népgazdaság energiafelhasználásának szerkezetbeli átalakításához, elkezdi az olajégők készítését. Olyan termékről van szó, amit a, közületi és a lakossági fogyasztás egyre nagyobb mennyiségben igényel, s amit addig külföldről kellett megvásárolni. Utat kezdeni soha nem könnyű, s főként akkor nem, ha a környezeti hatások sem kedveznek — például az adózással, a jövedelemképzéssel — az úttörőknek. Nyugodt lelkiismerettel senki sem marasztalhatta volna el a gépgyáriakat, ha a próbálkozás ideje végén azt mondják, abbahagyják a dolgot, mert torkig teltek a kibicek tanácsaival. T ehették volna ezt, de másként cselekedtek, ötévi kínlódás, vevőédesgetés sem szegte kedvüket, s 1974-ben — megint- csak jól értő füllel fogva fel a jelzéseket — nekiláttak az új szerkesztési elven alapuló olajégő gyártmánycsalád kifejlesztésének. A tehetséges műszaki gárdának köszönhetően 1976-ban már piacon volt a legkülönfélébb igényeket kielégítő olajégők családja, idért pedig — a Budapesti Nemzetközi Vásár nemrég kapott nagydíja a bizonyság rá — a gázégők gyártmánycsaládját ismerhette meg a legszélesebb nyilvánosság. Adva van tehát egy gyár, ahol léphettek volna erre is. arra is, de mert társadalmi kötelezettségüknek, s érdeküknek tartották a visszalépés helyett a haladást, azt választották, ami előbbre visz; fejlesztettek. Céltudatosan, azaz tervszerűen. Először meghonosították magát az új terméket, amivel import megtakarítása vált lehetővé, megszerezték a kellő begyakorlottságot technológiában A remin parlamenti kiildöttség látogatásai A román parlamenti küldöttség — élén Virgil Teodorescu- val, a nagy nemzetgyűlés alelnökivel, a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága tagjával — szerdán Újpestre, az Egyesült Izzóba látogatott. Az üzemlátogatás befejeztével az Izzó Fóti úti lakótelepét tekintették meg a vendégek. A küldöttség tagjai este az Operaházban megtekintették Maurice Bejárt balettegyütte. sének előadását. Nehéz aratásra készülnek az idén Háromszázmillió forinttal nagyobb az alkatrészkészlet Nehéz aratásra számítanak a mezőgazdák; a szinte állandó esőzések nyomán erőteljesen fejlődik a növényállomány, viszont az érésben egyhetes késés mutatkozik, és sok helyen megdőlt a gabona. Valószínű tehát, hogy később kezdődik az aratási főszezon, és ha a betakarítás idején is esős lesz az időjárás, akkor ugyancsak igyekezniük kell majd a kombájno. soknak. Sok múlik azon, milyen a gépellátás és van-e, illetve az aratási főszezonban lesz-e elegendő alkatrész. A kereskedelem tájékoztatása szerint a termelők minden eddiginél jobb ellátásra számíthatnak. Az SZK—6-os kombáj- I okból jelenleg is tart a kedvezményes vásárlási akció, amelynek során eddig 485 arató-cséplőgép talált vevőre. A raktári készlet továbbra is kedvező, az Agroker-telepeken 440 SZK— 6-ost kínálnak a gazdaságoknak és további 120 gép az aratásig megérkezik a Szovjetunióból. A kedvezményes akció népszerű az üzemek körében: így valószínűleg az összes arató- cséplőgép munkába állhat az idei nyáron. Ez azt jelenti, hogy összesen 17 ezer kombájn dolgozik majd a határban, ami a legjobb eredmény lesz a hazai aratásgépesítés történetében. Általában megnyugtató az alkatrészhelyzet is. Annyi máris bizonyos, hogy csaknem 300 millió forinttal nagyobb készletből rendelhetnek a gazdaságok alkatrészt, műszaki árut és csapágyat, mint az elmúlt évben. Mindez azonban nem jelenti, hogy valamennyi alkatrész máris kellő számban megtalálható a raktárakban, de júliusban várhatóan kevesebb alkatrész kerül a hiánycikkek listájára, mint tavaly, az év azonos időszakában. Az alkatrészellátók július 3-tól augusztus 2-ig ügyeleti szolgálatot tartanak és reggel 7-től este 7- ig szolgálják majd ki a gazdaságokat. tíj típusok, új techudégiávsf IMI, ÉVIG — Félidei körkép az eredményekről Befejeiodtek a msgyar-NDK tárgyalások Lázár György fogadta Wolfgang Rauchfusst Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke szerdán hivatalában fogadta Wolfgang Rauchfusst, az NDK minisztertanácsának elnökhelyettesét. A szivélyes légkörű eszmecserén részt vett Marjai József miniszterelnök-helyettes és Gerhard Reinert, az NDK budapesti nagykövete is. Jegyzőkönyv aláírásával szerdán fejeződött be a magyar—NDK gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság XVII. ülésszaka. A tanácskozás jegyzőkönyvét Marjai József és Wolfgang Rauchfass miniszterelnök-helyettesek, a bizottság társelnökei írták alá az Országház Vadásztermében. Megállapították, hogy az előző ülésszak óta tovább mélyült a munkamegosztás, bővült a műszaki-tudományos együttműködés a két ország leözött. A két ország párt- és kormányküldöttségeinek tavaly márciusi megállapodásait alapul véve most megállapodtak abban, hogy a mezőgazdasági gépgyártási kooperáció tó- vábbfejlesztésésére kormányközi egyezményt készítenek elő. Intézkedéseket egyeztettek a gépjármű-részegységek, a szerszámgépek, elektromotorok és orvosi műszerek gyártásszakosításának bővítésére. Elhatározták, hogy a mező- gazdasági gépek és gépjárművek alkatrészellátását a kölcsönös szállítások növelésével javítják. Kidolgozzák a műszaki-tudományos együttműködés11980 utáni hosszú távú programját, olyan témakomplexumokra koncentrálva, amelyek nagymértékben befolyásolják a műszaki haladást, a két ország népgazdasága teljesítőképességének és hatékonyságának növelését. Az NDK delegáció szerda délután elutazott hazánkbóL Földet fícdit az Aranykalász Meliorációs főágazat a ráckevei tsz-ben Minél gyorsabb és szervezettebb a parlagföldek hasznosítása, annál hatékonyabb a termelés — ezt az elvet szem előtt tartva, meliorációs főágazatot hozott létre a ráckevei Aranykalász Tsz. A Csepel-szigeti szövetkezet 5200 hektáros szántóterületének 35—40 százaléka homok. A nagyüzemi táblák kialakítását kicsiny, elöregedett szőlőparcellák, buckák, facsoportok akadályozok, s okoztak jelentős többletköltségeket. A környezetátalakítást 7 esztendővel ezelőtt kezdték, a talajjavító vállalat kiselejtezett gépeivel. Később felújított, majd új föld- munkagépeket vásároltak, és kidolgozott tervek alapján eddig több mint 1100 hektáron végezték el a meliorációt. Most elkészítették a komplex tervet, újabb 2000 hektár gyenge termőképességű föld meghódítására, tartós termőképességének kialakítására. Az Aranykalász Tsz főágazata — elsőként az országban — kialakította azt a komplex meliorációs rendszert, amely a tervezéstől a föld művelés alá vételéig a teljes folyamatot tartalmazza, s alkalmazható bármely más gazdaságban. Módszerük helyességét az eredmények igazolják; a megújult földeken az idén legalább 60 mázsa búzát, 85 mázsa kukoricát és 110 mázsa lucernát várnak hektáronként. Az egymilliárdos érték fö- • lőtt termelő vállalatok sorába j lép idén az Ikladi Ipari Műszergyár. Az ötéves tgrv szerint 1980-ban kellene 1 milliárd 40 millió forint értékű térméket előállítaniuk, azonban. már az idén meghaladják az 1,1 milliárdot. Igyekeznek a termékeik — főként villamos motorok — iránti igényeket a lehető legteljesebben kielégíteni, sajnos, azonban sem tavaly, sem az idén nem tudtak minden megrendelést visszaigazolni: körülbelül 150 millió forintnyi hazai értékesítésről és 100 millió forintnyi tőkés exportról kellett lemondaniuk, erre már nem futja a gyár teljesí-' tőképességéből. S hogy egyáltalán miként tudja a vállalat majdnem 200 •millió forinttal növelni termelési értékét? Nem titok: jó i munka és üzemszervezéssel, j Az eltelt öt és fél hónap alatt j például dekádról dekádra, hónapról hónapra teljesítették a tervet. Ennek eredményeként a több mint hatmillió dolláros idei exportnak a 45 százaléka elhagyja az országot június 30- ig. A termelési érték növelésének másik módszere a termékszerkezet-változás. Az ik- ladiak elkötelezték magukat a magyar mezőgazdaságnak: juh, sertés, szarvasmarha és baromfinevelők részére gyár- i . tanak szellőzőszabályozó és i etetéstechnikai berendezése- j két. | Mint Kiss Kálmán, a vállalat műszaki igazgatója elmondta, a termelési érték növelésének harmadik, lehetséges módja a negatív szelekció, azaz választékszűkítés. Ikladon még tavaly is 1960 féle terméket gyártottak 49 ezer különböző alkatrész fel- használásával. Az idén megkezdett, és jövőre is áthúzódó intézkedés hatására 800-ra csökken a gyártmányskálán szereplő termékek száma, s ezeket mindössze 19 ezer alkatrészből szerelik össze. A vállalat vezetői terveikről j értesítették kereskedelmi j partnereiket, egy részükkel í éppen most tárgyalnak arról, I milyen más ikladi gyártmá- j nyokat ajánlanak a megszű- , nők helyettesítésére. Ezek 90 ; százaléka helyett újabb, kor- ( szerűbb terméket tud kínálni a műszergyár. * Az ÉVIG ceglédi gyárában január 5-én munkásgyűlést tartottak, amelyen a dolgozók fölajánlották, hogy a háztartási centrifugák. iránt megnövekedett igények kielégítése céljából terven fölül 20 ezer centrifugamotort gyártanak, 8 millió forint értékben. Eltelt egy fél esztendő, s a gyár munkáskollektívája állta szavát: az egész évre tervezett 351 millió forintos termelési értékből 180,4 milliót teljesítenek a hónap végéig. Pankó Zoltán, igazgató elmondta, hogy az elmúlt két és fél év alatt gyors ütemben nőtt a ceglédi EVIG-gyár exportja: 1975-ben még egyik relációba sem szállítottak számottevő értékben, idén viszont 20—25 millió forintért háromfázisú elektromotorokat adnak el NSZK-beli, az olasz, a dán és holland partnereiknek. Üj lendületet ad az export fokozásának a hidraulikus féklazító, amelynek a gyártása július 1-én kezdődik. A svájci BBC cég licence j alapján eddig az ÉVIG ká- j szülékek gyára gyártotta a Zsengén kerül piacra A túrái Galgamenti Termelőszövetkezet az idén 859 hektáron termelt zöldségféléket. A legnagyobb területen zöldborsót vetettek, 412 hektáron termesztik ez a növényt. Jelentős tételt szállítanak a Hatvani Konzervgyárba, Nagykőrösre harminchárom vagonnal rendeltek. Tavaly ilyenkor ezeket a betakarítási munkákat már befejezték, most viszont csupán a hét elején kezdhették meg a zöldborsó szedését. Az első szállítmányokat a Zöldért kapja Koppány György felvétele KOZELET Abraiiám Kálmán építési és városfejlesztési miniszter és Adam Glazur lengyel építés: és építőanyag-ipari miniszts: szerdán délelőtt megtekintette a kábái Hajdúsági Cukorgyár építkezését, amelyen csaknem kétezer lengyel munkás dolgozik. Bíró József külkereskedelmi miniszter szerdán Moszkvában megbeszélést folytatott Szemjon Szkacskovval, a Külgazdasági Kapcsolatok Állami Bizottságának elnökével, a magyar—szovjet gazdasági és műszaki együttműködés kérdéseiről. Roska István külügyminiszter-helyettes június 12 és 14 között Varsóban megbeszéléseket folytatott, Marian Dmo- chovski lengyel külügyminiszter-helyettessel a magyar —lengyel kapcsolatok időszerű kérdéseiről. A magyar külügyminiszter-helyettest fogadta Emil Wojtaszek külügyminiszter is. A megbeszéléseken részt vett Garamvölgyi József, a Magyar Népköztársaság varsói nagykövete. \ hidraulikus féklazítót, amely iránt rendkívül nagy hazai és külföldi kereslet mutatkozott. A budapesti gyárban nem volt lehetőség a termelés bővítésére, ezért Cegléden építettek egy külön üzemet. Az 1400 négyzetméter alapterületű csarnokban nemcsak a Budapestről Ceglédre költöztetett gépek kaptak helyet, hanem az új, svájci gépek is. Tavalyi újdonságok a bar- kácsg&pek és tartozékok. Ezek iránt is nagy az érdeklődés, fúrógépből például 20 ezret készítenek. Termelékenységnöveléssel, s meg azzal, hogy korszerűbb, bonyolultabb eszközöket gyártanak, sikerült két és fél év alatt 1200-ról 2000 forintra növelni az egy főre jutó napi termelési értéket. Cz. V.
