Pest Megyi Hírlap, 1978. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-14 / 138. szám

X97S. JÜNIUS 14., SZERDA 5 Dunakeszin Takarítás társadalmi munkában Tinnye, Telki, Budajenő Apró falvak nagy gondjai Illegális szemétlerakó helyek alkonya A Pest megyei Hírlap május 20-1 számának 3. oldalán ez ol­vasható: Gondot okoz Pest me­gyében is a környezet védel­me és a közegészséget veszé­lyeztető szemetelés. Egyre gya­koribb, hogy a fővárosi lako­sok, ipari üzemek, intézmé­nyek tiltott területen raknak le hulladékot... Egy felmérés szerint 6 ezer 700 tonnát nyom a javarészt illegálisan lerakott szemét, 340 teherautó földra­kománya kellene elfedéséhez, s a maradékot 124 autófordu­lóval lehetne a szeméttelepre vinni... Meg kell szervezni a szemétlerakó, helyek befölde- lését vagy a hulladékok elszál­lítását .., Liget utcai liget Dunakeszi, a tízemeletes há­zak északi oldalán húzódó Li­get utca: Baloldalt bokros, dimbes-dombos, ligetes üres terület. Most már. Tudniillik két nappal ezelőtt vagy negy­ven teherautónyi szemét állt itt ormótlon halmokban — a modern lakótelepi házak tövé­ben s a Dunához vezető út mentén. Most homok fedi az egykori hulladékot, s csak a sárgás­szürkés kopár folt jelzi helyét, talán fű Is nő majd itt. A ho­mokban narancssárga gép ke­reke pörög, porfelhőt kavarva. Nehezen bír a süppedős tala­jon a földgyalu lapja a félmé­teres dombbal. A gép volán­jánál Szepesi Béla: — Az Elektromos Müvek dunakeszi kirendeltségénél dolgozom, s két napja társa­dalmi munkában a szeméttel küszködünk. Egy hatalmas mélyedésbe, tpltuk, dózerral, és most a talajt hordom rá. Ap­rólékos munka ... Délután jön­nek a többiek, és gereblyével egyengetik majd a gép nyo­mát. Eddig? Egy tanknyi üzem­anyag fogyott itt, országúton 65 kilométerre lenne elég — A felhívást a városi tanács és a Hazafias Népfront városi bizottsága írta alá. Metykó Gyuláné, a városi tanács elnökhelyettese: — Május 19-én hirdette meg a Pest megyei Tanács és a Hazafias Népfront megyei bi­zottsága a megye illegális sze­méttelepeinek felszámolását célzó akcióprogramot. Azonnal csatlakoztunk, s felkértük a város 72 tanácstagját mérjék fel körzetükben a hulladék mennyiségét, az elvégzendő munkát, s szervezzenek társa­dalmi erőket a segítségünkre. A külterületeken a tanács mű­szaki osztályánalk dolgozói és a népfrontbizottság tagjai vé­gezlek hasonló felmérést. Mindez tíz napot vett igény­be. Az adatok ismeretében egyetlen (!) nap alatt elkészült az akcióterv a tanács műszaki osztályán, s május 30-án ösz- szehívták a 15 helyi üzem, szö­vetkezet, intézmény vezetőit, hogy segítségüket kérjék. Sze­rették volna tisztán társadal­mi munkával eltakarítani a hulladékok halmait... Kök Árpád, a városi tanács műszaki osztályának helyettes vezetője: — Hétszáz köbméter­nyi a Dunakeszi területén ösz- szegyűlt szemét, a java részét illegálisan rakták le. A legtöb­bet a MÁV Járműjavító üze­mének sporttelepe oldalán, a Liget utcában és a házgyár melletti részen. Csak a felét lehet a szeméttelepre vinni, a többit helyben kell eltüntet­nünk: amit lehet elégetni, a maradékot betemetni. Jelentkezik az eredmény A felhívásunk nem talált sü­ket fülekre — folytatja Kök Árpád, s már sorolja is: —, a konzervgyár két pótkocsis Ze- tort. a járműjavító egy rako­dógépet és egy teherautót, s Talajjavító Vállalat lánctalpas földgyalut és markolórakodót. vor Béla. — Tegnap jártam Pesten vonattal, s a sínek men­tén, a Rozmaring utca sarkáról eltűnt a régóta kifogásolt ékte­lenkedő huiladékhalom. — Persze, az újonnan terem­tett rendet meg is kell őriz­nünk. Alig két hete alakult meg itt a népfront huszonöt tagú környezetvédelmi mun­kabizottsága, s tagjai vállal­ták, hogy részt vesznek majd az egykori szeméttelepek el­lenőrzésében, érvényt szerez­nek a rendeletnek, mely pénz­bírsággal sújtja a hívatlan szemetelőket. Ehhez1 várjuk a város lakóinak segítségét is. A bizottság tervei között sze­repel még egy környezetvédel­mi térkép elkészítése s a tisz­tasági mozgalom feladatainak sora. Metykó Gyuláné: — A tanács sem tétlenkedik, megrendeltünk már 30 figyel­meztető táblát, hogy a meg­tisztított területeket kíméljék, s a költségvetési üzemünk az akció idején minden nem ház­tartási hulladékot is elszállít a lakóktól, kivéve az építési tör­meléket. Ahol a szükség úgy kívánja — például a Malom­árok környéki üdülőterületen —, szemétgyűjtő konténert he­lyezünk el, s ezt is rendszere­sen kiürítik majd, akárcsak a házak elé tett edényeket. — A végleges megoldás még várat magára: a körzeti sze­méttelepet csak 1930 után ad­ják át, addig a szemeteskocsik a város északi részén levő ré­gi telepre szállítják a hulladé­kot. ★ Dunakeszin példamutató tár­sadalmi munkával számolják fel az illegális szemétlerakó, helyeket. A társadalmi össze­fogás ezúttal sem bizonyul eredménytelennek. Talán mert itt is felismerték: környeze­tünk védelme közös ügyünk... Vasvári G. Pál Elárvult gazdasági udvar az egykori tinnyei tsz portája. Bü­rök, lapu, lósóska buja vege­tációjában, emitt egy körfű­rész, távolabb egy úthenger vesztegel. Kihalt a valamikor oly nyüzsgő életű központ. Erdélyi László társadalmi ta­nácselnök-helyettes az egyet­len, akivel a majorban talál­kozhat az idegen. Egy műhely­ből takarmánybolttá minősített helyiségben foglalatoskodik a tápeladással. Míg beszélgetünk, jönnek-mennek a vevők. Né­melyek csak figyelnek, mások helyeslőleg bólogatnak. A köz­ség sorsáról folyik a szó. Fények és árnyak — Igazságtalan lennék, ha panasszal kezdeném — mond­ja az elnökhelyettes. — Bármennyire is Tinnyéhez húz a szívem, el kell Ismernem az egyesülést követően — ami­óta a toki tsz-hez csatlakoz­tunk —, számottevő eredmé­nyek születtek az 1260 lakosú faluban. Hogy csak a legfonto­sabbakat említsem. Az óvoda kibővítése óta minden kisgyer­mek helyet kaphat itt. A taní­tás egy műszakos, nincs terem­hiányunk. A pedagógusokon kívül lakást adtunk az orvos­nak. a védőnőnek, s a rendőr­nek is. Ez évtől közvetlen bu­dapesti autóbuszjáratok javí­tották a közlekedést is. Két földutat aszfaltoztunk. Ezekre a fejlesztésekre eqymagunk- ban nem lettünk volna képesek. Gondjaink persze akadnak. A legsúlyosabb a víz szennye­zettsége, amelyet magas nitrit tartalma miatt nem fogyaszt­hatnak a csecsemők. Hogy ez bekövetkezik nem láthattuk előre. Az évtizedeken keresztül tiszta, egészséges közkutakra a legutóbbi időben került fel a figyelmeztető felirat: nem ivó- Jtíat Sorban állnak kétszer Tudjuk a vezetékes vízellá­tás megoldása sok pénzt emészt fel, hosszú ideig elhúzódhat. De, ha sikerül a Leányváron épülő vízhálózatba bekapcsolni a községet talán már ebben az ötéves tervben megszabadulunk ettől a gondtól. A vízkérdésnál kisebb jelen­tőségű, mégsem elhanyagolható téma a tinnyeiek életében a kereskedelem és a szolgáltatás helyzete, ami nem éppen ró­zsás. Igaz, kenyér, tej, hús van az üzletekben, de csak an­nak jut, aki sorba áll érte. Két­szer is egy nap. Külön a te­jért, külön a kenyérért. Egyi­ket a falu végén a tejboltban, a másikat a központban az élel­miszerüzletben árusítják. Egy önkiszolgáló üzlet megnyitása, illetve a régi átalakítása teher­mentesítené a kisgyermekes anyákat, akik most órákat kénytelenek eltölteni várako­zással. Sok az idős ember a falu­ban. Panaszolják: drága a fu­var. öt mázsa szén házhoz szállításáért 150 forintot is el­kérnek a fogatosok és még sze­rencse, ha valaki vállalja. Nagy ez az összeg, legalábbis, ha a 900—1000 forintos nyugdíjból kell kifizetni. Pedig könnyen lehetne a dolgon segíteni. Ad­na bár a tsz egypár lovat a köz­ségnek — egyszer meg is ígérték —, s biztosan akadna a régi gazdák közül valaki, aki felül­nek a bakra. Csöndes környezet Tinnye sem nagy falu, de a 300 lakót számláló Telkihez képest valóságos met­ropolis. A tásközséggel — Bu- dajenővel együtt sem él Itt több 1200 embernél. Mégis úgy tűnik, mintha biztatóbb jövő­nek nézne elébe. A tanácsel­nök Mózs Ernő így mutatja be a többségében székelyek lakta települést. ^ — A közigazgatási összevo­nás nem okozott különösebb 'megrázkódtatást. Ha voltak Is ellentétek, régen elsimultak. A két falu szinte összeépült. Jól működik a tanácstagi csoport és a hazafias népfront bízott­A közlekedés: tantárgy A nyár iokozoU óvatosságra irt! mondja, s gázt ad. A motor felhördül, a homoknak rugasz­kodik a gyalu ... — Egy kicsit magunknak is csináljuk, itt lakunk a tízeme­letesekben, s ha fürdeni me­gyünk, a Liget utcán át vezet az út — mondja búcsúzóul Bá­nyai Béla, az Elektromos Mű­vek itteni kirendeltségének csoportvezető j e. Hétszáz köbméter Felhívjuk a város lakossá­gát, üzemeit, intézményeit, hogy a város területén 1978. június 1-től 15-ig tisztasági napokat szervezünk, melynek keretében a tiltott szemétlera­kó helyeket is meg kívánjuk szüntetni... E munkához kér­jük a lakosság, az üzemek, in­tézmények aktív segítségét. az Elektromos Művek kiren­deltsége univerzális rakodó földgyalut kínált fel. A PVC3V azt vállalta, hogy Dunakeszi- Alsó egész területét meglisz- títja, a Bőripari Szövetkezet­től segédmunkások jöttek. — Eddig a munka felével vagyunk készen, kétszázan vé­geztek százezer forint értékű társadalmi munkát. A Duna- parton a város úttörői és a 201. számú Szakmunkásképző Intézet tanulói egy nap alatt gyűjtötték össze a szemetet, s a vasutas sportpálya mellett is rend van már, akárcsak Duna­keszi-Alsón. A kitűzött határ­időre, június 15-re teljesítjük a vállalt feladatot. — Máris látszik az ered­mény — mondja a HFN vá­rosi bizottságának elnöke, Já­Az elmúlt esztendők sajná­latos statisztikája szerint ha-' zánkbam a gyermekbalesetek száma aggasztóan növekszik. Tavaly nem kevesebb, mint 700 hat éven aluli és másfél ezer 7—14 éves korú gyerme­ket ért közlekedési baleset. Ezért számos fórumon hang­zik el mind gyakrabban, hogy a közlekedésre nevelés fontos pedagógiai feladat. Már az óvodában Mindenki közlekedik, a gye­rekek is, sokszor felügyelet nélkül, hiszen ez gyakran el­kerülhetetlen. De mit tegyünk e riasztó adatok ismeretében? Hintsük el gyermekeinkben a szorongást, tudatosítsuk velük azt, hogy a közlekedés valami­féle szerencsejáték, kimerész­kedve az utcára senki sem me­het biztosra? Hiszen az egyet­len cél csakis az lehet, hogy gyermekeink ne féljenek köz­lekedni az utcán. A szüksé­ges biztonságot csakis a meg felelő készségek, szokások ki­alakításával lehet elérni. Az új óvodai nevelési prog­ram módot ad rá, hogy már a 3—6 évesek is — termé­szetesen figyelembe véve élet­korukat — bepillanthassanak a közlekedési ismeretek rejtel­meibe. Egy éve pedig — köz­lekedési ismeretek révén — új tantárggyal szaporodott az ál­talános iskolai tananyag. En­nek ismereteivel tanévenként 8 órában foglalkozhatnak hi­vatalosan a pedagógusok. Persze még a jogosítvánnyal rendelkező és a balesetmeg­előző közlekedésbiztonsági té­mákból legjobban felkészült pedagógusoknak is nehéz fel­adatot jelent havonta egy-egy órában minden fontos közleke­dési ismeretet megtanítaniuk a gyerekekkel. Azok a peda­gógusok pedig különösen ne­héz helyzetben vannak, akik­nek nincs meg minden v elő­képzettségük. Nem elég tehát a megfelelő számban kiküldött tájékoztató, figyelemfelhívó propagandaanyag — tanítani kell a pedagógusokat is. Körvonalazódnak már a távlati célok is: az elképzelé­sek szerint a kilencvenes évelt végefelé valamennyi középis­kolás jogosítványt is kap majd az érettségi bizonyítványa mel­lé. Hihető ez? Bizonyára igen, hiszen a másfél esztendeje el­kezdett tanpályaépítési prog­ram már eddig is szép sike­reket hozott. Sorra épülnek a külföldi szakemberekből is elismerést kiváltó korszerű lé­tesítmények, amelyek az okta- ! tás későbbi kiterjesztésének a feltételeit is megteremtik. S tény az is, hogy már eddig tíz­ezernél több gimnazista, szak­középiskolás és szakmunkás intézeti tanuló szerzett iskolá­jában járművezetői engedélyt. Biológia — elsősegélynyújtás Persze nem valami sok ez az évi nyolc óra, viszont élénk fantázia nélkül is elképzelhe­tő, hogy a pedagógus a bio­lógiaórán az elsősegélynyúj­tás fontosságáról szólva, be­szél a közlekedési balesetek­ről, s azok megelőzéséről. Szinte tálcán kínálja magát erre a fizikaóra is, amikor a seoesség, az út, és az idő fo­galmával és összefüggéseivel foglalkoznak a tanulók. Lehe­tetlen nem észrevenni a lehe­tőséget: a súrlódás, a mozgási energia tanítása felhasználha­tó a közlekedési ismeretek bő­vítésére. Gépjármű műszaki szakkörök Adva van tehát a lehetőség rá, hogy a pedagógus ne csu­pán a szigorúan a közlekedés­re szánt órákon vegye elő a témát. Ám a balesetmegelőző feladatokban nagy a szerepe az úttörőmozgalomnak is. Minden megyében vannak már hasznosan tevékenykedő út­törőgárda közlekedési-rendőri szakaszok, s beszámolhatunk arról is, hogy szerte az or­szágban különféle gépjármű műszaki szakkörök működnek közre a közlekedési ismeretek elsajátítására. Igaz, az elmélet megerősíté­sére szükséges a gyakorlat is. Jó néhány településen nagy társadalmi segítséggel elké­szült egy-egy iskola saját köz­lekedési parkja; Budapesttől az aprócska Perkátáig, Viseg- rádtól Ercsiig van már hol gyakorolniuk a gyerekeknek. A közlekedés már tantárgy az iskolákban. De azzá kell lennie minden felnőtt számá­ra is, mert valamennyiünk tudatos részvételét igénylik a feladatok: mielőbb csökken­niük kell a gyermekbalesetek számának Itt a nyár, s ez fo­kozott óvatosságra int! Fejér Gyula SS# június 30-ig. Budapest VI., Népköztársaság útja 39. sága — mondja elégedetten az elnök. A gazdasági egység kivonu­lását a községből itt Is meg­érezték. A termelőszövetkezet néhány részlege ugyanis meg­szűnt. A legtöbben Budapes­ten és a közeli erdőgazdaság­ban találtak új munkahelyet. A közlekedés színvonalával elé­gedettek lehetnek. Naponta 84 járat indul a fővárosba és visz- sza. Az ellátás az eladótér bő­vítésével, még ebben az ötéves tervben javulni fog. A csen­des, szép környezet vonzza a városiakat is. Sokan építette-c közülük hétvégi házat a tanács­tól vásárolt telekre. Sajnos a vízügy Telkiben is visszatérő gond. S még valami. A fiata­lok tették szóvá. Klubjuk egy hónapja cserépkályha-építés miatt zárva. Ha igaz a hír, a következő 30 napban padlócsi­szolás miatt kell majd a házon kívül rekedniük. Szabad időt, hogyan? A két községet összehason­lítva, a kisebbik javára billen a mérleg nyelve. Megtartja la­kóit, szemben Tinnyével, ahon­nan sorra költöznek el az ős­lakók, elsősorban a munkahely nagy távolsága miatt. Az or­szág keleti részéből ide telepü­lők is ideiglenesnek tekintik tinnyei otthonukat. Ugyanakkor mindkét falura jellemző egyfajta befelé for­dulás. Ami főként a közéleti érdeklődés hiányában nyilvá­nul meg. Telkin például 1968- ban rendeztek utoljára bált, Tinnyén egyre nehezebb társa­dalmi ünnepekre mozgósítani. Hiányzik a vezetőember. Jelenleg falusi településhá­lózatunk kialakulásában két alapvető tényezőnek volt szere­pe: a mezőgazdasági környe­zetnek és a magántulajdonnak. Az utóbbit a szövetkezeti gaz­dálkodás szüntette meg, az ag­rárjelleget a nagy arányú gé­pesítés szorította háttérbe. A városokkal szemben fejlődé­sük Sok spontán elemet tar­talmaz, a fejlesztések inkább a sürgős gondok enyhítésére korlátozódnak. Az ingázóknak kevés a sza­bad idejük, építkeznek, állatot tartanak, kertet művelnek. S mégis. Az időhiány ellenére keresik a kikapcsolódás vala­milyen formáját Kis falvaink- ban a szűkös lehetőségek között így válik sokszor egyetlen, a közösségi életet, a hasznos szó­rakozást, művelődést nem he­lyettesítő pótlékká a vendéglő. Egy közepes forgalmú vasára nap délután majd kátszázan ül­nek a tinnyei kocsmában. ★ Pest megye lakosságának többsége falun él. Apró telepü­léseinken sem közömbös, ho­gyan. Valkó Béla Adatok a tóról Tucatnyi műszerállás a vízben Tucatnyi műszerállást he­lyeznek el a kutatók ezekben a napokban a Balatonon. Bala- tonszemes és Balatonakali kö­zött a vízállást, a szél irányát és sebességét, valamint a pá­rolgást mérik automatikusan a műszerek. Tihanynál áramlás­mérőt helyeznek el. A Balaton nyílt vizein keletkező hullá­mok magasságáról távvezérlé­sű műszerek szolgáltatnak ada­tokat a szakembereknek. A műszerek adatait egyebek kö­zött a Balaton partépítési munkálatainál, a kőgátak épí­tésénél használják tel ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom