Pest Megyi Hírlap, 1978. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-02 / 128. szám

1978. JÜNIUS 2., PÉNTEK Pest megye lakosságának csaknem háromnegyede váro­sokban, nagyközségekben él. A statisztikai évkönyvet la­pozgatva meglepő adatra lel­hetünk némi összehasonlítás révén: a Budapest-környéki agglomeráció településeinek összes lélekszáma meghaladja nem egy magyar megye né­pességét. Szűkebb hazánkban az aktív keresőknek több mint fele nem a lakóhelyén dolgozik, naponta ingázik, vagy különböző munkásszál­lókból hétvégeken tér csak haza. Sorolhatnánk még azo­kat a sajátosságokat, amelyek az általánosnál bonyolultabbá teszik a megye társadalmi életét, s az átlagosnál nagyobb mértékű differenciáltságot kö­vetelnek a politikai és társa­dalmi szervezetek munkájá­ban. Kedvezőbb feltételek Mindezeket szem előtt tart­va dolgoznak a megyében a népfront-testületek is. Tevé­kenységük középpontjában el­sősorban a lakóterületi politi­kai munka, amint a Hazafias Népfront VI. kongresszusá­nak állásfoglalása is ezt je­lölte meg a mozgalom leg­fontosabb feladataként. A kongresszus óta eltelt idő­ben a népfront még szélesebb tömegekre támaszkodva segí­tette a lakosságot a párt po­litikájának magvalósításában, a szocialista demokrácia ki­bontakoztatásában. A nép- fromtbizottságok 1976-os úijá- választásával Pest megyében is kedvezően alakultak a nép­frontmunka személyi feltéte­lei, ugyanakkor a járási bi­zottságok megszűnésével nö­vekedett a helyi testületek ön­állósága. Nagyobb lett a fele­lősség is, hiszen a települések gazdasági és társadalmi fejlő­dése meggyorsult, élénkebb az emberek közéleti érdeklő­dése, ennek kielégítésében a népfrontnak egyre jelentősebb részt kell vállalnia, lehetősé­get teremtve a közéleti cse­lekvésre a lakosság vala­mennyi rétege számára. Társadalmi mozgósítás A Hazafias Népfront Pest megyei bizottságának tegnapi ülésén, melyen részt vett S. Hegedűs László Pest megyei országgyűlési képviselő, a HNF Országos Tanácsának titkára is, megtárgyalták, ho­gyan hajtották végre eddig a megye településeinek nép- frontbizotíságai azt a határo­zatot, amit a HNF VI. kong­resszusa hozott a lakóterületi népfrontmunkára vonatko. zó&n. A végrehajtásban kl­em üké dó helyet foglalt el gazdaságpolitikai feladataink megvalósításának előmozdítá- í sa, támogatása, az éves és j középtávú tervek megismer- ' tetése, széles körű társadalmi I mozgósítás a sikeres eredmé­nyek érdekében. A települések fejlesztési terveinek kialakítá­sát, majd végrehajtását nagy­mértékben segítették a ta­nácstagi beszámolókon, falu­gyűléseken, lakókörzeti meg­beszéléseken elhangzott véle­mények, javaslatok, s nem utolsósorban a' társadalmi munkai elaj ánlások. A lakosság nagy érdeklődést tanúsított a város — illetve községpolitika, az életkörül­ményeket befolyásoló közér­dekű témák — szolgáltatás, közlekedés, kereskedelem, közbiztonság — iránt. ezért volt jelentős a körzefi nép- frontbizottságok, lakóbizottsá­gok számos rendezvénye, mely lehetővé tette a gyors infor­mációcserét. Ugyanezért szá­mottevő előrehaladásként em­líthetjük azt a pozitív minősé­gi változást, ami a falugyűlé sek szervezésében és tartalmá­ban tapasztalható. A népfrontmunka eredmé­nyei között kiemelten kell szólnunk arról a tömegbázis­ról, amelyben a lakosság va­lamennyi rétege helyet kért, élen a munkásokkal. A bizott­ságok többsége jó kapcsolatot alakított ki a helyi pártszer­vekkel, tanácsokkal, ipari és mezőgazdasági üzemekkel, ok­tatási és művelődési intézmé­nyekkel. A népfront megye- szerte részt vállalt a nemzeti­ségpolitikai tennivalókból is. További feladatok összegezve megállapít jul:. hogy Pest megyében mérhe­tően fejlődött a népfronttev-é- kenyság. Ez nem jelenti azt, hogy nincs már feladat. Egye­bek között — amint a tegnapi ülésen is rögzítették — az ed­digi jó módszereket továbbfej­lesztve meg kell találni a módját annak, hogy tovább emelkedjék az egyes lakossá­gi rétegek igénye a közéleti aktivitás iránt. A népfrontéi zottságoknak fokozott kötele­zettségük, hogy éljenek infor­mációgyűjtő és továbbító le­hetőségeikkel, megtalálva ezeknek újabb és újabb fóru­mait. Nem mulasztható el a népfrontvezetők folyamatos képzése, rendszeres tájékozta­tása, valamint az sem, hogy a megyei elnökség állandóan fi­gyelemmel kísérje a népfront­bizottságok munkájában a személyi és tárgyi feltételek alakulását is. B. I. Az értelmiség szerepe, feladatai Gödöllőn A VÁROSSÁ VÁLÁST | vető fejlődés nemcsak Gödöl-! lő arculatát változtatta meg, hanem jelentős hatással volt I az ipari üzemekben dolgozók ! számszerű emelkedésére is. Ma j már ipari üzemeink termelési | értéke meghaladja a 2,3 mii-1 liárd forintot. Gödöllő sajátos I arculatát az ipari üzemek mel­lett az Agrártudományi Egye­tem, a mezőgazdasággal kap­csolatos kutatóintézetek és a különböző oktatási intézetek rajzolják meg. Gödöllő társadalmi-gazdasá­gi szerkezetének változásaként megnőtt az értelmiség jelentő­sége, a város életében betöltött szerepe és felelőssége, tevé­kenységének hatása a megye határain túl is érződik. Mind­ez indokolja, hogy a városi pártbizottság — időnként — átfogóan elemezze az értelmi­ség helyzetének, politikai ar­culatának, közéleti tevékeny­ségének alakulását, a gazdasá­gi és politikai életre gyakorolt hatását. Ezt az értékelést vé­gezte el pártbizottságunk a közelmúltban. Jelenleg a városi üzemek, intézmények 15 ezer dolgozó­jából csaknem 1500 az egyete­mi, főiskolai végzettségű szak­ember, akik közül több mint 600 tudományos kutató (egy- harmaduk tudományos minősí­téssel rendelkezik). Tevékeny­ségük felöleli az agrártudo­mány minden ‘erületét a tár­sadalom-, a műszaki és a ter­mészettudományok egyes ágai­ra is kiterjed. Az agrártudo­mányok vonatkozásában Gö­döllőn dolgoznak a tudomá­nyos kutatási témák 35 száza­lékán, s itt dolgozik a tudo­mányos minősítettek 47 száza­léka. Évente maid 750-re te­hető a különböző tudományos publikációk száma, melyek kö­zül 40—50 nemzetközi szinten is kiemelkedő. A KUTATÓHELYEKEN , . -------------------------------------—_ ki­emelten foglalkoznak a káde­rek tervszerű kiválasztásával, továbbképzésével. Mégis gon-* kiöl 'jelebí az utánpótlás, mély! nek okai a viszonylag ala­csony kezdőfizetésekben és a lakáshiányban is keresendők. A városi pártbizottság, a megyei szervek, a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisz­térium közösen keresik annak lehetőségét, hogy a jelenlegi intézeti bázisra és szellemi ka­pacitásra -támaszkodva Gödöl­lő várost komplex agrár-szelle­mi központtá fejlesszük. Ez nemcsak a ma, hanem a hol­nap feladata is, és nem csupán városi, megyei érdek, hanem alapvetően a magyar mező- gazdaság érdeke is. A jövőben Gödöllő egyre meghatározóbb feladatot kaphat a magyar me­zőgazdaság fejlesztésében, az agrárszakember-képzésben és a grá r- ismeret ter j esztésb an. A városban dolgozó kutatók, oktatók közéleti emberek. Nemcsak megyei és országos szervekben dolgoznak eredmé­nyesen, hanem egyre többen részt vesznek a várospolitikai feladatok megoldásában, ala­kítóivá, formálóivá válnak az egészséges lokálpatriotizmus­nak. AZ ISKOLAVÁROS JELLE­íií'. is egyre inkább erősödik e településnek. Az alsófokú ok­tatási intézményekben csak­nem teljes a szakosellátottság. érvényesül a tankötelezettségi törvény. Jó eredmények szü­lettek a felnőttoktatásban, fo­lyamatosan csökken a 8 álta­lánost el nem végzettek száma. Az iskolák kiemelkedő ered­ményeket értek el a párt okta­táspolitikai határozatának vég­rehajtásában. Erősödött az is­kolai élet demokratizmusa. A pedagógus pártalapszervezetek jól segítik a nevelő-oktató munka továbbfejlesztését, a világnézet, a szocialista tudat, a harmonikus személyiség for­málását, haladó hagyomá­nyaink ápolását. Az általános iskolák mellett jelentős szerepe van a közép­iskolai oktatásnak is, ameiy az óvónőképzés révén megyei igényeket is kielégít. A szak­munkásképző intézet egyre magasabb szinten teljesíti fel­adatait, s ad jói képzett mun­kásokat az üzemeknek. A né­hány éve ngűködő zeneiskola tanarai magas szinten oktat­ják növendékeiket, terjesztik a zenei műveltséget. Pedagógusaink embert for­máló tevékenysége rendkívül jelentős. Áldozatos, lelkiisme­retes munkájuk révén fiatal­jaink döntő többsége becsüle­tesen tanuló és dolgozó, köte­lességét teljesítő emberré vá­lik. Emellett fontos az a köz­életi tevékenység is,, amit az iskola falain kívül végeznek. Ott vannak a KlSZ-szerveze- tekben, a Hazafias Népfront szerveiben, a városi tanács­ban, a lakóbizottságokban — egyszóval mindenütt, ahol szükség van munkájukra. MAGAS SZÍNVONALON és lelkiismeretesen végzik mun­kájukat az egészségügyiek is. Az intézmények integrációját követően erősödött az irányítás koncentráltsága, szorosabbá vált az eddigi bázisok kapcso­lata. A fejlődés együtt járt bi­zonyos feszültségekkel is, mely az integrációtól való ide­genkedésben fejeződött ki. A műszaki és közgazdasági értelmiség dolgozik a legköz­vetlenebb Ij^pcsolatban az ipa­ri munkássagg^J^s ez serken­tőleg hat közéj.etiségük alaku­lására is. A szakmai tanfolya­mok vezetése mellett sokan vállalnak propagandista fel-' adatot. Részt vesznek a város távlati terveivel kapcsolatos feladatok kidolgozásában, a végrehajtás szervezésében. Az egyetemet, főiskolát vég­zettek 38 százaléka párttag, s 10 százalékuk valamilyen párt­funkciót tölt be. A kommunis­ta értelmiség eszmei-politikai felkészültsége jó, többségű« példamutatóan, nagy kezdemé­nyező kedvvel munkálkodik. Aktív közéleti tevékenységük­kel jelentősen hozzájárulnak a párt gazdaságpolitikai, tudat­formálási, közművelődési cél­jainak eléréséhez. A közművelődési határozat végrehajtásáért az üzemek, is­kolák, kutatóintézetek, az ! egyetem sokat tettek, jól pél­dázzák ezt a megyei klubok rendezvényei. Megerősödött az a szemlélet, hogy a határozat. végrehajtása közös feladat. A Gödöllői tavasz rendezvényso­rozatai is tükrözik ezt az ösz- szefogást. A GONDUNK IS SOK MÉG, természetesen. Kevés az isko­lai tanterem, nem tudunk még annyi lakást biztosítani, amennyi kellene, hogy még mindig vannak „túlterheltek” és pluszmunkát nem vállalók, vannak a közélettel szemben passzívak is, esetenként nincs meg a megfelelő koordináció, együttműködés. Azonban nem ez jellemzi a városban élő ér­telmiséget. Világosan látjuk, hogy fel­adataik megvalósítása során egyre szükségesebb az értelmi­ség tudásának, alkotó erejének felhasználása, társadalmi, köz­életi tevékenységének erősíté­se. Fontos, hogy az értelmiség saját sorsán és útján, helyze­tének pozitív alakulásán ke­resztül lássa és érezze, hogy szükség van munkájára. S azt is látnia kell, hogy sem helyze­tét, sem érdekét nem lehet el­választani, külön kézéin! a munkásosztályétól, hiszen te­vékenysége sem választható el attól. A Gödöllőn élő és dol­gozó értelmiség — kutatók, oktatók, orvosok és mérnökök — közéletisége, a városért végzett munkája eredménye­sen járul hozzá várospolitikai céljaink megvalósulásához, a ma és holnap formálisához. PLUTZER MIKLÓS, az MSZMP Gödöllői Városi Bizottságának első titkára Szék és kordé A Fűrész-, Lemez, és Hordó­ipari Vállalat ceglédi gyár­egységében mintegy 230 mil­lió forintos költséggel szék- üzemet építenek. Az új üzem első részlegében ez év végén kezdik a termelést. A finn be­rendezéssel felszerelt üzem­részt egy már meglévő csar­nokba telepítik,' de épül már a 650 négyzetméter alapterüle­tű új csarnok is. Ez 1979 vé­gére kerül tető alá és ettől kezdve évente a hazai bútor- gyártás részére hatezer iwj- rnéter székelemet készítenek Cegléden. Egyébként a válla­lat 1976-ban üzembe állított hordógyártó részlege kezdet­től fogva kifogástalanul ter­mel. Évente mintegy 36 ezer darab 500 literes hordót ké­szítenek, nagyrészük a Hun- garovin ceglédi töltőtelepének, továbbá az állami gazdaságok­nak. Korszerű gépeken állítják össze a hordókat. üzemek 250 olyan esőztető öntözőberendezést vásároltak, amelyek mozgatásánál áttele­pítésénél alig van szükség fizi­kai munkára. Az elmúlt he­tekben is nagy volt az érdek­lődés a gépesített öntözési fel­szerelés iránt. Az ötödik ötéves terv idő­szakára eredetileg kétezer hektáron tervezték a korsze­rű, úgynevezett csepegtető el­járás bevezetését. Az igény azonban jelenleg olyan nagy, hogy várhatóan 4—5000 hek­táron rendezkednek be 1980-ig csepegtető öntözésre. A P.ács megyei Állami Építőipari Vállalat építi az új, 650 négyzet- méteres szerelőcsarnokát. Koppány György felvételei I i i á jr Érdeklődés és felelősség A lakóterületi népfronfmunka Pest megyében Patydat-jbusz, starti Megálló huszonkilenc településen — Moz-gó pa-tyo-lat fel-ve- Vő-hely — tagolják az iskolá­ból kiözönlő kisdiákok Ra­don. a világoskék panoráma­busz oldaláról. Terhes Lajos, a Pest megyei Szolgáltató, és Csomagoló Vállalat főmérnöke tájékoztató lapokat oszt szét a gyerekek között, lelkűkre kötve: — Tessék anyukának odaadni! Gondos előkészítés után tegnap indult első útjára a mozgó Patyolat. Az ötlet fo­gantatásáról Kántor Sándor, a vállalat igazgatója számol be: — A .tervek szerint ruha* tisztító hálózatunk 1980-ig minden településre kiterjed. Üzletet építeni azonban csak olyan községekben érdemes, mint Dunaharaszti, Leányfa­lu, Páty, Tárnok, Zsámoék, Visegrád, ahol nagy for- . galomra számíthatunk. Az ap­róbb falvakban ráfizetéses lenne állandó felvevőhelyet nyitni. Ezért született a mozgó Patyolat ötlete: egyetlen au­tóbusz elláthat egy egész já­rást, itt a váci járásban 29 települést. Üzleteinkkel együtt majdnem 100 falut és várost szolgálunk ki tegnap óta. Mos, csavar — pregramvezéi léssel Az ország első Patyolat-bu­szát külön megrendelésre ké­szítette az Ikarus. Belseje- ben raktár a szennyes ruhá- j nak, bal oldalon fehér polcos , állvány a tiszta ágynemű cső- j magoknak, jobb oldalon pedig j a kapaszkodó rúd kiválóan al- j kalmas ruhásállvány helyette­sítésére. Elöl pult, rajta mér­leg Hogy a lakosság tudjon az új szolgáltatásról, a vállalat plakátokat, és szórólapokat nyomatott, a rádióban is rek­lámozták, a BNV-n is bemutat­ták a mozgó Patyolatot. A busz útnak indítását, meg­előzte a váci mosoda rekonst­rukciója. A 8,5 millió forintos beruházás nyomán három programvezérléses mosó-csa- varó gépet, egy szárító beren­dezést és egy vasalógépet he­lyeztek üzembe. Hunyatinszki Jánosné és Sztronyan Mária kicsavart le­pedőket egyenget a kalander hengerére:. — Sokkal könnyebb az új gépen dolgozni, mert minujárl szárazra vasalja a ruhát, a ré­gin kétszer kellett átenged­nünk az anyagot. A kalanderről Strausz Teréz I szedi le a sima lepedőket. Qsz- ! szehaj lógatja, vigyázva, hogy a jeizés feiüire kerüljön. A mosoda udvarán jókora ba­tyuk várnak tisztításra, leg­alább 50 csomag. Somogyi Sándorné, művezető elmond­ta, hogy a gépek üzembe he­lyezése miatt 3 napig szünetelt a mosás. Ez a kiesés nem kés­lelteti a lakosság által beadott ruhák mosását, a közületek- nek viszont a szokásos két hét helyett három hétre vállalnak ma. Első nap díjtalanul — Látta már? Patyolat-busz viszi, hozza, egy hét múlva visszakapja ruháját. Minden csütörtökön Kösd, Rád, Penc, Csővár, Ácsa, Püspökhatvan, Galgagyörk lakóit keresi fel a Pest megyei Szolgáltató- és Csomagoló Vállalat Patyolat­busza. — harsogja a kék jár­műre szerelt erősítő. Még öt perc, s a mozgó Patyolat pen- ci fnegállójából indul. — Még nem késtem el? — kérdi aggódva egy kerékpá­ros férfi. —Nem hittük, hogy igaz, amit a plakátok hirdet­nek, de mikor megláttam, hogy valóban eljöttek, össze­kapkodtam a tisztítani való­kat. Koczó János, autóbuszvezető egyszemélyben lesz a felvevő is. Egyelőre még csak ismer­kedik a sokféle bizonylattal, amelyek kitöltését Som La- josné, hálózati ellenőr segít­ségével sajátítja el. Míg át­gördülünk Pencre, megtudom, hogy Kosdon 20 tételt vettek föl, egyebek közt három sző­nyeget hoztak tisztíttatni. Pencen senki sem vár ben­nünket pedig menetrendsze- i rűen 11 óra 5 percre érünk az élelmiszer üzlet és a takarék- pénztár közötti térre. Egyet­len plakát sem hirdeti az új szolgáltatást, s akiket meg­kérdeztem nem értesült róla előre. Az első napi díjtalan szolgáltatás azonban vonzó, néhányan hamarosan megér­keznek télikabáttal a karju­kon. Rádon a közös tanács el­nöke, Csernák József szerint régi gondot oldott meg a szol­gáltató vállalat, hisz eddig Vácra kellett cipelniük az embereknek a legfontosabb tisztítandó ruhaneműt. A terv: egymillió A mozgó Patyolat első napja sikeresen zárult. Megvalósít­hatónak látszik a . vállalat vezetőinek terve, mely szerint a mozgó Patyolat egy év alatt 1 millió forint forgalmat ér el, mert minden faluban volt akkora forgalmuk egy-másfé! óra alatt, mint közepes forgal­mú üzleteikben egész nap. Az egymillió forint bevétel pe­dig nem kevés, egyik legna­gyobb felvevőhelyük, a váci egész évben alig egyharmadát éri el. Cz. V. Egy hét is elegendő ahhoz, hogy felszáradjon a talaj; ezért, bár a május bőven ho­zott esőt, az öntözőberende­zéseket mindenütt készenlét­ben tartják. Sőt, az ország egyes részein május második felében is gyakran indították az esőztető berendezéseket, mert a csapadék eloszlása nem volt egyenletes, egy-egy vidék kimaradt az esőkből. Nőtt a termelők érdeklődé­se az öntözőberendezések iránt, ezt bizonyítják a keres­kedelem adatai. Az elmúlt évben a mezőgazdasági nagy­Ha vizet kér a föld Népszerű a csepegtető ön'öiés

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom