Pest Megyi Hírlap, 1978. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-11 / 136. szám

rrsr tHFC.Ytt 1978. JÚNIUS 11., VASÄRNAP Régi idők zenegépe Valamikor Bu­dapest utcáit járta ez a több mint százéves verkli. Ma már csak külön kérésre „lép fel" vele Isola Károly. A filmgyár és a televízió veszi oly­kor igénybe, hogy a produkcióban visszacsalja a szá­zad eleji hangula­tot. A jó szándék nem elég A Pest megyei NEB vizsgálata a költségvetési üzemek gazdálkodásáról A tanácsi költségvetési üze­meket szükségből hozták létre öt-tíz évvel ezelőtt. Feladatuk kezdettől fogva az volt, és az ma is, hogy elvégezzék azokat a kisebb községi építkezéseket, felújításokat, karbantartásokat, amelyekre a tanácsok nem vagy nehezen találtak volna vállalkozót. Megalakulásuk idején nem rendezkedtek be szabályos vállalatszerű gazdál­kodásra ezek a kisebb-na- gyobb, 40—150 emberrel dolgo­zó üzemek, s ma sem folytat­nak olyan szabályszerű válla­lati gazdálkodást, amelyet most már el lehetne várni tő­lük. Mit nem és mit kell tenni azért, hogy a jelenlegi állapo­tokon változtassanak? — ezt vizsgálta a Pest megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. Arra ke­restek választ, hogy a költség- vetési üzemekben gondoskod­nak-e megfelelően a társadal­mi tulajdon védelméről, s ho­gyan szolgálja ezt a belső el­lenőrzés. Lazaságok és károk Tizenegy költségvetési üze­met kerestek fel a népi ellen­őrök, akik az összegzés során felhasználták más ellenőrző szervek vizsgálati megállapítá­sait is. Az üzemek fontos fel­adatot látnak el és igen jelen­tői* termelési értéket hoznak létre. Közismert, hogy az épí­téssel foglalkozó üzemekben nem könnyű a pontos anyag­elszámolás. A költségvetési üzemek vezetői gyakran cseré­lődnek, viszonylag alacsony fizetésért vállalják a nagy fe­lelősséggel járó munkát, a nagy értékek feletti rendelke­zést. Ez a körülmény táptalaja lehet a lazaságnak, a viszony­lag rosszul fizetett ' munkát nem szívesen vállalják olyan képzett emberek, akik ismerik a vállalatszerű gazdálkodás fortélyait. Hogy mindebből mi követ­kezik, arra nézve a népi ellen­őrök hatalmas példatárat állí­tottak össze. A vizsgált üze­mek többsége rendelkezik lel­társzabályzattal, csak nem ‘ártják ezekhez kellően magu­kat. A nagykátai üzemnél a szabályzat is hiányos; több üzemben a raktáros aláírása hiányzik a leltárívről; leltár­hiány esetén nem keresik a felelőst. Bugyi községben csak most készül az első számla­rend; Gödön nincs munka­ügyi szabályzat és nem szabá­lyozták a bontásból származó anyagok rendjét sem. Nagyvonalú az anyagok és eszközök kezelése. Bugyi köz­ségben tavaly nem volt szabá­lyos évzáró vagyonmegállapító ‘eltár, a számvitel nem is al­kalmas a vagyonváltozás ese­ményeinek követésére. A bi­zonylati rend általában alkal­matlan a társadalmi tulajdon védelmére. Monoron például a ■’ásárolt anyagokat a munka­helyre szállítás után vételez­ték be. Sikkasztáshoz vezetett A társadalmi tulajdon 1976- ban 874 ezer, tavaly egymillió 140 ezer forinttal károsodott, ebből csak hét, illetve hat szá­zalék térült meg. A budakalá­szi üzemben a két év alatt 451 ezer forint bírságot és pénz- büntetést fizettek ki. Gödön hasonló a helyzet. Vizsgálat nem történt Az üzemek sok anyaggal és sokféle eszközzel dolgoznak. A szabályzat megléte és megtar­tása döntő a köztulajdon vé­delme szempontjából. Gyako­ri jelenség az utólagos utalvá­nyozás. Bugyi községben a leg­alapvetőbb bizonylati rend is hiányzik. Pilisvörösváron anyagelszámolási ügyrend nem is készült. Gödön a 40—60 szá­zalékos építési költségeltérése­ket nem is vizsgálta az üzem, anyagvisszavételezés nem tör­tént. A dolgozóknak kiadott szer­számok, fogyóeszközök, mun­karuhák elszámoltatása több helyen kifogásolható. Néha a kiadott eszközöket nem írják le a raktári készletből. A se- lejtjegyzőkönyveken sokszor hiányzik az ár vagy a mennyi­ség Albertirsán a selejtezési jegyzőkönyvben olyan tétele, két is kimutatnak, amelyek természetes elhasználódásból keletkeztek, a helytelen gaz­dálkodásból eredő selejtkárok miatt Viszont senkit sem von­tak felelősségre. Az üzemeknél nem egységesen szabályozott .a. bontási anyagok ügyrendje. Dabason és Albertirsán nem lehetett egyértelműen megálla­pítani, mi lett a visszamaradó anyagok sorsa. A pénz- és értékforgalom több helyen nem szabálysze­rű. Nagykátán előbb forog a pénz, utólag készül az utal­vány. Albertirsán a készpénz- csekket és az elszámolási utal­ványt nem tekintik szigorú számadási nyomtatványnak, Dabason a pénztárosnak nincs pénztárosi megbízása. Az üze­mek pénzkezelési szabályzatai elavultak. Napi zárlatot sok helyen nem csinál a pénztár, így következhetett be Monoron tavaly a 30 ezer forintos sik­kasztás. Homályos bétfhe'ések Az üzemek tetemes összege­ket fizetnek ki kisiparosok­nak. Pilisvörösváron két év alatt több mint egymilliót — tanácsi engedély nélkül. Buda- kalászon a megyei pénzügyi osztály tárt fel súlyos szabály­talanságokat, az elkövetők el­len a népi ellenőri vizsgálat után tettek feljelentést a köz­vagyon szervezett módon, ok­ira thamisí fással egybekötött eltulajdonításának alapos gya­núja miatt. Ütközik a pénzügyi rendel­kezésekkel a gödi üzem gya­korlata: feladatkörén kívül eső munkákat kisiparos alvállalko­zókkal végeztet. Sok a rendellenesség a bér­fizetések körül. Gödön nincs bérszabályzat, a besorolási kategória nem szerepel a kar­tonokon, a teljesítménykimu­tatások hiányosak, a prémiu­mokat egyszer utólag vezették fel a bérlistára, alkalmi mun­kavállalóknál nem jelölik meg pontosan, hogy milyen munkáért fizettek bért, több esetben nem vonták le az SZTK-járulékot, többször fi­zettek ki apróbb tételeket ál­lománybeli dolgozóknak, eze­ket nem a béralap terhére szá­molták el, s az állományon kí­vülieknek történt kifizetések jogosságát nem lehetett ellen­őrizni. Albertirsán a kisiparo­soknak kifizetett bér eseten­ként több ezer forinttal meg­haladja a norma szerinti bért. Hasonló eset történt Cegléd- bercelen is» A feltárt hiányosságok több­sége a bizonylati rend és fe­gyelem hiányára vezethető vissza. Az irányítás ellenőrző készsége még csak meglenne egyik-másik üzemnél, de nincs meg az a belső szabályozási rend, amelynek alapján az el­lenőrzést gyakorolhatnák» A . vizsgált üzemek közül csak I egyben van függetlenített bel­ső ellenőr, a többi üzemnek a vezetői ellenőrzésre kell ha­gyatkoznia. Ennek gyakorlása azonban távolról sem kielégítő. Ez a probléma más iparágak­nál is fellelhető, de a költség- vetési üzemekben jóval ked­vezőtlenebb a helyzet. Az üze­mek vezetői nem rendelkeznek mindenütt kellő vezetési és szervezési ismeretekkel, a jó szándék nem elég ahhoz, hogy a szabályzatokat elkészítsék és ezeket megtartassák. Sok ai alkalmazott Az üzemek gazdálkodási szervezetlenségére mentségül hozták fel a Pest megyei NEB- ülés vitájában, hogy munka­erőgondokkal küzdenek. Ez a mentség azonban nem fogad­ható el, mert az alkalmazotti létszám sok helyen meghaladja a húsz százalékot — egyik üzemben 73 termelő mellett 23 alkalmazott dolgozik! —, s ez az ipari átlaghoz viszonyít­va túlontúl magas arányszám. Tény, hogy az üzemek mun­kásai nehéz körülmények kö­zött, mondhatni kisipari mód­szerekkel dolgoznak. A ter­melési értékük mégis évről év­re magasabb, növekszik a lét­szám is, de ezt nem követi a technikai felszereltség javulá­sa. Az üzemeket alapító taná­csoknak erre a jövőben na­gyobb figyelmet kell fordíta­niuk. IIrtos Erzsébet Bűnügyi geográfia Árnyékok a megye térképén Törvényházi tudósításaink időről időre hírt adnak sik­kasztásokról, rablásokról, lo­pásokról, gyilkosságokról és más bűncselekményekről, de ezek a cikkek csak töredékét tükrözik a megyei bűnözésnek. A tavalyi 9 ezer 203 bűnügy­ből hozzávetőlegesen mintegy 7—800-ról (1) számolt be la­punk, s már ebből is követke­zik, hogy a tudósítások a régió kriminalitásának csak néhány kérdésé; érintették. Az, hogy a megye különböző vidékein milyen gyakran követnek el bűncselekményeket, a bírósági híradásokból aligha olvasható ki. Az ezt láttató bűnügyi tér­kép elkészítéséhez ugyanis va­lamennyi bűnper pontos lajst- romozása szükséges, s ezt több hetes munka után éppen a na­pokban készítette el a megyei főügyészség s:atisztikusa. Városok az élen A bűnözéssel foglalkozó tu­dományos publikációkban ma már axióma, hogy a városok­ban a lakosság számához vi­szonyítva több törvénysértést követnek el, mint a falvakban. Ezt a tételt Pest megye bűn­ügyi geográfiája messzeme­nően igazolja. A kriminálsta- tisztikal listán szinte külön tömböt alkotnak a városok és külön tömböt a községek. A táblázat élére — akárcsak tavalyelőtt — a múlt évben is a megye iparilag legfejlettebb települése, Vác került. A Du- na-parti járásszékhelyen 10 ezer lakásra 183,9 bűncselek­mény jutott, s ez több, mint az ország városainak kriminalitá- si átlaga. Vác után a legtöbb bűncselekmény legnagyobb vá­rosunkban, Cegléden (176,4) történt, míg a legkevésbé fer­tőzött város Gödöllő (121,9) volt. A községek bűnözése talán sehol sem mutat az országban olyan szélsőséges eltéréseket, min; Pest megyében, de ez nem is lehet másképp olyan területen, ahol az egyik véglet a 45 ezer lakosú falumetropo­lis: Érd, a másik (például) a Csepel-szigeti 400 lakosú zárt, apró község: Lórév. Mindezt azért fontos megemlíteni, mert a járási statisztikák e különb­ségeket összemossák, pedig a térképen azonos színnel jelöl vidékeken belül a valóságban tovább differenciálódnak a te­lepülések ... A városok és fal­vak bűnözése közö;ti minőségi különbséget jól érzékelteti az a tény, hogy még a megyeszer- te legtöbb törvénysértést „pro­dukáló” ráckevei járás kvótá­ja (109,2) is jelentősen elmarad ÚJÍTÁSOK, TALÁLMÁNYOK Mi jár a megtakarítás után? Az egyik megyei állami épí­tőipari vállalat főépítésveze­tője és építésvezetője újítási javaslatát munkaadójuk elfo­gadta és megvalósítási szerző­dést kötött velük. Eszerint négyszázezer forint megtaka­rítás várható és az újítók en­nek négy százalékát kapják. A kivitelezés az újítás szerint történt, de az elszámolásnál a vállalat csak kétszázhatvan­ezer forint megtakarítást is­mert el és ennek négy száza­lékát fizette ki. Az újítók ezt kevesellték és további har­mincezer forint megfizetéséért pert indítottak. A járásbírósági tárgyaláson a vállalat már elismerte, hogy a megtakarítás mintegy 400 ezer forintot tett ki, de arra hivatkoztak, hogy az újítási szerződésben kikötött négy százalékos díj túlzottan magas I és legföljebb két, két és fél százalékot tehet ki. A bíróság építésügyi szakértőt hallgatott meg, akinek véleményét azon­ban nem fogadta el és a vál­lalatot a peresített összeg meg­fizetésére kötelezte. Felleb­bezésre a megyei bíróság — a szakértői vélemény alapján — a marasztalási összeget hatezer forintra csökkentette. A jog­erős ítélet ellen emelt törvé­nyességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság mindkét ítéletet hatá­lyon kívül helyezte és a járás- bíróságot új eljárásra, vala­mint új határozat hozatalára utasította. A döntés indoklása szerint a járásbíróság megtakarítás­ként — minden bizonyíték nélkül — azt az összeget fo­gadta el, amit az újítók meg­jelöltek és figyelmen kívül hagyta a megvalósítási szerző­désnek az elszámolásra vonat­kozó rendelkezéseit. A megyei bíróságnak viszont nem is volt lehetősége a szakvélemény ér­tékelésére, mert abból nem ál­lapítható meg, hogy az elszá­molás egyes tételei min ala­pulnak, sőt, maga a szakértő is leszögezte: az iratok hiá­nyosak. — A jogvita eldöntésénél el­sősorban a megvalósítási szer­ződés rendelkezéseit kell ala­pul venni — mondotta ki a Legfelsőbb Bíróság. — Ezért a hasznos eredmény megálla­pításánál ebben az esetben, eredeti költségvetési összeg­ből kell kiindulni. — Csak a megvalósítási szerződésnek megfelelő elszá­molás beszerzése után kerül­het sor egyéb bizonyítékok, valamint kielégítő szakértői vélemény alapján az egyes ki­adási tételek felülvizsgálatára, indokolt esetben pedig korri­gálására. BŰNÖZÉS SZÁZHALOMBATTA J Az ország megyéinek átlaga 104.6 PEST MEGYEI ÁTLAG . 9S.6 74 - 85 85 - 120 120- 150 150 - 185 10 OOO LAKOSRA JUTÓ BŰNCSELEKMÉNYEK SZAMA Gödöllő városétól. Az ezután következő járások: váci (99,3), dabasi (93,8) budai (91,8), pe­dig még csak tovább nyitják a bűnözési ollót. A sta;isztika bizonysága szerint Pest megye „legtörvénytisztelőbb” közigaz­gatási egysége a gödöllői járás (74,3), de már most meg kell jegyezni, hogy e hízelgőnek vagy máskor elmarasztalónak látszó címek adományozása nem a legszerencsésebb ... Vagyon és közút Az összesített bőnözési tér­képen túl, a járások és váro­sok kriminalitási sajátosságai­nak bemutatásához szükséges a különböző bűncselekmény­típusok szerinti differenciálás is. Így vázolható csak fel egy- egy vidék bűnözési profilja, amely a szakembereken kívül alighanem a társadalmi szer­vek és a lakosság számára sem közömbös. Országszerte, s a megyében is, a Büntetőkódex leggyakrab­ban alkalmazott passzusai a vagyon elleni törvénysértések­re — lopás, sikkasztás, csalás, orgazdaság — vonatkozó pa­ragrafusok. Az ilyen típusú ügyek a teljes hazai bűnözés­nek 55, a megyeinek 50,8 szá­zalékát teszik ki. Régiónk két településén, Vácott és Ceglé­den azonban e „pénzes” bűn­tettek száma 60 százalék körül mozog, a százhalombattai kvó­ta pedig valóságos negatív csúcs: 82 százalék. A megye legkisebb, s ugyanakkor ki­emelkedően iparosított városá­ban a 147 törvénysértésből 120 anyagi vonatkozású volt, s mindenekelőtt a társadalmi tulajdont károsította. Százha­lombattán a bűnözés tehát fölöttébb egyoldalú, de ez a kriminalitás más ágazatainak rendkívül pozitív visszaszorulá­sát jelenti egyszersmind. A kriminálstatisztikákban a második legnagyobb tömeg, s ugyanakkor a bűnözés legdina­mikusabban növekvő ágazata a közlekedési bűncselekmé­nyeké. Az utak törvénysérté­seinek megyei gócpontja Ceg­léd, ahol már évek ó;a nyug­talanítóan sok efféle bűntett történik. Az alföldi járásszék­helyen halálos közúti baleset okozásáért tavalyelőtt több­ször emelt vádat az ügyészség (14-szer), mint a megye többi városában együ:tvéve, s a múlt évi listát is Cegléd és Vác ve­zeti 7—7 tragikus végű bűn- cselekménnyel. Békétlenek A közvéleményt minden bűneset közül talán leginkább a rablások, garázdaságok, ne­mi erőszakok és emberölések foglalkoztatják. Ezen erőszakos bűncselekmények megoszlása a megye városaiban és járásai­ban azonbhn fölöttébb külö­nösnek tűnhet. Az országos bűnügyi statisztika szerint ugyanis hazánkban mindenek­előtt Borsod és Pest megye, vagyis két iparosított vidék kriminalitását jellemzik első­sorban ezek az agresszív tör­vénysértések. A megyén belül azonban éppen fordított a helyzet, hiszen a városok kö­zül a kevésbé iparosított és egyébként legtörvény ;iszte- lőbb településen, Gödöllőn, míg a járások sorában a kife­jezetten mezőgazdasági jellegű, s ugyancsak alacsony krimi- nalitású nagykátaiban a „leg- békétlenebbek” az emberek. Tavaly a megye városaiban történt ' öt emberölésből há­romnak Gödöllő volt a színhe­lye, s a 19 falusi gyilkosságból 6 a nagykátai járásban történt De nemcsak e legsúlyosabb bűntettek alapján, hanem az erőszakos törvénysértések ösz- szesítése szerint is az előbbi két közigazgatási egység ve­zeti a krimi nálstatiszti'kai listá­ját, ami azt jelezi, hogy a ke­vésbé fejlett területeken is mély gyökere van az erőszak­nak. Mindez viszont arra utal, hogy nem az iparosítottsággal, hanem az elmaradót; körülmé­nyek között élő, s tudatilag fejletlen rétegek nagy számá­val van összefüggésben e terü­leteken az erőszakos bűncse­lekmények elterjedtsége. A három nagy bűncselek­ménycsoporton kívül, amely a megyei bűnözés 88 százalékát alkotja, néhány adattal érde­mesnek tűnik jellemezni a bőnözés periférikusabb terüle­teit is. Az országos tendenciával szemben — a bűnözés tetőzé­sét jelentő 1976-os esztendő­höz viszonyítva is — nőtt a megyében a tartási kötelezett­ség elmulasztása és az ifjúság elleni büntettek száma. Ez utóbbi bűncselekmény miatt a dabasi járásban emeltek ki­emelkedően sokszor vádat. . Ugyancsak növekedett a népgazdaság elleni bűncselek­mények — üzérkedés, vám- bűnte:t stb. — aránya, első­sorban a devizarendelkezések megszegése miatt. A legtöbb ilyen bűnügy, a megyei tör­vénysértések harmada, az egyetlen határátkelőhelyen, Vác körzetében történt. Az összbűnözés 0,2 százalé­kát kitevő állam elleni bűntet­tek száma a megyében mind­össze 17 volt, s valamennyi izgatás. E legtöbbször ittasan végrehajtott bűncselekményt a városok közül csak Cegléden követték el, ott három alka­lommal, míg a járások közül legtöbbször (négyszer) Rácke­vén és körzetében fordult elő. ★ Röviden tehát ezek a tények. A ;ények regisztrálása, a bűn­ügyi térkép elkészítése azon­ban csak a kezdet. Az adatok ismeretében most már az okok, a mélyebb összefüggések ta­nulmányozása lenne szükséges, ha visszaszorítani, megelőzni akarjuk a bűnözést Babus Endre ) i

Next

/
Oldalképek
Tartalom