Pest Megyi Hírlap, 1978. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-01 / 127. szám

Kerékpáron a szomszéd városba Mini VIT Cegléden Sport, vers, bál A KISZ ceglédi, Cegléd já­rási, monori járási, nagykátai járási, valamint nagykőrösi 'városi bizottsága június 4-én vasárnap a ceglédi Bem SE sporttelepén nagyszabású ta­lálkozót rendez a Dél-Pe: megyei fiatalok részére. Az esemény mintegy betetőzése lesz annak a hónapok óta tar­tó készülődésnek, melynek so­rán az említett települések, városok és községek fiataljai a havannai VIT megünneplé­sére készültek. A vasárnapi program 10 órakor kezdődik, amikor Simon István, a KISZ Cegléd városi bizottságának titkára mond köszöntőt, majd Barinkai Oszkárné, a megyei pártbizottság titkára mond beszédet. Ezután világifjúsági találkozók történetét bemutató zenés irodalmi műsor követke­zik, majd a Pest megyéből Havannába utazó fiataloknak adnak át ajándékcsomagokat. Az ünnepséget követően tor nabemutatóra kerül sor, majd sportversenyeket rendeznek. A napi program délután kultu rális rendezvényekkel folyta­tódik és este VIT-bállal ér véget. A ceglédi találkozóra sok száz nagykőrösi fiatal is átmegy a közeli szomszéd vá­rosba, közülük sokan kerék­páron indulnak útnak. Akik velük tartanak fél 8-kor ta­lálkoznak a városi pártbizott­ság székháza előtt. Képzőművészeti bemutató Lukoviczki Endre k állítása •Túnius 3-án, szombaton nyí­lik meg az Arany János Mű­velődési Központ kiállítóter­mében Szabadság tér 7. szám alatt a békéscsabai születésű Lukoviczki Endre grafikus- művész kiállítása. Az alkotó csaknem másfél évtizede vesz részt hazai és külföldi bemu­tatókon Fiatal Művészek Stú­diójának tárlatain. Feleségé­vel Bálint Ildikó festőművész­szel Szentendrén élnek, s így gyakori résztvevői a megyei kiállításoknak. Lukoviczki Endre alkotásai láthatók vol­tak 1974-ben a szentendrei új művésztelep első jubileumi tárlatán. Szombaton kezdődő bemutatóján Molnár Zsolt, kritikus mond megnyitót. A tárlat június 18-ig tekinthető meg. NAGYKjfjtóOSI líradó A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXII. ÉVFOLYAM, 127. SZÁM 1978. JÜNIUS 1., CSUTÖATÖK Javaslat: A levegőszennyezés csökkentésére Szakemberek tanácskozása A munkabizottság másfél éves története bizonyítja, hogy a környezetvédelem kérdései mind több nagykőrösit fog­lalkoztatnak — mondotta dr. Molnár Kornélia, a könyezet- védelmi munkabizottság elnö­ke a Hazafias Népfront városi elnökségének legutóbbi ülésén. Az érdeklődésnél is fontosabb, hogy a rendeletek megtartását is szorgalmazzák a város la­kói, s a környezetet pusztítók tevékenysége egyre nagyobb felháborodást vált ki. Sajnos mondotta a továbbiakban, a lakosság bejelentéseiben óva­tosságból többnyire nem neve­zik meg a szabálysértőket, ezért a hatóságok csaknem te­hetetlenek. Pedig szabálysér­tőkben nincs hiány. A közös­ség erőfeszítései ellenére még mindig igen sok az illegális szemétlerakóhely a városban, s mellékutcák is csaknem mindenütt szemetesek. A sza­bálysértés és a tisztaság iránti gény különös példáját produ­kálta az a nagykőrösi, aki az utcára hordta a szemetet, majd feljelentést tett emiatt isme­retlen tettes ellen.! Épül a tisztítómű Gondolkodásunk ellentmon­dásai lassan oldódnak hát, s ezt a folyamatot nem gyorsít­ják meg azok a rongálok, akik szemétgyűjtők pusztításával lehetetlenné is teszik, hogy tiszta városban éljünk. A jó­szándékú nagykőrösiek is kénytelenek szemetelni, ha nincsenek szeméttárolók! Meg­történt példáuí^-hogy a majá­lisokra gondolva a Pálfája er­dőben elhelyezett kukákat egyik napról a másikra ellop­ták! Szinte elképzelni is lehe- etlen, hogy mire használja zsákmányát az ismeretlen tet­tes. Azt mindenesetre elérte, hogy a gyönyörű parkerdő időnként elszomorító látványt nyújt. Dr. Molnár 1 Kornélia el­mondotta, hogy a környezetvé­delmi bizottság tevékenységé­nek eredményeként kedvező változásokat tapasztalhattak a város lakói. A Kőrösér lakó­telepi szakaszán az illetékes hatóság, a Közép-l'iszavidéki Vízügyi Igazgatóság megkezd­te a csatorna rendezését. Fel­mérte a szennyező forrásokat, az érintett üzemek pedig a tárgyalások alapján jövőre be­fejezik a szükséges tisztítómű­vek építését. A KÖTIVIZ1G pedig ezzel egy időben elvég­zi a meder burkolását. A mun­kák megkezdéséhez szükséges bejárásokra már a napokban sor kerül. Kedvezően fogadták a város üzemei is a környezet- védelmi munkabizottság ja­vaslatait, s több helyen intéz­kedéseket hoztak a levegő- szennyezés csökkentésére. Di­cséret illeti igyekezetéért a Konzervgyárat, az ÁFÉSZ-t, a NEFAG-ot és a Városgazdál­kodási Vállalatot, melynek köztisztasági és városszéoítési tevékenysége az utóbbi időben sokat javult. Egyetlen kukáskocsi A Hazafias Népfront elnök­sége a beszámolót követő vitá­ban elégedetten nyugtázta a környezetünk védelmét szol­gáló intézkedéseket és azok eredményeit, ám a 11 hozzá­szóló nem hallgatta el a gon­dokat sem. Szó esett többek között a Petőfi utca lakóinak nehéz helyzetéről, akik a gáz­vezeték-építés elhúzódása miatt hiába töltik a tárolókba a szemetet, a VGV szállítóko­csija képtelen megközelíteni az utcát. Szó esett arról is, hogy az egyetlen kukás sze­métszállító üzemeltetése nem biztonságos, tartalék járműre is szükség volna, hiszen a la­kók gyakran helyeznek el a tárolókban a gépkocsi aprító­szerkezetét veszélyeztető be­ton- és vashulladékot! A gép­kocsi ilyen körülmények kö­zött bármikor elromolhat. Feladat és jogkör Érdekes javaslatot tett a vi­ta során Czira Sándor, a Ceg­lédi Állami Tangazdaság nagy­kőrösi kerületének igazgatója. Mint mondotta, a munkahelye­ken a munkavédelmi, tűzvé­delmi felelősök példáját alapul véve, környezetvédelmi felelő­söket is munkába kellene állí­tani, gondosan meghatározott feladatokkal és jogkörrel. Az elnökség végezetül úgy döntött, hogy a környezetvé­delem helyzetét jól összegező ülés anyagát a HNF városi bi­zottsága elé terjeszti június végén. Jilékcs vetélkedő A közelgő VIT jegyében telt az ifjúsági házban az elmúlt hét vége. Vetélkedőket és asztali focibajnokságot is rendez­tek. Képünkön a győztes pár jobb oldalon, Kovács Sándor és Bács Vilmos. * Varga Irén felvétele SPORT —SPORT —SPORT —SPORT— SPORT Időszerű kérdésekről Külpolitikai tájékoztató A XI. VIT jegyében, az Ed- I zett ifjúságért mozgalom kere­tében, jól előkészített pályán, j mintaszerű rendezésben, na­pos és szélcsendes időben Nagykátán rendezték a közép- iskolás futó csapatbajnokság megyei döntőjét. A körösi gim­nazisták igen jól helytállva jó helyezést értek el, de szeren­csésebb időfutam beosztással még egy hellyel előbb is vé­gezhettek volna. Dobogós he­lyezéseik. I. korcsoport, 100 m- es síkfutás: .... 3. Borókai Gá­bor 12.2 mp; 400 m: ... 2. Bu­gyi Ferenc 56,1 mp; 800 m: ... 2. Kőházi Ferenc 2:19,2 perc; 1500 m: 1. Zöldi Ferenc 4:28,4 perc. II. korcsoport, 1500 m: .... 3. Csinos Sándor 4:49,6 perc. 4 X 400 m-es váltó: ____ 2. Nk. Gimnázium 3:48,3 perc. A pontversenyben (10 csapat közül):... 3. Nk. Gimnázium 36 ponttal. Dunakeszi volt a színhelye a megyei középiskolai pálya­bajnokságnak. Nagykőrösről a Toldi DSK versenyzői utaz­tak el, akik a női számokban jó helyezéseket értek el, a csapatviadalon. Súlylökés, 6- os csapatbajnokság: 1. Nk. Tol­di (Marsa Irén, Pósfay Margit, Kozma Etelka, Bodor Mariann. Ugi-Rácz Erzsébet,. Fazekas Erika) 7,04 méteres átlag. Tá­volugrás: ___2. Nk. Toldi (Ke­le men, Bukoyszki, Kozma, Bí­ró, Bodor, Kobli) 405- cm-es átlag. Magasugrás: .... 2. Nk. Toldi (Farkas, Bukovszki, Kiss, Varga, Horváth) 121 cm- es átlag. 4X 800 m-es váltó: .... 3. Nk. Toldi (Szendrei, Csupor, Lencse, Ádám). A Kinizsi-sporttelepen kez­dődött, de a kedvezőtlen idő és mély talaj miatt másnap a Kossuth-iskola udvarán foly­tatódott a Pedagógus SE vá­rosi úttörő versenysorozatának befejező fordulója, amelyen ugró- és dobószámok szerepel­tek. Jobb eredmények. Leány magasugrásban: Fischer Mó­nika 140 cm és Kalocsa Móni­ka 135 cm (mindkettő Arany­iskolás). Fiú kislabdadobás- ban: Török Csaba (Kossuth) 64,60 méter, a Kossuth-iskola átlaga 62,08 m, magasugrásban pedig 145,5 cm. A fiú pontver­senyt a Kossuth-, a lányokét az Arany-iskolások nyerték, összesítésben: 1. Kossuth-is­kola (elnyerte a kupát) 72; 2. Arany 68; 3. Petőfi 38; 4. Rá­kóczi 24 ponttal. A nem sport­iskolások közül Fischer Móni­ka, Dombi Katalin, Szabó Te­réz, Abonyi Gábor, Erdei Ká­roly, Vass Andrea és Szelecz- ki János (Arany-iskola); Saf- ranyik Ágnes, Viderspan Béla, Farkas Vilmos, Németh György (Kossuth); Király Borbála, Kiss Ferenc, Kiss Anikó, Si- roki Andrea (Petőfi) és Katona Tibor (Rákóczi) figyelemre méltó sikereket értek el. Cegléden került sor a kis­területi úttörő futó csapatbaj­nokságra. Városunkból Kos­suth- és Arany-iskolások in­dultak, de legjobb eredmé­nyük a 4—5. hely voltak. A ceglédiek, abonyiak és albert- irsaiak jobbak voltak. Birkózásban: Apró országos negyedik Kétnapos volt, neves és né­pes mezőnnyel a Budapesten megrendezett országos ifjúsági egyéni birkózóbajnoki döntő. A kötttfogású 65 kg-os súlycso­portban tíz induló volt. Apró Balázs (Nk. Kinizsi) kétszer kétvállal és kétszer pontozás­sal győzött, kétszer vereséget szenvedett és végül a negye­dik helyen végzett. Az ezzel egyidőben, Abony- ban rendezett országos úttörő szabadfogású versenyre veze­tő hiányában nem utaztak el a körösiek. S. Z. Kinizsi-sporttelep, 16 óra: Nk. Kinizsi ifi—Dunakeszi VSE ifi, NB_s férfi bajnoki mérkőzés. Moziműsor Ahová lépek, ott fű nem terem. Színes, magyarul be­szélő francia filmvígjáték. (14 éven aluliaknak nem aján­lott!) Előadások kezdete: 6 és 8 óra. k Június 2-án, pénteken dél­után 2 órakor az Arany Já­nos Művelődési Központ szín- i háztermében Sebestyén Jenő [ a külügyminisztérium főosz­tályvezetője időszerű nemzet­közi kérdésekről tart tájékoz­tatót az érdeklődőknek. só következtetést: a nagykő- rösieknek nincsen ízlésük, csal a szórakoztató produkciókai keresik a moziban. Hál’ isten­nek előítéleteik sincsenek, meri az amerikai limonádé épper olyan keresett cikk, mint í hazai. Ez a megállapítás még­sem fedi a valóságot, noha iga­zolható adatokkal. A valósai az, hogy a nagykőrösiek, épp­úgy, mint mindenki Magyar, országon minden iránt érdek­lődnek, de, mert a minden ami létezik és fellelhető tőlük származik, szeretik kényelme­sen, baráti, családi, egyszó­val emberközpontú közösség­ben megnézni az eléjük tar­tott, komoly vagy nevetésre ingerlő tükröt. Az egész várost tanítani Arról, hogy a filmszínháí erre nem alkalmas, sem ők sem a rossz körülmények kö­zött jóra törekedő nagykörös: mozisok nem tehetnek. Nerr lehet szemrehányást tenni a; alapító Papp Sándornak sem. Ö mindössze hívévé vált egy technikai trükknek, s igyeke­zett kihasználni az ebben rejlc üzleti lehetőséget. Persze ta­nítani is akart, de arra nerr gondolhatott, ha reálisan fel­mérte az akkori valóságot hogy egész várost tanítson. Ne­künk viszont ez a kötelessé­günk. Elszomorító, hogy a technikai lehetőségeink, a ta­nításhoz rendelkezésre állá körülményeink nem különböz­nek lényegesen az 1909-ben meglevőktől. Azaz hogy mégiscsak külön­böznek. Otthon. Televíziónézés közben. Ezt sem egyedül, ha­nem közösen értük el. Erre koncentráltunk. A moziról pe­dig valahogy elfelejtkeztünk. (Vége) zó, ha kalandot, könnyű szóra­kozást, mozgalmas cselekményt ígér. Vonzó? Talán túlzás e megjelölés, hiszen a legvére­sebb, legizgalmasabb, legbra­vúrosabb és legszínesebb ka­landfilm vetítésekor is üres a nézőtér fele! Kényelem, családi kör Mi tehát a valóban vonzó műsor? Az amely könnyed szórakozást ígér, felelősség nélküli izgalmakat, s otthon is megtekinthető. Fotelben ülve, tea, kávé, sör, bor, s egyéb italok mellett is. Egyszóval ott­hon. Kétségbe kell esnünk emiatt? Korántsem. Hiszen az adott, felsorolt körülmények megléte esetén a nehezen ért­hetőként számon tartott mű­vészfilmeknek, a nevelő hatá­sú, politikailag fontos filmek­nek ugyanannyi nézője van, mint a legújabb, sokat ígérő, de végül is semmit mondó kri­minek. Nem a televízió csábít­ja el a mozinézőt, s nem a mo­zilátogató a televízió bűvöleté­ben élőt. Nem a film készítési helye számít, hanem az, hogy a filmnézés, moziban vagy té­vében jól elő legyen készítve, s akár otthoni fotelünkben ülünk, akár a mozi zsöllyéjé- ben jól, pontosabban kényel­mesen érezzük magunkat. Vég­tére is eljutottunk oda, saját akaratunkból és erőfeszíté­seink eredményeként, hogy kulturálódásunk, jelén esetben filmnézésünk körülményeit is fontosnak tartsuk. Ez az igaz­ság. s ennek nem mond ellent, hogy könnyed szórakozásért, kalandért, mutatós beállításo­kért többnyire feláldozzuk a kényelmet és elmegyünk a mo­ziba. Az adatokat elemző szocio­lógus könnyen leírhatná a vég­títették, jól tudja, hogy a te­levízió vonzása is esetleges. A Meseautót mindenki látni akarta, s persze a Hyppolitot is. Kevésbé legendás filmek, s kevésbé szóra kozta tóak már nem ennyire vonzóak, s ha ez utóbbiak kerülnek a kép­ernyőre, akkor még vasárnap délután is akad járókelő a város utcáin, Kabos Gyula, a hagymához is hagymát evő kis­ember egykor filmet csinált ma mégis tönkretette a mozit. Sovány vigasz, hogy nincs egyedül, mert ugyanezt teszi Columbo és Kojak is. S az is sovány vigasz, hogy időnként, ha kalandfilmet tűz műsorára, a nagykőrösi mozi csábítja el a televíziónézőket. Mert akár­hogy is számítjuk a kalandfil­meknek, mindegy, hogy ma­gyar, szovjet vagy olasz gyárt- mányúak-e ma is nagy néző- közönsége van, A Négy test­őrt 9 előadáson, 2452-en, a Lá­zadás a Bountynt 10 előadáson, 2510-en, a Fekete farmert öt előadáson, 1870-en, a Fekete gyémántokat 22 előadáson, 6 ezer 300-an, a Zorrót 9 előadá­son, 3 ezer 130-an, a Lúdas Matyit 18 előadáson, 4 ezer 911-en, a Pillangót 12 előadá­son 4 ezer 580-an tekintették meg tavaly. Érdekes számok, különösen, ha szembeállítjuk azzal, hogy egy-egy valóban művészi ihle- téttséggel készült filmet, mely ugyanakkor szegény az izgal­makban, csak 70-en, 100-an néznek meg. Az adatokból csak egyetlen következtetés olvas­ható ki: a mozi csak akkor von­elégedettségre. Tény ugyanis, hogy az Arany János Film­színház egy-egy előadását át­lagosan 175-en látogatják, no­ha a moziban ma 406 férőhely van! Gyakorlatilag valameny- nyi vetítés félház előtt zajlik, s mindegy, hogy milyen film­ről van szó! Az átlagok, ha különböznek is, lényegesen nem térnek el egymástól: a politikailag fon­tos, nevelő hatásúnak tartott filmeket egy előadáson átlag másfél százan, a kalandfilme­ket pedig valamivel több mint 200-a*n tekintették meg. A se ide, se oda nem sorolható fil­meket esetenként 160-an néz­ték meg. A nézők száma egyébként aligha állítható párhuzamba a filmek gyártá­si helyével. Telt ház a mozi­ban hétfőmként, illetve télen a 7 órás, nyáron a 6 órás elő­adásokon van. Egyszóval azok­ban az időpontokban, amikor a televízióban nincs főműsor, vagy amikor a körülmények — szép nyári este — legyőzik a televízió vonzását. Most, amikor az egész ország, s így Nagykőrös is a futball-világ- bajnokságra készül, az időjá­rás, az évszak hatása várha­tóan elhanyagolható lesz. A mozi felkészült az üres terem­re: a nézők a televízió előtt ülnek majd. Mi a vonzó? Egyébként, aki látta Nagy­kőröst az átlagos vasárnap délutánokon, és akkor, ami­kor Kabos Gyula filmjeit ve­II. rész Az Arany János Filmszínház modern, lambériával burkolt irodájában idézzük a múltat. „... a hangos filmet megelőző hangos reklám sem volt képes a körösi nyárspolgárokat ki­mozdítani otthonukból...” Ezt látta az újságíró 1930-ban. Jámak-e moziba ma a nagy­kőrösiek? Az adatok szédüle­tes változásokról, fejlődésről tanúskodnak. Tavaly, leszá­mítva az iskolákban s egyéb helyeken tartott előadásokat, csak a nagy moziban 1081 elő­adást tartottak, s ezeket 189 ezer 300 nagykőrösi látta. Üres terem Magyar film 205, szovjet 253, népi demokratikus orszá­gokban készült 105, s egyéb film 518 alkalommal szerepelt a műsoron. A magyar filme­ket 35 ezer 220-an, a szovjet filmeket 36 ezer 100-an, a töb­bi szocialista országban ké­szülteket 18 ezer 60-an, az egyéb filmeket pedig 99 ezer 900-an tekintették meg. A po­litikai szempontból fontosnak ítélt filmeket 302 előadáson összesen 46 ezer 529-en látták. A kalandfitmek 227 előadásá­ra 53 ezer nagykőrösi vett je­gyet A többi, egyik típusba sem sorolható film 552 előadá­son 89 ezer 769 nézőt vonzott Az 1909-es mozialapítók, s az 1928-as statisztika készítők előtt ezek a számok legfeljebb vágyálomként lebeghettek. Az adatok mégsem adnak okot az A filmszínház históriája Mozi tegnap és ma Atlétikai versenyek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom