Pest Megyi Hírlap, 1978. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-10 / 135. szám

\J(íAvm 1978. JÚNIUS 10., SZOMBAT Az építő- és famunkások szakmai szakszervezetei szö­vetséggé alakulásának 75. év­fordulóját köszöntötte pénte­ken a SZOT székházában az Építő-, Fa- és Építőanyagipa­ri Dolgozók Szakszervezeté­nek ünnepi központi vezető­ségi ülése, amelyen megjelent Apró Antal, az országgyűlés elnöke, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsá­gának elnöke, Földvári Ala­dár, a SZOT elnöke, Ábrahám Kálmán építésügyi és város- fejlesztési miniszter és az épí­tésügy számos szervezetének, intézményének képviselője. Gyöngyösi István, a szak- szervezet főtitkára idézte fel ünnepi beszédében a harcos elődöknek a munkásosztály A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a jubileum alkalmá­ból kitüntetésekkel fejezte ki elismerését eredményes mun­kájukért az építő- és famun­kás szakszervézeti mozgalom veteránjainak és aktivistái­nak. A kintüntetéseket pénte­ken a Parlament Munkácsy termében Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Az ünnepsé­gen megjelent Apró Antal, az országgyűlés elnöke, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, Németh Károly, az MSZMP KB titkára, a Politikai Bi­ügyéért folytatott áldozatos küzdelmeit. Az ünnepi ülésen feszólalt Apró Antal és átadta az MSZMP Központi Bizottságá­nak üdvözletét, jókívánságait. Hangsúlyozta, hogy a forra­dalmi múlt emlékeinek fel­idézésekor, a tapasztalatok összegezésekor előre is kell tekinteni, az újabb feladatok­ra. Meg kell felelni annak a sürgető követelménynek, amely a gépek ezreivel dolgo­zó fejlett építőiparban is az eddiginél szervezettebb, a ha­tékonyabb és a jobb minősé­gű munkát állítja előtérbe. A magyar szakszervezetek 4 milliós táborának nevé­ben Földvári Aladár köszön­tötte az építők szakszerveze­tének tagjait, aktivistáit és veteránjait. Az ünnepi ülés az Interna- cionáléval zárult. zottság tagjai, Brutyó János, az MSZMP Központi Ellen­őrző Bizottságának elnöke, Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter, Gyöngyösi István, az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dol­gozók Szakszervezetének fő­titkára. Az Elnöki Tanács a Szocia­lista Magyarországért Érdem­rend kitüntetést adományozta Králl Imre nyugdíjas ácsnak és Németh Ferenc nyugdíjas vállalati előadónak. A Munka Érdemrend arany fokozatát kapta: Ács Petemé, a szakszervezet főmunkatársa, Balatoni Sándor nyugdíjas, a szakszervezet számvizsgáló bi­zottsága elnöke, Dobó István­ná, a szakszervezet budapesti bizottsága szociálpolitikai bi­zottsága vezetője, Gille Antal nyugdíjas, a szakszervezet munkatársa, Kiss János nyug­díjas kőműves, Kovács János nyugdíjas építőipari műveze­tő, Mendly Lajos nyugdíjas vállalati főépítésvezető, Mol­nár Ferenc, a szakszervezet osztályvezető-helyettese, Oláh Mihály nyugdíjas városi ta­nácselnök, Szilágyi Sándor, a szakszervezet Hajdú-Bihar megyei bizottságának titkára, Varga Ferenc, a szakszerve­zet Komárom megyei bizott­ságának titkára és Varga Pál nyugdíjas kőműves. A Munka Érdemrend ezüst fokozatát 13, a bronz fokoza­tot 10 építőipari dolgozó kap­ta. ★ Az építők napja alkalmából az építő- és építőanyagipar­ban elért kiváló eredménye­kért a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntette ki az Elnöki Tanács Kovács Fe­rencet, az Épületasztalos és és Faipari Vállalat osztályve­zetőjét és Lukács Mátyást, a FOBER osztályvezetőjét. Ezenkívül! 12_en kapták meg a Munka Érdemrend ezüst-, 28-an pedig bronz fo­kozatát, s több mint ötvenen részesültek miniszteri elisme­résben. A kitüntetéseket pén- ' teken az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztériumban Abrahám Kálmán miniszter adta át. ★ Abrahám Kálmán ezenkívül bensőséges ünnepségen kö­szöntötte az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium­ban immár 25 éve dolgozó szakembereket, s a miniszté­riumi törzsgárda 92 tagjának adta át az ÉVM aranygyűrű­jét. Az építő- és famunkás szakszervezeti szövetségek megalakulásának 75. évfor­dulója alkalmából pénteken a Metró Klubban Gyöngyösi István, az Építő-, Fa- és Épí­tőanyagipari Dolgozók Szak- szervezetének főtitkára kitün­tette a szakszervezeti mozga­lom veteránjait, aktivistáit. Az ünnepségen részt vett Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsá­gának elnöke és Ábrahám Kálmán építésügyi és város- fejlesztési miniszter. Áldoza­tos munkájuk elismeréseként 82-en kapták meg a Szakszer­vezet; Munkáért kitüntetés arany-, 79-en az ezüst fokoza­tát, s 110-en az Építőipar és a Könnyűipar kiváló dolgozó­ja jelvényt. A következő na­pokban az országban a válla­latok építők napi ünnepségein több mint 700-an részesülnek szakszervezeti és miniszteri kitüntetésben. S©k millió doboz gyufa A Gyufaipari Vállalat budafoki gyárának gépparkja új nagyteljesítményű gépekkel bővült. Az új berendezésekkel nemcsak a termelés növekedett — az idén már több mint hat­százhetven millió doboz gyufát készítenek —, hanem javultak az ott dolgozók munkakörülményei, s a gyufa minősége is jobb lett. Képünk a gyufaszál tisztító asztalnál készült. Kitüntetések a Parlamentben A hadtápvezetés feladata, hogy sorköteles katonafiatal- jaink jól érezzék magukat néphadseregünk minden egyes alakulatánál, hogy a kemény munkával járó kiképzési fel­adatokat, a haza védelmét, a korszerű haditechnika kezelé­sét jól elsajátíthassák. Ezt szolgálják azok a fejlesztések, például a laktanya-korszerű­sítések, amelyek az utóbbi években megvalósultak, vagy éppen folyamatban vannak a néphadseregben. A sorállo­mányú katonák ellátásáról, a róluk való gondoskodásról tar­tott tájékoztatót pénteken egy dunántúli katona! alakulatnál Stadler János honvédelmi mi­niszterhelyettes, a magyar néphadsereg hadtápfőnöke. A tapasztalat szerint — han­goztatta —, a szülőket, a leen­dő katonákat elsősorban az ét­kezés érdekli. Senkinek sincs oka aggodalomra, a fejlődés­ben levő katonafiatalok magas kalóriaértékű ételeket kapnak, több menüből, előrendeléssel válszthatják ki az ízlésüknek legjobban megfelelőt, s ezt az­tán korszerű étkezdében, terí­tett asztalnál fogyaszthatják el. A tízórai bevezetésével a néphadseregben ma már álta­lános a napi négyszeri étkez­tetés. A miniszterhelyettes és a hadtápszolgálat vezetői el­mondták, az épületek korsze­rűsítés ével, a kisebb hálóter­mek kialakításával felszámol­ták a rideg kaszárnyaéletet. Van olyan alakulat, ahol Pa­tyolat-rendszerű javító- és mosószolgáltatást vezettek be, minden katona külön, névvel ellátott tasakban adja le mo- satnivalóját, s ugyanázt is kapja vissza. Ugyanakkor a ruházat rendbetartására úgy­nevezett gazdasági szobát, az alegységekben pedig gazdasá­gi sarkokat alakítottak ki, ahol mosógép, centrifuga, vasaló áll rendelkezésre. Néphadseregünkben magas színvonalon szervezett egész­ségügyi szolgálat működik. Rendelőintézete a legkorsze­rűbb gyógyászati eszközökkel vannak felszerelve, s szakor­vosok gondoskodnak a katona­fiatalok egészségének védel­méről. A vendéglátók nem kis büszkeséggel mutatták be az alakulat művelődési intézmé­nyét. A katonák nemcsak ki­képzésen, gyakorlatokon, a népgazdasági feladatok meg­oldásában vesznek részt, ha­nem mozikba, színházakba járnak, kedvük szerint részt vehetnek a képzőművész stú­dió vagy a táncegyüttes mun­kájában. A laktanya félezer személyes színházterme a ka­tonai közösség közművelődé­si központja, az ipari televí­ziós hálózaton keresztül pedig minden körletbe is eljut a tv- műsor. A néphadseregben nemcsak a katonák jó étkeztetéséről, kul­turális ellátásáról, hanem gaz­dag ruhatárról is gondoskod­nak. A több. rend ruha, cipő mellett a katona személyi tu­lajdona a tréningruha, a mez, a tornacipő, a zokni és a ki­menő táska. Leszereléskor ezek a tárgyak náluk marad­hatnak. Megyénk minden járásában, városában le­zajlottak az elmúlt hetekben — amint a Pest megyei Hírlap is tudósított róluk — a pártbizottságok értékelő ülései. Ezeken az MSZMP Központi Bizottsága idei április 19— 20-i ülésének alapján mélyrehatóan elemez­ték a XI. pártkongresszus óta n\egtett utat, s meghatározták konkrét további feladatai­kat. A városi és a járási pártbizottságok tagjai nagy felelősséggel mondták el véleményüket arról, hogy miként látják a párt határozatai­nak megvalósítását. Ezeken az üléseken, a végrehajtó bizottságok értékelései alapján, eredményes munkáról adtak számot, különö­sen a szocialista építőmunka eredményeit, a párttagság eszmei-politikai nevelőmunkáját illetően és a párt belső fejlődéséről. A fejlődés tényei Az V. ötéves terv időarányos teljesítésé­ről, illetve túlteljesítéséről adhattak számot leginkább a budai, a monori és a cegédi já­rás, valamint Vác város pártbizottságai. A budai járásban 1975-höz viszonyítva 62,7 százalékkal növekedett az exportra termelés. Élenjár ebben a Mechanikai Művek, az Ipari Szerelvény- és Gépgyár, a Pest—Komárom— Nógrád megyei Húsipari Vállalat és a TEXELEKTRO Ipari Szövetkezet. A Duna­keszi városi pártbizottság elismeréssel nyug­tázta, hogy a Hűtőház és a Mechanikai La­boratórium eredményei kedvezőek a tőkés­export növelésében. A termékszerkezet ered­ményes — a Központi Bizottság határozatá­nak megfelelő — váltásáról adhattak számot a Csepel Autógyárban is. A ceglédi járásban elsősorban a mezőgaz­daság termékszerkezetének korszerűsítéséről, különösen a növénytermesztés és az állatte­nyésztés eredményes fejlesztéséről számoltak be. Ilyen pl. a dánszentmiklósi Micsurin Tsz irányításával alakult gyümölcstermelési rend­szer. Ez a megye déli területein segíti az új ültetvények létrehozását. Kiemelt feladatnak tekintik 600 férőhelyes szakosított tehenészeti telep létrehozását az abonyi Ságvári Tsz-ben. A dabasi járásban joggal szóltak elismerés­sel arról, hogy a zöldségnövények vetésterüle­tét a tervezettnél gyorsabban 950 hektárról 17 000 hektárra növéfték 1975-höz viszonyít­va. A sertéslétszámot több mint 10 százalék­kal növelték évente és gyorsan fejlődött a juhállomány. A járás valamennyi üzemében eredményesen integrálták a háztáji és kise­gítő gazdaságokat. Megkülönböztetett figye­lemmel kísérték az élelmiszer- és feldolgozó tevékenység növelését. Valamennyi járási és városi pártbizottság ülése azt bizonyította, hogy Pest megyében a XI. kongresszus határozatai az elmúlt három évben eredményesen valósulnak meg. Sokrétű feladatok A Központi Bizottság határozatával össz­hangban megjelölték a pártbizottságok azokat a legfontosabb tennivalókat is, amelyek az V. ötéves terv hátralevő éveiben előttünk állnak. A gödöllői járásban mindenekelőtt a terv­időszak termelési, fejlesztési, beruházási elő­irányzatainak elérését tűzték ki célul. Párt- politikai munkájuk középpontjában a párt­tagság eszmei-politikai nevelőmunkájának erősítése, valamint a lakosság közötti kultu­rális nevelőmunka fejlesztése a céljuk. A pártbizottság elhatározása alapján az eddi­gieknél .is nagyobb figyelmet kap az irányítás­ban a pártalapszervezetek munkájának segí­tése és ellenőrzése. A monori járás kommunistái a tervidőszak ipari, mezőgazdasági, szociális, kommunális és egészségügyi beruházásainak határidős meg­valósítását állították munkájuk középpontjá­ba.. Továbbra is szorgalmazzák a járásban ki­bontakozott széles körű társadalmi összefogást. Munkájuk alapja — a párt káderpolitikai el­veinek érvényesítése során — a gazdasági élet területén elsősorban a mezőgazdasági üzemek­ben jelentkező kádergondok folyamatos meg­oldása. A ráckevei járás pártbizottsági ülésén di­namikus fejlődésről adtak számot. Eszerint az ipari vállalatok az első két évben a termelés 14 százalékos növekedését tervezték és ezt 20,1 százalékos növekedésre teljesítették. A két évre tervezett 9,9 millió forintos tőkés ex­porttal szemben 31 millió forint árbevételt értek el. Ennek jelentős részét a Pestvidéki Gépgyár állította elő. Kimagasló az eredmény a járás mezőgazdasági üzemeiben is. A búza termésátlaga megközelítette a 45 mázsát hek­táronként és ezzel a megyében a legjobb eredményt érték el. A zöldségnövények ve­tésterületét két év alatt 400 hektárral növel­ték. A járásban a Dunavarsányi Petőfi Tsz elnyerte a Központi Bizottság jubileumi ver­senyzászlóját. Mindezen eredmények ellenére jelentős gondokkal is küzdenek, különösen az agglomerációs községekben: Dunaharasztin, Szigethalmon, Szigetszentmiklóson. Ezekben az óvodák csak kevés gyereket tudnak befo­gadni és az iskolai tantermek száma sem ele­gendő. Fontos feladatuknak tartják, hogy eze­ken a gondokon beruházásokkal enyhítsenek. Nagy erőket mozgósítanak új, korszerű járá­si művelődési központ létrehozására. Az ed­digi társadalmi felajánlás öszege megközelíti a 30 millió forintot. Vác városban a párttestületek rendszeresen értékelik és minősítik az üzemi pártszerveze­tek gazdaságpolitikai tevékenységét. Az ‘ed­diginél is nagyobb figyelmet kívánnak azon­ban fordítani az üzemi pártszervezetek mun­kájára. Fontos feladatuknak tartják — a ter­melési és munkafeltételek javítása érdeké­ben — a Könnyűipari Alkatrészellátó Válla­lat, a Hazai Fésűsfonó- és Szövőgyár rekonst­rukciójának megkezdését. Nagyobb figyelmet kap — elsősorban a Híradástechnikai Anya­gok Gyárában — a szelektív iparfejlesztés, a gyártmánycsopartok szűkítése, a FORTE-ban a színesfilmgyártás továbbfejlesztése. Város- fejlesztési céljaikon belül továbbra is kiemel­ten kezelik a város lakásépítését és a nagy társadalmi összefogással segítik elő az orvosi rendelőintézet felépítését. Célul tűzték ki a gazdaságpolitikai agitáció hatékonyságának fejlesztését, valamint a közoktatási és köz- művelődési intézmények tevékenységének jobb koordinálását. Helyi sajátosságokkal A dunakeszi városi pártbizottság a város- fejlesztési feladatokra mozgósít, s a MÁV Járműjavító beruházásnak befejezését, a gaz­daságpolitikai munkában pedig szélesebb kö­rű munkamegosztását, az ellenőrzés fokozá­sát határozta el. A fiatal város jellegéből adó­dóan megkülönböztetett tennivalójuknak tart­ják a vezetők politikai képzését, továbbkép­zését, a kádertartalékok nevelését, az úgyne­vezett második sor kialakítását. A szentendrei járásban következetesebben és rendszeresebben kívánnak támaszkodni a kommunista tanácstagokra, a tanácsok appa­rátusaiban dolgozó párttagokra a szemlélet ala­kítása, a politikai célkitűzések jobb megér­tése érdekében, a terület sajátosságaiból adó­dóan határozták meg kiemelt feladatnak az idegenforgalommal összefüggő fejlesztések fo­kozott ellenőrzését, segítését. A váci járási pártbizottság ülésén minde­nekelőtt a mezőgazdasági üzemek továbbfej­lesztésében rejlő lehetőségek jobb kihaszná­lása és a mezőgazdasági szakemberek nagyobb számú foglalkoztatása fogalmazódott meg. Itt a járás adottságai azt teszik szükségessé, hogy a mezőgazdaság termékszerkezetének átala­kítása, mindenekelőtt a juhállomány jelentős fejlesztése álljon előtérben. Már az idén el kí­vánják érni az 1980-ra kitűzött számot. Jó ér­zéssel szólották a váci járásiak arról is, hogy a megyében kiemelkedő helyet foglalnak el az oktatáspolitikai határozat eredményes végre­hajtásában. A közművelődési .munkában — a művelődésügy komplex irányításának megszer­vezése óta — a járás községeiben számottevő eredmények születtek. A pártélet feladatai kö­zött tartják nyilván a pártpolitikai munka gyakorlatiasságának fejlesztését, a munkarend- szer tökéletesítését. Helyes törekvés, hogy pél­dául a szobi községi pártbizottság irányítása alatt működő alapszervezetek fogadónapot tar­tanak a pártalapszervezetek vezetőségi ülései előtt. Így valamennyi párttag személyes gond­jával, problémájával keresheti meg a vezetősé­geket. Konkrétan a taggyűléseken E napokban most — a járási és városi párt- bizottságok eredményes ülései után — a Pest megyei pártbizottság elhatározása alapján a megye pártalapszervezeteiben taggyűléseken jön össze a párttagság. Ezeken a Központi Bizott­ság áprilisi határozatainak felelevenítésén túl, arra is sor kerül, hogy az alapszervezeti veze­tőségek — levonva a megfelelő következtetése­ket — megfogalmazzák a II. félév további fel- adatait. E taggyűléseken nem is annyira az el­múlt időszak értékelésével, hanem inkább a jö­vő feladataival kell foglalkozni, a Központi Bi­zottság értékelésének megfelelően, természete­sen figyelembe véve a helyi sajátosságokat. Célszerű ezeken a taggyűléseken elhatározni a cselekvési programok kiegészítését, a feladatok érdekében. Ugyanúgy az is szükséges, hogy konkrétan fogalmazzák meg a tömegszerveze­tekben — mindenekelőtt a KISZ-ben és a szak- szervezetekben — dolgozó kommunisták teen­dőit, célkitűzéseit. A mezőgazdasági jellegű pártalapszervezeteknek a májusi taggyűléseken megfogalmazott tennivalókat is ajánlatos figye­lembe venniük és beépíteniük a féléves munka­tervbe. A júniusi párttaggyűlések elősegítik azt is, hogy az év végét követő beszámoló taggyűlése­ken a pártalapszervezetek vezetőségei a most elhatározott konkrét munka alapján adjanak számot 1978. évi tevékenységükről. Ezeken a taggyűléseken is — mint a XI. kongresszus óta minden alkalommal — számít a megyei veze­tés a párttagság aktiv, cselekvő részvételére. -Vonatkozik ez a javaslatok megtételére, a vé­lemények nyilvánítására, s mindezekkel együtt természetesen az elhatározott feladatok gya­korlati megvalósítására. ARATÓ ANDRÁS, az MSZMP Pest megyei bizottságának titkára A járási, városi értékelések után Indites jövőbe nézve A további teendőkről tanácskoznék a pártaiapszervezetekben r * ml "S ® 1 ®S r Az építők jubileumán A szakszervezet központi vezetőségének ünnepi ülése Hadtápbemutató egy alakulatnál Hogyan élnek katonafiataljaink?

Next

/
Oldalképek
Tartalom