Pest Megyi Hírlap, 1978. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-10 / 135. szám

Dr. Szekér Gyufa J. Bfazsevicsné! Jakov Blazsevics, a Horvát Szocialista Köztársaság Elnök­ségének elnöke pénteken- dél­előtt fogadta a hivatalos bará­ti látogatáson Zágrábban tar­tózkodó dr. Szekér Gyulát, a Minisztertanács elnökhelyette­sét. A szívélyes, baráti légkör­ben lefolyt találkozón jelen volt Petar Flekovics, a horvát köztársasági kormány elnöke, továbbá Halász József belgrá­di magyar és Vitomir Gaspa- rovics budapesti jugoszláv nagykövet is. DKV, Forte, Taurus Új termékek, új piac Változatlan árakon számol­va is igen tekintélyes terme­lésgyarapodást könyvelhet el az ötéves terv első félidejében a Dunai Kőolajipari jfállalat. Termelési értékük több mint másfélszerese, pontosan 154 százaléka a IV. ötéves terv­időszak első felében elértnek. Igaz, 1976. decemberében üzembe helyezték a DKV Il-es feldolgozót, viszont — és erről is érdemes említést tenni — időközben 10 száza­lékkal csökkent a vállalat lét­száma. Az elismerésre méltó Kijelölve PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! xxii. évfolyam iss. szám ÁltA 80 FILLÉII mw. juntos 10, szombat Tej és hús - gazdaságosabban A megye mezőgazdasági nagyüzemeinek szakemberei a takarékos a hr a kiél használásról E témáról tanácskoztak teg­nap az érdi Bentavölgye Ter­melőszövetkezetben a megye mezőgazdasági nagyüzemeinek szakemberei. Felülvizsgálva az állattartó telepek fajlagos abrakfogyasztását, megállapí­tották, hogy a drága takar­mányfelhasználást lehet, sőt kell is csökkenteni megye- szerte mind a tejtermelésben, mind a húselőállításban, öt­vennégy termelőszövetkezet és 5 állami gazdaság adatait elemezve kiviláglott, hogy például 1 kilónyi tej előállítá­sához a felhasznált abrak­mennyiség üzemenként rend­kívül eltérő. Van olyan ter­melőszövetkezet, ahol elég 49 deka, másutt 70—80 dekányit is felhasználnak. A mintegy kétszáz tagú hallgatóság előtt Békési Sán­dor, a megyei tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályának helyettes vezetője szólt a gondokról, majd dr. Hadházy József, a ' megyei Állattenyésztési Felügyelőség igazgatója ismertette a me­gye takarmányhelyzetét, a korábbi vizsgálat eredmé­Magyar—lengyel szakszervezeti tárgyalások A SZOT elnökségének meg­hívására június 5-től 9-ig hiva­talos baráti látogatáson ha­zánkban tartózkodott Wladys- law Kruczek elnök vezetésével a Lengyel Szakszervezeti Szö­vetség Központi Tanácsának küldöttsége. A delegáció meg­beszéléseket folytatott a Gás­pár Sándor főtitkár vezette magyar szakszervezeti küldött­séggel. Az őszinte baráti lég­körben lezajlott találkozók so­rán kicserélték tapasztalatai­kat az országaikban folyó szakszervezeti munkáról, tájé­koztatták egymást a feladatok­ról, áttekintették kétoldalú kapcsolataik fejlődését és a nemzetközi szakszervezet: moz­galom időszerű kérdéseit. A lengyel küldöttség látoga­tást tett Borsod megyében. A lengyel delegáció viszontláto- gatásra hívta meg a magyar szakszervezetek küldöttségét. A lengyel vendégek pénte­ken elutaztak hElzánkból. nyeit. A tapasztalatokat ele­mezve azt ajánlotta a jelen­levő szakembereknek — akik jobábra a termelőszövetkeze­tek elnökei, főállattenyésztői voltak —, hogy az aranytala- nul magas abrakadagok he­lyett törekedjenek jóminőségű tömegtakarmányok, például kukoricaszilázs készítésére, valamint több és jobb minő­ségű széna etetésére. így ér­demben csökkenthető a tejhez felhasznált abrakmennyiség. Követendő példaként emlí­tette a tápióbicskei Április 4. Tszt-t, ahol egy kilónyi tej Szenegáli pártkiildóttség látogatása hazánkban Az MSZMP Központi Bi­zottságának megftiVására jú­nius 5-e és 9-e között látoga­tást tett hazánkban a Szene­gáli Afrikai Függetlenségi Párt küldöttsége Seydou Cissokho- nak, a párt főtitkárának veze­tésével. A küldöttséget fogadta Gye- nss András, az MSZMP KB titkára. Megbeszélést folyta­tott a küldöttséggel Berecz János, az MSZMP KB külügyi­osztályának vezetője. A kül­döttség látogatást tett a Nép­szabadság szerkesztőségében. Ellátogatott Nógrád megyébe. Az MSZMP képviselői szo­lidaritásukról biztosították az Afrikai Függetlenségi Pártot abban a küzdelemben, melyet a párt a teljes legalitásért, a demokratikus szabadságjogok érvényesítéséért folytat Sze-. negálban. Mindkét párt kép­viselői hangsúlyozták az afri­kai népek az imperializmus és a gyarmatosítás ellen, a társa­dalmi haladásért vívott har­cának jelentőségét, a világfor- radakni folyamat további "elő­rehaladása szempontjából. A szenegáli pártküldöttség pénteken elutazott hazánkból Pest megyei aktivisták részvételével Az NDK népfront-delegációja baráti találkozón Az NDK Nemzeti Frontjá­nak Magyarországon tartózko­dó küldöttsége kétnapos Csong- rád és Bács megyei látogatása után pénteken Budapesten, a népfront székházában a me­gyei titkárok értekezletén vett részt. Werner Kirchhoff, a nemzeti front alelnöke, a kül­döttség vezetője tájékoztatást adott az NSZEP KB legutóbbi plénumának határozatairól és az azok végrehajtásával kap­csolatos feladatokról. Ezt kö­vetően az NDK Kulturális és Tájékoztatási Központjában baráti találkozóra került sor, melynek keretében Werner Kirchhoff előadást tartott a Hazafias Népfront budapesti és Pest megyei aktivistái ré­szére. Nemes Dezső Csepslen Nemes Dezső, az MSZl^P Politikai Bizottságának tagja, a Népszabadság főszerkesztője pénteken Budapest XXI. kerü­letébe látogatott el. A gyáli Búzakalász Tsz műanyagüzeme több mint százféle terméket készít üvegszál erősítésű műanyagból. Legújabb gyártmányuk a feltűnő színű műanyag jelzőgömb. Ezeket a villamos távvezetékekre szerelik, az alacsonyan repülő gépek pilótáinak figyelmeztetésére. Ké­pünkön: összeállítás előtt a jelzőgömbök. Csikós Gábor fel vétet* Markója Imre igazságügy­miniszter vezetésével pénteken hazaérkezett Helsinkiből a magyar igazságügyi küldött­ség, amely Paavo Nikula finn igazságügyminiszter meghívá­sára hivatalos látogatást tett a Finn ^Köztársaságban. i S okféle vélemény vágj inkább vélekedés é arról egy-egy települni lakosságának körében, vá­rosuk, községük szerepe, je­lentősége mennyire fontos a tágabb könyezetben. En­nek mérlegelését gyakran egyetlen tényhez kötik, í ez az ott élők száma. Így azután könnyen születnek félreértések, mert hiszen ennek az egyetlen adatnak az összehasonlítása valóban nem ad megbízható útba­igazítást; az ennyi ezer meg ennyi ezer lakos ön­magában nem döntheti el, melyik településnek mi a szerepköre az adott területi egységben. Az ilyesfajta, hibás súlyozás — ne hall­gassuk el — érzékenykedés­ben, sértődöttségben ölt testet, mert hiszen micso­da dolog az, hogy... s ilyenkor települések neve következik. A végső sum- mázat pedig az, hogy per­sze, azért van ez így, mert kijelölték a szerepköröket. Valóban kijelölték. Hosszú ideig tartó elemzések, rész­letekbe menő vizsgálatok alapján, tudományos szak­intézetek bevonásával Kijelölés alapján kapta meg a középfokú központ címet, s vele a szerepkört Nagykáta, s ha magunk elé terítjük a megye térképét, gyorsan kiderül, a járási székhely jogosult erre föld­rajzi elhelyezkedésénél fog­va is, nemcsak lakosság­száma s a közigazgatási rangja okán. Az érvek tára azonban nem merül ki eny- nyíveL A döntés mellett szóló érv a hagyomány, a közlekedési útvonalak fek­vése úgyszintén, de minde­nekelőtt az, hegy az ún. in­tézményhálózat itt a legfej­lettebb, képes — a szükség- szerű gyarapítást figyelem­be véve — nemcsak a nagykátai illetőségű lakos­ság ellátására, hanem a körzet teljes népessége igé­nyeinek kielégítésére is. Ma valamivel többen, mint ti­zenháromezren élnek a nagyközségben, s ami ko­rábban szinte ismeretlen volt, az ma megszokott: je­lentős az ide ingázók, tehát a Nagy ká tára bejárók szá­ma. Hosszú évtizedeken át ugyanis csak azt lehetett látni, hogy innét ültek vo­natra százak, majd ezrek, s mentek napról napra a fő­városba, ám ide bejárni el­képzelhetetlennek tűnt O ktatási, egészségügyi, részben kereskedelmi, továbbá igazgatási, igazságszolgáltatási intéz­ményeit nézve, Nagykáta vitathatatlanul középfokú központ, hiszen hasonló színvonalat csak jóval tá­volabb, Monoron, Cegléden lelhetünk. E két település ugyancsak középfokú köz­pont, tehát ha képzeletben meghúzzuk a háromszöget, annak csúcsaiban Cegléd, Monor ás Nagykáta helyez­kedik el. A két előbbi sem­miképp nem helyettesíthet­né Nagykátát, ám az tény, s nagy körben akadnak olyan települések, ahol eb­ben vagy abban — az ún. ellátottsági színvonal né­mely jellemzőjében — előbbre tartanak e közép­fokú központnál. Csakhogy pontosan arról van szó, a kijelölés, a szerepkör meg­határozása nem különálló tényező mérlegelésére tá­maszkodik, hanem e jel­lemzők összességének elem­zésére, kölcsönhatásaik megítélésére. . . ... ..... A szocialista iparban fog­lalkoztatottak száma a já­ráson belül Nagykátán a legmagasabb, s ha tekintet­tel vagyunk a bejárókra is, akkor a település lakóinak nagyobb része ipari kenyér­kereső, illetve bérbői és fi­zetésből élő. Ami nem vala­mi holt statisztikai kategó­ria, mert mint a nagyköz­ség vezetői állitják, a fog­lalkoztatási szerkezet meg­változása, az ipar jelleg erősödése alapvetően befo­lyásolta az életkörülménye­ket is. Amire csak egyetlen, de jellemző példát: a föl­épített lakások hetvenhat százaléka háromszobás! Folytathatjuk azután azzal, hogy Nagykáta szolgáltató­háza, szakorvosi rendelőin­tézete, szakközépiskolája a szó szoros értelmében kör­zeti feladatokat lát el, hi­szen például utóbbiban a tanulóknak több mint a fe­le napról napra más közsé­gekből érkezik ide, s ez az irányzat nemhogy mérsék­lődne, hanem erősödik. B otorság lenne olyasfaj­ta illúziókat dédelget­ni, hogy egy-egy tele­pülés lakossága automati­kusan fejet hajt a hivatalos döntések előtt, belátja, el­fogadja a szerepkörök jogo­sultságát. Alapvetőnek kell tartanunk azt-a- tényt, hogy valamennyi település lakos­ságának a maga környezete az elsődleges, ott sürgeti, keresi, tartja számon a vál­tozás jeleit, vagy éppen méltatlankodik a vélt vagy tényleges mozdulatlanság miatt. A településhálózat fejlesztése, a szerepkörök megállapítása, a közigazga­tási rangok meghatározása a szükségesnél kevésbé iga­zodott s igazodik ezekhez a tényezőkhöz, az sem kivéte­les eset, hogy elhanyagolta azokat. Indokok kifejtése híján könnyen válnak az egyébként érthető döntések érthetetlenné, ellenszenves­sé, olyasmivé, amihez ne­künk semmi közünk. Ilyen lélektani helyzetben azután akaratlanul is el­torzul a megítélés mércéje, igazságtalanságot mutat ki ott is, ahol szó sincs róla, s megkülönböztetést vél fel­fedezni ott, ahol az eltérés indokai nagy nyomatékúak. Némileg leegyeszerűsítve a dolgokat, gondunk az, hogy a tanácsok információs te­vékenysége ma beéri a he­lyi határokkal — sőt, gyak­ran még addig sem jut el, még azt sem ismerteti meg, helyben mi miért s hogyan történik —, s teljes egészé­ben mellőzi a területrész haladásának megmutatását. Ezen a haladáson belül pe­dig rengeteg olyan tényező van, ami közvetlenül hatást gyakorol települések sorára, egy egész körzetre. A felvi­lágosító, megértető szó hiá­nyát bizonyítja, települések sora véli mellőzöttnek ma­gát, s másokat futtatottnak, holott pontosan a település­hálózat fejlesztése érvénye­sítteti az ő érdekeiket is, javíttatja életkörülményei­ket. Igaz, a szomszédos vagy a még távolabbi tele­pülésen, de éppen a földraj­zi tagoltság az, aminek napjainkban már nem sza­bad túlzott jelentőséget tu­lajdonítani. A hangsúly a hóiról ugyanis arra tevődik át, mi történik egy-egy körzetben az életkörülmé­nyek javítására. Mészáros Ottó ____________ ___________✓ [ eredmény részben a beruhá­zások, részben a gondos mun- \ ka- és üzemszervezésnek kö­szönhető, annak, hogy növel­ték a munka termelékenysé­gét, fokozták hatékonyságát. Az exportfeladatokat is ki­válóan ) teljesítette a százha­lombattai vállalat: 1976-ban a tervezett 714 millió helyett 1700 millió, 1977-ben 910 mil­lió helyett 2468 millió forint értékű aromás terméket ex­portáltak. Az NSZK például tavaly 160 ezer tonna gázola­jat vásárolt a DKV-tól. 'k Az utóbbi 10—20 évben vi­lágszerte felgyorsult a szabad idő kulturáltabb eltöltését ki­szolgáló iparágak fejlődése. Ez iparágak egyike a vegyipar. A fotokémia magyar vegy­konyhája a váci Forte-gyár, amely annyi fotópapírt és fil­met állít elő, amennyit a vi­lág minden századik fényké­pezőgép-tulajdonosa együtte­sen igényel. S ha figyelembe vesszük, hogy a világpiacot a Kodak és Agfa cégek el­árasztják termékeikkel, nem lebecsülendő, hogy tartani, sőt bővíteni képesek piacaikat. Peterdi Vince, gazdasági igaz­gatóhelyettes arról számolt be, hogy legutóbb egy jelen­tős algériai versenytárgyalást nyertek meg. A gyár idei termelési érté­ke eléri a 800 millió forintot 6 ebből 8 millió dollár ára gyártmányt exportál. Az első félév tervelőirányzatát telje­sítik. ★ A Taurus Gumigyár váci gyárában az elmúlt két esz­tendő-alatt teljesen átformál­ták a termékszerkezetet, meg­szűnt a gumiabroncshulla- dék-feldolgozás, s így felére csökkent a termékek száma. Ugyanakkor a tőkésországok­ban is keresett, tehát jól érté­kesíthető mezőgazdasági pad­lókból háromszor, a vízszige­telő fóliákból kétszer annyit gyártanak, mint tavaly. A termékstruktúra-válto­zást a termelékenység növe­kedése kísérte, így érthető,. hogy 1976-ban 460 dolgozó 390 millió forint értékű ter­méket gyártott, az idén pedig 420-an várhatóan 495 millió forint értékűt készítenek. Cz. V. i A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium § egy korábbi állásfoglalása szerint, megyénként és \ időnként felül kell vizsgálniuk az arra illetékes 1 szakembereknek, hogy a drága — és nemegyszer im- : portból származó — abraktakarmányokat mire és ho­: gyan használják fel a mezőgazdasági nagyüzemek. E A téma különösen az állattartó telepekkel foglalkozó E gazdaságokat érinti, hisz tudott, hogy abrak nélkül É sem tejet termelni, sem húst előállítani nem lehet. É Áz azonban ésszerű gazdálkodással megakadályozha- j tó, hogy a gazdag tápértékű takarmányt pazarolják, E esetenként nem a megfelelő értékben hasznosuljon. előállításához 31 deka abrak, s a vecsési Ferihegy Tsz-t, ahol ugyanehhez 37 deka ab­rak elégséges. Elgondolkod­tató, hogy a kocséri Üj Élet Tsz ugyancsak egykilcnyi te­jet 81 deka abrakból, a tóalmási Lenin Tsz pedig 76 dekából állít elő. A sertéshizlaláshoz felhasz­nált fajlagos abrakmennyíség legkedvezőbb kihasználásában . dicséretes élen jár a Ceglédi Állami Tangazdaság, ahol 50 ezer sertést hizlalnak úgy, hogy 3,9 kiló abrakból egy- kilónyi értékesíthető sertés­húst állítanak elő. Szomorú ellenpélda a bagi tsz, ahol egykilónyi sertéshúshoz 6,7 kg abrak szükséges. Pedig bő­vében van a megye kedve­ző tapasztalatoknak. A duna- varsányi Petőfi Tsz csakúgy, mint a törteti Dózsa Tsz, egy­aránt 3,8 kilónyi abrakból ál­lít elő egy kiló, értékesíthető sertéshúst. Be. L Jelzőgömb repülőknek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom