Pest Megyi Hírlap, 1978. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-11 / 109. szám

1978. MÁJUS 11., CSÜTÖRTÖK

'sfßiiav

Kétmilliárd fórig?!

szellemi

alkotásokból

Az új műszaki megoldások, korszerű termékek és technológiák iránt növekvő népgazdasági igény kielégítésére — a külföldi licencek, know howok vásárlása mellett — elsősorban hazai találmányok, újítások kellenek. Ezek helyzetéről nyilatkozott Tasnádi Emil, az Országos Találmányi Hivatal elnöke az MTI munkatársának.

— A találmányok, újítások eddig is hasznosan járultak hozzá a népgazdaság fejlődéséhez. Gazdasági harcunk évről évre növekszik. Tavaly a vállalatoknál mintegy 7 milliárd. forintot eredményeztek, csaknení 2 mil- liárddal többet, mint az előző évben. A legaktívabb feltalálók évek óta a vegyiparban tevékenykednek, ezen belül is a gyógyszeriparban, ahol minden évben több eredeti műszaki megoldást dolgoznak ki a kutatók. Megnövekedett az alkalmazott találmányok száma a .mezőgazdaságban;

— Annak ellenére, hogy összességében örvendetesen növekszik a találmányok száma és gazdasági eredményük, mind a műszaki fejlesztés követelményeihez, mind a meglévő szellemi kapacitáshoz képest ez még igen kevés. A feltalálói tevékenység széles körű kibontakozását több körülmény is gátolja. Az egyik az, hogy a szellemi alkotások létrehozását és hasznosítását érintő egyes szabályozók fogyatékosságai miatt sokszor könnyebben és kényelmesebben lehet tudományos fokozatot, rangot elérni, mint egy találmányt kidolgozni és hasznosításáig eljutni.

Tudomány a gyakorlatban

Befejeződött az Akadémia közgyűlése

A műszaki fejlesztéseknél, a gazdaságosság elbírálásánál a társadalmi igényekhez való igazodás legyen a döntő — hangoztatták többen is a Magyar 'Tudományos Akadémia 138. közgyűlésének szerdai, az elnöki, valamint a főtitkári beszámoló felett nyitott vitájában. A Szentágothai János akadémikusnak, az MTA elnökének elnökletével megtartott zárt ülésen központi téma volt a tudomány eredményeinek a mindennapi gyakorlatban való hasznosítása.

A vitában összesen 17-en nyilvánítottak véleményt. Az elhangzottakra Szentágothai János és Márta Ferenc akadémikus, az MTA főtitkára válaszolt.

Ezt kővetően titkos szavazással az Akadémia alelnöké- vé Fülöp József akadémikust választották.

(Fülöp József akadémikus 1927. január 20-án Bük községben született. A tudományok doktora címet 1962-ben szerezte meg, az Akadémia levelező tagjává 1967-ben, rendes tagjává pedig 1976-ban választották meg. Kimagasló tudományos munkával járult hozzá a természeti erőforrások kiaknázásának kutatásához. A geológiai és a földtudományok kiváló művelője, a Központi Földtani Hivatal elnöke, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanára.)

Az elnökség tagjává választották Szőkefalvi Nagy Béla akadémikust, a Szegedi József Attila Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanárát, valamint Prohászka János akadémikust, a Budapesti Műszaki Egyetem tanszékvezető egyetemi tanárát.

A közgyűlés jóváhagyta az elnökség és a főtitkár beszámolóját, majd határozatban rögzítette az Akadémia előtt álló időszerű feladatokat; állást foglalt a közgyűlésen, az

A Pest megyei Tanács vb ü/ése

A lakások kilencvennégy százalékában ég a villany

Utat, iskolai műhelyt, orvosi rendelőt építenek a megyei alapból

Tegnap délelőtti ülésén a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága megvitatta a következő tanácsülés elé kerülő jelentését a megye 1977. évi költségvetésének és fejlesztésialap-tervének végrehajtásáról. Összefoglalóan azt állapította meg, hogy 1976-hoz képest felgyorsult a fejlődés. Így sikerült az ötödik ötéves terv időarányos tennivalóit többségében megvalósítani. Egyebek között átgondoltabban készítették elő a beruházásokat és eredményesebben is hajtották végre.

Az üzemek, a vállalatok, szövetkezetek, s a lakosság is eleget tettek pénzügyi kötelezettségeiknek. A vb tehát a tanácsülés elé olyan jelentést terjeszt elő, amely gyors, ütemes fejlődésről, hatékony gazdálkodásról ad számot.

Kiemelten az agglomerációban

A megyei tanács vb az elektromos energiaellátásról tárgyalt. Pest megyében jelentősen nőtt a lakások száma: 1971 óta 271 ezerről 323 ezerre. 1971-ben még 47 600 lakásba nem jutott villany, 1977 végéig — a több lakás ellenére is — 25 790-re csökkent a villanytalan otthonok száma. Így is több ez*r lakos várja a villany bevezetését. 1971-től 1352 kilométer vezetéket építettek meg, s 1345 transzformátorállomást.

A korábbi 80 százalékról 94 százalékra emelkedett az ellátott lakások száma. Az ötödik ötéves terv első két évében 59 millió forint központi és 34 millió forint tanácsi fejlesztési eszközt használtak fel 615 kilométer kisfeszültségű vezeték 474 transzformátorállomás megépítéséhez.

Évente mintegy 20—25 millió forintot költenek, hogy ellássák az új lakótelepeket energiával. A beköltözéskor már használhatják a villanyt, mindig időre elkészül a hálózat. Ez a megyében dolgozó öt elektromos vállalat munkáját dicséri. Nehezebb gondoskodni a szétszórtan, magánerőből épülő lakásokban a villanyról. Nem sikerült valamennyi igényt kielégíteni. Különösen az agglomerációs községekben szükséges gyorsítani a fejlesztés ütemét. A tanács vb úgy határozott, hogy Érd, Gyál, Fót, Kistarcsa és Pomáz igényét

kiemelten kezelik és az 1979. évi keretből igyekeznek belterületüket villannyal ellátni.

Mindenkor elsősorban az állandó lakosok kívánságát teljesítik a tanácsok, ugyanakkor az üdülőterületek köz- világításáról is gondoskodnak. Természetesen az üdülőtulajdonosokkal megtéríttetik a bevezetés teljes költségét.

Azokon a tanyákon, amelyeken még hosszú évekig számolnak a fennmaradással, szintén gondoskodnak a villanyhálózat bevezetéséről.

A lakosság villamosener- gia-ellátásának fontos része a települések közvilágításának fejlesztése. Különösen a főváros melletti községekben szembetűnő az elmaradás, de az egész megye ellátása is az országos szint alatti. A megyében 5351 kilométer hosszú területen 89 ezer lámpa (60 méteres közökben) világítja meg az utat. Ha egyetlen lámpa kiég, akkor nagy terület borul sötétségbe. Szükséges tehát a fejlesztés mellett. a régi, az elavult hálózat korszerűsítése is.

Központi támogatással

A tegnapi vb-ülésen több község tanácsa számára szavaztak meg a központi pénzalap terhére anyagi támogatást. Csobánka, Aszód útépítéshez, -felújításhoz, Szob nyolclakásos állami ház fel- I újításához, Vecsés az I. számú általános iskola politechnikai műhelyének'“" helyreállításához kapott pénzt. Pilis- vörösváron kicserélhetik a művelődési ház födémszerkezetét, Cegléden pedig a kereskedelmi tanulók elméleti

megmozdulását, beleértve a

sztrájkokat is.

— Így hát Peruban most elcsendesültek az osztály harcok?

— Egyáltalán nem! — szól közbe Simon. — Pontosan ezt a kérdést vizsgálom. Jelenleg az agrárproletariátus leghatásosabb fegyvere a szövetkezeteken belül megalakított szak- szervezetek. Az agrárreform óta egyre erősebbek a szak- szervezeti mozgalmak, kapcsolatot teremtenek a nálunk még igen gyenge ipari proletariátussal is. Ezzel mintegy hidat vernek a mezőgazdaság és az ipar között. Az állam, s főleg a volt földbirtokosok nem nézik jó, szemmel ezeket a mozgalmakat. A szigorú törvények, rendszabályok miatt nagyon nehéz helyzetben vannak a szakszervezetek, a munkások.

Közös vonások

— Jelent-e valami különleges többletet, hogy a doktorátusra éppen magyar egyetem a fölkészítő?

— Kutatásaink során kiderült, mennyi közös vonása van a magyar agrárfejlődésnek a

gatott minket, milyen gazdasági, társadalmi változásokat eredményez, hogyan alakul át a mezőgazdaság, az ipar, az egész államgépezet szerkezete.

— Magyarországra már régen szerettünk volna eljönni — folytatja Clara. — Végül a perui egyetem és a Kulturális Kapcsolatok Intézete közötti csereegyezmény keretében érkeztünk a gödöllői egyetemre. Nagy hasznát vesszük a régi hagyományokkal rendelkező magyar tudományos metodikának. *

— Milyen hazai agrármozgalom szolgált kiindulópontul?

— Az agrárreformok közül — Kubát kivéve — a perui volt a leghaladóbb — magyarázza Clara. — A föld a kapitalista államé lett ugyan, de a parasztok művelésre megkapták. Ezért ők az államnak járadékot fizetnek. Ennek egy része kárpótlásul a volt földbirtokosnak jut. Ez azonban csak átmeneti állapot, mert a földművelők 20 éven belül megkapják a termőterületet. A történelmi, gazdasági hagyományok ennél radikálisabb agrárreformot 1969-ben még nem engedtek meg.

Perui változások

— Légióiként miben jelent haladást az 1969-es változás?

— Sokkal letisztultabbá egyértelműbbé vált a perui helyzet. A prekapitalizmust a kapitalizmus váltotta föl. Az osztályviszonyok is világosabbak most. Jobban látszik, ki van a haladás és ki a reakció mellett. A mezőgazdaságban három fő tulajdonviszony alakult ki: a szövetkezeti, a kistulajdonosi és nem jellemző mértékben még nagybirtokosi Persze, ezekhez a fogalmakhoz nem szabad európai szemlélettel közeledni. Például az úgynevezett szövetkezeteket nálunk a kapitalista állam szervezte meg, és erőteljes köz- pontosítást valósított meg. Szi. gorú törvények szabályozzák az agrárproletariátus minden

A perui est népi zenekarában — középen — a Gödöllőn tudományos kutatást folytató Simon Escamilo

Székely Tamás felvételei

és gyakorlati oktatását segítő szemléltetőeszközöket vásárolhatnak. A rendelkezésre álló összegből jutott a nagykőrösi szakorvosi rendelőintézet bővítésére, hat munkahellyel, a váci kórház mosodai gépsorainak felújítására. Traktort kap az Örkényi mezőgazdasági szakmunkás- képző intézet. Nagycsaládosok jutnak állami lakáshoz Gyálon, azáltal, hogy a megyei tanács magántulajdonban lévő házat vásárol számukra.

Újabb állandó kiállítás

Állást foglalt a vb abban is, hogy újabb emlékházzal gyarapítsák Szentendrét, s ezáltal a megyét. Felajánlotta ugyanis Anna Mp.rgit festőművész saját és néhai férje, Amos Imre festőművész életművének gyűjteményét, valamint szentendrei házukat. A felajánlott 459 képből Ámos Imre alkotásait 219 festmény, színes grafika, tusrajz reprezentálja, Anna Margitnak pedig 240 festménye, grafikája kerül a Pest megyei Múzeumok Igazgatóságának kezelésébe, illetve a szentendrei állandó kiállításra.

Előreláthatólag a közönség számára 1980-ban adják át az állandó kiállítást.

Népi ellenőrök eskütétele

A Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága tegnap délelőtti ülésén esküt tettek azok a népi ellenőrzési bizottsági tagok, akiket az 1978. május 5-i tanácsülés választott a NEB tagjaivá. Így esküt tett Murvai László, a Rozmaring Kertészeti Tsz elnöke, a Pest megyei NEB tagja, dr. Nagy Endre, a váci Szőnyi Tibor Kórház osztályvezető főorvosa, szintén a megyei NEB

tagja, valamint Polgár Ferenc, a PENOMAH Ceglédi Gyáregység főmérnöke, a ceglédi járási-városi NEB tagja, Stégner Mihály, a Dabas és Vidéke ÁFÉSZ kereskedelmi osztályvezetője, a da- basi járási NEB tagja és Katona Sándor, az Elektromos Művek osztályvezetője, a szentendrei járási-városi NEB tagja.

S. A.

Propilénkonferenda

Tőkés importanyag megtakarítását, az export növelését és a hazai műainyagfeldolgo- zó ipar termékválasztékának jelentős bővítését teszi'lehetővé a Tiszai Vegyi Kombinátban ’ néhány hónap múlva munkához látó új polipropilén gyár. Ezekről a lehetőségekről tájékoztatták a leendő felhasználókat: a műanyagfel- dolgozó gyárak, üzemek műszaki vezetőit és a kereskedelem képviselőit szerdán a TVK budapesti kirendeltségén tartott piacelőkészítési polipropilén konferencián. Műanyagfeldolgozó iparunk a polipropilént eddig tőkés importból szerezte be, ezt a hazai termelés feleslegessé teszi, és így a jövő évben mintegy 8 millió dollár értékű megtakarítás várható.

Az országban jelenleg felhasznált polipropilénnek mintegy 70 százalékából fóliát, valamint csomagolóanyagokhoz, műszaki és lakástextíliákhoz szükséges műanyagszálakat állítanak elő. A polipropilén szívósabb, tartósabb mint a PVC, tehát gazdag lehetőséget kínál egészségügyi, háztartási cikkek, különböző műszaki, ipari és vegyipari szerelvények gyártására Fel- használásának köre is bővíthető palaekrekeszek, termékszállító ládák, akkumulátor- edények stb. Előállításával a bútoriparnak is új lehetőséget kínál a polipropilén hab,' amelyből fa- és fémváz nélkül is tartós ülőgarnitúrát lehet készíteni

I

elnökség és a főtitkár beszámolójában felvetett kérdésekben.

A közgyűlés határozatot hozott a mezőgazdasági termelés természeti, környezeti feltételeit átfogóan felmérő alkalmi munkabizottság alakítására. A Magyar Tudományos Akadémia, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, az Országos Vízügyi Hivatal, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság és más érdekelt szer. vek képviselőiből alakuló bizottság feladatául jelölték meg javaslatok kidolgozását az ökológiai adottságok jobb hasznosítására, és új kutatási téma kitűzését is.

A mezőgazdasági és élelmiszeripar további fejlődéséhez nélkülözhetetlen a tudományos eredményeknek az eddiginél nagyobb mérvű felhasználása. A közgyűlés felhívta az akadémiai testületek, az akadémiai területi bizottságok, az intézetek figyelmét arra, hogy a szűkebben vett szakmai feladatokon túl hatékonyan működjenek közre a mezőgazdasági és élelmezési ágazatok hatodik ötéves és távlati tervének kialakításában. Ugyancsak tevékenyen vegyenek részt a jövő fejlődését meghatározó gazdasági és szervezési tennivalókban, az erőforrások gazdaságosabb kiaknázásában, a termelési integráció fejlesztésében, a tudományos eredmények idő- veszteség nélküli felhasználásában és a felmerülő kérdések megválaszolásában.

A közgyűlés végül tudomásul vette a testületi és a szak- igazgatási tevékenységről szóló írásbeli tájékoztatókat és az év közben végrehajtott szervezeti változtatásokat.

A Magyar Tudományos Akadémia 138. közgyűlése ezzel plenáris munkáját befejezte.

Peruból Gödöllőn —---Ag

rármozgalmak tanulságairól

Latin-amérikai házaspár egyetemi kutatómunkája

Egy táncospár a perui estről

peruiéval — felelik. — Gondoltunk rá, hogy összehasonlítjuk, de a nyelvi nehézségek miatt lemondtunk róla. Az itteni tapasztalatok így is hasznosak számunkra. Nekünk ugyan nem az a föladatunk, mégis önkéntelenül elgondolkozunk rajta, mit is lehetne megvalósítani Peruban például a magyar termelőszövetkezetek kialakulásának tanulságaiból. Reméljük,' a tudományos munkánk eredménye is hozzájárul majd Peru gyorsabb előrehaladásához.

h. L

A térképet nézve Budapest és Gödöllő nem nagy távolság. Mégis, akik naponta megteszik ezt az utat tudják, milyen fárasztó, még ha estére a családi körben el is felejti az aznapi rohanást.

De milyen érzés annak, aki még este sem érkezik igazán haza, hisz sok-sok ezer kilométer választja el az otthontól?

Mint Simon Escamilót, és feleségét Clarát, akik Budapestről járnak ugyan Gödöllőre, de igazi otthonuk Peruban van. Ott szociológiát tanultak. Tanulmányaik, tudományos munkájuk folytatásáért érkeztek két éve Magyarországra. Házastársak, ötéves kislányukat, Loyolát is magukkal hozták. Az óvodában olyan jól megtanult magyarul, hbgy gyakran ő a tolmácsa a szülőknek és magyar barátaiknak, ha valami nehezebb ponton elakad a beszélgetés. Mert persze kicsit Claráék is tudják a nyelvűn, két.

Tanulni jöttek hozzánk, de közben rendszeresen járják az országot, új és új tájakat keresnek föl, sok-sok barátra lelnek. Részt vesznek a Magyar- országon Tanuló Perui Diákok Egyesületének munkájában. A nemrégiben megrendezett Perui est Magyarországon című műsornak is szervezői voltak. Hazájuk folklórjából, hétköz. napjaiból, mutattak be: Clara szép népviseletben táncolt, Simon pedig eredeti perui hangszert pengetett. Társaikkal igazi otthoni hangulatot teremtettek. Ügy tűnt, nincs is olyan messze távoli hazájuk.

Magyar tudományos módszerekkel

Most a műsor után beszélgetünk. Először magyarországi tanulmányaikról.

— Bennünket különösen érdekelnek — kezdte el Simon — a szövetkezeti, az agrármozgalmak. Latin-Amerikában az utóbbi években sorra agrárreformokat hajtottak végre. íz-