Pest Megyi Hírlap, 1978. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-09 / 107. szám

1978. MÁJUS 9., KEDD Az Akadémia közgyűlése A tudomány feladatai a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztésében A díjak átadását követően az MSZMP Központi Bizott­sága és a Minisztertanács ne­Havasi Feri — A tudományos Akadémia közgyűlése mindig kiemelkedő társadalmi esemény — mon­dotta. E legmagasabb tudomá­nyos fórum állásfoglalásai mindenkor nagy hatással vol­tak a magyar tudomány fejlő­désére és ezen keresztül — közvetve vagy közvetlenül — a társadalmi tevékenység leg­különbözőbb területeire. — E közgyűlésnek különös jelentőséget kölcsönöz az a körülmény, hogy alig három héttel azt követően ült össze, ahogy a párt Központi Bizott­sága értékelte a XI. kongrasz- szus határozatának megvaló­sítását. és kijelölte a követke­ző időszak legfontosabb fel­adatait — mondotta a Köz­ponti Bizottság titkára. — Az­zal, hogy a Központi Bizottság megvonta munkánk mérlegét, kedvező lehetőséget teremtett arra is, hogy a közgyűlés a tu­dományos élet kérdéseit, a leg­fontosabb tudománypolitikai tennivalókat e társadalmunk egészét átfogó értékelés fé­nyében vizsgálja. — A Központi Bizottság ezért is helyesli, hogy a tudo­mány legmagasabb rangú tes­tületé, a közgyűlés, a mező- gazdaság és élelmiszeripar fej­lesztésének kérdéseit tűzi na­pirendjére, és a tudomány eszközeivel keresi a további lendületes előrehaladás lehet­séges módozatait. Havasi Ferenc ezt követően emlékeztetett arra, hogy a múlt év júniusában a felsőbb pártszervek, ez év januárjában pedig-a Minisztertanács te­kintette át a tudománypoliti­kai irányelvek megvalósításá­nak helyzetét, és meghatároz­ták az időszerű feladatokat is. ■— A legfontosabb tennivaló most az — húzta alá —, hogy a közösen kimunkált feladato­kat következetesen oldjuk meg, és ezzel új lendületet ad­junk a tudománypolitikai irányelvek megvalósításának. A Központi Bizottság titká­ra felhívta a figyelmet arra, hogy a gazdasági célú kutatá­vében Havasi Ferenc, a Köz­ponti Bizottság titkára köszön­tötte a tanácskozást. tnc beszéde sok szerepének hangsúlyozása­kor nem szabad megfeledkezni azokról a tennivalókról sem, amelyek a tudomány belső fej­lődéséből fakadnak. Tekintsék a továbbiakban is szolgálatnak tudományos alko­tó munkájukat, a tudomány legszebb, leghaladóbb hagyo­mányai szerint: a nép szolgá­latának — mondotta befejezé­sül a Központi Bizottság tit­kára. Tantássy István referátuma Havasi Ferenc köszöntője után Tamássy István akadémi­kus a mezőgazdaság és az élel­miszeripar fejlesztésének tudo­mányos feladatairól tartott elő­adást. — A mezőgazdaság és az élelmiszeripar az utóbbi évti­zedben kedvező irányban és jó ütemben fejlődött; a mezőgaz­daság termelése már hosszabb idő óta évente átlagosan több mint 3 százalékkal emelkedik, s ez az eredmény kétszerese a szocialista átszervezés előtti­nek — hangoztatta egyebek közt. Erre alapozva az élelmi- szeripari termelés évente 5—6 százalékkal nő, a lakosság élel­miszerellátása pedig fokozato­san javul. Ezek az eredmények elsősorban annak köszönhetők, hogy ma már a mezőgazdaság­ban is hat a tudományos-tech­nikai forradalom. Tamássy István részletesen elemezte az agrártudósok előti álló szakfeladatokat a geneti­kai tartalékok feltárásában, a nemesítésben, az öntözés jobb kihasználásában, a talaj ter­mőképességének műtrágyával való javításában, a növényvé­delemben és vegyszeres gyom­irtásban, a melléktermékek hasznosításában. A mezőgaz­dasági termelés és a kutatás előtt álló feladatok megoldásá­hoz ma már nemcsak a termé­szet-, hanem a társadalomtu­dományok közreműködésére is szükség van. A mezőgazdaság, az agrártudomány ugyanis egyre több ipari eszközt és anyagot használ fel, s nem kö­zömbös, hogy milyen haté­konysággal. A közgazdaságtu­domány segítségével kell ku­tatni például a mezőgazdaság gépesítésének, beruházásának, energiafelhasználásának, anyagráfordításának lehetősé­geit, a termelés növelését, az élőmunka helyettesítését szol­gáló műszaki-technikai fejlesz­tés módszereit. A kutató-fejlesztő munka anyagi költségei napjainkban meghaladják az évi egymil- liárd forintot, ez megfelel a mezőgazdasági nagyüzemek termelési értéke, valamivel több mint egy százalékának. Indo :kolt tehát a mezőgazdasá­gi tevékenység utáni műszaki­fejlesztési alapképzés lehetősé­geit megvizsgálni, bevezetését szorgalmazni. Romany Pál korreferátuma Növekvő export Balról jobbra Tóth Ilona, Hont! László, Alckszander Braun, dr. Vitomir Gasparovics és Beck Tamás. Kép és szöveg: Koppány Cyorgy A Lenfonó és Szövőipari Vállalat — a BUDAFLAX — az idén tovább bővíti keres­kedelmi kapcsolatait. Április végén a szomszédos Jugoszlá­viában á szabadkai vásáron mutatta be termékeit az LSZV. A sikeres bemutató nyomán hétfőn délelőtt a budakalászi vezérigazgatóságra látogatott a Jugoszláv Szövetségi Köz­társaság magyarországi nagy­követe, dr. Vitomir Gasparo­vics, valamint felesége, Maria Gasparovics és Alekszander Braun, a jugoszláv kereske­delmi képviselet munkatársa. A vendégeket Beck Tamás^ ve­zérigazgató és Honti László vezérigazgató-helyettes tájé­koztatta a vállalat termelésé­ről és piaci lehetőségeiről. A tájékoztató után felkeresték a mintatermet, ahol Tóth Ilo­na gyártmányfejlesztő vezető tervező iparművész mutatta be a vendégeknek az LSZV legújabb kollekcióit. Az LSZV az idén 7 millió dolláros közvetlen forgalmat bonyolít le nyugati partnerei­vel. Jugoszláviával az utób­bi időben éves szinten mint­egy 500 ezer dollár értékű forgalmat értek el. A szabad, kai vásár azonban újabb le­hetőségeiket kínált az előzetes tárgyalások szerint az idei 500 ezer dolláros szerződést még az idén mintegy 600 ezer dol­lárral bővítik. A szerződés aláírására a most megtekin­tett minták alapján néhány nap múlva Eszéken kerül sor. melésben több terméknél el­sők, vagy az ' elsők között va­gyunk a kontinensen. — A korszerű mezőgazda- sági árutermelés, a feldolgo­zás, a tárolás, majd a szállí­tás csak ipari termékek nö­vekvő felhasználásával való­sulhat meg. tervszerű gaz­daságfejlesztés egyszerre igény­li és vizsgáztatja a tudo­mányt. Elvárja a kutatóktól a messzire tekintést, a tudo­mányos előrelátást. A miniszter ezután rámu­tatott: örvendetes, hogy a szo­cialista nagyüzemek többsé­ge már ma is szélesre tárja kapuit a tudományos eredmé­nyek előtt, ha azok nem jelentenek aránytalanul nagy kockázatot és igazoltan nö­velik a gazdálkodás jövedel­mét. Ugyanakkor jogosan óvatosak az üzemi valóság­tól távoli, különleges körül­mények között elért és bi­zonytalanul megvalósítható tudományos felfedezésekkel, ajánlásokkal szemben. Somos András akadémikus elnökletével délután a tudo­mányos előadás és korreferá­tum vitájával folytatódott az Akadémia közgyűlése. MSBtTTWS! Az Izvesztyija ÍW EL Willi Pest megyéről A végállomás - Afhertirsa BORISZ ROGYIONOV, az Izvesztyija magyarországi különtudósííőja nemrégiben Albertirsán járt- Ékről szól riportja, amely lapjában jelent meg. Ennek a magyar községnek a neve ma már fogalom, ha a KGST integrációs építkezései­ről esik szó. A befejezéshez kö­zeledik Albertirsán az első európai 750 kilovoltos távveze­ték építése. Ennek a munká­nak a kiindulópontja az uk­rajnai Vinnyica. Ez a távveze­ték köti majd össze a Szovjet­unió dél-európai villamoserő­műveit a KGST baráti álla­maival. A hatalmas építkezés tehát a végéhez közeledik, még az idén felavatják a távvezeté­ket. Nézzük hát milyen is ennek a villamos-országútinak a vég­állomása — Albertirsa? ... Évszázadokon át élt egy­más mellett a két falu Alberti és Irsa. Éltek és a legjobb jó­akarattal sem mondhatjuk, hogy békességben. Voltak kö­zös gondjaik, bajaik, de még ez sem hozta közelebb őket egymáshoz. Különösen ellen­szenvesek voltak az itteni pa­rasztoknak a Szapári grófok, akik pökhendien dicsekedtek családfájukkal. Feljegyezték, hogy az egyik távoli ősük még a XIV. században elvesztette fél kezét. Mint utólag kiderült, nem a harcmezőn, hanem egy bírósági döntés nyomán, mi­vel pénzt hamisítottak. A bün­tetésük ismert: kézvesztés, így került először az érdeklő­dés középpontjába Irsa közsé­ge. Aztán teltek az évszázadok és a falvak elbúcsúztak gróf­jaiktól. Ez pedig akkor történt, amikor a Budapest—Szolnok vonalon előrelendültek a má­sodik Ukrán Front katonái és megtisztogatták a fasiszta fe­nevadtól a környéket. Itt is lezajlott a földosztás, s néhány esztendő múlva már szervezték a szövetkezetei. Az egyiknek a neve Szabadság, ez található a volt Albertiben. Az irsai oldalon pedig megalakult a Dimitrov nevét viselő szö­vetkezet. Csatlakozott akkor a maga 17 hold földjével Valent Mihály is, aki immáron más­fél évtizede a Szabadság Ter­melőszövetkezet elnöke. Itt ér­demes elmondani, a tsz-nél tavaly igen szép évet zártak, hiszen hektáronként 48,5 má­zsa búzát és 62 mázsa kukori­cát takarítottak be. Ilyen szép termésről még álmodni sem mertek egykor az egyéni gaz­dálkodók. De a szomszédvár sem hagyta magát. A Dimitrov Tsz sertéstenyésztő telepéről híres. Ebben oroszlánrésze van Farkas Pálnak, ennek a szűk­szavú, de megnyerő modorú el­nöknek, aki nem is tagadja, hogy kezdetben jelentős álla­mi támogatást kaptak. Ám en­nek meg is van az eredménye. Hogy ez miben mutatkozik meg? Többek között abban, hogy a tsz-tagok ma már annyit ke­resnek, mint azok, akik hajna­lonként a budapesti nagyüze­mekbe, gyárakba járnak be dolgozni a faluból. A KIS0SZ küldöttgyűlése Máté Gyuláné tanítónő, a községi pártbizottság titkára ravaszkásan tekint hol az egyik, hol a másik elnökre, Tudja jól, hogy rivalizálnak egymással, de ha az egyik baj- bajut, bizton számíthat a má­sik támogatására. Az ország­szerte híres dánszentmiklósi Micsurin Tsz segítségével Al­bertirsa környékén ezerhektá­ros gyümölcsöst telepítettek. És építik a hűtőtárolókat, ahonnan majd finom gyümöl­csöt, a népszerű Mirelit-ter­méket szállítják majd a ha­zai boltokba és külföldre egy­aránt. Az elnöki irodából indulunk tovább, ahogyan az itteniek mondják : „Vinyicába”. Ven­dégségbe az energetikusokhoz. Az alállomás kinevezett veze­tője: Kimpián Aladár mérnök azzal lep meg, hogy szinte anyanyelvi fokon beszéli az orosz nyelvet. Nem, nem ta­nult ő a Szovjetunióban. Hosz- szú évek óta dolgozik a táv­vezeték építkezéseinél és így számtalan lehetősége volt látni az építkezés panorámád ját: A tartóoszlopokat — LEP—750, ez a szakmai nevük — már felállították a magyar szerelők, a másik oldalról pe­dig közelednek már a cseh­szlovákok, akik LEP—400 ti-, pusú pilléreket állítanak fel. Ezek magyar területről viszik majd az életet adó energiát a többi szocialista államnak. Jól halad az energetikusok köz-, ponti épületének szerelése is. — Ott lesz majd Albertirsa új központja — magyarázza Máté Gyuláné párttitkár. —, Teljesen átalakul a környék és most már tényleg elmondhat­juk, valóban eltűnik az Alber­ti és Irsa közötti választófal. A község párttitkára sürget minket, pedig maradnánk még, de várnak az általános iskolá­ban. A nyolcadikosok osztályá­nak a falán a Szovjetunió ha­talmas térképe, rajta apró csillagok, melyek azt jelzik, hogy ezeken a helyeken élő is­kolásokkal leveleznek az ijjú albertirsai úttörők. Bemutat­ják nekem „az abszolút bajno­kot” is: Jutka a neve és még távolkeleti Petrovpavlovszkból is kap levelet. Jutkánál távo­labbi kapcsolatot csupán a he. 2Kti3hb öpamcKux cmpan KOHEW CTAHip- AJIhEPTHPÜJA Az Izvesztyija riportjának cfme: A baráti országok életéből. A végállomás — Albertirsa. gyakorolnia a nyelvet. Egyéb­ként, mint elmondta, hogy amikor először látogatta meg Ukrajnában a szovjet kollégáit, nyomban megértette, hogy van mivel kiegészítenie a főiskolán szerzett nyelvismeretét. A neves ukrán szakemberrel V, J. Melnyikovval gyors szá­mításokat végez arról Kimpián Aladár, hogy milyen berende­zések érkeznek rövidesen a Szovjetunióból. Itt tudom meg, hogy a szovjet berendezés együtt fog működni a buda­pesti Ganz Villamosensrgiai Műveknél készülő 320 tonnás transzformátorral, s Budapes­ten már az utolsó simítások folynak. Az épület tetejéről jól he­lyi rádióklub amatőrjei léte­sítettek ... Persze itt nemcsak a távolságról van szó. Nemrég zajlott le a, vetélkedő: „Ki <wd többet a Szovjetunióról?*"és a járásban az albertirsai gyere­kek az első helyen végeztek, megyei szinten pedig a harma­dikon. — Régi tervünk, hogy kap­csolatot teremtsünk Vinnyica úttörőivel — mondja Mikloso- vics Edit tanárnő —. Kérjük hát segítsenek nekünk ebben. A következő címre várjuk a leveleket: Magyarország, 2730. Albertirsa, Általános Iskola. A kérés természetes, hiszen ma már kötőjellel írandó: V inny ica—Albertirsa. (Fordította: Kovái Iván) A katonai felkészítésről Veszprémben ülésezett az országgyűlés honvédelmi bizottsága Következetesen megvalósul a két éve elfogadott honvédelmi törvény: mindjobban azonosul­nak a társadalmi, a honvédel­mi és az egyéni érdekek — hangsúlyozta Oláh István al­tábornagy, honvédelmi minisz­terhelyettes, a magyar néphad­sereg vezérkari főnöke az or­szággyűlés honvédelmi bizott­ságának hétfőn Veszprémben megtartott kibővített ülésén. A Pap Jánosnak, a bizottság elnökének vezetésével megtar­tott ülésen a vezérkari főnök a továbbiakban elmondotta, hogy a katonai felkészítés gaz­dagabbá és hasznosabbá, a ki­képzés színvonala eredménye­sebbé vált. Az iskolákban be­vezetett honvédelmi oktatás az ifjúság tízezreinek olyan is­mereteket nyújt, amelyek a ki­képzést megkönnyítik és ered­ményesebbé teszik. Egyre fon­tosabb feladatot lát el az MHSZ is, amelynek tanfolya­main .évente például tízezer fiatal szerez gépjárművezetői jogosítványt. Fokozottabban gondoskodnak a szolgálatukat teljesítő sorkatonák oktatásá­ról, képzéséről. A magyar nép­hadsereg számos alakulatánál megszervezték az általános is­kolai oktatást és két év alatt több ezer katona végezte el az általános iskola 7—8 osztályát. A honvédelmi törvény — mint hangoztatta a vezérkari főnök — továbbfejlesztette az érdekvédelmet. A parancsno­A magánkereskedők bizton­ságban, megbecsült állampol­gárként tevékenykedhetnek, áruellátásuk, munkájuk felté­telei sokat javultak — álla­pította meg Gyürky Rudolf, a KISOSZ elnöke a szervezet hétfői vezetőségválasztó kül­döttgyűlésének beszámolójá­ban. Hazánkban jelenleg csak­nem 11 ezer magánkereskedő működik, családtagjaikkal és alkalmazottaikkal együtt 17 ezren dolgoznak kisboltokban, piacokon, csarnokokban vagy mutatványosként, vásározó­ként járják az országot. Ré­szesedésük az országos kiske­reskedelmi forgalomból mind­össze 2 százalék, egyes terüle­teken és szakmákban azon­ban nagyban segítik a lakos­ság zayartalan ellátását. A küldöttgyűlésen felszólaló Molnár Károly belkereskedel­mi miniszterhelyettes han­goztatta, hogy a kormány elismeri és szükségesnek, az ágazat szerves részének tartja a magánkereskedelemnek a lakosság ellátásában betöltött kiegészítő tevékenységét. Ezt erősítette meg a magánkeres­kedelemről szóló törvényerejű rendelet. Magasabbra emelte a mércét részükre is a bel­kereskedelmi törvény. A minisztérium támogatja a becsületes kereskedők mun­káját, külön határozatot ho­zott a magánkereskedők több régi problémájának megoldá- | sára. fgy például a nagyke­reskedelemtől megköveteli, hogy a magánkereskedőket az államival és a szövetkezetivei egyenrangú partnerként ke­zeljék, s velük szemben hát- 1 rányos megkülönböztetést ne érvényesítsenek. A küldöttgyűlésen megvá­lasztották a szervezet tiszt­ségviselőit, köztük a KISOSZ elnökének ismét Gyürky Ru­dolfot. kok rendszeresen figyelemmel kísérik a szolgálatot teljesítő katonák és családtagjaik éle­tét. Tavaly például 178 millió forint családi segélyt fizettek ki. Javaslat készül, hogy a je­lenleginél nagyobb anyagi tá­mogatást kapjanak azok, akik­nek hozzátartozói magas össze­get fizetnek albérletért. A hadkiegészítési és terület- védelmi parancsnokságok arra törekszenek, hogy a nős had­köteleseket a lakóhelyükhöz minél közelebbi alakulathoz hívják be. Ugyanakkor igye­keznek őket építő műszaki ala­kulatokhoz helyezni, ahol anyagi előnyöket élveznek. Szóba került az ülésen, hogy. a fiatalok a katonai szolgálat­tal kapcsolatos bejelentési kö­telezettségüknek gyakran mun­kaidő alatt tesznek eleget, még olyan estekben is, amikor elegendő lenne a levélbeni ér­tesítés. Kísérletként egyes had­kiegészítési és területvédelmi parancsnokságokon munkaidő utáni ügyfélfogadást szervez­nek, Foglalkoznak azzal a megoldással, hogy a helyi és szakképzettségi változásokat a munkaügyi szervek jelentenék a katonai szerveknek. A honvédelmi bizottság, a vezérkari főnök tájékoztatója után meghallgatta a Veszprém megyei hadkiegészítési és terü­letvédelmi parancsnok jelenté­sét és a sorozó bizottságok munkáját tanulmányozta. I Ezt követően Romany Pál mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter tartott korre­ferátumot. — A magyar mezőgazdaság fontosságát az ország gazda­sági erőforrásainak sorában elfoglalt helye határozza meg — mondta Romány Pál. — Európában. Magyarországon a legnagyobb a mezőgazda­ságilag művelt terület ará­nya, hazánk . területének 73 százalékán folyik mezőgaz­dasági termelés. Az egy la­kosra jutó mezőgazdasági tér­

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom