Pest Megyi Hírlap, 1978. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-31 / 126. szám

ÖT ÉV UTÁN Új diplomások készülődése Míg az alapfokú iskolai fo­galmaktól eljutunk egy maga­sabb tudományos szintig, míg' a tanulóból tudományát önál­lóan művelő és gyarapító kuta­tó lesz, bizony hosszú idő telik el. Az iskolaév végéhez köze­ledve két végzős agrármérnök­jelölttel beszélgettünk az indu­lásról, egyetemi éveikről, cél­jaikról. Szaniszló József, 1973-ban költözött be gólyaként a Gö­döllői Agrártudományi Egye­tem kollégiumába. Fészket ra­kott, és igyekezett minél job­ban elsajátítani az egyetemen szerezhető ismereteket, hogy majdan tudását országunk va­lamelyik mezőgazdasági üze­mében kamatoztassa. Munká­sok és parasztok között ne­velkedett, s így nem volt telje­sen véletlen, hogy éppen ag­rármérnök lett a sándorfalvi gyerek. Kitárulkozott Az előzmények azonban en­nél érdekesebbek. A falusi fiú Szegedre került, s a Radnóti Miklós gimnáziumban érettsé­gizett orosz-testnevelés tagoza­ton. Tanulmányait először mégis jogi szakon akarta foly­tatni, de hamar ráeszmélt, hogy erre a pályára alkalmatlan lenne. Kedvenc tárgya a bioló­gia és a kémia volt, s ez, páro­sulva földszeretetével, végül is Gödöllőre vezette, az Agrár- tudományi Egyetemre. Sikeres felvételi után vágott neki az ötéves, csöppet sem könnyű tanulásnak. Olykor feltűnően halkszavúnak ta­lálták társai. Az idő múlá­sával azonban kitárulkozott, megismerték szervező és ötlet­gyártó képességeit, a közössé­gi munkára nagyon is alkal­mas egyéniségét. A tanulás mellett egyre több tisztséget vállalt, s ezek a pozíciók nem­csak címeket jelentettek szá­mára. : Megválasztották alapszerve­Anyakönyvi hírek Született: Görbe László és Lengyel Margit: Krisztián, Fé­nyes Péter és Gubek Ilona: Pé­ter, Csóré László és Kádár Eszter: László, Szabó József és Nagy Mária: Tünde, Ivicsics Sándor és Dóczi Erzsébet: Eri­ka, Domokos Gyula és Házi Ilona: Laura, Mészáros József és Hoffmann Erzsébet: Krisz­tina, Erzsébet, Fényes Mihály György és Szerdahelyi Kata­lin: László, Radics Zsigmond és Bada Márta: Zoltán, Őszi István és Földi Etelka: István, Szabó Ferenc és Berla Margit: Tamás, Varga László és Szabó Mária: Katalin, Laczi József és Varga Klára Margit: Anna, Kiss Lajos és Szarka Krisztina Mária: Helga, Sebestyén Lajos Bagi íagzi Színpadon és valóságban zeti KISZ-titkárnak, kari bi­zalminak és a kari végrehajtó bizottság szervező titkárának. 1977. tavaszán felvették az MSZMP tagjai közé. Két éve szerződést kötött a szegedi Fel- szabadulás Termelőszövetke­zettel, s így biztos munkahely várja az új diplomás agrár­mérnököt. Az öt év tapasztala tait így summázza: — Az egyetemen kellő elme. lett felkészültségre tehetünk szert, amihez a gyakorlati ta­pasztalatokat majd ezután kell megszereznünk. Várfi András származását tekintve kissé távolabbról ke' rült kapcsolatba a mezőgaz­dasággal. Szülei alkalmazottak voltak. Hétéves koráig vidé­ken nevelkedett, majd később a nyarakat töltötte falun. El lentétben Szaniszlóval, 0 nyomban a nyolcadik elvégzé­se után mezőgazdasági szakkö­zépiskolába jelentkezett, s ott is érettségizett. Az egyetemi felvételi éppen ezért nem is volt különösebben nehéz pró­batétel számára. A tudás mellé Egyévi katonaság után első riportalanyunk évfolyamtárs, ként kezdte meg tanulmányait az egyetemen. Igen ambició­zus ember benyomását keltet­te már az első időszakban. Ö is kivette részét a közösségi munkából. Alapszervezeti KISZ-titkár, majd 1977-ben őt is felvették 'a pártba. A diplo­ma megszerzése után a Békés megyei Gyomára költözik, ahol a Győzelem Termelőszövetke­zet tagja lesz. Ismerve önmaga adottságait nem is gondolkozott azon, hogy növényvédő mérriökként a tu­dományos, vagy gyakorlati munkát válassza. Azt vallja, hogy az alapos elméleti tudás mellé mindenkinek szüksége van a gyakorlat megismerésé­re. Mitru Mihály László és Bálint Zsuzsanna: Zoltán, Orth Vilmos és Szalai Éva: Éva, Csákvári László és Vincze Erzsébet Terézia: Éva Krisztina nevű gyermeke. Névadót tartott: Schváb Ist­ván és Kaszab Sarolta: Judit, Sebők Ferenc és Dávid Ánna: Richárd nevű gyermekének. Házasságot kötött: Antal Jó­zsef és Ladányi Erzsébet, Ben- csik Ferenc' és Nagy Katalin, Kárpáti László és Feiler Zsu­zsanna Mária. Elhunyt: Fuferenda Mária, Gödöllő, Hegy utca 36., Ecker Györgyné Sebestyén Mária, Gödöllő, Asbóth utca 21., Pó­lyák Lajosné Péteri Anna, Hatvan, Mikes utca 25., Váczi Kálmán, Gödöllő, kastély. V. ÉVFOLYAM, 126. SZÁM 1978. MÁJUS 31., SZERDA Gyermekvédelem, könyvtárhálózat Több mint háromezer olvasó Ülésezett a városi tanács Szép ünnep van készülőben nálunk, adta hírül Varga Mi­hály vőfély a múlt hét végén Bagón 72 háznál, amikor Tóth Sándor örömapa megbízásából Magdi leánya lakodalmába hí­vogatta a rokonokat, ismerősö­ket, barátokat. Kétszázhetven személy kísérte a menyasz- szonyt és ötvennyolc ház száz- nyolcvan meghívottja a vőle­gényt, László Zoltánt. Díszzsebkendő — Hogyan készültek a nagy napra? — kérdeztem Tóth Sándornét, az örömanyát. — A készülődés a hívoga- tásnál sokkal előbb, már akkor kezdődik, amikor a lánygyerek kimarad az iskolából. A nagy­mama, a keresztmama együtt a közeli rokonsággal, ekkor kez­di hímezni a díszzsebkendőket, amiket a vendégek kapnak a bokréta mellé. Idejében kell hozzálátni, hiszen nem lehet tudni, mikor kopog a lányos­ház ajtaján a kérő. Ha aztán a fiatalok bejelentik szándéku­kat, a szülőknek, helyt kell áll­ni, meg kell adni a módját. Vendég éhes gyomorral, szom- jas torokkal el nem mehet. Is­ten mentsen attól minden há­zigazdát, aki lagzit csinál, hogy szó érje a háza elejét. Az udvar végébe felvert fél­tetős sátor alatt hatalmas kon- dérokban főzik a gulyást, a közeli kemencékben sütik a hurkát, a káposztás és a túrós­rétest. Elek Júlia sem itt kez­di a lakodalmas szakácsmes­terség gyakorlását. — Bizony háromszáznál is több lagziban gondoskodtam a vendégekről. Valamikor 15—20 házat hívtak, hogy az öröm­szülőkkel osztozzanak a víg- ságban. Ahogy aztán az újon­nan épülő házak egyre maga­sabbra nőttek, úgy emelkedett a meghívottak száma is. Ma már általános a kétszáz-két­százötven személyes Íagzi Ba­gón. Ezért nem elég szomba­ton hajnalban elkezdeni a munkát. Rengeteg ennivaló kell ilyen alkalomra. Most is két hízót szúrt le a házigazda, én magam száz baromfinak vágtam el a nyakát. A vendégek jókedvűen ér­keznek. Mindegykük hoz egy tortát, egy tál házisüteményt, olyat, amilyet legjobban szeret a háziasszony, meg egy tál ap­rósüteményt. A férfiak kezé­ben meg egy-egy 5 literes fo­nott demizson, a lámpás, ahogy mondják, mert annak a tartalma állítólag éjfélre vilá­gosságot gyújt a legsötétebb agyban is. Honismereti tábor Aszódon Még lehet jelentkezni Június 26-a és július 7-e kö­zölt rendezik meg Aszódon a járás és a nagyközség közös szervezésében az első Pest me­gyei honismereti tábort, mely­nek résztvevői a történelem, a néprajz és a szociológia iránt érdeklődő középiskolai diá­kokból és főiskolai hallgatók­ból kerültek ki, de meghívtak néhány nyolcadik osztályos ta­nulót is. A tábor múzeológusok és tanárok vezetésével Aszód, Domony és Ikiad községekben történeti és néprajzi gyűjtő­munkában vesz részt. Megis­merkednek továbbá a Galga- völgy történelmi múltjával, néprajzi, művészettörténeti emlékeivel, az itt élő népmű­vészekkel. Meglátogatják a környék falumúzeumait, de mindemellett a tábori élettel járó kötetlen, szórakoztató foglalkozásokon is szerezhet­nek élményeket. A tábor hallgatóinak rész­vétele ingyenes. Itt hívjuk fel azoknak a 14—18 éves fiata­loknak a figyelmét, akiket a fenti témák érdekelnek, és szeretnének a tábor munkájá­ban részt venni, jelentkezésü­ket az aszódi Petőfi Múzeum címére küldjék meg június 4-ig. VÖRÖSKERESZT Növelők találkozója A Vöröskereszt péceli szer­vezetének csúcsvezetősége ba­ráti összejövetelre hívta meg az állami gondozott gyerme­kek nevelőit. A találkozón Ju­hász Jenőné, a Szemere Pál általános iskola igazgatóhe­lyettese meleg szavakkal kö­szöntötte a résztvevőket, s az iskola úttörői adtak műsort, majd a nevelőszülőkkel be­szélgettek a község vöröske­resztesei a nevelés és a szo­ciális gondoskodás kérdéseiről. Ez az összejövetel csupán a kezdeti lépés, a tanács és a Vöröskereszt-szervezet közötti együttműködési szerződés alap­ján a jövőben nemcsak fiata­lokra, s az őket nevelő szü­lőkre figyelnek majd, felku­tatják a községben élő, támo­gatásra szoruló idős embere­ket is. Egyéves továbbképző Tavaly szerveztek először egyéves politikai továbbképző tanfolyamokat, a többi között Pécelen is. A hetenként meg­tartott foglalkozások, az elő­adások és a szorgalmas tanu­lás most meghozta az eréd- ményt, a félévi vizsgák után az év végi számadás is jól si­került. Az órákon mutatott nagy aktivitás, vitakészség megkönnyítette a tanulást, s tizenöten fejezték be sikeresen tanulmányaikat, többségükben gazdasági vezetők, középkáde­rek. A menyasszonyt öten is öltöz­tetik. Sápadt, izgatott, zavar­tan, nézi magát az eléje tartott tükörben. Szorít a koszorú, ké­nyelmetlen a cipő, szokatlan a földig érő selyemruha. Vigasz­talni próbálom. — Miért ez a nagy izgalom, Magdika? Olyan sokszor lát­tam színpadon, mint a Muha- ray népi együttes lakodalmas műsorának menyasszonyát. Másfajta játék — Egészen más volt az. A színpadon csak játszunk, de most egy egész életre szóló já­ték kezdődik. És csakugyan, bár ugyanaz az énekszó hangzik, mint a színpadon, s az együttes lány­tagjai éneklik, mégis mennyi­vel másképpen szól: — Megkö­tötték nékem a koszorút... A lánypajtások, a szereplőtár­sak könnyes szomorúsággal nézik a menyasszonyt, amikor a vőfély belekarol, és az udvar közepén álló násznép elé veze­ti. hogy elmondja a búcsúzó lány szavait: Kedves édes­anyám, ki világra szültél / Féltő szeretettel óvtál és ne­veltél / Ilyen fiatalon szárny­ra eresztettél... A zenekar rá­zendít, s egyszerre csattan a Gödöllő város tanácsa teg­nap, kedden délután a járási hivatal nagytermében ülést tartott. A napirend előtt Be­nedek János tanácselnök be­számolt a két ülésszak között eltelt időszak legfontosabb eseményeiről. A tanácsülés na­pirendjén szerepeit: Beszámoló az ifjúsági és gyermekvédelmi bizottság munkájáról; Beszá­moló a közművelődési munka helyzetéről és a feladatok meg­határozása, különös tekintettel a városi-járási könyvtár tevé­kenységére; Tájékoztató az 1977. évi tanácstagi beszá­molókon elhangzott közérdekű bejelentések helyzetéről. A tanács befejezésül szemé­lyi kérdésben döntött. A már korábban megüresedett titkár­ságvezetői tisztségre dr. Jósa Miklós jogászt nevezte ki. Az ifjúsági és gyermekvé­delmi bizottság elmúlt négy­évi munkájáról Molnár János, a bizottság elnöke terjesztette elő a beszámolót. Bevezetőjé­ben emlékeztetett a rendőrka­pitányság ifjúságvédelmi osz­tályával kötött megállapodás­ra, melyben vállalták: karölt­ve a KISZ városi bizottságá­val, a kereskedelmi szakigaz­gatás képviselőivel, havonta Végigjárják a vendéglátó- helyeket, ellenőrizve, vajon ta­lálhatók-e itt 18 éven aluliak? Ez a tevékenység, a beszámoló szavai szerint, idővel egy ki­csit elhalványult, mert nem volt hozzá elég erő. Munkájuk során ugyan nem találtak olyan rend­ellenességet, amelyet je­lentősebb intézkedésnek kellett volna követnie, az ellenőrzéseket azonban to­vábbra is fontosnak tart­ják. Legalább negyedévenként vé­gig kell járni a szórakozóhe­lyeket, az állomások környé­két, mindazokat a helyeket, ahol az ifjak, a fiatalkorúak szívesen tartózkodnak. dal: Köszönöm, anyám, hogy felneveltél, értem annyi köny- nyet kiejtettél... A tanácsházból kilépő ifjú párt*újra zene fogadja: Piros bagi lány, mikor hozzád jár­tam ... És hiába, hogy az anyakönyvvezető a két fiatalt házaspárnak nyilvánította, a régi szokás szerint a vőlegény­nek még a menyasszonyosház- tól is ki kell kérnie választott­ját. A násznép kettéoszlik, s úgy indulnak tovább. Ezerráncú szoknyák A Muhary Elemér népi együttes tagjai a színpadról most a bagi Puskin utcára va­rázsolják a régi lakodalmak minden színét, derűs hangula­tát. Röppennek, libbennek az ezerráncú szoknyák, dobban­nak a keményszárú csizmák. Aki a bagiak közül még nem látta az együttest a művelő­dési házban, mo^t itt megnéz­heti őket. És mintha az egész falu itt szorongana az utca két oldalán. Részese a lakodalom­nak mindenki, mert hangulata átragad a kíváncsiskodó né­zőkre. akik átveszik a fiata­lok dalait: Aki miránk bámész­kodik, a lagziba kívánkozik. Az együttes tagjai hazáig kí­sérik a menyasszonyt, azután visszamennek a vőlegény elé. csatlakoznak a násznéphez, s újrakezdődik a több száz mé­teres menettánc. Fercsik Mihály Rendszeresen figyelemmel kíséri a bizottság a nevelőszü­lőkhöz kihelyezett állami gon­dozott kiskorú gyermekek élet- körülményeit. Fontos felada­tuk azoknak a családoknak a látogatása, ahonnan valami­lyen oknál fogva el kellett hozni a gyermeket. Ez annak megállapítása végett is fontos, hogy vajon szükséges-e a jö­vőben a gyermek további álla­mi gondozása, avagy figyelem­be véve a változásokat, vissza­térhet szüleihez. Négy éve módosították a családjogi törvényt és a gyám­ügyi eljárást. Az új jogszabá­lyok bevezetésével nőtt az if­júság- és gyermekvédelem tár­sadalmi hátterének jelentősé­ge. Akkor vezették be a rend­kívüli nevelési segélyt, amely­ben jelenleg városunkban '22 gyermek részesül. Itt érdemes megemlíteni, hogy a gyámhatóság 1974-ben 35 ezer forintot, tavaly 140 ezret fordíthatott rend­kívüli segélyekre. A tanácsülés elfogadta a bi­zottság jelentését és utasítot­ta, hogy a tanácstagi körze­tekhez kapcsolódva alakítsa ki társadalmi gyermekvédelmi hálózatát. A második napirendi pont előadója Barkóczi István, a tanács művelődési osztályának vezetője volt Először a felnőttoktatás helyzetét elemezte. Bár az üze­mekben, intézményekben ma is sokan dolgoznak, akik nem végezték el a nyélc osztályt, a dolgozók iskolájában ta­nulók száma csökken. Ugyan­akkor többen vizsgáznak ered­ményesen. A tanulók több mint ötven százaléka harminc évnél fiatalabb, mégis ebből a korosztályból kerül ki a lemor­zsolódók túlnyomó többsége. Örvendetes tény: két év alatt 107 cigány tanuló vizsgázott eredményesen. A beszámoló nagyobb része a közművelődés helyzetét ele­mezte. Gödöllő művelődési házának dolgozói közismerten mostoha körülmények között látják el feladatukat. Ennek ellenére igyekeznek új kezdeményezé­sekkel is minél többeket be­vonni a kulturális életbe. A klubok működése ellentmon­dásos. A szocialista brigádve­zetők és az értelmiségiek klub­ját például megszüntették ér­dektelenség miatt. Annál szebb sikerekkel dicsekedhet az ifjú­sági klub, amely tavaly elnyer­te a kiváló címet. A TIT és a helytörténeti gyűjtemény munkájának rö­vid értékelése után, a városi könyvtárhálózattal foglalkozott a beszámoló. A legfontosabb ezek közül a Juhász Gyula városi-járási könyvtár, amely Gödöllő lakosságát hivatott olvasnivalóval ellátni, illetve a járás módszertani központ­jának feladatát. Ezenkívül valamennyi általános is­kolában, a közép- és szak­munkásképző iskolában, az üzemekben, intézmények­ben működik könyvtár. A városi könyvtár körül­ményei nem a legkedvezőb­bek. Noha 1975-ben korszerű­sítették, alapterületét növel­ték, elmarad az ilyen felada­tot ellátó intézmény követel­ményeitől. Áll ez különösen a gyermekrészlegre, ahol egy 20 négyzetméteres helyiségben körülbelül 10 ezer kötetet zsú­foltak össze, a beíratott gyer­mekek száma 800. A velük való foglalkozás, a helyben ol­vasás szinte lehetetlen. Kiemelt feladatnak tekin­tették az utóbbi években a fiókhálózat bővítését. Körülbe­lül kétszázezer forintos költ­séggel . hozták létre Blaha- fürdőn, a volt MÁV-váróte- remben az I. számút, amely azonban meglehetősen kihasz­nálatlan. Az említetten kívül Királytelepen és a Stromfeld Aurél sétányon van fiók­könyvtár, az előbbiben 1500, az utóbbiban 5 ezer 500 kötet közül válogathatnak az érdek­lődők. A lakótelepi igen nép­szerű, máris bővíteni kellene. Kedveltségéhez alighanem hozzájárul az itt megtalálható harminckétféle folyóirat. A városi könyvtár köny­veinek száma 1977. de­cember I-én 45 ezer 693 kötet volt. Egy lakosra 1,8, egy olvasóra 14,2 könyv jut. Az állomány egyenletesen nö­vekszik, de üteme nem éri el az országos átlagot. A múlt év legnagyobb eredményének tátják, hogy a könyvtár olva­sóinak száma meghaladta a háromezret. (Gödöllőnek a legújabb adatok szerint 27 ezer lakója van.) Egyetlen esz­tendő alatt majdnem három­száznegyvennel gyarapodott a beiratkozott olvasók tábora. Könyvtárunk kiterjedt könyvtárközi kölcsönzést foly­tat, városunk lakossága gya­korlatilag minden Magyaror­szágon megjelenő könyvhöz hozzájuthat. Különös gondot fordítanak a középszintű szak- irodalom beszerzésére. Tanulók, egy-egy téma iránt érdeklődők, tanul­mányírók, előadásra ké­szülők egyaránt megtalál­hatják a szükséges irodal­mat. Befejezésül a részletekre is kiterjedő beszámoló a városi könyvtár további fejlesztését vázolta fel, illetve az iskolai és üzemi könyvtárak helyzetét elemezte. A városi tanács ezt a beszá­molót is elfogadta, majd meg­hallgatta és tudomásul vette dr. Szőnyegi Lajos vb-titkár tájékoztatóját a tavalyi ta­nácstagi beszámolókon elhang­zott közérdekű bejelentések sorsáról készített tájékoztató­ját. K. P. SPORT + SPORT ASZÓD L'bdarúgás Általában a papírformának megfelelő eredmények szület­tek az aszódi kispályás labda­rúgóbajnokság negyedik és ötödik fordulójában. Meglepe­tésnek az IMI nagy gólarányú veresége, s az eddig pontot sem vesztő Domony keserves győzelme számít. Eredmények: Újtelep—Gavit 3:1. Domony —Gabonaivar 3:0, Ferrome- chanika—Költségvetési üzem 2:1. Honvéd—G^bonaipar 3:1, IMI—Újtelep 1:1. A bajnokság állása: 1. Honvéd 5 4 1 ___ 22-5 9 2. Domony 4 4 — _ 13-5 8 3. Üjtelep 5 2 1 2 13-11 5 1. Ferromechan. 4 2 1 1 10-7« 5 5. IMI 5 1 3 1 10-15 5 C. Gabonaipar 4 1 — 3 4-8 2 7. GAVIT 5 — 2 3 9-15 2 8. Epítőip. Stöv 1 1 — 3 8-14 2 9. Költségvetés 2 — — 2 2-7 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom