Pest Megyi Hírlap, 1978. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-19 / 116. szám

Vegyszeres gyomirtás Kartalon ■ írtm lls& mm • V ’ '- ^Ég A kartali Petőfi Termelőszövetkezet borsó földjén másodszor végeznek vegyszeres gyom­irtást. Képünkön a szövetkezet szakemberei beállítják az új, huszonhat méter széles terü­letet befogó öníözőgép szórófejeit. Bene Mihály felvétele A járás népdalkincse Kutassuk az igazgyöngyöket Hideg tél volt még, amikor Győré Zoltán zeneszerző, a gödöllői Agrártudományi Egye­tem közművelődési titkára, a gödöllői járási hivatal műve­lődésügyi osztályának megbí­zásából vállalkozott arra, hogy a járás pávaköreit meglátogat­ja, megismerkedik műsoraik­kal, segít dalcsokraik összeál­lításában. / Pávakörök Köztudomású, hogy járá­sunk községeiben országos vi­szonylatban is rangos pávakö­rök működnek: Bagón, Ikla- don, Kerepesen, Szadán, Hé- vízgyörkön, Galgamácsán, Zsámbokon, Dányban, Csömö­rön. A községek népdalkörei nemcsak szűkebb környeze­tüknek, hanem minden népze­ne iránt érdeklődőnek örömet szereznek dalaikkal. A minap a meglátogatott kórusok veze­tői jöttek össze az Agrártudo­mányi Egyetemért, hogy meg­hallgassák Győré Zoltán véle- fnényét a látottakról és hallot­takról és megbeszéljék felada­taikat, ami nemcsak dalcsok­raik összeállítására vonatko­zik, hanem a még nem, vagy alig ismert dalok gyűjtésére is. A pávakörök nagy esemé­nye a Röpülj páva vetélkedő segítségével országos mozga­lommá vált népdalok gyűjtése és éneklése. A népdal ma már a legdivatosabb táncdalokkal szemben is állja a versenyt, s a szocialista kultúrába bele­szövődik az az értékes hagyo­mány, amit népünk egy évez­reden át alkotott, megterem­tett. Élő népköltészet A pávakörvezetők megbe­szélésén hallottak alapján megállapíthatjuk, hogy a tuda­tos művelődéspolitika, a folk­lór minden értékét a közmű­velődés különböző formáin ke­resztül, maradandóvá tudja tenni. A népművészet alkotá­saiban egyszerre ragad meg bennünket a tisztaság és az egyszerűség, de ugyanakkor az a korlátok közé szorított emberi tehetség is, ami az alá­vetett, kizsákmányolt társa­dalmi helyzetben nem is fej­lődhetett másként. A népköl­tészetben, népdalban éppen az a megrendítő, hogy tudjuk, nilyen szörnyű társadalmi el- lyomás, milyen nehézségek, mrlátok, akadályok közepette alkotott a névtelen paraszti énekes. A népköltészetnek, a folklór­nak állandó és elevenen ható, formáló ereje volt a művelt társadalmak történetében, és ezt a gazdag frisseségét nap­jainkig sem veszítette el. Lát­ható, hogy azokban a közössé­gekben, ahol még elevenen, szóhagyományként él a nép- költészet, a népdal, ott hosszú évekig betölti kultúrateremtő, alakító funkcióját. Mert nem igaz az, hogy már csak a het­venéves emberek tudják a csárdást és a mulató nótákat. A kételkedők nézzék végig bármely Galga menti falu la­kodalmát és láthatják, hogy az egészen kicsi változásoktól el­tekintve, ugyanúgy tartják a lakodalmakat, mint harminc­negyven, vagy akár ötven-hat- ván esztendővel ezelőtt, és mulatnak a régi nótákat fújva, estétől reggelig. Ötszáz dal A népdalokért aggódtak a megbeszélés vezetője és a meghívottak egyaránt. Azon töprengtek, hogyan lehet a jó­nak és a széprték, a nemesnek és az igaznak a versenyképes­ségét valamiképpen biztosíta­ni. Abban megegyeztek, hogy a zenei népművelésnek óriási a jelentősége, még jobban fel kell kelteni a népművészet iránti igényt A gyerekeket, a fiatalokat élményekhez kell juttatni, hogy különbséget tud­janak tenni jó és rossz, jó és még jobb között. Segítik-e ezt a járás pávakörei? A Győré Zoltán által a köz­ségek pávaköreiben összegyűj­tött és meghallgatott népdalok száma közel ötszáz, de ennek csak mintegy ötvenöt százalé­ka az igazi népdal, s a népdal kategórián belüli szóródás is hasonló képet mutat, vagyis az összes megismert népdalban az igazgyöngyök aránya nem magasabb a tizenöt-húsz szá­zaléknál. Sok ez vagy kevés? Figyel­meztető jelzés! — állapították meg a jelenlevők. Figyelmez­tető, hogy gyorsan kell csele­kedni és elsősorban a gyűjtő­munkát kell erőltetni. Élnek közöttünk hetven-nyolcvan éves nótafák, akik dalaikat még ránkhagyhatják. Minden mű­velődési ház rendelkezik mag­nóval, minden községben él­nek népdalt szerető és kottát ismerő pedagógusok, s ísv nem lehet akadálya a £vfljtőmun_- kának. A művelődési házak­nak, a községi tanácsoknak, a termelőszövetkezeteknek közö­sen kell vállalniuk a mecénás szelénét, mert csak így őriz­hetjük meg korunkban, múl­tunk értékes alkotásait. Mecénások Ugyanilyen mecénása szerep vállalását kívánja az érintet­tektől annak a tervnek a Siker a VIT-vetéikedőn öten az elődöntőben. Az or­szágosan meghirdetett VIT- vetélkedőkön az egyetemről három csapat indult a városi versenyen. Az egyik közülük megnyerte ezt, sőt a megyei versenyt is, és bekerültek az országos középdöntőbe. Ezt április 28—30-ig rendezték meg, Tatán. Az öt fiatalember — Pál Gábor, Pékár István, Tantó Sándor, Váradi János IV. év­folyamos gazdászok és a vég­zős Schlett István gazdász — sikeresen szerepelt a verse­nyen és bejutott az országos elődöntőbe, amely már a te­levízió kamerái előtt fog le­zajlani. megvalósítása is, hogy a Galga menti népdalokat nyomtatás­ban kiadják, hogy hozzáférhe­tők legyenek minden érdeklő­dő számára, hogy ott legyenek a táj emberének kezében min­dennapi használatra, önma­gunk nemesítésére, művészeti értékeink megőrzésére. Nagy tervek ezek, de meg­valósíthatók, hiszen a gyűjtő­munka elkezdődött, a szándék világos és közös. A pávaköri vezetők nagy akarása, Győré Zoltán hozzáértése, az érde­keltek támogatása biztosíték lehet a tervek megvalósításá­ra. Fercsik Mihály ÖNKIADÁSA I V. ÉVFOLYAM, 116. SZÁM 1978. MÁJUS 19., PÉNTE$ Üzemekben, iskolákban Olvasókat neveinek a könyvtárak A Juhász Gyula könyvtár | mellett városunkban az üzemi, intézményi, szakszervezeti és műszaki, valamint az iskolai I könyvtárak szolgálják az olva­sómozgalmat. A közművelődés e fontos területén nagy sze­rep jut az Árammérőgyár, a Gépgyár, a Közép-magyaror­szági Közmű- és Mélyépítési Vállalat, a Vízmű, a Vendég­látóipari Vállalat, a Mezőgaz­dasági Gépkísérleti Intézet, a Humán Oltóanyagtermelő és Kutató Intézet és a Gyógyért könyvtárainak. Ugyancsak helyben olvashatnak, kölcsö­nözhetnek a dolgozók a Pest megyei Állami Építőipari Vál­lalat munkásszállásán, a rende­lőintézetben, a postán és a MÁV-állomáson. A vállalatok, intézmények dolgozóinak több mint 28 százaléka rendszeres látogatója a munkahelyi könyvtáraknak. Szerény ti sztélét díj Főfoglalkozású szakszerve­zeti könyvtáros csak az Áram­mérőgyárban és a Mezőgazda- sági Gépkísérleti Intézetben dolgozik, a többiek szerény tiszteletdíj ellenében látják el fontos megbízatásukat. A na­gyobb üzemek évente 20—25 ezer forintért maguk vásárol­ják a könyveket, a kisebbek á Szakszervezetek Pest megyei Tanácsától, illetve ennek köz­ponti könyvtárától kapják a köteteket. Az üzemi szakszervezeti könyvtárak sokat tesznek a munkások, a szocialista brigá­dok olvasóvá neveléséért. A személyes, közeli kapcsolatok révén, a brigádokkal kötött szocialista szerződések alapján a közművelődési könyvtárak­nál jobb, hatásosabb propa­gandát fejtenek ki. Éppen ezért kellene több gondot for­dítani a helyiségekre. Műszaki könyvtár négy na­gyobb üzemben, az Árammé­rőgyárban, a KKMV-ben, a Humánban és az MGI-ben működik. Könyvállományuk kielégítő, feladatuk, hogy a műszaki dolgozókat lássák el a SPORT + SPORT + SPORT -I- SPORT 4- SPORT + SPORT Pályát avattak Galgamácsán Labdarúgó-kispályát avattak Galgamácsán, amelyet a he­lyi Összefogás Mezőgazdasági Termelőszövetkezet központi majorja mellett sportolók és sportbarátok építettek társa­dalmi munkában. Az avató­ünnepségen kispályás labda­rúgó-tornát rendeztek. A mér­kőzések előtt a legjobban dol­gozó társadalmi munkások könyvjutalmat és emlékpla­kettet kaptak a termelőszövet­kezet egyesületének tömeg- sportbizottsagától. Boromissza Károly, Vaukó Károly, Kecs­kés Szabolcs, Kecskés István. Pesti László, Király Kálmán, Hajdú István, Koreny Tibor, Garai László és Kővári György szabad idejükben építették a pályát. Segítséget adott a termelőszövetkezet vezetősége, szakszervezeti bizottsága, s a helyi pártszervezet is. A szemerkélő eső ellenére sokan voltak kíváncsiak a találkozóra, amelyeken a vác_ szentlászlói termelőszövetke­zet, a galgamácsai MEDOSZ, és az SE öregfiúk csapatai mér­ték össze erejüket. Közülük a Tsz MEDOSZ bizonyult a leg­jobbnak, négy ponttal lett az első. A mérkőzések után a Galga étteremben baráti találkozón vettek részt a csapatok tagjai, a társadalmi munkások, s a község sportéletének irányítói. ★ Lejátszották a galgamácsai körzeti kispályás labdarugó- bajnokság VI. fordulójának mérkőzéseit. Eredmények: Tsz-MEDOSZ—Állami Gazda- sági MEDOSZ 0:2. Kemény mérkőzésen nyertek a vendé­gek. SE öregfiúk—Kiskút SC 5:1. Ilyen arányban is meg­érdemelt a győzelem. Vémpel SC—Tsz Gépész 4:1. Otthoná­ban jól szerepel a szovjet csapat. TAPED— MN—Össze­fogás SE 0:8. Kiütéssel nyert a sportkör csapata. Vácegresi Haladás SE—Váckisújfalu 6:2. A vácegresiek otthonukban ve­retlenek. A tabellát az Állami Gazdasági MEDOSZ vezeti 10 ponttal, a 8 pontos Vácegres és a 7 pontos Összefogás SE előtt. Ölen a válogatottban A magyar gyeplabda-válo­gatott május 19. és 21. között a zágrábi nemzetközi tornán szerepel. A mieink a jugo­szláv, a finn és a perui válo­gatottal mérik össze erejüket. A válogatottal együtt uta­zott el Gödöllőről öt játékos: Gerőfi László, Bankó Sándor és a három Prutek testvér: János, Tibor és István. A ta­vasszal sikeresen szereplő GSC erősségei minden bizony­nyal a válogatottban is bizo­nyítják tehetségüket. Városi sportnap Féléves előkészület után, május 20-án, szombaton dél­után három órakor kezdődik Gödöllőn a városi sportnap. A rendezőség gondolt a szeszé­lyes időjárásra, s ha az eső elmosná a versenyeket, má­jus 26-án, pénteken délután négy órakor tartják meg őket. A felvonuló csapatok a Himnusz hangjainak elhang­zása után bemutatót néznek meg; a programban az óvodá­sok után a Török Ignác Gim­názium és Óvónői Szakközép- iskola tanulói szerepelnek. A GEAC vívóinak, súlyemelői­nek, cselgáncsozóinak és gyep- labdásainak bemutatója után az általános iskolák diákjai kialakítják az OSN feliratú zá. róképet. Falusi do’gozók spartakiádja Huszonhetedszer rendezik meg a Falusi dolgozók spar- takiádját. Az idei versenynek különös jelentőséget ad az, hogy az országos sportnapok keretében szervezték meg. Több sportágban — atlétika, kézilabda, röplabda — orszá­gos döntők is lesznek. A spartakiád lehetőséget ad a falusi dolgozóknak, hogy pontokat szerezzenek az Ed­zett ifjúságért mozgalomban, s hogy a versenyeken eldönt­sék, kiket illet a járás spar- takiádjának győztese cím. A versenyek megnyitóját május 21-én, vasárnap délelőtt 9 órakor tartják a GEAC sporttelepén. A tekeversenyek, nek az aszódi pálya ad otthont. A járási verseny első három helyezettje okleveleket kap. Pécel Kispályás labdarúgás Nagy népszerűségnek ör­vend Pécelen a kispályás lab­darúgó-bajnokság. A tizenegy csapat összecsapásain jól szó­rakoznak a nézők. A legutóbbi forduló öt mérkőzésén húsz gól született, s bár a találko­zók többségén a papírforma érvényesült, a vasipariak győ­zelme a vegyesipariak ellen meglepetés. A kötségvetésiek csonka csapattal, négyen áll­tak ki, s így a Club—99 fél­gőzzel is 7—1-re győzött Eredmények: Vasipar—Ve- gyesipar 1—0. Kemény mérkő­zésen szerencsés győzelmet aratott a Vasipar. KIOSZ— MEDOSZ 1—1. A MEDOSZ védelme jól állt a lábán. Club—99—Költségvetés 7—1. Gagarin tér—PVCSV 5—0 Könnyen nyert a listavezető. Sütőipar—ÁFÉSZ 2—2. A színvonalas mérkőzésen so­káig vezetett az ÁFÉSZ, de a végére összeszedték magukat a sütőipariak. Az eredmény igazságos. A bajnokság állása: 1. Gagarin tér 15 12 1 2 48- 8 25 2. Vegyesipar 15 8 4 3 31-15 20 3. Club 15 7 5 3 38-16 19 4. KTOSZ 14 6 5 4 2S-19 17 5. Vasipar 15 7 3 5 32-32 17 6. Rét 14 7 2 5 23-23 16 7. ÁFÉSZ 16 5 4 7 22-39 14 8. Költségv’eté? 15 5 3 7 28-40 13 9. MEDOSZ 16 4 4 8 19-29 K 10. Sütőipar 15 4 3 8 23-33 11 11. PVCSV 16 3 2 11 12-31 8 legújabb, termelést segítő szakirodalommal, külföldi fo­lyóiratcikkek fordításaival. Ja­vítani kell a műszaki és a szakszervezeti könyvtárak kö­zötti együttműködést. Ajándékkötetek A jövő olvasni szerető, könyvforgató munkásainak ne­velésében jelentős szerepet tölt be a 202-es számú Ipari Szakmunkásképző Intézet, füg­getlenített könyvtáros irányí­totta iskolai könyvtára. Jó a felszerelés, elegendő a könyv, s a tanulók kihasználják a le­hetőségeket. Ugyancsak füg­getlenített könyvtáros dolgo­zik ez év elejétől a Török Ig­nác Gimnázium és Óvónői Szakközépiskola könyvtárában, amely önálló helyiséget kapott, s bár szűkös körülmények kö­zött működik, ellátása jó, s a tanulók között népszerű. Az általános iskolák könyv­tárai közül a Damjanich utcaié a legmegfelelőbb. Nem túl nagy, de önálló helyiségben működik, vezetője alapfokú könyvtárosi végzettséggel ren­delkezik. A Légszesz utcai általános iskolában főként a szocialista brigádoktól aján­dékba és a városi könyvtártól letétbe kapott könyvek között válogathatnak a tanulók. A Petőfi Sándor általános isko­lában helyezték el a . Városi gyermekkönyvtárat, s ez egy­ben az iskolai oktatást is se­gíti. Kevés jó mondható el az Imre utcai és a Kisegítő isko­la könyvtáráról, az előbbiben helyhiány miatt megszűnt, az utóbbi a legrosszabban ellá­tott. Megszerettetni a diákokkal A Petőfi általános iskolában a gyermekkönyvtárba beirat­kozott olvasók háromnegyede az iskola saját tanulója. Saj­nos a többi tanintézményből nagyon kevesen járnak ide. Bár az általános iskolának egyik fontos feladata volna, hogy megszerettesse a diákok­kal a könyvet, a 14 éven aluli tanulók közül sokan sem az iskolai, sem a közművelődési gyermekkönyvtárba nem jár­nak, így nem válnak rendsze­res olvasókká. A kedvezőtlen helyzeten csak úgy lehet vál­toztatni, ha továbbfejlesztik az iskolai könyvtárakat, s több gondot fordítanak a propagan­damunkára. Az Agrártudományi Egye­tem könyvtárában a szakiro­dalom mellett mintegy hétezer szépirodalmi és ismeretterjesz­tő művet találhatunk. Kétszáz olvasó az egyetem hallgatója és munkatársa, százhúszan iratkoznak be a város többi dolgozói közül. G. Baráti találkozó Magyar—csehszlovák baráti találkozót rendez a Hazafias Népfront városi bizottsága május 22-én, hétfőn, délután háromkor, a városi pártbizott­ság klubszobájában. A fóru­mon a Csehszlovák Kultúra munkatársai tartanak elő­adást: Az értelmiség szerepe a fejlett szocialista társadalom építésében Csehszlovákiában címmel. t

Next

/
Oldalképek
Tartalom