Pest Megyi Hírlap, 1978. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-14 / 112. szám
Eredményes első negyedév Három műszak a szárítóüzemben Érkezik a petrezselyemzöld, várják a kaprot Tavaly egy kis savanyító, i mint ahány embert a gyár alfa rt ósí tó üzem létesült a Nagy- | kalmazhatott volna. körösi Konzervgyár ceglédi gyárában, gondolva a szűkebb napokra, a tél végi, kora tavaszi holtszezonra. Az volt a szándék, hogy ebben a gyárban is produktív termeléssel tölthessék ki az időt, míg a friss zöldségféle érkezik, rendszeresen foglalkoztathassák az embereket. A zöldségprogram és az ezzel kapcsolatos szerződések a jövő ígéretei voltak, nem lehetett tudni, mit hoz az év. Tavaly áprilistól május közepéig Balaton salátát — vegyes savanyúságot — gyártottak, csomagoltak.. Tavaly a májusi első friss zöldségszállítmány érkezése óta azonban nincs megállás. Dolgozik a gyár három műszakban, munkálkodnak az ide tartozó nagyká- tai munkahelyen is. A raktár- készlet még tárt. Csókás Mihály gyáregységvezető-helyett- tes elmondta: tavalyi termelésük 56 százalékkal lett jobb az előző évinél. 1976-ban 98 vagon szárítmány készül itt, 1977- ben már 154 vagonnyi és emellett a 80 vagon savanyúság. Mindez ráadásul kevesebb munkáslétszámmal készüli, Kitart a készlet A gyár a szállításra szerződött partnerekkel megállapodott ugyan abban, hogy szükség esetén 10 százalék szállítási engedményt tesz. Mivel a termés kedvező volt, mindenki inkább megtoldotta a szállítmányokat. Ez a gyár számára azt jelentette, hogy az optimális kapacitásához képest 150— 200 vagonnal több zöldárut kellett fogadni, raktározni. A munkahét 44 órás, a bérszínvonal kötött, nem engedte, hogy a szabad szombatok, vasárnapok a munkaidőbe teljes mértékben beépüljenek. Mégis sikerült feldolgozni a beérkezett zöldségfélék java részét. Megteltek a tárolók, kitart a készlet az idei termés érkeztéig. Most január 1-én 980 vagonnyi nyersanyagkészlettel indultak. A tárolási veszteség elenyésző a megengedetthez. A termelés 40 százalékkal lett jobb az első negyedévben, mint tavaly az év első három hónapjában volt. A java exportáru A Nagykőrösi Konzervgyár ceglédi gyárába rendszeresen Színhely: a csemői iskola Ifjúsági vöröskeresztesek versenye Alapos felkészülés, jó eredmények Az ifjúsági vöröskeresztesek járási vetélkedőjére, amelynek színhelye a korszerű, tiszta, szép dekorációkkal díszített csemöi általános iskola volt, a vöröskeresztes világnapon került sor. A vetélkedő lebonyolításában, a zsűri munkájában részt Vállaltak a járási vezetőség tagjai. Szakszerűen, hozzáértéssel bírálták el a gyérekek feleléteit, figyelték ügyeskedésüket. A vetélkedőn a vöröskeresztes mozgalommal kapcsolatos kérdésekre kellett választ adniuk a versenyzőknek, elsősegély- nyújtásból és csecsemőápolásból is bizonyítani kellett, hogy mit tudnak. Nemcsak a gyerekek, hanem a tanárelnökök részéről is egész évi, alapos munkát kívánt a felkészülés. Jó példát mutattak abban, hogy ezt hogyan kell csinálni. Az ifjúsági vöröskeresztes csoportok járási vetélkedőjén elsősegélynyújtásból első a csemöi, második a törteti, harmadik az albertirsai 2. iskola csapata lett. CsecsemőgÓndo- zásban ä"' legügyesebbek a ceglédberceliek voltak, második lett az albertirsai 2-es iskola csapata és a harmadik helyre Törtei került. Valamennyien oklevelet és könyvjutalmat kaptak. Takács Imréné, járási vöröskeresztes vezetőségi tag A gyáralapító munkás A minap az ÉVIG ceglédi kisgépgyárában járva eszembe jutottak ifjú Győr János szavai, amiket nemrég a vezérigazgatóságon mondott: „Ott voltam a gyár alapításánál, egy kis műhelyben kezdtük. És most? Ez egy modern gyár .. A szerszámműhelyben találom meg az egyik E—400-as eszterga pad mellett. A gép mö_ gött álló fiatalembernek magyaráz. — Azt már tudom, hogy sokat foglalkozik az utánpótlás nevelésével. — Nem dolgoznak rosszul a mai fiatalok; következetesen kell velük foglalkozni. Csak akkor lesz belőlük jó szakember, ha az iskolában tanultakat itt, a gyakorlati munka során megfelelően hasznosítják. Ez egy nagyon jól felszerelt műhely, minden feltétel adott a jó munkához Tudja, én hol kezdtem? Apám az öntödében dolgozott. Huszonnégy évvel ezelőtt ide hozott „gáteros" segédmunkásnak. Én voltam a mindenes. Vagy fél évet töltöttem azon a komisz helyen, amikor Lénárd Ferenc esztergályos azt mondta nekem: gyere át hozzánk dolgozni, nagyon szép szakma a miénk. Nem fogod megbánni. A tanulóévek hamar elszálltak. Fiatal segéd éveimben úgy kellett egy-egy szakmai fogást ellesni az idősebb szakiktól. Azóta persze sokat változott a gyár. Korszerű, modern gépeken folyik itt a műhelyben a termelés. Épp most állítják be a tmk-sok az egyik új gépet. Nálunk készülnek a különböző célgépek is. Egyszóval a jó szakemberre nagy szükség van. Ezért is tartjuk fontos kérdésnek az utánpótlás nevelését. A hosszú évek alatt jó pár fiatal került ki a kezem alól. Nekem is van két gyermekem, szeretek velük foglalkozni. A pártcsúcsvezető, ségben tömegszervezeti felelős vagyok. Váltótársam, valamikor az én kezem alatt tanulta a szakmát. így számtalan szállal kötődök a fiatalokhoz. Ez a munka nagyon változatos. Szabad időm nagy részét a ház körül, a kertben töltöm. Itt is jut bőven tennivaló. ★ Ifjú Győr János négyszer részesült Kiváló dolgozó kitüntetésben. Hazánk felszabadulása 33. évfordulója alkalmából Kiváló munkáért jelvényt ka- pottP. J. (Megjelent a Villamos gépben, az ÉVIG üzemi lapjában.) viszik még a tárolóhelyről a tavalyi sárgarépát és a pasztiná- kot. Május 3-a óta már petrezselyemzöld-szállítmány is érkezik, ez az áttelelt gyökér zöldje. Szerencsére a műszaki gárda érti a dolgát, rugalmas az átállás a szárítóüzemben. Ebből a gyökérzöld fajtából úgy 30—40 vagonnyira számítanak. A friss veteményről majd csak a nyár elején szedhetik a zöldet tonnaszámra. Mint jelezték, május 20-tól a kapor is várható már, ebből 50 vagonnyira szól a szerződés. A nyári petrezselyemből 180 vagonnyit ígértek. Ha a borsótermés igen jó lesz, a ceglédi gyár zsenge borsó szárítására is felkészülhet. Ez exportként keresett cikk —, de exporttermék a szárítmányok több mint nyolcvan százaléka. Mint a gyáregy- ségvezető-helyettes említette, az idei terv szerint 170 vagon szárítmányt kell előállítani a ceglédi gyárban. Szakmunkások, fiatalok A termeléshez nemcsak alapanyag, hanem biztos gépek sora és értő, dolgos munkások keze kell. Cegléden a gyáriak legtöbbje nem tartozik a fiatal korosztályhoz, az átlagos életkor úgy negyven év körül lehet. Nem a jövő, hanem már a jelen feladata, hogy minél több fiatalt nyerjenek meg a konzerviparnak. A rutinos betanított munkások közt mind több szakmunkásnak — fiúnak, lánynak — van helye. Van, aki általános iskolásként, gyárlátogatás alkalmával ismerkedhetett meg közelebbről a gyár munkájával, életével. Több ceglédi és környékbeli fiatal a nagykőrösi ^ Toldi Milliós Élelmiszeripari Szakiskolában készül választott hivatására. Mivel a ceglédi gyáregység bérszínvonala is javult, elérte a nagykőrösi gyári szintet, bizonyára megtalálják majd itt a számításukat. E. K. PEST NEGYEI HÍRLAP, KÜLÖNKIADÁSA XXII. ÉVFOLYAM, 112. SZÁM 1978. MÁJUS 14., VASÁRNAP Egyre kevesebb a parlag terület Ezer elhagyott tanya A termőtalaj drága nemzeti kincsünk, amelyet óvni és megfelelően hasznosítani kell. Cegléd, Nagykőrös és a járás községeinek határa együttesen 115 ezer hektárt számlál és ebből kereken százezer hektárt a mezőgazdasági nagyüzemek használnak. A járási és városi földhivatal feladata ellenőrizni a földtörvény végrehajtását, pontosan számon tartani a földterületek tényleges tulajdonjogát, figyelemmel kísérni a földek megfelelő használatát. Az MSZMP járási végrehajtó bizottsága, legutóbbi ülése elé terjesztett jelentés megállapítja, hogy a földtörvényből fakadó feladatok jól érvényesülnek, a nyilvántartások követik a tulajdoni és használati változásokat, megfelelően áttekinthetők a művelési ágak, a mezőgazdasági üzemek gazdálkodása. A nagyüzemeket az ésszerű és intenzív gazdálkodás jellemzi. A százezer hektár nagyüzemi földterületből 1975-ben 77 ezer hektáron szántó, kertészet, szőlő és gyümölcsös volt. 1978-ban ez a terület 74 ezer hektárra csökkent, bár vidékünkre nem jellemző az iparosítással kapcsolatos nagy területigény. Több példa tanúsítja, hogy indokolatlanul nagy területen és jó minőségű részeken kezdenek ipar; beruházásokat. A jövőben ezekre az alapvető szempontokra jobban kell ügyelni. A földhivatal felmérése szerint 1977 tavaszán 1811 hektárt találtak parlagon, ám ugyanazon év őszén ennek már csak tíz százaléka állt műveletlenül. Hatvanszemélyes bölcsőde épül Cegléden a Lövész utcában. A kivitelezőn, a Ceglédi Építőipari Vállalaton kívül, társadalmi munkások is közreműködnek. Horváth Sándor, a tangazdaság ácsa és Bálint Ferenc, a CÉV kőművese, a koszorú betonozásán dolgozik. (A felső képen.) Az AFOR négy szocialista brigádja ösz- szesen 320 óra társadalmi munkát vállalt. Közülük tízen dolgoz- -J nak jelenleg az p építkezésen (Az al- * só képen.) Apáti-Tóth Sándor felvételei A bölcsőde építői Albertirsán, Ceglédbercelen, Csemőben és Nyársapáton, továbbá Cegléden évről évre jelentős az a földterület, amelyet tulajdonosaik parlagon hagynak, és ezért a földhivatal állami tulajdonba veszi. Az az igazság, hogy ezek nagy része tanácsi kezelésbe kerülve sem talál rendszeres művelőre. A tartós használatba vétel lehetőségét még nem ismertették kellő mértékben a lakosság körében. A sok kicsi sokra megy közmondás igazságát szem előtt tartva az sem helyeselhető, hogy a mezőgazdasági nagyüzemekben általában jelentős méretű területeket hagynak ki a használatból alkalmi utak, szalma- és trágyalerakó helyek kijelölése miatt. A földvédelmi törvény szabályozza a meliorációs tevékenységet is, és előírja, hogy el kell készíteni az üzem területére vonatkozó ilyen irányú terveket, és szorgalmazni kell azok végrehajtását. Egy-egy területre kidolgozott, körültekintően megalapozott tervvel rendelkezik a dánszentmiklósi Micsurin és a kocséri Petőfi termelőszövetkezet. A megszűnt utak, majorhelyek, tanyahelyek, árokrendszerek és gödrök mielőbbi felszíni rendezésre szorulnak, mert a nagy táblák közé ékelődve nehezítik és költségesebbé teszik a munkát. Ezek megszüntetésében a törteli Dózsa, az abonyi József Attila, Ság- vári Endre, a kocséri Petőfi és a dánszentmiklósi Micsurin termelőszövetkezet jár elöl jó példával. A földhivatal feladatának tekinti, hogy ez év végéig a folyamatban lévő földhasználati és tulajdoni rendezést végrehajtsa. A földterületek termelésből való kivonását minden esetben alaposan megvizsgálja. Megteszi a szükséges intézkedéseket, hogy se a nagyüzemekben, se a tanácsi kezelésű parcellákon ne legyen művei tlen terület. A meliorációs munkát felülvizsgálva, a hiányosságokat megszüntetve kell folytatni. E célkitűzésekkel együtt a végrehajtó bizottság a jelentést elfogadta. T. T. Kocséron a közelmúltban nyitották meg a községi könyvtárat. Az intézmény megszépült, tágasabb, kibővített teremmel várja az olvasókat. Megváltozott nyitva tartása is: kedden, csütörtökön és szombaton szinte egész nap nyitva van, de vasárnap délelőtt is fogadja a könyvbarátokat. A szünnap hétfő és péntek. Amikor ott jártunk, Szondy György, a könyvtár vezetője még az átrendezésen dolgozott. — Kérem valamennyi olvasónkat, hogy a náluk levő könyveket hozzák vissza, így az átrendezést mielőbb befejezzük. Űj olvasókat is szívesen látunk. A könyvtár bővítésével nyertünk egy olvasótermet, ahol olyan könyveket kínálunk, amelyek csak helyben olvashatók. Az építést és a bővítést egyébként az Üj Élet Tsz építőbrigádja végezte, serényen és lelkiismeretesen. A tágasabb hely arra is lehetőséget ad, hogy bővítsük a könyvállományt. — Milyen újdonságra találnak a betérők? — Különféle foglalkozásokra kerül majd sor, délelőttönként például óvodásoknak szervezünk mesedélelőttöket. Író—olvasó találkozókra' is várjuk az érdeklődőket. Az ünnepi könyvhétre meghívunk egy írót, ekkor kívánjuk hivatalosan is megnyitni a könyvtárat. — ön a művelődési ház vezetője is. Ott mivel várják a helybelieket? — Havonta műsoros esteket szervezünk, legutóbb például Koós Jánosék jártak itt. Májusban a tiszakécskei bábcsoport jön, a hétvégeken pedig a fiatalok a discón szórakozhatnak. — Milyen szakkörök működnek? — Jól tevékenykedik a nép- művészeti szakkör, Kószó De- zsőné vezetésével, ide főként gyerekek járnak. A fotoszak- kör később kiállításra készül. A bélyegszakkört Kószó Dezső vezeti. Szeretnék még három szakkört alakítani, egy irodalmi színpadot és újjászervezni az ifjúsági klubot. — Milyen rendezvények várhatók a közeljövőben? — VIT-műszakot rendezünk az Üj Élet Tsz kertészetében, ahol palántát ültetnek a fiatalok, s a csemöi spartakiád- versenyen a kocsériak is részt vesznek. Abonyi sportélet Jól szerepeltek a serdülők Készülődés a tömegsportversenyekre Asztalitenisz: a serdülő seregszemle döntője Tökölön volt. Ezen jól vizsgázott az abonyi utánpótlás. Ozsváth Zsuzsanna első lett, 3. helyre jutott Majoros Klára és Tamasi Andrea, ök hárman nyerték csapatban is a versenyt. Labdarúgás: otthonában fölényes győzelmet aratott Da- bas ellen az abonyi csapat, a megyei ifjúsági bajnokságban. Pászti, Major, Kosaras és Lendvai góljaival 8:0 lett a mérkőzés végeredménye. Tömegsport: Törteién rendezték a járási körzeti sparta- kiádot, amelyen minden számban sikeresen szerepeltek az abonyiak, értékes pontokat szerezve. A legjobbak a járási versenyre készülhetnek most fel. D. L. Köszönetnyilvánítás. Hálás köszönetét mondunk mindazoknak, akik felejthetetlen drága jó édesanyám özv. Lengyel Lászlóné sz. Lengyel Ilona temetésén részt vettek, mély fájdalmunkban velünk együtt éreztek, sírjára koszorút. virágot helyeztek. A gyászoló család. Ezúton mondunk köszönetét mindazoknak a rokonoknak, jó ismerősöknek, jó szomszédoknak, akik felejthetetlen jó anyósom, nagymamánk, dédmamánk özv, id. Milus Ferencné sz. Balogh Mária temetésén részt vettek sírjára koszorút, virágot helyeztek, mély fájdalmunkban osztoztak. A gyászoló család. Gazdag program író—olvasó találkozók Tágasabb lett a kocséri könyvtár
