Pest Megyi Hírlap, 1978. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-11 / 109. szám

1978. MÁJUS 11., CSÜTÖRTÖK t^íap Kombájnok hitelbe A gabonabetakarítás meg­gyorsítását, a veszteségek csök­kentését segíthetik elő az Ag- roker-vállalatok telepein sora­kozó új gabonakombájnok. A vásárlások elősegítésére a me­zőgazdasági nagyüzemek július 31-ig az SZK—5-ös kombájnt 10 ezer forint, az SZK—6-os kom­bájnt 15 ezer forint előleg megfizetésével hitelben is megvásárolhatják. A vételár fennmaradó részét a mezőgaz­dasági nagyüzemek jövő évi fejlesztési alapjukból 1979. au­gusztus 31-ig kötelesek az Ag- roker-vállalatoknak kifizetni. Hasonló akció segítette tavaly a kombájnvásárlást és idén is arra lehet számítani, hogy a gazdaságok élnek majd ezzél a kedvezményes lehetőséggel. A gazdára váró traktorok, kombájnok és gépek termelés­be állítását egyébként a Ma­gyar Nemzeti Bank hitelekkel segíti elő. Az olyan mezőgaz­dasági nagyüzemeknek a pénz­eszközeit, amelyek amortizá­cióból vagy nyereségből kép­zett szabad fejlesztési forrá­sokkal nem, vagy nem elégsé­ges mértékben rendelkeznek a termeléshez szükséges gépek megvásárlásához, a Magyar Nemzeti Bank egyedi elbírálás alapján — elsősorban az 1978. évi nyereségből képződő fej­lesztési alap, végső esetben pe­dig az 1979-ben ^képződő amor­tizációs alap hitelezésével — kiegészítheti. Szabadföldi laboratórium Most kezd beérni a gyümölcs Érd-Elviramajorban A Gyümölcs- és Dísznövény PP“" Termelési Kutató Intézet Érd- ffc Elviramajori telepén Salánki Sándor - a vezető. Szinte egész nap egyik táblától a má­sikhoz tart, megbeszélni, be­osztani és ellenőrizni a gondos, nagyon precíz munkát. A hét­száz hektáros terület nagyja — amint mondja — afféle sza­badtéri laboratórium, miután a telep a neve szerint is elsősor­ban a növénytani kutatást szolgálja és csak ennek függvé­nyében termelőegység. Igaz, búzát és exportra mustárt is termesztenek, de ennek a jö­vedelme is elsősorban a főága­zatot szolgálja. Tavaly a gyü­mölcsnemesítésre 12 millió fo­rintot költöttek saját erőből, de a bevételük is jól alakult, elérte a 16 milliót. A megter­mett gyümölcsöt értékesítik, a konzervgyárak vásárolják fel és szállítási szerződés alapján látják el az Óbudai Közért Vállalatot. Külön téma a meggy E*zzel máris elmondtuk, hogy a 170 hektáros kísérleti gyű-1 möícsösben elsősorban nemesí- téssel-honosítással foglalkoz­nak. Annak idején, már a há­borús években kezdték meg itt a munkát, aminek képletesen és a valóságban most kezd be­érni a gyümölcse. A szakmai körökben méltán európai hírű dr. Maliga Pál professzor mun­kássága elsősorban a meggyre terjed ki. Itt született az érdi bőventermő, a Meteor, a har­Idényeit) — Dunakeszin IGAZGATÓ A TARGONCÁN Egyelőre mérsékelt a tempó a hűtőházban. Most még szil­vásgombócot gyártanak Duna­keszin, de már közeledik a gyümölcsszezon, — Nemsokára itt a dömping. Jönnek a guruló málnák, a mosolygós meggyek, a szeplőt­len barackok — j- s ezeket át kell venni, be kejjl hűteni. Fel­készült-e a fc/gadóbizottság ? — Hiányzik százhúsz ember. Ebből idénykezdetre talán az egyharmadä jön vissza. Hon­nan szedek) elő még nyolcvan embert? Nem tudom! — tárja szét karját' Szabó József, a hű­tőház igazgatója. Két tárgyalás közötti sjétinetben beszélget­tünk a mmnkáról. Minden szög a helyén — Kiértünk a megyei tanács­tól muí íkástoborzási engedélyt. Feladtujnk hirdetést is. Most várjuk)a jelentkezőket. — AÍivel töltötték ki a holt- idényt./ a kényszerpihenőket? lost minden ragyog, mint/átadáskor. Felújítottuk az egéste gyárat, a gépparkot, aiiol kell/ett átfestettük a helyisége- pótoltuk, vagy kicseréltük a Világítótesteket. Minden szög a melyén van. Említette, hogy 600 va- brmyi hely kihasználatlanul 111 Ez több mint a fele az fgész üzemnek ... Sajnos, kong az üresség­től. Az oka, hogy a húsipar njem szállít. Megint júniusban, /og a szállítmány összetorlód- li, gyümölcs, hús, főzelékféle I— akkor aztán kapkodhatunk j igazán ... Pedig január óta üres a fele tárolóhely. — Milyen munkafolyamat igényli a legtöbb embert? Elsőnek a szerződést — Az áruátvétél. Mi átve­szünk mindent. Ide kell össz­pontosítani az erőinket, hogy fennakadás nélkül kerüljön az átvett áru a hűtőbe, mert ott a mínusz negyven fok biztosítja a friss, jó állapotot... Volt olyan hajránk, amikor mérnö­kök, műszakiak, rajzolók, tit­kárnők hagyták ott a rajzasz­talt, írógépet, számításokat — mindenki egy emberként ment az átvevőhöz. Én például tar- goncáztam... — Említette, hogy önök mindent átvesznek. Nem jelent ez veszteséget a vállalatnak? — Ellenkezőleg! Szerződést kötöttünk a helybéli konzerv­gyárral, hogy amit mi nem tu­dunk hasznosítani, azt ők ve­szik át. Tehát mintegy ötven­ötven százalékban oszlik meg az átvétel a két üzem között. Ugyanis a külföldi exportra nem adhatunk csak egyforma nagyságú — teljesen hibátlan árut. Ehhez — ha nem lenne szerződésünk — csak első osz­tályú almát, körtét, barackot és a többit vehetnénk át — így azonban a termelők, szövetke­zetek sem hoznának annyit. Most az utolsó dekáig mindent átvehetünk, mert ami nekünk már nem jó mirelitcsomagolás­hoz, az a feldolgozó konzerve- seknek príma befőtt, vagy ha ’ nem felel meg minőségileg, akkor még mindig kitűnő lek­várt főzhetnek belőle ... Néhány hét és itt az idény. A hűtőház felkészült, az em­berek és gépek egyaránt várják a hajrát. Elsőnek a szamócát. Hargitai—Szánthó György tai parasztmeggy és használták fel a pándi meggy kiónjait. Az áprilisi mínusz hét fokos hi­deg egyes fajtákban nyolcvan százalékos kárt okozott. Jelentős továbbá a szilvaü 1- tetvény, az őszibarackos és az olwidskert. Az intézet tudomá­nyos munkatársaiból alakult csoportok azt keresik, mikép­pen lehet rövidebb tenyészide­jű, ugyanakkor nagyobb ter­méshozamú fajtákat előállíta­ni. A legcélszerűbb forma? Elviratelep másik legfonto­sabb feladata 36 hektáron a hazai faiskolák számára a köz­ponti törzsültetvényt fenntar­tani. Nagy biológiai értékű, ví­rusmentes csemetéket nevel­nek, amiből az ország vala­mennyi faiskolája megfelelő időközönként felújítja törzsál­lományát. Míg a fogalmakkal, a külön­böző telepítési rendszerek szá­mára legoptimálisabb fajták alapvető tulajdonságaival is­merkedünk, a szemünk szaba­don kalandozhat a csodálatos látványon. Sövénykaros star- king és jonatán almakordo­nok között futunk, zöld levél csak itt-ott élénkíti a habos ró­zsaszín-fehér felhőt, amibe az egészségtől duzzadó fák burko­lóznak. Egészen közelmenni mégsem ajánlatos, hiszen a kismilliónyi méh nem szereti, ha megzavarják. Más táblákon ismét más for- májúak a kordonok. Asszonyok vontatókra szerelt magas< pla­tókról kötözik a körtefák ágait, a távolban karcsúorsós rend­szerben nevelt körték ugyan­úgy virágzanak/mint érintet­len formájú társaik. A legcél­szerűbb koronaforma kutatása igencsak fontos ága az itteni munkának. Nyárra jönnek a diákok — Körülbelül nyolcvanezer termőfát kell gondoznunk — sorolja Salánki Sándor. — A DKV - és AFOR Szállítás csővezetéken A kőolajtermékek szállítását és értékesítését hazánk egész területén az ÁFOR bonyolítja le. Legnagyobb szállítója a Du­nai Kőolajipari Vállalat, nem mindegy tehát, megfelelő-e a kapcsolat a két egység között. Már az elmúlt években is si­került jó együttműködést ki­alakítaniuk. Bizonyítja ezt el­sősorban, hogy kritikus idősza­kokban sem keletkezett zavar a lakosság ellátásában. (Pedig az idei szokatlan hosszú és hi­deg tél bizony előidézhetett volna fűtőolaj ellátási gondo­kat.) Nemcsak közös éves és havi szállítási programokat dolgoznak ki, napi ütemterve­ket is készítenek, s ezeket he­tente többször is egyeztetik, el­lenőrzik. Volt már arra is példa, hogy a DKV nem szállította valami ok miatt a kért mennyiséget, vagy nem az előírt minőségű terméket. Ilyenkor az AFOR saját tartalékkészleteiből pó­tolta a hiányt. A fogyasztók nem érezhetik meg a napi gon­dokat — vallja a két vállalat. Mivel csőben szállítani sok­kalta olcsóbb és biztonságo­sabb a vasútinál, ezért az AFOR fő feladatának továbbra is a csővezetékhálózat bővítését és központi bázistelepek létre­hozását tartja. Várhatóan 1990- re befejeződik a fejlesztési programúk, s akkor a kőolaj­ipari termékek nyolcvan szá­zaléka jut csöveken a felhasz­nálókhoz, illetve a benzinku­takhoz. D- Gy. telep gépesítése igen magas­fokú, máskülönben a százhúsz állandó dolgozónk nem is tud­na megbirkózni a különleges eljárásokkal. — Inkább akkor vagyunk gondban, amikor megkezdődik az érés. Hiába a gépesítés, ne­hezen birkózunk vele, különö­sen a kényes almával. Mi is, mint más gazdaság, számítunk a fiatalokra. Évente visszaté­rően jönnek a középiskolások, százhúsz személyes komfortos szállást rendeztünk be számuk­ra. A nyáron szegedi diákokat fogadunk. A díszben álló fák mitsem tudnak a gondokról. Láthatóan gazdag termést fognak beérlel­ni. Komáromi Magda Konténeres betakarítás Tavasz az Alagi Állami Tangazdaságban Mintha csak igazolni akar­ná az időjárás a népi meteo­rológiát, a hűvös szelekkel, esőkkel érkezett áramlatok kedvezőtlenül érintették a vi­rágba borult gyümölcsösöket, a fóliák alól kiültetésre meg­érett palántákat. A hideg ár­tott az Alagi Állami Tangaz­daság virágzó barackosainak is. sőt, a kajszi mellett a ko­rai cseresznyét is fagykárok érték. Gutmann Vilmostól, az Alagi Állami Tangazdaság fő­kertészétől kaptunk tájékoz­tatást a mezőgazdasági nagy­üzem tavaszi munkáinak ál­lásáról. Segitő méhek — Gyümölcsöseinkben már befejeződtek a metszési mun­kálatok, s a szőlőskertekben is vége felé jár ez a tevékeny­ség. Novembertől folyamato­san metsszük a gyümölcsösö­ket, s ebben a munkában a kertészet törzsgárdatagjai mel­leit az évek során kialakult alkalmimunkás-brigádok is segítették a határidők be­tartását. Barackosainkban, al­más. és cseresznyéskertjeink­ben permeteznek, egyes te­rületeken már befejeztük ezt a munkát is. Az őszibaracko. sainkban már másodszor is permeteztünk. Bízunk benne, hogy további elemi károk nem sújtják majd a Rákospalotá­tól csaknem Szobig terjedő területen elszórtan elhelyez­kedő gyümölcsöseinket, sző­lőinket. A gazdaság a tápanyag-visz- szapótlással még az ősszel végzett, csupán a nitrogén- tartalmú műtrágyákat jut­tatják most ki a kertészet te­rületére. Évek óta jó kapcsolata van a gazdaságnak a Dunakanyar­ban tevékenykedő méhészek­kel. A mézelő méhek egyre fontosabb szerepet . töltenek be a gyümölcsfák megpor- zásával, egyszóval a szorgal­mas állatkák hasznos segí­tőtársaivá váltak' a mezőgaz­dasági szakembereknek. Az idén az együttműködésbe be­vont méhészetek köre tovább bővül, s ez minden bizony­nyal a termés nagyságát is kedvezően befolyásolja majd. Segítő gépek Az állami gazdaságot sem kerüli el az egyre aggasztóbb munkaerőhiány. Az élőmunka helyettesítésére a gazdaság vezetése egyre több és kor­szerűbb gépet állít munkába. Tavaly Schumann-típusú dán gyümölcsrázó gépet helyez­tek üzembe, pevezették a konténeres betakarítási tech­nológiát. Ez termelékenyebb, s az élőmunkával is takaré­koskodik. Gondot okoz. hogy a munkaerőhiány már-már a korszerű gépek folyama­tos üzemeltetését is hátrál­tatja. Mint Papp Zoltán növény- védelmi agronómus elmond­ta, a vegyszeres növényvé­delmet is folyamatosan kor­szerűsítik. Vettek egy új Ker- titox permetezőgépet, mely­ről jó véleményt hallottak. Kár, hogy az Agroker nem kínál megfelelő választékot kisgépekből a közös gazda­ságoknak. Növényvédő sze­rekből kedvező az ellátás és a raktárkészlet is az Alagi Állami Tangazdaságban. To­vábbi gépesítéssel, a techno­lógiai fegyelem szilárdítá­sával bizonyára az idén is megfelelő mennyiségű gyü­mölcsöt szállít piacra a gaz­daság. Orosz Károly Á szervezésfejSesztés — halaszthatatlan Régi igazság, sokat emlege­tett közhely, hogy minden határozat annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle; úgy is mondhatnám: amennyire ko­molyan veszik. Nos, ebből a szempontból nézve, a szervezésfejlesztéssel kapcsolatos eddigi határoza­tok, rendeletek nem sorolha­tók a legsikeresebb alkotások közé. Kivéve a legutóbbit, aminek értékét megintcsak az dönti majd el, hogy hatására végre mozdul-e a vállalatszer­vezés körüli csendes állóvíz. S mert ez a határozat csak nemrég jelent meg, a remélhe­tő változások jeleire egyelőre még várni kell. Annyi azon­ban már most biztos, hogy minden eddigi határozat közül ez fogalmazza meg a legféire- érthetetlenebbül, a legkonkré­tabban a sürgős és még sürgő­sebb tennivalókat; ez a hatá­rozat ad talán a legkevesebb lehetőséget a látszatszervezé­sekre, az olyan akciókra, ame­lyeknek eredményeként csak az apparátusok duzzadnak és a látványos — ám fedezet nél­küli — jelentések szaporod­nak, miközben a munka szer­vezettségének színvonala vál­tozatlanul a mélyponton van. Száműzni a bürokráciát S ez az a kormányhatározat, amelyet' — a jelek szerint — maguk a kormányzati szervek is a legkomolyabban vesznek. Erre utal a döntés, hogy a végrehajtás elősegítésére, ál­talános koordinációjára tárca­közi bizottságot kell létrehoz­ni, mely bizottság — jelentet­te ki nemrégiben egy konfe­rencián a munkaügyi minisz­ter — száműzni kívánja mun­kájából a bürokráciát és min­den törekvése arra irányul, * hogy érdemben segíthesse a vállalatszervezés fejlesztését. Persze, a kormányhatározat végrehajtásának a jó szándé­kon, vagy éppenséggel a ke­mény elhatározásokon kívül még megannyi egyéb feltétele is van. Ezek közül — mondják sokan — az egyik legfontosabb a megfelelő képzettségű és lét­számú szakembergárda meg­teremtése. A kormányhatáro­zat ezért külön is intézkedik a szervező szakemberek ok­tatásának korszerűsítéséről, és ez bizonyos mértékig meg­nyugtató. Ám sokan — és nemcsak laikusok — nem ér­tik a szakemberhiánnyal kap­csolatos, állandóan visszatérő panaszokat Magyarországon szinte se szeri, se száma a különböző szervezési intézeteknek. Ott vannak az ágazati miniszté­riumok mellett, a szövetkezeti központok mellett, a kereske­delemben, s ezeken kívül tu­catnyi kisebb-nagyobb csopor­tosulás foglalkozik a szerve­zéssel. Az intézetekben több mint 7000 ember dolgozik egy mammutvállaltnak is becsüle­tére váló költségvetéssel. És mégis kevés a szakember? Vagy netán e szakemberek szaktudásával lenne baj, eset­leg az egész intézményháló­zattal? \ Nehezítik a szakemberek dolgát Tény, hogy a szervezés, mint minden fiatal — leg­alábbis hazai viszonylatban fiatal — tudomány, mágnes­ként vonzotta és vonzza a képzetlen, bár meglehet: jó­szándékú dilettánsokat. Jó ideje lehetünk tanúi annak, hogy aki csak teheti, szervez. Különösebb felkészültség nél­kül, innen-onnan összecsipe­getett ismeretmorzsák alapján, nemcsak közvetlenül is mér­hető anyagi károkat okozva ezzel, de megnehezítve a ma­gukat joggal szakembereknek vallók munkáját, és lejáratva az egész szervezői szakmát. Ráadásul e botcsinálta szerve­zők olyan intézményi rend­szerben dolgoznak, amelynek ésszerűsége önmagában is megkérdőjelezhető. Amikor a Zalaegerszegi Ru­hagyárban megjelentek a svájci szervezők, ők nem a svájci könnyűipari szervezési intézetet képviselték, nem könnyűipari szakemberek vol­tak, hanem munkaszervezők. Profi munkaszervezők, akik ha kell, a könnyűiparban, ha kell, akkor mondjuk a gép­iparban dolgoznak. Említhet­nénk más példákat is — töb­bek között a pozsonyi Munka­tudományi Intézet szakembe­reinek Mosonmagyaróvárott, egy gépipari üzemben végre­hajtott szervezését —, s ezek a példák, no meg az általános külföldi gyakorlat egyértel­műen bizonyítja, hogy a szer­vező intézetek ágazati specia­lizálódása csak nálunk divat. No, de tételezzük fel: ez a helyes, a célravezető és nem pedig az, amit a nálunk fej­lettebb és a szervezéstudományt és gyakorlatot illetően lénye­gesen nagyobb tapasztalatok­kal rendelkező államokban követnek. Csakhogy ezt a fel- tételezést bizonyítani kellene; a bizonyítás pedig mind éz ideig elmaradt. Segíthet a számítógép Nyilván sokan vitatják — elsősorban pedig az érdekel­tek —, mégis tény, hogy a ha­zai szervezőintézetek aligha nevezhetők a vállalatszervezés alkotóműhelyeinek. Alig-alig foglalkoznak a munkahelyek, munkamódszerek és a mun­kahely környezeti tényezőinek elemzésével, a termelőfolya­matok racionális összehango­lásával és nem utolsósorban a számítástechnika szervezés- technikai alkalmazásával. Pe­dig a nagy intézetek mind­egyikében ott 'a számítógép, amit jobbára bérmunkában végzett rutinszerű adatfeldol­gozásra használnak. Egy korábbi kormányhatá­rozat értelmében ez év köze­péig felül kell vizsgálni a ha­zai szervezőintézetek működé­sét. Remélhető, hogy ez a vizsgálat elindítója lesz egy olyan folyamatnak, amelynek a végén a szervezési intézetek megtalálják a helyüket a gaz­dálkodás szervezetében és ér­demben segíthetik a most már halaszthatatlan szervezésfej­lesztési tennivalók elvégzését. Vértes Csaba i 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom