Pest Megyi Hírlap, 1978. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-10 / 108. szám
1978. MÁJUS 10., SZERDA xMho Heti jogi tanácsok • A csökkent munkaképességű dolgozók helyzetéről. Több ízben foglalkoztunk íár a csökkent munkaképességű dolgozók helyzetének rendezéséről szóló rendelke- ísek alkalmazásának néhány kérdéséről. Főleg a keresetkiegészítés volt az, ami érdekelte olvasóinkat. Most egy keszonos brigád juttatott el hozzánk kérdéseket az átlag- keresetről. Kérdezik, hogy mi a helyes eljárás abban az esetben, ha a csökkent mun- kaképeségű dolgozót egy éven belül többször is áthelyezik. Szükséges-e ilyen esetben az éj munkakörben elért kereset alapján a kereset-kiegészítés újbóli megállapítása. Minthogy sok olvasónkat érdekli ez a kérdés, a hivatalos szervekkel is konzultálva, az alábbi álláspontot közöljük az érdekeltekkel. Azon bányászok, keszono- ®ok esetében, akik a 18/1975. (XII. 28.) Mü.M.—Eü.M—PM. számú együttes rendelet alapján részesülnek kereset-kiegészítésben, alkalmazni kell azt a szabályt, amely szerint, ha a dolgozónak kedvezőbb, kérheti átlagkeresete megállapításánál az igény érvényesítésekor a szakmájában, foglalkozásában a vállalatnál (üzeménél) kialakult átlagkereset figyelembevételét. Az érdeklődők hivatkozzanak munkahelyükön a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóság által kiadott 7/Tb.K. 1976. 7. számú elvi állásfoglalás 2. pontjára, amely a bányászok, keszonosok, búvárok kedvezményes átlagkeresetének a számításával kapcsolatos kérdésekről tájékoztat A másik kérdésre, ami az áthelyezéssel kapcsolatos új munkahelyen kialakult átlag- keresetet illeti, a 9/1967. (XI. 22.) SZOT sz. szabályzatot kell figyelembe venni. Ennek 18. §. (1) bekezdése értelmében a kereset-kiegészítést az új munkakörbe történt áthelyezést követő egy év elteltével újból meg kell állapítani. Ezt a rendelkezést azonban csak abban az esetben kell alkalmazni, ha - időközben munkakörváltozásra nem került sor. Új munkakörbe való ismételt áthelyezés esetén, a keresetkiegészítést újból meg kell állapítani akkor is, ha a szóban- forgó egy év nem telt el. Ha azonban a bányaüzem telepítési szabályai alapján jön létre változás, és az egy hónapnál nem hosszabb, nem tekinthető a szóbanforgó munkaköri változásnak. K. P. és Z. J. budaörsi olvasónk pedig azt kérdezi: • A rokkantsági nyugdíjra jogosultság megszűnése után, munkába állók számára meg- állapítható-e a keresetkiegészi- tés? Az 1/1967. (XI. 22.) Mü.M.— Eü.M—PM. számú együttes rendelet 1. §. (2) bek. a) pontja szerint, a munkáltató rehabilitációs kötelezettsége azokra a dolgozókra is kiterjed, akiket a Munka Törvény- könyve értelmében a vállalat köteles újra alkalmazni. Olvasónknak tehát kedvező választ adhatunk. Ebbe a körbe tartoznak azok a dolgozók is — olvasónk is —, akiknek rokkantsága az eredeti munkáltatónál bekövetkezett üzemi baleset vagy foglalkozási betegség folytán nyert megállapítást. Részükre a keresetkiegészítést — jogszabályi feltételek fennállása esetén ' — időbeli korlátozás nélkül kell megállapítani. A jogszabályi feltételek fennállása esetén a szakképzés vagy a betanítás időtartamára keresetkiegészítés jár azok számára is, akiknek rokkantsága egészségromlás következtében nyert megállapítást, majd rokkantsági nyugdíjra való jogosultságuk megszűnésére tekintettel, volt munkáltatójuk újra alkalmazta őket. Azok a bányász (keszonos) dolgozók pedig akiket rokkantsági nyugdíjra való jogosultságuk megszűnését követően volt munkáltatójuk (illetve, akiket a megyei munkaügyi szervek közreműködésével más munkáltatóhoz helyeznek át) újra alkalmaz, a keresetkiegészítésre időbeli korlátozás nélkül jogosultak, ha a 18/1975. (XII. 28.) Mü.M —Eü.M.—PM. számú rendelet szerinti feltételeknek megfelelnek, függetlenül attól, hogy milyen jogcímen kerültek rokkantsági nyugdíjba. És ehhez a témához még egy kérdés, hogy teljes legyen a tájékoztatás. Az elbírálásnál az áthelyezés időpontjában fennálló helyzetet kell alapul venni. Ezt a szabályt az életkor, és a föld alatti szolgálati idő tekintetében kell alkalmazni. Az igény érvényesítésekor fennálló helyzetet kell figyelembe venni a keresetveszteség és a munkaképesség-csökkenés mértékét illetőenf valamint a tekintetben, hogy a dolgozó 80 vagy 90 százalékos keresetkiegészítésre jogosult. • A munkaügyi döntőbizottság csak saját dolgozóinak vagy volt dolgozójának munkaügyi vitájában jogosult eljárni. Egyik olvasónk panaszolta: a munkaügyi szervek elutasították, mondván, hogy nincs hatáskörük panasza elbírálásában. A panasz lényege az volt, hogy az államigazgatási szerv egyik vállalatának (önálló' jogi személynél) dolgozójaként akkor, amikor az államigazgatási szervhez ideiglenesen berendelték. Igaz, hogy tévedés folytán lakásépítési szerződést kötöttek vele 3 hónap után, de ettől a szerv a későbbiek során elállt. Arra hivatkozott, hogy olvasónk nincs velük munkaviszonyban, tévedésben voltak, amikor a szerződést megkötötték, és ezért nem folyósíthatják részére a kölcsönt. Olvasónk tanácsért fordult hozzánk. Valóban érdekes az ügy. Igaza van a kölcsönszerződést felbontónak abban, hogy lakásvásárlási, lakás- építési kölcsöntámogatást csak vele munkaviszonyban álló dolgozónak adhat. A munkaügyi szerveknek pedig igazuk van abban, hogy csak olyan munkaügyi vitákban járhatnak el, amelyek a vállalati dolgozó és a vállalat közötti munkaviszonyból eredő jogokkal és kötelezettségekkel összefüggésben van. Olvasónk is elismerte, hogy nem állott munkaviszonyban azzal a szervvel, amelytől a kölcsönt kérte és ennék folytán kölcsönszerződést is kötött. A szerződés hatálytalan. Nekünk az a véleményünk, hogy ha olvasónk kimutathatóan ennek a kölcsönnek a reményében bizonyos befektetéseket eszközölt, költségei merültek fel, kárának megtérítését követelheti, de a lakásépítési kölcsönre igénye nem lehet. Mindenesetre azt tanácsoljuk, mielőtt bármit is tesz, forduljon jogi szakemberhez. Dr. M. J. A Legfelsőbb Bíróság döntései Az özvegyi járadékról A munlkaügyi bíróság megállapította, hogy egy gyári munkás munkahelyén ólommérgezésben megbetegedett és az emiatt keletkezett káráért a gyár felelős. A megyei bíróság a beteg részére táppénzes keresetveszteség címén a munkaadót 15 ezer forint megfizetésére kötelezte. A SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóság megyei igazgatósága a munkást III. csoportbeli rokkantnak minősítette és havi rokkantnyugdíjat állapított meg részére. Folyósítani azonban már nem lehetett, mert az illető meghalt. Ilyen előzmények után az özvegy, aki havi 1100 forint nyugdíjat kap, a gyár ellen pert indított. Arra hivatkozott, hogy megélhetéséhez még havi 300 forint járadékra van szüksége és ennek megítélését kérte. A keresetet a járásbíróság azzal az indoklással utasította el, hogy csak özvegyi nyugdíjra tarthat igényt. A megyei bíróság ezt az ítéletet jogerőre emelte. Törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a következőket mondta ki: — A munkahelyén megrokkant dolgozó halála esetén a vállalat a hozzátartozóknak az elvesztett tartás erejéig kártérítést köteles fizetni, és a sérelem folytán felmerült indokolt költségeiket és kiadásaikat (például a temetkezési költségeket) megtéríteni tarozik. Ha a jövedelemkiesés, illetve a költség vagy kiadás tartós jellegű, általában havi járadékot kell megállapítani. — A Munka Törvényikönyve értelmében a dolgozó bejelentése alapján o kártérítést a vállalatnak 30 napon belül kell kifizetnie, illetve, ha az igénnyel vagy annak mértékével nem ért egyet, erről e határidőn belül köteles őt értesíteni. Ez utóbbi esetben, valamint ha a vállalat 30 napon belül nem intézkedik, a dolgozó panasszal élhet. A hozzátartozók kártérítési igénye esetén is a Munka Törvénykönyvének ezeket a rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a vállalat a dolgozó halála után a hozzátartozók figyelmét haladéktalanul köteles a bejelentés megtételére felhívni. A továbbiakban a Legfelsőbb Bíróság rámutatott arra, hogy a dolgozók és a vállalat között a munkaviszonyból eredő jogokkal és kötelezettséAz elvált fé A különváltan élő férj felesége ellen 15 ezer forint kölcsöntartozás megfizetéséért indított perében azt állította, hogy az asszonynak munkahelyén leltárhiánya volt, amit rendeznie kellett és bár különválitan éltek, ennyit kölcsönzött neki. Ezzel szemben az asszony arra hivatkozott, hogy férje nem engedte meg, hogy bútorait a volt közös lakásból elszállítsa és csak akEgyszerűbb az ügyintézés Az építésügyi hatóságok ügyészi vizsgálata Pest megyében Tíz nap rendeletéiből Az alkoholizmus elleni küzdelem fokozása érdekében szükséges intézkedésekről a Nehézipari Értesítő 10. számában jelent meg a Minisztertanács határozata. A kiskereskedelmi tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek 1978. évi tervelőirányzatainak adatközlési rendjéről rendelkezés jelent meg a Kereskedelmi Értesítő II. számában. Az áruvásárlási kölcsónakeió keretében árusítható cikkekről és fizetési feltételekről ugyanitt jelent meg egy fontos közlemény, valanr-it a belkereskedelemben dolgozókat érdeklő tájékoztatás a belkereskedelemről szóló nemrég megjelent törvényről. Takarítási pótlék bevezetéséről ad tájékoztatást a 6/1978. (IV. 22.) Bk. M. számú renI delete, a kiskereskedelmi, I vendéglátóipari és nagykereskedelmi egységeknél. (Élelmiszer-kiskereskedelemben 4 Ft- nál, a kereskedelmi vendéglátásban 6 Ft-nál kevesebb nem lehet. E pótlék nem fizethető azokban a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezeti és ZÖLDÉRT- egységekben, ahol a tisztító- szerek és eszközök beszerzési költségét is magában foglaló, nem bérjellegű költségátalányt fizetnek és azt továbbra is fenntartják.) A munkaidőről, a munka* i közi szünetről és a készcnlétJ ről a közlekedés- és postaminiszter a közlekedésdolgozókat / érintően 3/1978. (V. 4.) KPM. szám alatt rendeletet adott ki, amelyet az érdekeltek a Magyar Közlöny május 4-és megjelent 28. számában találnak. I ügyi : ben Az építésügyi hatóságok tevékenységét vizsgálták a közelmúltban a Pest megyében működő ügyészségek. Vizsgálataiknak jelentőséget ad az a körülmény, hogy tájékoztatást adnak az új építési engedélyezési eljárás ta_ pasztalatairól. Amint ez ismeretes, tavaly április l-ével változott az építési engedélyezés rendszere. Új jogszabály lépett hatályba, amelyről lapunkban is közöltünk ismertetést. Az új jogszabály egyszerűsítette az építési engedélyezési eljárást és az építtetők számára több köny- nyítést tartalmaz. Könnyebbség és többletmunka Így többek között köny- nyebbséget jelent az építtetők számára az a jogszabályi rendelkezés, amelynek értelmében egyes építési munkák elvégzéséhez építési engedély helyett csupán bejelentésre van szükség. E rendelkezéssel kapcsolatban az ügyészi vizsgálatok azt állapították meg, hogy az építtetők számára valóban könnyítést jelent, az építésügyi hatóságok számára azonban többletmunkát eredményez. Bejelentéshez kötött építési munkák esetében a rendelkezések értelmében az építtetőnek bejelentéséhez vázlatot kell csatolni. A vázlaton fel kell tüntetni a tervezett épületnek a távolságát, a telekhatártól és a meglevő épületektől. A vizsgálatok tapasztalatai szerint a vázlatok többsége nem alkalmas a bejelentés elbírálására. Ennek következtében az építésügyi hatóság ügyintézője a helyszínre kiszáll, gyakorlatilag elkészíti a megfelelő vázlatot és kioktatja az építtetőt az Országos Építésügyi Szabályzat előírásaira. Minderre azért van szükség, mert a bejelentés alapján végzett építési munka nem lehet ellentétes az általános érvényű építésügyi szabályokkal. Ez egyébként vonatkozik az engedély nélkül végezhető építési munkákra is. Jó, tehát, ha tud- iák az építtetők, hogy építkezni mindig csak az általános érvényű építésügyi előírások figyelembevételével lehet függetlenül attól, hogy a tervezett építési munka engedély nélkül, vagy bejelentés- alapján végezhető. A tájékozottság előnyei A vonatkozó előírások Ismerete az építtetőnek és az építésügyi hatóságoknak egyaránt előnyt jelent. Amennyiben áz építtető az előírásoknak megfelelően teszi meg bejelentését, úgy nincs szükség a hatóság részéről helyszíni szemlére,-az építtető rö- videbb idő alatt, minden bonyodalom nélkül megkap, hatja a bejelentés tudomásulvételéről szóló határozatot. Engedély nélkül végezhető, de az általános érvényű építésügyi szabályokkal ellentétes építkezésre, o szabálytalanul építkezőkre vonatkozó szankciókat kell alkalmazni. "Gyakorlatilag tehát ez azt jelenti, hogy ilyen esetekben az építésügyi hatóság elrendelheti az előírásoknak nem megfelelő építmény lebontását, vagy átalakítását. Ez a körülmény is tehát azt mutatja, hogy az általános érvényű építésügyi szabályok ismerete minden esetben szükséges. A korábban hatályos jogszabály az építési engedélyezési eljárás során a szakhatóságok véleményének beszerzését a tervező feladatává tette. Ezen a gyakorlaton az 1977. április 1-én hatályba- lépett rendelet változtatott. Az említett idő óta — a közületi építkezések kivételével — a szakhatóságok véleményének beszerzését az építésügyi hatóság feladatává tette. Az ügyészi vizsgálatok megállapítása szerint az, hogy a szakhatóságok véle. ményét az építésügyi hatóságoknak kell beszerezni, jelentős mértékben megnövelte munkaterhüket. A szak- véleményekkel kapcsolatos levelezés, a különböző szervek részére meghívók küldése, időpontok egyeztetése, a korábbi helyzethez képest többletmunkát jelent. Egységesebb gyakorlat Az ügyészst ck többek között megvizsgálták azt is, hogy az építési jogosultság igazolása tekintetében oz építésügyi hatóságok milyen gyakorlatot folytatnak. Megállapításaik szerint az építési jogosultság igazolása az előírások szerint történik, e vonatkozásban az építésügyi hatóságok gyakorlata megfelelőnek mondható. Az építési jogosultság igazolásának kérdése egyébként azért érdemel figyelmet, mert a ko. rábbi években az építésügyi hatóságok gyakorlata ebben a vonatkozásban nem volt egységes. A jelenleg hatályos jogszabály az építési jogosultság igazolásában változásokat is hozott, ezért is helyeselhető, ha az építésügyi hatóságok gyakorlata megfelel a jogszabályi előírásoknak. Késedelem nélkül A korábbi években lefolytatott ügyészségi vizsgálatok az építésügyi hatóságoknál jelentős ügyintézési késedelmet állapítottak meg. Ebben a vonatkozásban a korábbi helyzethez képest számottevő fejlődés tapasztalható. Ez megmutatkozik abban, hogy egyes helyeken például (Szi- getszentmiklóson, Szigethal- mön) ügyintézési késedelem egyáltalán nem fordult elő, más helyeken pedig csökkent a határidőn túl elintézett ügyek száma. Az építésiügyi hatósági el- lenőrzés _zínvonalában a legutóbbi vizsgálat óta van fejlődés, ez azonban nem mond. ható kielégítőnek. Lényeges fejlődés és változás csupán Százhalombattán és Sziget- szentmiklóson észlelhető Mindkét helyen az ellenőrzés színvonalas, hatékony és rendszeres. Az ügyészségek tapasztalatai szerint az ellenőrzéseket jelentős mértékben hátráltatja a járművek hiánya. Különösen hátrányt jelent ez a körülmény a nagy külterülettel rendelkező községekben. A Pilis-hegységben levő községekben is szükség lenne járművekre, mivel az ügyintézők a nagy terület és a hegyi utak miatt nehezen tudnak eljenőrzési kötelezettségüknek eleget tenni. Dr. Varga Emil gekkel összefüggésben felmerült vitában — első fokon — általában a munkaügyi döntőbizottság jár el. A munkaviszony megszűnése után felmerült munkaügyi vitában is a döntőbizottság illetékes. Határozata ellen a munkaügyi bírósághoz lehet fordulni. E jogszabályokra való tekintettel az ügyben a járásbíróság hatáskör hiányában nem járhatott volna el és ezt a körülményt a megyei bíróságnak is észre kellett volna vennie. A másodfokú bíróság tehát akkor járt volna el helyesen, ha a járásbíróság ítéletét teljes egészében hatályon kívül helyezi, a pert megszünteti és az iratokat a gyári munkaügyi döntőbizottsághoz átteszi. Ennek elmulasztása miatt mindkét fokú ítélet törvénysértő. A Legfelsőbb Bíróság mindkét alsófokú Ítéletet hatályon kívül helyezte, a pert megszüntette és az iratoknak a munkaügyi döntőbizottsághoz történő áttételét elrendelte. , rj kölcsöne kor járult ehhez hozzá, ha 15 ezer forintos kölcsöntartozásról elismervényt állít ki, A járásbíróság és a megyei bíróság ezt a védekezést nem fogadták el és az asszonyt az összeg megfizetésére kötelezték. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság mindkét ítéletet hatályon kívül helyezte és a járásbíróságot új eljárásra, valamint új határozat meghozatalára kötelezte. — A tartozás elismerőjét terheli annak bizonyítása, _hogy nem adós, tehát a hitelező követelése bírói úton nem érvényesíthető, vagy pedig a szerződés érvénytelen — hangzik a határozat. — Tehát ebben az esetben az asszony köteles bizonyítani, hogy különváltan élő férjétől nem vett fel kölcsönt. Az eljárt bíróságok azonban az erre vonatkozó bizonyítási lehetőségeket nem merítették ki-.A tartozást elismerő okirat szerint ugyanis az asszony úgy nyilatkozott: „A kölcsönt visszafizetem, hogy bútoraimat elvihes- sem ...” Ez a szöveg úgy is értelmezhető, hogy a tartozást elismerő okirat aláírása a bútorok elszállítása érdekében történt. Az egyik tanú, aki az esetnél jelen volt, azt vallotta, hogy az volt a benyomása: a bútorok kiadásának a 15 ezer forintos elismervény aláírása a feltétele. A számításkor a házastársak között kölcsönről nem volt szó. — A peres felek ellentétes előadására is figyelemmel, az eljárt bíróságoknak tisztáz- niok kellett volna, hogy a szóban forgó időben az asszonynak valóban volt-e a munkahelyén leltárhiánya, és ha igen, milyen összeget tett ki. Azt is vizsgálni kellett volna, hogy a férj az állítólagos kölcsönt milyen forrásból és milyen indokokra tekintettel nyújtotta feleségének. Az általános élettapasztalat szerint ugyanis a volt házastársak az együttélés megszakadása után számolatlanul, minden elismervény nélkül nagyobb ösz- szegeket nem szoktak egymás rendelkezésére bocsátani. Ezért személyes meghallgatásuk sem mellőzhető, sőt, szükség esetén szembesítésük is indokolt Tekintve, hogy a jogerős ítélet megalapozatlan, ezért új eljárásra van szükség. VEGYEN RÉSZT A CEGLÉDI IBUSZ OLCSÓ ÚTJAIN I Üdülés Rlminlben szeptember 17-től 26-Ig, 3400 FU Üdülés Zittauban július 9-tŐl 16-ig» 3050 Ft. üdülés Kacsjakban augusztus 5-től 12-ig, 3200 Ft. Körutazás Székelyföldön július 23-tól 28-ig, 3600 Ft. Jelentkezés a ceglédi IBUSZ Irodában, Szabadság tér 1« Telefon: 10—479.
