Pest Megyi Hírlap, 1978. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-09 / 107. szám
V. ÉVFOLYAM, 107. SZÁM 1978. MÁJUS 9., KEDD lövendő életünk feltételei Készül az általános rendezési terv Előkészület az alapozáshoz Űjabb 720 lakás épületeinek alapozását kezdték meg a Szabadság téri lakótelepen a Pest megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói. Képünkön: dolgozik a földmunkagép. Barcza Zsolt felvétele Kiállítás Aszódon Az alapítókra emlékeztek Vitakör Nagytarcsán A KISZ nemzetközi tevékenységéről Május 10-én, szerdán 19 órakor Nagytarcsán, a KISZ politikai vitakörének keretében a KISZ nemzetközi tevékenységéről hallhatnak előadást a fiatalok. Ezt követően mutatja be Kubáról szó. ló műsorát az irodalmi színpad. Péceli hírek A péceli TRI-TON háziipari szövetkezet az év elején elkezdte új telephelyének építését. A nagyközségi tanács által rendelkezésre bocsátott területen serény munka folyik. Az elmúlt napokban a nagyméretű csarnok tartóelemeit már felállították s rövidesen megkezdik a falazást. ★ A Szemere Pál általános iskolában a hiányzó tornaterem részbeni pótlására szabadtéri, kisméretű, aszfaltozott sportpályát építenek. Jelentős munkát vállaltak a tanulók, a tanítók és a tanárok, valamint a szülői munkaközösség tagjai is. Az aszfaltozást hamarosan megkezdi az Aszfaltútépítő Vállalat péceli üzemegysége. ★ Széles társadalmi összefogással tető alá került a bölcsőde bővítésére szolgáló épület. A munkában a péceli kőműves kisiparosok és a tanácsi költségvetési üzem dolgozói jártak az élen. A bölcsőde bővítését a község szövetkezetei is támogatták. ★ Űj raktárhelyiséget épít a péceli Ruházatiipari Szövetkezet. A bővítést a tanácsi költségvetési üzem végzi, s az új raktárt hamarosan átadják rendeltetésének. Áramszünet miatt Vízhiány Csömörön A Dunamenti Regionális Vízmű- és Vízgazdálkodási Vállalat felhívja a csömöri fogyasztók figyelmét, hogy május 11-én, csütörtökön vízhiánnyal kell számolni. Csömörre Fótról érkezik a víz, ahol csütörtökön az Elektromos Művek karbantartás miatt áramszünetet tart. Emiatt Csömörön reggel kilenctől este hét óráig kevesebb lesz a víz. A Vízművek kéri a lakosságot; takarékoskodjon a vízzel, ajánlatos reggel tartalékvizet venni. Aki nyitott szemmel jár-kel Gödöllőn, meggyőződhet róla ; városunk rohamléptekkel fejlődik, s a ma még megoldatlan problémák ellenére egyre inkább új arculatot ölt. Elég, ha csak a Szabadság tér környékén sétálunk; itt egymás után nőnek ki a földből az új házak. S ez csak egy kis része, igaz, a leggyorsabban fejlődő része városunknak. S hogy mik lesznek a következő, s a távolabbi lépések, azt a város általános rendezési tervéből tudhatjuk meg. Közlekedés, közmű Utoljára 1974-ben készült ilyen terv, de az akkori elképzeléseket módosította az idő, a fejlődés. Sok minden megváltozott Gödöllőn 4 év alatt. Nemrégiben összeállították a módosított város- 3 rendezési terv programját, amelyről a napokban rendeztek vitát a városi pártbizottságon. A Pest megyei Tanácsi Tervező Vállalat munkájában figyelembe vette a népesség gyors növekedését, az egyetem fejlődését, az autó. pálya közelségét, s általában azokat a tényezőket, amelyek befolyásolják a város jövendő életét. Az alapos előkészítés és a hozzáértő tervezés mellett is adódik azonban számos vitát kiváltó megoldás, elképzelés. A tervről rendezett fórum éppen az eltérő véleményeket volt hivatott felszínre hozni, hogy ezzel is a legjobb megoldások kidolgozását tegye lehetővé. A városi tanács, a tanácsi szakemberek véleményét Márton József osztályvezető főmérnök fejtette ki. Megállapította, hogy a terv készítőinek, s a vitatkozóknak is felelősségteljesen kell hozzá- állniuk az általános rendezési tervhez, hiszen jövendő életünk feltételeiről van szó. Fejezetenként foglalkozott a program részleteivel: a rendelkezésre álló terület fel- használásával, a közlekedéssel, a közművesítéssel. Beszélt az iskolai és az egészségügyi hálózatról, az egyetem és a város kapcsolatáról, az épülő és tervezett köz- művelődési létesítményekről. Tornaterem, uszoda Márton József elemzésében bírálta a terv egyes részeit. Nem kielégítő például a lakó- és üdülőterületek aránya, az előbbieknek több helyet kellett volna biztosítani. Ugyanakkor nem gondoltak a tervezők a városkörnyéki táborozási lehetőségek bővítésére, s nem vették kellőképpen figyelembe azt sem, hogy Ve. resegyház is Gödöllő vonzáskörzetébe tartozik. A következő időkben nem várható jelentős iparbővítés a városban, viszont az intézmények, vállalatok terjeszkedésével továbbra is számolni •kell. Az egészségügyi ágazat terveiről szólva Márton József elmondta, hogy négy körzeti orvosi rendelőt kívánnak felépíteni, egy-egy rendelőbe 2—2 orvos körzete tartozna. Az iskolák tervezésénél a jövőben nem hagyható el a tornaterem és a tanuszoda. A diákok étkezéséről viszont gazdaságosabb lenne egy helyen, a központi konyhán gondoskodni. Az iskolákban így elegendő lenne kisebb melegítőkonyhákat építeni. Ez a tervben még nem így szerepel. Csatornázás Üj javaslat az is, hogy válasszák szét a kereskedelem és a szolgáltatási intézmények területét. A tömegsport céljait szolgáló pályákat a tervvel ellentétben nem az Erzsébet, hanem az Alsóparkban kellene megépíteni. A Rákos-patakkal párhuzamosan tervezett csapadékgyűjtő csatornának nem sok értelmét látják a tanácson. A gazdag téma a résztvevőket is hozzászólásra késztette. Hámori György, a városi pártbizottság titkára a tervezett agrárcentrumról beszélt. Szó van ugyanis arról, hogy további mezőgazdasági jellegű intézmények települnek a városba, ehhez pedig hely kell. Elhelyezésükre az egyetem környéke látszik legmegfelelőbbnek. Többen szóltak hozzá a lakásépítési programhoz, megkérdőjelezték a TÜZÉP. és az AFIT-telep elhelyezését. Ri- tecz György, a Vízművek vezetője arra figyelmeztetett, hogy a vízellátási program nincs összhangban a szennyvízelvezetési rendszerrel. Kollektív bölcsesség Az aszódi 2. számú általános iskola kisdobosainak énekével kezdődött az az ünnepség, amelyet a megyei napközi otthonok megalakulásának 25. évfordulója alkali mából rendeztek Aszódon a hét végén. A Petőfi Sándor, múzeum előtti téren gyűltek össze a gyerekek, tanárok, nevelők és a vendégek: dr. Abrudbányai János és dr. Kottán Ervinné megyei szakfelügyelő. Dr. Abrudbányai János ünnepi beszédében méltatta az első tanítók, tanítónők áldozatkész munkáját. Az idén lesz 75 éves a magyar gyermekvédelem, és az iskolák államosításának harmincadik évfordulóját is 1978-ban ünnepeljük. A napközi otthonok iránt megnövekedett igényt bizonyítja az is, hogy míg 1953-ban 32 csoportban 1280 gyerekkel indult a mozgalom Pest megyében, 1978- ban már 788 csoportban 27 ezer 147 tanulóval foglalkoznak. Huszonöt évvel ezelőtt Aszódon a napközi otthon megalapítója, Verebéig Dénes iskolaigazgató és Nyíri Sándor- né tanítónő volt. A 2-es számú iskolában 1965-ben Asztalos István igazgató, Cserháti Gizella és Mack Istvánná nevelők vezetésével ala-* kultak meg az első csoportok. Említésre méltó, hogy az 1960-ban megtartott országos konferencia után az első me-> gyei tanfolyamot Aszódon rendezték. Dr. Abrudbányai János beszédének végén elismeréssel szólt a nevelők lelkesedéséről, hivatástudatáról. Megköszönte a múzeum igazgatójának a kiállítás szervezéséi ben nyújtott segítségét és javasolta, a százhalombattai példához hasonlóan, készítsenek az aszódi iskolák is Di- csősé" könyvet, amelyben a kiemelkedő eredményeket, eseményeket rögzítik. A beszédet követően a gyerekek adtak rövid műsort: énekeltek, báboztak, furulyáztak. Nagy sikert arattak a vérségiek, akik színpompás népviseletben gyermek- játékokat adtak elő. Majd megtekintették azt a kiállítást, amelyen Aszód és a tíz környező, Galgamenti község napköziseinek munkáit mutatták be. Papír, filc, ráffia, bőr és sok más alapanyag fel- használásával valódi ötletgyűjteményt láthattak a nézők. A hímzett térítőktől a bőrből készült újságtartóig sok hasznos tárgy dicsérte a kis alkotók fantáziáját. A különböző műanyag flakonokból előállított formatervezett bútorok, állatok is nagy sikert arattak. A bemutató május tizennegyedikéig, naponta 10 és 18 óra között megtekinthető. Bá. E. Vetélkedőből vitafórum Brigádok a városról a városért SPORT —SPORT — SPORT — SPORT — SPORT Fölényes győzelmek Nem adták hírül Gödöllőn öles plakátok a Gödöllői tavasz rendezvénysorozatának szombati eseményét, a szocialista brigádok helytörténeti vetélkedőjét, pedig az alapos és hosszú készülődés nagyobb hírverést érdemelt volna. Fehérvári Pálné, a városi pártbizottság osztályvezetője elmondta, hogy a két hónappal ezelőtt meghirdetett vetélkedőre 39 brigád nevezett. A felkészülés idején a brigádtagok előadásokat hallgattak, kiállításokra jártak, helytörténeti sétán vettek részt, megismerkedtek Gödöllő múltjáról, jelenéről és jövőjéről szóló könyvekkel, kiadványokkal. A selejtezőből hat brigád jutott a nyilvános döntőbe. Dia képek alapján A művelődési ház nagytermében kézikönyvekben, jegyzetekben búvárkodva készültek a csapatok a versenyre, miközben elfoglalta helyét a zsűri. Fehérvári Pálné vezetésével Gödöllő helytörténetének legjobb ismerői vizsgáztatták a csapatokat: az ATE Bláthy Ottó és Egyetértés, az Áfész Török Ignác és Kaffka Margit, a Ganz Árammérőgyár Béke és a LATI Kandó Kálmán szocialista brigádját. A versenyzők felzúdultak, amikor Vankó István, a művelődési ház munkatársa, játékvezető, ismertette az első feladatot: mutassák be egy Gödöllőre látogató idegennek — három perc alatt — a város nevezetességeit, érdekességeit. De hogyan lehet három perc alatt minden jót és szépet elmondani arról, amit szeretünk. A város a mienk, ismerjük történetét, várható fejlődését, de ezt három percben összefoglalni? Ám a játékvezető, s a zsűri ragaszkodott a rövid terminushoz, hiszen sok egyéb feladat várt megoldásra. Miről kellett a brigádoknak számot adni, mivel kellett felkészültségüket bizonyítani ? Az 1919-es gödöllői eseményekről készült korabeli fényképek alapján beszélniük kellett az ábrázolt eseményről és a város kapcsolatáról. A brigádok jártasak voltak a Tanácsköztársaság gödöllői történetében, szavaik nyomán — ha lettek volna —, érdeklődők, sok újat tudhattak volna meg ezekről az időkről. A vetített diaképek alapján Gödöllő műemlékeit kellett felismerni, megállapítani stílusukat, beszélni építőikről, jellemezni a kort, amikor készültek. Mit tennének? A pergő ritmusú vetélkedő félidejében a Bláthy Ottó brigád vezetett 16 ponttal, őket három 15 pontos brigád követte, bizonyítva: minden csapat egyformán igyekezett. A második félidő is fej fej melletti küzdelmet hozott. Jelesre vizsgáztak a brigádtagok a gödöllői művésztelep történetéből, a munkásmozgalom felszabadulásunk előtti eseményeiből; a mai tudnivalókból egyaránt. Egymás munkáját is jól ismerik a brigádok, a Laboratóriumi Törzsállattenyésztő Intézet brigádja a Ganz Árammérőgyárat mutatta be, de a ganzos Béke brigád sem maradt adós, s a LATI-ról szóló beszámolójuknál az ott dolgozók sem állíthattak volna össze jobbat. A hasonló vetélkedőkkel kapcsolatban gyakran elhangzik a panasz; a szervezők csak az ismeretekre kíváncsiak. A gödöllői vetélkedő szervezői, a kérdések és feladatok összeállítói, Polónyi Péter, a helytörténeti gyűjtemény vezetője és Vankó István, lehetőséget adtak arra, hogy tudásuk bizonyításán kívül a versenyzők a város gazdáiként beszélhessenek Gödöllőről. Az utolsó feladat például így hangzott: Milyen intézkedéseket hoznának a tanácselnök, a kereskedelmi, az egészségügyi, a művelődésügyi osztály vezetője helyében. A válaszokból érződött, hogy minden versenyző brigád ismeri a város gondjait, nem csoda hát, hogy ők is művelődési központot építenének, meggyorsítanák a lakásépítés ütemét, megszüntetnék a kocsmákat, felújítanák az 1937-ben épített szülőotthont. Várospolitika így vált brigádvetélkedőből várospolitikai fórummá ez a találkozó. Biztos, hogy a társadalmi munkánkban is ott lesz a versenybe benevezett valamennyi brigád, élükön a három legjobbal, az első helyen végzett Bláthy Ottó, a második és a harmadik Béke. illetve Kandó Kálmán brigádokkal együtt. F. M. A kérdésekre, a vitázó hozzászólásokra Kaszta Dénes felelős tervező adott választ, elmondva, hogy a tervezők igyekeztek a legjobb és legolcsóbb megoldásokat meg. találni. Ám, ha az ésszerűség úgy kívánja, módosíthatják a terv egyes részleteit. Az értekezlet nem az első és nem az utolsó volt a hasonlók között. A kollektív megbeszélések nagyon sok haszonnal járnak, s hozzájárulnak ahhoz, hogy városunk arculata a jövőben az eddigieknél is tervszerűbben alakulhasson, mlndannyiunk érdekében. Lejátszották a 4. és az 5. forduló mérkőzéseit a Galgamá- csai Tsz SE tömegsportbizottsága által szervezett körzeti kispályás labdarúgó-bajnokságban. A 4. forduló eredményei: Állami Gazdasági MEDOSZ—SE öregfiúk 2—0, összefogás SE—Váckisújfalu 5—2, Tsz MEDOSZ—Taped MN 3—2, Vémpel SC—Kiskút SC 4—1, Vácegresi Haladás SE—Tsz Gépész 7—0. Az 5. forduló eredményei: Állami Gazdasági MEDOSZ—Kiskút SC 4—0, SE öregfiúk—Váckisújfalu község 7—1, Tsz MEDOSZ—Vémpel SC 4—2, A Gödöllői SC férfi kézilabdázói a hét végén abonyi csapatokkal mérkőztek. Eredmények: GSC—Abony 25—16 (8—9) GSC: Tóth — Paulovics, Berczeli (1), Apáti (6), Sasvári (4), Bede (1), Poszonyi (2), csere: Kolesza, Epres (2), Szlif- ka (7), Koza és Horváth (2). Az esőtől felázott; csúszós talajon, borús időben kezdődött a mérkőzés. A 4. percben az abonyi Póta lövésével az abonyiak szerezték meg az első gólt. Nehezen lendült játékba a GSC. Támadásaikból hiányzott az átütő erő, s a vé-' Tsz Gépész—Taped MN 3—3, Összefogás SE—Vácegresi Híradás 1—3. A tabellát az Állami Gazdasági MEDOSZ vezeti 8 ponttal, a 7 pontos Tsz MEDOSZ és a 6 pontos Vácegresi Haladás előtt. A tömegsportbizottság a fiatalok részére serdülő találkozókat is szervezett, három csapat mérte össze erejét: Galga- mácsa telep—Galgamácsa falu 3—1, Galgamácsa Telep—Váckisújfalu 12—2. A barátságom mérkőzések jól szolgálták az Edzett ifjúságért mozgalom céljait delem sem jeleskedett A gyors abonyi támadások, az átlövések egymás után gólokban végződtek, s csak az első félidő végére sikerült a gödöl- lőieknek felzárkózniuk. Az első játékrész második felében elszaporodtak a pályán a szabálytalanságok, ezt egy sárga lap s egy 2 perces kiállítás is jelezte. A második félidőre kisütött a nap, s ez meghozta a gödöllőiek játékkedvét. Felülkere- kedésüket az is segítette, hogy a 37. percben súlyos szabálytalanság miatt egy abonyi játékost végleg kiállítottak. Ezután a hazaiak gyors indításokkal felőrölték a megfogyatkozott abonyiak erejét, s végeredményben fölényesen győztek egy meglehetősen alacsony szívonalú, durvaságokkal tarkított mérkőzésen. Dicsérni csak Kolesza, Szlifka, illetve Póta játékát lehet. GSC ifi—Abony ifi 37—8 (17—4) GSC ifi: Bankó — Pintér (3), Cserven (4), Kecskés (4), Andrási (5), Krieger (11), Szatmári (7), csere: Gál (3) és Hegyi. A gödöllőiek ifjúsági csapata tetszés szerint érte el góljait a rutintalan ellenféllel szemben. A továbbra is veretlen gárdából Kriger és Szatmári játéka emelkedett az átlag fölé. M. M. Csiba József r r r EDZETT IFJÚSÁGÉRT Serdülők mérkőzései Galgamacsán
