Pest Megyi Hírlap, 1978. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-07 / 106. szám

Műszer a gázprogramhoz á PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A ceglédi Vasipari Elektromos és Műszerész Szövetkezet­ben olyan frekvenciaalakító berendezés készül, amelyet az orenburgi gázprogram keretében fognak felhasználni. A ké­pen: Szeleczki László műszerész és a két tervező, Schuck Pál és Gulyás Ernő ellenőrző méréseket végeznek. Apáti-Tóth Sándor (elvétele Cegléd forgalma és forgal­mi rendje is sokat változott az utóbbi években. A módo­sulásokat már megszokta a la­kosság és a városon átuta­zók is figyelembe veszik a jelzőtáblák adta utasításokat. A KPM rendeletének meg­felelően tavaly nyáron felül­vizsgálták a ceglédi forgalmi rendet és az illetékesek cél­szerűnek tartottak néhány A Csajkovszkij-verseny előtt Dráfi Kálmán zongoraestje Május 10-én, szerdán dél­után fél hat órai kezdettel hangverseny lesz a ceglédi zeneiskola nagytermében. Dráfi Kálmán zongoraművész mutatkozik be, műsorán azok a Chopin- és Schumann-művek szerepelnek, amelyekkel a töb­bi közt a nemzetközi Csaj- kovszkij-zongoraversenyen fog indulni. HÉTFŐN NYÍLIK Mai szovjet kisgrafika Mai szovjet kisgrafikákból nyílik reprezentatív kiállítás hétfőn, május 8-án, a ceglédi pártszékház előcsarnokában, délután 17 órakor. A kiállítást, melyet Szabó Alfréd, a váro­si tanács művelődésügyi osz­tályának vezetője nyit meg, a Hazafias Népfront városi bi­zottsága, a művelődésügyi osz­tály és a Kossuth Műve­lődési Központ kisgrafika baráti köre rendezi. Tizenegy alkotó munkáit láthatja az érdeklődő közönség a tabló­kon. Az anyagot Nagy László Lázárné bocsátotta rendelke­zésre, saját gyűjteményéből. A kisgrafika bemutatót május 24-ig lehet megtekin­teni, délelőtt 10-től délután 18 óráig. Cserebere — nagyban Egy bűnszövetkezet üzelmei Építők és boltosok a bíróság előtt Néhány hónapja a televízió Kék fény című műsora hírt adott arról a kiterjedt bűn- szövetkezetről, amelynek ve­zéralakja a ceglédi illetőségű Aranyi Gyula volt, a Bács me­gyei Állami Építőipari Válla­lat villanyszerelő művezetője. Folytatólagosan elkövetett bűntetteiről a közelmúltban elsőrendű vádlottként adott számot — huszonnégy társá­val egyetemben — a Ceglédi Járásbíróság büntetőtanácsa előtt. A vállalat különböző épít­kezéseihez Aranyi szerzett be rendszeresen anyagokat. Te­hette, hiszen önállóan utalvá­nyozott. A közületi számlára megvásárolt árukat nem kel­lett bemutatnia a központi raktár vezetőjének, a másod­rendű vádlottnak, Rádi József kiskunfélegyházi lakosnak. Elegendő volt a számlát be­nyújtani és elismervényt adni a felsorolt anyagok kiszállítá­sáról. Ebben az adminisztrá­ció ki is merült. A tényleges anyagfelhasználást senki sem ellenőrizte. Így történhetett, hogy Aranyi, Rádi, továbbá a kecskeméti Bank Gyula har­madrendű vádlott, a vállalat gépkocsivezetője és a negyed­rendű vádlott, Kerekes Lajos anyagbeszerző — Aranyi sógo­ra — huzamosan elkövethette üzelmeit. Az ügy szereplője volt többek közt a kecskeméti Rapajka Győzőné szerszámrak­táros és Szakolczai István fű­tésszerelő is. A felsorolt munkatársak az anyagok egy részét maguknak megszerezték, és jelentős há­nyadát ceglédi és nagykőrösi boltvezetők és helyetteseik se­gítségével másfajta, saját szükségletüknek megfelelő árura cserélték ki. A villany- szerelési cikkek, csavarok he­lyett radiátorokra volt szüksé­gük, amelyeket magánházak építésénél használtak fel. Az is a módszereik közé tartozott, hogy az üzletből el sem vitték egyszerre mindazt, amit kifi­zettek. hanem egy részét ott hagyták, és később másra vál­tották. Előfordult, hogy a munkahelyen több anyag volt a szükségesnél, de azt sem a központi raktárba vitték visz- sza, hanem a boltosokhoz... Némely boltvezetőben jó együttműködő társra találtak. Így kerültek kapcsolatba a ceglédi ÁFÉSZ-áruház műsza­ki osztályvezetőjével, a mono- ri Bánfi Lászlóval és helyet­tesével, az albertirsai Lippert Lajossal, Vörös Andrásnéval, az áruház játékosztályának ve­zetőjével, ceglédi lakossal, Lévai Lászlóval, a nagykőrösi vasbolt vezetőjével és Végh Endrével, a ceglédi szerelvény­bolt vezetőjével. A kereske­dők tettüket bűnszövetség­ben követték el, felbujtókká váltak azáltal, hogy a jogtala­nul eltulajdonított holmik cse­réjét, illetve értékesítését vál­lalták. Ezzel a magatartásuk­kal újabb bűncselekmények elkövetésére ösztönözték az építőipari vállalat dolgozóit. Aranyi Gyula önállóan elkö­vetett bűntetteivel több mint 58 ezer forint kárt okozott a népgazdaságnak. Ezen felül, bűnszövetségben társaival 203 ezer forint kárt tett. A Ceglédi Járásbíróság — nem jogerősen — öt év szigorított börtönben végrehajtandó szabadságvesz­tésre és ötvenezer forint va­gyonelkobzásra ítélte. Rádi Jó­zsef 103 ezer forintnyi kárt okozott, büntetése két és fél év börtön, negyvenezer forint vagyonelkobzás. Bank Gyula ellen hasonló ítéletet hoztak. Az ő rovásán 121 ezer forint elsíbolása volt. Kerekes Lajos kezéhez 32 ezer, Végh Endrééhez 54 ezer forint érték tapadt. Rapajka Győzőné 27 ezer forint, Bánfi László és Lippert Lajos majd­nem negyvenezer forint érték­ben cserélt el építőipari anya­gokat saját árukészletéből. Vörös Andrásné 36 ezer forint értékű cserét hajtőik végre áru­házi osztályán. Lwai László 49 ezer forint erejéig változ­tatta vasárura a kapott hol­mikat. Kecskés István, aki korábban az áruház műszaki osztályát vezette, 9 ezer 300 forint értékű árut cserélt be közszükségleti cikkekre. Nem érdek nélkül cselekedtek a kereskedők, 10—30 százalék ju­talékban részesültek. Ezzel a felsorolással sem az elkövetett tettek, sem az elkövetők lis­tája nem teljes. Valameny- nyiükre, cselekményük súlyá­nak megfelelően — még nem jogerős — büntetést szabott ki a Ceglédi Járásbíróság bünte­tőtanácsa. Ha a Bács megyei Állami Építőipari Vállalatnál szigo­rúbb lett volna a belső ellen­őrzés, nem virágozhatott volna évekig a bűnszövetkezet. T. változtatást, a biztonságos és fennakadásmentes közlekedés érdekében. A bejárást köve­tően megszületett a határozat a szükséges módosításokra. Megtörténtek az előkészületek, beszerezték a szükséges KRESZ-táblákat, helyüket ki­jelölték. A Kossuth Ferenc utcán, vagy a Rákóczi úton a város központja felé igyekvők lát­hatták, hogy már a földbe he­lyezve áll több jelzőtábla, egyelőre fekete takaróval bo­rítva, mert egyelőre még nem érvényesek. A táblák kihelye­zésének, helyességének ellen­őrzése után azonban a forga­lomtechnikai csoport, mint elsőfokú főhatóság, elrendeli a fekete borítók levételét és azzal életbe lép az új közle­kedési rend. A táblák formá­járól már többen megállapí­tották, hogy milyen kategó­riába tartozhatnak. Van köz­tük veszélyt jelző és utasí­tó is. Néhány utcában, ahol eddig a jobbkéz szabály volt ér­vényben, az új közlekedési renpl szerint, mint a tábla is mutatni fogja, az elsőbbség­adás kötelező. (Ezek a táblák már betöltik feladatukat, ér­vényben vannak!) A város központjában a nö­vekvő forgalom szükségessé tette a parkolás, a megállás és a várakozás szabályozását. Az új KRESZ-táblák tiltják a várakozást a Gubodi utcában a Kossuth Ferenc és a Rákóczi út közti szakaszon, valamint a Kazinczi utcában a Kossuth tér felől, a menetirány sze­rinti bal oldalon. Parkolóhely lesz viszont az Alkotmány ut­ca mind a két oldala, az Is­kola utca és a Kossuth tér között. A tábla jelzi, hogy fél kerékkel a járdára állva sza­bad majd itt hagyni az autó­kat. Kijelöltek több, egyirányú utcát is. Ezek szinte egymás forgalmát fogják kiegyensú- lyozni. Egyirányú lesz a Jó­zsef Attila utca, a Kossuth Ferenc utca felé menet. El­lentétes párja lesz a Teleki utcának az a szakasza, amely a Kossuth Ferenc utcát köti össze a Beloiannisz utcával. Az Alkotmány utcába csak az hajthat be, aki a Kossuth tér felé akar menni, a Kazinczi utcába pedig csak az, aki a Szív utca felé tart. Cegléden több figyelmezte­tő táblát helyeztek el, a gyer­mekek védelme érdekében. Néhány helyen, ahol a táblák láthatósága igényli, a fák ko­ronáját nyesik, igazítják. Mindehhez még egyet okvet­lenül meg kell jegyezni: azt, hogy a KRESZ szabályainak ismerete és betartása minden­kire vonatkozik, gyalogosokra és kerékpárosokra éppúgy, mint a motoros járművekkel közlekedőkre. Csak így lehet megelőzni a baleseteket, csak így lehet élni — együtt élni — az alakuló, fejlődő, szépülő városban, ahol hely kell az embereknek és a járműveknek is. MA NYÍLIK Egy amatőr életműve Seller Ferenc Jászkarajenőn született 1919-ben. Festő, szob­rász, fafaragó. Alkotásai az ország különböző pontjain szerepeltek már. Jászkara je­nön, ahol közel 60 éve él, még sohasem. Képeinek meghatározó él­ménye: az alföldi táj, a falusi élet apró mozzanatai kelnek életre. Témái egyszerűek. Szobrainak apró figurái súlyo­sak, tömörek, folytonosan moz­gásban lévők. Mint ahogy, idős kora ellenére, ő maga is nyug­hatatlan: lelkes népművelő, aki sajátos eszközeivel segíti a községi művelődési ház mun* káját. A község közművelődési éle-' tét irányító, szervező fiatal kollektívát dicséri, hogy egy majdnem elfeledett életművel ismerkedhetnek meg most a jászkarajenőiek. Köszöntjük Seller Ferencet, első község­beli kiállítása alkalmából, melynek megnyitója ma, vasár­nap délelőtt 10 órakor lesz a jászkarajenői Petőfi Művelő-, dési Házban. V S. i Nőknek való munkahely lesz a Fűrész-, Lemez- és Hordó­ipari Vállalat ceglédi gyárának új üzeme, ahol szinte minden műveletet automata gépek vé­geznek. A betanítást már meg­kezdték. Vidéki dolgozóikat a vállalati autóbusz hozza nap mint nap a gyárba, műszak kezdetére. SZORGOS MUNKA A HATÁRBAN Ültetik a palántát földben a burgonya Bár itt-ott jégesővel, felhő- szakadásnak is beillő, alapos esővel változott az idő, azért el lehet mondani, hogy most kedvez a mezőgazdasági mun­káknak. A legutóbbi jelenté­sek szerint, amelyeket a ceg­lédi járás termelőszövetkeze­tei és a nagykőrösi közös gaz­daságok küldtek a járási hiva­tal mezőgazdasági és élelme­zésügyi osztályához, mind ar­ról adtak számot, hogy gördü­lékenyen dolgoznak, gép és ember ellátja a feladatát. A tavaszi vetésnek több mint 80 százaléka földben van, 21 ezer 676 hektár területen. A gabona szépen fejlődik. A közös gazdaságok, főként a konzervipar és a vetőmagter­melés érdekében zöldborsót 410 hektáron vetettek el — többet a tervezettnél. Burgo­nya 420 hektár területen ke­rült a földbe, a bevált és ke­resett fajtákból. A vetőburgo­nya hamarosan igazolja majd a minőségét. Befejeződött a cukorrépavetés 650 hektáron,' 1619 hektár napraforgót ve­tettek el a termelőszövetkeze­tek. A kukorica vetésének 85 százaléka elkészült, több mint 9400 hektáron földben a mag. Silókukorica-vetést 3600 hek­tárra terveztek, ez hatvan százalékban kész. A zöldség nemcsak a hazai ellátásra kell. Frissen és szá- rítmányként, vágy más kon­zervipari termékként szintén népgazdasági hasznot hoz. Ezen a tavaszon a ceglédi já­rás termelőszövetkezetei 2780 hektárra terveztek zöldséget, főleg paradicsomot, paprikát, petrezselyemgyökeret és sár­garépát, némi hagymát. En­nek hatvan százalékát már el­vetették, illetve megkezdték az előnevelt palánták kiülte­tését. Folynak az előkészüle­tek az öntözésre. A még szük­séges alkatrészek, tartozékok beszerzése nem könnyű, de a közös gazdaságok törekvése az, hogy mind, nagyobb terü­leten segítsék ily módon a termést, annak mennyiségét, minőségét. i • • T J nnepelünk. Virágot vá- sárolunk, ajándékot, s egy mondattal köszönjük" a gondoskodást, a féltést, a sze- retetet. Az életünket. Az apróbbak verset tanul­tak az óvodában anyák nap­jára, a buta kis rímek átfor- rósítják az anyukák arcát, hi­szen a legfontosabb az, aki mondja, akivel rémülten ro­hantak az orvoshoz két hete, mert talált egy kockacukrot az úton, s megette. Hátha mérge­zett volt, mert kóbor kutyának szánta valaki? Az sorolja, hogy jó és engedelmes lesz ezután, akit a zuhogó esőben kétségbeesve kellett keresni, mert hazafelé az óvodából el- csavargott... A pofonok is elfelejtődnek ezen a napon. Adott és ka­pott, átvitt értelmű és valósá­gos pofonok. Az anyákat ün­nepeljük. A z albérletben reggel hat- kor ébrednek. A két gye­reket korábban kell ágyba dugni, mint a szomszéd ját­szópajtásokat, hiszen reggel két kialvatlan, nyűgös kicsit nadrágba, pulóverbe rángatni, reggeliztetni, mosdatni nagyon nehéz. Az anyuka kerékpárra pakolja őket, a kisfiút az el­ső ülésre, Katit a csomagtar­tóra, s rohanás a bölcsődébe, aztán az óvodába. Akkor is, ha zuhog az eső, vagy a dü­höngő szélben tüdőszakadtáig kell hajtani. A munkahelyen egykét késést megbocsáta­nak, de mindennek van hatá­ra ... Az üzemi iroda az óvo­dától még három kilométer. Az írógép billentyűi egész dél­előtt kattognak, szerencsére mostanában ritkábban ijeszt a telefon: — Jöjjön a gyere­kért, belázasodott, a fülét fáj­lalja. A vasárnap az apukáé. Vi­szi Zoltánt is, Katit is, néha megjegyzi: „Ne panaszkodj, legyen időd neked is kiruc­canni.” Az udvari szárítókötélen egy óra múlva már kis puló­verek, nadrágok, trikók gar­madája leng, ágyat is frissen kell húzni, megvarrni az el­szakadt harisnyákat, óvodai jelet hímezni a zsebkendőkbe, végre' alaposan kitakarítani, főzni egy kávét, hogy össze ne essen a vasárnapi semmit­tevéstől. Mire megmossa a haját, s kezébe venné az új­ságot, már kiabál a két gye­rek: — Anyu, anyu, megjöttünk! A láthatásnak vége, az apu­ka elporzik: Zolinak fáj a tor­ka, fagylaltot evett, Kati éhes, vacsorát kell készíteni. Felhők gyülekeznek, lekap­kodja a szárííókötélről a ru­hákat, fürdéshez készíti a gyerekkádat, begyújtja az olajkályhát. Este van. Holnap megint hétfő. 'T néni nyolcvan éves. Négy ^ fiút nevelt fel, a négy fiú ottfelejtette őt az öreg ház­ban. — A szomszédok rendesek — mondja. — A múltkor is csak egyszer kértem a Laci gyereket, hogy vágja ki a kertben az öreg barackfát, mert csak hernyót terem, jött mindjárt, egy óra alatt meg­csinálta. Z. néni takarékos, kis nyugdíjából alig költ. Gyújtós nem kell, a boltban mindig kap jó vastag kartondobozt, amit fel lehet hasogatni. En­nivalóra alig kell pénz. fél li­ter tej a reggeli, az ebédből meg másnap reggelre is ma­rad. A szomszédasszony néha átnéz, nincs-e valami baj, ha későn látja nyílni reggel az ajtót. A fiúk nem jönnek. Csak képeslapok az egyiktől, Franciaországból. — Ez a legdrágább gyere­kem nekem — mutogatja Z. néni a lapokat. — A többiek se rosszak, hívnak azok engem mindig, mert hát nekik sok a dolguk, nem érnek rá láto­gatni. De én hová mennék a rossz szememmel, a rossz lá­baimmal? Megvagyok itthon jól, a magaméban. Y an, akit ma gyerekek, uno­' kák serege köszönt. Van, aki egyszem fiát várja, a szál piros tulipánnal, fehér szegfű­vel. A „gyerekek” készülnek az ünnepre, vagy az utolsó perc­ben kapják fel fejüket a pla­kát láttán: hű, ma anyák napja van! Anyák napja. A fiatal, az idős édesanyák, nagymamák napja, azoké, akik megérdem­lik a köszöntőt, mert nem vár-; nak köszönetét. Koblencz Zsuzsa 1 Változások a forgalom rendiében Egyirányú utcák, új parkolók A gyalogosok is figyeljenek Szál tulipán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom