Pest Megyi Hírlap, 1978. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-03 / 102. szám

1978. MÁJUS 3.. SZERDA Vereségek az NB ll-ben A Bem SE bravúrja a Kőbányai úton Mindkét Pest megyei csapat vereséget szen­vedett az NB II vasárnapi fordulójában. A váciak ke­mény küzde­lemben maradtak alul Bé­késcsabán. a Kossuth KFSE súlyos, 6:0 arányú vereségére viszont semmiféle mentséget nem lehet felhozni. Budafok—Kossuth KFSE 6:0 (3:0) Budafok, 1000 néző. V.: 'Ba­lázs. KKFSE: Pajer, (Katona) — Deákvári, Szegő, Újvári, Eger, Geiger, Szikszai, Szíj­gyártó, Horváth (Fürtös), Pető, Z. Nagy. Az első negyedórá­ban Horváth és Z. Nagy előtt adódott gólhelyzet mégis a Budafok jutott kétgólos előny­höz. Ekkor a KKFSE védelme összeroppant és a kapuscsere sem segített. A második félidő­ben tovább tartott a szentend­reiek védelmi csődje, amit a csatárok tehetetlensége csak fokozott. A magabiztos hazai­ak szemre is tetszetős játék­kal, szinte akkor értek el góit, amikor akartak, a teljesen szétesett, elemi hibákat vétő főiskoláscsapat ellen. (Tud.: R. F.). BTSK—Váci Híradás 2:0 (1:0) Békéscsaba, 2000 néző. V.: Makó. Vác: Hegedűs — Szu- nyogh, Varga, Bánfalvi dr., Szádóczki (Durgonics), Pálin­kás (Garaba), Bodor, Bed- ■narik, Balogh, Répási, Tóth. A hazaiak a 35. percben szép támadás után szerezték meg a vezetést. Továbbra is támadásban maradtak, de az első félidőben, már csak kapu­fára futotta erejükből. A má- kodik játékrészben balszeren­csés gólt kapott a Híradás. Ha a váciak végig az első fél­órában mutatott játékot nyújt­ják, akár két pontot is szerez­hettek volna. Üjabb bra­vúrt vitt vég­hez a Bem J. SE. A katona­csapat ezúttal a listavezető Ganz-MÁVAG otthonából vitt haza egy pontot, s a Kőbányai úti találkozón akár nagyobb meglepetés is születhetett vol­na. Ceglédi VSE— Bp. Spartacus 2:2 (1:1) Cegléd, 400 néző. V.: Kávai. Változatos, kiegyenlített me­zőnyjátékot hozott a mérkő­zés. A vendégek kezdtek job­ban, de egy átadási hiba kel­lett ahhoz, hogy a 20. perc­ben megszerezzék a vezetést. Ezután a Cegléd vette át az irányítást és sikerült egyenlí­tenie. A Vasutas a 78. percben mintaszerű akció végén ve­zetést szerzett és már győztes­nek látszott, amikor a 89. percben, a volt válogatott Be­csei szöglet után, közelről egyenlített. A pontosztozkodás igazságos.-G.: Cseh (11-esből), Jurás. Jó: Szaller, Halász, Ke­néz. (Tud.: Ungureán László). Gyöngyös—Perbál 1:0 (1:0) Gyöngyös, 2000 néző. V.: Pálvölgyi. Az első félidőben a hazai csapat játszott fölény­ben, a legnagyobb gólhelyzet azonban a szórványosan tá­madó perbáliak előtt adódott. A Gyöngyös a 38. percben szer­zett vezetést és hiába támadtak többet ezután a vendégek, csa­táraik a legjobb helyzeteket is kihagyták. A látottak alap­ján a döntetlen igazságosabb lett volna. Jó: Eleki, Szegedi. (Tud.: Bálik Pál.). Ganz-MÁVAG—Bem J. SE 2:2 (1:1) Kőbányai út, 400 néző. V.: Krajnyák. A katonacsapat vé­gig óriási lelkesedéssel küz­dött és egyenrangú ellenfele volt a listavezetőnek. A Bem J. SE kapusa, Kollár (akit a 71. percben kiállítottak), l:l-es ál­lásnál 11-est hibázott. G.: Kol­lár (11-esből), Lukács. Jó: Bi- rincsik, Turner, Nagy József. Dnakeszi VSE—ESMTK 0:0 Dunakeszi, 600 néző. V.: Hu- i ták. Továbbra sem jeleskednek ! a dunakeszi csatárok. A hely- ’ zeteket ezúttal sem sikerült értékesíteni, s a lelkesebben játszó erzsébetiek valamivel közelebb álltak a győzelemhez. Jó: Lőrincz, Dévai, Hönsch. ÉGSZÖV MEDOSZ— Dunaújvárosi Építők 2:0 (1:0) Kiskunlacháza, 300 néző. V.: Nyári. Hosszú nyeretlenségi sorozatnak vetett véget va­sárnap a kitűnően játszó EG- SZÖV. A nagyiramú mérkő­zésen a hazaiak biztosan győz­tek. G.: Németh, Kovács L. Jó.: Németh, Kovács T., Ko­vács L. ★ A megyei bajnokság vasár­napi fordulójában a Pilis to­vább folytatta kitűnő soroza­tát, ezúttal féltucat góllal ter­helte meg a Szigethalom ka­puját. A D. Kőolaj—Budaörs mérkőzést május 24-re halasz­tották. Pilis—Szigethalom 6:0 (4:0) Pilis, 700 néző. V.: Horváth Jenő. A pilisiek könnyed já­tékkal érték el góljaikat, s a vendégek nem tudták elke­rülni a súlyos vereséget. A győzelem ilyen arányban is megérdemelt. G.: Gajdos I. (3), Simon, Perjési, és Gajdos II. Jó: Perjési (a mezőny leg­jobbja), Duhaj, Gajdos I., Si­mon. (Tud.: Csikós Pál.). Törökbálint—Nagykőrös 1:1 (0:0) Törökbálint, 300 néző. V.: Fekete. Alacsony színvonalú, csapkodó mérkőzésen egyik csapat sem játszott jól, így a prontosztozkodás“ igazságos. G.: Diló, ill, Leskó. Jó: Márpnics, Hermann, Diló, ill. Tóth, Leskó. (Tud.: Fűrész János). Sülysáp—Gödöllő 1:1 (1:1) Sülysáp, 800 néző. V.: Ara­nyosi. A nagy taktikai harcot, hozó mérkőzésen a hazaiak kezdeményeztek többet, de tar­tós fölényt nem tudtak kihar­colni,. így a döntetlen igazsá­gos. G.: Zemen, ill. Kántor. Jó: Merczel, Békési, ill. Ivá- nyi, Lukovszki, Pintér, Kősze­gi. (Tud.: Zima Károly.). Dömsöd—Érd 2:0 (1:0) Dömsöd, 400 néző. V.: Det- re. Sportszerű, mérkőzésen, jó játékvezetés mellett biz­tos hazai győzelem született. Az eredmény az érdiek szá­mára hízelgő. G.: Szurgent, Tóbisz. Jó: Necsász, Straub E„ Hegedűs, Árki, ill. Máté (a mezőny legjobbja), Vitkó, Csiz­madia. (Tud.: Sasvári Gyula). Kistarcsa—Albertirsa 2:2 (1:0) Kistarcsa, 300 néző. V.: Det- gyal. Alacsony színvonal, csap­kodó játék, kitűnő játékveze­tés és potyagólok jellemezték a találkozót. A Kistarcsa 2:2-es állásnál 11-est hibázott. Jó: Adamcsek, ill. Jansik. (Tud.: Kovács Zoltán). Ceglédbercel—Göd 2:1 (0:1) Ceglédbercel, 500 néző. V.: Soós Gábor. Két ellentétes félidőt hozott a találkozó, s második félideji jobb játéká­val a hazaiak megérdemelten tartották otthon (Soós nagy­vonalú játékvezetése mellett) mindkét- pontot. G.: Zsíros, Simkó, (öngól), ill. Molnár. Jó: Scheffer (a mezőny leg­jobbja) Földi, Zsíros, Pót, ill. Molnár, Csáki. (Tud.: Karsai Márton). Iklad—Vácszentlászlő 1:1 (1:1) Labdarúgó­táblázatok NB III Középcsoport 1. Ganz-M. 31 18 6 7 75-39 42 2. Építők SC 31 15 10 6 63-37 40 3. Balassagy. 31 15 10 6 49-29 40 4. Pénzügyőr ti 15 8 8 47-31 38 5. KSC 31 15 7 9 53-33 37 6. 22. Volán 31 15 7 9 45-33 37 7. KTE 31 15 6 10 49-41 36 8. Dunakeszi 31 14 7 10 42-35 35 9. Gyöngyös 31 15 4 12 53-44 34 10. Perbál 31 13 8 10 42-34 34 11. Bp. Spartacus n 12 9 10 35-38 33 12. Bem SE 31 12 8 11 36-34 32 13. ESMTK 31 13 5 13 54-57 31 14. D.-újv. Ép. 31 11 5 15 47-53 27 15. Ikarus 31 9 9 13 35-42 27 16. ÉGSZÖV 31 8 9 14 34-41 25 17. Cegléd 31 7 8 16 31-59 22 18. Auras 31 6 9 16 25-57 21 19. Enying 31 5 6 20 31-67 16 20. Láng 31 5 3 23 22-64 13 Megyei bajnokság 1. Pilis 24 15 2 7 47-31 32 2. Gödöllő 24 13 4 7 42-22 30 3. Dömsöd 24 13 4 7 48-32 30 4. Sülysáp 24 12 6 6 42-38 30 5. Iklad* 24 12 6 6 37-25 28 6. Kistarcsa 24 10 6 8 37-33 26 7. Göd 24 7 12 5 26-22 26 8. Vácszentl. 24 9 7 8 "4Ö-32 25 O/ÍNágykőrös 24 6 lí 7 29-35' 23 10. Albertirsa 24 8 1 9 28-34 23 11. D. Kőolaj 23 9 4 10 33-29 22 12. Érd 54 8 4 12 25-33 20 13. C.-bércéi 24 6 8 10 40-50 20 14. Törökbálint 24 5 7 12 25-35 17 15. Budaörs 23 6 3 14 24-43 15 16. Szigethalom 24 3 7 14 23-52 13 Heti jogi tanácsok-- 2 büntetőpont levonva. Megyei totóeredmények 1. BTASK—Vác 2. Budafok—KKFSE 3. Gyöngyös—Perbál 4. Dunakeszi—ESMTK 5. Sülysáp—Gödöllő 6. Kistarcsa—Albertirsa 7. Ceglédbercel—Göd 8. Törökbálint—Nagykőrös Sok telitalálat A totó 17. játékhetén 43 fogadó ért el 13 -f 1-es találatot. Nyere­ményük egyenként 29 565 forint. A tizenhármasokra 16 818, a tizenket­tesekre 576 forintot fizetnek. A ti­zenegyesek értéke 65, a tízeseké pedig 20 forint. Totóeredmények: 2, X, 2, X, 2, 2, X, 1, 1, X, 1, X, 2, 2. MHSl-verseny a majálison 0 KI jogosult baleseti jára­dékra és rokkantsági nyugdíj­ra? Járadék, illeti meg azt a dolgozót, akinek a munkaké­pessége üzemi baleset vagy foglalkozási betegség követ­keztében 15 százalékot meg­haladó mértékben csökkent, de nem rokkant, illetőleg bal­eseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult. Ha a munkaké­pesség-csökkenés a 25 száza­lékot nem haladja meg, a bal­eseti járadék legfeljebb 2 év­re jár. A baleseti járadékosokat a munkaképesség-csökkenés mértéke szerint 4 fokozatba sorolják. Az I. fokozatba a 16—25 százalékos, a 2. foko­zatba a 26—35, a 3. fokozat­ba a 36—49, a 4. fokozatba pe­dig az 50—66 százalékos mun- kaképesség-csökkenésű dolgo­zók, illetőleg járadékosok tar­toznak. A baleseti járadék összege az első baleseti fokozatban a havi átlagkereset 8 százaléka, a másodikban a havi átlagkere­set 10 százaléka, a harmadik­ban a havi átlagkereset 15 százaléka, a negyedikben a havi átlagkereset 30 százalé­ka. Az a dolgozó, aki üzemi baleset vagy foglalkozási be­tegség következtében rok­kanté vált, vagyis munkaké­pességének a 67 százalékát túlnyomórészt üzemi baleset vagy foglalkozási betegség kö­vetkeztében elvesztette, és rendszeresen nem dolgozik, vagy keresete lényegesen (leg­alább 20 százalékkal) keve­sebb a korábbi kereseténél, a rokkantsági nyugdíjra jogo­sult. Baleseti rokkantsági nyug­díj helyett 4. fokozatú balese­ti járadékot kap az a dolgozó, akinek az üzemi balesetből vagy foglalkozási betegségből eredő munkaképesség-csökke­nése a 67 százalékot eléri ugyan, de rendszeresen dol­gozik, illetőleg keresete nem lényegesen kevesebb a koráb­bi kereseténél. Baleseti jára­tiéit helyett baleseti rokkant­sági nyugdíjra jogosult viszont az a dolgozó, akinek szilikó­zisból eredő munkaképesség­csökkenése eléri az 50 száza­lékot és nem dolgozik, vagy szilikózisveszély-mentes mun­kakörben, illetőleg munka­helyen nem rendszeresen dol­gozik, vagy itt keresete lénye­gesen (legalább 20 százalék­kal kevesebb a korábbi kere­seténél. 0 Melyik időszak keresete a baleseti járadék és a baleseti rokkantsági nyugdíj kiszámítá­sának az alapja? A baleseti nyugellátásnál az átlagszámítási időszak asze­rint változik, hogy a balese­ti nyugellátást üzemi baleset, szilikózis vagy egyéb foglal­kozási betegség miatt állapít­ják meg. Az üzemi baleset alapján járó baleseti járadék és bal­eseti rokkantsági nyugdíj megállapításánál az üzemi balesetet közvetlenül megelő­ző 1 éven belül elért kereset havi átlagát veszik számítás­ba. A foglalkozási betegség alapján járó baleseti járadék és baleseti rokkantsági nyug­díj megállapításánál a foglal­kozási betegség veszélyének kitett munkakörben utoljára eltöltött 12 hónap alatt elért kereset havi átlagát veszik számításba. Ha azonban a dol­gozó a baleseti nyugellátásá­nak a megállapítását megelőző 5 éven belül egy évnél rövi- debb ideig dolgozott foglalko­zási betegség veszélyének ki­tett munkakörben, e rövidé bb időre eső keresetet veszi szá­mításba. A szilikózis alapján járó baleseti járadék és baleseti rokkantsági nyugdíj megálla­pításánál a szilikózis veszélyé­nek kitett munkakörben az 5 évnél régebben elért kereset is figyelembe vehető, ha az igénylő az 5 éven belül ilyen munkakörén egy évnél rö- videbb ideig dolgozott és az így megállapított átlagkereset a kedvezőbb. Ha a baleseti járadék és a baleseti rokkantsági nyugdíj megállapításánál az előbbi szabályok alapján csak egy évnél rövidebb időre eső ke­resetet lehetne alapul venni, és ez a kereset a sérültnek (foglalkozási betegségben szenvedőnek) a baleset idő­pontjában betöltött, Illetőleg a foglalkozási betegség ve­szélyének kitett munkaköre (munkahelye) szerinti _ átlaga keresethez képest aránytala­nul magas vagy alacsony, a tényleges kereset helyett ezt a munkaköri átlagkeresetet kell alapul venni. A baleseti rokkantsági nyug­díj — a dolgozó kérésére — az öregségi, vagy rokkantsági nyugdíjnál figyelembe vehe­tő átlagszámítási időszak alatt elért kereset átlaga alapján állapítható meg, ha ez kedve­zőbb a számára. A baleseti | járadék megállapításánál i azonban erre nincs lehetőség. j Ha öregségi vagy rokkant- I «ági nyugdíjas üzemi baleset I (foglalkozási betegség) követ- | keztében baleseti rokkantsági I nyugdíjra válik jogosulttá, a baleseti rokkantsági nyugdí­jat nem lehet alacsonyabb át­lagkereset alapján megállapí­tani, mint amekkora átlagke­reset az öregségi vagy a rok­kantsági nyugdíja összegének az alapja volt. Dr. M. J. A vásárlók jogairól A Házi Jogtanácsadó áprilisi számában A kereskedelem kulturáltsá­gának fejlesztéséhez mind a kereskedelmi dolgozóknak, mind a vásárlóknak komoly érdekeik fűződnek. Az e téren való további előrelépésnek azonban aligha elhanyagolha­tó feltétele, hogy ne csak az el­adók, boltvezetők, hanem a pult másik oldalán állók — a vásárlók — is pontosan ismer­jék jogaikat. Számos fölösleges vitának, nehézkes reklamáció­nak, sőt pernek elejét lehetne venni, ha vevőik és eladók egyaránt tisztában vannak ve­le, milyen előírások vonatkoz­nak a különféle kereskedelmi ügyletekre, illetőleg szolgálta­tásokra. Ehhez kíván segítsé­get nyújtana a Házi Jögtanács- adó áprilisi száma, mely a Bel­kereskedelmi Minisztérium közreműködésével készült, s mint ilyen a téma legjobb is­merőinek tollából, közérthe­tően, ám nem kevésbé szak­szerűen foglalja össze az ide­vágó szabályokat. A kiadvány elsősorban az ez év március el­sején életbe lépett új Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit tartalmazza, tehát e szempont­ból is messzemenően időszerű. Az első fejezet — mintegy bevezetőként — azt taglalja, hogy az eladott áruk minősé­géért milyen általános szabá­lyok szerint felelnek az állami vállalatok, a szövetkezetek, a különféle állami és szövetke­zeti gazdálkodó szervek, to­vábbá a kisiparosok és a kis­kereskedők, különös figyelem­mel a jótállási és szavatossági jogokra. Az ezt követő többi fejezet már a speciális esetek­re is kitér. Melyek az élelmi­szerekkel és a háztartási vegyi árukkal kapcsolatos jogok? Mit jelent a ruházati és egyéb ha­sonló cikkekért viselt felelős­ség? Milyen szabályok vonat­koznak a tartós fogyasztási cikkekre (s ezen belül külön is részletezve a gépjárművekre és a bútorra) ? Az egyik legérdekesebb (s eladók-vevők szempontjából vitathatatlanul a legkénye­sebb) téma a vásárlói kifogás, illetőleg ennek intézése, mely- lyel ugyancsak külön — még­hozzá elég terjedelmes — fe­jezet foglalkozik. Haditerv malmozás közben f Rabláséri 42 hónap börfön Tavaly december I6-án kora hajnalban rendőrautó állt meg Nyársapátiban Lakatos Béla segédmunkás háza előtt. A kö­zépkorú férfi, aki a 60_as évek­ben sűrűn állt különböző bűn- cselekményekért a bíróság előtt, s aki az azóta eltelt 10 évben nem került összeütkö­zésbe a törvényekkel — hosszú idő után ismét a kapitányság fogdájába került. Vele együtt őrizetbe vették 15 éves unoka- öccsét, a kisegítő iskola mind­össze második osztályába járó P. R.-t is, s ugyanakkor lefog­Tíz nap rendeletéiből Amint arról lapunkban beszámoltunk, Százhalombattán tartották május elseje központi ünnepséget. A délutáni majálison a többi között az MHSZ-klub versenyén mérhették össze politikai és hadi ismeretei­ket a részvevők. Képünkön: politikai vlllámkérdésekre válaszolnak a versenyzők. Halmágyi Péter felvétele Az importból származó gé­pekre vonatkozó munkavédel­mi minősítő bizonyítvány be­szerzésével kapcsolatos egyes kérdésekről az 5/1978. Kk. M. számú utasítás rendelkezik (Külkereskedelmi Értesítő 5. száma). A polgári légi közlekedés egyes munkaköreiben foglal­koztatott dolgozók bérezéséről a 105:1978. (Mü.K. 5.) Mü.M— KPM számú együttes utasítás rendelkezik, amelyet az érde­keltek a Munkaügyi Közlöny 5. számában találnak meg. A munkaviszonyban és szö­vetkezeti tagsági viszonyban állók részére szervezett szak­munkásképző tanfolyamok rendjéről ugyanitt jelent meg a 10,1978. Mü.M. számú utasí­tás, valamint az egyes szövet­kezetek érdekképviseleti szer­vei dolgozóinak munkaviszo­nyáról kiadott 107/1973. Mü.M. számú utasítás. A vállalati művelődési bi­zottságokról kiadott pénzügy­minisztériumi közleményt az érdekeitek a Pénzügyi Köz­löny április 26-án kiadott 9. számában találják meg. Az állami gazdaságok terü­letén levő elavult lakások fel­számolásának feltételeiről szóló 6/1978. (III. 24.) PM—MÉM— ÉVM. számú rendelkezés ugyanebben a hivatalos lapban található. A gyámhatósági eljárásról szóló 1,1974. OM. számú rende­let módosítását az 5/1978. (IV. 23.) OM. rendelet tartalmazza, amely a Tanácsok Közlönye 20. számában jelent meg. lalták a náluk talált három 500-as bankót is. A történet előző este a nyárs­apáti italboltban kezdődött. A vendéglőben sörözött és mal­mozott szokása szerint egyik is­merősével Lakatos, s ezúttal játék közben felfigyelt a hely­beli L. F.-re, akinek pénztár­cájában több ötszázas lapult. A nagybácsi hamarosan közölte a társaságában levő unokaöccsé- vel, hogy hazafelé kifosztják a férfit, aki különben annyira részeg volt, hogy a zárórát kö­vetően a kocsma ajtajában ősz- szecsuklott. Lakatosék azonnal „segítségére” siettek, majd egy elhagyott területen leütötték és brutálisan összeverték a sze­rencsétlen embert. Amikor L, F.-et később élettársa megta­lálta, három foga és 2200 fo­rintja hiányzott a férfinak. A nagybácsi és az unoka- öccs még aznap este Cegléden, a Kossuth Étteremben mula­tott a rabolt pénzből, majd éj­fél körül gyalog indultak visz- sza falujukba, ahova néhány óra múlva a rendőrök is meg­érkeznek. A Pestvidéki Járásbíróság közelmúltban megtartott tár­gyalásán Lakatos a még szin­te gyermek unokaöccséré pró­bálta hárítani a bűntett elkö­vetését, de a bíróság nem adott hitelt védekezésének és rablás bűntettéért, valamint különös kegyetlenséggel elkövetett sú­lyos testi sértésért 3 év 6 hó­napi szigorított börtönre ítélte/ A fiatal társtettes büntetése: javítóintézeti nevelés. Az ítélet nem jogerős. B. E. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom