Pest Megyi Hírlap, 1978. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-07 / 106. szám

1978. MÁJUS T, VASAHNAP Állami elővásárlási jog Mikor illeti meg a tanácsot? Az eladót nem éri kár, csak önmagát csaphatja be Az elmúlt tíz-tizenöt eszten­dőben országszerte hatalmas fejlődésnek indultak a tele­pülések, különösen azokban az országrészekben, ahol nagy a népsűrűség, illetve — mint Pest megyében is — erőteljes a bevándorlás. Nagy építkezé­sek folynak az agglomerációs övezetben, s azokon a telepü­léseken, amelyeket országos jelentőségű üdülőterületté nyilvánítottak. Gyors munka Hovatovább oda jutunk, hogy a közcélú létesítmények­nek nem jut hely. Ennek szo­rító hatását már ma is érzik a községi és városi tanácsok, s aggódhatnak, ha a jövőre gon­dolnak. Az előrelátó tervek­kel rendelkező településeken kisebb a gond. Ha már hosz- szabb ideje tudják, hogy a kö­vetkező években, évtizedekben milyen kommunális létesítmé­nyeket szándékoznak építeni akkor, azoknak a helyét fenn­tartották. De tíz-tizenöt évvel ezelőtt nem gondolhattak min. denre. Időközben tisztult a kép, s ennek alapján a taná­csok most konkrét lépéseket tettek annak érdekében, hogy helyet teremtsenek a későbbi építkezéseknek. Ki kellett je­lölniük azokat a telkeket és házingatlanokat, amelyekre a tanácsok állami elővásárlási jogot jelentenek be. Az állami elővásárlási jogról szóló rendelet ez év januárjá­ban lépett hatályba. A megyei tanács február végén felszólí­totta a városi és községi taná­csokat, hogy március végéig mérjék fel, melyek azok a te­rületek, amelyekre fejlesztési céljaik megvalósítása érdeké­ben igényt tartanak. A taná­csoknak g^of-s munkát' kéll'éft végezniük, remélhetőleg ilyen rövid idő alatt is sikerült út­gondolniuk, hogy a települé­sek, mely pontján lesz szükség helyre a következő tíz-tizenöt évben. A rendelet végrehajtásának előkészítése nemcsak gyors munkát, hanem egységes gya­korlatot is követelt. Egy pa­ragrafus tételesen felsorolja azokat a közérdekű célokat, amikor a tanácsok élhetnek az elővásárlási joggal. Az ebbe a körbe tartozó beruházások ké­sőbb a tanács fejlesztési alap­jából valósulnak meg. A ható­ság feladata volt az. is, hogy a település bel- és külterületén egyaránt szabatosan körülír­ják azokat a területeket, ame­lyeket majd az elővásárlási jog érint. Figyelembe kellett venniük azt is, hogy az így megvásárolt területeikre ter­vezett építkezés pénzügyileg megalapozott lesz-e tíz-tizen­öt éven belül. Akik tudják Hogyan érinti a rendelet a szentendrei járást? — erről kérdeztük meg Rozgonyi Er nő­né dr.-t, a járási hivatal elnö­két. — Országosan kiemelt üdü­lőterületeken ennek különö­sen nagy jelentősége van. Szentendre városa, valamint a járás tizenhárom községéből tizenkettő tartozik ebbe a ka­tegóriába. S mert ezek kiemelt üdülőterületek, nagy volt és nagy lesz a magánszemélyek közötti ingatlanforgalom. Az állami tartalékterületek na­gyon lecsökkentek, ezek nagy részét be is építették. A helyi tanácsoknak komoly bevételi forrást jelentettek ezek a te­rületek ; amíg voltak telkek, ér­tékesítésükre törekedtek. Első­sorban belterületekről és üdü­lőtelkekről van itt szó. Az elő­vásárlási jog gyakorlása kap­csán el akarjuk kerülni azt, hogy utólagos kisajátítás vál­jon szükségessé, mert ez már jóval többe kerül. — A megyei tanács felszó­lítása után — folytatta az el­nök — a helyi tanácsok már­ciusban felmérték, hogy mi­lyen területekre tartanak igényt. Ha eddig talán nem is jutott erre idejük, a jövőben gondoskodniuk kell arról, hogy az érintett területek lakói a tanácstagoktól értesüljenek a tanács elővételi jogáról. El­hangzik ez majd a tanácstagi, beszámolókon is, de a tanács­tag mindenképpen megkapja a kijelölt területek listáját, őt bárki felkeresheti, hogy a részletekről érdeklődjön. Feltüntetett áron Ha valaki mégsem szerez­ne tudomást arról, hogy in­gatlanára a tanácsnak elővá­sárlási joga van, megtudja ak­kor, amikor a tulajdonát áru­ba akarja bocsátani. Ha az in­gatlanközvetítőben adó- és értékbizonyítványt vagy érték- becslést kér, úgyis felvilágo­sítják, a tanács jogáról. Ha így sem jut tudomására, meg­tudja a megyei illetékkiszabá­si hivataltól, ahova a szerző­dés kerül. Ez esetben a hivatal KELL A KNOW-HOW Új módszerek az élelmiszeriparnak A minisztérium támogatja a kivitelezést A mezőgazdasági és élelmi- szeripari üzemek mind több licencet és termelési eljárási szabadalmat vásárolnak, de még mindig nem eleget; a MÉM ezért pályázatot írt ki az új módszerek, eljárások vásárlásának támogatására, öt év alatt ugyan viszonylag jó ütemben, ötszörösére nőtt a licencekre, szabadalmakra, know-howra fordított összeg, amely tavaly elérte a 25 mil­lió forintot, de ez a befektetés a mező- gazdasági és az élelmiszer- ipari termelés értékéhez képest túlságosan kicsi. Bár vannak jó tapasztalatok, a vállalatok, gazdaságok egye­lőre még húzódnak a licencek megvásárlásától, s inkább he­lyi erővel próbálkoznak, ez azonban többnyire nem ered­ményes. vagy túlságosan hosszadalmas és költséges. Jelenleg a licenciák és ter­melési eljárási szabadalmak vásárlására fordított összeg évente alig 1—2 százaléka az ágazati kutatási költségeknek, holott az lenne a kívánatos, hogy 8—10 százalékot költse­nek ilyen célra. Gondot okoz, hogy amíg az élelmiszeripar­ban a műszaki fejlesztési alap meghatározott részét általában helyesen, külföldi módszerek vásárlására fordítják, addig a mezőgazdaságban, ahol ilyen alap nincsen, a vállalati eredményből szakítanak ki bizonyos részt, amely viszont általában csak szűkös forrás a licencek megvásárlásához, adaptálásá­hoz. A MÉM pályázata éppen az érdeklődés felkeltését segíti azzal, hogy részt vállalva a licencvásárlás költségeiből, ösztönzi a termelőket a gyor­san adaptálható külföldi mód­szerek fogadására. Az elfoga­dott pályázatok alapján a mi­nisztérium az érdekelt vállala­tokkal az új eljárások, mód­szerek megvalósítására szerző­dést köt. Ebben a megvalósí­tási költségek finanszírozását a várható eredménytől füg­gően részben vagy egészben i vállalja. elküldi a községi vagy városi tanácsnak a szerződést és kö­telezi a tanácsot, hogy meg­adott időn belül nyilatkozzék, él-e az elővásárlási jogával. Ha a tanács úgy nyilatkozik, hogy megvásárolja az in­gatlant, akkor köteles megfi­zetni az állampolgárnak a szer­ződés szerinti összeget és az összes felmerült költséget. Ez a folyamat kiszűri az ingat- ,lanspekulációt is: az állampol gárnak nem lesz lehetősége arra, hogy az illeték csökken­tése céljából a szerződésben a valóságos eladási árnál ala­csonyabb összeget tüntessen föl. Ha mégis megteszi, a ta­nácsnak joga van ezért az ala­csonyabb összegért megvásá­rolni az ingatlant. Egyebekben az eladót káro­sodás nem érheti. A rendelet­nek távolról sem az a célja, hogy az értékénél alacsonyabb áron szerezze meg a tanács az állampolgárok telkeit és há­zait. Miből fizetnek? Szentendre város tanácsa márciusban szintén összeállí­totta a listát. — A rendezési terv szerint jártunk el — mondja dr. Ber­talan Ferenc vb-titkár. — Március 28-ra rendkívüli ta­nácsülést hívtunk össze, is­mertettük a tanácstagokkal a listát. Az idő rövid volt, gyors munkára volt szükség. A la­kosságot nem tudtuk előké­szíteni, de károsodás senkit sem érhet. Lassanként az is tisztázódott, honnan teremtjük majd élő azt a nem csekély összeget, amelyre az ingatla­nok megvásárlásához szük­ség lesz, amikor azokat áruba bocsátják. A beépített belte­rületi ingatlanoknál csak szo­ciális, kulturális vagy egész­ségügyi létesítmények építése esetén élhetünk ezzel a joggal. A rendezési terv alapján tíz­tizenöt évre előre látjuk, me­lyek azok a területek, ame­lyeket, valamilyen közcélra ki. jelöltek, 6 melyek azok a más szervek által tervezett beru­házások, amelyekhez a tanács bocsát a rendelkezésükre in­gatlant. Lőcsei Katalin telekügyi fő­előadó térképen mutatja, mi­lyen területeket érint, az elő­vásárlási jog. A térképen eze­ket a helyeket körülrajzolták. A tanács határozati javaslatá­ban leszögezte, hogy beépítet­len ingatlanok esetében köz­ponti pénzeszközök igénybe­vételéhez folyamodik; a beépí­tetlen telkek esetében a fej­lesztési alapjából vagy hitel­ből fizeti ki a magánszemé­lyektől megvásárolt ingatlant. Általában véve a tanácsok pénzforrása a fejlesztési alap — és a fejlesztési alap marad­ványa. Ha nem rendelkeznek fedezettel, az OTP a naptári évben visszafizetendő kölcsönt nyújt, esetenkénti központi pénzforrásokból is kapnak fe­dezetet a tanácsok. A célcso­portos beruházások fedezete erre a célra nem vehető igény­be. Hatos Erzsébet Baja kapja Érdről Sertésforrázó be­rendezés készül a Mezőgép érdi gyárában a , ba­jai húsfeldolgo­zó kombinát ré­szére. A beren­dezésen kétezer sertés halad majd át műszakon­ként. Bozsán Péter felvétele Az állattenyésztés élvonalában Hungahib Herceghalomról Szomszédok, együttműködők: a kutatóintézet és a gazdaság Herceghalmon az Ál latte­nyésztési Kutató Intézet és a Kísérleti Gazdaság nemcsak helyrajzilag szorosan szomszé­dok egymással; munkájuk is értelemszerűen összekapcsoló­dik. Sok évvel ezelőtt kezdték el az ÁKI munkatársai az új hibridsertés kitenyésztését, dr. Csire Lajos avatott vezetése mellett, majd a tudós korai elhunyta után munkatársai folytatták a vizsgálatokat az akkor még ÁHYB-nak neve­zett sertésfajtán. A vizsgálat- sorozatoknak természetesen a gazdaság adott otthont, ponto­sabban az üzemi kísérletek­hez nélkülözhetetlen istállót, felszerelést. Az együttes mun­ka gyümölcse beérett: ma már új néven hódít az új fajta, a Hungahib. S előkelő helyen jegyzik a sertésekhez értők — őket kérem most, ne akadja nak fenn a „hol fajta, hol hib­rid” jelölésen —, mivel a me­zőnyben azonos esélyű part­nere a Hungahibnak csak ket­tő van: a Tétra és a Kahyb. Országosan, megyeszerte Tehát: hódít a Hungahib országosan is, megyeszerte is. Hazánkban mintegy 150 telep tart herceghalmi sertést, Pest megyében számos termelőszö­vetkezet és három állami gazdaság — a monori, a kis­kunsági és a felsőbabádi — telepíti be szakosított sertés­telepeit Hungahibbal. A Her- ceglialmi Kísérleti Gazdaság ad helyet a Hungahib Sertés- húste melési Rendszer köz­pontjának is, melynek veze­tője, Gámán József így sum­mázza a rendszer munkáját: — Partnergazdaságáival együtt, hústermelési rendsze­rünk évente egymillió sertést állít elő, mint végterméket. A herceghalmi rendszergazdaság legszorosabban a hét törzste­nyésztő üzemhez kapcsolódik: ezek közül is kiváló tenyész­tői munkát végeznek a püs­pökhatvani Galgavölgye Tsz- ben és a Kartal—Verseg Ba­rátság Tsz-ben. Ezekről a he­lyekről jut el a tenyésztéshez szükséges további alapanyag más gazdaságokba. Törek­szünk arra, hogy a Hungahib sertés tulajdonságai stabilak maradjanak: a szaporaság, a szervezeti szilárdság, a jó fej­lődési erély, a korszerű vágó­érték. Döntő, hogy az új tech­nológiával, korszerű belső ki­képzéssel épült telepek mikro­klímájához jól alkalmazkodja­nak az állatok. — Fajta vagy hibrid a Hungahib sertés? És milyen vérvonalak összegzéséből állí­A Kereskedelmi Szakközépiskola levelező tagozatára FELVÉTELT HIRDETÜNK kereskedelmi munkakörben dolgozók részére Tanulmányi idő: érettségizetteknek két év. az általános iskolát végzetteknek négy év Jelentkezés május 1-től 31-ig. Kérjen tájékoztatót és jelentkezési lapot! Kereskedelmi Szakközépiskola Levelező Tagozat 6000 Kecskemét, Ba.jcsy-Zsilinszk u. 1. Telefon: 12—975. tották elő —, ha ez nem gyár­tási titok. Besegít a számítógép — Mint a mozaikszóból is kitűnik, természetesen hibrid. A gyakorlatban azonban a pontos genetikai megfogalma­zás elmosódik, általában faj­tának nevezik. Előállítását sok év kutatómunkája előzte meg, gyártási titok azonban annyira nincs, hogy akár toll­bamondhatom a receptet. íme: angol típusú large white, hol­land lapály, magyar nagy-fe­hér, hampshire, belga lapály és pietranie sertésfajták vérvo­nalának együttese adta a meg­felelő keresztezés nyomán a Hungahibet. A 154 kombiná­ciós kísérlet elvégzésébe a számítógép is besegített, az alapvonalak megfelelő kivá­lasztását azonban az emberi kombinatív készség szűrte ki végső soron a leglényegesebb örökítendő és örökölhető tu­lajdonságokat összegezve. A rögszilárdságot a magyar nagy-fehér sertés, a jó vágó­értéket a holland lapály, a nagy karajt a belga lapály, a jó sonkaformákat a pietraine sertés adta a Hungahibnak. Fontos azonban a következetes szelekciós munka az alapvona­lakon belül is: ha van te­nyésztői titok, hát akkor ez az. Két esztendeje kapcsolódott a rendszerhez a püspökhatva­ni Galgavölgye Termelőszö­vetkezet, mint törzstenyésztő gazdaság. Itt 800—1000 koca­süldőt állítanak elő évente.. Kovács Antalt, az elnököt kérdezem: milyen a partner­üzem kapcsolata a rendszer- gazdával? Telep az erdőben — Kiegyenlített és kölcsö­nösen előnyös. -Szívesen dol­gozunk a rendszerben, de az eredményekről szóljanak in­kább a számok. A Hungahib kocáink alomszáma 9—10 vagyis hogy fialáskor, egy anyaállat kilenc-tíz malacot is ellik. A születési súly sem jelentéktelen: 15—16 kg. Így a szakosított telepek Hungahib kocái révén 3—4 mázsával több sertéshúst tudunk ter­melni az átlagosnál. Mi ha­gyományos istállókban dolgo­zunk, s bár most tervezünk bizonyos istállórekonstrukció­kat, ezzel kapcsolatban állat- létscám-emelést, ennek a faj­tának elsődleges és vitathatat­lan előnye az, hogy nem igé­nyei különleges tartási módot. Nem szükséges számára a drága, speciális tartástech­nológia: fontos, hogy az állat­egészségügyi környezet kifo­gástalan legyen, s a jó te- nyészanyagot, maximális súly- gyarapodással állíthassuk elő. A fertőzési veszélyt nálunk a fák is segítenek kiszűrni: a telep ugyanis erdőben van. lakott-művelt területtől távol. A helyes súlygyarapodás pe­dig megfelelő takarmányozást tételez fel, s így jó az is. hogy ehhez sem ír elő a rend­szer kötelező normatívákat önállóan dönthetünk lehető­ségeink szerint, esetenként természetesen konzultálva a szaktanácsadókkal, hogy mit etessünk állatainkkal. Ami gondot okoz nálunk, az a gyakorló gazdaságok számá­ra ismert másutt is, tartott­tenyésztett fajtától függetle­nül. Az egyik: az éppen csak elégséges kézi munkaerő, a másik: a telepek körül felgyü­lemlett trágya hasznosításának módja. ,A munkaerőgondot le­hetőségeink szerint a szo­ciális épületek bővítésével, korszerűsítésével kívánjuk csökkenteni, a telep körül fel­halmozódott szerves trágyát pedig — mivel alomszalma itt korlátlanul rendelkezésre áll és a trágyakezeiés kifogásta­lan —, talajerő-utánpótlásra használjuk fel. Kihordjuk a szántóföldekre és ott robbant­juk. így mázsánként 90 fillér­be, azaz a szokásos költség egyharmadába kerül szántó­földjeink szerves trágyázása. , Malac a battériában — A rendszergazdához kö­tődő partnergazdaságok ne­tán egymásnak is partnerei? — Hogyne. Nekünk egyik ilyen partnerkapcsolatunk Vácszentlászló. Ök szívesen vásárolnak tőlünk tenyész- anyagot, mivel az ország távo­labbi részéről ez értelemsze­rűen költségesebb lenne. Kar­tal sertéstelepének teljes ál­lománycseréje ugyancsak a mi tenyészállataink révén tör­ténik a közeljövőben. — Anyagilag mit mutat az elmúlt két év Hungahib-mér- lege? — Két esztendő kevés ah­hoz, hogy a termelési értékben bármilyen mérleg is érdemit mutasson. De úgy véljük, béna az a szakember, aki nem fi­gyel fel az újra, s nem próbál­ja ki a lehetségest, amiben fantáziát vél találni hosszabb távra is. Bízunk abban, hogy jövőre 5—6 milliós árbevétel­lel számolhatunk már. Annál is inkább, mert nálunk nem­csak a tenyésztési kedv, a te­nyésztési múlt élő, de biztos és szervezett piacunk is van. És ez döntő. Kartalon Vati László kerü- letvezetőt faggatom Hunga- hib-ügyben. — Felfutó a sertésállomá- , nyunk: 160 Hungahib anya­kocánk mindegyike kétszer ellik évente, s mindegyik 19 malacot ad. Sertéstelepünk rekonstrukció alatt áll s most van épülőben mellette egy hizlalda. Tavaly készült el egy 200 férőhelyes kocaszállás, s rövidesen átadják az új 220 férőhelyes battériás ma­lacnevelőt, amelybe már csak a fűtést kell beszerelni. Jövő­re a fiaztató átalakítását ter­vezzük ISV technológia sze­rinti, higiénikus kutricákrai Hungahib törzsállományunkat az ivararánynak megfelelően két helyről kapjuk: a kanokat Herceghalomból, a kocákat Püspökhatvanból. Megítélé­sünk szerint a fajta adaptá­ciós készsége jó, gyorsan al­kalmazkodik a változó tartási körülményekhez. Ismertté kezd válni a környék kisgaz­daságaiban is: mintegy fél-' száz darabot adtunk már ki háztájiba, a tagok kérésére.' Az évente előállított mintegy 2000 hízósertés fele az Állat­forgalmi Vállalathoz kerül, fe­le pedig a tsz kartali vágó-' hídjára. Bedő Ildikó 4 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom