Pest Megyi Hírlap, 1978. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-06 / 105. szám
MSZBT-tagcsoport Tovább erősítik a barátságot A napokban értékelte a volt vérségi Barátság Termelő- szövetkezet Magyar—Szovjet Baráti Társaságának ügyvezető elnöke, Székely György a csoport tavalyi munkáját, mely a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója jegyében zajlott le. A társaság kapcsolatot teremtett az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport egyik közeli alakulatával. A baráti szálak erősítésére a szovjet és magyar ünnepek nyújtottak alkalmat, amelyeket közösen szerveztek meg. De más úton is erősödtek barátságok: a csoport tagjai közül négyen, köztük Székely György is, a termelőszövetkezet és a KISZ támogatásával a Szovjetunióba utaztak; Leningrádban és Moszkvában töltöttek felejthetetlen napokat. Hasonló utazást az esztendő végére is terveznek. Ezt az utat a kar- tali Petőfi Termelőszövetkezet szervezte és támogatta. Az utazás eredményeként személyes kapcsolatok alakultak ki a komszomolisták és a csoport tagjai között. A barátság harmadik csatornáját a moszkvai rádió magyar nyelvű adásának elnökségével kialakított kapcsolat jelenti, amelynek több éves múltja van. Nemcsak levelezés útján, hanem az éter hullámain keresztül is érintkeznek. A társaság szorgos munkájának elismeréséül dallal köszöntötte a moszkvai rádió a tagokat, s további eredményes tevékenységre buzdította őket. Az edzett ifjúságért mozgalom keretében meghirdetett sportvetélkedők egyik jeles eseménye volt a KISZ-szel közösen szervezett szovjet— magyar labdarúgó-mérkőzés, amit nagy érdeklődés kísért. A találkozó sikerét bizonyítja az is, hogy az idén megismétlik a mérkőzést. Ez év elején a Magyar Szovjet Baráti Társaság három tagja megyei vetélkedőn vett részt Cegléden, melynek témája a szervezet története és a Szovjetunió volt. Mindössze egy ponton múlott, hogy nem ők lettek a verseny győztesei. Mint második helyezettek, elestek a szovjetunióbeli körúttól, de így is oklevéllel, könyvjutalmakkal ismerték el alapos felkészülésüket. Az idén a baráti kapcsolatok ápolása mellett főként arra törekednek, hogy a korábbiaknál mélyebben megismerjék a szovjet irodalmat és a szovjet művészeti életet. Részt vesznek a Kell a jó könyv ’77 című olvasópályázaton — szovjet alkotók műveinek ismerete szükséges hozzá —, szovjet filmeket tekintenek meg, a társaságon kívüliek számára pedig au;ó- buszkirándulást szerveznek a Szovjet Kultúra és Tudomány Házába. Bene Mihály Humán Képzőművészeti kiállítás Kiállítást rendez az Agrár- tudományi Egyetem Munkácsy Mihály képzőművészeti köre a Humán Oltóanyagtermelő és Kutató Intézet előcsarnokában. A tárlatot hétfőn, május 8-án délután három órakor nyitja meg Fábián Dénes festőművész. A kiállítás 13-áig lesz nyitva. Gyeplabdagyőzelem az Építők ellen A gyeplabdabajnokság legutóbbi fordulójában a gödöllőiek a Budapesti Építőkkel játszottak. A két veretlen csapat izgalmas mérkőzést vívott, __ s ezt egy-két bírói tévedés-is elősegítette. Amikor az eredmény 2—2-re állt, egy gödöllői támadás után gólt értek el a hazaiak. A játékvezető kettőt sípolt, majd középre intett. Érthetően nagy volt az öröm a gödöllői táborban, majd ugyanakkora a szomorúság, amikor a gólt visszavon.- ták. Rövid vitatkozás után a mérkőzés folytatódott, s nem sokkal később az egyik játékosnak sárga lapot mutatott fai a bíró, de pillanatok alatt ezt az ítéletét is megváltoztatta. Végül 3—2-re nyertek a gödöllőiek, akik a következő összeállításban játszottak: Ge- rőfi László, Mészáros Béla, Bankó Sándor, Barti János, Prutek József, Prutek István, Prutek László, Prutek János, Prutek Tibor, Ladányi Sándor és Fekete László. A mérkőzés alatt módunk volt beszélgetni Dán László tartalékos kapussal, aki kommentálta a -látottakat, majd Gerőfi László játékos-intézővel, akiről megtudtuk, hogy a csapatból négyen kaptak meghívást a válogatottba. A csapat az idén is szerepel külföldön. A szakosztály gazdája a GSC, amely minden tárgyi feltételt, megfelelő felszerelést biztosít a csapatnak, de a Ganz Árammérőgyár is magáénak érzi a társaságot, hiszen a szakosztályban többen vannak, akik a gyár dolgozói. Érdemes kilátogatni a gyeplabdamérkőzésekre, hiszen sok érdekességet, heves küzdelmet és időnként jó játékot is láthat az érdeklődő, ebben az érdekes, s ma még kevesek által ismert sportágban. Csiba József A PEST MEGYÉÍ HIRLAP KÜLÖNKIADÁSA V. ÉVFOLYAM, 105. SZÁM 1978. MÁJUS 6., SZOMBAT Politikai, műveltségi megújulás Kulturális nevelőmunka szövetkezeteinkben Járásunkban nyolc termelő- szövetkezet és egy szakszövetkezet működik több mint hétezeregyszáz taggal és kétezerháromszáz alkalmazottal. E számok is bizonyítják, hogy bár .az IMI, a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár kistarcsai gyára és az ipari szövetkezetek egyre inkább formálói járásunk arculatának, a mező- gazdasági üzemeknek ma is meghatározó szerep jut. Éppen ezért nem lehet közömbös, hogy milyen a szövetkezetekben folyó eszmei, politikai és kulturális nevelőmunka. A termelés, az állattenyésztés, a növénytermesztés szakmai feltételein kívül egyre nagyobb gondot kell fordítani a szellemi felkészültség egyéb területeire is, nem utolsósorban éppen a jobb szakmai munka, a színvonalasabb vezetésért. Szocialista vonások A járási párt-végrehajtóbizottság legutóbbi ülésén nem először foglalkoztak ezekkel a kérdésekkel, két éve például aktívaülésen határozták meg a tennivalókat. Most megállapíthatták, hogy a szövetkezeti szektor fejlődésének felgyorsulása, a szocialista vonások erősödése nyomán a mezőgazdaságban dolgozók tudata is változott, fejlődött. A növekvő jövedelmek, az új fogyasztási szokások, az életmód változása is összefügg az eszmei, politikai műveltségbeli megújulással. A tapasztalatok szerint a szakmai tudás emelkedő színvonalához képest az eszmei, ideológiai képzés nehézkesebb; annak ellenére, hogy növekedett a politikai oktatás hatékonysága. A képzés a párt- szervezetek által meghatározott, középtávú oktatási és intézkedési tervek alapján folyik, s ezek megfelelően tükrözik a helyi sajátosságokat, szükségleteket Az elmúlt időszakban például nagyobb súlyt helyeztek a munkásosztály vezető szerepével összefüggő elméleti és gyakorlati kérdésekre, a szemináriumokon részletesebben foglalkoztak a szövetségi politikával, kulturális, világnézeti etikai, valláskritikai kérdésekkel. Jelentős az a felvilágosító munka is, amit a Szülők akadémiája sorozatban szakemberek adtak a szülőknek. A szövetkezeti dolgozókat általában a közügyek iránti felelősség, a társadalmi, a munkahelyi, a községi célokért való tenniakarás jellemzi. A tudati változást mutatja a szövetkezetekben tevékenykedő 273 szocialista brigád, amelyekben több mint ötezren Túra Megjelent az Űrszonda Megjelent a túrái Gagarin úttörőcsapat újságjának, az Űrszondának legújabb száma. A gyerekek szerkesztette diáklapban izgalmas és szórakoztató olvasmányok szerepelnek. A fiatal olvasók kubai élménybeszámolót olvashatnak a lapban, megtudhatják az iskolaév hátralevő eseményeit. Hosszabb cikk szól Baranya megye természeti és kulturális kincseiről, kedvet csinálva egy esetleges nyári kiránduláshoz. Tanulmány szól a túrái iskola történetéről s a komolyabb témákon kívül most is megtaláljuk az Űrszondában a rejtvényeket, a vicceket, a sport- és kulturális híreket. Az újság különkiadását az úttörő kulturális szemle közelgő túrái eseményének szentelik. A járási népitánc- és gyermekjáték-bemutatón 22 csoport mutatja be műsorát. Jó kiegészítés lesz a játékhoz az Űrszonda különszáma: hasábjain a gyerekek megismerkedhetnek a járás jelentős népművészeivel. Igazgató volt Aszódon Ballag már a vén diák A búcsúdal eredete A középiskolásak, szaíkmun- kásintézetek végzős hallgatói ünnepélyes eseményre készülnek: május 13-án, szombaton elbúcsúznak az iskolájuktól, ahol megszerzik — sikeres vizsgájuk után — az érettségi bizonyítványt. Mégegy- szer megállnak osztálytermükben, majd körüljárják az iskola épületét, s áthatva a percek nagyszerűségétől búcsúdalt énekelnek: Elmegyek, elmegyek hosszú útra megyek, és természetesen a Ballag már a vén diákot Arany keze alatt A búcsúzó diákdal kapcsán fel kell idéznünk Csengey Gusztávnak, az aszódi középiskola néhai tanárának, igazgatójának, az írónak és költőnek emlékét, akinek az aszódi nagyközségi tanács emléktáblát állított a művelődési ház épületének falán. Az ő nevét viseli a felfelé ívelő utca is. Csengey Gusztáv 1842-ben született. Apja Rsvkomáiromban a Zichy- gróf-féle birtokon gazdatiszt volt. A gróffa} való sorozatos ellentétek miatt állását felmondta, és a család Pestre költözött. Csengey Gusztáv szüleivel együtt élte át Pesten az 1848- as forradalmi eseményeket. Felnőtté válva, a költészet után vonzódva, szinte egyetlen március 15-e sem telt el, hogy a nagyszerű, forradalmi eseményeket versbe ne foglalta volna. Csengeyt apja középfokú iskolába Sopronba küldte. Itt válnak legkedvesebb költőivé: Petőfi, Csokonai és Berzsenyi. A család anyagi nehézségei miatt elhatározzák, hogy fiukat közelebb hozzák. Nagykőrös mellett döntenek, ahol 1860-ban még tanárkodik Arany János is. A tanévet mégsem Arany keze alatt kezdi el, mivel a nemzet nagy költője a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára lesz. Csengey mindössze húszéves, amikor megírja „A fogoly lengyel” című költeményét. A költemény Kosciusco Tádé lengyel szabadságharcosról szól, de abban a korban allegorikusán minden ízében magyar. 1866-ban Jénába megy tanulmányainak folytatása végett. Belemerül Shakespeare tanulmányozásába. Egymás után írja elbeszéléseit, költeményeit. Jénai tartózkodásának egyik jelentős mozzanata, hogy lefordított egy Bursch-nótát, a búcsúzó diákok dalát. 'Bemooster Bursche zieh ich aus” (Vén diák én elmegyek). Csengey tollán ebből a dalból lett a Ballag már a véndiák. Kisegítő tanár Kísérjük tovább Csengey életútját. Jénából hazajön, betegen, mert a szeme gyöngülni kezd. Szülei ekkor Aszódra költöztek, Csengey az aszódi algimnáziumnál kisegítő tanári állást vállalt, s lett tanár anélkül, hogy erre valamikor is gondolt volna. A kisdíjazású állás ideig-óráig némi biztos alapot adott a megélhetéséhez, és ahhoz, hogy nyugodtan kifejthesse költői, írói munkálkodását. Aszódi tartózkodása alatt általában szerelmi dalokat írt. Eszter című lírai összeállításéból a Kisfaludy Társaság ülésén olvasott fel részleteket. Emlékezzünk... Az aszódi algimnázium igazgatója 1874_ben lett. Az ő nevéhez fűződik az aszódi Petőfi-hagyomány elindítása', ö a szerzője az aszódi Petőfi múzeum falán olvasható, közismert epigrammának: Itt lobbant fel a láng, itt nyerte olympi tüzét a / legszeretőbb költő, a haza Tyrtaeusa. / Szelleme bölcsőjét itt hű anya őrzi, szegény bár: / Kincse e lángemlék, átragyog ifjaira.” Most amikor a ballagások ünnepi eseményeire készülünk, nem feledkezhetünk meg Csengey Gusztávról, aki a jénai Burschen-Liedből, a német diákdalból lefordította és magyarra ültetve megírta a Ballag már a véndiákot, amely sok tízezer diákunk ajkán csendül fel hamarosan az egész országban. Kardos Győző dolgoznak. A szocialista brigádoknak egyre nagyobb szerepet kell betölteniük az eszmei, politikai, kulturális nevelőmunkában is. A brigádtagok politikai fejlődése érdekében az idén, kísérletképpen, néhány brigád részére a járási pártbizottság a TIT járási vezetőségével közösen előadássorozatot indított, amely eszmei, politikai, természettudományos ismereteket ad. Több értelmiségi A pártszervezetek felelősséggel irányítják a nevelés területén dolgozókat. A munkát többször értékelik testületi üléseken, s ha szükséges, a követelményeknek megfelelően módosítják, kiegészítik a továbbképzés formáit és tartalmát. Ennek is köszönhető, hogy csökkent a nyolc általánost nem végzettek száma, s hogy egyre többen járnak a szakmai tanfolyamokra. Ikla- don például általános iskolai osztályokat szerveztek. Galga- mácsán hegesztő, több termelőszövetkezetben pedig növényvédő, állattenyésztő, tejkezelő és más tanfolyamokat indítottak. Kedvezően változott a gazdasági vezetők és a testületek szemlélete, s ez nemcsak a termelőszövetkezetek, hanem az egész járás közművelődésére kihat. A közös gazdaságok együttműködési szerződéseket kötöttek a közművelődési intézményekkel. A művelődési házak, a könyvtárak működési feltételeit ezzel javítják, s egyben lehetővé válik, hogy ezek az intézmények jobban segíthessék a szövetkezeti dolgozók művelődését. Bár még nem mindegyik szövetkezetben, de megalakultak a közművelődési és sport bizottságok, amelyek önállóan gazdálkodnak, tervek alapján dolgoznak, s rendszeresen beszámolnak tevékenységükről a termelőszövetkezeti közgyűlésnek, illetve a pártszervezeteknek. Egyre több értelmiségi kapcsolódik be a községek közéletébe, közművelődésébe is. A pedagógusok kiemelkedően nagy részt vállaltak ebből a munkából, de lassan felzárkóznak melléjük az agrárértelmiségiek is. Ezt segíti az Agrártudományi Egyetemmel együttműködő agrárértelmiségi klub is. Jó ötletnek bizonyul, s követésre méltó példa a szövetkezeti könyvtáraké: a dányi Magvető Termelőszövetkezetben két kihelyezett könyvtár várja az olvasókat, s munkahelyükön kölcsönzhetnek könyvet a Szilasmenti és a Rákosvölgye termelőszövetkezetek dolgozói is. Rendszeresen megszervezik a politikai könyvhónapokat, de a politikai témájú könyvek terjesztése nem korlátozódhat csak erre az időre. Még meggyőzőbb agitációra, hatásosabb felvilágosító munkára van tehát szükség. Szervezetten, tervszerűen Az. eszmei-politikai, kulturális nevelőmunka további javítására a járási pártbizottság útmutatásával a szövetkezetek vezetőinek, a gazdasági és pártszerveknek megkülönböztetett figyelemmel kell kísérniük a szövetkezetek, ifjúsági szervezetek tevékenységét, érvényt kell szerezni a párthatározatoknak és az állami rendeleteknek, s jobban leéli segíteni a szocialista és munkabrigádok szervezett és tervszerű művelődését. G. Z. Szombati jegyzet Nemzedékek Szerkesztőségünk egyik, nem öreg, csak idősebb munkatársának szavain rágódom napok óta. Legutób- oi beszélgetésünk alkalmával a fiatalok védelmére kelt. Régi dolgokról van szó ugyebár, kérdezheti joggal az olvasó; a hosszú hajról, a farmernadrágról, a szabadszájúságról, a le- zserségről, s a többiről. Meglehet, ezek valóban régi dolgok, de hiszen általában a történelem velejárójának tekintjük a nemzedéki vitákat. De hát mi az, hogy nemzedéki vita? Hajlamosak vagyunk a sablonok szerint okoskodni; lám csak, az mindig úgy volt, hogy a fiatalok szertelenek, mert fiatalság — bolondság. A fiatal emberek nehezen illeszkednek be a készen kapott társadalmi környezetbe, s ha nem tapasztalják törekvéseik gyors sikerét, ellentétbe kerülnek a szokásokkal, uram bocsá’ a törvényekkel. Ugyanebből a tulajdonságukból vezetik le a másik következtetést; éppen ezért a fiatalok fogékonyabbak az új eszmékre, s bizonyításul felhozzák Petöfiék példáját. De sorolhatnánk az egy kaptafára készült véleményeket hosszan; mind a nemzedékek különbözőségét bizonygatják. S bár kétségtelen, hogy a megállapításokban igazságmag is rejtezik, de ellenpéldákkal is élhetünk jócskán. Ele getidő, ha megszemléljük a bűnözési statisztikákat, s megvizsgáljuk, hány fiatal és hány idősebb korú embert kell felelősségre vonni a társadalom törvényeivel való szembehelyezke- désük miatt. Alighanem az idősebbek kárára billenne a mérleg nyelve. Petöfiék mellé pedig odaállíthatjuk Bem apót és az aradi vértanúk jó részét, akik bizony megették már kenyerük javát, s szellemükben fiatalabbak voltak az előbbi módon felfogott fiataloknál is. S ezeket az ellenpéldákat is sorolhatnánk. Nemzedéki különbségekről tehát óvatosan szabad csak nyilatkoznunk, nehogy önnön csapdánkba essünk. Kétségtelen; vannak általánosítható példák, s vannak statisztikai bizonyságok. De gondolataink megmerevedése ebben a témá ban is veszélyes. Miről beszélt idősebb kollégánk? Egy, a gödöllői rendelőirűézet előtt lejátszódott esetről. Egy-két, italtól felajzott fiatalember a szépen nyírt pázsitra, az intézet jelképes kerítésén belülre hajigálta a kiürített borosüvegeket. Az arra járók figyelmeztetésére minősíthetetlen hangon vá laszoltak, s ahelyett, hogy összeszedték volna az eldobált üvegeket, alaposan kioktatták a szerintük ok- vetetlenkedőket. Az arra járó idősebbek aztán egyöntetűen megállapították: ilyenek a mai fiatalok, állandóan csak a baj van ve lük, és sosem javulnak meg. Kollégánk ezután több esetet elevenített fel. Ré szese volt már számos tör téneinek, ami hasonlóképpen végződött, s az elmarasztalás olyankor is a fiatalokat érte, amikor mindenféle jóízlés, szabály, s szokás keretein belül maradtak, pusztán csak hangosabbak voltak, vidámabbak, mint általában. S nemegyszer olyan ember szájából hallotta a korholó, s lemondó véleményt, akik maguk számtalanszor viselkedtek már többek szeme- láttára, hogy is mondjam; furcsábban. S vajon rájuk hányán mondták: ilyenek ezek a mai idősebbek? íme egy újabb bizonyíték a nemzedéki ellentétek viszonylagosságához. S egy újabb bizonyíték ahhoz is, hogy kellő megfontolással kell állást foglalni ebben az ügyben is. Nemzedékekre való tekintet nélkül. Gáti Zoltán i I
