Pest Megyi Hírlap, 1978. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-05 / 104. szám

MOHOMIDfó A PEST.MfGYEI HÍRLAP KÜLÖN KIA D A S A n XX. ÉVFOLYAM, 104. SZÁM 1978. MÁJUS 5., PÉNTEK Tervszerű karbantartás Több nagy teljesítményű erőgép Nagyobb táblákat alakítanak ki A nagy teljesítményű erőgé­pek kihasználása a járás me­zőgazdasági üzemeiben — ez volt a címe annak a jelen­tésnek, amelyet a járási párt- bizottság legutóbbi kibővített ülésén tárgyalt meg. A jelentés az 1976—77-es évek figyelembevételével tag­lalta az eredményeket, gon­dokat, problémákat. A fel­mérés során a 100 lóerő felet­ti erőgépek kihasználására for­dították a figyelmet, melyet a járás hat termelőszövetkezeté­ben és a Monori Állami Gaz­daságban végeztek el. A já­rás mezőgazdasági üzemeinek erőgépállományára jellemző, hogy a 100 lóerő alatti erőgé­pek számát nem, a nagyobb teljesítményűekét növelni akarják. Egy év alatt 41,6 százalék­kal emelkedett a nagy tel­jesítményű erőgépek szá­ma. Több tényező is befolyásolta ezeket a törekvéseket. Első­sorban a területek koncent­rálása (az egyesülések révén), a munkakedv csökkenése, a technológiai változás, a mun­ka minőségének javítása, a talajszerkezet kímélése. A fenti indokok alapján to­vábbra is számítani lehet ar­ra, hogy az elkövetkező évek­ben is a termelőszövetkezetek a nagy teljesítményű erőgépek beszerzésére törekednek. Szükségessé teszi ezt az ön­járó betakarítógépek elterje­dése, az egyre nagyobb ará­nyú tehergépkocsival1 végzett szállítás, a műtrágyázás és a övényvédelmi munkák. A járás mezőgazdasági ter­melőszövetkezeteiben átlago­san egy 100 lóerő feletti erő­gép 1976-ban 3035, tavaly 3632 normálhektárt teljesített. Az állami gazdaságban még na­gyobb a teljesítmény, 4762, Il­letve 5486 normálhektár. A nagy teljesítményű erőgé­pek gyártmánytípusát tekint­ve változóak. Egyáltalán nem szeren­csés, hogy 24 erőgép hat típusból tevődik össze, mi­vel ez a tsz-ek koordináci­ós lehetőségeit csökkenti. Szükségszerűnek látszik, hogy a gazdaságok gépparkja alap­vetően két-három típusú le­gyen, mely a koordinációs le­hetőséget — még a különböző termelési rendszerek esetében is — szélesítené. A nagy értékű gépeket min­denütt szaképzett gépvezetők irányítják, illetve kezelik. Egy­re több dolgozót küldenek is­kolára, s így a jövőben lehe­tőség nyílik arra, hogy az erő­gépek két műszakban üzemel­jenek. A vizsgálat azt bizonyítja, hogy az 1976-os évhez képest tavaly megduplázódott a két műszakban üzemeltett gépek száma, elsősorban a kampány­időszakokban. A nagy teljesítményű erő­gépek üzemanyag-felhasználá­sa normáíhektárra számítva rendkívül változatos képet mutat A legkevesebb üzem­anyagot a sülysápi Tápióvöl- gye, a legtöbbet a Rákosmeze­je Tsz használta fel. A 100 lóerő feletti erőgépek teljesítmény-kiesése tavaly 494 (10 órás) munkanap volt. Az okok között szerepel a műszaki hibák, a garanciá­lis javítás késése és nem utolsó sorban a munka- szervezési hiányosság. A legkevesebb teljesítmény-ki­esés a sülysápi tsz-ben (64 óra), a legtöbb a Rákosmezeje Tsz- ben (1721 óra) volt. A pártbizottság megállapí­totta, hogy a gépek szervize­lése rendszeres. A nagy telje­sítményű erőgépek még jobb kihasználására még sokat kell tenni a termelőszövetkezetek­ben. Tovább kell növelni a me­zőgazdasági üzemek táblamé­reteit, a 100 hektáros, vagy en­nél nagyobb táblák kialakítá­sára kell törekedni. Ha szük­séges, üzemen kívüli földcse­rékkel is. Ezután is nagy gondot szük­séges fordítani az erőgépek üzemeltetésére és javítására, a tervszerű karbantartásra, a nagy teljesítményű erő- és munkagépek javításához szük­séges feltételek megteremtő, sére. Fontos az erőgépvezetők és irányító személyzet rend­szeres továbbképzése, amely nek feltételeit központilag volna célszerű megoldani. A kombájnosok versenyé­hez hasonlóan a szocialis­ta brigádmozgalmon belül célszerű lenne a nagy tel­jesítményű erőgépek veze­tői részére éves munkaver­seny meghirdetése a fajla­gos teljesítménymutatók fi­gyelembevételével. Tekintettel arra, hogy az al­katrész-ellátás nem zökkenő- mentes, a járási pártbizottság javasolta a Pest megyei TE SZOV-nek, hogy vizsgálja meg Dél-Pest megye járásait, és hozzon létre egy központi körzeti fődarabfelújítót és egy raktáregységet. Gér József Esők után Befejezés előtt a kukorica vetése Meggyorsult a növények fejlődése Április végén, május elején kiadós eső áztatta a földeket a monori járásban is. Bár a bőven hulló csapadék miatt megállásra kényszerültek a vetőgépek, mégis jól jött, meggyorsította a növények fejlődését. Amint a járási hivatal élel­mi,szergazdasági és keresike- delmi osztályán megtudtuk, a hét közepéig, a tavaszi vetések 75 százalékát vé­gezték el a termelőszö­vetkezetekben, nyolcezer hektáron került földbe a mag. Tavaszi árpát 231, lucernát 496, mustárt 762, borsót 291, olajretket 90, burgonyát 722 hektáron vetettek. Ezekben a napokban a leg­nagyobb munka a kukorica vetése a szövetkezetekben. Négyezer 608 hektáron kerül főidbe a tengeri, még ezer hektárt kell elvetni. Ha újabb esőzés nem zavarja meg a vetőgépeket, akkor a hét végére, vagy a jövő hét elejére már múlt időben beszélhetnek a kukorica vetéséről is a termelőszövetkezetekben. Elvetették már az 527 hektár napraforgót is, a zöldségfélék­ből 714 hektáron került föld­be a mag. G. Fiatalok és visszajárok Továbbképezik az ügyintézőket Jó ellátás, színvonalas előadások Az a 110 tanácsi dolgozó, aki a monori járásban az ál­lampolgárok ügyeit intézi, rendszeres és tervszerű to­vábbképzéseken vesz részt. Ez idáig, amint azt Alföldi Mi- hálytól, a monori járási hiva­tal személyzeti csoportvezető­jétől ' megtudtuk, hetvenen tették le az alapvizsgát. A tanácsi dolgozókat éves tervek alapjain a Pest megyei tanács Oktatási és Továbbkép­zési Intézetében képezik to­vább. A kétemeletes péceli inté­zetben példás rend, tisztaság fogad és udvarias eligazítás. Tágas oktatótermek állnak a hallgatók rendelkezésére és modern hálószobáik, fürdők, társalgók, könyvtár, klubszo­ba, orvosi rendelő. Sok-sok virág mindenütt. A járásból százan Dr. Bencsik Mihály, az in­tézet új iigazgiaitója az irodá­ban fogad. A jelenlegi okta­tási évben ezerötszáz tanácsi dolgozó tanult, lakott és ka­pott itt teljes ellátást. A mo­nori járásiból százan fordultaik meg náluk. Egy kis kimutatást, is kapunk: gyámügyi ügyinté­ző 8, tanácstitkár 12. pálya­kezdő fiatal 6, műszaki ügy­intéző 10, szociálpolitikai elő­adó 7, mezőgazdasági ügyin­téző 6 vett részt a monori já­rásból, de hamarosan itt lesz­nek az új tanácsi dolgozók kö­zül is egynéhányan. Jelenleg a személyzeti munkával fog­lalkozók és azok a többségé­ben fiatal tanácsi dolgozók tanulnak itt, akik az állam- igazgatási főiskolára jelent­keztek. Az utóbbiakat a felvé­teli vizsgákra készítik elő. A második emelet 13-as tantermében tizenhatan hall­gatják az előadásokat. Ke­mencéi Istvánná Üllőről iött. Ö 1955-től dolgozik a tanács­nál. Régi és igen jól képzett szakember, olyan, akire azt szokták mondani: a kisujjá­ban van a tanácsi munka minden c sínja-bínja. Most "mégis tanai. Tanul, mert amint mondja, az élet halad és a tanácsi munka is évről évre korszerűsödik. Jelenleg a gyám-, a személyzeti és a ka­tonai ügyeket intézi. Hárommilliós korszerűsítés Gál Ferencné két kisgyerek édesanyja, a gyömirői tanács ügyintézője, ö is régein, 1963- tól dolgozik a tanácsinál. Az ebédlőben az egyik asz­talnál négy monori járásbeli ül, ők az előkészítő tanfo­lyamra jöttek. Ebédelnek, nem zavarjuk őket. Megnéz­zük az étlapot. A mai ebéd raguleves, paprikás csirke ga­luskával, savanyúság és négy szem mézescsők. Újra dr. Bencsik Mihály- lyal beszélgetünk. — Az elmúlt évben a helyi ÁFÉSZ-től kaptuk a reggelit, ebédet és vacsorát, de ez év január elsejétől magunk fő­zünk. Ennek a nagy intéz­ménynek a felújítására a leg­utóbbi hónapokban 400 ezer forintot költöttek, de 1979- ben bevezetik a földgázt és tovább korszerűsítik az épü­letet is. Ezekre a munkák­ra hárommilliót költenek majd. ’ Egy-egy tanácsi dolgozó na­pi teljes ellátása 100 forintba kerül, amelyből az illetékes községi tanácsok 31 forintot visszatérítenek. Az előadáso­kat a Minisztertanács, a mi­nisztériumok főelőadói, mi­niszterhelyetteseik, a megyei tanács és pártbizottság veze­tői és legjobb szakemberei tartják, de gyakran kijönnek ide a tanácsakadémia taná­Jól érzik magukat Blaskó Mihály, a monori ta-i niács művelődésügyi1 felügyelő­je 1954-ben, úttörővezető ko­rában járt itt először, fény­képet is mutat rcla. — Mindig örömmel jövök ide. Sokat tanulok és jól is érzem magam itt. | A tanfolyam hallgatói a dé­li, egyórás ebédszünetben a parkban pihennek, napoznak," sétáDmc, ismerkednek és ki­cserélik tapasztalataikat is. Kovács György Rend a lelke mindennek A helypénzszedők vállán kis bőrtáska lóg, éberen figye­lik, nincs-é illegálisan árusító a monori piacon? Nem kicsi már a terület, amit be kell járniuk. Hajsampon, harmincért — Tíz forint a szivacspárna! Alkalmi vétel! — kínálgatja teli torokból az árus a lehelet- vékony, tégla alakúra szabott laticelt. Nem lesz puhább az ülőalkalmatosság, ha ezzel a szivaccsal tennék kényelme­sebbé, mégis sokan turkálnak az asztalra tett kartonmaradék között, s viszik, együtt a hu­zatnak valóval. Az olcsó puló­vervásár a bejárat két szélén nem csábítja a sarat, tócsát, bokáig érő latyakot kerülgető háziasszonyokat, hiába buzgól- kodik a csukaszürke kardigá­nok közül az árus: Csak két­száz forint! Szerdán és szombaton hul­lámokban ömlik a tömeg a piactér szűk soraiban. Táblák tiltják a kerékpározást, a szemközti műköves mellett al­kalmi kerékpármegőrző is működik olykor, mégsem könnyű a közlekedés. Jó, hogy a tarka összevisszaságot sorok­ba terelte a nagyközségi ta­nács, meghatározva a zöldség­Séta a tavaszi piacon árusok, a bazárosok külön he­lyét. Az első utcában bágyatag porcelánőzikét, viaszos papír­ból rózsát és aranyesőt, ug- rálós gumibékát és csíkos gye­rekzoknit lehet vásárolni. Idős asszony suttog, behúz az egyik sátor oldala mellé, vászon­szatyrot nyit: — ... eredeti csomagolás! Hajsampon, hajlakk, fürdő­sampon ... Színes műanyag flakonok sorakoznak a szatyorban, har­minc forint darabja. S bár az idős asszony bizalomgerjesztő, mégis átvillan rajtam: mi van, ha az eredeti csomagolású hajsamponról kiderül, hogy lúgkő? Fáznak a palánták Ládákban, papírokra sora­koztatva paprika-, paradi­csompalánták. Fázósan húzzák össze magukat a szélben. A paprika szálja nyolcvan fillér, a paradicsomé egy forint öt­ven. Szépek, erősek, bár nem tápkockán nevelődtek, azokért kettő ötvenet kérnek. — Jövök inkább a jövő hé­ten, nem merem még kiültet­ni, fagy is jöhet a kertre mondja egy fejkendős asz- szony az árusnak, félórás vá­logatás után. Az árus nem szól, ma nem tűi kapós a por­téka, a hűvös szél nem csábít kertészkedésre. Folyik az alku a szomszéd­ban, egy forint negyven fil­lérről egy tízre igyekszik le­szállítani a tojás árát egy or­kánkabátos nő. — Na jó! De viszi az egé­szet? — Azt nem, de harmincat elvinnék... Odalépek, tíz tojást kérnék, az orkános nő magához rántja a kosarat, átdöfne a szemé­vel, ha tehetné. — Ez már meg van véve! Egy ötventől kettő ötvenig szép fej salátákat, huszonötért olasz muskátlit, négyért egy bögre pattogatott kukoricát kínálnak. Sok az apró zsákocs­ka, bennük a tavaly gyűjtött egynyári virágmagok, lehet válogatni, sarkantyút, ősziró­zsát, porcsinrózsát, violát, esti­két szeretnék-e? Megismerem a tavalyi eladót, esküdött rá, hogy nagy virágú, tűszirmú őszirózsát kínál — fél csokor kókadt virág volt az ered­mény, lapos, színtelen szir­mokkal. Járó baba, farmer — Farmer! — állít meg me­gint valaki, ezúttal a „plédobo- zok” a lemezpavilonok mellett. A farmernadrág vadonatúj, s ha nem előző héten látom a Corvin áruház kirakatában há­romszázért, akkor sem kér­dezném, mennyi az ára. — Külföldről hozta az is­merősöm — mondja a farmer gazdája, alighanem az övé is marad, kilencszáz forintot kér érte. Járó babát is kínálgat- nak, kétszáz forintért, s fehér­neműt is a zöldségessor egyik asztalának sarkán, minden gazdára talál. A nyüzsgő, kavargó tömeg­ben átköszönnek egymásnak az ismerősök. A gombai, vasa- di buszokra ma nehéz felfér­ni, délelőtt csak állóhely jut a lassúbbaknak. A monori piac még mindig esemény, időnként vásár nagyságúra nő. Délben már a legkitartóbb árusok is összecsomagolnak, kiürül a tér. A sárban kocsi" nyomok maradnak, egy-két el- hullajtott salátalevelet sodor a szél. Délutánra rend, csend lesz. K. Zs. TELEPÜLÉSEINKEN sorra- ] rendre bontakoznak a hely­ségek tisztaságáért indított | mozgalmak, az iskolák, parkok sorát gyarapító szép kezdemé­nyezések. Olvassuk az „ültes­sünk ezer fát”, vagy a „le­gyünk a tiszta házak utcája” népszerű felhívásokat. Ezer és tízezer társadalmi munkaóra rejlik mögöttük tartalmas buz­galmával, sokféle szép ered­ményével. Tavaszodik, s ilyenkor kü­lönlegesen is jólesnek az ilyen s hasonló híradások. A buz- gólkodások a szűkebb haza, a környezet szépítéséért, egész­ségesebbé, kulturáltabbá téte­léért. Felnőttek, legtöbbször a napi munka után következő pihenőidejüket feláldozó apák és anyák jeleskednek, tesznek az önkéntes környezetszépíté­sért. Örül a szív, helyesel min­denki, aki hallja a jó ötletek csengését, tanúja lehet tetté válásuknak. Aztán — máskor, sokszor — keservesen töpren­geni. is kell. A furcsa és hök­kentő ellentmondásokon. Töp­rengeni és bosszankodni kell; járókelők, parkban pihenni vágyóknak, nyitott szemmel sétálóknak vagy szabad idejét csöndes szemlélődéssel töltő lakosnak. Az elképesztő és egyre gyakoribb rendetlenség, szemetes környezetcsúfolás megannyi vétkét utolérve kell töprengeni. És felháborodni. Mert — s ezt ki kell nyíl­tan mondani, hiszen a lát­vány hovatovább országos gyakoriságú — szemetelnek, piszkolnak az új lakótelepeink parkjaiban; rendetlen a há­zak szűkebb környéke; tör­melékhalmok púpozódnak egyik napról a másikra a ko­rábban még tiszta, rendezett utcákra. GYEREK CSINÁLJA? Ne­veletlen kamasz, lázadó tizen­éves? Dehogyis. Legtöbb he­lyen korántsem gyerekkéz tettéül róható fel a törmelék, a szemét, a . rendre újjáte­remtődő környezetrontás. A felnőtt, a szabályokkal nagyon is tisztában levő lakosság egy része — mi tagadás, nem is csekélyke része — él olyan nemtörődöm módon, olyan torz szemlélettel, hogy ma­gántulajdonát elválasztja park­tól, utcától, erdőtől, a tágabb környezettől. Nem készült ugyan mindeddig európai „ranglista” a különböző orszá­gok településeinek tisztasági fokozatairól.. Ám, ha lenne, lé­tezne ilyen, akkor — hatmil­lió külföldet járó, turistásko- dásban jártas polgárunk a megmondhatója — valahol az utolsók között lennénk az osztályozásban. Nemzeti tulajdonság lenne? Alig hihető. Inkább ott gyö­kerezik a hiba, hogy a jó ne­kibuzdulásokat, egy-egy szép akció végrehajtását nem kísé­ri később a napi „kisebb” környezetvédelem. Köznap­jainkban lettünk furcsán nagyvonalúvá: csikk és papír, üveg- és téglatörmelék, étel­maradék és házi meg építési maradvány hull szanaszét a kezünk nyomán. Bírság? Büntetés? Termé­szetesen vannak ilyen állami, eszközök — s ,jó" ís, hogy te- tézn&Kv;“ hwg^*“ 'álkáímazni le­het őket. Büntetni esetenként feltétlenül szükséges: a sittet „ottfélejtő” vállalatot, a par­kok rendjét rongáló, szennye­ző lakost, az erdőt vigyázat­lanul pusztító turistát ezzel a módszerrel is fegyelmezni kell. De nem lehet mindenkit tetten érni — nem lehet, nem is lehet helyes csupán erre törekedni. Több kellene. Talán... a környezet szé- pítő-jobbító akciók további folytatása a köznapi rendsze­reiéire irányítva. Ügy például, hogy értékeinket nemcsak fel­építeni, rendbe hozni kell, hanem „megőrzés” is létezik mindezek mellett. Olyannak kell megtartani a környeze­tet, amilyennek mindig látni szeretnénk. És nemcsak lakó­házavatások, létesítmények szép, látványos átadása után. EZT MEGTANULNI: nem­csak egy vagy több kisebb közösség leckéje. Ez már mindannyiunk ügye, sőt — kötelessége. V. M. 1 2 3 SPORT —SPORT —SPORT —SPORT —SPORT Elkészült a rájátszás sorsolása A járási labdarúgó-szövet­ségben elkészítették a bajnok­ságot követő rájátszás sorso­lását, az 1—4., illetve az 5—9. hely eldöntéséért. Az 1—4. helyezettek sorso­lása: Május 7.: Vecsés—Gyöm- rő, Üllő-Maglód. Május 14.: Maglód—Vecsés, Gyömrő—Ül­lő. Május 21.: Üllő—Vecsés, Maglód—Gyömrő. Május 28.: Maglód—Üllő, Gyömrő—Ve­csés. Június 4.: Vecsés— Maglód, Üllő—Gyömrő. Június 11.: Vecsés—Üllő, Gyömrő— Maglód. Az 5—9. helyezettek sorso­lása: Május 7.: Mende—Ecser, Péteri—Monor. Május 14.: Ecser Péteri, Nyáregyháza—Mende. Május 21.: Monor—Ecser, Péteri—Nyáregyháza. Május 28.: Mende—Péteri, Nyár­egyháza—Monor. Június 4.: Monor—Mende, Ecser—Nyár­egyháza. Június 11.: Ecser— Mende, Monor—Péteri. Június 18.: Mende—Nyáregyháza, Pé­teri—Ecser. Június 25.: Ecser —Monor. Nyáregyháza—Péte­ri. Július 2.: Péteri—Mende, Monor—Nyáregyháza. Július 9.: Mende—Monor, Nyáregy- 1 háza—Ecser. ★ A járási ifjúsági bajnokság utolsó fordulójának eredmé­nyei: Maglód—Gyömrő 0:0, Nyáregyháza—Ecser 3:3, Men­de—Péteri 5:0, Monor 11—Ve­csés II 0:4. A bajnokság végeredménye 1. Gyömrő 2. Maglód 3. Mende 4. Nyáregyháza j 5. Ecser j 6. Vecsés II. I 7. Monor II. ! 8. Üllő II. 9. Péteri 16 13 16 11 16 18 16 16 16 16 16 16 1 80-16 28 2 45-17 25 7 31-25 17 6 33-33 16 7 35-29 15 7 24-39 14 1 10 26-45 11 3 10 19-51 9 1 11 24-62 9 A járási II. osztály eredmé­nyei: Gyömrő 11.—Maglód 11, 2:3, Vasad—Vecsés II. 2:3, Gomba—Sülysáp II. 4:0. G. J. 1 t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom