Pest Megyi Hírlap, 1978. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-30 / 125. szám

t HÍREK - HÍREK - HÍREK — Ma, május 30-án, kedden rendezik meg a művelődési központban Huszti Péter és Piros Ildikó előadóestjét, 18 és 20 órától. Mindkét előadásra jegyet lehet váltani a pénztár­nál; a 8 órai előadásra a Pó­dium bérlet is érvényes. — Alkalmi bőrdiszmüáru- kiállítást nyitott meg Vácott, a Széchenyi utca 3. számú bemu­tatóhelyiségekben a Pest me­gyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat. • — Idén is megjelent a nép­szerű, kisméretű Dunakanyar menetrend, mely tartalmazza a vonatok, autóbuszok, hajók és révek közlekedésének , idő­beosztását. — Az Építők napja megyei ünnepségét az MSZMP Pest megyei Központjának Ameri­kai úti székházában rendezik meg, június 10-én. Az ünnep­séget követő emlékműsort a Pest megyei Tanács Építőipari Vállalat munkásszínpada mu­tatja be. — Társadalmi munkában befestették szombaton a Váci Kötöttárugyár Sallai Imre ut­cai részén az üzem kerítését a vállalati dolgozókból alakult munkabrigádok. — Mikes István J. festőmű­vész kiállítása május 28. he­lyett, június 15-ig tart nyitva a művelődési központban. XXII. ÉVFOLYAM, 125. SZÁM 1978. MÁJUS 30., KEDD Közös célokért Á városlakók érdekeit képviselik Jobb munkát vár a HNF a lakó bizottságoktól A város kitűzött gazdasági, politikai céljainak megvalósu­lása érdekében számos terü­leten kell együttműködnie a Hazafias Népfrontnak és a városi tanácsnak — állapította meg legutóbbi ülésén a Ha­zafias Népfront városi bizott­sága. Az értekezleten István Kálmán, HNF-titkár ismertet­te a HNF városi bizottsága és a városi tanács közösen elké­szített feladattervét, amely szorosan épül az 1972-ben meg. Ki. lehet lemezlovas? JT ivilágított színes csőkígyók tekergőznek a drága sze­relés körül a váci művelődési központban. Kicsit glcosesen hat, de ezzel is fokozza a hangulatot. Hangulat es illúzió. Vajon gondolnak-e a kettő közti különbségre a szórakoztatóiparban ? A bonyolult elektromos készülék fölött a disc-jockey, vagyis a lemezlovas áll, figyeli a közönséget. Mint egy kompresszor mellett álló gépkezelő — játszom a gondo­lattal. A gépzene fülsiketítőén hangos. Vajon miért? Mert egyébként élvezhető, modern muzsika lenne, amit közvetít, de így elviselhetetlen. Talán azoknak is, akik erre táncolnak, de a divat nagy úr, most ezt illik szeret­ni. Akik discós „bulit” rendeznek, azoknak is gazdaságo­sabb egy embert megfizetni, mint egy zenekart. Mit kell tudni egy disc-jockey-nak? Ismerje a kom­mersz igényeket, a legújabb számokat, s legyen a mű­fajban jártassága, jó ízlése. Ez biztosan követelmény. Ezt egy átlagosan művelt embertől el is lehet várni, ha nincs is külön művészi tehetsége, minthogy ez nem is művészet. A szakmai közvélemény szerint néhány kivé­teltől eltekintve kevés a művelt disc-jockey, baj van a szókincsükkel, a közlési kultúrájukkal. Ki lehet disc-jockey? Gondolom, a legdöntőbb szem­pont az, hogy legyen pénze drága felszerelést vásárolni és állandóan gyarapítani a hanglemezállományát. Ezután működési engedélyt szerez és már csak a „piacra” kell be­törni. Talán több is, mint egy évtizede, hogy megérke­zett hozzánk ez a műfaj, s mint annyi mindent, ezt is előbb kárhoztattuk, ahelyett, hogy azt vizsgáltuk volna: hogyan állíthatjuk ízlésformáló céljaink szolgálatába. Azt mondják, ez kell a fiataloknak. Valami valóban kell, amire táncolhatnak. A disco műsorok egyike, mási­ka, nem is rosszabb, mint a tánczenekaroké. De ide kí­vánkozik azért a gondolat, hogy a tapasztalatok szerint, a fiataloknak gyakran az kell, mire szoktatjuk őket. IV em a discóval van baj, s nem azzal a fiatal közön- x ' séggel, aki erre is szeret táncolni, hanem a kritikát- lan sznobokkal, a discomániásokkal akiket ezen kívül semmilyen más nem érdekel. Talán meg kellene "»-chál­ni, hogy éppen ez a műfaj segítse őket megváltozni. Ügy, hogy népszerű formáját megtartva, belső tartalma vál­na igényesebbé, ösztönzőjévé a szélesebb körű érdeklő­désnek. De ehhez művelt discósok kellenének. Kovács István Anyakönyvi hírek Született: Mezei István és Lehóczki Erzsébet: Zsolt, Sza­bó Géza és Nagy Katalin Ka­talin, Szalay Gyula és Kádár Éva: Edit, Boconádi László és Joó Irén: Irén, Pásztor László és Kovács Katalin: Balázs, Gonda András és Szá­lai Zsuzsanna: Szabolcs, Ku- nya Lajos és Árva Katalin: Gábor, Maczek Pál és Czicz- ka Zsuzsanna: Ágnes, Simon András és Pazsitka Mária: Mária, Kiss Lajos és Seres Ibolya: Tamás, Lakos Endre és Baranya Anna: Erika, Sza- kadáti György és Viszt Vero­na: Szilvia, Lakati Sándor es Dudok Margit: Gábor, Med- vegy Gyula és Czapák Erika: László, Pazsitka József és Korpás Irma: Tünde, Pápa Viktor és Pazsitka Katalin: Noémi, Bajkán András és Mázló Erzsébet: Katalin, Hiltser János és Balló Margit: Gábor. Balogh László és Ná- hóczki Éva: Judit, Kucsera András és Brnyicki Zsuzsan­na: Csaba, Szuhánszki János és Kovács Mária: Anita nevű gyermeke. Házasságot kötött: Szalay Tibor Praszna Erzsébettel, Morvái János Csiri Magdol­nával, Kozsdi László Szá- doczki Jolánnal, Honti Gusz­táv Farkas Hajnalkával, Ko­vács Tibor Varga Judittal, Czinege Tibor Balogh Irén­nel, Stolcz Rudolf Schrobár Veronikával, Herczeg Zoltán Laczkó Margittal. Vácott hunyt el: Károly Mária (Szód), Nagy Imréné Naxner Erzsébet (Vác, Bur­gundia u.), Sapka Józsefné Ludányi Mária (Vác, Rózsa F. u. 14), Bába József (Vác, Rózsa F. u. 19.), Giber János- né Géczi Erzsébet (Vámosmi- kola), Lócsai Imréné Jakab Ilona (Göd), Virág József (Vác, Tabán u. 40—42.), Deáki József (Gödöllő), Grósz Ist­vánná Menyes Sára (Nagybör­zsöny), Juhász Sándorné Fü- löp Piroska (Sződ), Tóth László (Erdőkertes). Simon János (Dunakeszi), Timpauer Ferencné Simon Ilona (Duna­keszi), Talpas Jánosné MaczT kai Erzsébet (Vác, Kossuth tér 8.), Holló Györgyné Gröschl Erzsébet (Göd), Paulik László (Duravarsány), Beke Jenő (Gödöllő). Torna Jánosné Ko­vács Erzsébet (Mogyoród). Kövér Sándor (Hatvan), Béki István (Pűspökszilágy), Far­kas Lajosné Müller Ilona (Vác, Március 15. tér 3.), Szil­va Teréz (Tököl). Szilágyi La­josné Miskár Júlia (Vác. Rá­kóczi u. 25.), Kovacsik Pál (Dunakeszi), Mezei János (Főt), Csávolszki Pál (Csővár). kötött együttműködési meg. állapodásra, illetve azokra a tapasztalatokra, amelyekre az elmúlt év folyamán tett szert a két testület. / Átfogóan A feladatterv átfogóan fog­lalkozik az időszakos tanácsta­gi választásokkal, a tanácsta­gok aktivitásának, közéleti tevékenységének elősegítésé­vel, a tanácstagi beszámolók sikeres lebonyolításával. A tervek között szerepel a la­kóbizottságok munkájának hatékonyabbá tétele, a hiány­zó tagok pótlása. Ez fontos feladat, mivel a lakók érde­keinek, kívánságainak megfe­lelő képviselet biztosítása, a környezet megóvásáért és fej. lesztéséért érzett felelősség felkeltése, a lakosság moz­gósítása, elképzelhetetlen a lakóbizottságok munkájának javítása nélkül. A megállapodás kiterjed az egészségügyi felvilágosításra, a környezetvédelmi akciók és a munkák megszervezésére, a közművelődésben való együtt­működésre, az olvasómozga­lom irányítására is. A szülők Az ülés második napirendi pontjaként Venesz Ernőné elő­adásában a pedagógiai bizott­ság beszámolója hangzott el a szülői munkaközösségek te­vékenységéről. Egyebek között elmondta, hogy számos yó és követendő példa van arra, hogy a szülők szívesen vállal, koznak, ha igénylik segítségü­ket. A Gábor József Általános Iskolában például a szülők is segítséget nyújtottak a gyer­mekek szabadidős program­jának szervezéséhez. Az Ár­pád úti Általános Iskolában a szülők kérték, hogy részük­re is tartsanak matematikai tanfolyamot, abból a komplex tananyagból, amely most ke­rült bevezetésre. A két beszámoló után a vi­tában felszólalt Kovács Ist­ván, a művelődési központ igazgatóhelyettese. A város lakótelepeinek közművelődési nehézségeit vetette fel, hozzá­téve, hogy a lakóterületeken működő vállalatok, intézmé­nyek felelőssége igen nagy e kérdésben. Soós István, a MŰM 204. Ipa­ri Szakmunkásképző Iskolából, a pályaválasztással kapcsolat­ban egyebek között megemlí­tette: az intézet minden évben rendez pályaválasztási kiállí­tást annak érdekében, hogy a diákok megismerkedjenek a különböző szakmákkal. Saj­nos, a látogatottság igen cse­kély, az elmúlt három évben például egyetlen városi iskolá. ból sem tanúsítottak érdeklő­dést. r Uj tagok Harmadik napirendként sze. mélyi kérdésekkel foglalko­zott a bizottság. Több bizott­sági és elnökségi tagot felmen­tett és helyükre új tagokat ko­optált. így az elnökség tagjai lettek: Bakos Tibor, Tamási Józsefné, Kovács István (mű­velődési központ), Kovács Ist­ván (MÁV). A bizottság új tagjai: Bélák Gyula, Belányx Béla, Győri Miklósné, Kovács Andrásné, Olly Csabáné, Oro. szí Sándor, Sebők Pálné, Soós István és Szenttornyay László. Bánkuti István Jegyzet Mi, utasok is... Vasárnap lépett életbe az új vasúti menetrend. Lapunkban is megjelent rö­vid hír, de az utazók már vásárolhatják a piros fede­lű, kis könyvecskét, amely a vonatok indulását és ér­kezését is felsorolja. A váci állomáson napon­ta 240—260 vonat halad ke­resztül, a 9 vágányon éven­te 80 ezer kocsit rendeznek. E számok azt mutatják, hogy a forgalom a lehetősé­gekhez képest igen nagy, s az állomás korszerűsítésre szorul. A korszerűsítés azonban egyelőre késik. A MÁV, a késés ellenére, több kisebb-nagyobb vál­toztatással igyekszik kultu­ráltabbá tenni az utazást. Feltűntek a kék színűre festett, felújított személy- kocsik, amelyeket azonban — legalábbis belülről — néhány hét múlva nem le­het megkülönböztetni visz- kosságuk miatt a felújítan- dóktól. S ez nem is annyi- re a vasút hibája, mint in­kább az utasoké! Megjelentek a szerelvény közepén a nemdohányzó kocsiszakaszok is, a fi­gyelmeztetésre azonban né­hány utas fittyet hány. El­hangzott már a javaslat: ezekben a fülkékben szerel­jék le a hamutartókat, vagy pedig belül is jelöljék a dohányzási tilalmat, mert aki a szerelvény elejéről vagy végéről érkezik, a kí­vül elhelyezett táblát, ter­mészetszerűleg, nem láthat­ja. A múlt esztendőben, az utasok felelőtlensége miatt két halálos és négy csonku­lásos baleset történt a váci vasútállomáson. A tapasz­talatok azt mutatják, hogy a hangszórók hiába közlik a vonatok érkezését vagy áthaladását, az embere*- mit sem törődve a veszély- lyel, továbbra is a vágá­nyok között tartózkodnak. Életvédelmi okokból pedig csak a vonalnak az állomás felé eső részén szabadna felszállni. Gyakran kárhoztatjuk a MÁV-ot, nem minden ok nélkül. Pedig olykor nem is annyira a vasút, hanem mi, utasok vagyunk a sza­bálytalanok, a fegyelmezet­lenek. F. Z. A CSŰRI tervei Erősebb társadalmi kapcsolatok Szónokképző tanfolyamot szerveznek A váci Családi Ünnepeket Rendező Intézet az 1971-ben elfogadott szervezeti és műkö­dési szabályzat alapján látja el feladatát. Az előző évek gya­korlata azt mutatja, hogy mun­kájával jelentősen hozzájárul a családi és társadalmi ren­dezvényekkel kapcsolatos igé­nyek színvonalas kielégítésé­hez. Tevékenységét munkaterv alapján határozza meg egy-egy időszakra. Idei fő feladatként tűzte ki, hogy bővíti kapcsolatrend­szerét a helyi üzemekkel, a városi tanács művelődési központtal, az iskolákkal. Kölcsönös együttműködési és tájékoztatási rendszer alakult ki a városi KISZ-bizottsággal. A közeljövőben a DCM, az ÁFÉSZ, a TÖVÁLL, a Város­gazdálkodási Vállalat, a kom­munális üzem, a nyomda és a betonelemgyár együttműködé­si szerződése ügyében tárgyal. Júliusban beszámoló hangzik el a városi tanács végrehajtó bizottsága előtt az intézet munkájáról és a fejlesztési le­hetőségekről. Szerepel az idei tervben szónokképző tanfo­lyam szervezése is. Az intézet prapagandamun- káját segíti, hogy a város egyik forgalmas helyén, kirakatban elhelyezett fényképek mutat­ják be tevékenységét. Grafikust kértek fel kor­szerű emléklapok tervezé­sére. Gyűjtő- és kutatómunkát vé­geznek az intézetbeliek a ver­ses, zenés művek választéká­nak bővítése céljából. P. R. — Vácott rendezték meg szombaton, a művelődési köz­pontban, a hátországvédelmi alakulatok művészeti csoport­jainak folklór gáladélutánját. A főváros vonzásában I. Göd nem versenyezhet de... „Budapestnek, az ország fő­városának vonzása az egész or­szágra kiterjed. Kétségtelen azonban, hogy a Budapestet övező terület egy része ma már a fővárossal szervesen együtt­élő egységeket, úgynevezett agglomerációt alkot.” Így sum­mázza o budapesti agglome­ráció területrendezési terve tö­mören a kialakult helyzetet, amelynek egyik „szenvedő ala­nya” Göd. A lakosság ma már eléri a 15 ezer embert, s ez a szám a nyári hétvégeken további 5 ezerrel növekszik. A helybe­liek fele keresőképes, s bár akad a nagyközségben munka- lehetőség, egy felmérés szerint csak körülbelül másfél ezer gödi dolgozik a téeszben és az üzemekben. A többség napon­ta a fővárosba utazik. Bejárók A bejáró dolgozók helyzetét vizsgálta nemrég a Hazafias Népfront. Az eredmény egyál­talán nem meglepő, hiszen azt tapasztalták, hogy sokan azért vállalják az ingázást, mert Budapesten könnyebben találnak szakképzettségüknek megfelelő munkahelyet. Ezen túl egy sor más előnnyel is csá­bítja a főváros a nagyközség­belieket: a kulturális és tanu­lási lehetőségek, a fejlett üzlet- hálózat mind-mind olyan dol­gok, amelyekkel Göd nem ver­senyezhet. A bevezetőben idézett terv a következőképpen írja le az agglomerációra jellemző in­tézményi ellátottságot: „lntéz- ményellátás vonatkozásában az agglomerációs körzet települé­seinek fejlődését elsősorban Budapest szívóhatása akadá­lyozta. Lakosainak nagy része a fővárosban dolgozik és ezért az alapfokú ellátáson felüli szükségleteiket túlnyomórészt Budapesten elégítik ki. s kö­zépfokú intézményekkel csak ícís mértékben, messze a la­kosságszám szerint számított normatívakon alul rendelkez­nek. Ez a települések lakossá­gának kulturális, társadalmi és egészségügyi fejlődését, s egyben maguknak a települé­seknek a színvonalas fejlődé­sét is akadályozza. Úgy mag­kor jelentős az elmarj, to’tság az alapfokú intézmények 11- rén is. Ennek elsősorban a vá­ros környéki települések gyors növekedése az oka, ezzel sem az intézményellátás, sem a vo­nalas infrastruktúra (utak ki­építése, vezetékhálózat stb.), nem tudott lépést tartani. Kü­lönösen súlyos a lemaradás a kereskedelmi ellátás és c szol­gáltatások terén.” A szakemberek, legalábbis Göd esetében, nem tévéitek, s a nagyközség helyzete ne.ri áll messze a fennt leírt értékelés­től. Sokasodó gondok Két óvodájukban 350 kis­gyermeket tudnak elheiyo •■'!!. Az épületek korszerűtlenek, s így évente az átlagostól sok cal többet kell a fenntartásra köl­tenie a tanácsnak. Ta/aiy a helyzet könnyítésére a Béke úton egy régi épületben csak­nem 1,9 millió forintért sike­rült elhelyezni egy csoportot. Azonban ez sem oldotta neg a gondokat, hiszen az elmúlt esz­tendő szeptemberében hatvan jogos felvételi kérelmet Kellett elutasítani. Több szülő a fővá­rosba hordja óvodába a gyer­mekét. Nem valami szerencsés megoldás.,. Amikor a nagy­községi pártbizottság azoknak a budapesti üzemeknek a tá­mogatását kérte, amelyekben sok gödi dolgozik, udvarias el­utasítás volt a válasz. Az in­dok: a vállalatoknak a főváro­si gyermekintézmények fejlesz­téséhez kell anygiakkal nozzá- járulni. Ugyancsak korszerűtlen épü­letekben tanulnak az általános iskolások. Most épül egy új nyolctantermes iskola, amely­nek átadása után megszűnik a három műszakos tanítás. Ez is eredmény, ám a további gondok megoldásához újabb négy tanteremre lenne szükség Göd-felsőn. Felújításra szorul a Göd-alsói, éppen félszáz esz­tendős iskola is. Könyvtár két helyen műkö­dik a nagyközségben. Bár az előírások szerint egy 12 ezer lakosú településnek mintegy 350 négyzetméternyi hasznos alapterületű könyvtárral kelle­ne rendelkeznie, a gödiek örül­nek a mostani csaknem 150 négyzetméteres helyiségeknek is. Jelenleg 35 ezer kötet könyv közül válogathat az olvasó, s ez a szám évente általában 7 ezer kötettel gyarapodik. A művelődési ház és a könyvtár szakembereit dicséri, hogy a szűkös lehetőségek elle­nére sikerült megtalálni a kap­csolatot a községbeliekkel. Az Ady Endre-klubban gyakran rendeznek kisebb létszámú cso­portok foglalkozásokat. Külö­nösen népszerű a kismamák klubja. A közös fenntartásból azonban, ha sikerülne megol­dani a könyvtár külön elhe­lyezését, még többre is futná. Gyermekintézmények helyszűkében Ismét hadd idézzük a buda­pesti agglomeráció területren­dezési tervét: „Az agglomerá­ció területén fennálló bölcső­dei hiány a legégetőbb gondok közé tartozik. A jövőben ezer lakosra legalább 13 bölcsődei helyet kell biztosítani." Gö­dön jelenleg egy ilyen gyer­mekintézmény működik, amelyben 35 kicsit tudnak el­helyezni. Pedig igény lenne, hi­szen legutóbbis 30 jogos jelent­kezőt kellett elutasítani. A nagyközség vezetőinek véle­ménye szerint a gyermekgon­dozási segélyen otthon levő kismamák a gyermekek 1—2 éves korának elérése után szí­vesen mennének dolgozni. Ez­zel a gödi és a budapesti üze­mek munkaerőgondjain is lehetne enyhíteni valamelyest. Űj bölcsődét építeni nem tud­nak, hiszen a tanács fejlesztési alapját teljes egészében a ké­szülő 8 tantermes iskolára köl­ti, a felújítási alapból — mint­egy’570 ezer forintból — pedig csupán a bölcsőde korszerűt­len épületének felújítására fut­ja. Furuez Zoltán (Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom