Pest Megyi Hírlap, 1978. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-30 / 125. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK I A 7 I i r 7 I 1 r\ r\ r* r- ■/» AL MSZMP PESTtA AEC3YE1 BIZQt: 'SÁGA ÉS A MEG YÉJ T ANAC S LAPJA XXII .ÉVFOLYAM, 125. SZÁM ^RA «0 FILLÉR 1978 MÁJUS 30., KEDD Napot vár a határ Palántának a zöldséget Pest megyében Huszár István Varsóba érkezett Tadeusz Wrzaszczyknak, a Lengyel Népköztársaság mi­niszterelnök-helyettesének, az Állami Tervbizottság elnöké­nek meghívására hétfőn Var­sóba utazott Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyette­se, az Országos Tervhivatal elnöke, hogy a két ország kö­zötti gazdasági együttműködés kérdéseiről, valamint a követ­kező tervidőszak főbb felada­tairól megbeszéléseket foly­tasson. Piotr Jaroszewicz, a Lengyel Minisztertanács elnöke hétfőn fogadta Huszár Istvánt. A megbeszélésen foglalkoztak a kétoldalú gazdasági kapcsola­tok továbbfejlesztésének leg­fontosabb kérdéseivel, különös tekintettel az ipari kooperáció és. a szakosítás kiszélesítésére, valamint egyes gazdasági terü­letek beruházásainak össze­hangolására. Ma Prágába érkezik Leonyid Br Kedden kezdődik a Leonyid Brezsnyev vezette szovjet párt­ós kormányküldöttség hivata­los, baráti látogatása Csehszlo­vákiában. Az SZKP KB főtit­kára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa- Elnökségének elnöke által vezetett küldöttség a CSKP Központi Bizottsága, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság elnöke és a kormány meghívására látogat a testvér­országba. A két küldöttség tárgyaláso­kat folytat a testvérpártok, az államok kapcsolatairól, meg­vitatja az együttműködés to­vábbfejlesztésének, bővítésének módját Ugyanakkor széles körben tekintik át az időszerű nemzetközi kérdéseket, a nem­zetközi helyzetet, a kommunis­ta és munkásmozgalom tevé­kenységét Prágában és Moszkvában nagy várakozással tekintenek a Leonyid Brezsnyev vezette szovjet párt- és kormánykül­döttség kedden kezdődő cseh­szlovákiai látogatása elé. A két ország állami és pártvezetői között rendszeres a kapcsolat, gyakoriak a magas szintű ta­lálkozók. K. ECafusev Budapesten Hétfőn szovjet delegáció ér­kezett Budapestre a magyar— szovjet gazdasági és műszaki­tudományos együttműködési kormányközi bizottság XXI. ülésszakára. A küldöttséget Konsztantyin Katusev, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, a kormánykö­zi bizottság szovjet tagozatá­nak elnöke vezeti. A vendége­ket a Ferihegyi repülőtéren Marjai József miniszterelnök­helyettes, a bizottság magyar tagozatának elnöke, valamint Romany Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter fogad­ta. Jelen volt V. J. Pavlov, a' Szovjetunió budapesti nagy­követe is. Marjai József hétfőn este, a Parlament Vadásztermében vacsorát adott az ülésszakon részt vevő szovjet delegáció tiszteletére. A gyermeknapon avatták Úttörőtábor Vácott, játszótér Szentendrén A nemzetközi gyermeknap­ról, május utolsó vasárnapján megyeszerte gazdag progra­mokkal emlékeztek meg. Kul­turális és sportvetélkedőket, zenés, énekes, irodalmi műso­rokat, sok-sok csoportos játé­kot szerveztek az ünnepelt leg­fiatalabb generáció számára. A legszebb ajándékot a váci kisdobosok és úttörők kapták. A vadregényes, dombos-lankás Pokolsziget legjobb dunai strandszakaszán épült fel szá­mukra egy 70 személyes vál­Köz\> K orai lenne azt az állí­tást megkockáztatni, hogy kimerülőben varinak az úgynevezett egy­szerű takarékosság lehető­ségei, az azonban bizonyos, fokozatosan előtérbe kerül­nek a bonyolultabb meg­oldások, azok a technoló­giák, amiket a szakembe­rek anyag- és energiakí­mélő eljárásokként tarta­nak számon, A szóban forgó műveletek hasznát akkor érthetjük meg, értékelhet­jük igazán, ha leírjuk, a megye iparában az összes termelési ráfordítások het­ven százalékát az anyag- és energiaköltségek teszik ki. Egyszerűbben szólva: min­den ezer forint ilyesfajta kiadásból hétszáz az anya­gok, s az energia ellenérté­ke. Ha tehát sikerül — téte­lezzük fel — öt százalékkal mérsékelni a fajlagos anyag- és energiaigényt, akkor az harmincöt forint. Ami nem tűnik így soknak, ám ha már úgy számolunk, hogy a megyében több tu­cat cégnél a ráfordítások összege meghaladja a fél­illetve az egymilliárd forin­tot, akkor csinos summa birtokosai lehetünk, ameny- nyiben persze valóban fi­gyelmet fordítunk az anyag- és energiakímélő el­járásokra. Ritkán említett tény: az építőanyag-ipar egymaga .annyi energiát használ fel — a termelési technológia rendkívül energiaigényes —, mint o teljes könnyűipar! Itt tehát mindazok, akik­nek rejlik valami új meg­oldás a tarsolyukban — s bátorságuk is van ahhoz, hogy vállalják a kísérlete­zés kockázatát —, sokat nyerhetnek. Pénzben is, de nemcsak abban, hanem a termék versenyképességé­ben — ami nem mindig azonosítható a pénzbeni jö­vedelmek alakulásával —, az eszközök kihasználtságá­ban, gyakran a munkakö­rülmények javulásában úgy­szintén. T öbbféle módon érvé­nyesítve az újat, még inkább célhoz lehet érni, ezt bizonyítja a Ce­ment- és Mészművek gya­korlata. Különféle szakmai mutatószámokat sorolnak az érintettek arra, miként változott a termelés egésze, hogyan lett egyszerre kor­szerűbb technikai és tech­nológiai értelemben, s ez a korszerűsítés mi módon szolgálta az anyag- és ener­giatakarékosság követelmé­nyét. A nagyvállalat gyá­raiban egy évtized alatt, a hatvanas években — ez az egyik alapvető szakmai mu­tatószám — a klinkerégető forgókemencék egy köbmé­terére jutó napi termelés 131 kilogrammal növeke­dett. A hatvanas években tehát lényeges, valóban alapvető változásokról nem beszélhetünk. Ezzel szem­ben a mostani évtizedben, bár annak még korántsincs vége, azaz további ered­mények remélhetők, az előbb említett mutatószám azt tanúsítja, hogyy a fejlő­dés meggyorsult. Ma a for­gókemencék egy köbméte­rét nézve, majdnem há­romszáz kilogrammal na­gyobb a napi termelés, mint volt 1970-ben, s nem túl tá­voli az az idő, amikor elér­hető az egy köbméter — egy tonna teljesítmény. Növekedés persze sokfé­le módon remélhető, akár úgy is, hogy tért hódít a mindent bele jelszavú gya­korlat, ám itt erről szó sín­V_------------—-----------------­'e tve csen. Sőt, éppen a fordított­jának lehetünk szemtanúi, a termelés gyors gyarapo­dása ugyanis előtérbe állít­ja a ráfordításokat. A Ce­ment- és Mészművek gyá­rai 1971-ben 2,7 millió ton­na cementet bocsátottak ki, ugyanakkor tavaly 4,6 mil­lió tonna volt a teljesít­mény. A növekedés úgy megy végbe, hogy közben folyamatosan csökken a fajlagos költségek — azaz az egy tonna árura jutó rá­fordítások — szintje. Lé­nyeges elem a mérséklés­ben — s népgazdasági érte­lemben is tekintélyessé ke­rekedik a megtakarítás — az energiafelhasználás ész­szerűbbé tétele. A nagy- vállalat műszaki fejlesztési tervei szerint 1970 és 1980 között egyharmadával ki­sebb lesz az egy tonna klin- ker előállításához igénybe vett energia, s mert közben maga a termelés az évi öt­millió tonna szint fölé ke­rül, azaz majdnem a kétsze­rese lesz az 1971. évinek, nem nehéz kiszámítani, milyen jelentős tényező az energiaszükséglet mérséklé­se. B iba lenne persze azt gondolni, mindez pusz­tán azon múlott, jól dolgoztak-e a fejlesztők a nagyvállalatnál, avagy nem, tehát a termelési környezet emberi tényezőiben fölkuta­tott változások korántsem adnak kielégítő magyaráza­tot a hogyanra. Mert két­ségtelenül igaz, hogy a te­hetséges műszaki gárda hozzájárult a ráfordítások közvetett úton történő csökkentéséhez, ám az is igaz, hogy a változásokhoz pénz szintén kellett, s nem csekély összeg. Nemcsak az új gyárak — Beremend, Hejőcsaba, Bélapátfalva — beruházási költségeire gon­dolunk, azaz a milliárd fo­rintokra, hanem azokra a tíz- és százmillió forintok­ra is, amelyeket a váci gyárhoz hasonlóan terme­lőegységei rekonstrukciós jellegű korszerűsítésére fo­kozódó tervszerűséggel adott ki a nagyvállalat. Itt jutottunk el a lényeg­hez, annak kimondásához, hogy semmit sem adnak ingyen, azaz az anyag- és energiatakarékos technoló­giák meghonosítása pénzbe kerül, s olykor bizony nem kis összegbe. Az a szakem­berek dolga, hogy mérle­geljenek, s kiderítsék, mi mit ér meg. A Cement- és Mészműveknél végzett szá­mítások azt mutatták, az anyag- és energiakímélő technológiák megkövetelte kiadások két, két és fél esz­tendő alatt megtérülnek. Harmadannyi idő alatt, mint a népgazdasági fej­lesztések átlagos megtérü­lése! Érdemes tehát, ha képletesen is, papírt, ceru­zát fogni, valójában bo­nyolult műszaki, gazdasá­gossági számításokkal baj­lódni. A gond ott van, hogy a váci nagyvállalat példája ritka még, a legtöbb helyen sajnálják az energiákat ilyesmire, mondván, van elég küszöködésük a napi termeléssel. S bár látszatra tényleg megtakarítanak va­lamennyi szellemi energiát, a valóságban annak millió­szorosát vesztegetik el, mennyiségben is, értékben úgyszintén. S ha ezt tekint­jük — márpedig a társada­lom csakis ezt veheti fi­gyelembe —, akkor e ma­gatartás- és szemléletmód aligha sorolható a kifizető­dő vállalkozások közé. Mészáros Ottó Faházak a pokolszigeti úttörőtáborban. A gyerekek birtokukba vették a szentendrei Felszabadulási-lakóte- lep új játszóterét. Koppány György felvételei Az aranyat érő májusi eső mellé szívesen látnának a gaz­dák immár némi arany nap­fényt is. Különösen a zöldség­félék igényelnék a napsütést; alaposan felnyurgultak a pa­lánták, s ez a kora tavaszi fagy­károkkal együtt lemaradást okozott a növények fejlődésé­ben és a szántóföldi kipalán- tálásban egyaránt. Pest megyében, a tervezett zöldségmennyiségnek ed­dig mindössze 78 százaléka került ki a földekre. A borsó, a tavaszi árpa és a hibridkukorica azonban már megyeszerte földben van, mindhárom növényfajtából 5— 6 százalékkal több is a terve­zettnél. Dohányból majd száz­ötven százalékkal termelnek többet ezidén mint tavaly, ösz- szesen 415 hektáron aránylik majd a füstölnivaló Pest me­gyében. Orbán, az utolsó fa­gyosszent — május 26-án — nem hideget, hanem esőt ho­zott, s erősödött a zöldségekre, gyümölcsfélékre oly veszélyes gombakártevők hatása. A szentendrei sziget két nagy szamócatermesztő szövetkeze­te, a Kék Duna és a Szabadság számára nem lesz könnyű ez­idén a szamócaszüret, mivel Nemes Dezső, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Népszabadság főszerkesztője hétfőn Fejér megyébe látoga­tott A megye vezetőinek társasá­gában a Székesfehérvári Köny­Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára, magyar szak- szervezeti küldöttség élén láto­gatást tett Svájcban a Svájci Szakszervezeti Szövetség (SGB) meghívására. A magyar dele­gáció tegnap hazaérkezett Bu­dapestre. Abrahám Kálmán építés­ügyi és városfejlesztési minisz­ter vezetésével tegnap küldött­ség utazott Varsóba, a KGST építésügyi állandó bizottságá­nak 45. ülésszakára. a korai fajták az időjárás miatt később érnek be. Így a különböző fajták érési ideje egybeesvén, az amúgyis munkaigényes gyümölcs szedé­sekor, várhatóan erős munka­tempót diktál majd a nem cse­kély mennyiségű, mintegy 20 vagonnyi szamóca. Az esős tavaszvég, a szokat­lan időjárás a szokásosnál is gyakrabban hozza össze a szakembereket tapasztalat- és véleménycserére. A Pest me­gyei termelési rendszerek gesztorgazdasági és az inten­zív társulások képviselői a kö­zelmúltban megállapodtak egyebek között abban is, hogy a jövőben szorosabbra fűzik az együttműködést ott, ahol a közös tevékenység azt indo­kolja. Időszakonként módszere­sen felmérik a várható termést, s a becslés adatait azonnal közlik a megyei szakvezetéssel, mely így nemcsak irányítja és összehangolja a munkát, ha­nem a gyors, naprakész infor­máció még hatékonyabbá te­heti az egyes rendszerek, me­zőgazdasági üzemek egymás melletti és egymással össze- I függő munkáját. nyűfémművet tekintette meg, majd délután a könnyűfémmű kultúrtermében rendezett sza­bad pártnapon előadást tartott a nemzetközi élet időszerű kér­déseiről a nagyüzem dolgozói­nak. A látogatás székesfehér­vári városnézéssel zárult. J. E. Anyiszimov, a Szov­jetunió Minisztertanácsa mel­lett működő Állami Döntőbi­zottság elnöke vezetésével, tegnap szovjet delegáció érke­zett hazánkba a Legfelsőbb Bíróság elvi, irányító és ítélke­ző tevékenységének tanulmá­nyozására. Sz. Sz. Makszimov igazság­ügyi altábornagy vezetésével tegnap a Szovjetunió katonai igazságügyi szerveinek küldött­sége érkezett hazánkba a ma­gyar katonai igazságszolgálta­tás tanulmányozására. tótábor. A barátságos, kényel­mes, ötszemélyes faházak kö­zül tizenhárom a gyerekek, egy a kisérő pedagógusok ren­delkezésére áll a tanévzáró napjától kezd­ve egész nyáron át. A cseretáborba a váci iskolák úttörő-alapszervezetei vendé­geket is hívhatnak, így a váci gyerekek könnyebben eljuthat­nak az ország más tájaira. Vasárnap délelőtt a tábor ünnepélyes átadásán jelen volt Deák Gábor, a KISZ Köz­ponti Bizottságának titkára és Fiel Marianna, a KISZ Pest megyei Bizottságának titkára is. A tábor makettjét Pintér Enikő, a Petőfi Sándor általá­nos iskola tanulója vette át 1600 váci úttörő nevében. Deák Gábor megnyitójában elmond­ta, hogy a csaknem 8 millió'- forintot érő tábor teljes egészében társadalmi munkában készült, amelyben a Pest megyei Taná­csi Építőipari Vállalat, a Pest megyei Kishajózási Vállalat, a Taurus és a Magyar Hajó- és Darugyár váci üzemei, a Híradástechnikai Anyagok Gyára, a Forte szocialista bri­gádjai, a Dunamenti Regioná­lis Vízmű dolgozói, a város gimnáziumainak, szakközépis­koláinak, szakmunkásképző in­tézeteinek tanulói vettek részt. A Petőfi Sándor általános is­kola kisdobosainak rövid ün­nepi műsora után tréfás vetél­kedőkön, sportversenyeken ve­hettek részt a gyerekek. A napot tábortűz zárta. Vasárnap délelőtt a szent­endrei Felszabadulás lakóte­lepen szintén Deák Gábor és Fiel Marianna avatta föl a gyermeknapra elkészült játszó­teret. A téren különlegesen szép, művészi kivitelű fantáziajáték várja a gyerekeket. Stilizált hajóra, halászhálóra, sőt a tenger hullámaira is gondolha­tunk a merész, dinamikus for­mák láttán. Az erős kötélháló­val borított idomok előnye, hogy a legkisebb gyerekek is fölkapaszkodhatnak rá, ráadá­sul a földet homokkal vegyí­tett salak borítja, így az sem nagyobb baj, ha leesnek róla. A játszótér építését március­ban nagy vasgyűjtési akció előzte meg, amelynek bevéte­léből az építkezés költségei­nek nagy részét fedezték. A társadalmi munkában • részt vett a PEFÉM kollektívája, a BVM szentendrei gyára szocia­lista brigádjai. A művészi ki­vitelezést Lukoviczky Endre és Kocsis Péter, a szentendrei művésztelep iparművészei vál­lalták. Az avatáson megjelent közönségnek a Lenin úti álta­lános iskola zenekara adott műsort Déry György tanár ve­zetésével. A rövid ünnepség után itt is tréfás versenyeken: lepényevésen, zsákbanfutáson, roller- és aszfaltrajzversenyen mérhették össze ügyességüket a gyerekek. P. Z. Nemes Dezső Fejér megyében KÖZÉLET 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom