Pest Megyi Hírlap, 1978. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-28 / 124. szám
%töriap 1978. MÁJUS 28., VASARNAP Pohár — automatához A Borsodi Vegyi Kombinát műanyagfeldolgozó gyáregységében angol gépek alkalmazásával havonta kétszázezer darab különböző űrtartalmú műanyag poharat gyártanak, amelyekkel naponta találkozunk az automatáknál. Űjabb gépek vásárlásával még az idén tovább növelik ezt a mennyiséget. Marek Attila (elvétele Telített utak 700 kilométer sugarú körben Megoldás: az autópálya-program A prognózisok birtokában minden • korábbit meghaladó összeget, -35,5 milliárd forintot költ a népgazdaság az utak korszerűsítésére ebben a tervidőszakban. Természetesen az összeg tartalmazza autópályaprogramunk költségeit is. Az agglomerációban Az autópálya-építés: létérdek, mivel az idő valóban pénz. A gyorsforgalmi úthálózat kijelölésénél — a körülményeket figyelembe véve — az a szempont érvényesül, hogy majdan a közúton közlekedők a leggyorsabban, a legrövidebb úton érhessék el távoli céljukat. Ezzel üzemanyagot takaríthatnak meg és nő a gépkocsik élettartama. Nem mellékes idézni a baleseti statisztikákat sem. Nagyon beszédesek. A biztonságos közlekedés alapfeltétele a modern úthálózat. A nemzetközi tapasztalatok szerint az autóTűzoltó-centenárium Albertirsán Mindig elsőként érkeznek A Tűzrendészeti Közlöny 1928 novemberi számában írták: „Alberti és Irsa községek folyó évi október hó 14-én járási tűzoltóversennyel egybekötött emlékünnepélyt rendeztek az önkéntes tűzoltótestület 50 éves fennállásának évfordulója alkalmával, A díszközgyűlés után folyt le a járási tűzoltóverseny, amelyen kitűnt, hogy a monori járásban hatóságaink a tűzrendészet fontosságától áthatva, megértéssel és szeretettel támogatják az önkéntes tűzoltótestületeket.. S egy másik idézet lapunk idei május 7-i számából: „Az albertirsai önkéntes tűzoltóegyesület első alapszabályának sorai között--olvadható- az alapítás dátvma; 1878. A ma 33 tagot számláló tűzoltóegyesület fennállásának 100 éves évfordulóját ünnepük Albertirsán... A nagyközségi tanács dísztermében tartottak tegnap ünnepi emlékülést, amelyen Kiss Ferenc tanácselnök méltatta a centenáriumát köszöntő egyesület tagjainak önkéntes és áldozatos munkáját... Ma reggel 9-kor a felnőttek és ifjak tűzoltóversenyével folytatódik a rendezvénysorozat.” Ugrás — ponyvába Máthé Béla nyugdíjas: — ötvennégy esztendeje léptem be önkéntes tűzoltónak, most taposom a 72. évemet. Annak idején — itt is születtem — az iparosság képviselte a tűzoltókat. Jómagam is szíjgyártó és nyerges voltam... — Szép volt az önkéntesek élete: saját fúvószenekar, külön nyári fehér-kékcsíkos és téli posztó egyenruha, réz- gombos, no meg a sisak ... Volt égy pénztárunk is, a betyárkassza. Aki késett a gyakorlatról, fizetett 40 fillért. Egy-egy délutánon aztán együtt mulattuk el a betyárpénzt... — Lóvontatású Köllberg- feeskendőinkkel mentünk a tűzhöz. Akadt belőle akkoriban sok: közel voltak a szé- rűskertek, a kazal meg köny- nyen lobbant. — Először? Huszonkét éves koromban ugrottam ablakból ponyvába. Egy kispesti tűzoltóversenyen tréfálkoztak a többiek, hogy merem-e? ... Mertem. Egy hordó sörért. — A körülmények? Füst ellen legföljebb a vizes zsebkendő. Mielőtt a tűzbe mentünk, lelocsoltuk magunkat. Volt úgy is, hogy ló híján magunk húztuk a kocsit. Mások voltak akkor a tüzek: minden názon nádtető, gyakorta gyulladt ki a kémény... — Nem, soha sem égtem meg, mégcsak perzselést se kaptam. Igaz a cipőm egyszer odalett. Heten nyomták a vizet. Ezerkilencszázhuszonkilencben bementem a Gubáék portájára egy hároméves gyerekért. Alighogy kiértünk már le is szakadt lángolva a mennyezet. De senki sem tartotta közülünk dicsőségnek: ez volt a kötelességünk. Szervezett erő Újvári András, Pest megyei tűzoltóparancsnok: — A Bach-korszak alatti politikai bizalmatlanság, s a szervezett erőtől való félelem miatt csak az 1867-es kiegyezés után kezdődhetett el hazánkban az önkéntes tűzoltóság szervezése. Az albertirsai egylet az elsők között jött létre. (Csak a szemléletesség okáért: ma megyénkben tízezer az önkéntes tűzoltók és a tűzvédelmi munkát segítők száma.) . Kis Ferenc tanácselnök, az albertirsai önkéntes . tűzoltó- egyesület elnöke: — Még 1827-ben történt, hogy Irsa porig égett. A tűzvész okát firtatva arra következtethetünk, hogy nemcsak az akkoriban tűzveszélyes építkezési és tetőfedési módok játszottak közre, hanem a tűzvédelmi szervezet hiánya is. ötvenegy évvel később Alber- tin és Irsán a társadalmi szervezetek közül elsőként a tűzoltótestületet hívták életre. — Szűkszavú az első alapszabály. Leírja, hogy céljuk a tüzek oltásán kívül a segítség- nyújtás veszélyhelyzetekben. Rögzíti a tagok, s a pártolók jogait, kötelmeit. Más írásos feljegyzés is alig akad: a megalakulás harmincadik évfordulóján tartott zászlóavatásról, s az azt követő ünnepélyről ránkmaradt hirdetési szöveg például. „A tiszta jövedelem a tűzoltó szerkocsi beszerzésére fordíttatik, ■ miért is felülfize- téseket nagy köszönettel fogadunk és hírlapilag nyugtázunk... — A testület tagjának, vagy akár pártolójának lenni — rangot jelentett akkoriban. A tűzoltók egymást tanították baj- társiassá.gra, fegyelemre és persze szakmai tudnivalókra. Felszerelésük a felszabadulásig alig gyarapodott. Mégis a világháború idején a község polgárait védő légoltalmi szervezet az önkéntes tűzoltóegyletre épült. Talán, mert tagjai minden vész esetére felkészült, bátor emberek voltak. — A következő emlék már 1951-ből való: A felszabadulás utáni első országos tűzoltóversenyen, melyet a Margitszigeten tartottak kocsifecskendő- szereiésben második helyezett lett Albertirsa. Kötelez az egyenruha — Az adatunk most is kevés — mondja Kis Ferenc. — Évente négy-öt tűzeset történik a faluban, s elsőként mi érkezünk többnyire. De azt nem tudom megmondani, hogy pontosan hány tüzet oltottunk az elmúlt években ... Jobbak a körülményeink is: a házakat már cseréppel fedik, inkább a két termelőszövetkezet okoz állandó s a Digondot. Az aratáskor a tűzvédelmi ügyelet, mitrov Tsz-bén, a Szabadság Tsz-ben is önkéntesek állnak készenlétben. Megelőző mun-! kát is végzünk: évente 50—70 lakóházat ellenőriznek a tűzoltó egyesület tagjai. — Tizennyolc év alatt 55 tűzeset történt Albertirsán. Az önkéntesek a tüzek többségéhez elsőként érkeztek, s nem egyszer emberi életeket is mentettek az anyagi értéken kívül — sommázta az adatokat Üjvári András. — Ma is úgy vagyok: a tűzoltók között érzem jól magam — vallja Máté Béla. — Igaz, ’most minden más. Csepel 350-es tűz<>ltoáütóval vonulhatunk a lángokat oltani, a fecskendősugár pedig olyan erős, hogy a tetőt is megemeli. A mai eszközök bizony jobbak, nem kell csáklyával szétkapkodni a zsúptetőt... — Magam vagy hetven tűznél segítettem, de még nem mondom, hogy elég volt. Az egyenruha kötelez. Ha félreverik a harangot, ma is mindig sietek a tűzoltószertárhoz ... Ha Albertirsán félreverik a harangot, akkor harminchármán igyekeznek a bajbajutottak segítségére, a lángok megfékezésére. Egy kongatás — kelet, kettő — dél, három — nyugat. Ha négyet kondui, északra van a tűz ... Vasvári G. Pál pályákon tizedannyi baleset történik csak, mint a többi úton, holott az előbbiek áteresztőképessége többszöröse az utóbbinak. Az autópályaépítéshez aligha szükséges híveket toborozni. A szakemberek pontos menetrendet dolgoztak ki. Elsőként azt határozták el — s ez összhangban van az ország településszerkezetének átalakulásával —, hogy jobb közúti kapcsolatot teremtenek a főváros és a kiemelt megyeközpontok között. Fontos teendőnek tekintik Budapest tranzit- forgalmának csökkentését, s vele párhuzamosan a fővárosi agglomeráció közlekedésének segítését is. E célokat szolgálja majd a tervezett autópályakörgyűrű rendszer, Budapest határában. Gödöllőig még idén Az alapelveknek megfelelően, a negyedik ötéves terv eredményeire alapozva, a népgazdaság teherbíróképességét figyelembe véve hagyta jóvá a kormány 1985-ig, a fejlesztés beruházási javaslatát. Eszerint a legfontosabb irányokban, 13,4 milliárdos értékben, 206 kilométeres hosszúságban épül autópálya. Kiépül az M 1-es Budapest—Tatabánya—Győr között, az M 3-as Budapesttől Gyöngyösig, valamint az M 5-ös a főváros és Kecskemét közötti szakaszon. Talán nem érdektelen ismertetni a részeredményeket sem. Tavaly ősszel, az előírt ütemezésnél valamivel korábban átadták a forgalomnak az M 1 félautópálya Komárom— Győr közötti szakaszát. Már épül a Tatabányát elkerülő 20 kilométer hosszúságú teljes autópálya és ugyancsak az M 1-esen Törökbálintnál egy rövidebb szakasz. Mindkettőt két év múlva vehetik birtokukba a közlekedők. Az idén ősszel megnyitják az M 3-asnak — hazánkban elsőként teljes szélességben épülő — Budapest—Gödöllő közötti részét. Két év múlva pedig már Hatvanig haladhat ezen a forgalom. Javában dolgoznak az építők Hatvan és Gyöngyös között, valamint az M 5-ösön is. A program 1980-ig előírt teljesítésével az évtized végén 150 kilométeres teljes és 81 kilométernyi félautópályával rendelkezünk majd, s ezzel elérjük a közepes európai ellátottsági szintet. Ez máris meg fogja változtatni a közúti közlekedést a fővárostól számított 70—120 kilométeres körzetben. Persze, figyelembe kell venni a Közúti Közlekedési Tudományos Kutató Intézet alapos felmérését is; vizsgálatai szerint a mai főútvonalak Budapest száz kilométeres körzetében a következő évtized első éveiben teljesen telítődnek. Gyorsforgalmi Vácig A vizsgálat nagy segítséget adott az országos gyorsforgalmi úthálózat programjának kialakításához. Ismeretében előreláthatólag 1990-ig megépül az M 1-es Budapest—Hegyeshalom, az M 2-es Budapest—Vác, az M 3-as Budapest —Miskolc, az M 4-es Budapest —Szolnok, az M 5-ös Budapest—Szeged—országhatár, az M 7-es Budapest—'Balaton- keresztúr és az országhatár, az M 71-es Szabadbattyán—Tihany, illetve Veszprém között. Félautópályaként pedig megépül a budapesti körgyűrű. A helye biztosítva van, idejében kimondták körzetében az építési tilalmat. F. Gy. Őrzik és gazdagítják Hasznos pingálók Több mint húsz éve hirdetői a Duna menti táj népművészetének a világjáró kalocsai pin- gálóasszonyok. A magyar hetek, külföldi kiállítások elmaradhatatlan szereplői befejezték tavaszi turnéjukat. Március eleje óta — egymást váltva — hat országban — Belgiumban, Ausztriában, az NSZK-ban, Finnországban, Franciaországban és a Kanáriszigeteken — mutatták be egyedülálló művészetüket. Már érkeznek az újabb meghívások, s ősszel folytatják turnéjukat. Az „íróasszonyoknak” nagy részük van abban, hogy újra virágkorát éli Kalocsa-vidék népművészete: nemcsak őrzik, hanem gazdagítják a táj motívumkincsét. A fantáziadús, élénk színű hímzések egyre keresettebbek, jelenleg is 16 tőkés ország vásárolja. Húsz év óta megrendelői a franciák, ahefvá az idén hatmillió forint értékű térítőt, kalocsai blúzt exportálnak. A növekvő igényeket 1400 hímzőasszony állandó foglalkoztatásával elégíti ki a Népművészeti Háziipari Szövetkezet, amely az idén ünnepelte 25 éves jubileumát. Gémek/ kócsagok Költenek a féltve őrzött madarak Európa egyik legnagyobb madárrezervátumában a Fertő tavon. A magyar és osztrák szakaszon egyaránt nagy tömegben fészkelnek a ritka madarak. A határ közelében levő nagykiterjedésű sandeki madárszigeten mintegy 300 pár kócsag, szürke-, vörös- és kanalas gém rakott fészket. Az első tojásokból már kikeltek a fiókák. A fészkelő és költő védett madarak nyugalmára mindkét ország természetvédelmi szakemberei féltő gonddal ügyelnek. Sikkasztás, rablómesével Bátorítok: a gazdálkodási szabálytalanságok A Bóbis-ügy, amelyet közel egyéves procedúra után nemrég zárt le jogerősen a Pest megyei Bíróságon dr. Papp Ferenc tanácsa, manapság nem egyedi história. Olyan bűnper, amelynek ugyan csak két vádlottja volt, de valójában egy egész gazdálkodási mechanizmus súlyos szabálytalanságait leplezte le. Hatvanezerrel kezdődött Az ügy központi figurája, Bóbis József, 1974-ben került a Vác és Vidéke Áfész-hez. A 29 éves férfi pénzügyi manipulációinak hosszú sorát még 1975-ben kezdte el, amikor is nem számolt el a szövetkezetnek a vácrátóti termelőktől beszedett hatvanezer forinttal. Ezt az adósságot később egy jogtalanul felvett összegből ugyan megtérítette, de hamarosan az utóbbi summát is fedezni kellett... s ezután újabb és újabb eladminisztrált bevételekben és meghamisított iratokban gyűrűzött tovább, folytonosan növekedve a kezdeti sikkasztás. Bóbis számviteli bűvészkedése 1975 —77-ig valóságos tengeri kígyóvá növekedett, a két év alatt 459 ezer forint folyt át szabálytalanul a vádlott kezén s ebből immár 160 ezernek nem volt fedezete. Újítások, találmányok Feltétel az alkotó tevékenység Az Országos Találmányi Hivatal egy technikusnak bizonyos szerkezetre vonatkozó találmányára szabadalmi oltalmat adott. Ez ellen egy gyár felszólalt és a határozat megváltoztatását kérte. Arra hivatkozott, hogy a szabadalmi bejelentés szerinti megoldás nem elégíti ki sem az újdonság, sem a haladó jelleg követelményeit. A rendelkezésre álló előzmények alapján szakember feltalálói tevékenység nélkül is eljuthatott a bejelentett megoldáshoz. A találmányi értéknek tekintett elemek megtalálhatók korábbi publikációkban, ami pedig újnak tűnik, annak nincs lényeges műszaki hatása. Csak a formai kialakítás látszik újszerűnek, de ezt is a korábban megjelent közlések lerontják. Mind a találmányi hivatal, mind az ügyben első fokon ítélkező bíróság a felszólamlá- si kérelmet elutasította. Fellebbezésre az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a hivatal határozatát hatályon kívül helyezte és a bíróságot új eljárásra utasította. A végzés indoklása szerint a feltaláló hangoztatta: o felhozott előzményi adatokból a bejelentés szerinti megoldás nem volt megismerhető, ilyet azelőtt sehol sem alkalmaztak. A haladó jelleg tehát megállapítható. Ezzel szemben a felszólaló vállalat azt állította, hogy a szabadalmi bejelentésben foglalt megoldást nemcsak a saját, de más vállalatok szakemberei is ismerik. — Az Országos Találmányi Hivatal eljárása és határozata nem terjed ki a felszólamló által felsorolt valamenyi szempont megvizsgálására, az újdonság kérdését is csupán formálisan értékelte — állapítot- .a meg a Legfelsőbb Bíróság. — Az elsőfokú bíróság eljárása sem volt alkalmas ezeknek a hiányoságoknak pótlására. Újdonság megállapításához nem elegendő a korábbi és a védeni kért megoldás közötti eltérések formális megállapítása. A találmány szellemi alkotás, ezért minőségileg új megoldásra van szükség. Azt kell vizsgálni, hogy a korábbi újdonságrontó adatok alapján a találmány létrehozásához milyen alkotó jellegű tevékenységre volt szükség, s az mennyiben haladta meg a szakembertől elvárható működést. Erre sem az Országos Találmányi Hivatal határozatában, sem az elsőfokú bíróság végzésében nincsenek adatok. — A találmány az eddig ismert megoldások továbbfejlesztése és eltér a korábbi hasonló szerkezetektől. A hivatal és az elsőfokú bíróság azonban nem vizsgálta a bejelentésnek megfelelő megoldás által elért többlethatást és haladó jelleget. További hiányosság, hogy a hivatal a nyilvános gyakorlatba vétel kérdésével eyáltalán nem foglalkozott. Az észlelt hiányosságokat az új eljárásban keli pótolni. A sikkasztássorozat színhelye aligha véletlenül volt éppen a Vác és Vidéke_ Áfész, hiszen mint a bírósági' ítélet megállapította, a szövetkezet a legképtelenebb számviteli és pénzügyi lazaságokkal tette lehetővé a bűncselekmény elkövetését. Az Áfész többek között nem egy leltárt csak formálisan tartott meg, s maga a vádlott a vezetők utasítására egymással összeférhetetlen állásokat töltött be: Bó- bisnak a felvásárlónak, Bóbis az osztályvezető volt a főnöke... Ez utóbbi minőségben kért egy alkalommal Bóbis beosztottjától, a raktáros Tóth Jánostól suba alatt 61 ezer forintot a raktári ellátmányból éppen aktuális adósságainak megfizetésére. Később azonban ennek az összegnek is csak egy része térült meg s így a fővádlott magával rántotta a bűnügybe régi barátját, Tóthot is, akinek pedig tulajdon kezéhez nem tapadt egyetlen fillér sem. Átlátszó védekezés Bóbis a tárgyaláson pana- mázását azzal indokolta, hogy 1975 decemberében Vácott leütötték s elrabolták tőle a szövetkezet 90 ezer forintját. A hiteles tanúval nem bizonyított és mindeddig érthetetlenül elhallgatott történetet a bíróság védekezésként nem fogadta el és Bóbis Józsefet jogerősen két év nyolc hónapi börtönre, valamint 40 ezer forint pénzbüntetésre ítélte. Tóth János büntetése egyévi börtön és 10 ezer forint pénz- büntetés, de a szabadságvesztés végrehajtását három év próbaidőre felfüggesztették. A vádlottakat ezenkívül a bíróság kötelezte a mindeddig meg nem térült ötvenezer forint hiány megfizetésére is. B. E. > <
