Pest Megyi Hírlap, 1978. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-27 / 123. szám

Épül a kariali ABC Jó ütemben halad a kartali ÁBC-áruház építése. A Gal- gavidéke Áfész brigádja a ki­tűzött határidőnél korábban teljesíti vállalását, amely le­hetővé teszi, hogy a jövő hét elején az alvállalkozók fogja­nak munkához. Minden re­mény megvan rá, hogy augusztus 20-ára elkészüljön az üzlet. Jobb oldali felvételünkön: Mikus József és Búzás János a szellőzőnyílást falazza. Alsó képűnkön: Rajzinger Sándor betont kever a belső válaszfalakhoz. Bene Mihály felvételei Gépkísérleti Intézet Az Állami Népi Együttes műsora Három évtized Jó! dolgoznak a helyi klubok MHSZ-ünnepség a városban A Magyar Honvédelmi Szö­vetség megalakulásának 30. évfordulója alkalmából a gö­döllői városi és járási vezető­ség tegnap délután ünnepsé­get tartott, amelyen megje­lent Szuhár János, az MHSZ Pest megyei titkárhelyettese is. Az ünnepségen Hámori György, az MSZMP városi bi­zottságának titkára méltatta a szövetség három évtizedes mun­káját, kiemelve a városban és a járásban elért eredménye­ket. Gödöllő városában és a járás községeiben 1500 MHSZ-tag és ezer pártoló tag dolgozik a kü­lönböző klubokban. Hat szak­ágban folytatnak honvédelmi képzést és nevelő munkát. Együtt társadalmi szervekkel, a had­sereggel és az ifjúsági szerve­zettel. Kitüntetés Hámori György ezután az újabb feladatokról szólt. Hang. súlyozta, a szövetség az eddi­gieknél is magasabb követel­mények előtt áll, tovább kell erősíteniük klubjaikat és azok társadalmi alapját. Fejleszte­niük kell a honvédelmi neve­lő- és felkészítő tevékenységet, meg kell teremteniük újabb szakosztályok működésének lehetőségét. Az ünnepi beszéd után a honvédelmi nevelésben kiváló eredményt elérteknek kitünte­téseket adtak át. 15 éves MHSZ munkájáért Kirchoffer József, a Honvédelmi Érdemérmet ve­hette át, harmincán megyei el­ismerő oklevélben részesültek. Az MHSZ megalakulásának 30. évfordulója alkalmából rendezett városi-járási ünnep­ségen ezután a Légszesz utcai általános iskola diákjai adtak kulturális műsort. K. ALAPKŐLETÉTEL Új iskola épül Aszódon Nagyszerű munkaidő utáni kikapcsolódás részesei voltak csütörtökön délután fél öttől a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet dolgozói. Az Állami Népi Együttes tánccsoportja mintegy másfél órán át szó­rakoztatta Színes szőttes cí­mű táncválogatósával a meg­jelenteket, köztük azokat a családtagokat, gyerekeket, akiknek hozzátartozóik az in­tézetben dolgoznak. A műsorban egyebek közt Gulyás—Rábai: Háromugrós, Bihari—Létai: Bihari verbunk, Csenki—Létai: Kalotaszegi A papírhulladék népgazda­ságunk fontos alapanyaga. Ezt tudva, azt hinné az ember, hogy az arra illetékesek min­dent elkövetnek a fölöslegessé vált papír össszegyűjtéséért és tárolásáért. Tapasztalataink sajnos ezzel ellentétesek. Azonkívül, hogy különböző hirdetmények szólítják fel a lakosságot papírgyűjtésre, más nemigen tapasztalható. A já­rás több községében meggyő­ződhettem róla, hogy az élel­miszerboltok raktáraiban, de főleg - a szabad ég alatt nagy mennyiségű papírhulladék halmozódott föl. Pécelen pél­dául az áfész némely boltjá­ban már mozogni is alig le­het tőle. A többségében nő­dolgozók emelgetik a súlyos bálákat, rakják ide-oda; azt azonban senki sem kívánhat­ja tőlük, hogy tragacson, vagy kiskocsin szállítsák a MÉH- telepre, ahol csekély ellenér­tékre is számíthatnak. Ez az érem egyik oldala. Jártam a péceli MÉH-telepen is. A hatalmas raktár és a te­lephelynek majdnem a fele papírhulladékkal van tele. Ázik, szennyeződik az állító­lag fontos alapanyag. Balázs Mihály telepvezető is örülne, ha a papír végre rendeltetési helyére kerülne. A majd százéves bálázógép állandóan munkában van, mégsem fogy az anyag. Szerinte van rá le­hetőség, hogy a nagyobb mennyiségű papírért a válla­lat kocsijai kimenjenek. De ki rakja fei a súlyos papírköte-' geket? Kérdés ez, 'tv álkér­dés? Alighanem a szövetkezetnek Góbé és az ördög, valamint D. Bárdos—Rábai: Négy er­délyi férfitánc című produk­cióit láthattuk; Hajdú Erzsé­bet és Balogh Márton régi ma­gyar énekeket adott elő. Az előadás — amelynek szervezéséért az intézet Váci Mihály nevét viselő szocialis­ta brigádját illeti dicséret — bizonyította, hogy hiába a film, a televízió varázsa, ké­nyelme, bizonyos művészeti ágak, így a tánc magas fokú élvezete emberközelből lehet­ségeseb b. F. I. is többet kellene lenni, hogy a papír a MÉH-telepre jus­son, még akkor is, ha ez nem gazdaságos. A papír közismer­ten gyúlékony anyag. Vajon a tűzrendészeti szervek nem ér­dekeltek abban, hogy éppen ezért megfelelő helyre kerül­jön? Ügy gondolom, igen, ez a szerv is intézkedhetne az ügyben. Az előadó hangsúlyozta, az utóbbi években minden terüle­ten előbbreléptek, a megnöve­kedett feladatokkal összhang­ban sokat javultak a huzalias, honvédelmi nevelés és képzés személyi és tárgyi feltételei. A klubtagság a pártoló tagsággal együtt azon fáradozik, hogy a szövetség előtt álló állami és társadalmi feladatokat, a fiata­lok általános és szakmai hon­védelmi oktatását minél ma­gasabb színvonalon és ered­ményesebben oldják meg. Városunkban és a járás terü­letén, egy-két kivételtől elte­kintve, mindenhol található az előírásoknak megfelelő, bizton­ságos lőtér; néhány községben, például Aszódon, Erdőkertesen és Pécelen a tanács anyagi tá­mogatásával és a tagság társa­dalmi munkájával építettek új lőteret. Mozgalmi A városi és 3 járási klubok az elmúlt években a tagság és az aktivisták szorgalmas közre­működésével sikeres mozgalmi munkát végeztek, melynek eredményeként erősödött kap. csolatuk a párt-, az állami és a Á. I. Éjszakai dalosok A város úgy tesz, mintha aludna. Csend, nyuga­lom honol a házsorok közt, vége az esti tv-műsornak is, bezárkóznak a kapuk. De a város nem alszik. Az ablakok sötétítő függönyei, a redőnyök lécei mögül fénysugár szökik a szabad­ba. Olyan mint a gyerek, amikor mímeli az alvást, de még esze ágában sincsen, hogy tegye is. Valamire vár. Valaminek még tör­ténnie kell. S történik is. Mint felhők közül a hold fénye, úgy surran elő a nesz a sötét utcák végiből, a házrenge­tegből. Azután dallá válik, énekké egy lassan közeledő csoport ajkán. Édes-bús nó­ta csendül az elindulásról, a hosszú útról, a titokzatos jövőről, majd élcelődésre váltva érdeklődnek az éne­kesek: ki a legény a gáton? Megállva a háztömb előtt, víg bordalra váltanak, majd visszhangozza az utca az ébresztőnek szánt ijesztge­tést: „Ég a város, ég a ház is, nem is egy ház, három­száz is!” — Erre azután nyílnak az ablakok. Kíván­csi kukucskák merészked­nek, nézni, kik jöhettek? Kik jöhettek, éjszaka nó- tázni, szerenádot adni régi diákszokás szerint? Gimna­zisták-e? Szakmunkáskép­zősök? A szakközépiskola maturandusai ? Nyílik-e a megköszöntött tanár ablaka is? Mert ha nem — De lám, tárul az ablak, hamarosan a kapu is. Kö­szöntőre köszönöm a válasz, s hozzá jókora tálca süte­mény, ami pillanatok alatt elfogy. Azután tovább ban­dukolnak a búcsúzkodók. Sorra látogatják tanáraikat, köszönik négyévi fáradsá­gos munkájukat. Így van ez minden májusban. Így lesz ezután is. A város megint úgy tesz, mintha aludna, de nem al­szik. Csupa fül a fal, merő várakozás a házsor. És jön­nek, jönnek a következők. E. K. leánytánc, D. Bardos—Létai: Ki szállítsa el a papírt? Tornaterem, napközis foglalkoztató Nevezetes esemény színhe­lye volt a minap Aszód. A Csengery utcában egy 1969 óta tervezett 12 tantermes iskola alapkövét rakták le. Kiss Károly nagyközségi ta­nácselnök örömmel szólt ar­ról, hogy az öreg, korszerűtlen házak helyén járási és me­gyei segítséggel végre elkez­dődhet az iskola építése. Re­ményét fejezte ki, hogy a ta­nács költségvetési üzeme jó minőségben, határidőre, 1980 augusztus végére átadja a mintegy ötszáz gyermek be­fogadására alkalmas épületet. A tanácselnök szavai után dr. Csicsay Iván, a megyei ta­nács elnökhelyettese helyezte el az intézmény alapkövét. A rövid ünnepség után meg­kérdeztük a tanács elnökét az új iskola részleteiről. Megtud­tuk, a teljes költség 35 millió forint, amelyből négymilliót a lakosság társadalmi munká­ban vállalt. A 12 tantermen kívül tornaterem, központi konyha, napközis foglalkozta­tó is lesz az épületben. A ter­veket úgy készítették, hogy a majdani művelődési házat nemcsak a kazánház köti össze az iskolával, hanem annak egyik szárnyában zeneszobák lesznek, s így közvetlenül kapcsolódik a két intézmény, a gyerekek tevékeny részesei lehetnek a kulturális progra­moknak. Bá. E. Aszód Az ünnepi könyvhét eseményei Aszódon, az ünnepi könyv­héten május 30-án, kedden délután 5 órakor Benke László költővel, a Csordítok nyírvizet című kötet szerzőjé­vel találkozhatnak olvasói. Június 2-án, délután 5 óra­kor Ladócsy László Ördögh Szilveszter Koponyák hegye című regényéhez készített il­lusztrációiból összeállított ki­állítását nyitják meg. SPORT —SPORT —SPORT —SPORT —SPORT Városi kispályás bajnokság Álnéven játszott — lebukott Dörgött, villámlott, az eső úgy szakadt, mintha dézsából öntötték volna, de a kispályás labdarúgás szerelmeseit ez sem riasztotta el a csütörtök esti szövetségi összejövetelről. Egymásután érkeztek a csapa­tok képviselői, s alig rázták le magukról a vizet, máris megkezdődött a legutóbbi for­duló értékelése. Biztosan győzött a KKMV, a gépgyáriak kiütötték a IV. kerületieket, megosztoztak a pontokon a pedagógusok és a Szabadság tériek. Befutott egy óvás is. A Vadgazdaság—Vá­rosgazdálkodás mérkőzésen az utóbbiak csapatában Heimann László, a GSC első csapatá­nak kapusa Oláh nevű játé­kos igazolásával védett. A turpisságra fény derült, s az intéző bizottság a pályán el­ért 1—4-es eredményt töröl­te, a két pontot 3—0-ás gólkü­lönbséggel a Vadgazdaság kapta. Eredmények: I. osztály: ' Gépgyár—IV. kerületi FC 6—1, I MGI—Barátság 2—7, Pedagó­gus—Szabadság tér 3—3, Ve­gyesipari Szövetkezet—ATE Gm. I—4, Erdőgazdaság—Al­sópark 1—1. II. osztály: MGI—Elektro­mos 9—3, HTÜ—TV, Mikro 1—2, KKMV—Humán 5—0, Vadgazdaság—Városgaz­dálkodás 3—0, Vízmű—Járási Hivatal 7—1, Volán—Ganz 0—3 — játék nélkül. A bajnokság állása: I. osztály: 1. ÁFÉSZ 19 16 2 1 81-37 34 2. Barátság 19 13 1 5 80-30 27 3. ATE Gm. 19 12 3 4 64-32 27 4. Gépgyár 18 6 8 4 44-42 20 5. MGI 18 6 6 6 39-45 18 6. Erdőgazdaság 1« 8 1 9 45-47 17 7. Alsópark 19 6 5 8 49-53 17 8. IV. kér. FC 19 8 1 10 47-63 17 9. Veresegyház 19 5 6 7 59-54 16 10. Szabadság tér 19 7 2 10 46-58 16 11. Pedagógus 12. Vegyesipari 19 2 4 13 29-73 8 Szövetkezet 19 1 5 13 33-80 7 II. osztály: 1. Vízmű 19 18 — 1 167-30 36 2. TV Mikro 19 15 1 3 94-44 31 3. HTÜ 19 14 ­- 5 54-25 28 4. KKMV 19 11 2 6 50-38 24 5. MGI G. Járási 19 10 2 7 88-62 22 Hivatal 19 8 1 10 50-67 17 7. Vadgazdaság 19 8 ­- 11 33-63 16 8. Humán 19 6 3 10 51-63 15 9. Városgazd. 19 7 1 11 54-88 15 10. Ganz 19 6 2 11 41-73 14 11. Elektromos 19 3 — 16 33-100 6 12. Volán 19 2 — 17 30-80 4 Szombati jegyzet Zene Analfabétát emlegetve gondol-e bárki is arra, hogy akiről szó van, nem tud kottát olvasni? Alighanem senki. Hogy a jövőben, s milyen távoli jövőben mennyire változik meg a hang jegy olvasás tudomá­nyának megítélése — nem tudható. Manapság sokkal többen- ismerkednek a le­írt zene világával, mini bármikor korábban, ez két­ségtelen tény. Ám kikerül­ve az iskolából nem lesz-e holt tudás a kottafejek is­merete? A művészet legismertebb és legnagyobb tartományá­nak megismeréséhez és él­vezetéhez nélkülözhetetlen a betű ismerete. Szállhat az ének szájról szájra, őr­ződhet a mese, az anekdo­ta akár írni nem tudó fe­jekben, Petőfi, Móricz, Ve­res Pétctr alkotásai írásbe­liség, a könyvnyomtatás feltalálása nélkül létre sem jöhettek volna. A zenével egy kicsit másképp va­gyunk. Az igaz, hogy Bach, Beethoven, Bartók művei szintén nem maradhattak volna ránk, ha lejegyzé­sükhöz nem találták volna fel a kottát. Még függetlenebb a hang,.dyolvasás a muzsi­ka élvezetétől, hiszen amíg a regény, vers írója és ol­vasója között szinte kizáró­lag a betű közvetítésével jöhJt létre kapcsolat, a ze­nében a hangjegy ismere­te teljességgel nélkülözhe­tő. A zenei mű életrekel- téséhez kevés az alkotó és a befogadó, ahhoz még egy roppant fontos sze­mély szükséges, az előadó­művész, aki a többi között a hangjegyolvasás fáradal­maitól is megkímél min­ket, egyszerű műélvezőket. Minden művészi alkotás természetesen több leírt önmagánál, nemcsak a ze­ne, még az irodalom is. Minél jobban ismerjük ke­letkezésének történetét, kö­rülményeit, a kort, amely­ben játszódik, amelyet áb­rázol, dicsér, bírál vagy el­utasít — annál jobban megértjük, annál élettelib­bek lesznek helyzetei, alak­jai, szereplői. Jelentése ilyeténképpen akár meg­többszöröződhet: alkotó közreműködésünkkel a mű nyomán átélhetjük a régeb­bi kor embereinek örö­meit, konfliktusait, élet­módját, felfogását a világ­ról, társadalomról, ugyan­akkor a művész belső én­jéről, az őt körülvevő ter­mészeti és emberi tenyé­szettel való bonyolult kap­csolatáról is tudomást sze­rezhetünk. Szembesítve az alkotást a mi életünkkel, egy további jelentéstarta­lommal lehetünk gazda­gabbak. Minden művészeti ter­mékre igaz ez, a zenére is. Aki tehát ilyen tekintet­ben is pallérozódik, való­színűleg jobb műélvező, többet felfog a megszólaló zenedarabból, legyen az opera, szimfónia vagy egy rövid dal. És akkor még nem szóltunk a hangsze­rekről, azok természetéről, kifejezési lehetőségeikről, hangzásvilágukról, egy­máshoz való viszonyukról. Még mélyebb tudás birto­kában, a zeneszerszámokat megszólaltató művészek közötti, gyakran csak ár­nyalatnyi, roppant finom eltéréseket is észrevesszük, azt, hogy az egyik ugyan­azt a dallamot sokkal lá- gyabban szólaltatja meg, a másik keményebben, a harmadik dúsabb hangzá­sokra képes, teltebben, öb­lösebben játszik a negye­dik. Ez persze nemcsak ké­pességek dolga, felfogásé is ízlésé, karakteré is. Az imént leírtak akkor jutottak eszembe, amikor megtudtam, hogy az aszó­di zeneoktatás húszéves. Két évtized alatt ki tudja hány ifjú embert vezettek be tanárai a zene birodal­mába. akik közül jó né­hányon feltehetően nem csupán a hangjegyeket is­merik. han:m zenehallga­tás közben olyan örömök­höz jutnak, amilyenekhez mi, laikusok alig vagy csak ritkán. Kör Pál

Next

/
Oldalképek
Tartalom