Pest Megyi Hírlap, 1978. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-27 / 123. szám

1978. MÁJUS 27., SZOMBAT %Mdm* Külföldön is hallgatnak rájuk Az Agrokor Szövetkezeti Vállalat eredményei ' A napokban tartott ülést az országgyűlés mezőgazdasági bi­zottsága. A felszólalók közül többen hívták fel a figyelmet a húsipar szerves részét képe­ző hűtőtárolótér fejlesztésére, a fokozott higiéniai követel­ményekre. Élen a szigetelők Az idegennek, aki Üröm fő­út ján végigmegy talán fel sem tűnik, az egyik parasztház homlokzatára függesztett már­ványtábla, s rajta a felirat: Agrokor Szövetkezeti Közös Vállalat. Aki akkor lepődne meg csak igazán* ha megtud­ná, hogy ennek*az alig nyolc esztendeje két tsz által alapí­tott vállalatnak a szakemberei az NDK-ban, Jugoszláviában, a Szovjetunióban, sőt az arab or­szágokban is dolgoznak, fog­lalkoznak szaktanácsadással. Nyíró Imre főmérnök mégsem ezekről a sikerekről beszélt. — Az Agrokor a jövőben is a termelés szerény pillértartó téglája akar maradni, tevé­kenységével az élelmiszeripar fejlesztését kívánja szolgálni — mondja mértéktartóan. A vállalat jelenleg hűtőbe­rendezések szerelésével, hő­szigeteléssel, területvédelem­mel, kazánok, vegyszeres tisz­tításával foglalkozik. Az utób­bi években a legdinamikusab­ban a szigetelőosztály fejlő­dött. A 100 milliós termelési érték majdnem egyharmadát ők állítják elő. A vállalt mun' kák mennyiségének érzékelte­tésére a főmérnök elmondta, hogy a részleg 35 kilométer csővezetéket és több ezer négy­zetméter falfelületet szigetel egy év alatt. Mint egy futballpálya Legközelebbi munkaterüle­tükre a Budapesti Húsipari Vállalat sertésvágóhídjára Tóth József osztályvezető-he­lyettes kísért el. Hatalmas, fut­ballpálya nagyságú terembe kalauzolt, melynek oldalfalát pasztell-zöldre festették. Az alufóliával borított mennyezet ezüstösen csillogott a neon. fényben. Megtudtam tőle, hogy a hűtőtér rekonstrukciója közel áll a befejezéshez, s teljes el­készülte után nulla fokos hő­mérsékletnek kell itt lenni a legnagyobb nyári hőségben is. A falak vízzel moshatók, ele­get téve az új higiéniai előírá­soknak. A fiatal szakember készsé­gesen magyarázta el, hogy itt is az általuk kifejlesztett poliu. retános technológiát alkalmaz­ták, amely kiküszöböli a ha­gyományos módszer hibáit: a hézagok keletkezését, a veze­tékek kifagyását, a hűtőfolya­dék felmelegedését. Az új eljá­rással jelentős mennyiségű vil­lamos energiát takarítanak meg. A Gubacsi úti felújítás azon­ban csak egyike annak a szá­szon felüli szolgáltatásnak, amelyet az ország különböző helyein, városaiban tavaly nyújtottak. Például fűtéstech­nológiai szerelők dolgoztak a gyulai húskombinátban, a ka­puvári vágóhídon, a pápai hús­üzemben, a Ceglédi Húsipari Vállalatnál, a váci tejüzem­ben. A 380 főre csökkentett létszámmal is teljesíteni tudták tervüket, a népgazdasági szem­pontból fontos, kiemelt beru­házások rájuk eső részével határidőre elkészültek. Rugalmas, akár a szivacs Az 1970-ben két irodahelyi­séggel, egy öreg teherautóval és 800 ezer forinttal rendelkező vállalkozás, tehát évről évre több sikert könyvelhet el. Eredményeik elismerésre mél­tóak. — Van-e sikerüknek valami­lyen titka? — kérdezem Nyirő Imrét. — Nézzen körül! Mindenütt fiatalokat lát. Jólképzett, am­biciózus vezetőgárda a miénk. Mi bizalmat, önállóságot ad­tunk nekik. Ök bátran kezde­ményeznek. nem félnek az új­tól. Válaszolja a főmérnök. — Szeretnénk a nemzetkö­zi technikai színvonalat minél inkább megközelíteni — foly­tatja. Itt van például a legújabb Almaprex szigetelési technoló­gia, amellyel az idén már na­gyobb volumenben kívánunk foglalkozni. Érdekessége, hogy a szigetelőanyag a korábbiak­kal szemben rugalmas, szivacs, szerű. Bevezetésével a munka- intenzitás a kétszeresére nő. S bár az eljárás nem olcsó, a többletköltségek megtérülnek: az új anyag ugyanis időállóbb, jobb a hőszigetelő képessége. S végül elismerésnek sem utolsó dolog, hogy a külföldi gyártó cég, mint kellő gyakor­lati tapasztalatokkal rendelke­ző vállalatot, az Agrokort bíz­ta meg a hazai technológia el­terjesztésével. Valkó Béla Várják a szakembereket Javul a mezőgazdasági üze­mek szakemberellátása, de a pályakezdő mérnökök, közgaz­dászok, állatorvosok elhelyez­kedése továbbra sem okoz gon­dot, mert még mindig csak 70— 75 százalékos a tsz-ek mérnök­ellátottsága, és az összes üzem­mérnöki munkahelyek harma­da még betöltetlen — mon­dotta Romány Pál mezőgazda- sági és élelmezésügyi minisz­ter, pénteken azon a fogadáson a MÉM-ben, amelyet a minisz­térium irányítása alá tartozó felsőoktatási intézmények vég­zős hallgatóinak adott. Ezeken az egyetemeken, fő­iskolákon ebben a tanévben 2100 fiatal fejezi be tanulmá­nyait, s több mint 3600 mun­kahely között választhatnak. A I végzősök közül 770-en társa- I dalmi ösztöndíjasok. T tanácselnököknek A közművelődésről és az oktatásról Papp Lajos államtitkárnak, a Minisztertanács Tanácsi Hi­vatala elnökének vezetésével pénteken a Parlamentben érte­kezletet tartottak a fővárosi, a megyei és a megyei városi ta­nácselnökök. Az értekezleten részt vett és felszólalt Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisz­tertanács elnökhelyettese és ott volt Kordinesz Mihály, a Központi Bizottság osztályve­zetője. A tanácselnököket Pozsgay Imre kulturális miniszter tájé­koztatta a kulturális politika időszerű kérdéseiről, majd el­mondta, hogy a tanácsok _ és minisztérium közötti jó együtt­működés jegyében folytatják a kulturális élet decentralizálá­sát, amelyben természetesen a felelősség is közös. Ezután Gosztonyi János ok­tatási államtitkár az oktatás- politika időszerű kérdéseiről szólt. Elmondta, többi között, hogy idén szeptembertől az ál­talános iskolákban új alapdo­kumentumot vezetnek be. A jelenleg érvényes Tanterv és utasítás helyébe az általános iskolai nevelés és oktatás ter­ve lép. A következő tanévtől az általános iskolák felső ta­gozatán is tervezik a 11 napos — szabad szombatos — taní­tási rend bevezetését Hafározatba foglalt útmutatás Fokozottabb összhang Az MSZMP Központi Bizottsága 1978. április 19—20-i ülése határozatának III. fejezete 2. pontja kimondja: „Meg kell javítani a beruházások gazdasági és műszaki előkészítését, s fokozottabban kell törekedni az elhatá­rozott beruházások határidőre történő kivitelezésére.” A legutóbbi esztendőket fi­gyelembe véve, Pest megyében költik el az országban összesen felhasznált beruházási forintok 6,7—7,1 százalékát. Ennél vala­mivel magasabb az ipar, va­lamint a mező- és erdőgazdál­kodás részesedése, ugyanakkor jóval alacsonyabb a kommu­nális ágazatoké. A megye di­namikus beruházási tevékeny­séget lebonyolító közigazgatá­si egység, ugyanakkor országo­san a legszerényebbek közé tartozik o megyei székhelyű építőipari szervezeteknél igénybe vehető kivitelezői ké­pesség, s ez ismétlődő feszült­ség forrása. Az MSZMP Pest megyei küldöttértekezlete — amelyet 1975. márciusában tar­tottak — éppen ezért megkü­lönböztetett figyelemmel szólt a beruházási munka javításá­nak szükségességéről, a kon­centráció elengedhetetlenségé- ről, s arról, hogy a korábbinál nagyobb iramban kell fejlesz­teni a megyei székhelyű építő­ipart. Milliárdos kiadások Három esztendőre visszate­kintve, tagadhatatlanok az eredmények, ám az sem vitat­Hogyan készül a menetrend? Vasárnapra virradóra lép érvénybe a nyári Az új menetrend minden évben és valamennyi európai országban május negyedik szombatját követő vasárnap 0 órakor lép életbe. — Azért e bonyolult meghatározás (és például nem fix dátumhoz kö­tött a változás, amely bármi­lyen napra eshet), mert az át­meneti éjszakán igen nagy szervezettséggel lehet csak megoldani az átállást. A menetrend a vasúti köz­lekedés legfontosabb munka­terve, amelynek kialakítását nemzetközi együttműködés és átgondolt tervezés előzi meg. Hároméves előrelátás Mivel a vasutak egész Euró­pát behálózzák — s mivel az egyes országok technikai vál­tozásai hatással vannak az egész európai vasútra —, szükség van a nemzetközi együttműködésre. A menet­rendek kialakítását sok nem­zetközi vasúti egyezmény sza­bályozza több mint egy évszá­zada. A két legfontosabb nemzet­közi szervezet — az UIC és a OSZZSD — koordinálja a me­netrendek szerkesztését Az UIC — valamennyi európai vasút együttműködési szerve­zete —, amely technikai, szab­ványosítási stb. témákban is illetékes. Az OSZZSD tagjai a szocia­lista országok vasútjai — köz­tük szorosabb az együttműkö­dés és a koordinálás is na­gyobb. A menetrendi ügyeket az UIC tagországai nemzetközi menetrend és kocsikiállítási konferenciákon tárgyalják meg. amelyen jelen vannak az európai vasutak képviselői, a nagy utazási irodák megbízot­tai. A szocialista országok vas- útiainak nemzetközi értekez­lete évente júniusban ül ösz- sze — ez a személyszállító vo­natok konferenciája. A teher­vonatok konferenciáját szep­temberben tartják. Az össz­európai tárgyalássorozatra a személyvonatok témájában két évenként kerül sor. Legutóbb 1976-ban üléseztek, s 1977— 1 1979-ig tartó időszakra hoztak döntéseiket. Ugyancsak kétévenként tar­tanak összeurópai tehervonati konferenciát. Majd minden év januárjában a szocialista vas­utak újabb ülése következik, amelyen az ülő-, fekvő-, háló­helyek elosztásáról stb. hatá­roznak. A tervezés tehát lényegében hároméves előrelátással törté­nik. Időszámítási táblázatok A menetrendi és a naptári év kezdete nem esik egybe. A menetrend életbelépésének idő­pontját — a már említett má­jus végi dátumot — ugyan­csak egész Európára szóló ér­vénnyel az UIC konfei'enciája határozza meg. Ezen belül a nyári és a téli menetrend is szabályozott európai méretek­ben, a 24—25 európai vasút különböző formában, rend­szer-beosztásban, érvénytar­tammal adja ki menetrendjét A legtöbb vasút külön téli és külön nyári menetrendet. A szocialista országokban — az NDK kivételével — egész évre egy kötetet adnak ki, melyben együtt szerepel a téli és a nyári menetrend. Külön megtervezik a 2—3 napos ünnepek, a nemzeti ün­nepek vonatforgalmát — ezért kerül a menetrend-táblázatok­ba sok megjegyzés, külön dá­tum stb. Gondot jelent a menetrend­tervezésben, hogy egyes orszá­gok nyári időszámítást léptet­nek életbe — más-más' idő­pontokban. Ilyenkor új menet­rendeket kell kiadniuk, s az utazóközönség tájékoztatása is elengedhetetlen. A földrajzi fekvésből adódó zónaidő kü­lönbségek nem zavaróak. hi­szen ezek egész évben érvé­nyesek, csak az óra elöre-hát- ra tologatása okozhat problé­mát. Ezért is van a nemzetközi menetrendekben bonyolult időszámítási táblázat. Grafikonon a vonat útja Magyarországon több mint 8 ezer kilométeres pályán 2500 ! személyszállító és 2500 teher­vonat közlekedik naponta. E vonatok közlekedtetésének megtervezése bonyolult fel­adat. Hiszen a menetrendnek szabályoznia kell a vonatok indulásán, érkezési idején kí­vül egyebek közt azt is, hogy hol legyen csatlakozása, mi­lyen sebességgel haladjon, mi­lyen mozdonnyal, vagy kocsik­kal közlekedjen. Minden vo­nat útjáról grafikon készül, a menetidők és az állomási tar­tózkodások koordinátájában — számítógépes menetdinamikai számítások alapján — a vonó­erő, a pályaellenállás, a vonat- ellenállás, a sebesség, a távol­ság függvényében. Száz grafikon és szolgálati menetrend-könyv, nyolcezer oldalnyi kézirat több ezer pél­dányban — jelzi azt az adat­halmazt, amellyel a vonatok forgalmát megtervezik. A menetrend tünteti fel azt is, hogy milyen legyen a személyszállító vonatok össze­állítása: kocsik szerint, háló- és étkezőkocsik elhelyezése, nemzetközi és belföldi utakon. Tartalmazza a menetrend a szombat-vasárnapi és hétköz­napi eltérő igényeket kielégítő járatok rendjét is. Nagy példányszámban Az utasok tájékoztatására a MÁV többféle menetrendet ad ki évente. Százötvenezres pél­dányszámban jelenik meg a hivatalos menetrendkönyv a magyarországi vonalakról, eh­hez tartozik a nemzetközi me­netrend, amely tájékoztat az európai összeköttetésekről. Külön kötetben is kiadják a budapesti pályaudvarok me­netrendjét 20 ezer és a bala­toni vonalak menetrendjét 15 ezer példányban. Az 1978—1979-es menetrend május negyedik szombatját követő vasárnap — tehát 28-ára virradóm — 0 órakor lép életbe. Kádár Márta ható, hogy a beruházások te­repe még mindig a gazdasági tevékenység leggyengébb pont­ja. Tavaly például a megyében a jelentősebb — egymillió fo­rintnál költségesebb — fejlesz­tések kétharmadánál mutatko­zott időbeli késedelem, s az eredetileg számított beruházási összeget minden tíz létesítmény közül hétnél túllépték. Valamit enyhít a nem túl biztató kép komor színein, ha a leírtakhoz hozzáfűzzük: a megyében megvalósuló beru­házásoknál tapasztalhatók semmiben sem térnek el az or­szágosan jellemzőtől, sőt, a két fő termelőágazatban, az ipar­ban, valamint a mező- és er­dőgazdálkodásban az átlagos­nál jobb a helyzet. Amiben te­kintélyes erőfeszítések ered­ményei sűrűsödnek, s nemcsak gazdasági, pénzügyi szervek ré­széről, hanem — s jó néhány esetben elsősorban — párt- és társadalmi szervektől, szerve­zetektől úgyszintén. Pest megyében olyan jelen­tős nagyberuházások valósul­tak meg á közelmúltban, illet­ve készülnek el a közeljövő­ben, mint például a Dunamen- ti Hőerőmű Vállalat második és harmadik építési szakasza — 7,5 milliárd forintos költ­séggel —, a Dunai Kőolajipari Vállalat bővítése — 6,5 mil­liárdos kiadással —, a 750 ki­lovoltos távvezeték Vinnyica és Alberti rsa között, ahol a rá­fordítások ötmilliárdot tesznek ki. A nagyberuházásokon túl seregnyi az állami célcsopor­tos, az egyéb állami, valamint a vállalati, szövetkezeti kör­ben megvalósuló fejlesztések száma, azaz summa summá- rum, a megyében egy-egy esz­tendőben 2—2,4 ezerre rúg a beruházási jellegű feladat. E meghökkentően kövér adat már érzékelteti, ennyiféle do­log közepette nem könnyű ér­vényt szerezni a koncentrálás, a kellő élőkészítés követelmé­nyének. Megyei meg országos tapasz­talatok is alátámasztják tehát azt az igényt, amelyet az MSZMP Központi Bizottsága 1978. április 19—20-i ülésének határozatában — a XI. kong­resszus óta végzett munkáról, a párt feladatairól — így fo­galmaztak meg: „ötéves ter­vünk előttünk álló időszaká­ban fontos feladat a beruházá­sok tervszerűségének javítása. Fokozottabb összhangot kell teremteni a társadalmi, gazda­sági célok, a rendelkezésre ál­ló anyagi eszközök és a beru­házási kapacitások között. En­nek figyelembe vételével kell fontosság szerint rangsorolni az ágazati és a helyi beruházá­si javaslatokat." A megtérülés ideje Tagadhatatlan, a rangsoro­lás olykor fájdalmas döntések­kel is jár, mert olyasmit kell későbbre hagyni, ami egy-egy termelőhelyen, településen ége­tő szükség, csakhogy a társa­dalmi, meg a csoportérdekelt­ség ütközésekor mindenkor az előbbit illeti meg a fő hely. Általában és elvben. Tavaly ugyanis mindenfajta erőfeszí­tés ellenére, a megyében to­vább tartott a kivitelezői ké­pességek elaprózódása, s ezzel párhuzamosan szinte törvény­szerűen, az időbeli késedelem, a költségek emelkedése. Még mindig él a sok helyen keve­set, s drágán dolgozni gyakor­lata, s mert a megyében ha­vonta egymilliárd forintot köl­tenek beruházásokra — fogal­mazhatunk úgy is, hogy na­ponta 33 milliót —, a kiadások megtérülésének ideje aligha válhat huszadrangú szempont­tá. Sokfajta tény figyelmeztet arra, némelyek számára a be­ruházás csak addig fontos, míg el nem kezdik a munkát. Utá­na már következhet a sétame­net, s nem okvetlen kényel­mességből, hanem azért, mert pótolni kell mindazt, amit el­mulasztottak a nagy sietség­ben, az előkészítés időszaká­ban. így azután ma nem ke­vesebb, mint hetvenhárom olyan jelentős beruházás van a megyében, amelynek átadási határideje — az eredeti — két vagy három esztendeje letelt, ám az üzembe helyezésre nem került sor. Gyakori eset, hogy gazdasági szervek és szerveze­tek tehetetlenkedése, sorozatos mulasztása, munka helyetti vi- tázgatása miatt egy-egy nép- gazdaságilag fontos beruházás­nál a megyei pártbizottságnak kell teljes politikai súlyával föllépnie ahhoz, hogy valami­féle rend teremtődjék, s a ki­vitelezés, a szerelés, úgy, ahogy haladjon. Ma valamivel keve­sebb az ilyen ügy, mint négy vagy hat esztendeje, azaz a helyzet némileg javult, ám az az igazság, hogy e kedvező változásban több szerepe volt a központi irányításnak, a kü­lönböző határozatoknak, _ ösz­tönzéseknek és korlátozások­nak, mint a vállalatok tudatos igyekezetének. Az előkészítés — a szakem­berek által generálorganizá­ciós tervezésként jelölt tevé­kenység — színvonala még mindig ahhoz az időszakhoz igazodik, amikor a 300—400 millió forint értékű fejleszté­sek számítottak nagyberuházá­soknak. Érthető, de el nem fo­gadható, hogy ilyesfajta felké­szültségi szinttel képtelenség elkészíteni több milliárd fo­rintba kerülő beruházásokat határidőre, hibák nélkül, a költségeket meg nem toldva. Tervszerűen, szervezetten Beérve az utalásnyi példák­kal: a Magyar Gördülőcsapágy Művek diósdi gyára rekonst­rukciójának terv szerinti befe­jezése — ami a megyei párt- bizottság idei cselekvési prog­ramjának legfőbb pontjai kö­zött szerepel — körülbelül két­millió dollár értékű behozatal­tól mentesítené a népgazdasá­got! Másfajta eset: a Dunai Kőolajipari Vállalat tárolóte­rének bővítése — amit roham­tempóban valósítottak meg — lehetővé tette a kényszerex­port fölszámolását, azt tehát, hogy nyáron olcsón eladtuk a tüzelőolajat külföldre, s télen drágán visszavásároltuk ... Ilyen és hasonló esetek tucat­jával sorolhatók, beszédes ta­núiként annak, hogy a beru­házási munka magasabb szín­vonala milliárd forintokkal gyarapíthatná a nemzeti jöve­delmet, s ehhez nem lenne szükség többletkiadásokra, csupán pontos, tervszerű elő­készítésre, szervezett végrehaj­tásra egy-egy fejlesztésnél. Ez természetesen puszta óhaj akkor, ha a beruházók a ter­vezők, a kivitelezők érdekelt­sége nem találkozik azonos pontban, sőt, olykor maga az érdekeltség is hiányzik a költ­ségek csökkentésében, a határ­idők betartásában, illetve meg­kurtításában, a ráfordítások hatékonyságának növelésében. Ma a legjobb akarattal sem ítélhetjük megnyugtatónak az érdekeltségi viszonyokat, bár nagy hiba lenne mindenfajta gondra az érdekeltségben ke­resni a magyarázatot. Ugyanis már az tekintélyes eredmé­nyekkel járna, ha mindenki és mindenütt megtenné azt, amit a fizetéséért tennie kell, s ha mégis elmulasztja, akkor — szemben a mai gyakorlattal — számíthatna a felelősségre vo­násra. Mészáros Ottó i >

Next

/
Oldalképek
Tartalom